Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-26 / 251. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 199«. október 26.

TEHERAUTÓSZÁM VITTÉK A POLGÁRI VÉDELMI FELSZERELÉST

A KENYÉR LEGYEN BARNA ÉS MAGVAS

Kalocsa fölött „beázik” a védőernyő

Kalocsán és környékén nemrégiben aktivizálta magát a polgári védelem, most nem a megszokott védőernyő-kifeszítéssel foglalatoskodtak, hanem éppen az ellenkezőjével. Információink szerint tekintélyes mennyiségű gyermekgázálarcot, csecsemővédő felszerelést és egyéb anyagokat gyűjtöttek be a lerakatokból. A több teherautónyi rakomány (csupán annyit tudtunk meg, hogy tíznél kevesebb) Budapestre vette az irányt, a központi tárolóba. Hogy mi <a konkrét oka, csupán találgatni lehet. Az illetékes Vasárnapi Híreknek adott információi szerint csupán selejtezés történik, míg más források arról tudnak, hogy kemény valutáért eladja az ország. Mindenesetre meglepő, hogy a három éve Kalocsára szállított felszerelések is „selejtezésre” kerülnek. Ha ez így van, akkor pazarlásról beszélhetünk. A kalocsaiak egyre nyugtalanabbak, azt mondják: immáron nemcsak a zsebükből szedi ki a pénzt a kormányzat, hanem egy esetleges katasztrófa esetén csökkenti a túlélés esélyét is. Mindezekről Eperjesi György őrnaggyal, Kalocsa város polgári védelmi törzsparancsnokával beszélgetünk.

— Parancsnok Űr! A polgári védelmi felszerelések számából következtetve Kalocsa kiemelkedően veszélyes zónába tartozik. Ennek ellenére elvittek néhány rakomány védőfelszerelést. Miért?- Nem tagadjuk, valóban elszállítottak bizonyos mennyiségű anyagot. Hogy miért, azt nem tudjuk. A központból kaptuk az utasítást, amit végrehajtottunk. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy átvizsgálják; vagy visszakerül vagy korszerűbb eszközökkel pótolják. A felszerelések egy része Kalocsán, másik része a környező községekből lett begyűjtve.

— Egyes hírek szerint értékesíteni fogják a begyűjtött anyagot, erről mit hallott?- Konkrét ismereteink sem a selejtezésről, sem az értékesítésről nincsenek, legföljebh az országos központban tudnák megmondani. Még egyszer mondom: velünk azt közölték, felülvizsgálatra megy, utána döntenek a visszahozatalról vagy a pótlásról.

— Nem lenne egyszerűbb, ha helyben vizsgálnák meg? Miért van szükség arra, hogy bérelt teherautókkal szállítgassák, amikor a szakértők utaztatása olcsóbb?- Nagyon sok ember és pénz kéne hozzá.

— Állítólag olyan felszerelések is voltak, melyek még origi- nál csomagolásban lapultak. Ki sem bontották, máris selejtezni kell?

, Előfordulhatott. De egyértelműen nem merem állítani, hogy így lett volna.

— A felszerelést miért hozták ide annak idején?- Közelben a Paksi Atomerőmű. Kalocsán van egy komoly agrokémiai telep, Dunaújvárosban papírgyár. Hogy úgy mondjam, mindezek veszélyeztető tényezők.

— Ezek miatt Kalocsa valamiféle kiemelkedő kategóriába tartozik védelmi szempontból?

Polgári védelmi szempontból eddig háborús helyzetre készültünk, ezt mindenki tudja. Most a békekatasztrófa került előtérbe. Az utóbbi az üzemi balesetekre való felkészülést jelenti. Ez a tendencia erősödik, ami szerint Kalocsa kiemelt körzet lesz, tehát védelmi szempontból koncentráltabb hely.

— Paks közelében a potenciális veszélyhelyzet mindig fönnáll, békeidőben is. Az a benyomásom, a védelmi felszerelések egy részének megvonása, illetve ideiglenes beszolgáltatása rontja az esélyt a túlélésre egy katasztrófa esetén.- Paksot nem látom annyira veszélyesnek, amennyire mondják. Paks nem Csernobil, attól sokkal biztonságosabb. Megfelelő műszerekkel fel vagyunk szerelve. Láthatja, a hát- térsugárzás-mérő mutatója a nullán áll!,

— Most, hogy a felszerelések egy részét elvitték, Kalocsa védettsége jelentősen csökkent?

— Nem mondanám, hogy jelentősen. Elég sok anyagunk maradt még. Mint mondtam, a vizsgálatok után elképzelhető, hogy visszakerül, vagy mást küldenek helyette.

— És ha ebben az időben történik valami, elég a megcsonkított felszerelés?

Attól függ, milyen katasztrófa és milyen időpontban történik.

— Most akkor elegendő a felszerelés, vagy nem?

— Alapjában véve elegendő.

— Hát akkor, eddig túl voltunk biztosítva?- Nem, erről nincs szó. Az viszont igaz, hogy nagy a mozgás, a fluktuáció, nincs annyi ember a munkahelyeken. Ebből következik, annyi felszerelésre sincs szükség. A szakszolgálat létszáma is csökkent, a velük kapcsolatos anyagok is bevonásra kerülnek.

— De a népesség, a védelemre szorulók száma nem csökkent!

— Valóban nem csökken, de hát nekünk meg is van a lakossági védőanyag nagy része. Jobbára a szakszolgálati anyagból vittek el.

— Ez annyit jelent, hogy katasztrófa esetén éppen a szakemberek nem jutnak megfelelő eszközökhöz?

— Adott esetben igen. Mivel jelenleg a szakszolgálati anyagok hiányosan állnak rendelkezésünkre.

— Tehát Kalocsa város védekezőképessége ezek szerint legyengült.

— Ilyen egyértelműen nem lehet kijelenteni. Például a légzésvédő eszközöket egy bizonyos helyzetben szükség védőeszközökkel lehet pótolni. Ezekre megvannak az elkészítési módszerek.

— Őrnagy úr! Egyértelmű választ kérnék!

— Nincs kompetenciám, hogy ebben nyilatkozzak.

— A nyáron megjelent egy újságcikk Kalocsa a halál árnyékában címmel, jóllehet az a kijelentés a szovjet vegyi fegyverek esetleges ittlétére utalt. Ezek után én kérdezem: Kalocsa valóban nincs a halál árnyékában?

— Nem mondható. Ha Kalocsa viszonylatában .ez igaz lenne, akkor már másokra is vonatkozik. Például Paksra.

— Persze, ez attól függ, hogy Paksról gyűjtöttek-e be polgári védelmi felszerelést.

— Erre hadd ne válaszoljak. A Vasárnapi Hírekben az jelent meg, hogy országos jelenségről van szó.

— Arról is volt szó, hogy Kalocsa lakosságát levélben értesítik, mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén, sőt, egyénileg mindenki megkapja a védőfelszerelést. Aztán nem lett belőle semmi. Mi több: visszavonják az anyagok egy részét. Ez nem éppen megnyugtató.

— A tájékoztatónk szövege megvan, csak pénzünk nincs a kinyomtatásra. Talán a közeljövőben meg tudjuk oldani.

Zs. Kovács István

Mit esznek a gazdagok?

; A fejlett országokban,, elsősorban az Egyesült Államokban, de Nyugat-Európában is, egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az egészséges táplálkozás elterjesztésére. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a hagyományos életmód és táplálkozás ártalmas az emberi egészségre, igen sok betegségnek a forrása.

Az idén az USA több államában is bevezettek a piacra egy olyan kétszersültet, amely zsiradék nélkül készült, így koleszterinmentes, es energia- tartalma nem éri el a 100 kalóriát. A tv reklámhadjárata Ön is ehet süteményt! szlogennel bombázta a közönséget. A siker, természetesen, nem is maradt el. A kenyérféleségek között az USA-ban is újdonság a zabkorpával készített kenyér, amelyeknek forgalma dinamikusan bővül.

Az egészséges táplálkozás eszméje az államok határain túl elsősorban Európában talált követőkre. Tavaly a legnagyobb gyártók közé tartozó Nestlé konszern, valamint az amerikai General Mills megállapodást írt alá egy közös vállalat létrehozására, a reggeli gabonatermékek piacának fejlesztésére.

E termékek forgalma az európai piacokon 2,5 milliárd svájci frank évente, és a századfordulóra várhatóan eléri a 10 milliárd svájci frankot. Ez megegyezik a jelenlegi amerikai forgalommal. A pékáruk közül Európa-szerte a teljes értékű magvakból, rostanyagok hozzáadásával, adalékanyag nélkül készített termékek uralják a piacot. Az NSZK-ban például már általános az olajos magvak A* len-, szezám-, napraforgómag -phoz- záadása mind a kenyér, mind a pékáruk sütésénél.

Európa legjelentősebb piacán, az NSZK-ban az élelmiszeripar legdinamikusabban fejlődő ága a müzligyártás. Az üzleti forgalom 1984 és 1988 között 63 millióról 122 millió márkára nőtt, az eladott mennyiség pedig 8 millióról 16 millió tonnára. Míg 1984-ben a háztartások egynegyede fogyasztott müzlit, 1988-ban már több mint egyharmada. Az éves fogyasztás családonként 2,9 kilogrammról 3,9 kilogrammra emelkedett.

Hollandiában, Franciaországban, Angliában — ezekben a viszonylag kevés (éves szinten' fejenként 55-60 kilogramm) kenyeret fogyasztó országokban is.L-— fokozódik a barna kenyér népszerűsége. Franciaországban például — ahol az utóbbi években a kenyérfogyasztás csökkent — a csomagolópapírját használják föl reklámcélokra, s azon hívják föl a figyelmet arra, hogy a kenyér igenis egészséges..

Az előrejelzések világszerte optimistáké A szakemberek arra számítanak, hogy á újfajta táplálkozási szemléletnek megfelelő termékek jelenlegi 2-3 százalékos részesedésé az élelmiszer-forgalomban hamarosan a 10 százalékot is elérheti a fejlett országokban.

Nálunk, sajnos, még mindig kevés propagandát kap a korszerű táplálkozás. Bár néhány reformélelmiszerünk és biotermékünk a külpiacokofr is ismert, fontos lenne, hogy. itthon is népszerűbbé váljanak. Sokaknak az a legnagyobb gondja az egészséges táplálkozással kapcsolatban, hogy drága, főleg a mai gazdasági helyzetben szinte megfizethetetlen. Ez kétségtelenül igaz, de ha az ember saját egészsége érdekeben mérsékelni tudja néhány táplálkozás-elettanilag értéktelen, sőt káros, és többnyire drága élelmiszer, italféle, élvezeti cikk fogyasztását, ki lehet gazdálkodni a reformkonyha többletkiadásait.

Persze, ha valaki nem tud, sőt, nem is akar lemondani a füstök kolbász vagy a töltött káposzta élvezetéről, azt’ nehéz jobb belátásra bírni. Többnyire késő már akkor cselekedni, ha a helytelen táplálkozás és életmód következtében károsodik az egészség. Az utóbbi időben megjelent számos cikk és könyv azonban azt bizonyítja, hogy fokozatosan növekszik azoknak a száma, akik fontosnak tartják, hogy változtassanak táplálkozási szokásaikon, és áldozni is készek ezért. A visz- szatérés a természetes táplálkozáshoz tulajdonképpen mindenki számára adott lehetőség.

Talányos nyomok Nógrád megyében

Hustyava Zoltán 1990. október 4- én Diósjenő határában gombaszedés közben egy erdei tisztáson egy 8 méter hosszú és 3 méter széles ellipszis alakú lenyomatot talált a talajon. Az ellipszisen belül 18 szabályos, egymástól azonos távolságra eső félgömb alakú lyuk van.

A lyukak egymás közötti távolsága 120 centiméter, átmérőjük 30 centiméter, mélységük, 20 centiméter. Az ellipszisen belül nem volt élő növényzet és a lyukak fala rendkívül kemény volt. Égésre utaló nyomokat nem találtak. A szakértők szerint, a nyomok egy általunk ismeretlen szerkezettől származnak. (MTI-fotó)

ELADATLAN VAJ- ÉS TEJPORKÉSZLETEK

Emelkedik-e a tej fogyasztói ára?

A közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy december 31-én megszűnik a Tejipari Tröszt, és a tej állami támogatásának megvonását is kilátásba helyezték. A tröszti szervezés felbomlása kevésbé, ám az állami támogatás megvonása érzékenyen érintené a fogyasztókat. Ezért kerestük fel a Középmagyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemének igazgatóját, Aradi Lászlót, s arra kértük, mondja el olvasóinknak, mibe kerül az üzemnek egy liter tej, illetve olyan tejtermék előállítása, amelyen állami támogatás van.

— A mi tejüzemünknek egy liter tej előállítása 16,91 forintjába kerül. Ebből állami támogatást 2,50 forintot kapunk literenként. Ez az utóbbi összeg költségcsökkentést jelent, így lesz a tej literje 14,41 forint. A tejet a kiskereskedelemnek -is miután rátettük a nagykereskedelmi árrést, a literenként 1,42 forintot, ami fedezi a mi költségeinket, a szállítást — 15,83 forintért adjuk. Egy kiló vaj elkészítése 221,10 forintba kerül. Ebben

benne van az 57 forintos támogatás, s ha ezt levonjuk belőle, akkor a vaj kilónkénti ara 164,10 forint, de a mi 4,29 forintos árrésünket rátéve — a szállítási költségeket, illetve a nyereséget jelenti — a vajat 168,40 forintért adjuk a kiskereskedelemnek.

A legnagyobb állami támogatást a vaj kapja, de a túró — a tej után talán a legolcsóbb fogyasztási cikk is támogatással kerül a fogyasztóhoz. Az egy kiló túró előállítása 79,82 forint, benne a I >,90 forintos állami támogatás. Ezért a túró nagykereskedelmi ára — levonva az állami támogatást és a szállítási költséget, illetve a nagykereskedelmi árrést — 65,18 forint.- Naponta 41 ezer liter tejet értékesítünk, de több mázsa vajat és túrót is előállítunk. Ha az állami támogatást megvonják, naponta a tejnél 102 500, a vajnál 102 600, a túrónál 41 580 forint lenne a ráfizetés. Ha csupán egy hónapot számolok 25 nappal, akkor a deficit meghaladja a 6 milliót, s ez éves szinten közelít a 80 millió forinthoz. Nyilvánvaló, ha az állami dotációt elvonnák — szó van erről, hiszen az exporttámogatás 50 százalékának 40 százalékát márelvették —,’ kénytelenek leszünk, legalábbis az állami támogatás mértékéig a tej és tejtermékek árát felemelni.

Térjünk vissza a Tejipari Tröszt megszüntetéséhez, amelyet a Földművelésügyi Minisztériumban jelentettek be. A tröszt megszüntetésével még mindig megmaradnának a tejipari vállalatok, a mi esetünkben a Középmagyárországi Tejipari Vállalat központja. Az üzemek vezetői és dolgozói-^: Kecskeméten, Gyöngyösön, Pásztói}, Vácott 1200-aff— úgy vélik, hogy a 90 dolgozót „foglalkoztató” vállalati központra nincs szükségük —, mert azon kívül, hogy duplán adminisztrálnak, még a tejet is feleslegesen utaztatják —] ezért kérelmet nyújtottak be a Földművelésügyi Minisztériumba, hogy önállóan dolgozhassanak. Mi lenne ennek az önállóságnak a fogyasztói haszna?

— A vállalat érdekei legtöbbször sértik a területi, tehát az üzemi érdekeket. Emellett az üzem jobban, rugalmasabban alkalmazkodhatna a helyi viszonyokhoz. Az önállóság, a piac másfajta hozzáállást is hozna magával.

Apropó, piaci viszonyok. Sajnos, a jelenlegi fogyasztói árak - enyhén szólva — túlságosan magasak, no, nem a termelési, előállítási költségekhez, hanem a bérekhez viszonyítva. Ezért a tejipar már nem köt szerződést a termelőkkel, hiszen tapasztalataik szerint a tej 20 százaléka — ez naponta ennél az egy üzemnél 8 ezer litert jelent — eladhatatlan, ezért kénytelenek sovány tejport, illetve exportvajat készíteni belőle. Raktáraikban 44 vagon tejport tárolnak, s az exportvajat, amelyből ugyancsak jelentők készlet halmozódott

fel, kénytelenek áron alul eladni, ezért már a veszteségük céupán az utóbbi árucikken eléri a 21 milliót.

— Ha továbbra is ilyen mértékű lesz a fogyasztás csökkenése, akkor a tejet csupán a fogyasztás mértékébén tudjuk kifizetni. A többi tejért csak akkor fizetünk, ha már értékesítettük. Ez eddig nem így volt, minden tejet megvettünk, kifizettük, így is kötöttük a szerződéseket. Miután minden bizonytalanná vált, az értékesitéstől az állami támogatásig, szerződést csak akkor kötünk, ha minden tisztázódik.

Ez így logikus, de ott van a félelem az előrelátókban: ha nem vásárolják fel a tejet, ha nem azonnal fizetnek érte, ha tovább csökken a fogyasztás, ha emelkedik a* táp, az abraktakarmány ára, a termelőknek — egyénieknek vagy nagygazdaságoknak H érdemes lesz-e egyáltalán a tejet előállítani?

Gémes Gábor

M

it

y