Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-16 / 243. szám
1990. ok'ábdr 16. • PETŐFI NÉPE • 5 GÉPPISZTOLY, BÖRTÖN, AKASZTÓFA (5.) Tragikus hősköltemény Népellenes bűntett ? A Rajk László és oly sok más ember fejére halált követelő hírhedt dr. Alapy Gyula és dr. Avar Jenő írta alá az 1951. március 16-án dr. Rákossy Árpád és társai ellen benyújtott 1950. áü. 8341. sz. Rendőrségi sz.: 101 1563/1950. Á. V. R. Budapest számú vádiratot. Az igazságügy, az emberi értelem megcsúfolása a kordokumentum: két és fél oldalas sűrűn gépelt iromány. Szerzői meg akarták félemlíteni a tisztesség és a pártérdek, a hivatástudat és a megélhetési kényszer között ingadozó bírákat, ügyészeket. Rendszerváltozásra spekuláltak? Legaljasabban dr. Bakkay Tibor másodrendű vádlottat támadták: „rendszeresen hallgatta az angolszász rádió uszító híreit. Közeli rendszerváltozásra számított. Ezért szövetkezett dr. Rákossy Árpáddal, aki a felszabadulás előtt mint szolgabíró teljesített szolgálatot, kuláklányt vett feleségül, szeszgyárat is bérelt.” Döntöttek — így dr. Alapy és dr. Avar — „saját maguk igazolására az eléjük kerülő kulákügyek- ben felmentő ítéleteket Jognak hozni”. Mit törődtek azzal, hogy még ellenségei sem bélyegezhették osztályidegen nagygazdának a 45-ben földhöz juttatott kisgazdát ... Hasonló nagyvonalúsággal állapították meg: a két bíró élesen szémbenállt a demokratikus fejlődéssel, gyűlölte a felszabadító Vörös Hadsereget, vissza- vágyta a Horthy-fasizmust. Emiatt kifogásolták a politikai színezetű büntető ítéleteket! Népellenes bűntett elkövetésével vádolták valamennyiüket. A budapesti államügyészség szerint dr. Holozsnyai Ambrus, a kecskeméti ügyészség csoportvezetője azért vádolta „csak” a Btk. 279. paragrafusába ütköző szándékos emberölés bűntettével Kovács Balázst, mert így akarta elősegíteni a népbírósági eljárás elkerülését. így tette lehetővé, hogy az osztályidegen, a népellenes bűnügyekben illetéktelen megyei bíróság tárgyalhassa a bugaci ügyet. Ráadásul még bűnt is pártolt azzal dr. Holozsnyai, hogy a vádiratában a jogos önvédelmet domborította ki, elhallgatta a szovjet katona csizmájának eltulajdonítását. Jogi abszurdum Az államügyészség elnökének, dr. Gorzó Györgynek a vádirat könnyelmű aláírásáért kell felelni, egyebek között. Ráadásul azzal a megjegyzéssel adta át egy gyakorlatlan ügyésznek az okmányt, hogy a bíróság nyilvánvalóan felmenti Kovácsékat. Dr. Nagy Lajos jegyző pedig magán- beszélgetésben kérte az ügyésznőt: ne fellebbezze meg a jogos önvédelmet tényként megállapító ítéletet. A tárgyaláson a gyilkosság mikéntjének részletes tisztázása helyett az orosz katona többórás erőszakoskodásaira kérdeztek rá, a védelem pozícióját erősítve. Dr. Rákossy Árpád a tárgyaláson el nem hangzott adatokat is diktált a jegyzőkönyv utólagos összeállításakor, hogy dr. Bakkay még hatásosabban indokolhassa a felmentő ítéletet. Súlyosbító körülménynek tekintette, hogy egy olyan ország katonájának gyilkosát mentegették, amely állam „a felszabadulás óta hathatósan támogat minket a szocializfflúS építésében”., Dr. Gorzó György följegyzéseiből is nyilvánvaló, hogy jogi abszurdum a bírák és az ügyészek elítélése. Hivatkozott egy hasonló, 1945- ben Kecskeméten tárgyalt ügyre. A népügyészség minisztériumi ajánlással jóváhagyta, hogy köztörvényes ügyként tárgyalják Kocsis János Kovács Balázséhoz hasonlóan tragikus esetét. „Nem voltunk hülyék” Kimutatta: a vonatkozó népbírósági törvény csak a felszabadulás előtti cselekményekre vonatkozik. Csupán az áldozat személye indokolhatta volna az eset más megítélését. Az elkövetés módja azonban eleve kizárja az előre eltervelt szándékosságot, a tudatosságot. Nehezen cáfolható okfejtésé: nem főbenjáró üggyel vádolták volna, nem fellebbezik meg az ítéletet, ha Kovács megmentése lett volna a céljuk. A csizmaügy pedig a fennálló jogszabályok szerint elévült. A szovjet katona tragikus halála a szerencsétlen körülményeknek tulajdonítható. Nem találták bizonyítottnak a felszabadítók elleni gyűlöletet sem. A nevezett bírák, ügyészek tőlük telhetőén teljesítették kötelességüket, híven szolgáltak. Miért nem jelentették külön a fegyverrejtegetést? Mert a megyei bíróság elnökének hetente jelenteni kellett az ehhez hasonló ügyeket, „Nem voltunk annyira hülyék, hogy megkockáztathattuk volna az elhallgatást.” Elismer ugyan kisebb eljárási hibákat, de ezeket az ügyészek embertelen túlterheltségének tudta be. Neki szémélyesen 17 beosztott ügyészt, 8 helyen működő közvádlói intézményt kellett irányítani, felelt 70 fogházőrért. Naponta nőtt a letartóztatottak száma. A megyei pártbizottság is elvárta az engedelmességet. Tyúkólért halál? • i „1950. augusztus utolsó szombatján a megyei pb. rámtelefonált, hogy utasítást fogok kapni a minisztériumból egy gyújtoga- tási ügyre, melynek feltétlenül statáriális bíróság elé kell kerülni. Lejön egy külön minisztériumi megbízott. Egy 19 éves fiatalember azért gyújtotta föl tanyáját, hogy a hozzá tartozó 200 hold ne essen a tagosításba. Meg is érkezett Ruszka István főelőadó. De a letartóztatott visszavonta állítólagos rendőrségi beismerő vallomását. A tanúk sem hallottak beismerést. A tanács véleménye is feleselt a vádakkal. Az a bizonyos tszcs ugyanis 5 km-re volt a vádlott szüleinek tanyájától. Különben sem a tanyaépület égett, hanem attól százméterre egy tyúkól, amit égő szalmacsóvával akart az elszaporodott tet- vektől megszabadítani. Maga is megriadt, amikor a tűz kicsapott. Hiába tiltakoztam, hogy az ügy nem megyei illetékességű. Rámparancsoltak: legkésőbb csütörtökön vagy pénteken tárgyalni kell a gyújtogatást. Míg ezzel az üggyel foglalkoztunk, hozták be szerdán Kovács Balázst. Sürgősséggel szintén. A vádiratot szerkesztő, beteges kezdő ügyész napi tíz-tizenkét órát dolgozott. Heltai Nándor ( Folytatjuk) A KONVERTIBILITÁSÁRA ______________________ Me nnyit ér a forint, ha magyar... ? m Ha egy kicsit is figyelünk a valuták fekete árfolyamára, akkor az a benyomásunk keletkezhet, hogy erősödik a forint a nyugati pénzekhez képest. Sokakban <$&■ és nemcsak a laikusokban — ez a tendencia nagy reményeket keltett, s többen úgy tartják, hogy ez már a forint konvertibilitásának irányába tett egyik első lépés. A hivatalos és a fekete árfolyam közeledéséről, illetve a forint konvertibilitásának feltételeiről kérdeztük Bácskai Tamás professzort, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanárát, a nqves pénzügyi szakértőt. — A hivatalos és a fekete árfolyam közeledésének főleg szezonális oka van. A turistaidényben — főleg nyáron — a valuták kínálata bővül, s mivel a magyar lakosságnak nincs korlátlan mennyiségű forintja a vásárlásra, ezért a fekete árfolyam is csökkent. Egyébként a véleményem az, hogy a feketepiaci árfolyam soha nincs olyan szoros kapcsolatban a gazdaság teljesítőképességéből adódó árfolyammal, mint például egy konvertibilis valuta bankközi jegyzése. Gondoljunk arra, hogy a feketepiacon az eladók — főleg addig, amíg attól kellett tartaniuk, hogy elkapják és üldözik őket — kockázati prémiumot is felszámítottak. Ez a kockázati tényező azonban mára lényegesen csökkent, hiszen a rendőrök általában nyugodtan nézik, hogyan váltják a valutát a nepperek. A magyar állampolgárok egyébként nem nagy mennyiségben, nem üzleti befektetésre vásárolnak valutát, hanem mintegy a turistaellátmány kiegészítésére. így a vásárlás többnyire csak esetleges. Ez a tényező is lenyomja a feketepiaci árakat. Tehát összefoglalóan: a hivatalos és a fekete árfolyam közeledésének oka a kereslet és a kínálat kedvező alakulása, illetve ajegybank megszorító pénzügyi politikája. A jelenségnek a forint konvertibilitásához semmi köze. — Ön szerint mennyire erős valuta jelenleg a forint? — A forint Kelet-Európábán viszonylag erős valuta, ez azonban csak annyit jelent, hogy a „v^kok között a félszemű”. Nyugaton nehezen fogadják el a forintot. Például az NSZK-ban csak néhány bank váltja át, s akkor is nagyon alacsony árfolyamon. — Mennyiben korlátozzák a jelenlegi jogszabályok az állampolgárokat abban, hogy valutába fektessék pénzüket? — A mai ellentmondásos jogszabályok következtében azok a magyar állampolgárok, akik megtehetik, valutában tartják pénzüket. A devizakódex ugyanis jelenleg tiltja a valuta- szerzést, ugyanakkor bárki jogcím nélkül elhelyezhet pénzt devizaszámlán. Ilyen körülmények között a valuta iránti keresletet csak az határolja le, hogy mennyi a forintmegtakarítás, illetve ebből mennyit szánnak valutavásárlásra. Az a véleményem, hogy ki lehet számítani, mennyi a már felhalmozott, illetve folyamatos forintmegtakarítás, amelyről feltételezni lehet, hogy külföldi valuta iránti keresletet jelent. A valutaváltást pedig valamivel rfiagasabb árfolyamon, mint a hivatalos, a magyar bankrendszeren keresztül lehetne lebonyolítani, persze csak egyértelmű jogszabályok mellett. — Milyen feltételei vannak, hogy a lakosság számára a korlátlan valuta- eladás a bankokon keresztül valósuljon meg?- Először is radikálisan javulnia kell a belföldi ellátásnak saját termelésű áruból is, mert ha túl sok árut kell devizáért behozni, illetve az áruk jelentős részét idehaza is csak kemény valutáért tudom megvenni, akkor lényegesen nagyobb a valuta iránti kereslet. Másodszor: lehetetlen dolog, hogy egy magyar árut olcsóbban kapjak meg külföldön még akkor is, ha a valutát feketén — tehát felárral — veszem meg, mint itthon. Harmadszor: olyan megtakarítási formákat kell kialakítani, amelyek egyenértékűek a valutabefektetésekkel. — Mikorra valósulhatnak meg ezek a feltételek hazánkban?- A nem konvertibilis, erősen inflálódó forint mellett fennmaradnak a kevésbé hatékony gazdálkodók. Csakhogy a gazdaságtalanul termelőket ezután is mi, fogyasztók tartjuk el, ami hosszabb távon tarthatatlan. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy nem olcsóbb egy olyan segélyrendszer, amely biztosítja a minimális megélhetést, mint a ráfizetéses vállalatok fenntartása. A népszerűtlen intézkedésekre nehezen szánja rá magát a vezetés, pedig „minél korábban nyeljük le ezt a békát, annál nagyobb remény van a kibontakozásra.” Jp Mennyi idő múlva lehet konvertibilis a forint? — A konvertibilitás banktechnikailag nem okozhat problémát. Kérdés, hogy a kormányzat megteszi-e a szükséges lépéseket, amelyek átmenetileg sajnos magasabb árszínvonallal, nagyobb munkanélküliséggel járnak. Mert mi is a konvertibilitás? Azt jelenti, hogy egy ország belföldi termelője az egész világ oda irányuló exportversenyébe bekapcsolódik. Ezt a versenyt csak vámok korlátozzák, ám ezek a vámok sem lehetnek nagyon magasak. A nem konvertibilitás tehát egy kereskedelempolitikai intézkedés, amely legvadabb, legdurvább formája a protekcionizmusnak a belföldi termelő érdekében. Abszurd helyzet Magyarországon, hogy a termelőknek 3-féle piacra kell termelniük. Ezt kell tehát megszüntetni, és csak a világpiaci árakhoz igazodni. Ez azonban átmeneti nehézségekkel jár. Összefoglalóan tehát a konvertibilis forint megteremtése nem idő, hanem kormányzati elhatározás kérdése. (MTI—Press) Szabó Béla FILMJEGYZET A megszaporodott új forgalrha- zók versenye miatt manapság gyakran töprenghet a néző, hogy a párhuzamosan, (s mindössze né- | hány napig) futó, a nyugati premierrel majdnem egyidejűleg látható közönségfilmek közül melyiket válasz- sza. Olykor-olykor előfordul az is, hogy a' szégyentelenül a pénztárca- nyitogatásra kiképzett mozidarabok között egy-egy más értékrendet képviselő produkció is felbukkan. Ezek közé a kivételek közé tartozik a Magyarországon ezekben a hetekben debütáló amerikai rendező: John Waters négy alkotása. Waters nevét mindenképpen érdemes megtanulni. A ma negyvenes évei derekán járó rendező komoly életművet: tizenegy filmet jegyezhet. A most látható darabok közül időrendben az (1972-ben készült) első a Rózsaszín flamingók, melyben jelen van a szerzői film minden jellegzetessége. Waters e munkájában producerként, forgatókönyvíróként és rendezőként — klasszikus avantgárd attitűddel Cry Baby minden szép amerikai, sőt európai filmes eszményt látványosan megsemmisít, egy ízig-vérig tagadásmozit produkál. Akkurátus gonoszsággal, görcsös precizitással söpri be repertoárjába a jólétinek nevezett társadalom minden közismert szeny- nyét. A művelet ihletői lehetnének akár filmtörténeti klasszikusok is (például Ferreri vagy Bunuel), Waters azonban még tovább megy ezen az úton, és de Sadig meg sem áll. A sztori jellegzetes. Középpontjában két klán nagyasszonya áll, akik A világ legnagyobb disznója cím elnyeréséért versengenek. Nem nehéz kitalálni, hogy e nagy kérdés a Ki a legszebb, a legokosabb, a legerősebb stb. típusú közönségfilmek paródiája. Szélsőségei, visszataszító részletei (a legerősebb kifejezések halmozása, a széttépett emberek maradványainak ábrázolására hivatott marhacsontok látványa, a nyálcsorgatás és a meztelenkedés) célt érnek ugyan, de nem a frenetikus, a libabőrt előhívó ősborzalomként, inkább csak amolyan za- varbaejtő, félig nevetséges, félig undorító tréfaként. Waters lázongásának szélsőségei egyébként egyáltalán nem bizonyultak hiábavalónak, annyit sikerült elérnie, hogy felfigyelt rá a szakma. Kitartásának köszönhetően néhány esztendővel később nevét már jegyzik a piacon. Következő munkájából, a híres-hírhedt szagos Polyester sztorijából kiderül, hogy Hollywoodról — eredeti koncepcióit érvényesítve — már a körön belül beszélhet. A produkcióra beülő nézőnek annak idején — igen eredeti propagandafogásként — egy tíz számjegyes lapocska járt. Ha ezt'az illető a vásznon megjelenő utasítás szerint megkaparta, felszabadította a dramaturgia szerint megtervezett illatanyagot. 1 játék kiemelte a Shakespeare-től kölcsönzött mottót, amely szerint valami bűzlik Dániában. A női Hamlet tetteit nem etikai érzéke, hanem kitűnő szaglása vezérli, épp ezért nem ütközik nagy nehézségbe orránál fogva vezetni. Szagolni, pontosabban fintorogni- való ebben a mikroklímában akad bőven. A különleges rémálomban a rendező újra körvonalazza az amerikai életformával és a hagyományos normákkal szembeni véleményét. Elképesztő leleményességgel és látványossággal ontja — ugyancsak de Sade jegyében — hősnője fejére a csapások sokaságát. Fantáziadús variációkban és rafinált fokozással. Miközben a hősök hatalmas lélekjelenléttel viselik a válogatott borzalmakat, a néző már-már alig győzi sriisz- szal. Waters ezúttal sokkal nagyobb profizmussal sokkol, fordít visszájára minden sémát. A bírósági tárgyalásokat előszeretettel látogató, az extre- mitások iránt szenvedélyes érdeklődést tanúsító rendező ezúttal is fonákjáról közelít a világhoz. Következő munkája, a Hajlakk — a Cry Babyhez hasonlóan — már nyíltan a közönségsikerre utazik. Eddigi műveinek állandó szereplője, a többi között a tökéletes amerikai családanyát megtestesítő nőimitátor, Divine ebben lép színre utoljára. A produkció, karikatúraszerű, túlrajzolt figurái már kevésbé harsányak, külsőleg, belsőleg visszafogottabbak. Ami korántsem véletlen, mert Waters már egy új közönségnek dolgozik, a 10—14 évesek korosztályát veszi célba. Mégpedig egy ismert „találmány” a retro segítségével. Falvédőigazsá- gokat, életbölcsességeket, a szülők és nagyszülők édes mítoszait vonja be köreibe kísérleti alanyként. Új pozícióból szemlélődik, most már azt állítja: nem a világot, csak a nézőpontot kell megváltoztatni. Valahogyan úgy, hogy az összbenyomás minél rózsaszínűbb, „lakkosabb” legyen. Nem baj, ha maradék személyiségüket is elveszítik közben az emberek, mert így nincs verítékük és nincsenek könnyeik sem. Minden és mindenki kellemes, szép és jólnevelt, a kültelkiek, a hátrányos helyzetűek jutalma minden körülmények között a biztos happy end. A Waters-i hagyomány szerint a lélekhez vezető út: a stílus, a jármű pedig a humor —.írja a kortárs film fenegyerekéről egyik legbeavatottabb amerikai kritikusa. Waters olyan kultúra dalnoka, amely kommersz cafatokból építkezik, a mozzanatok látnoka ő, az az ember, aki felfedezi a bizarrt a mindennapiban és a mindennapit a bizarrban. Találmánya a „finom ocsmányság”, melynek az iróniához van a legtöbb köze. K. J.
