Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-20 / 247. szám

1990. október 20. • PETŐFI NÉPE • 3

1 '/ ;: ■■ * I , V- i •

KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK NÉVSORA

BALLÓSZÖG

Polgármester: Máté Lászlóné (független) 51 éves volt tafrácselnök

A képviselő-testület tagjai:

Csókás László (FKgP) 62 éves nyugdíjas Gáspár István (független) 45 éves növény-egészségügyi felügyelő

János Mihály (független) 57 éves tanár Katona János (VP) 40 éves anyagbeszerző Nyúl József Jenő (FKgP) 42 éves üzletvezető Szabóné'Varga Mária (Fidesz) 27 éves szervezési gazd. főelőadó

Terhe Imre (független) 57 éves tanár Tóth Sándor (független) 53 éves postai dolgozó dr. Zsadányi Nagy Árpád (MSZDP) 39 éves körzeti orvos

BALOTASZÁLLÁS

Polgármester: Németh Vendel (MDF—KDNP) 44 éves erdészeti ágazatvezető A képviselő-testület tagjai:

Dudás Ferenc (független) 64 éves nyugdíjas iskolaigazgató

Fehér Géza (MDF—KDNP) 53 éves ÁMK-igazgató Gál János (MDF—KDNP) 51 éves tanár dr. Jósa Zoltán (MDF—KDNP) 41 éves fogorvos Lajkó György (MDF—KDNP) 52 éves mezőgazdasági ágazatvezető

Mester János (független) 39 éves erdészeti ágazatvezető

ifj. Virág Sándor (független) 39 éves rendőr dr. Aladics Sándor (MDF—KDNP) 43 éves állatorvos Németh Vendel (MDF—KDNP) 44 éves erdészeti ágazatvezető

BÁCSSZENTGYÖRGY

Polgármester: Pencz János (független) 59 éves nyugdíjas

A képviselő-testület tagjai:

Albert János (független) mezőgazdasági gépszerelő Varga Pál (független) 65 éves nyugdíjas Végvári József (független) 61 éves nyugdíjas

BÁCSSZŐLŐS

Polgármester: Mondovits Mihály (független) 49 éves tanító

A képviselő-testület tagjai:

dr. Szabó István (független) 61 éves körzeti főorvos Molnár Józsefné (független) 36 éves körzeti betegápoló Lépőid Pálné (független) 35 éves boltvezető Korponovics Imréné (független) 54 éves takarékszövetkezeti dolgozó

Palatinszki Mátyás (független) 52 éves brigádvezető

CSÁVOLY

Polgármester: dr. Lipokatich Sándor (független) 56 éves állatorvos A képviselő-testület tagjai:

Bíró József (független) 49 éves tanár-igazgató Petres Jánosné (SZDSZ) 39 éves revizor Berényi János (független) 39 éves erdész Hegedűs Károly (SZDSZ) 30 éves főágazat-vezető Páncsits Józsefné (SZDSZ) 44 éves tanító Virág Róbert (független) 32 éves üzletkötő Fischer József (FKgP) 37 éves gazdálkodó Koch Márton (független) 42 éves vállalkozó Keszy András (független) 43 éves sütőipari szakmunkás

DUNAVECSE

I

Polgármester: Szalai Péter (független) 44 éves volt tanácselnök

A képviselő-testület tagjai:

Bolyo István (FKgP) 56 éves tsz-főágazatvezető Hadik Ferenc (független) 47 éves OTP-vezető Molnár Gyula (független) 35 éves GAMESZ-vezető Icsey Ernő (MDF) 50 éves statisztikus Farkas P. József (független) 36 éves újságíró Bak Péter (FKgP) 61 éves nyugd. építészmérnök Erdélyi László (független) 39 éves tsz-főkönyvelő Ablonczy Gábor (független) .38 éves református lelkész Faragó Lajos (FKgP) 44 éves vállalkozó dr. Gulyás Attila (SZDSZ) 28 éves állatorvos Takács György (MDF) 39 éves műszerész Szalai Péter (független) 44 éves volt tanácselnök

ÉRSEKCSANÁD

Polgármester: Felső István (MDF) 41 éves hírközlésvezető I

A képviselő-testület tagjai:

Bozsér János (MDF) 44 éves kertészmérnök Csordás István (SZDSZ) 29 éves számítástechnikus Hetyei Sándor (független) 45 éves tanár Kiss-Torma Márton (SZDSZ) 34 éves tanár Nagy Árpád (SZDSZ) 41 éves tsz-elnök Szabó Dezső (SZDSZ) 41 éves szerelő Szőke Antal (független) 46 éves szakoktató Taba László (SZDSZ) 47 éves hivatalsegéd ‘ Varga István (MDF—FKgP) 45 éves könyvelő

FÜLÖPHÁZA

Polgármester: Pesti Józsefné (független) 46 éves volt tanácselnök

A képviselő-testület tagjai:

Aszódi Gyuláné (független) 30 éves óvónő Balogh József (FKgP) 27 éves gazdálkodó Csapiár Sándor (FKgP) 54 éves gazdálkodó Garaczi Ferenc (független) 37 éves vizműkezelő B. Kiss Gyula (FKgP) 63 éves gazdálkodó Oláh János (FKgP) 30 éves gazdálkodó Szőlősi László (FKgP) 59 éves gazdálkodó

GARA

Polgármester: Tényi Antal (független) 45 éves volt tanácselnök

A képviselő-testület tagjai:

Cseke Lázár (FKgP) 39 éves szobafestő kisiparos Fábián István (független) 36 év'es asztalos'kisiparos Király Lajos (független) 47 éves lakatos kisiparos Kricskovics József (SZDSZ) 36 éves kőműves kisiparos Kubatov Miklós (független) 51 éves karosszérialakatos kisiparos ,

Nagy Imre (SZDSZ) 52 éves szakfelügyelő tanár Nádai Józsefné (német; független) 38 éves tanár Pekanov Mátyás (délszláv, független) 34 éves halászati üzemmérnök

dr. Tálas László (független) 27 éves állatorvos

HOMOKMÉGY

Polgármester: Matps Attila (független) 30 éves volt tanácselnök

A képviselő-testület tagjai:

Aranyos Árpád (Agrárszövetség) 44 éves ács dr. Farkas András (Agrárszövetség) 43 éves állatorvos Jagicza László (független) 52 éves autóbusz-vezető Marosi Károly (Agrárszövetség) 45 éves tsz-elnök Pirisi László (független) 54 éves iskolaigazgató Rideg Gábor (független) 40 éves osztályvezető Rideg Kálmán (FKgP) 57 éves vízműkezelő Romsics Imre (független) 27 éves muzeológus Szombati Lajos (Agrárszövetség) 40 éves főágazat- vezető

KATYMÁR

Polgármester: Pál László (független) 39 éves gépészmérnök

A képviselő-testület tagjai:

Dujmov Mátyás (délszláv szövetség) 53 éves kőműves Hebők Béla (FKgP) 41 éves gazdálkodó Janik Lázár ^független) 44 éves mezőgazdasági gépszerelő

Kubaszov József (SZDSZ) 33 éves adóügyi előadó Mándity Istvánná (független) 41 éves gyógyszerész dr. Mátrai József (német szövetség) 45 éves állatorvos Nagy Zoltán (MDF) 39 éves kézbesítő Pásztor János (független) 44 éves tsz-tag Pleszkán István (független) 42 éves főagronómus Szabó Zoltán (SZDSZ) 37 éves tanár

KISSZÁLLÁS

Polgármester: Sörös József (független) 31 éves volt tanácselnök

A képviselő-testület tagjai:

Benedek János (független) 35 éves háztáji ügyintéző Botka Sándor (független) 49 éves vállalkozó Bór Józsefné (független) 45 éves ÁMK-igazgató Bujdosó László (független) 47 éves tanár Kispál István (független) 31 éves főágazat-vezető Maczkó László (független) 38 éves vállalkozó Prohászka Szilveszter (független) 56 éves gyógyszerész Tallér Lajos (független) 46 éves téeszelnök Torma István (független) 45 éves vállalkozó Uricska István (MSZP) 38 éves üzemvezető

KUNADACS

Polgármester: Halcsik Antal (független) 52 éves volt tanácselnök

A képviselő-testület tagjai:

Antal Lajos (független) 41 éves tsz-elnök Bódog Ferenc (független) 35 éves gáz- és vízszerelő kisiparos

Dunai László (független) 24 éves agrármérnök Laczkovics Istvánná (független) 37 éves fodrász kisiparos

dr. Farkas Kálmán (Magyar Egészség Párt) 43 éves. körzeti orvos

dr. Fodor László (Magyar Egészség Párt) 37 éves állatorvos

Kemény András (Magyar Egészség Párt) 45 éves tanár Pintér Istvánná (Magyar Egészség Párt) 33 éves védőnő Csörgő Gyuláné (MSZP) 40 éves tanító

MADARAS

Polgármester: Szente Károly (független) 41 éves számv. osztályvezető A képviselő-testület tagjai: dr. Almási György (független) 53 éves jogtanácsos Bohner Ferencné (MSZP) 39 éves iskolaigazgató dr. Borbás Zoltán (független) 29 éves állatorvos Gáli Ferencné (független) 44 éves magánkereskedő Ginda László (független) 44 éves tanár Gyarmati Etel Ilona (független) 52 éves főelőadó Lajdi János (független) 34 éves termelésirányító Léderer Márton (független) 30 éves főelőadó dr. Márkos Zsolt (SZDSZ) 33 éves körzeti orvos . Müller József (független) 43 éves term, főmérnök dr. Szendrei József (független) 62 éves gyógyszerész

ORDAS

Polgármester: Szabó Zsolt (MDF) 26 éves pedagógus A képviselő-testület tagjai:

Simon Istvánná dr. (független) 39 éves jogász Ranga Attila (FKgP) 27 éves gazdálkodó'

Mityók Ferencné (független) 44 éves áruátvevő Vass Ferencné (független) 29 éves porcelánfestő Beck Imre (független) 75 éves nyugdíjas Kovács Lajos (független) 55 éves mezőőr Kardos Sándorné (független) 38 éves pedagógus

NAGYBARACSKA

Polgármester: Király-Sándor (MDF—FKgP)

A képviselő-testület tagjai:

dr. Tüske Ferenc (MDF—FKgP) állatorvos

Kövessi Tamás (MDF) szállításvezető

Ragadics Zoltán (MDF) müvelődésiház-igazgató

Gyenis János (FKgP) erdészetvezető

Slezák János (MDF) főagronómus

Varga Pál (Agrárszövetség) tsz-elnök

Barna Imréné (Agrárszövetség) főkönyvelő

Király Ferenc (MDF) áfészpresszó-vezető

Nagy Ferenc (FKgP) sportszertáros

Törvény a szövetkezésre

Az utóbbi hónapokban nem sok szó esett az új szövetkezeti törvényről, pedig szükségessége már 1988 végén felmerült. Más, aktuális kérdések eltereltek róla a figyelmet, mígnem a kormány a közelmúltban úgy döntött, hogy a földtörvény és a szövetkezeti törvény tervezetét együtt terjeszti a parlament elé. Áz elhatározás— mint jogászoktól hallottam^ — a huszonnegyedik órában született meg, mert ha tovább késik a törvény, könnyen előfordulhatott volna, hogy a szövetkezetek többsége átalakul valamilyen társasággá. Jelenleg ugyanis a társasági törvény szerint működni sokkal kedvezőbb, mint a szövetkezeti törvény által gúzsba kötve.

Ha minden igaz, ez az állapot átmeneti. A kormánynak az a szándéka, hogy január 1 -jén életbe lépteti az új szövetkezeti törvényt. Ha így lesz, érdemes megtakarítani a rengeteg és bonyolult munkát, ami az átalakítás előkészítésével és a hosszadalmas cégbírósági bejegyzéssel jár. így vélekedtek a jogászok a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetségnél megtartott tanácskozáson, amelyen a készülő szövetkezeti törvény sarkalatos pontjairól kaptak tájékoztatást dr. Tassy Iréntől, a MOSZ főtanácsosától, az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) munkabizottságának tagjától. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis felkérte az OSZT-t — a szövetkezeti érdekképviseletek tanácskozó testületét — a törvénytervezet előkészítésében való közreműködésre.

Melyek azok a kulcspontok, amelyek az eddigiekhez képest lényeges változást eredményezhetnek?

A szövetkezeti törvény nem a szövetkezetek tevékenységét, hanem csak a szövetkezést fogja szabályozni, mégpedig egységesen, tehát nem különül el az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási típusú szövetkezés törvényi szabályozása. Ennél is lényegesebb, hogy a szövetkezet a tagi magántulajdonra fog épülni, az egyébként a jelenlegi közös vagyon száz százalékban való nevesítését feltételezi. További lényeges változás, hogy a szövetkezet nem a lakosság, nem a népgazdaság érdekeit hivatott szolgálni, hanem csak és kizárólag tagjai érdekeit. Ez a tevékenységre vonatkozó szabad elhatározáson túl az önkormányzati önállóságot is feltételezi, egészen addig, hogy az állammal szembeni kötelezettség teljesítése (adóbefizetés) után semmiféle jogszabály nem szól bele abbá, hogy a tagság a nyereséget mire fordítja, hogyan használja fel.

' Á szövetkezet ügyeinek eldöntésében megnő az alapszabály szerepe. Számtalan, korábban jogszabályokkal behatárolt kérdés szabályozásában a közgyűlés lesz az illetékes. Nagyobb súlya lesz a tag és a szövetkezet közötti megállapodásnak is. A tag és a szövetkezet kapcsolata elsősorban vagyoni jellegű lesz, a munkavégzésre irányuló kapcsolat fokozatosan háttérbe szorul. Ennek megfelelően — összhangban a föld privatizálásával is—a szövetkezet foglalkoztatási kötelezettsége megszűnik. Másképpen fogalmazva: a tag belép (vagy bent marad a szövetkezetben), ha az neki megéri, de nem biztos, hogy ott dolgozni akar, lehet, hogy a saját földjén fog gazdálkodni és esetleg a szövetkezettől különböző szolgáltatásokat vesz igénybe. Az új szövetkezeti törvény — a szövetkezés alapelveivel és a nyugat-európai normákkal összhangban — a jövő számára készül. A jövő és a jelen közötti átmenetet valamilyen formában rendezni kell, így például a foglalkoztatási kötelezettség kérdését. Feltehetően lehetőség lesz rá, hogy az alapszabály szerzett jogként elismerje, hiszen aki annak idején sorsát összekötötte á szövetkezettel, munkát várt a közös gazdaságtól. Ide tartozik a’ háztáji is: a föld magántulajdonba kerülésével elveszti jelentőségét, de átmenetileg valószínűleg jogosultsága lesz ilyenfajta földhasználatnak is.

A szövetkezeti törvénynek merőben új rendelkezése lesz — amennyiben a parlament elfogadja —, hogy a szövetkezetnek nemcsak természetes, hanem jogi személy is tagja lehet, ami megteremti a lehetőséget a pótlólagos tőkebevonásra.

B. N. É.

HÉTSZER NYERHET!

A fődíjak: GoldStar tévé, videorekorder, mikrosütő, 50 000 forintos betétkönyv

Biztosra vesszük, hogy mindenki ismeri ezt a mondatot: HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG, EGY A RÁADÁS! Nos, a CSÍZIÓ rejtvény lap, a Pagoda Kereskedelmi Kft. és a Petőfi Népe közös pályázatának ideje alatt bebizonyosdik az idézett mondat „igazsága”.

A feladat viszonylag egyszerű: október 27-én megkezdjük-a négy rejtvényből álló pályázat közlését. A rejtvénnyel együtt megjelentetünk egy szelvényt is (lapunk fejléce, a forduló száma és a Pagoda Kft. emblémája, valamint á megjelenés dátuma található^ rajta), ezeket — akár a megfejtett rejtvényeket.— érdemes megőrizni, mert újabb játékra — és természetesen nyerésre —| adnak lehetőséget. (Ugyancsak táncos megőrizni azt á szelvényt, amelyet lapunk november 10-én megjelenő számában teszünk közzé, s az különbözteti meg a heti rejtvenyszelvénytől, hogy ez a felirat olvasható rajta: PÁLYÁZATI SZELVÉNY.).

A rejtvények megfejtését fordulónként kell beküldeni a következő címre: CSÍZIÓ szerkesztősége, 1445 Budapest, Poslafiók 298. A levelezőlapra minden esetben írják rá a játék jelmondatát: HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG, EGY A RAADÁS! A helyes megfejtést beküldők között hetenként öt, egyenként 500 forintos pénzdíjat sorsol ki és küld meg a CSÍZIÓ szerkesztősége. A nyertesek névsorát lapunk közli.

Aki mind a négy forduló rejtvényét megfejtette, újabb sorsolás részese lehet — ez immár az ötödik nyerési esély. (A tennivalókat lapunk november 24-én megjelenő számában közöljük.) Itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyes fordulók mellett közölt szelvényeket (összesen négyet) is fel kell ragasztani a levelezőlapra! A pályázók között tíz, egyenként 1000 forint pénzdíjat sorsol ki a CSÍZIÓ szerkesztősége. A nyertesek névsorát lapunk közli.

Azoknak, akik nem tudnak vagy nem szeretnek rejtvényt fejteni, ugyancsak játéklehetőséget ajánlunk. Ők — és természetesen a rejt- venyfejtők is — vágják majd ki lapunk november 10-én megjelenő számából a PÁLYÁZATI REJTVÉNYSZELVÉNY-t,' valamint a CSÍZIÓ november 15-én árusításra kerülő számában található II. VERSENYSZELVÉNY-t, ragasszák levelezőlapra, és írják alá személyi számuk utolsó négy számjegyét. (Ez utóbbi azért fontos, mert a személyi számmal kapcsolatos az a játék, amellyel a „ráadás”, az 50 000 forint értékű betétkönyv elnyerhető.) Ezzel a játékkal indulhatnak a következő három fo díjért:

GoldStar távirányítós színes tévékészülék (ára: 34 000 Ft).

GHV 1245\\ típusú videorekorder (ára: 32 900 Ft).

ER 4350 típusú forgótányéros, 17 literes mikrosütő (ára: 18 200 Ft).

E díjakat a CSÍZIÓ, a Pagoda Kft. és lapunk képviselőjéből alakuló bizottság közjegyző jelenlétében sorsolja ki. A nyereményeket szerkesztőségünkben személyesen vehetik át. (Az időpontról külön értesítést kapnak.)

Felhívjuk a fő díjakért pályázni akarók figyelmét arra, hogy a CSÍZIÓ november 15-én megjelenő számát már most rendeljék meg, kössék le az újságárusoknál, a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalban,-mert — lapunk példányszámához viszonyítva — korlátozott számban szerezhető be. Ám ha az említett forgalmazóknál már most bejelentik vásárlási szándékukat, akkor az igényeknek megfelelő számú példányt kapnak az árushelyek. Minden pályázó annyi eséllyel vesz részt a sorsoláson, ahány pályázatot küld be. (Egy levelezőlapon csak egy pályázat lehet) Fénymásolattal-vagy egyéb módon „előállított” szelvények érvénytelenek.

A sorsolási bizottság csak a megadott határidőig beérkezett, a feltételeknek megfelelő pályázatokat veheti figyelembe. A postára adott de meg nem érkező pályázatokért a CSÍZIÓ szerkesztősége felelősséget nem vállal, ezeket utólagos reklamációként sem veheti számításba a sorsolási bizottság!.

A nyertesek névsorát a CSÍZIÓ december 15-én megjelenő száma közli.

A „ráadás”-nyeremény, az 50 000 forint értékű betétkönyv azé a pályázóé lesz — ha többen vannak, közöttük sorsolás dönt — akinek a személyi száma utolsó négy számjegye megegyezik a közjegyzői letétbe helyezett szánjmal. A betétkönyv nyertesét a CSÍZIÓ december végén megjelenő száma közli, így számára már jól kezdődik majd az új ev.

így lesz valósággá a CSÍZIÓ szerkesztősége, a Pagoda Kft. és a Petőfi Népe közös játékának jelmondata: HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG, EGY A RÁADÁS!

Jó játékot, nyerést kívánunk olvasóinknak!

ÚJRATEMETÉS — SZERÉNY KÜLSŐSÉGEK KÖZÖTT —

PETRASOVITS ANNÁNAK NEM TETSZIK, HOGY EDDIG MEG SEM HÍVTÁK

Két urnában két

A Népszabadság néhány sorban adta hírül: Kéthly Anna hamvait szerda reggel, minden különösebb ceremónia nélkül a menetrend szerinti brüsszeli Malév-járattal hazahozták. Fura a fülnek: egy menetrend szerinti géppel... Mindegy, a lényeg az, hogy a korábban felvető-^ dött exhumálás, hazahozatal végre- megtörtént, megtörténhetett. Kéthly Anna, az emigrációs száműzetésben 87 éves korában meghalt egykori politikus földi maradványai tehát 34 esztendő eltelte ut in pihenhetnek magyar földben.

A hazaszállítás kezdeményezője a. Franciaországban élő Nagy Ernő, a Nagy Imre-kormány egykori minisztere, az emigráció egyik ismert mecénása, aki részt vállalt például az Iro- dalmi Újság Franciahonban való előállításában. Ismerhetjük őt a párizsi Nagy Imre-emlékmű kivitelezőjeként is. Nagy Ernő egy korábbi magyarországi látogatásakor hallott arról, hogy többen szeretnék, ha Kéthly Anna földi maradványai hazakerülnének Brüsszelből. Az elgondolást tett követte. Nagy Ernő beszerezte a szükséges engedélyeket. Most már a temetés, vagyis az újratemetés következik. Hogy ez milyen lesz? Ezt kérdeztük először Erdélyi Tibortól, a Történelmi Igazságtétel Bizottság munkatársától, a Kéthly-temetés főszervezőjétől:

— Október 29-én délelőtt 11 órakor lesz a temetés a Kerepesi temető 300-as parcellájában, nem messze Nagy Imrééktől. A ravatalnál reggel 9-től helyezhetnek el koszorúkat, virágokat a kegyeletüket lerovó emberek. A sírnál Vásárhelyi Miklós. Fejtő Ferenc, Révész András mellett Göncz Árpád köztársasági elnök is megemlékezik majd Kéthly Annáról, munkásságáról. Nem lesz tehát nagy felhajtás, díszsor tű/, és ilyesmi. Egyébként sem illene ez egy puritán emberhez. A televízióval mégezután

tárgyalok, egyenes közvetítés biztosan nem lesz, viszont egy bővebb összefoglalót nyilvánvalóan készítenek majd.

— Mit szóltak mindehhez Petrasovits Annáék, a szociáldemokraták?

— Felháborodtak, tiltakoztak az egész eljárás ellen. Igen, ez tipikus magyar mentalitás. Hiába gondoltak arra, hogy Kéthly Annát a szocde- meknek kellene hazahozatni, ennek érdekében semmit nem tettek. Amikor pedig más saját költségén, a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának segítségével cselekszik, máris nemtetszésüket fejezik ki az SZDP képviselői. Inkább az lenne a téma, hogy végre hazatértek I hamvak. Egyébként tárgyalásokat kezdtem Petrasovitsékkal, meg a többi szociáldemokrata párttal. Meghívásukról is gondoskodom, bízom abban, hogy eljönnek a temetésre.

— Ne haragudjon, de megkérdezem: ebben az esetben nincs szükség semmiféle kontrollálásra? Biztos mindenki abban, hogy a hazakerült urnában valóban Kéthly Anna földi maradványai vannak? k

■ — Érdekes felvetés. Kéthly Anna és Magda porait ikerurnában helyezték el Brüsszelben. A sírhely tehát ismert volt. Miért kellene kételkedni valamiben is? Egyébként most, október 29-én csak a Kéthly Anna ham- r vait tartalmazó urnát helyezzük el, a húgáét pedig majd egy későbbi időpontban.

*

Megkérdeztük Petrasovits Annát, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökét (az-e még?), mi a véleménye hajdani elődje hamvainak hazahozataláról.- A Népszabadságból értesültünk minden fontos intézkedésről, így arról is, hogy szerdán kerültek haza a földi maradványok. Nem volt tudomásunk erről a dologról, minthogy arról sincsenek pontos információink, hogy mikor lesz a temetés. Azt is hallottuk, hogy október 23-án. Az még csak hagyján, hogy nekünk nem szólt senki sem, de a Szocialista Intemacionálé érintettjei sem tudtak a Kéthly-urna hazaszállításáról. A belgák, a svédek és az osztrákok már ki is fejezték nemtetszésüket.

— Önök is!

— A legmesszebbmenőkig tiszteletben tartjuk Kéthly Anna emlékét, éppen ezért nem is akarok felzúdulást okozni. Amíg nem derül ki számunkra egyértelműen, hogy kik, milyen megfontolásból tették meg a lépéseket, nem nyilatkozom.

— Azt már elmondta egyhelyütt, hogy korainak tartja az újratemetést.

— Igen, nem látom, hogy most érkezett el ennek az ideje. Arról nem beszélve, hogy milyen gyorsan, majdhogynem titokzatosan, sebtiben intézték el a hamvak hazahozatalát. Mi szerettük volna, ha ünnepélyesebb a dolog, a külföldi szocde-- meseket sem hagytuk volna ki a nem mindennapi eseményből. Még egyszer hangsúlyoznám, Kéthly Anna nem ezt érdemelte!

—1 Az önök véleményére, elképzelésére senki sem volt kíváncsi?

— Bennünket senki nem kérdezett meg. Mondom, az újságból értesültünk a hírekről. Biztos vagyok abban; hogy az újratemetésnek lesznek még utózöngéi. A külföldön élő emigránsok, egykori szocdemesek már most értetlenül szemlélik a történteket.

— Elmegy a temetésre?

—- Ha meghívnak, igen. Hivatalosan még nem szóltak. Addig nem is intézkedhetünk, hogyan, mi módon emlékezzünk meg Kéthly Annáról. Az biztos, nem kelthetünk feltűnést, hiszen az egykori politikus emlékéhez nem illene. A mi pártunk kapott már éppen eleget, nem egy botrányba keveredett, most, a kegyelet hetében kerülnünk kell az ilyesmit.

Borzák Tibor