Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-28 / 228. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 28. Tíz tyúkra csak egy kakas dukál — állítják a kalocsai vállalkozók Nemrégiben ugyancsak felkavarta a leendő ka­locsai vállalkozókat egy különös szóbeszéd. Olyan hir járta, hogy a Vállalkozók Pártjának egyik kép­viselője a legutóbbi vb-ülésen azt kérte: húzzák le a rolót, s ne adjanak ki engedélyt a városban to­vábbi vállalkozásokra. Gyorsan terjedt a szóbe­széd, bizonytalanságban tartva azokat, akik eddig lelkiismeretesen kuporgattak, bízva egy jó befekte­tésben, netán bomba üzletben. Ám most dédelge­tett álmaik szertefoszlani látszanak. Szathmári Pált, a Vállalkozók Pártja kalocsai szervezetének elnökét arról kérdeztük: valóban riogatják az újonnan nekirugaszkodókat? —r Szó sincs róla! Vissza kell utasítanom ezt a rosszindulatú híresztelést. Ez tipikus példája a csúsztatásnak, a mellébeszélésnek, a pánikkeltés­nek. Való igaz, hogy Lakatos Tivadar kiskereske­dő felszólalt a vb-ülésen, de nem követelőzött, hanem jóindulatúan, a város jövőjéért, a vállalko­zókért aggódva fejtette ki álláspontját. Szó szerint az hangzott el, hogy fontolóra inti a döntéshozó­kat, mérjék föl a lakosság szükségleteit, végezze­nek közvélemény-kutatást, mert félő, hogy bizo­nyos szakmákban túltelítettség lesz, ami bonyodal­makat okozhat, felboríthatja a kínálat és kereslet egyensúlyát, nehéz helyzetbe hozva valamennyi érintett vállalkozót. — Elgondolkodtató az is, hogy a banki kölcsö­nöket, a magas kamatokat miként fizetik majd vissza. Mert, ha belebuknak a vállalkozásba — amire bizonyos területeken egyre nagyobb az esély —, bizony nem lesz miből fizetni. S akkor majd szépen vonják a kezesektől a tartozást, azok meg szidják az egész vállalkozói réteget, ami, ugye, meglehetősen dehonesztáló fánk nézve. — Az apropót egyébként az adta a kolléga fel­szólalásához, hogy Kalocsán vagy tucatnyi üzletet terveznek építeni, illetve nyitni. Nagyon szép, na­gyon jó, hogy ennyien kereskedni akarnak, csak tudomásul kell venni, hogy a gatyájuk is rámehet, s az bizony kellemetlen. Egyáltalán nem irigyeljük, inkább féltjük őket a csalódástól. Véleményem szerint a termelői szférába lenne inkább érdemes befektetni. Persze, a szolgáltatási hézagokat is pó­tolni kell, ezekre még szükség is lenne, de a keres­kedelem már-már túltelített. Arról nem is beszélve, hogy az egyre terebélyesedő lengyel piac tönkrete­heti a már kialakult kiskereskedelmi hálózatot is. Mert nekik nincs adó, áfa, egyebek, lefizetik a helypénzt és kész. — Szóval, a kalocsai piac telített, s ha tíz tyúkra egy kakast számítanak, akkor nem lehet kettővel, hárommal kísérletezni, mert előbb-utóbb össze­kapnak. Márpedig, ha elindul a városban a mara­kodás, akkor az sem Kalocsának, sem a vállalko­zóknak nem tesz jót, s legnagyobb kárát majd a vásárlók látják. Úgy vélem, ezt senki sem szeretné. Hogy elkerüljük a bonyodalmakat, fontolóra kell venni minden megoldást. Hangsúlyozom: ezzel mi nem a vállalkozások ellen, hanem éppen azokért, vagyunk. Zs. K. I. A titokkereső szobrász Nagyon sok díjat nyert már kiállításokon, mögötte van né­hány köztéri munka, sok kol­lektív és egyéni tárlat, de a hiva­talos elismerést az idei Munká- csy-díj jelenti az Erdélyből szár­mazó, Kőszegen élő szobrász; JTornay Endre András számára­— Egy-két napig erősen ta­lálgattam, miért is, hogyan is kaphattam a kitüntetést, tud­tam, hogy korábban már java­solt a szövetség, de kihúztak a listáról. Aztán lehiggadtam, rajtam a díj nem változtat, ettől sem jobb ember, sem jobb mű­vész nem leszek. De hogy a díj volna a hivatalos befogadás je­le, azt nem hiszem. Nem voltak beilleszkedési zavaraim, nem politikai okból jöttem el. Meg­ismertem a feleségemet, ő itt élt, itt kezdtük közös életünket 15 évvel ezelőtt. A művészeti élet központjától, Pesttől mindig távol voltam, maradok is, ez bizony nem előny. Tornay Endre András fából faragott szobrai, kompozíciói eredetiek, egyszerre népi gyöke- rűek és modernek. Ma úgy lá­tom, hogy az érzelmi töltés volt a legnagyobb újdonság, amivel Tornay Endre András meglepte a közönséget. Érzelem árad erősen stilizált, absztrakt szob­raiból is. Ezzel már a 80-as évek nagy szecessziós, nosztalgikus divatja előtt utat találtak művei a lélekhez, mert betöltötték azt az űrt, amit az emlékszobrá­szat, a funkcionális modern művészet hagyott maga után. Az ilyen fejtegetésekre Tor1 nay Endre András annyit mond: „Lehet”.. Nem véletlenül maradt meg úgy bennem a tévé­beli portréfilmjéből, hogy irtó­zik saját munkái elemzésétől és általában a művészetmagyará­zatoktól. — Nem egészen így van — tiltakozik. — Csakvmagammal vagyok elégedetlen. Próbáltam megfogalmazni, mit miért csi- náltám, és nem sikerültek a mondatok, kimondtam, és nem az lett, amit akartam. De becsü­löm, aki ért az ilyesmihez. Egyébként egyre aggályosabb vagyok, keresek valamit, ami nem stílus, nem feltétlenül új­donság. Nem is hiszem, hogy gyakran lehet újat hozni a mű­vészeiben. De a tartalmi kérdé­sek, az eszmény egyre jobban foglalkoztat. Valami csodát, valami titkot keresek, sose fo­gom elérni, az élet ebben telik el, de nem adom fel, ebben van az. öröm. — Ha saját jövőjére gondol, bizakodó? —Eddig se vonzott a politi­ka, eztán sem kapcsolódom be­le. Dolgozni akarok, bár a meg­rendelések eltűntek, a magán- galériáktól jön egy-két lehető­ség. A bronzplakett most nem kell, mert felborult az elismeré­sek régi rendje, az új még nem alakult ki. Bízom abban, hogy a kisplasztikákat el lehet adni. A Tornay család életében nem készül nagy változás. Há­rom fiú növekedik a műtermes lakásban, amelyet pályázattal nyert el a Művészeti 'Alaptól 1982-ben a Tornay házaspár. — Itt fogok megöregedni — közli a döntést a negyvenéves, csak önmagával elégedetlen szobrász, a zetelaki payasztcsa- lád tizenharmadik gyermeke, egyetlén művésze. Budai Rózsa HM i . . • . . ^ I _____ ' | ' 1 I 111 T UDOMÁNYOS KISTIÍREK Embrió­átültetés-üzlet Egy. brit cég kutatói szerint a normális körülmények között csak 2 százalékos hányadban ikerellő tehénállomány 40 száza­léka embrióátültetéssel ikerelIŐ- vé tehető oly módon, hogy a le­vágott hústéhenek petefészkéből kinyert petesejteket laboratóriu­mi körülmények között érlelik, és húsbíkák spermájává! megter­mékenyítik. Hétnapos inkubálás után történik a fogadó állatba való beültetés. Az embriók le is fagyaszthatok, és .tetszés szerinti ideig tárolhatók, mielőtt azokat postáznák. A nagy ikérhányad két embrió egyszerre törtéhő be­ültetésével érhető el. így értékes,“ tejelő típusú tehenekből is nyer­hetők szintén értékes, de hústí­pusú borjak. Víztakarékos tevék Közismert, hogy a teve jól tűri az éhséget és a szomjúságot, de hogy ennek mi az oka, azt már kevesen tudják. A teve például bizonyos körülmények között képes a kilégzett levegő páratar­talmának nagy részét visszatar­tani és hasznosítani, különösen éjszaka. Orrüregének belső fel­színét számos tekervény és redő gazdagítja, e nedves nyálkahár­tya felszíne érintkezik a kilégzett levegővel, s annak csekély pára- tartalmát is visszatartja. Az orr nyálkahártyája vér­erekben jgázdag, ‘ olyannyira,- 'Hogy artéve-testhőmérséklete hő- ’ ségben több fokkal is megnöve­kedhet. Az agyvelőt azonban ettől meg kell védenie — erre szolgál napközben az orrnyálkahártya, amely egyben szabályozza a víz- háztartást is, megakadályozva a felesleges izzadást, s a testhő­mérsékletet és a vízveszteséget egyensúlyban tartja. 1000 km = 1217 martini 100 liter benzinnel egy autó több mint iOÖO kilométert meg- ; tesz, gyártmányától függően. Ha ezt a benzinmennyíséget kémiai nyersanyaggá alakítjuk, 21 poli­észter férfiinget, 6 műanyag sze­méttartályt, 160 méter műanyag vízvezetékcsövet, 21 pulóvert, 4 sörösládát vagy 200 harisnya- nadrágot készíthetünk belőle. 1Ó0 liter benzinből gyártott eti­lénből annyi álkoholt lehet elő­állítani, amennyi 1217 martini keveréséhez elegendő. A gyors skorpió A homoki skórpió lábain lévő érzékszőrök nagyon érzékenyek a homokos talaj legkisebb rezgé­seire is, így pontosan meg tudja határozni a prédarovar helyze­tét, méretét, mozgásirányát. Az irányt például aszerint határozza meg az állat, hogy két ellenkező oldali lába közül melyik érzékeli előbb a rezgést. Már 0,2 ezred- másodperc időkülönbséget is ér­zékelni képes, ami igen gyors in­formációfeldolgozást feltételez. A proton bomlása Hä a proton képes elbomlani I— mint azt sokan feltételezik az ebből eredő következtetés igen nyugtalanító: egyszer elfogy az anyag ‘Általunk ismert, pro­tonból és elektronból álló for­mája. Persze, ez még „odébb van”, mert az elmélet csak any- nyit mond, hogy a proton nem „halhatatlan”, élettartama leg­kevesebb húsz nagyságrenddel hqsszabb, mint a világegyetem jelenlegi kora. Azt sem lehet tud­ni, hogy hogyan és mire bomlik el. Mindenesetre a világon sok olyan berendezés működik, amelynek kizárólagos feladata a protonbomlás megfigyelése, il­letve kimutatása. Természetes gombaölő szerek A Costa Rica-i nemzeti park­ban legalább 17 növényfaj ter­mel olyan anyagokat, amelyek pusztítják a gombákat, illetve le­állítják azok működését. Ezek között nemcsak növényi, hanem emberre veszélyes gombakárte­vők is találhatók. A kérdéses növények kikere­sésében nagy segítséget nyújta­nak azok a hangyafajok, ame­lyek fészkeikben, táplálék céljá­ra gombát termesztenek, és eh­hez táptalajul levéldarabkákat gyűjtögetnek, ám egyes növé­nyeket gondosan elkerülnek. Ennek oka a természetes gomba­ölő szerek jelenlétére vezethető vissza, amelyek a bolyba kerülve megmérgezik a gombatenyésze­tet. E növények egyikéből sike­rült olyan vegyületet kivonni, amely a növényi kártevő gombá­kon kívül 22 emberi kórokozó fajt is elpusztított vagy megállí­totta növekedésüket. így ez a bi­ológiai jelzőmódszer a gyógy­szerhatóanyagok keresésében is hasznosítható. Társbérlet a tengerben A korallzátonyok a Föld legnagyobb kiterjedésű, élőlény alkotta képződményei. A geológiai időszámí­tás évmillióival mérve még ezek az időtlennek tűnő, hatalmas méretű zátonyok is rövid életűek. Létük erősen.függ a globális éghajlatváltozásoktól, a tenger­szint és a tengervíz hőmérsékletének alakulásától. A zátonyépítő korallok csak igen sekély, legfeljebb 50-60 méter mélységű, 25 foknál nem hidegebb, tehát főként trópusi vizekben életképesek, de igen érzéke­nyek a víz sótartalmának változásaira is.. Ha e feltéte­lek közül valamelyik is megváltozik, a zátony pusztul­ni kezd, s előbb-utóbb kőzet, korallmészkő lesz belő­le. Az idők folyamán eredeti keletkezési helyükről akár több ezer méteres magasságba is felemelkedhet­nek a hegységképződések során. E rendkívül kicsiny skálán mozgó tűrőképesség elsősorban egy különös együttélés, szimbiózis követ+ kezménye. A zátonyépítő kqrallok testszövetében ugyanis egysejtű, önálló életre képtelen algák, zoo­xanthellák tenyésznek, amelyek meghatározó jelentő­ségűek a korallok életében. Mindenekelőtt lehetővé teszik, hogy a sok kicsiny korallpolip olyan sajátos mészvázszerkezetet építsen, amely együttesen ellen tud állni a zátonyt ostromló hullámoknak, így az építmény méretben is fejlődhet. Ugyancsak nagyon fontos, hogy az algák fotoszintézisük révén — mint­hogy oxigént bocsátanak ki — megkönnyítik a koral­lok légzését. Ugyancsak az algák segítik hozzá a ko­raitokat ahhoz, hogy környezetükből szervetlen táp­anyagokat, például nitrogént is fel tudjanak venni. Erre a nem szimbionta koraitok képtelenek. Az algák számára az együttélés legalább ennyire életbevágó. A létfenntartásukhoz szükséges tápanyagok koncent­rációja ugyanis nagyon kicsi a tengervízben.— a tró­pusi, . meleg tengerek különösen szegények e téren —, a korallok testszövete viszont igen gazdag táp­anyagokban. ♦ Képűnk: Egy még növekedésben levő korallpolip, amelynek áttetsző testszövetén jól látszanak a pontszerű zooxanthcl- la-algák. 1 i A Éj • Tornay Endre András, • Lángot vivők című fa­plasztikája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom