Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-15 / 268. szám
4 9 PETŐFI NÉPE 9 1990, november 15. y Balkezesek... Elméletek, elméletek, hogy legyen mivel igazolni, nemhiába élnek ... Már a szakemberek. Most például rájöttek, miért fogják az anyák leggyakrabban bal kezükben a csecsemőjüket. Volt abban az agyféltekén kívül a szívhez közeliségtől kezdve minden, csak a prak' tikum nem, ugyanis ezt az elméletét sém anyák gyártották, hanem szakemberek, férfiak. Hát először is, aki próbálta, tudja, hogy a balkezeseket kivéve az ember a jobb kezével csinálja a dolgokat. Például jobb kézzel eteti a kicsit, abban fogja, a kanalat vagy a cumisüveget. Vagy a klasszikus kép: az anya bal kezében fogja a gyereket, jobb kezével rántást kever. Mert azzal szokta keverni akkor is, amikor még nem volt gyereke A gyerek sokszor csak azért is sír, hogy törődjenek vele, és megnyugszik, ha felveszik Na most ott van az anya, aki főz, közben sír a gyerek. Több eset lehetséges. Abbahagyja a fő?ést, és elkezd a gyerekkel foglalkozni. Nem hagyja abba a főzést, és hagyja sírni a gyereket, hadd „erősödjön a tüdeje”. A szomszédság meg másszon a falra, ha nem tetszik neki. A harmadik megoldás, hogy bal karjába fogva a gyereket, folytatja a munkáját, ha lehet. Ez a leggyakoribb. Az emberek többsége — emberek alatt a nőket is értem általában — jobbkezes. Tehát amelyik kezével tesz valamit, az az elfoglahabb keze. A másikkal fogja <a gyereket, hogy megnyugodjon. Nem sok köze van ehhez az agyféltekéknek. Állítólag majmoknál is megfigyelték Akkor már biztos. Ez egy ősi agyféltekeeffektus. Közben egy frászt. A majmok felváltva fogják kicsinyeiket egyik vagy másik „kezükbe”, ahogy jön. Ha belegondolok, hányféle blődséget találtak már ki a szakemberek, bele kell borzonganom. Hány mindenről derült ki, hogy egészséges, utána nemsokára az, hogy káros az egészségre! Mi lenne, ha mindig ezeket a szaktanácsokat követnénk? Most előtérbe került a természetgyógyászat például, meg az egészséges életmód, és újra meg újra felmerül a húsfogyasztás ártalmassága. Igaz, ahogyan az árak itt emelkednek, nagyon ártalmas a pénztárcánkra a hús- fogyasztás, azt teljes mértékben elismerem. De. Tanultuk, megtudjuk is, hogy az állatvilágban vannak növényevők és húsevők. Meg mindenevők, mint az ember is. Az ember mindenevő, s ez a szerencséje, mert a legnagyobb esélye van a túlélésre, akármilyen körülmények közé kerül is. Gondolom, ez nem véletlen. Azon az alapon, ahogyan a vegetáriánusok idmond- ják, a húsevő állatok is nagyon ártanak saját egészségüknek, amikor nem akarják belátni, hogy sokkal egészségesebb lenne magokat meg faleveleket enni. De az istennek se akarják belátni. Képesek elpusztulni, ha nem ehetnek húst. Ilyen makacsok. De mi nem. Közülünk már sokan belátták, hogy dögöt enni gusztustalan is, meg egészségtelen is. Dögöt mondanak, nem húst. Na, még ha élve fogyasztanánk, legalább nem lenne annyira gusztustalan. De dögöt... Fúj! Szegény jó Krúdy Gyulánk hogy szégyenkezne, amikor ezeket hallaná! Még- hogy zónapörkölt meg velős csont. Te jó ég! Amikor ott vannak azok a jó magok, meg a csírák, meg a mosza- tok! Azért nagyon jó, hogy mindig újat tanulhat az ember. Mint a jó pap, aki holtig tanulrEgyik nap ezt hallod, másik nap azt. Te.úgyis vak vagy, meg süket és tudatlan, még szerencse^ hogy vannak okos emberek, akik megmondják. Most is úgy meg vagyok jj nyugodva, hogy tudom végre, miért is fogtam olyan ön- tudatlanul a bal kezemben a gyerekeimet! Mert abban fogtam őket, eltalálták! Mindig bírtam azokat az embereket, aki megmagyarázták, miért vagyok olyan, amilyen. Csodáltam őket. Meghallgattam és bólogattam. Alig tudtam megfékezni magam, hogy kezet ne csókoljak nekik. Talán csak az tartott visz- sza, hogy látó szemem van, és így én meg azt tudtam, hogy ők miért olyanok, amilyenek! Bán Zsuzsa HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL Az iraki hadseregnek az augusztusi invázió óta csak most Sikerült kinyitnia a kuvaiti központi bank széfjét, de ez nem jelenti azt, hogy az ott talált aranykészleteket Bagdad egykönnyen fel tudja használni. A rudak értékesítése jelen állapotukban lehetetlen, mivel azokon Kuvait pecsétje látszik, beolvasztásuk és újrapecsételésük azonban jelentős összeget emésztene fel. A kuvaiti banképületet úgy tervezték, hogy a széfterem azonnal a tengerbe süllyed, ha bárki erőszakkal próbálja felnyitni az ajtókat. Az irakiak azonban megtalálták a kulcsok birtokában lévő alkalmazottakat, akiket családjuk kiirtásával fenyegetve kényszerítették a kulcsok és zárkombinációk átadására. (Reuter) * * * A Szovjetunióban első ízben fedtek fel adatokat a külföldi aranyeladásokról, amikor a Gudok című lap megírta, hogy augusztus közepén két hét leforgása alatt 85 tonna aranyat bocsátottak áruba, 1 milliárd dollár értékben. Az év első 5 hónapjában 300 tonna szovjet aranyat értékesítettek a londoni és zürichi tőkepiacon, ami 50 tonnával több annál, mint amennyit a Szovjetunió korábban egész év alatt szokott exportálni. A. szovjet aranyeladás a nagy mennyiség ellenére nem hatott ki érezhetően a világpiaci árakra, mivel a nemesfémeket nein bocsátották í szabadpiacra, hanem rövid távú szovjet hiteligények fedezeteként rögtön a bankok páncéltermeibe vándorolt. (TASZSZ) * * s|c Öt év alatt 12 százalékkal célozza csökkenteni a Közös Piac tagállamaiban az energiafelhasználást az a terv, amelyet az Európai Közösségek Bizottsága hagyott jóvá. A program neve SAVE, azaz takarékoskodni. 35 millió ECU-t (46,5 millió dollárt) irányoz elő arra, hogy energiatakarékos normák honosodjanak meg a tagállamokban az épületeket, a háztartási gépeket illetően. Az autósokat arra ösztökélné, hogy a lehető leggazdaságosabban használják gépkocsijukat, s ezt részben utasításokkal. részben adókedvezményekkel érné el. A sebességhatarókat nem szállítaná le. A program hangsúlyt helyez arra is, hogy megtanítsam fogyasztókat a takarékosságra. (AP) KSH-JELENTÉS Tk r i ff rr Begpto-, rotogo-, káráló-adatok A szeptemberi állatszámlálás előzetes eredményei A Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott 1990, szeptember 30-ai reprezentatív állatszámlálás előzetes adatai szerint az országban a Sertések száma több, a szarvasmarha-, a juh- és a tyúkfélék állománya kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A szarvasmarha-állomány 1 614 000 darab volt, 49 ezerrel (2,9 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál és ez az elmúlt Í0 év legalacsonyabb szeptemberi értéke. A csökkenés vállalati szférában következett be, ahol az állomány négyötöde van. A kistermelők 18 ezer darabbal, 6,3 százalékkal növelték állataik számát. A 635 ezer darab tehén 10 ezerrel (1,6 százalékkal) kevesebb az előző évinél. A tehénállomány közel egynegyed részét tartó kistermelőknél az állatok száma nem változott, a vállalatoknál 2 százalékkal, ezen belül a termelőszövetkezeteknél 2,7 százalékkal csökkent. A sertések száma szeptember végén meghaladta a 9,5 milliót, ami 488 ezerrel (5,4 százalékkal) több az egy évvel azelőttinél. A sertésállomány 53 százaléka volt kistermelők gazdaságában,-ahol egy év alatt 474 ezer darabbal, több mint 10 százalékkal növekedett a sertések száma. A vállalatoknál lévő állomány lényegében .azonos a tavaly szepteríiber végi szinttel. Ä sertést tartó kistermelők közel fele egy-két sertést tart (csak saját vágásra), negyedrésze 3—5 sertést, és, szintén negyedrész körüli a 6 —50 sertést tartók aránya. Az 50-nél több sertést tartók aránya nem éri el az egy százalékot sem. Az anyakocák száma összességében 675 ezer darab volt, 30 ezerrel (4,7 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az-anyakoca-állomány 57 százalékát tartó kistermelők 11 százalékkal növelték, a vállalatok 3 százalékkal csökkentették állataik számát. A nagyüzemek juhállománya a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent. Szeptember végén a juhok száma 1 168 000 darab volt, az egy évvel ezelőttihez képest 157 ezerrel (1-1,8 százalékkal) kevesebb. A nagyüzemekben — mind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél - - évek óta tartó állománycsökkenés mellett a kistermelők- | nél -1987 óta-ismét-némi állománygyarapodás tapasztalható, ez azonban csak.tnérsúklii ú? o/,s^ágps, jjYhájlőmányfogjútkbzáSáL'Azvanyaju- " hók száma az év közben megfigyelt nagyüzemekben szeptember végén 858 ezer darab volt, egy év alatt 72 ezer darabbal, 8 százalékkal I csökkent. A tyúkfélék száma körülbelül 59 millió volt, az egy évvel korábbinál 4 millióval (6,7 százalékkal) kevesebb. A tojótyúkok állománya, a kistermelőknél tartott állatok számának növekedése miatt, összességében 156 ezerrel (0,7 százalékkal) meghaladta az előző évit, és szeptember végén kereken 23 milliót tett ki. KSH Tájékoztatási Főosztály Ellentmondások az állomány alakulásában A KSH 1990. szeptember 30-ai reprezentatív állatösszeírásának eredménye a várt adatoktól némileg eltérő képet mutat. A gazdaságok állatállományát az előző éy azonos időpontjával összehasonlítva megállapítható, hogy a szarvasmarha-állomány kismértékben csökkent, míg a sertések száma növekedett. A tényszámok mögött azonban megfigyelhető, hogy az'állattartók a rendezetlen tulajdonviszonyok közötti bizonytalanságban alakítják állományuk nagyságát. A főbb állatfajok állománya részletesebben a következőképpen A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK PIACI ÁRA (Országosan) Év, hónap Malac Ft/db , Süldő Hízott sertés Kukorica (morzsolt:) s ■ Ft/ka \ 1989. június 1314 70,10 49,90 7,60 július 1236 62,00 5b,20 . 7,90 augusztus 1273 64,60 52^20 7,50 1990. június 1660 88,00 72,30 ,9,40 július 1566 84,00 • 70,40 9,S0 ■ augusztus 1329 06,30 71,80 9,00 A MEGFIGYELT ÁLLATOK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA 1990. szeptember 30-án Az 1990. s zeptember 30-ai állatállomány Megnevezés száma, darab az 1989. szeptember 30-ai százalékában Bács-Kiskun megyében' 1 országosan ' Szarvasmarha f 112759 95 J ’ 97,1 Ebből: tehén 46390 98,0* 1 , 90»4 i Sertés 1054750 105,3 105.4 Ebből: anyakoca 77197 101,0 104,7 T yúkfélék 5504138 92,8 93,3 < Ebből: tojó 1560390 1 91,4 100,7/ * Juh a/ 146563 87,0 00,2 .Ebből: anyajuh 109149 93,0* ' 92,3 . , a/ A kistermelés juhállománya nem került megfigyelésre a mezögazoasAgi termelőszövetkezetek állatállománya SZEPTEMBER 30-ÄN o juh alakult: a megye szarvasmarha-állománya összességében egy év alatt 4,8 százalékkal csökkent, ezen belül a legjobban, 12 százalékkal a mezőgazdasági vállalatoknál (többségükben állami gazdaságok, kombinátok, ezek leányvállalatai). A szövetkezeteknél 6 százalékos a mérséklődés. A szarvasmarha-állomány egynegyede a kistermelők tulajdonában van, itt az elmúlt időszakban 7 százalékos állománygyarapodás következett be. A megyék közül Tolna és Nógrád megyékben nőtt, Győr-Sopron megyében nem változott, a többi megyében pedig csökkent a szarvasmarha-állomány. A tehenek száma kisebb mértékben, 2 százalékkal csökkent. A csökkenés nemcsak a nagyüzemeknél, hanem a kistermelői tehénállománynál is megfigyelhető. A kistermelőkhöz kihelyezett szarvasmarha-állomány összességében egynegyedével Csökkent, özén belül azonban a mezőgazdasági szövetkezetek csaknem 10 százalékkal több szarvasmarhát adtak ki bérhizlalásra, mint egy évvel korábban. 1990. szeptember 30-án BáCs-Kiskun megyében több mint egymillió sertést tartottak, 5,3 százalékkal többet, mint 1989. szeptember 30-án. Az állománygyarapodás egyik okaként említhető, hogy a gazdálkodók kukoricából és tápokból tartalékoltak, állatállományukat növelték a kedvezőbb tavaszi felvásárlási árak emelkedésének és nem utolsósorban a tulájdonviszonyok mielőbbi rendezésének reményében. Azonban mindez még megoldásra vár, így az állattartási „kedv” mélyponton van, a számszerű növekedés ellenére. A takarmányboltokban vagy egyáltalán nincsen táp, vagy ha kapható, akkor annak ára, havonta növekszik. A táphiány,.illetve annak elfogadhatatlan ára természetesen kihat a sertéshús minőségére is; az állattartók „saj4t készítésű” tápjainak-beltartalmi összetétele valószínűleg álatta marad az elvárható értékeknek. Az állatpiacokon az állatókat egyre nehezebben tudják értékesíteni. A választási malacok száma a kistermelőknél csaknem 30 százalékkal emelkedett, ezek ára darabonként a megyében októberben 950 forint körül mozgott, de még így sem kelnek el. Az anyakoca-állomány a szövetkezeteknél és a kistermelőknél 3,8, illetve 5,2 százalékkal emelkedett, míg a mezőgazdasági vállalatoknál 12,4 százalékkal csökkent. A kedvezőtlen tartási jövedelmezőség következtében a vállalatok 13 százalékkal, a szövetkezetek 20 százalékkal több sértést helyeztek ki a vállalkozó kistermelőkhöz. A sertésállomány Bács-Kiskun megyében az országos átlaghoz hasonló mértékben változott, a megyék közül egyedül Somogy megyében csökkent, legjobban Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe^'‘növekedett egyötödéivel. 4 ff röhrm- | ijísoy .noúúé A tyúkfélék állománya csökkent, a szövetkezeteknél 10,2 százalékkal, a kistermelőknél 3,2 százalékkal. Míg a tojótyúkok száma a megyében 8,6 százalékkal kevesebb, addig országosan 0,7 százalékkal több volt, mint a tavalyi év azonos időpontjában. A mezőgazdasági szövetkezetek azonban csaknem 40 százalékkal több tyúkfélét helyeztek ki az elmúlt évinél a kisgazdaságokhoz. A megfigyelt állatok közül legnagyobb mértékben a juhállomány esett vissza; a vállalatoknál csaknem a felére, a szövetkezeteknél 10 százalékot meghaladó mértékben. Az anyajuhok száma kisebb arányban ugyan, de szintén csökkent 7 százalékkal, a kihelyezéseké viszont csaknem 10 százalékkal emelkedett. Busch Irén közgazdász KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Kérdések a statisztikához IA statisztikai felmérésnek nem lehet, de nem is feladata, hogy az ada.tok mögé nézzen. Feladata a maga sajátos eszközeivel bizonyos képet megmutatni. Ez a központi és a megyei statisztikai hivatalokban is megtörtént a szeptember 30-ai reprezentatív állatszámláláskor. A számokat olvasva azonban néhány kérdés óhatatlanul felmerül. E kérdések az adatok mögött meghúzódó tényekre vonatkoznak. Például a statisztika szerint a szarvasmarha-állomány alig kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ez tény. A gyakorlatban tapasztaltak azonban azt mutatják, hogy a meglévő állatok közül elég sok az, amelyet nem saját jószántából tart a termelő. Azaz hogy számos az eladatlan borjú, hízó. Ha ezek számát levonjuk a statisztikai adatból, vajon mekkora lenne a szarvasmarha-állomány csökkenése? A sertés. A statisztika szerint számuk meghaladta a 9,5 milliót, 5,4 százalékkal volt több, mint tavaly szeptemberben. Igen ám, de 1989 szeptemberében az előző évhez viszonyítva mintegy 600 ezerrel csökkent a sertések száma. Az idei statisztika tehát ehhez az alacsonyabb értékhez viszonyított. Nem beszélye arról, hogy a nyár végi, ősz eleji jobb sertésárak arra ösztönözték a termelőket, hogy — reménykedve az árak 'tartósságában —, a jövőre gondóljanak, befedeztessék a kocákat. Akkor még az aszály hatásait nem lehetett felmérni, nem beszélve az exportszubvenció megvonásának következményeiről. Aki ma a sertésátvevőkhöz vagy a sertésfeldolgozóba megy, megdöbbenve tapasztalja, hogy sok a leadott koca, közülük sok a félidős vemhes. Márpedig, ha levágott kocánként'nyolc meg nem született malaccal számólunk, könnyen belátható a következménye. Erre a nagy biztonsággal megjósolható állománycsökkenésre nem figyelmeztet a statisztika! Végül ne maradjanak ki a szárnyasok Sem. Az általam fellelhető statisztikai évkönyvekben baromfi címszó alatt találtam ezeket az állatokat. A szeptemberi statisztikában azonban csak a tyúkfélék szerepelnek. Miért hiányzik közülük a ma oly sok gondot okozó libák száma? , Gál Eszter
