Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-20 / 272. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1990. november 20. T örvényjavaslatok sokasága a T. Ház előtt /Folytatás az 1. oldalról) a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására vonatkozó indítványával is gyorsított menetben foglalkozik majd a Tisz­telt Ház. Végezetül döntöttek arról is: napirendre tűzik Pap János fideszes képviselőnek a dél­alföldi települések ivóvizének minősítéséről és az egészséges ivóvíz-ellátási program mó­dosításáról szóló indítványát. Az ülés napirendjének meghatározása előtt kért szót Horváth Tivadar. A szabad- demokrata képviselő arra kérte a Házat, hogy még jelenlegi ülésén tűzze napirendjére a közszolgálati törvényjavaslatot. Indoklás­képpen elmondta, hogy az önkormányzatok apparátusában dolgozók körében erős a bi­zonytalanság, perspektívavesztés tapasztal­ható.. A jó szakemberek megtartása, meg­nyugtatása érdekében mielőbb szükség lenne a törvény megalkotására. Morvay István belügyminisztériumi államtitkár úgy véleke­dett, hogy valóban indokolt lenne a közszol­gálati jogszabály megalkotása. Arra kérte a Házat, hogy a gyakorlatilag már készen álló törvényjavaslat napirendre tűzéséről a kö­vetkező, keddi ülésnapon döntsön, időt hagyva ezzel a minisztériumnak a kérdés át­gondolására. A törvényhozás ma dönt a közszolgálati törvényjavaslat napirendre tűzéséről. A délután negyed 6-kor elrendelt szünetig a törvényhozás lefolytatta a bírák és ügyé­szek előmeneteli rendszeréről és javadalma­zásáról szóló törvényjavaslat általános vitá­ját. A törvényjavaslat jelentőségét hangsú­lyozva Isépy Tamás igazságügyi államtitkár rámutatott: a jogállamiság kialakulásának, az állampolgári jogok érvényesülésének, a demokráciának nélkülözhetetlen feltétele az önálló bírói hatalom kialakítása, és az ehhez szükséges, jól működő bírói szervezet megte­remtése. Az általános vitában felszólaló képvise­lők, pártállástól függetlenül, egyetértettek a törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségével, hangoztatták annak szükségességét, hogy a bíróságok és ügyészségek megtartsák leg­jobb szakembereiket, ami a bírói független­ség egyik legfontosabb záloga is egyben. Ugyanakkor számos módosító javaslat is el­hangzott, így például többen kérték, hogy a fizetéseket meghatározó nómenklatúrákban ne számszerűen rögzítsék a fizetési plafono­kat, hanem százalékos arányt határozzanak meg, miáltal elkerülhetővé válik, hogy az infláció nyomán évente a parlament elé hoz­zák a fizetések áttekintését. A délutáni Szünet után, 17.55-kor meg­késelték a határozathozatalt az árak megál­lapításáról szóló törvényjavaslatról, amely­hez több mint 10 érdemi módosítás érkezett. Az Országgyűlés harmadik napirendi pontként megkezdte a bírák és ügyészek elő­meneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A jogszabályjavaslat előterjesztője, Isépy Ta­más igazságügyi politikai államtitkár han­goztatta: a jogállamiság kialakulásának, az állampolgári jogok érvényesülésének, a de­mokráciának nélkülözhetetlen feltétele az önálló bírói hatalom kialakítása, illetve az ehhez szükséges, jól működő bírói szervezet megteremtése. Ezzel szemben napjainkra Magyarországon az ítélkezés feltételrendsze­re oly mértékben romlott, hogy az már nem­csak az ítéletek megszületésének gyorsasá­gát, hanem színvonalát és törvényességét is veszélyezteti, súlyosabb esetekben egyenesen lehetetlenné teszi. Szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a bírósági apparátust az ügyfélforgalom ug­rásszerű növekedése. Az egyre fokozódó' munkateher, amely párosul az anyagi és er­kölcsi megbecsülés hiányával, nagymértékű­vé tette e munkaterületek fluktuációját. Az elvándorlásokat a kormány tavalyi és idei intézkedései lassították ugyan, de megál­lítani vagy visszafordítani nem tudták. Ezzel párhuzamosan a gazdasági életben bekövet­kező változások, a külkapcsolatok bővülése jelentősen megnövelte a keresletet a jól kép­zett jogászak iránt. A gazdálkodók szívesen látják a bírákat, bírósági fogalmazókat is. I kedvezőtlen helyzet orvoslására, törek­szik a most beteijesztett törvényjavaslat, amely egyértelmű perspektívát vázol az iga­zságszolgáltatás dolgozói számára, és anyagi javadalmazásukat is javítani igyekszik. Az általános vitában felszólaló képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek a tör-, vényjavaslat kiemelkedő jelentőségével, han­goztatták annak szükségességét, hogy a bíró­ságok és ügyészségek megtartsák legjobb szakembereiket, ami függetlenségük egyik legfontosabb záloga is egyben. Ugyanakkor számos módosító javaslat is elhangzott. így például többen kérték, hogy a fizetéseket meghatározó nómenklatúrákban ne szám­szerűen rögzítsék a fizetési plafonokat, ha­nem százalékos arányi határozzanak meg, miáltal elkerülhetővé válik, hogy az infláció nyomán évente a parlament elé hozzák a fizetések áttekintését. A vitában ismételten elhangzott, hogy mi­előbb szükség lenne az általános közszolgá­lati törvény megalkotására is, amely a bíró­ságok és ügyészségek mellett rendezné a köz­szolgáltatás más ágaiban dolgozók helyzetét is. Ezzel kapcsolatban Szigethy István úgy vélte: indokolt lenne a közjegyzők előmene­telének és javadalmazásának rögzítése a je­lenlegi jogszabályban, hiszen meghatározat­lan ideig várat még magára a közszolgálati törvény hatályba lépése. Remport Kátalin (MDF) üdvözölte, hogy a jogszabály megalkotásával immár automa­tizmusok biztosítják a bíróságok, ügyészsé­gek dolgozóinak előmenetelét, ami kiküszö­böli a szubjektív tényezők szerepét. A fizeté­sekkel kapcsolatban indítványozta, hogy a miniszteri fizetéshez igazodó, százalékos arányban határozzák meg az alapbéreket. Palotás János (MDF) indítványozta: vál­toztassák meg az előírást, miszerint a java- j dalmazások rendszerét 1991. december 31- éig fokozatosan kell bevezetni. Szerinte a jelenlegi bizonytalan helyzetben az amúgy is nagy elvándorlás miatt célszerűtlen lenne egy évre elhúzni a törvény hatályba léptetését. A törvényhozás lezárta a jogszabályjavaslat általános vitáját. A részletes vitát a beérke­zett módosító indítványok áttekintése után folytatják le. Lapzártakor az Országgyűlés még ülésezett. Kilakoltatás, anno 1990. (Folytatás az 1. oldalról) vette meg nagybátyámtól Tancsa Gyuláné ezt a házrészt. Annák ellenére, hogy mindkettőjüket fi­gyelmeztettem ajánlott levélben: élni kívánok az elővásárlási jo­gommal. — Miért költözött.be mégis? —fordulok a hölgyhöz. — Addigra eladtam a nagykő­rösi OTP-s lakásomat, kifizettem ezt, megcsináltuk a szerződést. Azóta egyfolytában peresked­nek. Volt olyan bírósági döntés, ami Tancsánénak adott igazat, de a felperesek nem nyugodtak bele. A legutóbbi végzés úgy szól: menni kell. — A Cimbalmos utcai lakás árát mikor kapja meg a hölgy ? — Letétbe helyeztük, a többi meg a mi dolgunk — jelenti ki Péter Károly, f— Nem lett volna kötelességem az sem, hogy másik lakást szerezzek neki, mégis ki­vettem bérbe egyet a Dankó ut­cában. December végéig kifizet­tem a bérleti díját. Nincs mit tenni, elindulunk. Tancsáné a mi kocsinkba száll. — Azt mondta: attól kezdve zaklatták, ahogy ide költözött. Lebontották a garázsát, kikap­csolták a villanyt, nem tudott fű­teni stb. Miért nem vett inkább egy másik lakást időközben? — Abban bíztam: nekem ad­nak igazat. Pereskedtünk, így mentek az évek. A Dankó utcai lakás enyhén szólva rosszabb minőségű a Cim­balmos utcainál. Nemcsak azért, mert egyszobás, hanem mert elha­nyagolt, s egyáltalán, a környezet Képviselő­testületi ülés Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) , ■ latban azonban a Jókai Mór Általános Iskola további sorsa miatti aggodalmá­nak adott hangot. A testület mindeneset­re határozatot hozott, de csak arról, hogy az önkormányzat igényt formál a volt szovjet iskolára. A harmadik napirendi pontnak meg­felelően tájékoztatás hangzott el az M5- ös autópálya Kecskemét déli elkerülő szakaszáról. Ebben a kérdésben várható­an december 3-án, a következő képvise­lő-testületi ülésen hoznak majd döntést. Erre az alkalomra a Közlekedésügyi Mi­nisztérium egyik képviselőjét is várják. Ezután a testület megszavazta az ülesek állandó meghívottainak körét. A napirendi pontok megtárgyalása után Bari István, a cigány kisebbség szó­szólója egyebek mellett azt kérte, hogy részt vehessen az operatív bizottság csü­törtöki látogatásán, amit a homokbá­nyái szovjet laktanyában tesznek. Majd a bizottság figyelméba ajánlotta a Szinyei utcai és a Korhán közi barakképületek, s az ott élők körülményeinek vizsgálatát. Még egy előteijesztés került a képvise­lők elé, amely a Berkes-kollégium eredeti tulajdonosának, a Szövosznak, ma ÁFE- OSZ-nak való visszaadását javasolja. Itt a cég speciális szakközépiskolai oktatást tervez. Ezzel kapcsolatban azonban több képviselő úgy vélte, hogy az előterjesztés nem elég szakszerű. A vita lapzártakor még tartott. Bencze Andrea Pintér-ötlet a privatizációhoz (Folytatás az 1. oldalról) • — Új tőkét, új munkát remélve vág­tam neki az útnak, no természetesen nem úgy, hogy már szerződéssel a zse­bemben jövök haza, mert az üzletkötés ismeretlen terepen nem megy ilyen gyorsan — mondta a milliárdos. — Ezenkívül furdalt a kíváncsiság: ho­gyan, milyen körülmények közt állíta­nak ott elő olyan nagy mennyiségben, olyan jó minőségű, versenyképes, olcsó árut. — Ez utóbbit illetően szerzett haszno­sítható tapasztalatot? — Igen, bár például a hatvanórás heti munkaidő bevezetésére, ami ott általános, itthon nem gondolhatunk. Jártunk az elnök úr programja kereté­ben a Samsung elektronikái cégnél és egy autógyárban, s megjegyezném, hogy az előbbi vállalat képviselője, tár­gyalásunk alapján, januárban ellátogat a Pintér Művekbe. Ügy foglalhatnám . össze az ottani üzleti körökkel való ta­lálkozás lényegét, hogy átadtuk egy­másnak névjegyünket, s további tár­gyalásokról állapodtunk meg, igen szí­vélyes körülmények között. —r Milyen kapcsolatot tud elképzelni a Samsunggal? — Itt, Kecelen bevásárlóközpont építését teryezem, ahol nem hiányozhat a kínálatból á korszerű és elfogadható árú elektronikái cikkek köre. Tehát a Samsung .közvetlen szállításokkal part­nerünk lehetne; esetleg beszállhatna tő- . kével a központ létrehozásába. ' —- Kiutazása előtt fölröppent a hír, hogy bankot akar alapítani.- Magyarországon, egyelőre, ma­gánbankot nem lehet létrehozni, vi­szont van egy elképzelésgm, amihez va­lami bankhoz hasonló dologra lesz szükségem. A Pintér Műveknek jelen­leg nem az a gondja, hogy nincs mun­kája, hanem épp a megbízatások bősé­ge okoz gondot. Hatszáz bedolgozót foglalkoztatunk, de ez még mindig ke­vés. Arra gondoltam, létre kellene hoz­ni a privatizáció (elősegítésére, annak keretében egy sajátos konstrukciót. Azok az emberek, akiket én bedolgo­zónak nevezek, ebbe — kezdetben leg­alábbis — csak a munkaerejükkel kell beszálljanak; gépet, munkát és anyagot én adok nekik, egy komplett termék gyártásának részfeladatait bízom rá­juk. Az ő kockázatuk nulla, pontosab­ban annyi, hogy ha a szerződésben rög­zített kötelezettségeknek nem tesznek eleget, visszaveszem tőlük a gépét és a munkát. A megrendelő felé én viselem a kockázatot; Ez eddig rendben is len­ne, de a kiadható gépekre, anyagra pénz kell, ehhez kell tőkét szerezni. — A bankok profilja általában más szokott lenni, nem ...?- Itt az élőmunka forog, nem a pénz. A pénzen gépet stb. vásárolunk. — Pintér úr, de hiszen ma a legjobb üzlet a pénz kiadása uzsoraszintíí ka­Történelmi jelentőségű szerződés Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) ződés jj a. Becsben folytatott haderő- csökkentési .tárgyalások eredményeit rögzíti, az úgynevezett 22-ek nyilatko­zatában-pedig a két tömb államai „ba­ráti jobbot’’ nyújtanak egymásnak. ■’ . A szérződés mennyiségi korlátozásai " a két országcsoport számára egyenlő mennyiségeket szabnak a hadrendben tartható különböző fegyverfajtákból. Eszerint az érintett államok negyven hónapon belül már csak 20-20 ezer harckocsit, 30-30 ezer páncélos jármű­vet, 20-20 ezer tüzérségi eszközt, 6800- 6800 harci repülőgépet és 1000-1000 harci helikoptert tarthatnak hadrend­ben. A szerződés jelentősen csökkenti a támadó fegyverzeteket és megszünteti rriäjd’a SzovjetuniÖ' eüTöpäiYhägyötträ?: nyos fegyveres erőinek túlsúlyát. A A megállapodás értelmében Magyarország 835 harckocsit, 1700 páncélozott harcjárművet, 840 tüzérsé­gi eszközt, 180 harci repülőgépet és 108 támadó helikoptert tarthat rendszer­ben. így mód nyílik a szárazföldi fegy­verzet lényeges csökkentésére és. egy kisebb, de korszerűbb, védelmi jellegű hadsereg kialakítására —: összhangban a magyar kormány biztonságpolitikai elképzeléseivel. ésa^kölö.ííryitaiköpfótfakétJtűtúbhÓz tartozó 22’ország küldöitségvezétői és külügyminiszterei írták alá; először a francia vendéglátók: Francois Mitter­rand elnök és Roland Dumas külügy­miniszter. Ellátta a dokumentumot kézjegyével George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök, Mar­garet Thatcher brit kormányfő, Hel­mut Kohl német kancellár és a többi európai politikai vezető. "V: Í.MV * f O ’ f; y j Magyar részről Antall József minisz- - terclnök és Jcszcnszky.Gcza külügymi­niszter írta alá a doKmronmfndlcat. A helsinki folyamatban részt vevő államok csúcsértekezletének megnyitá­sa előtte az Elysée palotában tartott ünnepélyes aláíráson Mitterrand elnök rövid beszédben méltatta e dokumen­tumok korszakos jelentőségét, külön elismeréssel szólva a szerződés kidolgo­zásában részt vevő küldöttségek rend­kívüli erőfeszítéseiről, 18 munkanapon át tartott megfeszített munkájukról. lehangoló. De kiderül, hogy nem is ez a legnagyobb baj. A magát ci­gány származásúnak valló házi­gazda nem engedi be az új lakót. — Azt mondták: márciusban, áprilisban költözik ide a hölgy! Nem jött, kiadtam másnak! , HllCsakhogy én év végéig fizet­tem ki a bérleti díjat, havi két és fél ezer forintot! I—■ érvel Péter Károly. Jsp-p Akkor intézkedjenek a bí­róságon! Szabó István, a bírósági végre­hajtó úgy dönt: a jelen lévő „kar­hatalom” segítségével kiköltözte­tik a jelenlegi lakót. Csakhogy a rendőrök nem vállalják a „plusz­munkát”, az ő papírjuk a kilakol-. tatásra szól. URH-rádión meg­kérdezett főnökeik is megerősítik őket ebben. — Az udvarra lepakolhatnak — találja fel magát a tulaj —, de Tancsáné gyorsan kijelenti: — Nem lakok az udvaron! , — Ide is beköltözhet! — nyitja ki egy rogyadozó ól ajtaját a házi­gazda. Nem viccel, nem is gúnyo­lódik, de, szerencsére, rajta kívül, senki sem veszi komolyan a javas­latot. A kialakult patthelyzetben a bírósági végrehajtónak kell dön­teni. Nem tudja, mit tegyen. így, ebben a szituációban hagyjuk ott őket, nem várhatunk tovább. Délutánra mégis kipakolták a jelenlegi lakót, s a kicsi szobába, parányi előtérbe bezsúfolták Tancsáné bútorait. Eigymás he­gyére, hátára, így sem maradt fekvésnyi hely sem. — Nem tudom még, hová me­gyek, de itt nem maradok - mondja a hölgy, aztán hozzáte­szi: — Ha, teheti, írja már meg, hogy 56Ö ezer forintig elfogadha­tó megoldás érdekelne. Talán tá­mad valakinek ötlete ... Még annyit: Tancsa Gyuláné 4700 forint nyugdíjjal rendelke­zik. Címe a szerkesztőségben. Almási Márta • A végzés úgy szól: menni kell. 9 Ide érkeztek... Részlet a Dankó utcai ház udvarából. 9 Innen in­dultak ... í. A Cimbal­mos utcai ház. 9 Ez lesz Tancsáné szobája — ha megüre­sedik /r-y mondja a há­ziasszony. (Straszer András fel­vételei) matra, nem pedig a termelés?! Honnan garantálna ön a partnereinek akár csak harmincöt százalékos kamatot is a pén­zük után, ha odaadják Önnek? — Elégedjen meg ennyivel: lehet a hitelkamatoknál nem rosszabb nyere­séggel is termelést folytatni. Ha tervem sikerül megvalósítani, be fogom ezt bi­zonyítani. — S mi lesz a kiadott gépekkel? — Azokat, ösztönző feltételek mel­lett, idővel megvásárolhatják, akik dol­goznak rajtuk, tehát átmennel^ az ő tulajdonukba, s ezt követőén mar nem a puszta két kezükkel lesznek benne a vállalkozásban. f: — Göncz Árpádnak jutott ideje* hogy beszélgessen önökkel, például az ilyen tervekről? — Nagyon szoros programja volt, napjának szinte minden óráját elfoglal­ták a hivatalos kötelezettségek, de azért többször volt alkalmunk beszél­getni az elnök úrral. Biztosított ben­nünket, hogy támogatja a vállalkozá­sokat, a vállalkozókat, s mi magunk, akik a dél-koreai program részesei le­hettünk, már ezt a meghívást is nagyra értékeltük. Mély benyomást tett ránk az elnök úr mint hihetetlen munkabírá­sú, elegáns stílusú államférfi és mint ember is. Egyébként meghívtam a de­cember 6-án kezdődő keceli virágkiállí­tásra, s nincs kizárva, hogy ez alkalom­ból vendégül láthatjuk — hallottuk Pintér Józseftől. A. Tóth Sándor Tényleg halállal fenyegették meg Erzsébet asszonyt? (Folytatás az 1. oldalról) sebbtől, Erzsébet asszonytól ér­deklődött, tényleg megfenyeget­ték-e., — Á, kacsa az egész. Egyszerűen arról van szó, hogy el akarják adni , az,úisúgQt ilyen szep?áciás. áttörté-, netekkel. Kérem, jegyezze fel a fcö- ^vetkeződet. Ezúttal nem,tré^lko^ va, irónia nélkül mondom: a de-1 mokrácia nem azt jelenti, hogy szabad országban szabad emberek szabadon tesznek, amit szerintük szabad. Ez visszaélés a demokráci­ával! Most, amikor végre bekövet­kezett (vagy bekövetkezhet?) a fel­lélegzés, inkább az alkotásra kelle­ne helyezni a hangsúlyt. — Fenyegették már meg? Mond­juk, Amerikában. Éif Nem. Ott egy kis pontocska vagyok, csak Magyarországon csi­náltak belőlem ekkora szenzációt. És botrányt, ' — Akkor most félreértés is tör­ténhetett? ■— Maga nagyon úri módon fo­galmaz. Ez visszaélés volt! És szen­zációkeltés. Nem látta, milyen for­ró volt a hangulat a díjkiosztó ün­nepségen? — Lesz per?- Nincs szándékomban peresT kedni. Higgye el, az idő úgyis ne­kem dolgozik. Most nincs sok időm, hamarosan indulok vissza Amerikába. Márciusban hívjon legközelebb! Borzák Tibor A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ARFOLY AMAI Érvényben: 1990. november 20-ától 26-áig Pénznem vételi eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 11536,48 12250,08 Ausztrál dollár 4459,00 4734,82 Belga frank 192,54 204,44 Dán korona 1035,91 1099,99 Finn márka 1 653,53 1755,81 Francia frank 1177,57 1250,41 Görög drachma a) 38,61 40,99 Holland forint 3526,16 3744,28 Ir font 10 650,52 11 309,32 Japán yen (1000) 454,72 482,84 Kanadai dollár 5019,44 5329,92 Kuvaiti dinár Az árfolyamjegyzés szünetel Német márka 3977,80 4223,84 Norvég korona 1015,76 1078,60 Olasz líra (1000) 52,73 55,99 Osztrák schilling . 565,48 600,46 Portugál escudo 45,03 47,81 Spanyol peseta 62,47 66,33 Svájci frank 4705,53 4996,59 Svéd korona ' 1057,53 1122,95 USA4ollár 5838,61 6199,77 ECU (Közös Piac) 8177,33 8683,15 a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkal­mazható árfolyam: görög drachma 39,76 39,84 ÉS £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom