Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-25 / 250. szám

1990. október 25. • PETŐFI NÉPE • 5 Pszichológiai robotkép, a politika titkos fegyvere Hogy mi fog történni a Perzsa- (Arab)-öbölben, természetesen senki sem tudja. De hogy mi tör­ténhet, erre már vannak előrejelzé­sek, méghozzá tudományos ala­pon. A CIA — az amerikai titkos- szolgálat — ugyanis Kuvait leró-, hallásának másnapján megkezdte Szaddani Húszéin iraki elnök pszichológiai robotképének össze­állítását. A módszer összetett: pszi­chiáterek, politológusok és diplo­maták révén elemezték szokásait, dokumentumok köteteit nézték át, beszédéinek és interjúinak órákra rúgó sokaságát hallgatták. Ez az úgynevezett tartajmi elemzés elve­zet ahhoz, hogy megrajzolják a pszichológiai arcképet. És ez a kép Bush elnök rendelkezésére áll a harc vagy a háború választásának mérlegeléséhez. A módszernek tör­ténelmi előzményei vannak. John Kennedy 1962-ben annak ellenére ultimátum elé állította Hruscso- ivot, hogy a szovjet vezető rendít- hetetlensége jeléül a cipőjével verte a szószéket az ENSZ-ben. „A CIA képe szerint ez az ember ennek el­lenére képe^ a visszavonulásra” - hangzott a vélemény akkori­ban. És mint ismeretes^ Hruscsov el vitette a rakétákat Kubából. Pszichológiai kép segítette Cartert az arab—izraeli közeledésben, és így tárgyalt Reagan is Gorbacsov- val. „Tény azonban, hogy Ameri­ka egyetlen ellenfelét sem elemez­ték olyan gonddal, mint Szaddam Huszeint” — nyilatkozta a Geor­ge Washington Egyetem politikai személyiségeket vizsgáló központ­jának vezetője. Aki szerint „ha ko­molyan vennénk a fenyegetőzéseit, akkor azt kellene hinnünk, hogy úgy végzi, mint Hitler, s eszerint a háborúnak nincs alternatívája. Igaz, hogy Szaddan Húszéin pszi­chológiai képe rendkívül kegyet­len, fanatikus nacionalistára utal, aki azt hiszi, hogy történelmi kül­detést tölt be, erre utalnak a messi­ástünetek is. De nem őrült abban az értelemben, hogy ne fogná fel a .végpusztulás rémét. Hiszen már korábban is módosította pályáját, amikor sorozatos . veszteségeket szenvedett.” A kutató szerint való­színű, elfogadna valamiféle kiutat, „ha a látszatot megőrizhetné.” Az ohiói'egyetem egyik professzora, a beszédek tanulmányozása után, azért bízik a háború elkerülhetősé­gében, mert Szaddam Húszéin so­hasem használja megszállottan az „örökre” és a „soha” kifejezéseket. Most már csak azt kellene tudni, hogy Bagdadnak mit tanácsol a pszichológiai titkos fegyver. ÚJ KÖNYVEK Suzan Hayman: Együttélés egy tinédzserrel. (Novotrade, 200 Ft) — Hetven év. A romániai magyarI ság története 1919—1989. (Ma­gyarságkutató,- 130 Ft) — Franz Kafka: A fűtő —.Az átváltozás. (Janus) (Európa, 88 Ft) — Meg­fövöm fűzfa lantomat. (Zenit köny­vek ) (Móra, 84 Ft) — John Osbor­ne: Dühöngő ifjúság. (Janus) (Eu­rópa, 98 Ft) — Franco Prattico: Csak egy szippantás. (Piknik könyvek) (Móra, 42 Ft) — Szap- po: Fennmaradt versei és töredékei görögül és magyarul. (Helikon, 120 Ft) Dzsunicsiro Tanizaki;> A kulcs. (Bibliotheco Erotica) (Európa, 180 Ft) — Alfred Adler: Emberismeret. (Göncöl, 120 Ft) — Antal Mária—Heller Anna: Hogy mondjuk angolul? (Tanul­junk nyelveket) 3. kiad. (Tan- könyvk., 75 Ft) — Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival. (Téka, 690 Ft)-— Benedek István: Hügieia. (Gondolat, 450 Ft) — Vitus B. Dröscher: Ahogy az állatok lát­nak, hallanak és éreznek. (Mi mi­csoda?) (Tesslff-—Babilon, 220 Ft) — Nádasdy Aidám: Angol kiejtési gyakorlatok. 2. kiad. fTankönyvk., 39 Ft) Aj Szilágyi Éva: First La- dyk. (Zrínyi, 42 Ft). Paul Bonnecarrére: Arany há­romszög. (I. P. M. könyvtár) (I.P. M., 89 Ft)m~lArthur Miller: Ka­nyargó időben 1—-2. (Európa, 240 Ft) — Formák. Foglalkoztató füzet gyermekeknek. Rajzolta: Glatz Marietta. (Primusz, 65 Ft) — C. Gordon: Interakció. (Primusz, 93 Ft) — Axel Munthe: San Michele regénye. (Fabula, 190 Ft)—Antal Mária—Bánáti Nándorné—Heller Anna: Hogy mondjuk spanyolul? (Tanuljunk nyelveket) 3. kiad. (Tankönyvk.r, 85 Ft) — Kosáry Domokos: Újjáépítés és gondolko­dás. (Magyarok Európában. III. (Téka-Háttér, 180 Ft). RÁDIÓJEGYZET Túlélni Túlélni ezt a nehéz időszakot. Ebben az egy mondatban lehetne összefoglalni a mezőgazdaság­ból élő lakosság gondolatait, melyeket reggelente a Falurádió riportjaiban öntenek szavakba. Benne van ezekben az aszály okozta kilátástalan helyzet­ből való kilábalás kétségbeesett igyekezete éppúgy, mint a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatti bizonytalanság érzése. '‘fy£Amit csak lehetett, besilóztugk, őszi árpát vetettünk, a kukorica pótlására jövőre búzát is keverünk a takarmányba—mondja az állami gaz­daság szakembere. — Apám annak idején az izéket — kukoricaszárat — lökte az állatok elé télen, de most az is száraz, törik, mint a fa. — Valahogy kihúzzuk tavaszig — így a két tehenes gazda. — Vetni kell, a faluközösség nem maradhat kenyér nélkül’— vélekedik a jászsági téeszelnök. Nyolc-tíz taggal alakítottak egy-egy „káeftét” a teljes önkén- tesség'jegyében. A szövetkezet megmarad termel­tető, értékesítő, szolgáltató közzösségnek. A Kiskunhalasi Mezőgazdasági Szakiskola - hallottuk a riportban — gyakorlókertre áhítozik, hogy önállóságra, gyakorlati ismeretekre oktat­hassa a jövendő gazdákat. Káposztás János jegyze­tében arról adott hírt, hogy a hartai Erdei Ferenc szövetkezetben sikerült megőrizni a sertéstartás alapjait, s nem gondolnak a felszámolásra. A túlélés nem tétlen várakozást jelent. De szük­ség lenne arra is, hogy a termőföld végre elnyerje tényleges értékét és becsületét minden vonatkozás­ban. Korán kelők Sokszor gondolok rájuk elismeréssel, s olykor — bár lehet, hogy tiltakoznának ez ellen — sajná­lom is őket, mármint a korán kelő rádiósokat. A Reggeli krónika műsorvezetőjét, a hír- és a zenei szerkesztőt, a bemondót, de a technikusokat, név­vel soha nem szereplő segítőtársakat is. Elképzelem, hogy már éjfél után kettőkor csö­rög náluk a vekker, mert három órára be kell érniük a stúdióba, ahol a telexgépek ontjáfe-a kü­lönböző világtájakról érkezett híreket. Melyek kö­zül a legérdekesebbeket már négy óra harminc perckor mikrofonba kell mondaniuk. — Örök életemben utáltam korán kelni. Ezt csak szerdánként, a rádió és a hallgatók miatt vagyok képes megtenni — nyilatkozta Pintér De­zső, a legismertebb reggeli szerkesztők egyike, aki­nek rekedtes hangját jól ismerik a rádióhallgatók. Nem tudom, hogyan vélekednek a többiek, Forró Tamás, Havas Henrik, B. Király Györgyi, Kondor Katalin, Nej György, Rangos Katalin, Rékai Gábor és számos kollégájuk. Annyi bizonyos, hogy regge­lente (hajnalonta) a tőlük megszokott frissességgel köszöntik a korán ébredőket. S mondják köteles- ségtudóan a nem mindig derűs híreket. Pintér Dezső szerint: — Nincs mese, a híreket tel kell mondani, bármilyen keserűek is. A háttér nem maradhat homályban. A vidám jó reggelt köszö­nés — ha tényleg úgy hangzik—a reménynek szól. Annak, hogy érdemes elkezdeni a napot. A hallgató azt mondja rá: — Úgy legyen! A trópusokról Balogh János akadémikus, akit természetrajzi műsoraiból — például a Muzsikáló természet adá­saiból — ismer a rádióhallgató, most egy rendha­gyó sorozattal hívja fel a környezet pusztulására és védelmére a figyelmet. Haldokló őserdők nyomá­ban címmel kéthetenként, az esti órákban, a Bar­tók rádióban hangzik el az a műsor, amelyben a professzor távoli földrészeken tett utazásairól szá­mol be. Saját expedíciós tapasztalatai alapján mu­tatja be Amazóniát, a dél-amerikai Andok őserdő­it, Afrikát, Új-Guineát és az óceániai szigeteket. „Óránként 60 négyzetkilométer őserdőt tesznek a földdel egyenlővé ...” — mondja a szemtanú hite­lességével. Sok érdekes epizódot, kalandot, tudo­mányos megfigyelést is felvillant a sorozat, melyet érdemes bejelölni a műsorok betűrengetegében. F. Tóth Pál A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA MAGAZIN ' A Sztori 9. számában ismét ta­lálhatók szórakoztató olvasmá­nyok, merthogy éppen ezt a célt tűzték ki a szerkesztők. Mindjárt az első oldalakon egy körkérdés a szórakozásról. Bródy János, Ká­nya Kata, Szirtes Ági, Presser Gá­bor, Antal Imre, Zalatnay Sarolta mondta el, hogyan tölti a szórako­zásra szánt idejét. Alkalomhoz il­letlenül — ez a címe .annak az írás­nak, amiből megtudható, hogy a Szovjetunióban immár illemtan- és viselkedési órákat tartanak üzlet­embereknek, politikusoknak, de azért így is előfordult, hogy Gorba­csov megsértette kínai vendéglátó­it, amikor sportcipőben tette tisz­teletét Tengnél. A történelmi szex témájú sorozatban ezúttal a per­zselő szépségű perzsa lányok Nagy Sándorral történt kalandjait ismer­hetjük meg. Ä Sztori kiküldött tudósítója ugyancsak „ízletes” cikket küldött Athénből. A Páka étteremben tett látogatása nem maradt eredmény­telen, néhány garantáltan eredeti görög receptet ír le és természete­sen fényképen is megmutatja a kér­déses csemegét. A Sztori sztárem­bere ezúttal Zézé, azaz Zemlényi Zoltán, aki évekkel ezelőtt került reflektorfénybe, amikor rettenetes balesete után’ újra megtanult’járni, ■ beszélni 'éá'Ti'ni. Már két könyvet tudhát1 magáénak. Mi van most vele? Megtudható a riportból. A színes magazinban még számos érdekesség — sZtex a lírában, kri­minaptár, poprejtvény, Samantha Fox kebelbemutatója — található. (B.) Párizsi vendégek A kecskeméti Erdei Ferenc Mű­velődési Központban október 30- án, kedden este. hét órakor lép színpadra a párizsi modern tánc- együttes. Műsoruk, címe: Titkos lelkek. A jelenleg hazánkban ven­dégeskedő, hírneves művészeti csoport Kecskemétre is ellátogat. Bizonyára izgalmas, érdekes lesz az előadásuk. Az ajánlat szerint a műsor nyitányaként Úton címmel —— René Aubru és Sladjerit Van- kampen zenéjére, Sylvie Ageon ko­reográfiájában — nyilvános beme­legítést tart az együttes. A Titkos lelkek című főműsorukról pedig a koreográfust, Pál Frenákot idéz­zük: „Ezt az előadást főleg az em­lékeimre építettem. Emberekre és helyzetekre^, akik és amik elmúl­tak. Gondolátaim az elképzelt együttlétben: múltban és jövőben csaponganak. A süketnéma jelbe­széd befolyása, amely egész eddigi életemen végigvonul, szüleim és családom révén, megtanított arra, hogy a kimondott szavaknak ki- sebb-nagyobb jelentősége lehet, ugyanakkor megtanított arra is, hogy a kimondatlanokat is meg lehet érteni, és ez még közelebb vihet a valósághoz. Párizsban töl­tött nyolc esztendőm gondolata­imban átformált és továbbfejlesz­tette világképemet, mely ebben a koreográfiában szembesül a kö­zönséggel. Egy múlt: valakinek a jövője! A jelennek a múltja befo­lyásolja a jövőnket! Mozgásban vagyunk, amit a gondolatainknak kell kormányozni.” Az előadás koreográfusa tehát Pál Frenák. Jelmez: Valerie Ague- nier. Zene: Richard Strauss, Rene Aubru, Steve Reich, Melis László, Szemző Tibor. Táncolják: Sylvie Ageon, Pal Frenák, Pascal Giorda­no, Agnes Lessaicherre, Anna Pia- noif, Tomy Raposo, Corinne Tou­raine. Az előadás időtartama: szü­net nélkül másfél óra. (Képünkön a táncegyüttes két tagja.)' T. FILM A philadelphiai zsaru Az ismert tapasztalt-„zöldfülű” felállásban ismerkedhet meg a né­ző az új amerikai rendőrsztori fő­szereplőivel. A Twentieth Century Fox legújabb produkciójának kö­zéppontjában a lelkes tanonc áll, aki Philadelphia előkelő negyedé­ben kezdi szolgálatát. Ügyetlenke­dése miatt helyezik át a város leg­rosszabb hirű negyedébe, ahol ugyancsak össze kell szednie bá­torságát és tudományát. Ezen a környéken állandó a harc a gengszterek és a rendőrök között. Nem csoda, ha mindkét táborban gyakori a vérveszteség. Mivel Cur- ren őrmester nem sokra taksálja újoncának felkészültségét, testre szabott feladattal bízza meg: két hatalmas aktacsomagból kell kivá­logatnia, ki, mikór és hol, milyen autót lopott. A munka magáért beszél; Alex’ mégis nem várt ered­ményre jut: egy banda neve több­ször is fölmerül az iratok között. A szines bőrű Sólyom banda tagjai kifejezetten Mercedes-lopásra spe­cializálták magukat, amelyek a ki­kötőben várják a behajózást. A sztori nem kis részben annak köszönheti életképességét, hogy ólyan rendező kezenyomát viseli te, mint például a Roger nyúl a pácban vagy a Vissza a jövőbe. Az akciófilm humoreffektusai elsősor­ban a főszereplő, az Alexet meg­személyesítő Anthony Edwards je­lenlétének köszönhetők. (K. J.) magán, mint Richard Benjamin, akinek a közelmúltban játszották a magyar mozik egyik legnagyobb eddigi sikerét: a Marslakó a mosto­hám című alkotását. Zeneszerzője nem kisebb híresség: Alan Silvestri, olyan mozidarabok zenéjét szerez­„Búcsú: A római katolikus templo­mok címének ünnepe (annak a szent­nek, „titoknak” pl. Szentháromság, Szent Kereszt, stb.) a napja, akinek tiszteletére a templomot felszentelték” — szól a definíció. A búcsújáró helyek kis számban csodatevő helyek, jelené­sek helyei, tehát kegyhelyek. A búcsúk többsége egy-egy templom ünnepe, mely meghatározott rend szerint törté­nik: a szentmise szertartásához hozzá­tartoznak az imák és énekek sorrendje a kegytemplomba indulástól az érkezé­sig, a misén és a körmeneten való rész­vétel, majd a falusi népünnepély. Évezredes hagyománya van hazánk­ban a búcsúnak. A kereszténységre át­tért magyar nép már Szent István ki­rály idejében bekapcsolódott a búcsú­járásba. Az egyház hazai kegyhelyek híján a már élő európai búcsújárók út­vonalait követte, elsősorban, a nyugati országból a Szentföldre tartók útitársai lettek a magyarok, majd Róma, Hispá­nia volt a zarándoklataink fő célja. Szárazon és vízen, gyalogolva — ké­sőbb utazva — vállalták a hosszú hó­napokig tartó út minden veszélyét az útrakelők, vezeklésként vagy teljes bú­csú nyerésének reményében. Magyar- országról különösen a Mária-kegyhe- lyeket látogatták sokan. Napjainkban a régi hagyományok, a búcsújárás szép szokásai élednek újra, egyre több helyen rendezik' meg a templom ünnepélyes búcsúját. Barna Gábor Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon címmel a Panoráma Kiadónál jelentette meg könyvét: több mint'ötven búcsújáró helyet mutatva be a leglátogatottabbak és a megújuló- ban lévő kegyhelyek közüL. Megismer­tet a szerző a magyarországi búcsújárás történetével, a búcsús ünnepekkel, majd településenként sorra veszi a témplom-kegyhely történetét, bemu­tatja magát a kegytemplomot, elmond­ja a helyi szokásokat, a megközelítési lehetőségeket, a búcsú időpontját és az idegenforgalmi tudnivalókat (szállásle­hetőség, környék nevezetessége, stb). Térképek, szines fotók segítik az olva­sót a tájékozódásban. Megyénket a bajai Mária könnye (Vodica), a hajósi Mária búcsújáró he­lye és a petőfiszállási Szentkút képviseli az összeállításban. (K. M.) & I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom