Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-10 / 212. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 212. szám Ára: 4,30 Ft 1990. szeptember 10., hétfő , .......................— L AKITELEKI ÉVNYITÓ Új vezető­választást akarnak az év végéig — Nem lenne jó, ha az iskola politikai viszálykodások színte­révé válna, de a vélemények kü­lönbözőségének, a többféle gondolatnak helyet kell adni az alma materekben. Csak így tör­hetjük meg, s így akadályozhat­juk meg az intézményi minidik­tatúrákat -T mondotta Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető alelnöke, a helyi általános iskola történe­lemtanára szombaton a lakite­leki művelődési házban, az MDF pedagóguskollégiumá­nak első, alakuló tanácskozá­sán. A meghívottak — mintegy 80, pedagógiai területen dolgo­zó szakember — egyetértettek Lezsák Sándor véleményével, miszerint mozgalmuk késésben van; legalábbis ami az iskolá­nak a rendszerváltáshoz hason­ló léptékű megújítását illeti. A késleltetett intézkedések, az újat akaró pedagógusokat ért retorziók (esetenként elbocsá­tások), az idei tanév felemás előkészítése viszont világosan bizonyították, hogy a régi rend­szer az oktatásügyben állóhá­borúra rendezkedett be. Meg­erősítette pozícióit a nevelés in­tézményeiben és a minisztéri­umban is. i Bár áprilisban az MDF győzött, továbbra is harcol­nunk kell, mert a falvakban, az oktatásügy kisebb-nagyobb fel­legváraiban továbbra is ellen­(Folytatás a 2. oldalon) hosszúhegyét is Ajánlják a befektetőknek A cég új vezérigazgatót keres Néhány napja a Népszabadságban jelent meg azoknak a vállalatoknak a listája, amelyek a szeptemberi, buda­pesti nemzetközi beruházási konferencián szeretnének tőkéstársra vagy éppen új tulajdonosra találni. Az eladó cégek között szerepel a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát is, bár, mint Sümegi József vezérigazgató­helyettestől megtudtuk: arról, hogy egészében eladók lennének, csak az újságból értesültek. 1 ||Ji Megkérdeztek bennünket, részt kívánunk-e venni a befektetési konferencián — mondta a vezérigazgató- helyettes. — Természetesen részt kívánunk venni, hiszen nem hagyhatjuk ki az alkalmat, hogy olyan külföldi érdeklődőkkel találkozzunk, akik talán éppen a szőlé­szet-borászatba kívánják befektetni pénzüket. De akkor eladásról még szó sem volt. Hasonlóan meglepődtek a listán szereplő többi boros cég — Balatonboglár, Hunga- rovin, Egervin -— vezetői is. . —■ Ha jelentkeztek a konferenciára, nyilván nem zár­kóznak el a külföldi töke elöl. Nem zárkóznánk el még a belföldi elől sem, ha lenne, de az végképp nincs. Van néhány külföldi partne­rünk, akikkel üzleti kapcsolatban állunk, de nagyobb összeget egyelőre nem szándékoznak nálunk befektetni. Ami érthető is, tekintve az itteni egyre bizonytalanabb politikai, gazdasági helyzetet. A befektetőket a föld kö­rüli huzavona is óvatosságra inti. Nyilván addig nem vásárolnak, amíg nem tudják, kié lesz a föld, amin az őket érdeklő cég gazdálkodik. Mi mindenesetre szívesen találkozunk minden érdeklődővel a konferencián, csak éppen a fentiek miatt nem táplálunk túlzott reményeket. De hátha tévedünk. — Gondolom, az nem fordulhat elő, hogy eladják a gazdaságot az önök háta mögött.. : — Szerintem ez kizárt, ilyen döntésbe a vállalati ta­nácsnak feltétlenül beleszólása van. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vállalati ta­nácsa egyébként nemrégiben úgy döntött, hogy nem erő­síti meg beosztásában az eddigi vezérigazgatót, dr. Má­tyás Gábort. A vt. következő ülését holnap tartja: pályá­zatot imák ki, s addig is, míg eldől, ki lesz az új vezérigaz­gató, megbízott vezetőt választanak a cég élére. Ki tudja, ez az újabb átmeneti bizonytalanság nem teszi-e még óvatosabbá a befektetőket? M. Á. AZ ASZÁLY ELÉGETTE A LEVELEKET ___________ I dő előtt szedik a burgonyát A kukorica mellett az egyéb őszi betakarítású növények is sínylődnek az évszázad aszályá­ban, ezt bizonyítják szeptember második hetének elemzései, je­lentései. A mezőgazdasági kisterme­lők jelentős része, várakozó ál­láspontját feladva, jóval a nor­mális beérési idő előtt megkezd­te a burgonya felszedését, még ha a termés csak fele is a várt­nak. A növény lombozata ugyanis csaknem teljesen leszá­radt — főleg a rosszabb vízgaz­(Folytatás a 2. oldalon) Osztrák részről közölték a magyar határőrizeti szervekkel, hogy Eisenstadt térségéből határőregységeik jelezték: pén­tekről szombatra virradóra, 01.45 és 02.10 óra közötti időben, az osztrák—magyar határon lövéseket adtak le, amelyek sze­rintük magyar területen történtek. A magyar határőrizeti szervek az ügyben vizsgálatot rendeltek el, amelynek eredmé­nyéről Lasz György, a Belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta: az említett térségben és időpontban való­ban leadtak lövéseket magyar területen, a határtól mintegy 600-800 méterre. Ezek nem célzott lövések voltak, a határőrjárőr két sorozatot lőtt a levegőbe géppisztollyal jelzésként, mivel híradó-összeköttetése meghibásodott. A határőrök így kértek segítséget, mert Ausztriába igyekvő, határsértő öt román és két török állampolgárt fogtak el. A jövőben ilyen lövéssel való jelzést csak a legvégső esetben alkalmazhatnak a határőrök, ha a segítségkérésre más mód nincs. (MTI) Az agresszió nem lehet kifizetődő • Helsinki: Mihail Gor­bacsov szov­jet elnök szeptember 9-én, a csúcstalál­kozó meg­kezdése előtt, egy be­keretezett rajzot mutat amerikai kollégájá­nak, ame­lyen ő maga és Bush el­nök mint bokszolok láthatók. (Folytatás a 2. oldalon ) I Vasárnap ülésezett a kormány A kormányszóvivői iroda köz­leménye: A kormány vasárnap tartott soron kívüli ülésén megvitatta és első olvasatban elfogadta azt a részletes programdokumentu­mot, amely az elkövetkező há­rom évre határozza meg felada­tait. A dokumentumot a közeljö­vőben nyilvánosságra hozzák. A kormány ugyancsak meg­tárgyalta és kiegészítésekkel el­fogadta a gazdasági folyamatok első fél évi és a második fél évben várható alakulásáról szóló pénz­ügyminiszteri előterjesztést. A testület megállapította, hogy az elmúlt évtizedek során az ál­lami költségvetés által finanszí­rozott feladatok meghaladták a gazdaság teljesítőképességét. A piacgazdasághoz szükséges források megteremtése, a költ­ségvetési szervek támogatásá­nak csökkentése érdekében a kormány az állami feladatokat felülvizsgáló ad hoc bizottságot hoz létre. • E testületnek olyan javaslatot kell kidolgoznia, hogy 1991-ben összességében 20 szá­zalékkal alacsonyabb támoga­tást irányozzanak elő a költség- vetési szervek részére. A csök­kentés nem érintheti az alapvető ellátó rendszereket, intézménye­ket, továbbá a honvédelmet és a fegyveres testületeket. A minimálbér emeléséből adó­dó többletkiadásokat (349 millió forint) a költségvetési szerveknél az állami költségvetés fedezi. A honvédelemnél és egyéb fegy­veres testületeknél elhatározott, továbbá a földhivataloknál és a területi tűzoltóságoknál koráb­ban végrehajtott béremelésen kí­vül újabb központi bérintézke­désre, forrás hiányában, idén nem kerülhet sor. A kormány tudomásul vette a nyári népszavazáshoz és az őszi választásokhoz szükséges pénz­összeg nagyságát, döntött arról, hogy a tárcák, intézmények többletigényei közül melyeket fogadja el. A kormány rendeletet alko­tott a helyi önkormányzati vá­lasztásokon jelöltet állító ki­sebbségi szervezetek anyagi tá­mogatásáról. Ennek értelmében a kisebbségi szervezetek számá­ra 15 milliós különkeretet bizto­sítanak. A döntés tovább bővíti a kisebbségi jogok érvényesülé­sének lehetőségét. (MTI) OLASZ HITEL A KECSKEMÉTI PIACRA A linr mecmilr nAíTif o I/oiyki■d­Alls' I UlSsZlIK, IIÜUY Kallldl csak hét százalék! JÓL JÁR, AKI RÉSZVÉNYT JEGYEZ? Az agrárszakemberek, kis- és nagytermelők régóta - álmodoznak Kecskeméten egy nagybani, az alföl­di megyéket összefogó zöldség­gyümölcs piac nyitásáról. Sokáig nem sok remény volt rá, hogy az álom megvalósuljon, most azonban, úgy tűnik, a- Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara és az olasz Agriconsulting cég együttes erőfeszítései sikerrel jár­nak. Az olasz kormány Magyaror­szágnak felajánlott 75 milliárd lírás hitelkeretéből az Agriconsulting megpályázott és elnyert 22 milliárdot a kecskeméti nagybani piac tervével. Az i-re a pontot természetesen a két kormány végleges megállapodása és szerződéskötése teszi fel — mondotta Gál Gyula ügyvezető igazgató, az OMÉK-on szervezett szombati ka­marai napon az összesereglett érdek­lődőknek —, de erre várhatóan rövid időn belül sor kerül. Magyar részről a hitelfelvevő az a részvénytársaság lesz, amely a piac létrehozására, üzemeltetésére alakul. Az elhangzott tájékoztatás szerint bárki lehet részvényes, de az érdeklő­déstől függ, hogy milyen névértékű részvényeket bocsátanak majd ki. Kecskeméten eddig 15 cég jelezte csatlakozási szándékát. A másfél miilián} forintos beruhá­zásból 1,2 milliárdot fedez a lírahitel, a sajátforrás-igény 300 millió forint. Aki részvényt jegyez, mondta az ügy­vezető igazgató, tulajdonképpen másfél milliárdos vagyon, illetve tőke tulajdonosa lesz. V lírahitel kamata 1,75 százalék, a türelmi idő 5, a köl­csön futamideje pedig 25 év. Kérdé­sünkre, hogy vajon a rendkívül ked­vező kamatból nem lesz-e jóval több, mire a felvevőkhöz eljut, azt a választ kaptuk: a kamat 6-7 százaléknál ga­rantáltan nem lesz magasabb. A piacot Kecskeméttől két kilomé­terre északra, az autósztráda mellé tervezik. 1992 tavaszán nyitná meg kapuit, teljes infrastrukturális szol­gáltató és szervezeti háttérrel (felte­hetőleg jórészt olasz hűtő-, csomago­ló- és szállítóberendezésekkel). Az olasz és magyar szakemberek azt ígérik: itt nem kell majd a terme­lőnek a tűző napon órákig ácsorog- nia, hogy végre átvegyék az áruját. A piac a befektetőknek nyereséget hoz (a gazdaságossági számítások szerint ötszörös hozammal), csök-^ kenti a termelők kiszolgáltatottságát, és remélhetőleg végleg kiküszöböli az áru felesleges utaztatását. Nem elha­nyagolható az az előnye sem, hogy 160 ember számára teremt állandó munkahelyet. A részvénytársaság alakuló ülésére várhatóan szeptember 1 végén kerül sor. A befektetési lehetőség iránt ér­deklődők minden tájékoztatást meg­kaphatnak a megyei agrárkamara irodájában, (Kecskemét, Május 1 'tér 5.). —magyar— Támogatók Franciaországból Szombaton délelőtt tartotta közgyűlését Kecs­keméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban az Egyetemalapítók Egyesülete. Napirendjén szerepelt az alapítvány szövegének elfogadása, a szervezeti működéssel kapcsolatos kérdések meg­tárgyalása, s a további munka folytatása érdeké­ben a szükséges bizottságok megalakítása. Az egyesület elfogadta a Közép-Európai Nem­zetközi Egyetem Alapítványának okmányát. Az alapítvány szövege szerint a leendő intézmény célja a nemzeti kultúrák kölcsönös megismerésének elő­segítése, az informatika, a tudományágak és a mű­vészetek újszerű közelítése egymáshoz, illetve olyan közös műhelyek megalkotása, melyek kiala­kításában különböző nemzetek oktatói és diákjai vennének részt, mintegy képviselve egyfajta kö­zép-európai szellemi integrációt. Az alapítvány vagyonát a városi tanács által felajánlott egykori Rudolf laktanya képezi majd épületegyüttesével, melyhez a megyei tanács 2,5 millió forintos támogatást nyújtott. Az egyesület tagjai fejenként évi 600 forintos tagdíjjal, illetve a nem elhanyagolandó, szervezési munkákban törté­nő segítségnyújtással vesznek részt. Az alapítvány vagyonát a tervek szerint héttagú kuratórium felü­gyeli s dönt arról, hogy az időközben befolyó tá­mogatásokat konkrétan müyen célra használják fel. A közgyűlés szombaton még nem döntötte el, hogy a kuratórium négy tagja mellé — Csoóri Sándor költő, Göncz Árpád író, köztársasági el­nök, Mécs Imre mérnök, Simonyi Károly egyetemi tanár — kiket válasszon soraiból. Az alapító ok­irat bírósági nyilvántartásba vétele a napokban várható, ami azért is fontos, mert konkrét felaján­lások*’-^ adott esetben az alapítványhoz történő csatlakozás — csak a hivatalos bejegyzés után tör­ténhet meg gazdálkodó cégek esetében. A segítség- nyújtás összegét csak ez esetben lehet az éves adó­ból levonni. Fölvetődött az is, hogy az egyesület tevékenységét közérdekűvé kellene nyilváníttatni. Ha ez sikerülne, úgy a támogató magánszemélyek a személyi jövedelemadóból leírhatnák az összege­ket. A több mint négyórás gyűlésen a tagok egyetér­tettek abban, hogy rövid időn belül az alapítás ügye túllép a jó szándékú, önzetlen tagsági segítség keretein. Ezért profi szervező, kis létszámú ügyin­téző apparátusra lesz szükség, hisz a maga nemé­ben komoly vállalkozásról van szó. Szó esett arról is, hogy a franciaországi Rennes városából 12 fős egyetemi delegáció érkezik Kecskemétre, tájéko­zódni a helybéü körülményekről, és szakmai, szer­vezési tanácsokkal segíteni a remélhetőleg rövid időn belül elkezdődő munkálatokat. Végül a közgyűlés arról döntött, hogy az egye­temalapítók legközelebb január elején jönnek ösz- sze a további teendők áttekintésére. g ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom