Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám

2 • PETŐFI cptember 13. SH SZERINT: IRAK KUDARCOT FOG VALLANI Irán élelmiszert, gyógyszert szállít Iraknak George Bush amerikai elnök kedden újra leszögezte, hogy Irak­nak feltétel nélkül ki kell vonulnia Kuvaitból, és „Szaddám Húszéin 4 elnök kudarcot fog vallani”. Bush igen termékenynek minősítette Mihail Go/bacsowal folytatott tárgyalásait, hangoztatva: új part­neri viszony alakul ki a nemzetek között, amelyben egy diktátor már nem számolhat a kelet—nyugati ellentétekkel. Bush este az amerikai törvény- hozás tagjai előtt mondott félórás beszédet, amelyet a tévé- és rádió- hálózatok élő adásban közvetítet­tek. Az elnök síkraszállt azért, hogy állítsák helyre Kuvait törvé­nyes kormányát és biztosítsák a stabilitást a Perzsa(Arab)-öböl- ben, ahol — mint mondotta — Amerikának Iraktól függetlenül tartós érdekei vannak. „Egyedülálló pillanathoz érkez­tünk: az Öböl-válság, bármilyen súlyos is, ritka lehetőséget kínál arra, hogy az együttműködés tör­ténelmi korszaka felé haladjunk, hogy új világrend alakuljon ki. Olyan, ahol a jog uralkodik, nem a dzsungel törvénye, ahol az erő­sek tisztelik a gyengék jogait” — mondotta. Mihail Gorbacsovval a vasárnapi, helsinki találkozón egyetértettek az új világrendre vo­natkozó elképzelésekben — közöl­te Bush, de — a várakozásokkal ellentétben — nem szólt a Szovjet­unió gazdasági támogatásáról. Az elnök világossá tetté, hogy az Öbölben a politikai alapelvek mel­lett elsőrendű gazdasági érdekekről van szó: Irakban van a világ olaj- tartalékának 10 százaléka, Kuvait- ban további 10 százalék. Amennyi­ben Iraknak megengedik, hogy be­kebelezze Kuvaitot, az országnak elég gazdasági és katonai ereje lesz Az Országgyűlés honvédelmi bi­zottságának szerdai ülésén a hon­védelemről szóló 1976. évi I. tör­vény módosítása volt napirenden. A képviselők támogatásukról biz­tosították a törvényjavaslatnak azt a bekezdését, amely 12 hónapban határozza meg a fegyveres katonai szolgálat idejét, s 10 hónapban a tartalékos szolgálat időtartamát. A katonai szolgálat ideje így a 22 hónapot nem haladhatja meg. A fegyver , nélküli sorkatonai szolgálat idejéről viszont hosszas vita alakult ki. A kormány 18 + 4, Wachster Tamás (Fidesz) pedig 12 hónapot javasolt. A bizottság vé­gül Perjés Gábor (MDF) kompro­misszumos javaslatát fogadta el, amely szerint 15 + 7 hónap lesz énnek a szolgálatnak az időtarta­ma. A polgári szolgálat időtarta­mára is több javaslat volt. Wachs­ler Tamás 12+10, Mécs Imre Petőfi Sándor szülőházán he­lyezett el koszorút Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnö­ke a' kiskőrösi művelődési ház­ban megtartótt nagygyűlés előtt. Hogy a pártnak vagy a volt külügyminiszternek szólt-e az érdeklődés, azt nem tudni, de népes közönség hallgatta az előadót. Horn Gyula kiemelte: akárcsak külügyminiszterként, pártpolitikusként is azt vallja: a nemzet érdekei az elsődlegesek, megelőzve minden pártérdeket. A kormányzó pártok a sze­mélyi pozíciók megerősítésére koncentrálnak a valós problé­mák megoldása helyett — mondta. : A kormányzatnak és a parla­mentnek végre hozzá kell látnia az infláció elleni program kidol­gozásához, a szociális tervek ki­ahhoz, hogy megfélemlítse szom­szédait, akik az olajtartalékok túl- nyomó részével rendelkeznek utalt Bush Szaúd-Arábiára és a tér­ség többi olajtermelő országára. Az Irak elleni gazdasági blokád sikeréhez időre van szükség, egyút­tal Washington — szövetségeseivel , — továbbra is mérlegelni fogja az egyéb lehetőségeket ,yflí- célzott Bush a katonai lépésekre, ame­lyeknek azonban minimális hang­súlyt adott. Ugyanakkor kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok­nak — az iraki agresszió felszámo­lása után is — tartós érdekei lesz­nek az Öböl térségében. E vonat­kozásban szembeszállt a katonai költségvetésnek (a demokratapár­tiak által igényelt) nagyobb mérté­kű csökkentésével. A regionális egyensúlyhiány világméretű követ­kezményeket hozhat, a még min­dig veszélyes nemzetközi helyzet­ben az Egyesült Államok nem koc­káztathatja a létfontosságú érdé­keit — mondotta. Irán vállalta, hogy készpénz és finomított olaj fejében élelmiszert és gyógyszert szállít Iraknak — je­lentette szerdán az amerikai ÄP hírügynökség, jól értesült teheráni forrásból nyert tájékoztatásra hi­vatkozva. Á jelentést sem Tehe­ránban, sem pedig Bagdadban nem kommentálták hivatalosan. Az információt nyújtó személy, aki kérte, hogy nevét ne közöljék, elmondta: a megállapodás vasár­napjött létre Tárik Aziz iraki kül­ügyminiszter teheráni tárgyalása­in. Noha Irán maga is nagy olajex­portőr, finomított olajból most mégis behozatalra szorul, mert az Irak elleni háborúban erősen meg­rongálódtak olajfinomítói. A brit kormány még ezen a hé­(SZDSZ) 18 + 4 hónapot java­solt. A képviselők azonban a kor­mány előterjesztését fogadták el, amely szerint a polgári szolgálatot egyhuzamban kell letölteni, össze­sen 22 hónapot. Végül a bizottság elfogadta a Fi­desz képviselőjének egy másik ja­vaslatát, eszerint a katonai bünte­tés-végrehajtási intézetben letöl­tött szabadságvesztés büntetés nem számít be a sorkatonai szolgá­lat idejébe. A fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama ab­ban az esetben nem számít be a szolgálati időbe, ha a leszerelés időpontjában az érvényben lévő fogságfenyítések együttesjdőtarta- ma a 30 napot meghaladja* Ebben az esetben a katonai szolgálat idő­tartama valamennyi érvényes fog­ságfenyítés együttes idejével hosz- szabbodik meg. munkálásához, a privatizáció továbbépítéséhez — a dolgozói tulajdonrészek biztosításával. A földkérdés rendezésével tisz­tázni keli a kisgazdapárti terve­zet okozta komoly zavarokat, elegfet téve két követelménynek: egyenlő esélyt a tulajdonfor­máknak, igazságot a tulajdon- rendezésben, de az . ország te­herbíró képességének figyelem- bevételével. Ezután a nyugdíj- rendszer korszerűsítéséről' szólt az MSZP elnöke, majd pártja helyzetéről elmondta, hogy a szocialista pártot szélsőséges hangadók | bűnbaknak akarják beállítani. Ezek után ismertette az önkormányzati Választások­ra vonatkozó szocialista állás-* pontot, majd kérdésekre vála­szolt. VT. ten —- a csehszlovákiai, magyaror­szági és svájci látogatókörútjára készülő Margaret Thatcher mi­niszterelnök asszony elindulása előtt — bejelenti, hogy jelentős nagyságú harckocsizó egységet küld a szaúd-arábiai—kuvaiti ha­tárvidéken összpontosított ameri­kai szárazföldi alakulatok támoga­tására. Szerdai lapjelentések sze­rint az elvi döntés már megszüle­tett, s a csütörtöki kabinetülésen határoznak arról, hogy milyen nagyságú és összetételű legyen a brit szárazföldi erők hozzájárulása a „Sivatagi védőpajzs” művelet­hez. Péntekre várják annak bejelen­tését, hogy egy teljes harckocsizó dandárt vagy egy harckocsizó ez­redet irányítanak át a Nyugat- Németországban állomásozó Brit Rajnai Hadseregből. Egy harcko­csizó dandárnak 400 harckocsija és mintegy 3000 fős kisegítő sze­mélyzete van. Fegyverzetük leg­alább száz, sivatagi hadviselésre is alkalmas Challenger típusú harc­kocsiból, több mint 200 más pán­célosjárműből és harckocsi-elhárí- tó rakétákkal felszerelt helikopte­rekből áll. Az ezred személyi és fegyverállománya a dandárénak mintegy fele. Londonban hangsúlyozták, hogy az Öböl menti brit szerepvál­lalás minőségi kiterjesztése nem jelképes, hanem jellegében és nagy­ságrendjében egyaránt érdemi hoz­zájárulás a kockázatok megosztá­sához arra az esetre, ha katonai erőpróbára kerül sor Irakkal. Nagy-Britannia elsőként küldött három vadászbombázó repülőszá­zadot az amerikai expedíciós erők támogatására és jelentősen meg­erősítette az Öböl-vidéken hajózó flottacsoportosításait is. Lukáts Miklós államtitkár a hitoktatásról A tanintézmények nem gör­dítenek akadályt a hitoktatás bevezetése elé — összegezte ed­digi információi alapján kiala­kított véleményét az MTI kéré­sére Lukáts Miklós, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­um politikai államtitkára. In­kább az jelent gondot — foly­tatta —, hogy még mindig ke­vés a hitoktató; így esetenként; előfordul, hogy az egyházak nem tudják teljesen kihasználni a számukra biztosított heti két órát. Csak az elmúlt hét végén feje­ződött be a pótbeiratkozás, ezért még nincsen''országosan összesített adat arról: a diákok mekkora hányada kíván részt venni a hitoktatásban. Ai. eddi­gi szórványos helyi visszajelzé­sek egymástól igen eltérő szá­mokat tartalmaznak. Akad olyan terület, ahol 10-20 száza-' lékos a jelentkezés. Van viszont olyan iskola is — feltehetően az ország azon részén, ahol már eddig is szervezetten működött a hitoktatás —, ahol a tknulók 90 százaléka beiratkozott hit­tanra. Végleges adatok 2-3 hét múlva lesznek. Az államtitkárnak nincs tu­domása olyan esetről, hogy va­lamelyik iskolában megakadá- ' lyozták volna az új tantárgy ok­tatását. Előfordult viszont, hogy egy 'helyütt a szülői mun­kaközösség, másutt pedig a diákönkormányzat ellenállást tanúsított a hittannal szemben. Az idei esztendőt a tárca pró­baévnek tekinti, s a tapasztala­tok alapján alakítja majd ki a hittanra vonatkozó végleges út­mutatóját. Úgy érjem, hogy a * hitoktatással kapcsolatos viták nyugvópontra tértek — fejezte tíe nyilatkozatát Lukáts Mik­lós. HONVÉDELMI BIZOTTSÁG: Vita a szolgálati időről HORN GYULA KISKŐRÖSÖN Elsődlegesek a nemzet érdekei Továbbgyűrűzik a Jeszenszky-ügy (Folytatás az 1. oldalról) Jogi értelemben egy miniszter nem is mondatha­tó le, hiszen életben van az úgynevezett konstruk­tív bizalmatlanságnntézménye1. Ennek a lényege: a kormány csak akkor hívható vissza, ha egyúttal megbízást adnak egy új miniszterelnök számára is. Ebben az esetben erről nyilván nincs szó, bár a Mai Napban Tölgyessy Péter azt mondta: ha a minisz­terelnök nem mondatja le miniszterét, úgy csak azt a következtetést vonhatják le, hogy ő is magáénak vallja Jeszenszky nézeteit. Az ügy időközben továbbgyűrűzött a külügyi bizottságban, amelynek egyébként az éxkülügymi- niszter, Horn Gyula az elnöke. Itt azt vetették volna föl, milyen a viszony a Külügyminisztérium, a külügyi bizottság és a külügyminiszter között — ám végül mégsem vitatták meg á'kérdést. (Az ellenzék szerint Jeszenszky ominózus kijelentései miatt megszakadt a kommunikáció a miniszter és az ellenzéki pártók között. A kormánypártiak azt mondták: az egész ügy fölfújása az ellenzék számá­ra jó, és pusztán yálasztási kortesfogás.) Antall József a Jeszenszky-ügyről „Nem fogom egyetlen miniszteremet sem feláldozni” — mondta Antall József azzal kapcsolatban, hogy Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter keddi parlamenti megnyilatko­zása heves vihart váltott ki a képviselők és a közvélemény körében, az ellenzék pedig egyenesen Jeszenszky lemondását követelte. A miniszterelnök szerdán délután fogadta' Kun Erzsébetet, az MTI munkatársát, s kije­lentette az üggyel kapcsolatos álláspontját. — Miniszterelnök Úrnak mi a véleménye az MSZP képviselőjének interpellációjára adott válaszról, s annak következményeiről? — Úgy gondolom, hogy az interpellációk­ban, a kérdésekben szükségszerűen benne foglaltatnak olyan elemek, amelyeket a vá­lasznál később kifogásolnak. A külügymi­niszternek feltett kérdés volt ideologikus —, szemben az utólag szóvá tett kifogással —, miután az a Magyar Nemzetben közölt levél­re hivatkozott. A külügyminiszternek szük­ségszerűen arra kellett felelnie, azt kellett magyaráznia, ami a levélben szerepelt. Amit válaszában elmondott, az bizonyos politikai értékek — vagyis a nemzeti, az európai érté­kek, a szociális érzékenység, a szabadelvűség összefoglalását jelentette, amely értékek az interpelláló kérdésében szerepeltek. A külügyminiszter ezek együttes meglétét a koalíció pártjaiban vélte hitelesebben érvé­nyesülni, mint más pártoknál. Ezzel — a bírálók állításával ellentétben semmiféle kizárólagosságot nem fogalmazott meg-- ez a véleménye. Többpártrendszerben a pártok nyilatkozhatnak önmaguk eszmei elkötele­zettségéről, s feltehető, hogy mindegyik úgy gondolja: amit képvisel, azt hitelesebben képviseli, mint a másik. Ebből következik, hogy ilyen viszonyok között senkit nem sért meg egy politikus, ha ázt mondja, hogy bizo­nyos európai vagy politikai értékeket, szerin­te, $z ő párjja, vagy a kormányban részt vevő koalíciók jobban képviselnek! Annál ís Túrosabb enngk a ^okonvéielc, ‘miiéi ‘külön­böző ellenzéki pártjaink — parlamenten be­lül és, kívül — olyan kijelentéseket tettek, amiben „mucsainak” nevezték a kormány- koalíciót, külföldön és belföldön azt hangsú­lyozták, hogy ők képviselik az európai és a nyugati orientációt, a kormánykoalíció Ke­letre taszítja ezt az országot. Az ellenzék egyes pártjai —í mint péjdául a Szabad Demokraták Szövetsége a Je­szenszky Géza által sorolt eszmékről, ezek egy részéről korábban azt állították, hogy ők képviselik, s ezt nyugodtan megtehették. S ha a stílust kifogásolják, akkoKszámos olyan kijelentést szóvá tehetnék, amit a kor­mányról tettek, amiben becsmérlően nyilat­koztak a kormány programjáról, s ezt is tu­domásul vettük. Nagyon furcsának találpm azt a szemléletet és azt az eljárást, hogy ha valaki agresszíven kérdez vagy agresszív kije­lentéseket tesz, s arra valahonnan válasz' ér­kezik, az már felháborodást vált ki. Hasz­nosnak tartanám, ha a többi poitikai párt is megvizsgálná saját, mind a parlamentben, mind egyéb helyeken elhangzott megnyilat­kozásait,, s akkor aligha mondhatnák azt, hogy a Magyar Demokrata Eórum, vagy a koalíció pártjai tettek csak olyan nyilatkoza­tokat, amiben saját magukat helyezték előbbre bizonyos értékek birtokában. Meg­ítélésem szerint az elmúlt három és fél hónap alatt igen furcsa módon éppen a többi párt részéről nyilvánultak meg kifejezetten sértő, ócsároló kifejezések, amelyekre soha nem reagáltunk. Rendkívül jellemzőnek tartom azt, ‘hogy Tölgyessy Péter a rádióban olyan nyilatko­zatot engedett meg magának, amelyben Im- rédy Béla beszédeihez hasonlítja Jeszenszky Géza megnyilatkozását^ Nem emlékszem, hogy Imrédy Béla a polgári demokrácia kér­désében kívánt volna versenyre kelni bárme­lyik másjk szónokkal. Úgy gondolom, nem az a cél most, hogy újra a Kéri-ügyhöz hasonló politikai viták legyenek a meghatározóak az Országház­ban. Sokkal ’ fontosabbnak íartom, hogy a képviselők valóban a törvényhozó munkára koncentráljanak. Ugyanakkor a politikai pártoknak nem kell megsértődniük egymásra, amikor politi­kai eszmék versengenek, sőt, az mindig hasz­nos, ha igaz eúrópai értékek képviseletéért teszik ezt. Az ellenzék együttes fellépése sem lehet ebben a vonatkozásban sértő. Nyilyán- valóan nem azonos politikai irányzatot kép­visel a Magyar ,Szocfalista Párt, a Szabad Defnokraták Szövetsége és a Fidesz. Mind a három párt más politikai értékekre helyezi a fő hangsúlyt, s nyilván más tradíciókkal ren­delkezik, más értékeket vállal akkor'is, ha vannak közösen vállalhatók is. Az sem sértő, ha egy politikai párt vagy több párt a balkö­zéphez vagy a jobbközéphez sodródik. Igen nagy értékeknek tartom az eúrópai baloldali értékeket is, amelyek egyensúlyban jelent­keznek «jobbközép vagy a centrum értékei­vel. , Tölgyessy Péter már tavaly ősszel megfo­galmazta, hogy megítélés^ szerint a Szabad Demokraták Szövetsége eszmei szempont­ból közelebb áll a Magyar Szocialista Párti­hoz, mint a Magyar Demokrata Fórumhoz, hiszen mindketten a középtől bálra helyez­kednek el. Mi akkor is, mindig is ezt állítot­tuk, és a magyar politikai élet szerencsés alakulásának tartjuk, hogy ez a két nagy európai politikai eszmekor szolgál hátteréül a fő magyar politikai erőknek. A többi kelet- közép-európai országgal szemben ezért va­gyunk előnyben, mert ezek nálunk már kife­jezésre jutottak, artikulálódtak. Úgy is te­kintjük a mai ellenzéket, mint amelyik a mi politikánkat balról bírálja. Ebben semmi rossz nincs. \ — Hogyan ítéli meg az ellenzék együttes fellépését Jeszenszky Géza lemondatása ügyében? — Ez hozzá tartozik a választási kam­pányhoz. Az ellenzék pártjai — végére jutva annak az úgynevezett türelmi időnek, ame­lyet egyáltalán nem tartottak be — a válasz­tási kampány időszakában szükségszerűen minden eshetőséget és lehetőséget kihasznál­nak arra, hogy megfelelő propagandát fejtse­nek ki. Minden eszközzel igyekeznek a kor­mányt lejáratni, s a testület nyilvánvalóan támadható, hiszen rendkívül súlyos örökség­gel, nehéz körülipények között, népszerűtlen intézkedéseket téve kell kormányoznia. Ezért ebben a kérdésben az ellenzik együtte­sen lép föl. Nagyon jó jel az, hogy a Magyar Szocialista Párttal is együttesen léptek fel, közös sajtókonferenciát tartottak, végre ki­egyensúlyozott helyzetet teremtve a parla­menten belül. Ezzel láthatólag megszűnt a pártok között bármilyen diszkrimináció. A választási kampányba illik az is, hogy — nem először — követelik egy kormánytag leihondását. Ez egyes ellenzéki politikusolt vagy pártok folyamatos taktikája, hogy megpróbálják szembeállítani a koalíciót. Hozzá tartozik ez a többpártrendszerben a politikai kísérletekhez, a belpolitikai küzde­lemhez! Ezt nem lehet rossz néven venni. Ennek keretében követelik most éppen a kül­ügyminiszter lemondását, egy látványos Par­lament^ produkcióval ' ötvözve, amiben egyébként seinmi különöset ne’m találók. Ilyonré nyilván m ásk or is lesz .példa. Nagyon i. furcsa lesz persze az, hogy ha sértő megjegy­zések hangzanak el a kormányzatról, a kor­mánypártokról, akkor esetleg a koalíciós pártok fölállnak és kivonulnak. Ami pedig a külügyminiszter lemondását illeti: ahogy nem voltam hajlandó MQF- politikust ért támadás esetén egyszer sem feláldozni az illető személyt, visszautasítot­tam a különböző szalámi taktikát képviselő metodikát, nyivánvaló, hogy a legkevésbé sem kívánom a kormány tagjait efféle politi­kai támadások következtében lemondásra, felszólítani. Annál kevésbé, mivel az alkot­mány a konstruktív bizalmatlansági indít­vány alapján a jelen politikai erőviszonyok mellett nem ad esélyt az ellenzéknek arra, Shogy a kormányt meg tudja buktatni, kíván­ságukra pedig nem fogom egyetlen miniszte­remet sem feláldozni. — Lehetségesnek tartja-e a továbbiakban a külpolitikában a pártok konszenzusát? •;— A külpolitika az egészséges parlamenti és politikai életben az alúpvető kérdések egy­ségén alapul. Válsághelyzetekben különös­képp. A kormány nevében kifejezésre juttat­tuk: mi a külpolitikában konszenzusra' tö­rekszünk,. Az ellenzék egyes pártjainak kép­viselői — beleértve Horn Gyula elnök urat, jövő évi kihatásait. Máris leállí­tották az exportot nemcsak ga­bonából, hanem cukorból is, il­letve a kiszállításokat külön en­gedélyhez kötik. A múlt hét végi kormányülé­sen született meg az az intézke­déssör, amely a nagyüzemekre és ■ magántermelőkre egyaránt vonatkozik. Tízmilliárd forint célhitelt ad az, MNB1 a kereske­delmi bankoknak, s ezek 15-16 százalékos kamatra adnak köl­csönt a termelőknek, hogy be tudják, szprezni a műtrágyát, a vetőmagot és a szükséges esz-% közöket, Lehetőség nyílik arra, hogy az idei termésre felvett hi­telek visszafizetését késedelmi kamát nélkül, november 30-áig prolongálják a bankok. Várha­tóan elengedik a földadó fizeté­sét a betakarítás utáni végleges kár ismeretében, valamint bün­a korábbi külügyminisztert — hangsúlyoz­ták, hogy a konszenzust így nem kívánják fenntartani. Nagyon sajnálom, ha így van, ha ez a szándéka az ellenzéknek, de szeret­ném hangsúlyozni: a külpolitikát egységben kell látni. Egy kormány külpolitikájával léi hét egyetérteni vagy egyet nem érteni. Azon­ban az ellenzék nem írhatja elő azt, hogy a külügyminiszter nekik, és ne a kormánykoa­líciónak tetsző személy legyen. Emlékeztet­nék arra, hogy az első perctől kezdve meg­alapozatlan megjegyzések hangzottak.el a kormány külpolitikájára vonatkozóan, egy-, oldalú német-orientációról beszéltek olyan körülmények között, amikor a legszorosabb kapcsolatokat alakítottuk ki a francia, a brit kormánnyal, amikor Bush elnökkel és az amerikai kormánnyal a legjobb viszonyban vagyunk. A japán kapcsolatok elhanyagolá­sával vádolták a kormányt éppen akkor, amikor az ipari és kereskedelmi miniszter, valamint a pénzügyi politikai államtitkár Tokióban tartózkodott. Utalhatok arra is, hogy a1 Szovjetunióval nem valamiféle „ügyetlenség” miatt vannak kényesebb kér­dések, hanem azért, mert a Varsói Szerződés felülvizsgálatát kívánjuk; azért, mert a parla­ment döntésének megfelelően bejelentettük, hogy a katonai szervezetből ki kívánunk lép­ni; azért, mert a szovjet csapatok kivonulásá­val kapcsolatban a kért két és fél milliárd rubeles összeget indokolatlannak tartjuk. A szomszéd országokkal meglévő feszültsé­gek is mind valós alapokon nyugszanak — elsősorban a magyar kisebbségek helyzeté­ből következnek -+, de a kormány folyama­tosan és állandócrintkezésben áll az érintet-' tekkel. Az ellenzék eddig konszenzusról beszélt, miközben folyamatosan támadta a kormány külpolitikáját, lekicsinylő megjdgyzéseket té­ve, vagy amikór már végképp nem tudott mit mgndanh ajkkor úgy igyÚffizeU- iMsUtóanij mintha az CTeamények az előző kormány' politikájának ■ lennének: '-köszönhetők; Htt most „nem.kívánják fenntartani" a konszen­zust, nem tekintem ezt a kormányzattal szemben reális alapokon nyugvó fenyegetés­nek. Bízom abban, hogy a parlamentben tör­téntek után jnegnyugodva, reálisabban fog­ják nézni az eseményeket. Éppen ezért nem kívántam tegnap sem válaszolni, sem nyilat­kozni, mert szükségesnek tartottam, hogy leülepedjenek ezek a dolgok. Nem örülünk az ilyen konfliktusoknak, mert az ország előtt álló problémák sokkal súlyosabbak, semhogy ezzel töltsük az időt. Ugyanakkor úgy ítélem meg: jó lenne a személyeskedéseket mindkét oldalról lezárni, mert azok sem segítik a valódi konszenzust. Szeretném még megjegyezni: a sajtóban, a rádióban a konkrét eset kapcsán is előfor­dultak az objektivitás követelményének nem megfelelő híradások. Ezek azok a csúsztatá­sok, amelyeket mind az egyes sajtótermékek­től, mind az egyes ellenzéki politikusoktól zokon szoktunk venni. Ugyanakkor hangsú­lyozom, hogy a magyar sajtóban számos olyan írás is megjelent, amely valóban a tájé­koztatást kívánta szolgálni, és sokkal vissza­fogottabb volt, mint korábban. Véleményem szerint a magyar sajtó kifejezetten az objekti­vitás irányába mozdult el. Ezt az objektivi­tást szeretném megköszönni. (MTI) tetőkamat fizetése nélkül a gaz­daságok.átütemezhetik a társa­dalombiztosítási járulék befize­tését. A 16, százaléknál nem na­gyobb bérnövekedés esetén au­tomatikusan mentesülnek a gazdaságok a kereseti adó fize­tése alól. Számítani lehet még kisebb-nagyobb pénsigyi akci­óra, de mindez „kutya vacsorá­ja” biztonságú ... Ez az a ke­vés, amire képes most a kor­mányzat. Az államtitkár még bejelentette, hogy az FM föl­vette a kapcsolatot a Holland Szövetkezetek Bánkjával, a RABOT Bankkal, amely szö­vetkezeti alapon működő hitel- intézmény. Ettől konkrét taná­csokat vár a minisztérium égy bankszerű finanszírozó hazai pénzintézmény megalakításá­hoz, amely — hangsúlyozta az államtitkár—nem lesz kifeje­zetten, bank. Cs. I. Csekély segítség — kutya vacsorája - aszálykatasztrófában (Folytatás az 1. oldalról) s

Next

/
Oldalképek
Tartalom