Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám

1990. szeptember 13. • PETŐFI NÉPE • 5 r rr FEJEZETEK A PEDAGOGUSKEPZES TORTENETEBOL Nevelőképzés Bács-Kiskun megyében A Magyar Tudományos Akadémia szegedi ne­veléstörténeti munkacsoportja feldolgozta Bács, Békés és Csongrád megye nevelőképzésének múlt­ját. A három kötet Fejezetek a pedagógusképzés történetéből címmel a közelmúltban jelent meg. A tanulmányok kiváló pedagógusok életművét és nevelőképző intézetek fejlődésének történetét mu­tatják be. A szerzők főleg levéltári dokumentumok adataira és neveléstörténeti feldolgozásokra tá­maszkodva ismertetik az egyes-pedagógusképző intézmények kialakulását, szervezeti fejlődését, va­lamint oktató- és nevelőtaunkáját. A pedagógus­hivatást napjaink közvéleménye is olyan foglalko­zásnak tekinti, melynek művelői felelősségüket mélyen átérzik és magas fokú műveltséggel rendel­keznek. Ennek megfelelően a szerzők elmélyülten elemzik a különböző iskolák kiváló pedagógusai­nak tulajdonságait. Szinte egyöntetűen megállapít­ják: a nevelőt tudása, felkészültsége mellett első­sorban személyisége avatja jó pedagógussá. A hi­vatásszeretet kelti azt a pedagógiai lelkesedést, ami a nevelőmunka lendítő ereje. A nagy múltú iskolák példái A Bács megyéről szóló, 495 lap terjedelmű kötet Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kecskemét és Baja nevelőképzésének múltját elemzi. A kiskunfélegyházi tanítóképzés története rpindjárt a bevezetőben két elgondolkodtató meg­állapítást tartalmaz. Az egyik: az 1868-as XXXVIII. törvénycikk alapján országosan terve­zett 20 tanítóképzőből az Alföldön csak egy léte­sült. így a műveltségből „... a legjobban rászoruló magyar parasztságnak jutott legkevesebb”. A má­sik megállapítás; az 1945 előtti tanítóképző sikeres iskolatípusnak tekinthető. „Értékelnünk kell az innen kikerült tanítók jellemzően demokratikus szemléletihódját, melynek kialakításában az inté­zet történetileg sajátos belső viszonyai voltak a meghatározók.” Az intézet, nehéz küzdelmek árán, 1876-ban te­lepült Csongrádról Félegyházára, de még hosszú évekig elhelyezési gondokkal küszködött. Pedig az iskola vezetését olyan igazgatótanács irányította, melynek tagjai között akadt királyi tanfelügyelő, országgyűlési képviselő, szolgabíró, de még pol­gármester is. — A századforduló előtt a félegyházi képzőben a pedagógiai,tantárgyak. ipeUett helyet kapott a háziipar, a méhészet és a selyemhernyó tenyésztése is, valamint a kántorok és a tűzoltópa­rancsnokok képzése. A kalocsai tanítóképző 1856-ban létesült; a meg­szüntetett érsekújvári képző jogutódjának tekint­hető. Alapításakor az érsekség, a városi elöljáró­ság és a helytartótanács biztosította a szükséges kiadásokat. Haynald Lajos érsek hosszú éveken át útmutatásaival és anyagilag is támogatta a képzőt. Az államosítás után nagy nehézségek leküzdésével folytatta munkáját az intézet, majd 1957-ben le­ánygimnáziummá alakult. így szűnt meg, 101 évi fennállás után, a kalocsai tanítóképző. Angolkisasszonyok Népiskolai tanítóképző még nem működött Kecskeméten, amikor 1910-ben megnyílt a gazda­sági szaktanítóképző. — Megtudjuk a kötetből, hogy az első népiskolai tanítóképző intézet 1917-^ ben létesült a városban. Az angolkisasszonyok ne­veléssel foglalkozó szerzetesrendje ugyanis ebben az évben telepedett le a városban. Ekkor már jó néhány kecskeméti család gyermeke más városok tanítóképző intézeteiben végezte tanulmányait. Több szülő felkérte az apácákat, hogy leánygyer­mekeiket oktassák, ne kelljen idegenben tanulní- ok. Iskolaépület hiányában a képző a Bánk bán utca 10. szám alatti házban kapott helyet. Mind­járt a következő évben, 1918-ban, a reformáció négy évszázados jubileumának emlékére megnyílt a református tanítóképző is. 1948 és 1959 között állami tanító- és óvónőkép­zés működött Kecskeméten. 1959-ben elkezdődött a felsőfokú óvónőképzés. — A tanulmány részlete­sen kifejti, hogy a történelem politikai és társadal­mi életének rögös útjain miként jutott el a kecske­méti pedagógusképzés a gazdasági szaktanítókép- zéstőí a tanítóképző főiskoláig. A Bajai Állami Tanítóképző az Eötvös József második miniszterségéhez kapcsolódó népiskolai törvény alapján, 1870-ben jött létre. Az intézmény hosszú éveken át küzdött anyagi és elhelyezési gondokkal, de ez alig befolyásolta a minőségi ok­tató- és nevelőmunkát. A két világháború közötti időben a főigazgatói látogatások jegyzőkönyvei a tanárok áldozatos és eredményes működéséről szólnak. A bajai nemzetiségi pedagógusképzés cí­mű értekezés szervesen kapcsolódik a kötet többi tanulmányához. „Hűek maradtak hivatásukhoz” A helyi oktatási és nevelési hagyományok feltá­rása és közzététele napjaink számára is hasznos tanulságokkal szolgál. A Bács megyei kötet öt tanulmánya egyöntetűleg sugallja: a nép, a nemzet fejlődése szorosan összefügg a köznevelés, a peda­gógia színvonalával, ez pedig szorosan kapcsoló­dik az óvónők, tanárok, tanítók képzettségéhez, emberi és pedagógiai értékeihez. A nevelő munká­ja, alkotó pedagógiai tevékenysége és társadalmi szerepe az értelmiségi alkatnak megfelelő fejlett intellektuális képességeket, jól megalapozott szak­ismereteket és általános műveltséget követel. A pálya'jellege közéleti emberré teszi a pedagó­gust, mert a nyilvánosság reflektorfényében él és dolgozik. Foglalkozása nem hivatalviseles, hanem hivatás. A kötetek azt is dokumentálják, hogy a képzők —a gondos pedagógiai munka műhelyei—többsé­gükben mindvégig hivatásuk magaslatán álló óvó­nőket és tanítókat bocsátottak ki az életbe. Olyan pedagógusokat, akik a magyar nép gyermekeit hi­vatástudattól áthatva, nagy szakmai hozzáértéssel nevelték. A tanítóság a nehéz időkben is a nép kul­turális felemelkedésének önzetlen és demokratikus képviselője; a népért élt és az szívébe zárta. Dr. Krajnyák Nándor Sötét felhők Kelet-Európa felett A kelet-európai országok rendkívül nehéz helyzet előtt állnak: gazdaságuk és társadalmuk átalakítását gazdasági teljesítményük erőteljes visszaesése mellett kell megvalósítaniuk. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint a hat kelet-európai ország ipari termelése 1990 első negyedévében 13,4 százalékkal esett vissza az előző év első negyedéhez képest. Az export a hat országban 14,2, az import 5,8 százalék­kal csökkent, míg a szovjet export 7 százalékos csök­kenését az import 6 százalékos növekedése kísérte. A szovjet külkereskedelmi deficit ennek következté­ben az idén 3,8 milliárd dolláros rekordszintre emel­kedett. A Magyarországon, illetve Lengyelországban az .IMF és a Világbank támogatásával bevezetett szigo­rítások kedvező kezdeti eredményekhez vezettek ugyan, de csak mély recesszió árán. Ez a recesszió Lengyelországban a legsúlyosabb. Ott az ipar kibo­csátása az első Télévben 28,7 százalékkal esett vissza. A kormány stabilizációs programja a könnyű- és az élelmiszeripart érintette a legsúlyosabban, a fémfel­dolgozó ipart a legkevésbé. Az ország nyugati export­ja 10,8 százalékkal nőtt, importja 29,7 százalékkal csökkent. Ennek köszönhetően a korábbiaknál jóval jelentősebb, mintegy 2,1 milliárd dollár többlet kelet­kezett az ország kereskedelmi mérlegében. A Nyu­gatról származó nyersanyagok importjának 38 száza­lékos csökkenését a beruházási javak importjának 10 százalékos növekedése kisérte. Nem biztatóak az ENSZ-bizottság szerint a válság­ból való kilábalás esélyei a Szovjetunióban és Ma­gyarországon sem. A nemzetközi bankok részéről ugyanis a kereskedelmi hitelek további megszorítása várható, amit csak a jövő évtől ellensúlyozhatnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelnyújtá­sai. Pedig már a Szovjetunió is egyre inkább rászorul a külföldi hitelekre. A nyugati bankokban elhelyezett jelentős betétei és aranytartalékai ellenére az idén már többször is késedelmesen fizette vissza tartozásait. A kelet-európai gazdaságok szempontjából tehát döntő jelentőségű, hogy milyen újabb nyugati hite­lekhez juthatnak hozzá a jövőben. PETŐFI NÉPE AJANLATA LEMEZ Nagymama harmadszor Ál Capone nem bűnös A1 Capone elegáns fekete öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben — rajta briliánstűvel — az érdeklődés középpontjában ül a vádlottak padján. A bíró fölte­szi a döntő kérdést a 16 esküdtnek: „Meghozták az ítéletet?”' A válasz: „Igen. Ártatlan.” 1990 augusztu­sában, Chicagóban tehát felmentették minden idők leghírhedtebb banditáját, a Vágottarcút. Közel ötven esztendővel az érvényes ítélet után, amikor is A1 Capone számára lezárult az alvilági karrier: 11 év börtönre, 30 ezer dollár perköltség megtérítésére és 30 ezer dollár pénzbüntetésre ítélték. Egész Amerika tudta, hogy az A1 Capone számláján lévőknél kisebb bűnökért is villamosszékbe küldtek embereket. A1 Capone egyszerűen kiirtotta minden riválisát, aki az alkoholcsempészetben, a hazárdjátékok és a prostitu­áltak ellenőrzésében konkurálni merészelt. Hoover elnök személyesen bízta meg az FBI-t a bizonyítékok megszerzésével, és a gengszter lefogásával. És a szö­vetségi nyomozók tehetetlenek voltak: A1 Capone ellen nincs bizonyíték. Nincs lakása sem; igaz, a „Big AI” a legelőkelőbb hotelben lakott, testőrei és szép lányok társaságában. Nincs bankszámlája, és még- csak zsebpénzzel sem rendelkezik. Tökéletesen dolgo­zott: a 100 miihóra becsült évi jövedelméből, mint kiderült, bírák, rendőrök, politikusok százait fizette le. így aztán a letartóztatását nevetséges okkal ren­delték el: adócsalás ... Három évig nem tett adóbe­vallást. És az 1990-es bírósági színjátéknak ez az alapja. Az amerikai ügyvédek szervezete — az egykori per külső­ségeinek pontos felidézésével — azt bizonyította, hogy az akkori védők nem álltak a helyzet magasla­tán. Ma már egyetlen gengsztert sem lehetne elítélni azért, mert nem fizeti az adót... Kár, hogy a Vágottarcú nem érhetté meg e jól koreografált rehabilitációt: 1947-ben, szellemileg is eltompultan hunyt el Miamiban lévő luxusvillájában. A felmentő színjáték egyetlen következménye, hogy az Amerikában élő olaszok figyelmeztettek: csak ne­hogy végül példaképnek is állítsák! KAZETTA Tolcsvayék ták, formálgatták a saját zenei nyelvezetükre ..., a városi népköl­tészet művelői”. Ezúttal a Tolcsvay testvérek ka­zettáját ajánljuk olvasóink figyel­mébe. Mintegy húsz dalt válogat­tak a műsorbaj időrendi sorrend­ben. Boldogtalan vándor, Esőben, Egyszerű dal, Almomban, Mondd, mire vársz?, Várj, Csak egy kék színű virág, Szeretni kéne, Ládi-dá és természetesen a Nemzeti dal. Ugye, ismerős a „slágerlista”? Va­lóban, egy elmúlt popkorszak si­kerdalai hallhatók ismét a szalag­ról. A két tehetséges muzsikus tol­mácsolásában, zenész barátaik közreműködésével. Három formá­cióban: .Tolcsvay trió, Tolcsvay testvérek, Tolcsvayék és a trió. Má­ra ugyan hallgatnak a zenészek, de ezzel a kazettával bizonyítják, hogy régen letették már a névje­gyüket az asztalra. (B.) TOLjCSMYus*** a» A kecskeméti Zrínyi-iskola egy­kori tanárának, Kovács Paulának a napokban jelent meg harmadik nagylemeze. Ézt a szériát a pillana­tok alatt szétkapkodott Nagyma­ma mesél című, a szintén kecske­méti Csáky Lajos illusztrációival díszített M óra-kiadványnak kö­szönheti. A Hungaroton irodalmi szerkesztője figyelt fel a valóban bájos tündérmesékre. A mesemon­dó „nagymama” szerepére kiváló érzékkel találták meg a nyugdíjas színésznőt, Pártos Erzsit, aki bol­dogan vállalkozott a feladatra. Szóval, most az utolsó album is a boltokba került, melynek címe: A csodaszőlő. Az A oldalon két mese, A csodaszőlő és A gonosz testvérek, a B oldalon pedig a Mál- nácska hallható. Örülhetnek a gyerekek (mint­hogy örülnek is, legalábbis az enyémek), hogy ha kedvük szoty- tyan, háromszor egymás után fel­tehetik a nagymamameséket. És folytatásig lesz, hiszen már felvet­ték. Sinkovits Imre előadásában a Nagypapa mesél című két lemezt, melynek oldalain Kányádi Sándor műveit tolmácsolja az egyik leg­szebben beszélő színészünk. Vár­hatjuk tehát a teljes mesegyűjte­ményt a „nagyszülőktől”. Közben Kovács Paulától is jó hírek érkez­tek, minden bizonnyal a karácso­nyi könyvpiacon ott lesz legújabb könyve, melynek címe: A porce­lánkisasszony. A szekszárdi Babits Kiadó gondozásában lát majd nap­világot újabb mesefüzére. Azt még nem tudni: újabb történeteiből lesz-e valaha nagylemez ... (B. T.) M FILM Ki ne hallott volna már a Tolcs­vay fivérekről? Egy „hőskori” beat-kislexikonban ilyesmiket írt róla a szócikk szerzője: „a magyar folk-beat legjelentősebb képvise­lői ..., szenvedéllyel kutatták a népdalok kincsestárát, alakítgat­rendben, azt az is bizonyítja, hogy utóbb a Legfelsőbb Bíróság hatály­talanítja az elsőfokú bíróság ítéle­tét, s más bíróval folytatnak lé egy újabb tárgyalást. A produkció az első tárgyalásról szol. Vészi nem próbálja sugallni a villamoson ran­dalírozott fiatalok ártatlanságát— még akkor sem, ha tudjuk: Bukszár Tibor, a rendőr részeg volt, amikor szolgálati pisztolyát elővéve „intéz­kedni” kezdett. Vészi távolságtar­tó, sajátos pozíciójából meglepően furcsa kép tárul elénk a „tévedhe­tetlen” jogállam rendőrségének és bíróságának működéséről. K. J. FOLYÓIRAT Szertani A szabadság éve! A halál villamosa A krimit, de legalábbis akciófil­met sejtető címet egy hátborzonga­tóan „realista” magyar dokumen­tumprodukció viseli. A sztori tu­lajdonképpen közismert: 1988. no­vember 4-en éjjel, a 47-es villamos albertfalvi megállójában három lö­vés éri Bukszár Tibor szolgálaton kívüli,1 civil ruhás' rendőrt' sáját fegyveréből, melynek következté­ben a helyszínen méghál. Bukszár Tibort előléptetik és a Belügymi­nisztérium saját hősi halottjaként temeti el. Vészi János rendező ezúttal pusztán az események nyo­mába eredt, és — szerencsére — egyáltalán nem igyekezett azon, hogy - arányossá, fogyaszthatóvá, azaz „formába” szerkessze a rész­leteket. Arra vállalkozott, hogy az ügy kuszaságait, mindmáig homá­lyos indítékú történéseit a rendte­remtés igénye nélkül dokumentál­ja. A rendteremtés különben is a bírósági tárgyalás feladata lett vol­na. Vészi munkája „csak” arról szól, amit ott végeztek, pontosab­ban, amit ott kellett volna végezni­ük. Mert hiába adott egy lelőtt rendőr, a vádlottak és a szemta­núk, az eset hiteles „lefolyása” va­lahogyan mégiscsak homályban marad, a részleteket nem látjuk bi­zonyítottnak. A bíróság azonban zavartalanul végzi a dolgát: ha van áldozat, prezentál megtorló ítéletet is: a fiatalkorú Solymosi Attilára — „aljas indokból elkövetett em­berölés bűntette” miatt tíz év fegy- ház vár. Hogy még sincs minden Az újságosstandokon egy, a ma­ga nemében páratlan folyóirattal találkozhat az olvasó. A szerkesz­tők elképzeléseiről már szinte min­dent elárul az első oldal, melyen például gyászkeretben olvashatjuk Edgar Allen Poe, a kor legnagyobb amerikai költőjének és írójának friss halálhírét. Ugyanezen az ol­dalon „tudósítás” olvasható A szabadság éve! címmel az 1848- as forradalomról, pontosabban Párizs ünnepéről, amikor „a fran­cia nép reformlakomákon ünnepli az ellenzék eszméit”. A különleges, múltba alászálló „sci-fi”-vállalkozás a fejlécen az időutazók hírlapjaként hirdeti ma­gát. A szerkesztők bemutatkozás­ként elmondják, hogy hasznos úti­kalauza kívánnak lenni mindazok­nak, akik elmúlt korok iránt ér­deklődnék; sőt, igyekszik majd se­gítségére lenni azoknak is, akik kí­váncsian .várják, vajon mit hoz a jövő. Az egyes korokat kitünően ismerő „tudósítók”, munkatársak alaposan lenyomozott, minden vo­natkozásban megbízható hírekkel, információkkal, elemzésekkel szolgálnak az ősrobbanástól a kö­zeli jövőig eltelt és elkövetkező idő különböző hosszúságú korszakai­nak hétköznapi, kulturális, politi­kai, tudományos stb. életéről. Ese­tenként előfordul, hogy egy-egy cikk erejéig kipillantanak a kor­szakhatáron túlra is. Ezek a perió­dusok, amelyek néha csak évek, máskor századok, olykor jóval hosszabb időszakok, a változatos­ság kedvéért nem kronológiai sor­rendben követik egymást. Ami a második számot illeti, in­terjúkban, kis „színesekben” nincs hiány. A kommunizmus Ameriká­ban feleimmel egy beszélgetést ol­vashatunk Etienne Gäbet utópista szocialistával, néhány lappal ar­rébb pedig Kossuth Lajossal, az ország ügyeletes pénzügyminiszte­rével. TŐKÉS LÁSZLÓVAL CSAK A KÓRHÁZBAN TALÁLKOZOTT A széki ünnep mellett döntött Még augusztus végén történt. Az er­délyi Széken hagyományosan megren­dezik Szent Bertalan ünnepét. Az otta­ni református templomba várták Tőkés László püspököt, valamint Faragó La­ura népdalénekest. A sors azonban közbelépett. Faragó Laura két külföldi meghívás közül választhatott. A már említett szé­ki és egy olaszországi fellépés várt rá egy és ugyanazon napon. Nem kis di­lemmájába került, míg az előbbi mel­lett döntött. Persze, hiszen nem túl gyakran hívják a 'népdalok előadóit külföldre, éppen Itáliába. Döntésében szerepet játszott viszont az, hogy Fara­gó Laura Tőkés Lászlóval szeretett vol­na találkozni, és ez a találkozás emlé­kezetesnek ígérkezett. Igen ám, de idő­közben, mint tudjuk, Tőkés püspököt baleset érte, kórházba került. Világossá vált, nem lesz ott Széken, nem mond prédikációt sem. Faragó Laura meglátogatta a mis­kolci kórházban. A kolozsvári refor­mátus püspök magnóra mondta a széki néphez szóló üzenetét, ami végül is pré­dikációnak is megfelelt. Videofelvétel készült a kórházi ágyon. Ezt követően indult Erdélybe a népdalénekesnö, majd részt vett a székiek ünnepén. Egyébként az ottani nép egész napos böjtöt tartott, és a hívőknek, három istentiszteleten illett ott lenni. És Tőkés László is ott volt, ha nem is személye­sen, de a technika segítségével. Faragó Laura a szószékre lépett, elhelyezte a magnót a mikrofon előtt és máris hall­hatták a jelenlévők a püspök úr igei üzenetét. Bizonyára nem volt véletlen, hogy Tőkés László beszédében az uta­kat hangsúlyozta, ha nem is az úton történt balesetét ecsetelte. Az ő szavai így szóltak: „Mi az igével valljuk: nem kell hagynunk, hogy az utakat benője a gyom. Bármerre vetődne is a.széki ember a legutolsó erdélyi tatárjárás eseményeitől, nem szabad hagynunk, hogy elvesszen a pusztában.” Faragó Laura úgymond telt ház (templom) előtt énekelt az álkalmi do­bogón. A székieknek gregoriánokat, református énekeket, zsoltárokat tol­mácsolt. Az előadóművész a minap jött haza. Tőle érdeklődterü, hogy beszá­mol-e majd kinti élményeiről a gyógyu­ló Tőkés Lászlónak. Természetesen új­ból felkeresi majd a püspök urat, és ha mód lesz rá, megmutatja neki a Széken készült videofelvételeket is. Remélhetőleg a sors most már nem szól közbe. Kép és szöveg: Borzik Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom