Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-11 / 213. szám
1990. szeptember 11. • PETŐFI NÉPE • 3 PARAZSON A PAVILONSOR Űjra fellángolt a halasi vita Alapozzák a zöldségespavilont (Ferincz János felvétele) f Egy éjjel arra eszméltek a halasi Kossuth II. lakótelep lakói, hogy rá kell ébredniük így hajnaltájt a szomorú valóságra: mégsem marad az utcájuk butiksor nélkül. Az éj leple alatt újabb pavilon épült a hagy botrányt kiváltó másik mellé, egy zöldséges. A tavaly óta hamu alatt szunnyadó pavilonvita—úgy tűnik — újra fellángol. Talán még olvasóink is emlékeznek, hisz megírtuk, mekkora vihar keletkezett a Kossuth utcai V- akkor még leendő — pavilontu- lájdonosok és az ott lakók között. Az előbbiek érvényes építési engedélyüket lobogtatták, az utóbbiak elkeseredett küzdelmet vívtak a ház előtti cseppnyi zöldterületért s az erkélyek adta kilátásért. Miközben az összecsapás zajlott, legtöbbet a két fél közé szorult tanács kapott, s valószínű, hogy most sem lesz másként. Az újra felkapott kesztyűkkel megint a tanácsiakra mérik majd a nagyobb csapásokat a szemben álló felek. Nem véletlen persze a szorult helyzete a város vezetésének, jóllehet az is hihető, hogy már nem tud az elhibázott döntésen változtatni. Valójában: a lakók a megkárosításukon túl most már becsapottnak is érzik magukat. A lakóközösség hattagú deputá- ciója a tanácsházára indulván engem is értesit, szeretnék, ha a tárgyaláson a sajtó adta nyilvánosság is jelen lenne. — Gondolom, miért jöttek — mondja Somogyi Antal tanácselnök-helyettes, amikor a küldöttség benyomul az előszobába. — Sajnos, nem tudok segíteni. Számtalanszor próbáltuk meggyőzni a pavilonok tulajdonosait, felajánlottunk másik, hasonlóan frekventált helyet, sőt kártérítést is, de négyük közül csak egy lépett vissza az építkezéstől. Nekünk bezzeg nem ajánlottak fel másik lakást cserébe azért, amit tönkretesznek! — vágnak vissza az asszonyok egymástól véve át a szót. — Két méterre az erkélytől oda építkezik egy zöldséges? Ki veszi meg azt a lakást? Mi se vettük volna meg méregdrágán az OTP-től, ha ezt előre tudjuk. — Értsék meg, nekünk, tisztség- viselőknek nincs jogunk visszavonni az érvényes építési engedélyeket. Ráadásul a kiadásuk is törvényes volt. — Akkor miért ígérgették tavaly, hogy a felépült egy pavilont is elköltöztetik onnan? Csak azt akarták, hogy elcsituljon a lakosság! — utal Kárász Péterné közös képviselő a tavaly tartott rendkívüli tanácsülés forró hangulatára. — Mi csak azt ígértük, hogy megpróbálunk egyezkedni az építkezőkkel — mondja az elnökhelyettes. ^ Meg azt — vágják rá az asz- szonyok —, hogy a meglévőnek csak 1990. december 31-éig engedélyezik az üzemelést. A vitát csak a tanácsülés jegyzőkönyve tudja eldönteni. Fellapozzuk. A tavaly áprilisi, sportcsarnokbeli nyilvános vitát az elnökhelyettes akkor azzal foglalta össze, hogy ismertette az elhangzott javaslatokat. Köztük azt is, hogy a megépült pavilon 1990. december végéig maradhasson fenn. Ezt már csak a határozati javaslat követi, amely egészen másképp hangzik. A tanácsülés felhatalmazza a végrehajtó bizottságot, folytasson tárgyalásokat a kereskedőkkel, határidő 1990. december 31. A kis csapat elkeseredett, dühös: — Perelni fogjuk a tanácsot a lakások értékcsökkenéséért. Az elnökhelyettes széttárja a karját. .— Ha akkor tudták volna az emberek, hogy csak porhintés az ígéret, nem hagyták volna azt az egyet sem befejezni — mondja Kárász Péterné. A delegáció dolgavégezetlen és tanácstalanul toporog a tanácsi folyosón. Az nem lehet, vélik, hogy hatszáz ember tehetetlen hárommal szemben. Végül azzal az elszá- nással indulnak el, hogy nem hagyják annyiban. H. T. Elkeltek az MSZP-lapok Jó eredménnyel zárult az MSZP megyei napilapjainak értékesítésére kiírt pályázat. A vevőkről és a vételárakról hétfőn Máté László, a párt kincstárnoka adott tájékoztatást. Ez alkalommal nyolc újság talált új gazdára, további három esetében pedig szeptember 12-éig meghosszabbították a pályázatot. (Korábban már beszámoltunk róla, hogy az utóbbiak megvételére jelentkezők nem fizették ki az előírt 10 millió forint kauciót.) A vevők osztrák, német és angol cégek, s valamennyien lehetővé teszik, hogy a szerkesztőségek dolgozói is — 20 és 49 százalék közötti — részesedést szerezzenek lapjukban. A szerződések aláírása után az MSZP összesen 398,6 millió forinthoz jut. (Ez az összeg 46 százalékkal magasabb, mint amennyit a pályázók a tárgyalások kezdetén kínáltak a megyei orgánumokért.) Ismeretes a párt szándéka: a lapokért kapott pénzt a közjó javára ajánlották fel. Máté László elmondta, hogy az MSZP elnöksége a parlamenti pártokkal együtt keresi a megfelelő közérdekű célt. — Nem szeretném, ha a költségvetési kalapba kerülne ez a pénz —j fejtegette a kincstárnok —, inkább a munkanélkülieket, a beteg gyerekeket vagy a kis nyugdíjúakat kellene segíteni belőle.- Bjzom abban, hogy a legfőbb ügyész úr — a törvényeknek megfelelően — semmilyen pluszvizsgálatot nem rendel el a lapok eladása ügyében válaszolt Máté László egy kérdésre. Beszámolt arról, hogy pénteken levelet kapott a főügyész helyettesétől, melyben az a pályázattal kapcsolatban kért tájékoztatást. A kérésnek még aznap eleget is tettek. — Bármifajta állami beleszólás a tűzzel való játszadozás lenne, az aláírt megállapodások utólagos módosítása elriaszthatja a külföldi befektetőket — érvelt a kincstárnok. (MTI) HOLNAPTÓL Paprika Napok Kalocsán Hagyományfolytató a Kalocsakömyéki Agráripari Részvénytársaság, így az idén is megrendezik a Kalocsai Paprika Napokat. Holnap tíz órakor az rt. konzervgyárában agrokémiai tanácskozás kezdődik, ahol dr. Mormer Miklós, a Kecskeméti Agroker Vállalat igazgatója tart előadást a műtrágya és növényvédő szerek beszerzéséről, választékáról, majd Zraly Boguslaw, az Asahi Chemical szakértője ismerteti az Atonik és a Racine nevű szerek használatával szerzett tapasztalatokat. A szerekkel kezelt kísérleti táblákat a fajszi szövetkezetben nézhetik meg az érdeklődők. A csütörtöki rendezvények foglalkoznak a fűszerpaprika-termelés, -feldolgozás és -értékesítés helyzetével, dr. Lakatos Lajos, az rt. vezérigazgatója elemzi az ágazat helyzetét és jövőjét. A tervek szerint megalakítják a fűszerpaprika ágazat érdekképviseleti szervezetét is. Ezen a napon új fűszerpaprika-fajtákat és a feldolgozás folyamatát is bemutatják a résztvevőknek. A tanácskozások sora pénteken záródik, amikor a Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója, Körösi András beszél az élelmiszer-kereskedelemben tapasztalható tendenciákról és arról is, hogy az rt. termékeinek szélesebb körű fel- használása milyen sikereket hozott a vállalatnak. A szakmai rendezvényeket élelmiszer-bemutató, valamint kulturális és sportbemutatók, versenyek egészítik ki. Szombaton rendezik a városi futóversenyt, s e napon színpompás paprikaszüreti felvonulással szórakoztatják a város közönségét és az ide látogatókat. Este akrobatikus táncszínházi előadás és paprikaszüreti bál zárja a szombati programot. Vasárnap a magyar válogatott öregfiúk és a kalocsai öregfiúk futballmérkőzésére, szeptember 24.—október 6. között pedig nemzetközi sakkversenyre kerül sor. A MIGA magyarországi beruházást Elmarad ösztönző konferenciája a doni emlékűt A Világbank intézménycsoportjának legújabb tagja, a MIGA (többoldalú beruházásbiztosítási ügynökség) és a Pénzügyminisztérium háromnapos konferenciát kezdett a magyarországi beruházások ösztönzésére hétfőn, a budapesti Helia Szállóban. A konferenciára a MIGA szervezésében több száz külföldi pénzügyi és gazdasági szakember érkezett, rajtuk kívül magyar vállalati szakemberek is részt vesznek a tanácskozáson. Antall József miniszterelnök megnyitóbeszédében kormányának gazdaságpolitikáját a következő szavakkal jellemezte: liberalizáció, privatizáció és dereguláció. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a liberalizáció során a vállalkozások gazdasági környezetét fokozatosan megszabadítják az adminisztratív kötöttségektől, hogy azok minél inkább profitorientált, racionális gazdasági tevékenységet folytathassanak. Szólt arról is, hogy a kormány továbbhalad az árak és a bérek liberalizálása útján. A miniszterelnök hangoztatta, hogy a hazánk előtt álló legnagyobb feladatot a privatizáció jelenti. Jelenleg még a magyar piaci termelés mintegy 85-90 százaléka az állami tulajdonú vállalatoktól származik. A magyar gazdaság alacsony fokú hatékonysága elsősorban arra vezethető vissza, hogy az állami szektorban hiányzik az igazi tulajdonosi érdekeltség és a magasabb teljesítményre ösztönző személyi érdekeltség is. Kormánya, határozott céljaként kifejtette: az állami tulajdoni arányt az iparban 3-4 éven belül úgy kívánják megváltoztatni, hogy a magánszektor részesedése domináns legyen. A miniszterelnök rámutatott: a kormány tisztában van azzal, hogy a befektetéshez bizalomra és ehhez kellő szilárdságú politikai és gazdasági stabilitásra van szükség. A kormány a gazdasági program mindezen feltételeit biztosítja és minden lehetséges eszközzel támogatja a vállalkozásokat, beleértve a külföldiek magyarországi vállalkozásait is. Josio Teraszává, a MIGA ügyvezető elnökhelyettese elmondta, hogy a nemzetközi intézmény a Világbank-csoport legújabb tagja, melyet 1988-ban alapítottak. Teljes tagsága jelenleg 85 ország, közülük 65-en már ratifikálták a MIGA alapokmányát. A nemzetközi intézmény célja, hogy elsősorban a fejlődő országokban védje a külföldi beruházók érdekeit a különböző váratlan eseményektől, így a politikai változásoktól és azok kihatásaitól. A szervezőbizottság értesítette az MTI-t, hogy belátható időn belül, sajnos, nem indulhat útnak a megemlékezés, a megbékélés és a kegyelet vonata a Don-kanyarba, a 2. Magyar Hadsereg tragédiájának a színhelyére. A második éve tervezett, s májusban már „zöld utat” kapott vonat előtt ezúttal ismét pirosra váltották a szemafort, mégpedig minden indoklás nélkül. Az út technikai lebonyolítását szervező utazási irodát ugyanis arról értesítette szovjet partnere, hogy a „Vo- ronyezsben székelő megyei politikai bizottság visszalépése miatt” a 100 fő számára szervezett utat kénytelen lemondani. Az út iránt országszerte nagy volt az érdeklődés, a hajdani csaták résztvevői, illetve az elesettek hozzátartozói közül több százan jelezték, el kívánnak zarándokolni a hajdani harcok színhelyére. Úgy tervezték: az elesettek emlékére kopjafát is állítanak. Hosszas huzavona után a tavasszal úgy tűnt, az út elől minden akadály elhárult, a szovjet utazási iroda telexe azonban szertefoszlatta ezt a reményt. (MTI) Megszűnik a berlini magyar nagykövetség Jelenleg 38 magyar diplomata teljesít szolgálatot a két német államban, s számuk várhatóan az újraegyesítés után sem változik — közölte az MTI kérdésére Herman János külügyi szóvivő. Elmondta, hogy amíg Bonn marad a főváros, addig ott lesz a magyar nagykövetség, s Berlinben annak kirendeltsége működik majd. Egyébként, mint ismeretes, Magyarországot már hónapok óta egy nagykövet képviseli a még két német államban. Várhatóan már nem lesz hosszú életű a nyugat-berlini magyar főkonzulátus, amely akkor szűnik meg, amikor a nagyhatalmak lemondanak a városban meglévő különleges jogaikról. A főkonzulátus ugyanis az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britan- nia katonai misszióihoz akkreditálva működik. Szólt arról is, hogy az NSZK^ban jelenleg Münchenben működik magyar fökonzulátus, s a közeljövőben várhatóan Stuttgartban is hasonló képviselet létesül. A Külügyminisztérium hosszabb távon szeretné megvalósítani azt a tervét, hogy az egyesült Németország területén viszonylag egyenletes megoszlásban legyenek magyar főkonzulátusok, főként azokban az országrészekben, amelyekkel a legintezívebbek a politikai, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok. (MTI) RÁDIÓJEGYZET Agrárgondok Miközben az elmúlt héten a parlamentben a jövendő polgármesterek jogállásáról vitáztak a képviselők, a vidéki Magyarország egészen más kérdéseken töprengett. Legalábbis ez csendült ki azokból a rádióműsorokból, amelyek a falusi lakosság, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak életérzéseit tükrözik vissza napról napra. Nem is annyira az OMÉK-híradásokból, bár az idei mezőgazdasági kiállítás is bővelkedett visszajelzésekben. Például a hazai gépgyártók és az „agrárszféra” képviselőinek találkozójáról egy mondat: „Ilyen hitelfeltételek, kamatlábak mellett nem lesz vállalkozó Magyarországon.” Amin az se sokat javít, hogy a Mezőbank négy-öt százalékos csökkentést ígért az őszre ügyfeleinek a vetőmag és a műtrágya beszerzéséhez szükséges hiteleknél. Nem volt sokkal vigasztalóbb Búzás Andor, a Falurádió szerkesztőjének mindennapos bevezető „fohásza” sem az egyes riportok előtt. Mert a beszámolók, híradások lehangoló képet mutattak. Az aszály okozta károk, a felére csökkent beruházások, pénzügyi gondok, a felfelé kúszó ipari árak, az eluralkodó bizonytalanság, melyhez a tulajdon- viszonyok körüli várakozás is hozzájárulni-jelentették az uralkodó témát. Mégis reméli a hallgató, hogy más megoldás is kinálkozik a magyar mezőgazdaság számára a jövőben, nem csupán az, ami az egyik riportban elhangzott tanácsként. Az ajánlat ugyanis úgy szólt, hogy „imádkozzunk érte ...”(?) Ismét 48 Örömmel adta hírül Nádor Tamás főszerkesztő Tisztelt Olvasó! című vezércikkében, hogy a Rádió- és Televízió Újság e héten már 48 oldalas. Tehát ismét gyarapodva, a kor igényeihez igazodva szolgálja az olvasót. Túljutottak tehát egy keserves, öncsonkitó időszakon, amikor akaratuk ellenére szinte kalodába kellett szorítani a műsorokról szóló információt és a tájékoztató cikkeket. A mostani terjedelem már egy kellemesebb, szellősebb újság tervezését, szerkesztését teszi lehetővé. Elérték végre, hogy a televízió és a rádió műsorai egymást követik a napok szerint, s az idegesítő) lapozgatás nem bosszantja az olvasót. A külföldi műholdas adások műsorai is ugyanott találhatók. Mindez azonban csak a kötelező szolgáltatás színvonalasabb változata. A ráadást a műsorokhoz kapcsolódó kiegészítő — ismeretterjesztő, művelődési célokat is szolgáló — anyagok jelentik. Például a héten Anschwftztől Kolimáig címmel a koncentrációs táborok „intézményét” bemutató műsorhoz írt cikket Gereben Agnes. A hét költője: Simonyi Imre portréját Alföldy Jenő irodalomtörténész vázolta fel a lehető legrövidebb terjedelemben. „Az vagyok, aki voltam ...” címmel Sinkó Lászlóval történt beszélgetését írta meg Gervai András. Egy-egy oldalnyi helyet kapott a két új főnök: Gombár Csaba, a rádió, és Haríkiss Elemér, a televízió elnöke. Reméljük, hogy az „Rtv-újság” bővülése is a fellendülés, a műsorok gazdagodásának időszakát jelzi a nemzeti „médiánál”. Abody hangja Ha Abody Béla nevét említik, hangokat hallok. Utánozhatatlan, öblös, kissé torokból kieresztett hangot és hangos nevetést, sőt, hahotázást, mit ne mondjak — nehogy félreértsék — emberi „nyerítést”. Majd ugyanezen az öblös, hangon előadott történeteket, szívszorítóan vidám-szomorú históriákat, egy iftozdulni alig tudó ember fanyar poénjait, maró öngúnnyal párosuló társadalomkritikáját, a „szerettelek benneteket emberek” stílusú, köny- nyeket is kicsaló monológját. Egy órán át bűvölte még el hallgatóit az elmúlt héten a Kossuth rádióban. Hogy azután rádöbbenjünk, ezek a hangok ezután már csak az archív felvételekről hallatszanak felénk. Azután síri csend ... F. Tóth Pál Cs. I.
