Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-19 / 246. szám

ÚJBÓL BIZALMAT KAPOTT A VEZETŐSÉG — AZ „ÚTTÖRŐSÍTÉS” BÍRÁLATA — TÖBB FIGYELMET A KORTÁRS ZENÉRE — MIKOR LESZ KECSKEMÉTEN TAGCSOPORT? Hogyan tovább, Kodály Társaság? A kulturális élet sajnálatos elüzletiesedésének, a szórakoztatóipar elszennyeződésének, a nemzeti érté­kek elhalványulásának, némely sajtótermékekben a cinizmus elburjánzásának hónapjaiban tartotta tiszt­újító közgyűlését a Magyar Kodály Társaság. A ta­nácskozáson részt vett Ittzés Mihály, a Kodály Intézet megbízott igazgatója is. Mielőtt kérésemre fölidézné Szokolay Sándor elnöki beszámolójának és a vitának a legfontosabb megállapításait, meg kell kérdeznem: — Foglalkoztak-e a Kodály Zoltán munkásságát, törekvéseit százszor megcáfolt gyanúsítgatásokkal, piszkoló megnyilvánulásokkal? — Az a vélemény alakult ki, hogy méltatlan lenne az ügyhöz, ha bárki válaszolna a Tanár Úrral kapcso­latos, nyilvánvalóan alaptalan, rosszindulatú kijelen­tésekre, pletykalap-piszkolódásokra, vagy éppen poli­tikai sandaságokra. Aki a Népszabadságban elolvasta a Mécs Imre halálos ítélete ellen tiltakozó Kodály- levelet, az nem veheti komolyan a televízió visszate­kintő sorozatában az úgynevezett kádári konszolidá­cióban vállalt szerepét megkérdőjelező célzásokat. A jövőben sem hagyják azonban szó nélkül — mint ezt több kolléga is jelezte — a tömegkommunikációs intézmények, elsősorban a rádió tömegízlést károsan befolyásoló, azt kritikátlanull kiszolgáló műsorait. — Csalódnék, ha azt kellene hallanom, hogy panasz­nappá alakult a közgyűlés. — Szó sincs róla. Örömmel hallhattuk ismételten: éppen a Kodály Társaság fellépésére, újból bevezették a zenei képességvizsgálatot a tanítóképző intézetek­ben, növelték az énekórák számát. Csik Miklós arról számolt be, hogy az új reáliskolákban is énekelhetnek a diákok, mert a tantervkészítők fölismerték: az em­bernevelés elengedhetetlen része az érzelmi nevelés, ehnek pedig egyik legfontosabb eszköze a zene. — Tudtommal erről Andrásfalvy Bertalan miniszter is szólt. — Végighallgatta az elnökségi tagok beszámolóit. Arról beszélt hozzászólásában, hogy ha nem is köz­vetlenül, de, néprajzkutatóként, a magyar kultúráért felelősséget érző személyként maga is Kodály tanítvá­nyának érezheti magát. Abban a szerencsében volt része, hogy néhányszor személyesen is találkozhatott és szakmai megbeszéléseket folytathatott vele. Var- gyas Lajost idézte, aki egyik cikkében Kodályt nemze­ti géniuszként említette. Véleménye szerint ez a meg­határozás ma is érvényes, így kell mondanivalójára figyelni. Személyes élményekkel bizonyította, hogy mennyire fontos az ember életében a muzsika. Kije­lentette: a magyar kultúrát szolgáló minisztériumként szeretnének dolgozni, nem tekintélyelvű irányításra törekednek. ■— Miként vélekedett az elmúlt évtizedek művelődés- politikájáról a közgyűlés? — Tárgyilagosan. Szokolay Sándor elnöki össze­foglalójában elismerte, hogy sikerült általánossá tenni a tantervekben a kodályi koncepciót. De az is tény, hogy ezt az első pillanattól kezdve meg is csonkították a zsdánovosítással, az úttörősítéssel. — Mit értett e kifejezésben? H— Olykor túlhajtották a nép-nemzeti irányzatot. Nem akartak eléggé tudomást szerezni a kortárs mű­vészet értékeiről. Kodály elképzeléseihez mérten le­szűkítve értelmezték a népi-nemzeti irányzatot, más­részt sokszor csak mint időszerű politikai szövegek hordozóját vették figyelembe a népdalokat. — Vagyis csasztuska „színvonalú” rigmusokkal éne­kelték a szép dallamokat? — Mi idősebbek jó néhány, szinte mulatságos pél­dát említhetnénk ebből a káros gyakorlatból. Káro­kat okozott az oktatás államosítása után a legképzet­tebb, a zenét istenítő pedagógusok, elsősorban az egyházi szolgálatban is álló kántorok visszaszorítása. Most, amikor átalakulóban van iskolai életünk is, nem annyira vissza kellene kanyarodni a negyven év előtti állapotokhoz, hanem sokkal inkább új jogokra kellene rátalálni. — Végül is elfogadták a cikluszáró közgyűlésen a vezetőség beszámolóját? — Lelkesen. A tagság egyetértését az is jelzi, hogy továbbra is bizalmat kapott az eddigi vezetőség. — Tehát Szokolay Sándor maradt az elnök ... — A munkáját közvetlenül segítő társelnökök kö­zött találjuk Erdei Pétert, a magyar rádió énekkará­nak művészeti vezetőjét, a Zeneművészeti Főiskola tanárát. Bónis Ferenc felel továbbra is a tudományos ügyekért, a pedagógiai területek gondosa Szőnyi Er­zsébet zeneszerző, professzor. — A vidék itt is háttérbe szorult? — Részt vesz a három vidéki tagcsoport vezetője is az elnökség munkájában. A keleti végeken, Nyíregy­házán, Békéscsabán és Szegeden működik egy-egy tagcsoport, a felsorolás sorrendjében Tárcái Zoltán, Rázga József és Rozgonyi Éva vezetésével. — Kecskemét? — A tervezgetésnél tartunk ... — És mit tervez a Magyar Kodály Társaság? — Újabb helyi csoportok létrehozását. Szeretnék — Farkas Ferenc javaslatára — népszerűsíteni Ko­dály kissé mellőzött kamarazenei műveit, dalait. Nagy nemzetközi tudományos konferenciát szerveznek Ko­dály születésének száztizedik, halálának huszonötö­dik évfordulójára, 1992-re. Noha a Kodály Társaság nem az állami művelődésügy szerkezetében jött létre, hanem önkéntes szövetkezés által, természetesen fele­lősséget érez az egész magyar zenekultúra állapotáért. Heltai Nándor Móra-könyvek.és -klubok Magyarországon két év óta működik az általános iskolá­sok olvasóköri, önművelődési szervezete, a Móra Könyv­klub. A gyermek- és ifjúsági könyveket közreadó Móra Kia­dó hivta életre azért, hogy a legfiatalabbakat elvezesse a mese-birodalomba, onnan átkisérje őket az ifjúsági könyvek, majd a szépirodalom és a szakirodalom ezerszínű világába. Általános iskolákban, könyvtárakbán szerveződtek a Móra könyvklubok, közel húszezer kisdiák tartozik ma már a népes táborhoz. Számukra a Móra Kiadó harminc értékes, az iskolákban jól hasznosítható könyvet adott ki eddig; ezek könyvesbolti forgalomba nem kerültek (előzetes rendelés alapján a klubvezetőktől kapják meg a gyerekek). Az olvasó­körök kialakulását vetélkedők, pályázatok és az Én újságom című periodika segítette, a legjobbakat nyári táborozásra hívták. Kistelepüléseinken sajnos, nagyon megcsappant a könyvárusitó helyek száma; a Móra Könyvklub bevallott szándéka, hogy a klubok, az iskolák közreműködésével sze­retné csökkenteni a könyvkereskedelem fehér foltjait. Az 1990/91-es tanévre a következő könyvekből válogathat­nak a klubok tagjai: Gyurkovits Tibor: Kiskutya-nagykutya, Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák, S. Perry-M. Reaves: A szamuráj kardja (Időgép-sorozat), Százszorszép novellák, Válogatás XX. századi magyar elbeszélésekből, Annus József: Igazándi, Bomstein Lazar: Makimanó kalandjai. A Móra Könyvklub és Kiadó igyekszik segítségére lenni a kisiskolásoknak a kötelező olvasmányok beszerzésében is. Szülők, pedagógusok hiába keresik a tanév kezdetén Varga Katalin Gőgös Gúnár Gedeonját. A 22 kiadást megért köny­vön immár generáció nőtt fel, az 1987-es kiadás elfogyott, a pótlásra a könyvkereskedelem nem adott le rendelést. A mó- rások ézért saját terjesztésben ajánlják fel az iskoláknak az 50 ezer példányban nyomott Gőgöst. Azok az iskolák, me­lyek tananyagukhoz használják ezt a kötetet, postafordultá­val jelezzék példányszámigényüket (Móra Könyvklub, 2392 Budapest, Pf. 277.), a megrendelt példányszámot a kiadó 15 napon belül postázza a rendelőknek. A kötelező olvasmányok közül Gárdonyi Géza Egri csilla­gok és Tatay Sándor: Puskák és galambok című könyve került a napokban a könyvterjesztőkhöz. A kiadó őszi könyvújdonságai között jó pár sikerkönyv is szerepel. Világ­siker Marie-Claude Monchaux: Nekem két születésnapom van című képeskönyve a fogadott gyerekekhez és a szülők­höz szól, elmesélve az örökbefogadást. (A kiadó figyelmesen az örökbefogadó szülőkhöz levelet mellékelt.) Móra Ferenc írásaiból A cinegekirály címmel született csodaszép váloga­tás. F. Salten (a Bambi-könyv szerzője) Perri címmel most egy kismókus felcserepedését kíséri nyomon. Tündérország fővárosába, Smaragdvárosba repülhetünk a mese szárnyain. L. Frank Baum könyvének olvasásakor. A kamaszoknak kedves olvasmányélményt ígér Padisák Mihály Ki tapsol nekem? című könyve. (A szerző a rádió Miska'bácsija, több évtizedes rádiós múltja során megismert, megszeretett gyere­kek egyikét, egy gyermekszínészt mutat be könyvében.) Mekkora? Ekkora! a címe annak a könyvnek, melyet a ma­gyar származású Edna Ferber írt, egy árván maradt kislány megpróbáltatásokkal teli romantikus történetéből. A sci-íi kedvelőinek Isaac Asimov A mezítelen nap fog izgalmas órák­kal szolgálni a Külső Világok egyikébe tett gondolatbeli utazással. Nem kevesebb izgalmat ígér H. G.. Wells Szörnye­tegek szigetén című regénye is, mely egy hajótörést szenve­dett ifjú természettudós történetét mondja el. k. m. 1990. október 19. I PETŐFI NÉPE*« 5 « Csíksomlvói búcsú. « ÍBiibalátók. A naiv múzeum r • „Uj időszaki kiállítása A kecskeméti Naiv Művé­szek Múzeumában a következő hetekben Juhászné Albert Rozá­lia festőasszony alkotásai vár­ják az érdeklődőket. Az udvar­ról egyenesen az első kiállítóhe­lyiségbe belépő látogató számá­ra szinte azonnal szembetűnő a témák hasonlósága. Ha néhány héttel korábbra csúsztatták vol­na a szervezők a megnyitót, akár hihetnénk azt is, hogy az alkotó az őszi mezőgazdasági munkák aktualitása szerint vá­logatta össze anyagát. Az Őszi munkák, a Rostáló, a Krumpliszedők című festményein — mint a naiv munkákon oly sok­szor — kiemelt szerepet játszanak az idő előrehaladtával egyre in­kább kuriózumként tanulmányoz­ható munkafolyamatok, a falusi, a paraszti élet már csak közvetve megismerhető munkafajtái. E so­rozat darabjain legtöbbször — szi­gorúan szimmetrikus kompozíciók keretében — párosával vannak je­len a földdel meghitt viszonyban álló egyszerű emberek. Csakúgy, mint a munkájukhoz nélkülözhe­tetlen tárgyak, különféle eszközök, szakajtók, zsákok. A naiv művész Bugázók és Ka­lászszedők című lapjain különösen érzékletesen, jellemzően körvona­lazódik a speciális térábrázolás: a három dimenzió dekoratív felület­té: két dimenzióvá zsugorítása. Ilyen gondosan megdolgozott „falvédő”-háttérként jelenik meg például á búzavirágokkal, pipa­csokkal átszőtt aranyló búzatábla és a jellegzetes mozdulatot kieme­íSES&i lő, szív alakú levelekből semleges háttérfalat építő Bugaszedő. Az Aratók című festmény tulajdon­képpen átvezetésnek is tekinthető a tágabb horizontú, sokfigurás munkák világába. Az aratás kü­lönféle részvételeibe merült férfi- és női alakok csoportjai izgalmas arányokban szabdalják fel a teret. A háttér részeként első ízben tűnik * fel a falu tornyával, épületeivel, melyek a másik terem képein már igen nagy szerepet kapnak. A gazdasági munkákat leíró művek domináns földszíneit a kö­vetkező teremben gyakran az élénk, tiszta színek váltják fel. Ha szerepet is kap ezeken a felületeken a munka, már kizárólag csak a la­kóépület belső tereiben: a szobá­ban, a konyhában. A három női figurára komponált Asszonyok fo­nójának eseményei a tarka rongy­(Fotó: Walter Péter) • Kereszt­anyám Csíkszent- domokoson. szőnyeg csíkjával felosztott szobá­ban történnek. Már a nagy család egyes tagjainak életét meséli el — ügyesen megkoreografált ■„színpa­don” ‘— a Bubalátók című alkotás. Egyikeként azoknak a festmények­nek, amelyek kis sztorik formájá­ban már a magánélet, a család le­gintimebb világába nyújtanak be­pillantást. Ugyanebből a körből valók a szokatlanul mozgalmas Tánc *a fonóban vagy a Kereszt­anyám Csíkszentdomokoson és a fi­gurák tömegével ügyesen építkező Csíksomlyói búcsú című munkák. Az alkotó több festményen is meg­örökíti a téli-falu mindennapjait, ünnepeit. Szívesen tekint olyan szögből a házsorokra, amely látni engedi a kerítések mögötti belső­udvarokat is. Ennek a sorozatnak a darabjai közé tartozik a mítoszo­kat testközelbe hozó Kis Jézus kö­szöntése cimű és a Betlehemesek Csíkszentdomokoson című festmé­nyek, melyek a Magyar Néprajzi Múzeum tulajdonát képezik. Fon­tos adalék, hogy a képek tekinté­lyesebbik része a legutóbbi két esz­tendőben készült. Juhászné Albert Rozália tárlatát december 16-áig látogathatják az érdeklődők. Lakodalom Pétrohán. Rostáló.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom