Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-28 / 228. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 228. szám Ára: 4,30 Ft 1990. szeptember 28., péntek MA ÉJFÉLKOR VÉGET ÉR A KAMPÁNY Tudnivalók az önkormányzati választások előtt Szeptember 28-án éjfélkor kötelezően véget ér a választási kam­pány, 29-én 16 óráig lehet beszerezni a nem állandó lakóhelyükön szavazóknak vagy a névjegyzék elkészülte után elköltözőknek a helyi tanácsokon az igazolást. Utána pedig következhet szeptember 30-án á választás. Mégpedig — ahogy dr. Balogh László, a megyei tanács osztályvezetője tájékoztat — reggel 6 órától este 6 óráig. Hosszabbítás ezúttal nem lesz, egyes helyeken azonban — a szoká­sok alapján — már 5 órakor is kinyitnak a szavazóhelyiségek. Szavaz§ti jogával mindenki csak személyesen, az arra kijelölt helyen élhet. Kivételt csak az egészségügyi okokból mozgásukban akadályo­zottak jelentenek. Hozzájuk, ké­résre, mozjjóurnát visznek. Ez csak akkor maradhat el, ha a szavazat- számláló bizottság létszáma há­romnál kevesebb lenne. Általában mindenki ugyanott adhatja le vok- sát, ahol a közelmúlt hasonló ese­ményein megtette. A helyszínről tájékoztat a névre szólóan kikül­Ukrajnába utazott Göncz Árpád Göncz Árpád, a Magyar Köztársa­ság elnöke Leionyid Kravcsuknak, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa el­nökének meghívására csütörtök reggel háromnapos, hivatalos látogatásra Ki- jevbe utazott. A Magyarország és a szovjet tagköz­társaság közötti kapcsolatok elmélyíté­sét szolgáló látogatása során a köztár­sasági elnök tárgyalásokat folytat ven­déglátójával, Leonyid Kravcsukkal, il­letve az ukrán állami élet más vezető személyiségeivel. Az előzetes program­nak megfelelően, a megbeszélések ösz- szegzéseként, a magyar és az ukrán tár­gyaló felek közös közleményt jelentet­nek meg a kapcsolatépítés távlatairól. A kontaktusrendszer továbbépítéséhez új alapokat lefektető magyar—ukrán párbeszéd egyik új állomásaként a két állam — a terveknek megfelelően' — konzuli kapcsolátokat létesít egymás­sal. (Az MTI értesülése szerint Ukrajna előzetesen egyeztette Moszkvával aZ önálló konzuli kapcsolat létesítésével összefüggő elképzeléseit, s e lépésében bírja a központ támogatását.) Magyar- ország ezzel úttörő szerepet vállal a szövetségi kapcsolatait „újrafogalma­zó” Ukrajnához fűződő viszony átala­kításában. A látogatás politikai programjának másik, nagy érdeklődéssel várt doku­mentuma az a nyilatkozat, amelyben — a programnak, megfelelően — a tár­gyaló felek a nemzeti kisebbségekről vallott nézeteiket összegzik. A nyilat­kozat várható elfogadásával a kapcso­latépítés útjait kereső Ukrajna és Ma­gyarország példát mutathat a nemzeti­ségi problémák éleződésétől feszült kö- zép-kelet-európai régió . más államai számára is. Az előzetes értesülések szérint az uk­rán vezetés megértéssel fogadja azt a magyar kérést is, hogy kölcsönösen biztosítsanak lehetőséget a második vi­lágháborúban elpusztult katonák em­lékhelyeinek ápolására. A magyar köztársasági elnök a poli­tikai jellegű tárgyalások mellett — az előzetes programnak megfelelően - felkeresi az ukrán írószövetséget, majd útjának záróeseményeként Kárpátaljá­ra látogat, ahol találkozik a helyi ma­gyarság vezetőivel, megismerkedik az ungvári egyetem hungarológiai köz­pontjának munkájával, s részt vesz Ungváron a Petőfi-szobor felavatásán. dött értesítő, de a számlálóbizott­ságok az esetleg eltévedőt útbaiga­zítják. Az állandó lakóhelyen szavazók személyazonosságuk igazolása után kapják meg a szavazólapo­kat, az ideiglenes lakhelyen vokso­lóknak viszont kötelezően be kell mutatniuk a részükre kiadott iga­zolást. Az ily módon szavazók szá­ma egyébként várhatóan nagyon kevés lesz, mert igazolást — kérés­re is — csak annak adnak ki, aki legalább öt éve folyamatosan ide­iglenes lakhelyén él, illetőleg a vá­lasztói névjegyzékek elkészítése után változtatott állandó lakhe­lyet. Aki a szükséges okmányokat felmutatni nem tudja, az nem sza­vazhat, hacsak este 6-ig nem mu­tatja be azokat. A mozgóumák kihívásakor tud­ni kell, hogy azt csak a választóke­rület határain belül viszik ki. Tehát a kecskeméti kórházban fekvő be­teg már nem szavazhat, ha, mond­juk, hunyadivárosi lakos. Érdekes lehet — kérdés, ki akar élni ezen jogával —, ha az előzetesen fogva tartottak is szavaznak majd. Őket ugyanis, kérésükre, el kellene vinni a lakhelyükön az illetékes szavazó­körbe — rendőri díszkísérettel. Ez pedig igen kevéssé valószínű. (Folytatás a 2, oldalon) AZ 1956-OS KECSKEMÉTI VÁROSI FORRADALMI BIZOTTSÁG ELNÖKE EXKLUZÍV INTERJÚT ADOTT A PETŐFI NÉPÉNEK Bognár Ferenc visszatért a száműzetésből Miután szabadultam, sokkal nehezebb volt... Ősz hajú, idős férfi keresett föl a ; napokban a szerkesztőségben. Bognár Ferenc gépésztechnikus ; vagyok — mutatkozott be halk [ szóval, s nem csodálkozott azon, ■ hogy az ismeretlennek kijáró ér- ; deklődéssel figyeltem rá. Régen j járt Kecskeméten. — Az 1956-os kecskeméti események egyi fősze- ! replője voltam mint a városi forra- 1 dalmi bizottság elnöke, majd a vá- | rosi központi munkástanács nagy- , budapesti küldötte. Ebben a szer- jj kesztőségi épületben 34 éve jártam i utoljáía. Amikor ez még a megyei pártbizottság vörös csillagos szek­CSURRAN-CSEPPEN A BARÁTSÁG Egyelőre nincs benzinhiány Csökkentett kapacitással, de mindhá­rom, kőolajat feldolgozó üzem dolgozik Százhalombattán,'a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. (Az algyői olajat feldolgozó özem nyolcvan-, a másik két üzem pedig hatvanszázalékos leterheltség meDett működik.) Mint Sebestyén Béla, a kő­olaj-finomító műszaki vezérigazgató­helyettese az MTI tudósítójának el­mondta: kőolajkészletük keddig kitart. Hangsúlyozta, hogy van elegendő fűtő­olaj, és egyelőre benzin is, mert elsődle­gesen a benzingyártó krakküzemet igye­keznek ellátni alapanyaggaL Hozzátet­te: bíznak a kőolaj-finomító folyamatos üzemeltetésének lehetőségében, a tár­gyalások eredményességében, s nem ke­rül sor arra a biztonsági intézkedés- sorozatra, amelyet nyersolajhiány eseté­re dolgoztak ki a vállalat vezetői. A bizakodás indokolt volt: csütörtö­kön, a déli órákban ismét megindult a szovjet kőolajszállítás a Barátság veze­téken. (MTI) A kormány az Egzisztencia Alapról tárgyalt A Kormányszóvivői Iroda közli: A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta az Egzisztencia Alap létrehozásáról szóló előterjesztést, és megbízta az igazságügy­minisztert és a pénzügyminisztert az ezzel kapcsolatos kormány­rendelet kidolgozásával. Az Egzisztencia Alap célja az, hogy az állami vagyon pri vatizá­ciója során a vállalkozók tulajdonhoz jutását elősegítse. Az alap­ból nyújtott hitel segítségével a vállalkozók nyilvános pályázaton megvásárolhatják az állami vagyontárgyakat. A privatizációból származó bevétel az államadósság csökkentésére szolgál. Ugyancsak a hároméves kormányprogram keretében valósul meg és a privatizációhoz kapcsolódik az MNB privatizációs hitel- konstrukciója. A pályázók kedvező kamatozású hitelhez juthat­nak; a hitelnyújtás kockázata teljes mértékben a hitelfolyósító kereskedelmi bankokat terheli. A kormány megkezdte az államháztartás reformjának munká­ját. Megállapította, hogy jelenleg az államháztartás jogi helyzete rendezetlen, az állami pénzügyek szabályozása nem felel meg a jogállamiság feltételeinek. A készülő új államháztartási törvény alapvető jelentőségű a piacgazdaságra való áttérésben. Az államháztartási törvény terve­zetét a közigazgatási államtitkárok a minisztériumok szempontjai alapján a közeljövőben megvitatják, majd az újra a kormány elé kerül. (MTI) Antall József Strasbourgba utazik Antall József miniszterelnök október 2-án, Strasbourgban részt vesz és felszólal az Európa Tánács parlamenti közgyűlésének ülésszakán, amely várhatóan állást foglal Magyarország tagfelvé­teli kérelméről. A miniszterelnök ezt megelőzően Hamburgban részt vesz a nyugatnémet, illetve a keletnémet CDU egyesülési kongresszusán. (MTI) AZ ORSZÁGBAN A LEGKORSZERŰBB, ÉS A LEGDRÁGÁBB Tájékoztató a Külügyminisztériumban Magyarország úgy kíván csatlakozni Európához, hogy aktívan részt vesz a helsinki folyamatban, fejleszti együttműködését az Európa Ta­náccsal, és a jelenleginél szorosabbra fűzi kapcsolatait az Európai Közös­ségekkel — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet csütörtökön tartottak a Külügyminisztériumban. Meiszter Dávid külügyminisztériumi államtitkár-helyettes elmondot­ta, hogy Magyarország várhatóan még novemberben az Európa Tanács teljes jogú tagja lehet. Erről a döntés november 6-án születik meg, s ha .az kedvező lesz, akkor november 27-én sor kerülhet az ünnepélyes felvé­telre is. Hazánk érdekelt abban, hogy a környező kelet-európai országok is minél előbb tagjai legyenek a szervezetnek, igy ugyanis könnyebb megoldani a nemzetiségi problémákat, s valószínűleg sikerül javítani a kapcsolatokat is. A magyar kormány arra törekszik, hogy a Közös Piaccal mielőbb megkösse a tervezett társulási szerződést. Ez többdimenziós együttműkö­dést tesz lehetővé. A politikai dialógus már megkezdődött, s vannak elképzelések a külpolitikai együttműködés kialakítására is. Várhatóan felgyorsul a társulási szerződés előkészítése. A napokban küldöttség tartózkodott Magyarországon, s a tárgyalásokon ez a téma is szóba került. (Folytatás a 2. oldalon) Gépkocsi­festés világ­színvonalon „A magyar karosszérialakatosok ki­váló munkát végeznek, amit ámulattal megcsodálnak nyugaton is. Azonban a helyrehozott vagy átalakított autók festése, fényezése nagyon gyenge minő­ségű és színvonalú” -— mondotta Hor­váth Gyula svájci üzletember tegnap, a kecskeméti Car és Color Kft. festőüze­mének megnyitásakor. Ez a tapasztalat adta az ötletet a magyar származású svájcinak, hogy alkalmas tőketársak­kal, európai színvonalú üzemet hozzon létre. A Városföldi Dózsa Tsz Kecske­méti Autójavítóját jó híréről ismerte meg Horvath úr, s velük tárgyalva az év elején létre is jött, 20 milliós tőkével, az üzlet, amelybe, 42,5 százalékkal szállt be, a tsz 47,5, a fennmaradó 5 százalékot a Felsőlajosi Almavirág Szakszövetkezet tette hozzá. (Folytatás a 2. oldalon) háza volt. Az általam sosem látott, még a tárgyalásom előtt megfogal­mazott és jóváhagyott első vádira­tom hamis, koncepciós vádjai sze­rint: társaimmal együtt betörtem ide és kifosztottam a derék kom­munista vezetők által hűségesen óvott mozgalmi pénztárat. Ilyen súlyos váddal csak én ültem Kádár börtöneiben. De én voltam az a szerencsés szerencsétlen is, aki a „társadalomra különösen is veszé­lyes bűncselekmény” elkövetése el­lenére is életben maradhatott. (Folytatás a 2. oldalon) A munkavállalók is bele akarnak szólni a privatizációba Az első privatizációs programban kijelölt húsz vállalat munkavállalói érdekvédelmi tiszt- j ségviselői, az MSZOSZ székházában megtartott szerdai tanácskozásukat követően, állásfog- j lalást hagytak jóvá, s juttattak el az MTI-hez. Ebben többek között kifejezik azt, hogy az első privatizációs programba bevont vállalatok ■ munkavállalóinak együttműködési fóruma szükségesnek tartja a privatizációs kérdések átfo- ! gó és részletes megtárgyalását az Érdekegyeztető Tanács keretei között. Ezért felkéri a ; Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, hogy a munkavállalói oldal más szervezeteivel egyetértésben kezdeményezze az Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását. A tanácskozó vállalatok munkavállalói képviselői úgy ítélték meg, hogy nyitott együttmű­ködő fprumként rendszeresen megtárgyalják a privatizációval kapcsolatos kérdéseket, ha ; szükséges, közösen, akciószövetségben lépnek fel a munkavállalói érdek érvényesítéséért, j E fórumhoz bármikor, bármely, a privatizációban érintett szervezet csatlakozhat. A fórum résztvevői, úgy ítélték meg, hogy a kormányzat nem fektetett kellő súlyt az első privatizációs ! program előkészítésére, kialakításába néni vonta be a munkavállalók érdekképviseleti szerve- : zeteit és jelenleg sem biztosított a munkavállalói érdekképviseletek hatékony részvétele. I A fórum résztvevői ezért több javaslatot is kidolgoztak e helyzet megváltoztatása érdekében. Emlékszem, ünnepeltük annak idején, amikor itt, a Dú­lna—Tisza közén, az „aranyhomokon" egy-egy új ipari :üzem kaput nyitott. A nagy szívű fővárosi cégek nem ^fukarkodtak az ígéretekkel. Örült a vidék az iparosítás­inak. Programba foglaltatott'* tehát lön ipar, már a na- Igyobb falvakban is. Hogy fölvegye a mind korszerűbbé váló nagyüzemi mezőgazdaságból a felszabaduló munká­lj erőt. Fölvette. A fővárosi bérek töredékéért dolgoztak a kizsákmányolt vidékiek. Aztán az első hullámban — amikor még az feladás, a szanálás ismeretlen fogai- ,mak voltak a szocialista gazdaság­ban — kezdtek önállóságot oszto­gatni ezeknek a gyáregységeknek, 1 telepeknek. Amikor már nyakunkon 1 volt a válság, és az önállóság lefelé I húzott. Legújabban pedig, ha a fövá- 8 rosi cég alatt megrendül a föld, na mi történik? — leges- legelőször felszámolják a vidéki egységeket. Először csak '..a munka fogy el, aztán előveszik és átadják a munkaköny­vi veket. Hát, ezért örülhettünk annak idején ... Szaporodnak az elbocsátások, amit, ha a politikusok, |menedzserek szemével néznénk, ismét örülhetnénk. Mert •. most új program van, idomulnunk kell a világ gazdaságú­idhoz, most egészen biztosan felzárkózunk, hiszen már rend- aszerváltás is történt ennek érdekében, a szocializmus bon- I tásanyagából — némi originál tőkés habarcs hozzáadásá­ig val — megkezdtük a kapitalizmus építését. De az utcára ^kerülő munkások, alkalmazottak — már csak ilyen lehe­ltet len emberek — nem örülnek. Sem a kiskőrösi telefon­ig gyáriak, se -— hogy egy újabb példát vegyünk a számos leset közül—a halasi ikaruszosok. Akik közül ma ötvenen | kapják meg a felmondólevelet. Amikor tegnap ott jártam, '.drámai volt a hangulat. Az érintett személyek közül még Ácsok á főmérnök és a főkönyvelő tudta, hogy október B elsejétől nincs rá szükség a gyárban, a többiek kiléte isme­ri rétién volt a kollektívában. Nem holmi titkolózási szándék 4 miatt; kegyetlenül nehéz volt dönteni a maradóknak arról, I hogy kiket tegyenek „lapátra". A nagyvállalat szanálása azt hozta a halasi egységnek, hogy a járműgyártást foko­zatosan, teljes mértékben elviszik a nagyobb társgyárakba. A kiskunhalasiak éljenek meg, ahogy tudnak, ha tudnak. Az új igazgató sokat remél a „karcsúsítástól". Az ötven ember — fele szellemi, fele improduktív, ki­szolgáló — úgy érzi, nagy pofont kapott. Hatalmasat. Akik eddig hűséget vártak tőlük, azok mondták ki most a szakítást. Világgazdasági folyamatok, szerkezetátalakí­tás, nemzetgazdasági szükségszerü- 1 ségek ?—mindezek őket nem érdek­lik. Nekik is családjuk van, s a fize- ; tés, jó, ha a másik fizetésig kitart, j De most már ez sem lesz, csak a ' munkanélküli-segélyre lehet alapoz- ' ni. Másik munkahely? Halason .nincs esélyük. Aki vállalja a hegesz­tés megtanulását S ezt a lehetőséget sem mindenkinek ajánlhatják föl —, maradhat. Az ötven elbocsátott közül tizenhejen már legfeljebb ötévnyire vannak a nyugdíjkor­határtól. Okét vajon hol fogadják be? Tudom, vannak még elkeserítőbb események is napjaink történelmének. A halasi Ikarusz gyár vezetője bizonyítani akarja a szanáló szervezetnek, hogy életképesek. A mara­dó többség érdeke, az ország érdeke szerint ez helyes elhatározás. Azonban tessék elhitetni azzal az ötvermel — és a többi százzal, ezrekkel máshol —, hogy a pofon, amit kapott, tulajdonképpen cirógatás. Csak azt ne tessék mondani nekik, hogy ez nyugaton is így szokás: ha egy cég bajba kerül, a létszám egy részét elbocsátja, majd ha ismét prosperál, újra veszföl embereket. Erre ne tessék hivatkoz­ni, nem jó a párhuzam. Ugyanis ott a munka nélküli mun­kás a segélyéből úgy élhet, mint nálunk az igazgató, de lehet, még annál is jobban. S a munkátlanság tüzes bélyege még így is égeti. Egyébiránt, a politikusok és a menedzserek szemével nézve, jó úton haladunk a felzárkózás felé. A. Tóth Sándor t

Next

/
Oldalképek
Tartalom