Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-04 / 207. szám

1990. szeptember 4. • PETŐFI NÉPE • 5

Tihany, nyárutó

'

T örténelemtanköny vek alulnézetben

1990/1991

Iskolában tanult történelem, otthon hallott történelem, értékzavar, értékválság, feszültség, bizonytalanság — mindezeket sokszor halljuk hangoztatni napjaink történelemtanitásáról. Nem köny- nyű feladatra vállalkozik szerző és kiadó, ha századunkról szóló történelemtankönyvet kíván adni a tanulók és a tanárok kezébe.

Ilyen körülmények között, mit lehet tenni? Hogyan készül a Tan- könyvkiadó az új tanévre?,— kérdeztük Dürr Bélát, a Tankönyvkiadó igazgatóhelyettesét.

— A tankönyv jut el a legszélesebb tömegekhez, és nem csak oktatási eszköz, hanem az erkölcsi nevelésben is fontos szerepe van, ezért a tankönyv iránti érdeklődés világszerte nagy és nem egyedül magyar sajátosság. Alkalmas arra is, hogy motiválja a tanulók szociális magatartását. A tankönyv egy- egy korszak hű tükre, a legkézzelfoghatóbban mutatja be, mit és hogyan tanit az iskola. Ismeretanyagát, metodikai felépítését és használatát a mindenkori társadalmi igények szabják meg. Ez önmagában is indokolja a tankönyvek időnkénti felülvizsgálatát, változtatásának szükségességét.

— Mindez milyen mértékben VO7 natkozik a történelemtankönyvekre?

— Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben viharos gyorsasággal bekövetkezett politikai-társadalmi változásokkal, a közelmúlt eseményeivel foglalkozó történelemtankönyvek képtelenek lépést tartani. Ennek ellenére az utóbbi időben felszínre került új tények alapján munkatársaink rekordgyorsasággal átdolgoztatták a gimnáziumi IV. osztályos tankönyvet, ugyanakkor párhuzamosan két szerző új szemléletű történelemtankönyvet írt az általános iskola 8. osztályosai számára. Az új tankönyvek kiegészítéseként a tanév második felére kiadunk egy új történelmi szemelvénygyűjteményt, egy olyan forrásanyagot, amely a tengernyi új anyagból a legfontosabbakat illusztrálja, s dokumentálja az 1945 utáni történelmi események fő vonalait. Ezeket a munkálatokat az 1988 áprilisában tartott országos történelemtanári tanácskozáson elhangzottak alapján kezdtük meg, és folytatjuk tovább az új tantervek elkészülte után is.

— Mennyiben más az átdolgozott tankönyvek történelemszemlélete?

— Az elmúlt négy évtized alatt lényegében három, frontálisan végrehajtott tankönyvreform zajlott le: az 50-es évek elején, a 60-as években és a 70-es évek végétől. A még mindig érvényben lévő történelemtanterv alapjait tekintve ráépült a korábbi két tantervre, de már jobban hángsúlyozza az egyéniség szerepét. Az előttünk álló tanév átdolgozott történelemtankönyvei új megvilágításba helyezik az állam és az egyház szerepét, kiemelik szervezői, közösségformáló funkcióit. Különösen századunk- eseményeinek megítélésében adnak újat a tankönyvek. Megpróbálják pl. objektiven értékelni Trianon tragédiáját; hogy a történelmi régió nem azonos a földrajzi régióval, hogy a sztálinizmus nem azonos a munkásság történetével. Új történelemtankönyveink már nem kötődnek a formációelmélet kanonizált fogalomrendszeréhez, oldják a szemléleti merevségeket, a gazdaság- és politikatörténet túlsúlyát megszüntetve, s megkísérlik a valódi történéseket bemutatni — tanulóközeiben, de nem „tan- könyvszagúan”.

— Mindezek a törekvések menynyiben felelnek meg a mai társadalmi elvárásoknak?

ifi A tankönyvkészítés során az igények kielégítése csak időleges kompromisszumok árán lehetséges. A tankönyvelméleti kutatások ugyanis többszáz ilyen igényt vettek számba, egyidejűleg valameny- nyit teljesíteni lehetetlen. Pl. csak egyet lehet érteni azzal az alapvető követelménnyel, hogy a tankönyv ■tartson lépést a tudomány fejlődésével. Ugyanakkor az is társadalmi elvárás, hogy ne változtatgassák szüntelen a tankönyveket és a tudományos tartalmat vulgarizálás nélkül transzformálják.

Véleményem szerint mindenekelőtt annak az elvárásnak kell eleget tenni, ami szerint kapjanak helyet a tankönyvekben az állandó, maradandó tudományos értékek, vagyis a megcáfolhatatlan tények, jelenségek, események. A hipotéziseket, következtetéseket pedig bízzák a tanárra, á tanulóra. Igaz, hogy az ismeretek napjainkban gyorsan' rhegdüplázódnak,'1 dé' di általános ismeretek mennyisége nem, s ezért nem szabad tovább növelni a tankönyvek terjedelmét.

Azok viszont, akik csak egyetlen vagy néhány önkényesen kiragadott igény figyelembevételére hajlandók, igencsak elvetik a sulykot egy-egy tankönyv felszínes, de a közvélemény előtt hatásosnak tűnő bírálatánál.

Beporosodott tankönyvek védelmében emlékeztetni szeretnék arra a bölcs mondásra, mely szerint „nem kívánható meg az elődöktől, hogy az utódok szemléletével rendelkezzenek.” ijfe mondja befejezésül Dürr Béla, a Tan- könyvkiadó általános igazgatóhelyettese.

R. Zs

GÉDERLAKI GYERMEKÉVEK

Bányászból

szobrász

Árvái Ferenc szobrászművész legutóbb Hajóson, a borünnepen mutatta be Orbán című szobrát. Most bécsi és frankfurti kiállításokra készül, és egy hosszabb útra az Egyesült Államokba.

— Valahol a Kalocsa és Foktő közötti úton születtem, 1939-ben. Gyermekkorom ezer élménye Géderlakhoz fűz. Anyám iszonyatosan nehéz sorsot vállalt; három gyermeket szült és apa nélkül nevelt fel bennünket. Kiválóan pingált: elkezdte a szalag festését a folyosó egyik végén, majd miután úgy érezte, hogy a felénél tart, a másik végénél folytatta. Es mit ad Isten, tökéletes volt a szimmetria. Munkájáért ennivalóval fizettek. Pénzt csak ritkán láttunk. Emlékszem, hogy anyám rántáskeverés közben olvasott, máskor nem volt ideje. írni már tudtam, úgy mentem az iskolába, de olyan szegényen, hogy késő ősszel sem- volt cipőm. Pedig tnár az út menti füvön ott csillogott a dér. Három évig kaptam anyatejet, így megmenekültem a rám leselkedő betegségektől. Anyánk hirteleh meghalt, és sanyarú sorsunknak vége szakadt. Nagynénénk vett magához, Dorogra költöztünk.

Bátyámat, mint prolifélét felkarolták, külügyi szolgálatra képezték ki. Kisiskolás voltam, amikor rajztehetségemre felfigyeltek, versenyeket nyertem. Jól emlékszem, hogy az 1947 -48-as országos seregszemle úgy indult, hogy a kis rongyosokat először elvitték a Corvin Áruházba felöltöztetni, és csak.ezután indult a verseny.

Hogyan alakult ki bennem a művészet iránti vonzalom? A kalocsai népművészetben vannak a gyökereim, a reneszánsz életszemléletben, vidámságban, életigenlésben. Ez a

nehéz sorsú nép a virágok felé fordult, a szép világába menekült. A szülőfalumban gyűjtött vizuális élmények egész művészi pályámon meghatározóak voltak. A Duna és környéke, a part menti szőlő- és gyümölcsöskertek itt állnak előttem, illatukat is érzem. Érzékenyebb voltam, mint pajtásaim. Engem megviselt, ha agyonvertek egy kutyát vagy levágtak egy tyúkot. Ezek után iszonyatos álmaim voltak.

Mint senkifiának, hova is vihetett volna az utam Dorogon, mint az akkor szerveződő vájáriskolába? Először csak pár órát voltunk a föld alatt, majd teljes műszakot. Közben atlétizáltam, tornásztam, és szorgalmasan jártam a képző- művészeti szakkörbe is. Nyitott szemmel figyeltem a világot. Mindent komolyan, lelkesen csináltam! Hét évig dolgoztam a bányában, közben elvégeztem a technikumot, és onnan jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára. Á fölvételi nagy megmérettetés volt számomra, öt fiút vettek föl a szobrász tanszékre, köztük engem is. Beck András, Szabó István, Páczai Pál, Kisfaludi Stróbl Zsigmond voltak mestereim. Természetesen mi sem maradtunk ki az ötvenhatos eseményekből. Ott voltam a Parlamentnél a legnagyobb golyózáporban.

A főiskolához csodálatos élmények fűznek, szinte minden év folyamán pályázatokat nyertem. Nagynevű művészekkel is jó barátságba kerültem, gyakran összejöttünk, de mégis magányos farkasként éltem. Szerencsére kimaradtam .a szocreál emlékművek készítéséből, a Lenin-szobrok öntéséből. Az első, a legemlékezetesebb kiállításom a Műcsarnokban volt, 1968-ban. Köztéri alkotásaim több városban megtalálhatók. Janus Pannonius c. szobrom kjkerült Rómába. Figyelmem középpontjában a fémből hajlítható plasztikák állnak. A követ nem annyira szeretem, mert bányászéveim alatt csak gondot jelentett. Régóta foglalkoztatnak az elvont, bonyolult dolgok, de érzelmeim visszasodornak a figurális ábrázoláshoz. Számomra mindig is a legizgalmasabb, legfontosabb az ember megformálása volt, még ebben a fordított világban is. Ahogy az idő eljár fölöttem, érzem, hogy milyen parányi az ember a világegyetemben. A pesti zajos világ után csodálatos érzés a szülőfalu közelében élni. Végső célom, hogy Géderlakon verjek tanyát, és megajándékozzam egy szoborral azt a helyet, amelytől egész életre szóló élményeimet kaptam, s méltó síremléket állítsak anyámnak. O, a népművész adta az első sugallatot ahhoz, hogy a pályán elinduljak ...

Lejegyezte: Tamás László (Fotó: Greksa István)

ÜJ KÖNYVEK: Pótó János: Emlékművek, politika, közgondolkodás. (MTA Történettud. Intézet., 150 Ft) — Louis Bromfield: Éjszaka Bombayben. (Fabula, _220 Ft)-g Marty Barm- xell: Kőzetek és ősmaradványok. (Novotrade, 119 Ft) — Benedek Elek: Furulyás Palkó. Angol nyelven. (Corvina, 250 Ft) — Van S. S. Dine: A végzetes tét. (Pesti Ponyva, 78 Ft) — Löma K. Dumbar: Test your Énglish. (Tan- könyvk., 109 Ft) — Kacor király. Angol nyelven. (Forma Art, 98 Ft) — Tony Wolf: Pámás fülű Fáni a dzsungelben. (Bembo, 88 Ft) — Pinocchió. Német nyelven. (Forma Art, 86 Ft)

— Simon Tibor—Csapody Vera: Kis növény- határozó. 17. kiad. (Tankönyvk., 129 Ft) — Várady Pál—Borbély Anikó: Kalotaszeg. (Zrínyi Nyomda, 540 Ft) — Paul Hauck: Mitől jó a házasság? (Park, 89 Ft) — Henri Chamére: Szabad vagy, Pillangó. (Bestseller, 140 Ft) — Czellár Katalin: Stájerország. (Panoráma „mini” útikönyvek) (Medicina—Panoráma, 140 Ft)-—Gazdakalendárium 1991. (Agricola, 149 Ft) — Iván Józsefné—Sőre Imréné: Helyesírási gyakorló kisiskolásbknak. 3. kiad. (Tankönyvk., 53 Ft) — Oláh Andor—Kállai Klára

v—Vadnai Zsolt: Reformkonyha. 3. kiad. (Mezőgazdasági K., 1-80 Ft) — Tony Wolf: Pámás fülű Fáni a jégen. (ILV—Bembo, 88 Ft) — Elie Wiesel: Az éjszaka. (Láng, 118 Ft) — Frank Júlia: Krumpíiskönyv. (Dovin—Cicero, 98 Ft)

— Harangozó András: A köd. (Credit, 87 Ft)

— Solt Katalin—Szigeti Endre: A magyar szociáldemokraták közgazdasági nézetei 1890— 1945. (Akadémia K., 77 Ft). Csokonai Vitéz Mihály: Lilla. (Szépirodalmi K., 40 Ft) — Friedrich Dürrenmatt: A bukás. (Európa, 55 Ft) Ili Krúdy Gyula válogatott novellái. (Magyar remekírók) (Szépirodalmi K„ 121 Ft) — Irene Oberthür: Idegen arcom. (Femina) (Európa, 75 Ft) — A. J. Quinnell: A zsoldos. (IPM könyvek)