Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-27 / 252. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1990.. október 27.

„Fekete herceg” a dzsugasvili vérből

Ha bármely más családban születik, aligha fordulna személye felé ilyen megkülönböztetett figyelem. Lehet, hogy már régen valamelyik színház főrendezője volna? De mi köze az elődöknek az ő munkájához? Csak annyi, hogy Alekszandr Burdonszkij nagyapját Io- szif Dzsugas- vilinek (Sztálinnak) hívták.

Neve nem egyezik a nagyapjáéval, ám származása rajta hagyta bélyegét egész életén. S bár produkciói- egy komoly művész.komoly alkotásai, időnként mégsem egyértelműen tud magának válaszolni arra, hogy minek is szól a személye iránt megnyilvánuló^ újságírói érdeklődés. Különösen azután, hogy egyik rendezése során világosan felfedezte: köze van Sztálinhoz.

. Gyakorlatilag soha nem látta Sztálint, s egyetlen érzése van vele kapcsolatban. A félelem, i .Mesélik, hogy amikor Burdonszkij I %6-ban a színházművészeti főiskolára felvételizett, már suttogtak ézt-azt a családi kapcsolatról az in- t'-.'ct folyosóin. S ez majdnem végzetessé vált számára. A jövendő rendezők év folyamát ugyanis ekkor Ma- i iju Kncbelj felvételiztette. Jószívű- séivről volt közismert, de azt megjó- vilni, hogy miként reagál majd, ha elérje kerül' Sztálin unokája, meglehetősen nehéz lett volna. Ugyanis .Marija Knebelj sokat szenvedett a sztálini evekben. Egy később megjelent könyvében Knebelj azt írta, hogy amikor meglátta a sovány termetű. egy boras veréb nyugtalan- . ságáv.aít nézegető fiút. egyszerűen el- ■< felejtettel hogy előtte a zsarnok unokája áll. Megesett rajta a szíve.

Aztán jó ideig tűrnie kellett, hogy időnként összesúgnak a háta mögött: „Az ott Sztálin unokája!” Der hát minden szenzáció elmúlik egyszer. Nemsokára már úgy kezdjek róla beszélni, mint Knebelj osztályának egyik legtehetségesebb hallgatójáról.

Volt aki milliomosnak vélte. Volt egy. khakiszínű grúz ruhadarabja meg egy pulóvere, de olyan elegánsan tudta hordani, hogy az egész éy-. • folyam legdivatosabban öltözködő hallgatójának látszott. Még Alain Delonnak is nevezték, pedighát inkább hasonlított Gérarde Phi- lippe-re. A megtisztelő névadásban mindenesetre volt annyi igazság, hogy néhány generáció múltán is kiütközött megjelenésében a francia, eredet. Charles Bourdonnet még a napóleoni francia seregekkel jött Oroszországba, tőle származik Burdonszkij anyai ágon.

Mondani kell-e, hogy ámikor Burdonszkij megnősült, a főiskola szebbik fele magán kívül volt. Kolleganői egyszerűen gyászba borultak. Pár év elteltével, mint tanár tért vissza az alma materba, s nem titok, hogy tanítványai szerelmesek lettek belé.

Burdonszkij családja mindig jó barátságban volt a színházi emberekkel. Dédapja, Szergej Allilujev gyakran meghívta magához egy kis vendégeskedésre a Malij Tyeatr művészeit. Nénikéjé, Kira Allilujeva egy idő.után szintén játszott a Malij- ban. Apja, Vaszilij Sztálin 11 Ioszif Sztálin fia — és Galina Alekszand- rovna Burdonszkaja, az édésanyja, szintén közeli ismeretségben voltak a kor'sok neves személyiségével.

Ám mindezek a széles körű ismeretségek nem számítottak, amikor a 'főiskolaelvégzése után Burdonszkij szeretett volna elhelyezkedni. Már két éve volt dologtalanul, amikor kritikusra fordult a helyzet. Marija Knebelj segített rajta. Meghívta társrendezőnek maga mellé a Szovjet Hadsereg Központi Színházába, így Burdonszkij első rendezésére Moszkvában került,sor. A darab címe: Az, aki a pofonokat kapja. A rendezésért járó honoráriumot nevére írták ki, ő pedig, természetesen, megosztotta vele a pénzt.

A rendezést követően felvették a színházba, státusszal. Máig is ennek a tagja. ‘ •

Aki űz arcába néz, keresi a hasonlóságot a nagyapjával. Nemegyszer hívták már filmesek, hogy játssza el a nagyapját, Sztálint. Néha azonnal, máskor megfontoltabban, de eddig mindig elutasította. Hozzá kell tenni, hogy igazán tehetséges rendezők véleménye szerint, nem is a külseje, hanem valóban meglévő tehetsége volt a meghívás oka- Színészi adottságaira,először Jurij Zavadszkij figyelt fel, aki meghívta Burdonszkijt a Hamlet címszerepének eljátszására. Semmi nem lett belőle. Burdonszkij a Shakespeare-i érzések, a lelket háborgató drámai feszültségek kifejezésének más útját választotta.

Meglehet, éppen azért, mert éppen elég-sötét árnyalat van múltjában, Burdonszkij a vidámság felé fordult. A Broadway rejtélyei című rendezése 1989-ben valódi kasszasikert hozott.

Megkérdeztem tőle, miért Van az, hogy szinte minden rendezése, a nőkkel, a női’ sorsokkal kapcsolatos. Azt felelte, hogy ez bizonyára az édesanyja miatt van. Miután az apjuk elvált a feleségétől, nyolc iszonyú esztendő következett. Magával vitte a gyermekekét, s az új asszony keze alatt úgy éltek, mint a gonosz mostoháról szóló mesében. Még éhezfette is őket:

Az édesanya csak Sztálin halála u(án tudta visszaszerezni a gyerekeket; a nagyapa halála után.. , ■

Mostanában, a Tverszkaján lévő lakásban, a családi albumot lapozgatva, az újságírók felteszik a kérdést: No, és mi van a színésznő anyukával? FilmszíhéSznő volt... ?! Egy Sztálinról-Nyugaton megjelent köhyv is megerősíti, hogy Vaszilij egyik felesége színésznő volt. A közhiedelem szerint rendkívüli szépség, végzetes filmdémon, végzet asszonya, válójában pedig jólelkű, egyszerűen és nagyon vidám nő. Nagyon sok férfi volt szerelmes belé, így Vaszilij Sztálin is, aki — függetlenül az ezt követő házasságkötéseitől — élete végéig ápolta ezt a kapcsolatot, ezt az érzést. A gyerekek már félig felnőttként kerültek vissza hozzá, s a' színésznőnek az-a nagy feladat jutott, hogy újra tanulja az édesanya szerepkörét. A legjobb utat választotta - a barátja lett gyermekeinek. Igyekezett kitörölni emlékezetükből a nehéz éveket, ösztönösen is megérezte, hogy a művészet a legjobb gyógyszere a sérült emberi léleknek, s nem sajnálja igazán nein kevés lehetőségét arra fordítani, hogy a színház szeretetét a lelkesedésig fokozza bennük. S maga is a legtevékenyebb résztvevője volt a házi ünnepségeknek, melyek fényét kihívóanszépmegjelenésévelemelte.

BUrdonszkij édesanyja nernrég hunyt el. Nehéz betegségben szenvedett az utolsó évek folyamán.. A házból sem tudott kimenni, mégis ott volt neki vigasztalásul a fiát körülvevő színészvilág, amely az ő világa is lett. Nagyon büszke volt rá, hogy a fia méltó életet él, és jó rendező^ lett belőle.

Mindaz, ami színpadot! megjelenik, az emberi örömből és bánatból táplálkozik. Ott teremtődik meg; általa, az a világ, amelyikben maga is él, amelyik teremti őt magát is. Burdonszkij rendezéseit valami jóság és az emberi lélekben meglévő örök értékek iránti vonzalom jellemzi. Újabb színházi szezonok előtt áll, melyek nem lesznek köny- nyűek számára, úgyhogy adjon neki erőt hozzá a Mindenható)

Tatyjana Mámajeva

(AN)

Három a magyar igazság, egy a ráadás (I.)

Tudnivalók a rejtvényversenyhez

Röviden összefoglaljuk a verseny tudnivalóit, feltételeit, a tennivalókat:; I . ■ ' A fő díjakra azok pályázhatnak, akik lapunk november 10-én megjelenő számából a PÁLYÁZATI SZELVÉNY-t és a CSÍZIÓ november 15-én árusításra kerülő számából a II. VERSENYSZELVÉN Y-t kivágják, azt levelezőlapra ragasztják, aláírják személyi számuk utolsó négy számjegye), és legkésőbb november 24-éig elküldik a következő címre: (CSÍZIÓ szerkesztősége, 1445 Budapest, Postafiók 2Ó8. A levelezőlapra írják rá: MI IS A KARÁCSONYRA GONDOLUNK!

A Gold Star színes, távirányítós tévékészüléket (ára: 34 000 Ft), a GHV 1245W típusú videorekordert (ára: 32 900 Ft), az ER 4350 típusú forgótányéros mikrosütőt (ára 18 200 Ft) , mindenki annyi eséllyel pályázhatja meg, ahány levelezőlapon beküldi az említett két pályázati szelvényt. (A fénymásolattal vagy ,' más módon „előállított” pályázati szelvények érvénytelenek!)

A sorsolási bizottság csak a megadott határidőig beérkezett, a feltételeknek megfelelő pályázatokat veheti, figyelembe. A postára adott, de meg nem érkező pályázatokért a CSÍZIÓ szerkesztősége felelősséget nem vállal, ezeket utólagos reklamációként sem veheti számításba a sorsolási bizottság.,.s

A nyertesek névsorát a CSÍZIÓ december 15-én megjelenő száma közli.

A „ráadás” nyeremény, áz 50 00y forint értékű betétkönyv azé a pályázóé lesz -— ha többen vannak, közöttük sorsolás dpnt —, akinek a; személyi száma utolsó négy számjegye megegyezik a közjegyzői letétbe helyezett számmal. A betétkönyv nyertesét a . CSÍZIÓ december végén megjelenő száma közli.

Saját érdekükben kérjük pályázóinkat arra, hogy nevüket, irá- nyítoszámos lakcímüket jól olvashatóan közöljék.

Rejtvényünk vízszintes 1. és függőle- 37. Lichtensteini gépkocsik betűjele, ges 11. sorának megfejtését kell bekül- - 38.. Jelentéstétel. 40. Afrikai antilop, deni, legkésőbb november 5-éig beérke- "42. Az ENSZ első főtitkára volt. 43. zőleg, a következő címre: CSÍZIÓ szer- Kidolgozott kéz jelzője. 44. Aléltságákesztősége, 1445 Budapest, Postafiók: ból magához térő. 46. A spanyol Fí298. A levelezőlapra írják rá: HÁROM AT. 47. Az állam által hozott szabáA MAGYAR IGAZSÁG, EGY A RÁ- lyok összessége. 48. Maros menti váADÁS(I.) A -helyes megfejtést beküldők ros. 49. A gyász színe. 51, Belül üres

között öt, egyenként 500 forint pénzdí- tök! 52 Jószíyű népiesen. 53. Intő. 55.

jat sorsol ki a CSÍZIÓ szerkesztősége. Színész (András). 56. Ezüstfehér, igen

A nyertesek névsorát lapunk november kemény fém. 58. Mezőgazdasági esz-10-én megjelenő száma közli. köz. 60. Az egyik évszakhoz kapcsolófo \ . dó. 62: Ehető csiga jelzője. 64. Női

VÍZSZINTES: /. , /4 beküldendő, sor | n£v 67. Zola regénye. 69, Jelentékte- élső része (zárt betűk. R, E, N, R, S). jen részletekkel túlzóan' foglalkozó.

7. A,világtól elvonultál) el. 12. Felvált- « Keleti logikai játék. 72. Belga va két ellentétes irányba. 13. Hazial- város, á mustárgáz névadója..73. Vo- lat. 15. Éppen hogy.. 16. India elnöke natkozó névmás. 74. Shakespeare légivolt. 17. Ezen a helyen. 18. Kiváló es szelleme. 76. Tévesen jegyez fel. 77. erkölcsi tulajdonság. 19. Nemet es ,A mondat eleme. 78 Esni kezd. 79 norvég gépkocsik jele, 20. Ez halad, Megfontolt, felelősségteljes. \ amíg a kutya ugat. 22. Pro ... (művé- . . szeti kitüntetés). 24. Létezés. 26. Hon- FÜGGŐLEGES: 1.- Valamennyi

foglaló vezér. 27. Ovidius ragadvány- együttvéve. 2. Jemeni kikötő. 3. Zenei

neve. 30. Félmajom. 32. Szlovén nép- hangok. 4. Angol uralkodói ház. 5.

csoport. 34, Cseh költő, a nemzeti Olasz—abesszíniái csata színhelye. 6.

himnusz szerzője', 36. Növény része. Helyhatározói rag. 7. Vércsoport betűjele, 8. Becézett női név. 9: Féire- hallja. 10) Tollba való. 11 .A vízszintes. 1. folytatása 14. Nagyon nem szeret. 17. Az első osztályú áruk jelölése. 21. Tagadószó. 23. Szemerkél. 25. Öves állat. 28. Hazánk területén a honfoglalás előtt élő nép. 29. Kellemetlen eső jelzője. 31. Építőanyag. 33. Orvosok és jogászok neve előtt is álló rövidítés. 35. Háziszámyas, 37. Ifjú- 38. Játékos feladványok. 39. Közterület. 4L Szarvával bökdös. 42. Földre hullás. 45. Távol-keleti nép és nyelv. 46. A fukar emberre mondják. 48. Tartozása van.

50, Európai labdarúgókupa. 52. Hegyes szerszám. 54. A Római Birodalom bukása előtti időkből való. 56. Verssorok mesterkélt összecsengése. 57. Nagy realista írónk névjele. 59. Becézett női név. 61. Trisztán szerelme. 63. Likacsos gomba. 65. Helyesebben, illetőleg. 66. E közelebbinél lejjebb. 68. Budapesti' szálló. 70. Idős. 71. Bee-..., ma is kedvelt popegyüttes. 75. Tejtermék.. 77. Kén és ittrium. 78. Mutatószó közeire.

Nováky Béla

A fogkefe kétezer éves

A fogkefe nem uj találmány, már több mint, 2000 évvel ezelőtt ismerték. Időszámításunk elBtt 272-bén A szépségről szóló előírásó^című . kínaj könyv említést tesz egy fogkeféről.' 1

Az első kínai fogtisztítók kis hegyes pálcikák ■voltak; melyekkel a, fogakat kaparták. Később : mégjelent egy "rudacska j melynek végéreSertés- Sortét ragasztottak. Ez a i,szájseprünek” nevezett szerkezet valószínűleg feledésbe merült, és más országokban .nem terjedt el: i

Másutt száj- és fpgtisztítás céljából különféle gyökereket rágtak- Törökországban például diófagyökeret, másutt fakérget használtak érré a'célra.1'

Ázsiai törzsek durva rostos növényeket és' faleveleket rágtak, yagy pedig növényekkel tör . rölték ki a szájukat:

A Szájápolást több országban törvény írta elő. Például a mohamedánoknál előírás volt, «hogy mindig legyén pót ^fogkefe” tartalékban. Ez a „fogkefe” a következőképpen készült: egy bokor ágát levágták, és megtisztították, á végéről eltávolították a fakérgétj'és néhány ófa hosszat vízben áztatták.;. Ezután kálapácsüté- sekkel megpuhították és fogkefeként használ- . ták. Nem csoda, hogy ezt a növenyrostköteget „szájseprűnek” nevezték.

A fogkefe formája és anyaga az/idője folyamán változott. 1800 körül jelent meg Angliában a maihoz hasonló fogkefe, és a szigetországból indult el día*dalújjára, Európába és Amerikába. Afogkrém és a száj víz. használata sokkal később jött divatba.

Néhány jó tanács: á fogkefe legyen mindig tiszta. A sűrű keféjű. fogkefe jobban tisztítja a fogakat, de könnyebben marad benne fogkrém,• vagy ételmaradéíc. Ezért fontos, hogy használat után. fogkefénket mindig jól mossuk ki« ás fejjel felfelé állítsuk be fogpohaninkbá, hogy kiszáradhasson. Külpnben a nedves keferészben megtelepszenek a.baktériumok. Ajánlatos fogkeféinket két hónapónként kicserélni:

V. Zs.

Mókusok,

baglyok,

emberek

' A vüágsajtóban valamennyire is jártas olvasó tudja, hogy csip-csup ügyek ok nélkül n.em kerülnek az egyik vezető amerikai hetilap, a Time magazin címoldalára. A nyáron mégis címlapsztorivá lépett elő a pettyes bagoly ügye, de nem csak ott. Az Egyesült Államok északnyugati részén működő tévétársaságok, heteken át a bagolyüggyel kezdték híradóikat.

De miért is ez a Felhajtás? Oregon és Washington állam területén, ahol még szinte őserdei körülmények közt., háborítatlanul él növény s állat; egyre nagyobb arányokat ölt a fakitermelés. Mintegy 3—5000 pár fészkel a pettyes bagolyból a Csendes-óceán e partvidéki övezetében. Repülő mókusokkal, kis rágcsálókkal táplálkoznak. A környezetvédőknek végül, szívós harcok árán, sikerült felvetetniük őket aVfeszélyezte- tett fajok listájára., amely mintegy 500 fajt számlál. Éz azt vonta maga után, hogy több tízezer hektáron véget kellene vetni a fakitermelésnek. Ekkor vonultak az utcára a faipari munkások, s tüntetéseiken feltették a kérdést, mi a fontosabb: a bagoly, vagy pedig ők, akik munkalehetőségek nélkül maradnak. Az ügybe a Bush-kormányzat is beavatkozott. Nagy körültekintéssel nyilvánítottak Véleményt.

Javasolták, hogy csökkentsék a kivágandó erdőterületek nagyságát, ugyanakkor —némi kompromisszumot elvára va a másik féltől—azt is, hogy enyhítsenek a veszélyeztetett fajok listáján, illetve az azt szabályozó igen szigorú törvényben.

Ennek elfogadására-mindkét fél hajlik. Mindez azonban mit sem változtat azon a riasztó tényen, hogy az amerikai Észak-nyugat páratlan értéket képviselő őserdeinek tetemes része lassán a fűrészmalmokba vándorol.

Képünk a híressé vált madár két példányát ábrázolja, balról egy növendék, jobbról egy kifejlett példány.

Elektromos áram a „szerves fémekben”

A műanyagok nem vezetik az elektromosáramot,ezért használhatók rézdró- tok és -kábelek szigetelésére. A hetvenes években azonban felfedezték, hogy ún: szennyező anyággal oxidálva némely műanyag vezetőképessége több,mint tíz nagyságrenddel növelhető. A kismole- kulákból felépülő hosszú láncú, jól vezető polimerek alkalmazásának egészen új körvonalai kezdtek kirajzolódni, ám a kezdeti eufóriának hamarosan vége szakadt. Az áramvezető műanyagok ugyanis reagálnak a levegő oxigénjére és páratartalmára, s ennek következtében erősen csökken a stabilitásuk és vezető- képességük.

Csak a legutóbbi években sikerül) olyan jól vezető és stabilis műanyagokat

előállítani, amelyek iparilag is haszno- síthatóak antisztatikus termékek előállítására és elektromágneses zavarok elleni védekezésre. Újdonság a vezetőképes műányagok aktív, tehát valamilyen funkciót ellátó módon való hasznosítása. A légi közlekedésben a vezetőképes műanyagok a repülőgép burkolatába beépített huzalozás formájában pótolhatják az antennát. »Ezzel nemcsak tömeget takarítanak meg, hanem a repülőgép aerodinamikai sajátságai is javulnak:

Európában és Japánban már lehet műanyag elektródás elemeket vásárolni. Kis fajsúlyúk következtében energiasűrűségük nagyobb a régi elemekénél. A műanyag akkumulátorok még csak a

kipróbálás stádiumában vannak.

Noha az áramvezető műanyagok — szerves fémeknek is nevezik őket—már az ipari alkalmazás küszöbén állnak, a töltésszállítás fizikái és kémiai folyamatának részletei még kevéssé ismertek. Az áramvezetéshez szabad töltéshordozók szükségesek. Fémekben ezek a töltéshordozók szükségesek. Fémekben ezek a töltéshordozók az elektronok. A polimerekben azonban ezeket előbb létre kell hozni.

A vezetés feltétele a polimerlánc mentén váltakozó egyes- és kettőskötések sora. Oxídáláskor a műanyag elektronjainak egy részét elveszti. Az oxidálás olyan anyagokkal történik, mint például a jód, amely elektronokat vesz el a kettőskötésekből, és ezzel pozitív töltéseket hoz létre a láncban. A szennyező anyag aztán nagy vezetőképességü komplex sót alkot a műanyaggal. Az elektrokémiai szennyezéskor a polimert egy élekt- ronizáló kádban anódként kapcsolják, es a Szennyező anyagot az oldalból veszi fel. Ennek következtében mégváltoznak kémiai és fizikai tulajdonságai. Az eddigi előállított áramvezető műanyagok oldhatatlanok, nem olvaszthatok és utólag nem lehet őket megmunkálni.

A figyelem most a polimerláncok törési helyeire irányul, amelyek létét közvetlen kísérletekkel még nem bizonyították. Elsősorban a megfelelő polimerminták előállítása ütközik nehézségekbe, amelyek az elektronmikroszkópos vizsgálatot lehetővé tevő extrém vékonyságuk mellétt eléggé érzéketlenek az elektrosugarakra.

Gogola Aladár