Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-31 / 255. szám

1990. október 31.- • PETŐFI NÉPE • 5

Jb fifogy tanáregyéniségek nélkül nem tehet Jé iskola*

Negyven éve ápolják a Kodály-hagyományokat

Jubileumi koncert: december 16-án

Jubileumot ünnepel Kecskemét egyik leghíresebb intézménye, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola. Alapításának negyvenedik évfordulóját. Nem nagy idő ez egy alma mater életében. A hírős városban több iskola is van, amelynek jóval régebben írták az alapítólevelét. Ez az évforduló azonban nem csak egy intézményé, egy városé. Ä kecskeméti „kékinges” fiúkkal, lányokkal együtt most egy mozgalom ünnepel; a kisgyermekkortól a felnőttévekig folyamatos ének-zenei képzést nyújtó iskolák szervezői és támogatói.

Akik szívükön viselik a kecskeméti mintaintézmény sorsát, akik az énekes iskola padjaiban váltak felnőtté, bizony fájdalommal emlegetik: az alapítók már nem tudnak eljönni a megemlékezésre.

Egy nemzet művelődési mozgalmai szenvedik meg újra és újra a nagy tekintélyű tanár úr, Kodály Zoltán hiányát. Nemesszeghy Lajosné, Szentkirályi Márta hivatásszeretete, tudása, iskolafun- dáló energiája is pótolhatatlanul hiányzik Kecskemétről. A jubileumot köszöntő intézmény vezetői és tanárai azért fáradoznak, hogy a két jeles alapító szellemisége tovább éljen. Folyamatosan jelen legyen az időközben középiskolával és konzervatóriummal is kiteljesülő „testamentumban”.

—Hogyan él ma a múlt, a hagyomány a Kodály Iskolában? Vannak-e olyanok, akik még emlékeznek a hőskorszakra? — kérdeztem Ladies Tamásné igazgatótól.

— Intézményünk mindkét nagy- rabecsült alapítója mindennap itt van velünk. Nem azért, mert nap mint nap külön megemlékezünk róluk. A nálunk gyakorlattá vált metodika hordozza Kodály Zoltán és Nemesszeghyné szellemiségét. Akik állították: zene nélkül nem lehet teljes az emberi élet. És itt a közismereti oktatásnak, a közösségformálásnak és a nevelésnek lényeges meghatározója: az ének és a zene része a mindennapoknak. Más iskola ez, mint a többi — éppen ettől az élő és éltető hagyománytól más. A folyamatosság garanciája: többen is dolgozunk itt, akik még együtt dolgozhatunk a kezdeti időszak legendás nini tanáregyéniségeivel. Aztán több kollégánk is van, akik mint kisiskolások, majd gimnazisták ebben az iskolában nőttek föl, váltak emberré ...

— Akkor emlékeznek arra is: volt egy időszak, amikor ez az intézmény országosan is az iskolák iskolájának számított. Nem volt olyan külföldi szakember, aki — legalább a Kodály-módszer eredményességét megfigyelni — ne jött volqa el Kecskemétre. Máig élvezik ezt a kitüntető státust?

—A hatvanas-hetvenes évek óta rengeteget változott a világ és benne Magyarország. Azóta például — éppen a mi iskolánk mintájára, a nálunk látott módszereket alkalmazva — sorra alakultak az országban az énekes iskolák. Vagyis ma már sokfelé lehet vinni a vendégeket ... És ennek csak örülhetünk. De mi sem panaszkodhatunk: százak és ezrek érkeznek hozzánk látogatóba, a világ minden tájáról. Ha egy mód van rá, aki jelentkezik, fogadjuk. Nem csak mitőlünk tanulnak a hospitá- lók. Mi is gyarapodunk a messziről jött kollégákkal folytatott eszmecserékből.

— Az utóbbi időben lábra kaptak olyan hírek — talán nem szép, hogy az ünnepi interjúban beszélünk erről Trilogy Kodály Zoltán szép gondolatai, tézisei nem állták ki az idők próbáját. Hogy a világban számos újabb és eredményesebb metódus hódít ma már. Ráadásul Magyarország zenei élete a legrosszabb aján„. ... Van egy pár dolog, ami Kecskemétnek a hírnevét szellemi téren is terjesztheti világszerte. Például van itt egy iskola; amely úgy működik már, mint hogyha magam itt éltem volna és

lólevél a kodályi gondolat népszerűsítéséhez ...

— Ezekből az ön által említett „hírekből” én csak annyit vélek igaznak, hogy a világban valóban létezik számtalan másik, szintén bevált módszer az ének és a muzsikálás megszerettetésére. De ne feledjük, hogy Kodály tanár úr nem az íróasztalnál vagy a zongorája mellett ötlötte ki azokat az elveket, amelyek például a nálunk folyó oktató-nevelő munka alapjai. Sokat járta az országot ifjú kora óta. Több száz énekes közösséget ismert falvakban és városokban. Bé- késtarhoson kísérleti iskolát alapított. Szóval a gyakorlatból merítette téziseit. Ismerte a kortárs zenepedagógusok gondjait, nehézségeit. És nem idealizálta a magyar valóságot, amikor úgy ítélte meg: igenis lehetőség van arra, hogy a zene eljuthasson mindenkihez.

— Bármerre járok Nyugat-Euró- pában, a legkisebb hegyi falucskában is van legalább egy énekkar és zenekar. Amely nem kodályi alapokon nevelődött föl, de minden egyházi és községi ünnepen elfogadható színvonalú produkciókkal szerepel. Magyarországon tíz falut is átjárhatok, míg találok egy lakodalmas cigány- vagy parasztzenekart. És van ma már vagy kétszáz Kodály- iskolánk?!

— Szerintem könnyelmű dolog hazánkat a fejlett Európához hasonlítani. Ahol a falu és a város közti különbség sok esetben csak annyi, hogy a szórványtelepüléseken nincsenek közlekedési lámpák, és nincs villamos. Ahhoz, hogy egy ilyen nagy ívű koncepció, m^int Kodály Zoltáné, megvalósuljon, jóval több idő kell négy évtizednél. Amikor majd a tőlünk kikerült hö- vendékek a mainál nagyobb számban fognak tanítani a falusi iskolákban és a főiskolákon. És majd, ha a művelődési kormányzat az elmúlt időszakban megszokottnál jóval komolyabban veszi a tanár

tettleg segíthettem volna a létrejöttén. Ez az iskola és ami ebből kinő, az még lehet olyasmi, ami Kecskemét hírnevét szellemi téren is kiemeli. r,”

Kodály Zoltán, 1957

úr örökségének ápolását, talán gyorsabban bontakozhat ki a siker. És valljuk meg azt is, nagy tanáregyéniségek nélkül nem lehet jó iskola. Sajnos, nagyon hiányoznak a Nemesszeghynéhez hasonló, áldozatos, fáradhatatlan és hivatástudattal munkálkodó pedagógusok.

— Ha ezt ön is így látja, mit szóljanak a vidéki iskolák? Intézményüknek végül is kitüntetett pozíciói vannak. A városközpont egyik legszebb épületében kaptak helyet. Kiyáló szaktanárok, művészek dolgoznak az intézményben és itt van mindjárt a szomszédban a világhírű Kodály Intézet. Milyen kapcsolat van a két „örökös” között?

— Nem rossz! Az intézet hallgatói nálunk hospitálnak. Hangversenyeikhez mindig nyitva a dísztermünk ajtaja. Rendszeresen hoznak vendégeket is ...

— Én szervesebb kapcsolatra gondoltam. Például: együttmunkál- kodás a közös örökség továbbfejlesztésére.

>. — Nagyon reméljük, hogy ilyenekről is beszámolhatok majd egy későbbi jubüeumon ...

— Végül egy aktuális kérdés: hogy ünnepelnek? Milyen hangversennyel ajándékozzák meg a székhelyváros zeneszerető közönségét a jubileumon?

— Október 27-én volt a pontos évforduló. Ekkor azonban csak házi ünnepséget szerveztünk. A jubileumi koncertünk december 16- án lesz — a szegényeket támogató LIONS Klubbal közös szervezésben — a Katona József Színházban. Szeretnénk, ha az előadásunk reprezentálna a nálunk folyó zenei oktató-nevelő munka színvonalat. Minden öregdiákot, támogatót és a város minden polgárát meghívjuk a bemutatónkra. Reméljük, eljön majd Kodály Zoltánná is, akit

— mivel rég nem volt már nálunk

— nagyon várunk. A díszbemutató bevételét a város szegényeinek ajánljuk föl. A koncert, remélem a mostani interjúnál beszédesebben szól majd: hogyan dolgozunk a Kecskeméti Kodály Iskolában.

Farkas P. József

Nem csökken az AIDS-veszély

Magyarország változatlanul az enyhén fertőzött országok közé számít, az AIDS-betegek száma itthon eddig 42, az ismert fertőzötteké pedig 226. A vírusnak nálunk 24 halálos áldozata van.

— Milyen az AIDS-helyzet a világban, és mire számíthatunk Magyarországon? — kérdeztük dr. Vass Ádámot, a Népjóléti Minisztérium főorvosát, aki a hazai szakmai ÁIDS-bizottság elnöke.

— Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint Európában elsősorban a nyugati és a déli országokban sok a beteg. Franciaországban 9718, Olaszországban 6701, Németországban 5067 AIDS-betegről tudnak. A kelet-európai országok kevés kivétellel az enyhén fertőzött övezetbe tartoznak. Eddig Csehszlovákia 23, Szovjetunió 34, Bulgária 7, Lengyelország 41 megbetegedést jelentett. A kivétel Románia, ahol mostanáig 741 beteget észlelték. A fertőzés elsősorban az AIDS szempontjából nem vizsgált vérátömlesztések révén történhetett, ezért valószínű, hogy ez a szám rövid időn belül a többszörösére növekszik.

A világon egyébként szeptember 30-áig 157 országból, több mint 288 ezer AIDS-megbetegedést jelentettek, közülük 38 ezer esetet Európából. Ám a szakértők a betegek valódi számát 700 ezerre becsülik. A fertőzöttek száma a Földön összesen 6-8 millió közé tehető, akik között valószínűleg kétszer annyi a férfi, mint a nő. Becsült számról van szó, mivel a leginkább veszélyeztetett népesség, a homoszexuálisok-biszexuálisok pontos számát egyetlen ország sem ismeri. Az AIDS terjedése a nemzetközi tapasztalatok alapján modellezhető: a fertőzöttek és a betegek száma valamennyi érintett országban egy meredek, exponenciális görbe alapján emelkedik. Magyarország jelenleg még a görbe enyhén emelkedő szakaszánál tart. A járvány fokozódása a 90-es évek elejére várható, amikor a betegek száma százas nagyságrendű, az ismert fertőzötteké akár több ezres is lehet.

— Megoldott Magyarországon az AIDS-es betegek ellátása? A vidéken élőkről hogyan gondoskodnak?

— 1985 óta miniszteri utasítás írja elő: kötelező valamennyi beteget — bárhol is észlelik — a budapesti László Kórházba szállíttatni. A betegek többsége ma még fővárosi, ezért nem okozott eddig gondot a Budapest-központú ellátás. A jelenlegi betegszám mellett szakmai előnyökkel jár, ha egy helyen történik a kezelés. Később, * amennyiben a betegek száma tovább növekszik, vidéki kórházak bekapcsolására is szükség lesz. A vírus terjedésének lassítása miatt fontos, hogy a fertőzött személyeket megismerjük és gondozásba vegyük. Ennek a feladatnak a „gazdája” ma még az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet.

Ahogy növekszik a vidéki fertőzöttek száma, úgy kapcsolódnak majd be e munkába a vidéki bőrés nemibeteg-gondozók.

— Az egészségügyi propaganda mostanában elcsendesedett, kisebb lenne talán a veszély?

. -— Egyáltalán nem, és az egészségügyi felvilágosítás sem szűnt meg, bár valóban lehetne hatékonyabb. A védekezésnek ugyanis ez az egyik kulcskérdése. Sikerült megnyernünk ehhez a munkához az orvostanhallgatókat. Dé sajnos, nem veszik annyian igénybe segítségüket, mint kellene. Talán kevesen tudják, hogy a felvilágosításra kiképzett medikusok ingyen vállalják az előadások megtartását például az iskolákban. Ők nyilván könnyebben szót értenek -a fiatalokkal szexuális kérdésekben, hiszen korban közelebb állnak hozzájuk, mint a pedagógusok.

— A hazai AIDS elleni védekezéshez számíthatunk-e nemzetközi támogatásra?

Tár A magyar egészségügy szakmai elismerését jelzi: az Egészség- ügyi Világszervezet Európai Irodája a napokban 150 ezer dolláros támogatást ajánlott fel az AIDS elleni rövid távú programok meg- válósításához., Van helye a pénznek, hiszen az AIDS-es betegek ellátása — a speciális gyógyszerek drágasága miatt — igen költséges. A biztonsághoz szükséges szűrő- vizsgálatok elvégzése is súlyos anyagi terhet jelent. Csak a beteg- ellátáshoz és a műtétekhez felhasznált transzfúziós vér kötelező szűrése évente 60—70 millió forintba kerül.

— A tudomány mai állása szerint változott-e a veszélyeztetettek köre?

— Nem a kör változott, hanem a veszélyeztetés mértéke a körön belül. Az utóbbi években a fertőzöttek között egyre több az intravénás kábítószeres. A heteroszexuális terjedési mód előretörése pedig növeli a fertőzöttek számát a prostituáltak és a partnereiket gyakran változtató személyek között. Fokozódik, tehát a nők veszélyeztetettsége. Várható, hogy a jövőben Európában is megnő a fertőzött terhesek és a fertőzött újszülöttek száma. Erre nekünk is számítanunk kell.

— Mit tanácsol a szakember, mire vigyázzunk, hogyan védekezzünk az AIDS ellen?

— Fontos, hogy a szülők törődjenek gyermekeik ébredező szexualitásával. Bármennyire nehéz is, segítsék őket, hogy mielőbb korrekt elméleti ismereteket szerezzenek, beleértve a biztonságosabb szex szabályait is. Mindenkinek tudnia kell: személy szerint felelős saját maga és partnere egészségéért. Ez pedig csak olyan szexuális magatartással biztosítható, amely- lyel nem fér össze a kockáztatás, az alkalmi szexuális partnerekkel való felelőtlen kapcsolatteremtés. Tudjuk, hogy a monogám parapr- kapcsolat teljes biztonságot jelent. Ezt a megoldást azonban nem mindenki fogadja tetszéssel...

Gyerkó Katalin

Amerika a szovjet kapcsolatot keresi nálunk

Nem lesz új Marshall-segély

Az ígéret földje — mondják sokan, ha az Amerikai Egyesült Államok kerül szóba. De vajon mi késztetheti arra a világ vezető politikai, pénzügyi hatalmát, hogy egy kis ország segítségére legyen?. Mi garantálja, hogy mindaz, ámít segítségként, támogatásként felajánl, nem marad puszta ígéret? A kérdésről dr. Palánkai Tiborral, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzorával beszélgetünk.

— Gyakran merül fel egy új Marshall-segély lehetősége, ami a közép-európai régiót zárkóztatná fel Európának legalább a középmezőnyébe. Van erre reális esélyünk?

— Az USA ma az egyik legnagyobb adós a világon. Nincsenek többletei, mivel a nyolcvanas években az erősen deficites költségvetésből finanszírozta a külföldnek nyújtott hiteleket. Ma legfeljebb átcsoportosíthatna segélyprogramján belül, de ez mindenképpen kevés lenne egy új Marshall-segély- hez. Az iraki konfliktust nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ami szintén számottevő — előre nem tervezett — kiadás az USA-nak. Ugyanakkor az Egyesült Államok mint nagyhatalom alapvetően érdekelt a volt szocialista országok politikai-gazdasági konszolidációjában. A központi segélynek kicsi a valószínűsége, de a magántőke meghatározó lehet.

— A magántőkét nem jellemzi a jótékonyság, mindenáron profitot akar elérni. Ehhez Magyar- ország nem igazán jó terület, már akkor sem, ha csak a nagy- ságát tekintjük.

Ha feltesszük a-kérdést»-; érdemes-e hazánkba tőkét invesztálni, az első válasz nem. Kicsi piacról van szó, a nagy amerikai vállalatoknak \ üyen marginális igény kielégítése nem célja. De ha jobban megvizsgáljuk a kérdést, már igen- . nel válaszolhatunk. Magyarország része a közép-európai régiónak, ez már 130 milliós piacot jelent, ami nem csekély. Kapcsolódik — a még meglévő hagyományok, ismeretségek, vállalatközi kapcsolatok révén — a szovjet piachoz is. Ezeket is mérlegre téve, már nem jótékonyságként kell felfognunk az amerikai magántőke bejövetelét. Ekkora piafcon — ami nagyrészt kielégítetlen — igenis lehet profitot realizálni. S van még egy nagyon fontos tényező: az itteni termelés visszairányítható a nyugat-európai piacra. Az USA az egyesült Európában is fenn kívánja tartani gazdasági pozícióit, s ha mi bármi módon kapcsolódni tudnánk a Közös Piachoz, ez újabb érv lehetne amellett, hogy az amerikai vállalatok Magyarországon fektessenek be.

— A Szovjetunióba való bejutás vágya valamennyi amerikai nagyvállalatnak. Ilyenkor gyakran elhangzik, hogy -Magyarország a „.híd”. Ám vannak, akik szerint ez a hídszerep mára sokkal inkább pajzsszereppé változott.

—A pajzs megjelölést túlzásnak tartom. A hídszerepben is sok az illúzió, de a tradicionális személyi és üzleti kapcsolatokat, a szovjet piac ismeretét tőkeként használhatnánk. Ha ké- , pesek vagyunk fenntartani nyitottságunkat, akkor érdeke lenne az USA-nak, hogy termelő- bázisokat telepítsen hozzánk.

— Valamennyi volt szocialista országnak kialakult kapcsolatai vannak a szovjet piaccal.

Miért éppen Magyarország lenne a kiválasztott?

— A piacteremtésben mi járunk legelöl, és ugyanez mond-: ható el külgazdasági nyitottságunkról. S ami fontos szempont — bár sokan szidják —, az infrastruktúránk még mindig sokkal jobb, mint a környező országoké.

— Elképzelhető egy esetleges; visszarendeződés a Szovjetunióban?

. — Óvatosság jellemzi a cégeket, de az érthető. A szovjetunióbeli politikai bizonytalanság kihát a gazdaságra is. Én személy szerint azonban nem hiszem, hogy — akár a íegszél-; sőségesebb esetet feltételezve — a megkezdődött folyamat visszafordítható.

—• Ön szerint melyek azok a hazai ágazatok, amelyekbe a legnagyobb valószínűséggel áramlik a tőke?

—A már nem csúcstechnoló- . giának számító iparágak jöhet-, nek szóba. Egyebek között autó és más tartós javak gyártására, valamint az építőiparra gondolok. A csúcstechnika is bejö-, hét, de csak a munkaigényes;

IMI v ,s»t Ifsrt yw» OKI, 'To r*!, , I

(^^^tm.Azorsz^j* legnagyobb. .Joompíatív .előnye éppen a.mun-1 kaerőben rejlik. Olcsó, viszonylag képzett és fegyelmezhető.

— Nekünk miért fontos, hogy amerikai vállalatok jöjjenek Magyarországra? Európa sokkal közelebb van...

— Az amerikai vállalatok a legmobüabbak. Vállalkozókészségük és kockázatvállaló-: suk nagyságrendekkel meghaladja például a japán vállalatokét, amelyek nagyon óvatosak Kelet-Európa vonatkozásában. Az öreg kontinensen kevés még a transznacionális vállalat, a többiek pedig ragaszkodnak bejáratott piacaikhoz. Kis túlzással általában elmondható, hogy az európai vállalatok nem _ terjeszkedők. Az amerikai cégek színre lépése katalizátor lehet, s a kockáztató — de nem kalandor — tőke bizonyíthatja, hogy igenis érdemes Magyarországra jönni. A képlet egyszerű: ha a mágyar törvények, szabályozás biztosítják a jó bizniszt, akkor bejönnek az amerikai vállalatik, ha nein, akkor más piacok félé fordulnak. Ez fontos, mert ha ezek a cégek bejönnek — é$ maradnak — akkor a többiek is követik a példájukat.

— Melyek azok a kérdések, amelyeket a magyar gazdasági vezetésnek minél gyorsabban meg kellene oldania ennek érdekében?

— Nincs szükség a nemzetközi normákat meghaladó, különleges törvényekre. Ám a po- litikai stabilitás még az ésszerű preferenciáknál is sokkal fontosabb. Kárt okozunk magunk-: nak a kiárusítási vitákkal. Igazságosan privatizálni szinte lehetetlen, ugyanúgy, mint az elavultüzemekért dollármilliókat kérni. Vüágos, egyértelmű tör-; vények szükségesek a külföldi tőke megnyeréséhez. S nem jó*, ha ezeket a gazdasági feltételeket túl gyakran változtatjuk.

T. K.

A biztonságos szex megtanulható