Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

2 ® PETŐFI NÉPE 9 1990. szeptember 1. EGYSZERRE KÉT HELYEN NEM LEHET! Önértékelés az Antall-kormány 100 napjáról Rácz Sándor Izsák helyett Budapesten indul A rádió, a tévé s az országos napilapok többsége is beszámolt arról a csütörtökön tartott kisgazdapárti saj­tótájékoztatóról, amelyen az országgyűlési frakció veze­tője bejelentette: Rácz Sándort, az 1956-os Nagybudapes- ti Munkástanács elnökét jelöli az FKgP budapesti főpol­gármesternek. A péntek reggeli Pesti Hírlap felveti, hogy Rácz Sán­dor augusztus 26-án, az Izsákon tartott keresztényde­mokrata tagtoborzón még úgy nyilatkozott a lapnak, hogy fölvállalva a községbeliek akaratát, kérését, az MDF, az FKgP és a K DNP helyi szervezeteinek támoga­tásával — hozzájuk csatlakozhat még az SZDSZ is — indul a választásokon Izsák polgármesteri tisztéért. Ez az információ már megjelent a Petőfi Népe augusz­tus 17-ei számában. Ugyanebben a cikkben utaltak arra az ismert tényre, hogy Rácz Sándorral szembenaki korábban köztársaságielnök-jelölt is volt — a kisgazda- párt jelöltet állított az országgyűlési képviselői választá­sokon. x A tegnapi fővárosi bejelentés sokakat meglephetett. Egyrészt, úgy tűnik, ismét szent a béke Rácz és a kisgaz­dák között. Másrészt ellentmondás van a dologban, hi­szen egy választópolgár csak egy településen fogadhat el egy egyéni választókerületi és egy listás jelölést. Ez vonat­kozik természetesen a polgármestert jelölésekre is. Rácz Sándornak tehát egyik megtisztelő ajánlatról le kell mondania. Újszászi Sándortól, az MDF helyi elnöké­től megkérdeztük, hogyan fogadták a hírt. Elmondta: kieemelt polgármesterjelöltjük Rácz Sándor lett volna, őt megkeresték, megtiszteltetésnek vette az ajánlatot, de igazán határozott, egyértelmű választ nem adott. A végső szót csütörtökön, az éjszakába nyúlt egyeztető tárgyalá­son kellett volna kimondani, de azon Rácz Sándor nem jelent meg. Az MDF helyi elnöke kijelentette: saját szervezetük nem vette jó néven e döntést, s az a véleményük, hogy új polgármesterjelölt után kell nézni. Újszászi Sándor sze­rint ez a választás ártott Rácz Sándor népszerűségének is. Fővárosi esélyeit — a várható rangos vetélytársak mellett — nem túlságosan optimistán ítélte meg. Határőrség helyett határrendőrséget (Folytatás az 1. oldalról) itthon is művelnek. Főként Ausztria felé szerveznek illegális utakat török, iráni, iraki és szovjet állampolgárok részére. A határőrök kilenc ember- csempészt és negyvenhét segítőt leplez­tek le — köztük egy jugoszlávot —, emellett 1313 bűnözőt fogtak el. Ebben az esztendőben fegyverhasz­nálatra nem került sor. A múlt hónap­ban a csikériai őrs járőre egy gyermek­korú sérelmére elkövetett erőszakos nemi közösülés tettesét fogta el, egy másik hasonló bűncselekmény jugo­szláv tettesét tette ártalmatlanná. Je­lentős változások történtek az utasfor­galomban. Ez év augusztus 1-jéig 600 millió utas lépett be és ki az országba, az év végéig elérheti számuk a 100 mil­liót.’ Sokan jönnek nyugatról, az NSZK-ból, Franciaországból, az USA-ból; a bolgár idegenforgalom 68, a jugoszláv 131 százalékkal bővült, míg a román idegenforgalom 44-szeresére növekedett. A határőrök aránylag gyorsan és problémamentesen bonyolí­tották le ezt az óriási forgalmat. A határőrségnél is átállnak a sorállo­mány 12 hónapi igénybevételére. Ezért, akik ez év februárjában vonultak be, azok 15 hónapot töltenek le, ha nincs Szociális és családi indokuk a leszere­lésre. A májusban bevonultak 12 hóna­pot szolgálnak. Hatszáz hivatásos ha­tárőrre lenne szükség, a honvédség tiszthelyetteseiből próbálnak toboroz­ni. A tavalyi, 17 ezer sorozott határőr­rel szemben az idén csupán 14 ezret hívtak be. Az augusztusban bevonul­tak szeptember 22-én tesznek esküt, közülük a helyben lakók hazamehet­nek. A helyhatósági választásokra va­lamennyien hazautazhatnak. A határőrségnek 1995-ig kell hivatá­sos állományúvá átalakulnia. A határ­őrség jelenleg főleg nem fegyveres, ha­nem rendészeti feladatok zömét végzi. Ezért szeretnék, ha határrendőrséggé alakulhatnának át, akkor a név is job­ban tükrözné feladatrendszerüket: a határőrizetet, a határrendészeti és kör­nyezetvédelmi, a bűnüldözési, a határ- forgalom-ellenőrzési, a menekültügyi, a belbiztonsági és gazdaságvédelmi te­endőket. Az újságírók megtudták, hogy a 145 határőrőrs közül 90-et tar­tanak meg, ezeket is lakott területeken, ahol 15-20 hivatásos járőr dolgozna, 20-30 kilométeres határszakaszt őrizve. Gémes Gábor Ajánlások idején Megnyílt a 71. OMÉK (Folytatás az 1. oldalról) nyesülhetnek igazából, ha az ágazat el­fogadható áron és jó minőségben jut hozzá a kiállításon is látható hazai és külföldi biológiai anyagokhoz, műszaki eszközökhöz, technológiákhoz, vala­mint a tudományos világ kínálta legkor­szerűbb ismeretekhez és módszerekhez. A köztársasági elnök a továbbiak­ban a mezőgazdasági kiállítások, vásá­rok szerepét, jelentőségét méltatta. Köszöntötte a kiállítás .külföldi résztvevőit, kiemelte az OMÉK iránt' megnyilvánuló nemzetközi érdeklődés fontosságát. Külön említést tett arról, hogy nyolc ország -4í Chile, a Cseh és Szlovák' Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Izrael, Jugosriávia, az NSZK és Spanyolország — nemzeti bemutatóval szerepel a seregszemlén. A nagyarányú külföldi részvétel, mint mondta, lehetőséget ad a nemzetközi ag- . rárgazdasági kapcsolatok sokoldalú, dinamikus toyábbfejlesztésére és a vi­lággazdaság előremutató áramlataiba való bekapcsolódásra, amely soha nem volt annyira lényeges és meghatározó, mint éppen napjainkban. A vendégek ezután megtekintették a vásárvárost, amelyben 611 hazai és 178 külföldi kiállító vizsgázik szeptember 9-éig, az OMÉK zárasának napjáig, a szakma és a nagyközönség előtt. FIDESZ-NYILATKOZAT Ördögfestés MDF módra (Folytatás az 1. oldalról) az, hogy ki! —, azt feltétlenül csak személye­sen teheti meg. Magával kell vinnie az illető­nek a kopogtatócédulához mellékelt ajánlási szelvényt, s annak kitöltött alsó felével igazol­ják az ő személyi adatait, majd kettéválaszt­ják, s a felső rész utólagos kiállításával támo­gathatja a számára legmegfelelőbb jelöltet. Mód nyílik a levélben történő ajánlásra is — megkönnyítik ezzel a másutt dolgozók vagy külterületen lakók helyzetét —, de la­kókörzetek formanyomtatványon vagy a megfelelő adatokkal ellátott, bármilyen la­pon együttesen is eljuttathatják ajánlásukat a tanácshoz. Megtehetik ezt levélben, de biz­tosabb, ha egy valaki személyesen továbbítja azt. A pártok, a jelöltségre pályázók megbí­zottai személyesen is felkereshetik a lakoso­kat és összegyűjthetik az ajánlószelvényeket, amelyeket ők is a tanácshoz juttatnak el. Ajánlhat a település állandó lakója, az igazo­lással rendelkező s az a külföldi, aki tartósan Magyarországon telepedett le és megkapta a külföldiek számára kiadott személyi igazol­ványt. (Igazolást, kérésre, annak adnak ki, aki 5 évnél régebben lakik ideiglenes lakóhe­lyén és ott akar választani, valamint ha a választói névjegyzék elkészülte után változ­tat állandó lakhelyet). A tízezer lakosnál kisebb lélekszámú tele­püléseken a kislistás választási rendszerben választják meg a helyi önkormányzatot. Itt az egész település egy választókerület, bárki bárkit ajánlhat. A megye tíz nagyobb váro­sában fele-fele arányban, egyéni választóke­rületekben és pártlistákon lehet jelöltet állí­tani. Fontos tudnivaló, hogy mindenki csak a választókerületében indított jelöltaspiránst ajánlhat. Hiába támogatná, mondjuk, egy kecskeméti széchenyivárosi polgár a Hunya­divárosban indított" jelöltet — nem teheti meg. Nincs dolga viszont a listán induló je­löltekkel az ajánlás időszakában. Listákat a pártok és a társadalmi szervezetek állíthat­nak, feltéve, hogy az egyéni választókerüle­tek egynegyedében, de legalább kettőben a jelöltjük megkapta a szükséges támogatást. Módja van listát állítani a párttörvény vagy az egyesületi törvény alapján alakult szerve­zetnek. A listán tetszés szerinti számú név szerepelhet, de a szavazólapra csak az első ötöt írják föl. A tízezresnél kisebb településeken közvet­lenül választják meg a polgármestert — őt tehát külön ajánlani kell, mégpedig az összes választópolgár 3 százalékának —, a kétsza- vazatos rendszerben azonban, a nagyobb vá­rosokban majd az önkormányzat választ polgármestert, akinek nem kell előzetesen a testület tagjának lennie, megválasztása után azonban nyilvánvalóan az lesz. A Bács-Kiskun megyei tapasztalatokról annyit tudni,-hogy már volt egy-két kritikus észrevétel a kampánnyal és a propagandával kapcsolatban (ezekre még visszatérünk la­punkban), több helyen a szükséges ajánlások többszöröse is összegyűlt néhány nap alatt. Jelezték, hogy sokan nem értik az ajánlások és a választás rendszerét. Ők közvetlenül for­dulhatnak felvilágosításért a tanácsokhoz, választási bizottságokhoz. Szükséges azon­ban tudatosítani, hogy az előzetes jelöltaján­lás — még ha az a tanácsházán is történik — nem azonos a választással. Arra szeptem­ber 30-án kerül sor. A szakemberek véleménye szerint a tör­vényben vannak értelmezési problémák — például: hogyan tudják megsemmisíteni a titkosan léadott második ajánlást, vagy ki­szűrni, hogy titkosan vajon a saját egyéni választókerületének jelöltaspiránsát vagy mást támogatott bárki is —, ám összességé­ben mégis a korábbiaknál nagyobb bizalmat érzékelnek a munkában részt vállalók. V. T. „Robbanása középiskolákban Az MDF augusztus 29-ei sajtótájékoz­tatóján Lezsák Sándor qgyebefc között ki­jelentette, hogy az MDF vidéki szerveze­tei, illetve tagsága a volt pártállam meg­búvó erői részéről különféle atrocitások­nak van kitéve, az emberek, úgymond, fél­nek MDF-es tag mellett lakni, sőt, mint az alelnök kifejtette, azutóbbi hetekben elő­forduló gyújtogatások is politikai moti­vációt hordoztak. Mi, a fiatal demokraták kecskeméti csoportja tiltakozunk a politikai zavar- keltésnek ilyen megnyilvánulása s az tá­lén, hogy az MDF országos választási' kampányát az általa felmutatott ellenség elleni összefogás jegyében próbálja végig­játszani, Ezek a megnyilatkozások ugyanis, véleményünk szerint, arra utal­nak, hogy az MDF szándékosan próbál ördögötíesteni a falra, selhitetni az embe­rek többségével, hogy ezt az ördögöt csak a Magyar Demokrata Fórum választási - . győzelmével iehétmegsemmisitení. Ez a legolcsóbb és legerkölcstelenebb | választási propaganda, amely demagógi­ája révén nem méltó azországkormányzó pártjához. '’J" »”T»: Í3J FIDESZ : kecskeméti csoportja (Folytatás az 1. oldalról) ' — 7930 az új középiskolás. Ez a száma demográfiai robbanás hatá­sára jóval magasabb a tavalyinál, s ez feszültséget okozott a férőhelyek szempontjából. Kecskeméten az idén rendhagyó osztályt indítanak a Katona József Gimnáziumban: az újra induló Kecskeméti Református Kollégi­um első osztályát. A Berkes Ferenc Szakközépiskola két szövetkezeti osztállyal bővül a 90—91-es tanév­ben. Bár a szakmunkásképzős első­sök létszáma idén kevesebb lesz mint tavaly, a középiskolák osztá­lyainak létszáma ez évben is megle­hetősen magas lesz. Az elmúlt napokban tartott tan­évnyitók, néhány intézményben, átadási ünnepéllyel párosultak. Pirtón három tantermet, szertára­kat, nevelői szobát kapott az általá­nos iskola. Bugacon új 8 tantermes intézményt avatott Gaborják Jó­zsef megyei tanácselnök. Baján a Magyarországi Németek Művelő­dési Központja komplexumának első egységeként elkészült a Fran­kel Leó Gimnázium impozáns épü­lete, mely különleges technikai fel­szereltséggel várja a diákokat. F. M. (Folytatás az 1. oldalról) lamigazgatást arra, hogy hitelesen és hatéko­nyan vigye végbe a politikai és gazdasági rendszerváltozást. Az új kormányzati struktúra létrehozása érdekében tett legjelentősebb lépések:' Az ország kormányozhatóságának érde­kében a koalíciós pártok az ellenzékkel együttműködve úgy módosították áz alkot­mányt, hogy csak azoknak a kérdéseknek az eldöntéséhez kelljen kétharmados többség, amelyeknek a demokrácia szempontjából garanciális jelentőségük van. Az így letisztult jogi helyzetben az Országgyűlés megválasz­totta a Magyar Köztársaság elnökét. Átalakult a kormány szerkezete: megszűnt néhány — a régi rendszert szimbolizáló — minisztérium és főhatóság, például az Orszá­gos Tervhivatal, a miniszterelnök-helyettesi beosztások stb., és a kor feladataihoz igazo­dó minisztériumok szerveződtek. Elkészültek a minisztériumok új hatáskö­rének megállapításához szükséges törvény- módosító javaslatok. A minisztériumok irá­nyítása új alapokra került a felelős miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási ál­lamtitkár, valamint a helyettes államtitkárok kinevezésével. A tárca nélküli miniszterek és a minisz­terelnökséghez tartozó államtitkárok lehető­vé teszik az ügyek gyors, rugalmas kezelését és a tárcákhoz nem tartozó ügyek kormány- szintű kezelését, így például a parlamenti képviselethez nem kellő mértékben jutott ki­sebbségek érdekvédelmét. A Belügyminisztérium a régi rendőr- minisztériumból a közigazgatás minisztériu­mává alakult át. A biztonsági szolgálatok közvetlen felügyelete kikerült á miniszterel­nök alól, és megkezdődött az alapos átszer­vezésük. Folyik a honvédség átépítése, csökkent a létszám, és a polgárság óhajával egyetértés­ben, a sorkatonai szolgálat ideje. A zajos politikai viták ellenére a kormány­zatnak sikerült elérnie, hogy szeptember 30- án megtörténhessék a valóban demokratikus helyi önkormányzatok megválasztása, és ez­zel befejeződhessék a politikai rendszerválto­zás. Természetesen a változás csak akkor lehet hiteles, ha együttjár szükséges mértékű sze­mélycserékkel is. Jelenleg 132 helyettes ál- - lamtitkámál magasabb rangú köztisztviselő­je van az országnak, közülük 38-an viseltek az előző kormány alatt vezető hivatalt, 94-én teljesen újak. A kormányzat az oktatást a válságból va­ló kitörési pontnak tekinti, ámde a szükséges intézkedések — valóban hatékony iskola- rendszer kidolgozása, jűj szellemű pedagó­gusképzés, új tankönyvek írása, pénzügyi alapok előteremtése stb. — 100 nap alatt nem hozhatók meg. A munkanélküliség sú­lyos gondja nyomasztja a kormányzatot is. Készül a szociális háló, megtörtént a mini­málbér meghatározása, folyik a foglalkozta­tási alap feltöltese. A kormány véglegesen leállította a nagy­marosi építkezést, nem vett részt a hősi mű­veletekben, és szilárdan eltökélt nemzeti kin­csünk, természeti erőforrásaink védelmében. Nem csehszlovák belügynek, hanem nemzet­közi kérdésnek tekinti a hősi építkezést. Tisztázza az egyházak működéséhez szük­séges vagyontárgyak visszaadásának elveit, ami távolról sem jelenti az összes volt egyhá­zi tulajdon visszaállítását. II. Új külpolitikai orientáció A kormányzatnak a külpolitika új elvei­nek megállapításánál egymásnak ellentmon­dó szempontokat kellett mérlegelnie. Miköz­ben megszüntette a korábbi egyoldalúságo­kat, helyreállítva az ország függetlenségét és szuverenitását, kiépítette az ország jövője szempontjából meghatározó nyugat-európai és közös piaci kapcsolatokat, úgy járt el, hogy ne veszélyeztesse a Szovjetunióval meg­kötött csapatkivonási egyezmény végrehaj­tását és az új európai biztonsági rendszer kialakítását célzó tárgyalásokat. A kormány a' Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén egyértelműen kifejezésre juttatta Magyarország kilépési szándékát a katonai szervezetből, hangsú­lyozva azt, hogy ezen döntésünk nem irányul egyetlen VSZ-tagország ellen sem, és kifejez­te hosszú távú politikai és gazdasági érde­keltségünket a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban. Magyar kormányfő elsőként tett hivatalos látogatást a NATO székházában. A kelet­európai államok közül elsőként jeleztük, hogy a NATO mellett diplomáciai összekötő irodát nyitunk. A kormány külpolitikája egyik sarkpont­jaként kezeli a nemzeti kisebbségek ügyét, és ezért minden nemzetközi diplomáciai lehető­séget megragadott, hogy elősegítse a szom­szédos országokban élő magyar kisebbségek jogainak érvényesülését. Egyszersmind kü­lön államtitkárságot állított fel a hazánkban élő nemzetiségek jogainak teljes megbecsülé­se, helyzetének további javítása érdekében. III. Gazdaságiválság-kezelés és gyors­program A kormány első gazdasági lépéseinek meg­hozatalát az nehezítette meg, hogy egyidejű­leg kellett a helyzetet felmérni, kordában tar­tani a válságot, valamint beindítani a föllen­dülést szolgáló gazdasági folyamatokat. A kormányzattal szembeni első kihívás az volt, hogy sikerül-e elkerülni a fizetőképte­lenséget. A választások idején ugyanis mint­egy 800 millió dollár összegű külföldi betétet vontak ki Magyarországról. A külföldi utak egyik, akkor nem hangoztatott célja az volt, hogy ezt a katasztrofális folyamatot megfor­dítsuk. A rendszerváltozás politikai kockázatai miatt megingott bizalmat sikerült helyreállí­tani. Az ország fizetőképességének finanszí­rozása az idei évre megoldott. Sikerült visszahozni az országba több százmillió dollár rövid lejáratú betétet. Sike­rült a külföldi tőke számára fenntartani a korábban kialakított kedvező befektetési ké­pet. A magyar állampolgárok e három hó­nap alatt megduplázták a hazai baúkokban tartott devizabetétjeiket, amely így augusz­tus végére mintegy 650 millió dollárra nőtt. Ez az igazi jele a lakossági befektetői biza­lomnak. Ugyanezt a bizalmat tükrözi, hogy az első fél évben robbanásszerűen gyarapodó magánvállalkozások nem torpantak meg, az alapítás változatlanul nagy lendülettel fo­lyik. A másik veszély az inflációgyorsulás, a költségvetési egyensúly felborulása. Az - IMF-fel (Nemzetközi Valutaalap) kötött megállapodás szerint az idei év költségvetési hiánya nem haladhatja meg a 10 milliárd forintot. Ám a hiány már a kormány hivatal­ba lépésekor jócskán túllépte ezt a szintet. A kormány a költségvetési egyensúly javítá­sa érdekében kényszerült a támogatásmeg­vonás és a központi áremelés eszközéhez for­dulni, s eltökélt abban, hogy még a jogos szociális és bérigényeknek is csak olyan mér­tékben enged, hogy azok ne veszélyeztessék a nemzetgazdaság pénzügyi’egyensúlyát és az inflációellenes gazdaságpolitikát. A gazdasági gyorsprogram keretében megkezdődött a magántulajdonra épülő pi­acgazdaságot kialakító folyamatok beindítá­sa. Ahhoz, hogy a jövő év elején fordulatot lehessen elérni a piacgazdaságra történő át­térésben, több téren már az idén haladást kell elérni. Mivel e fordulatot csak a termelő- eszközök minél nagyobb részének mihama­rabbi magántulajdonba kerülése alapozhatja meg, a kormány kidolgozta és elfogadta a tulajdonreform téziseit. A parlament elé ter­jesztette az úgynevezett előprivatizációs tör­vényt, amely a kereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalatok privatizációjára nyújt lehető­séget. Ennek az országgyűlési elfogadásával kezdődhet a privatizáció első, nagyobb sza­kasza. Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a termőföld tulajdonjogának rendezéséről szóló törvénytervezet. Ugyancsak készül az átfogó privatizációs és hozzá kapcsolódóan a volt tulajdonosok kártalanítását rendező törvénytervezet is. Sikerült a tulajdonreformmal és a privati­zációval kapcsolatban olyan irányokat ki­dolgozni, amelyekre az ősszel új törvényeket és egy gyors és tömeges lefutású privatizációs gyakorlatot lehet ráépíteni. Nem sikerült, de nem is sikerülhetett a' lakosság széles tömegeiben felkelteni azt az érzést, hogy végre elindul a gazdaság a javu­lás felé — ennek első jelei jövő év végére, 1992 elejére lesznek érezhetőek. A Kárpótlási Hivatal fölállításával orvo­solni kívánja az „állam” által okozott sebe­ket, de tudja, hogy teljes igazságtételre lehe­tőség sem anyagi, sem jogi értelemben nincs. A munkanélküliség valóban növekvő, de az állami szektor gyors fogyását még alapve­tően ellensúlyozni tudja a magánszektor bő­vülése. Részben az a kormány politikája, hogy minden eszközzel erősíti, a magánvál­lalkozást, a vegyes vállalatokat, a pénzinté­zeteket és minden új vállalkozást — részben pedig az ennek ellenére minden bizonnyal növekvő munkanélküliséget egy szociális vé­dőhálóval csillapítja. Feltöltjük a foglalkoz­tatási alapot, és kialakítjuk a védőháló többi elemét is. A szegénység a legkeserűbb örökséget és kockázatot jelenti az új kormánynak. A leg­szegényebb csoport életszínvonala ugyan nem romlik, de a középrétegekből nagyobb csoportoknak vezet lefele a jövedelempozíci­ója. A tömeges szegénységet egy új népjóléti programmal próbáljuk megelőzni. Minde­nekelőtt a nyugdíjasok és a több szempont­ból hátrányos helyzetű csoportok további leszakadását fogjuk szociálpolitikai eszkö­zökkel megállítani. A vállalkozásélénkítő eszközök arra lesznek képesek, hogy a kere­ső szegények munkahelyet, jobban fizető és biztosabb munkahelyet találjanak. A kormány vállalkozás- és versenyélénkí­tési politikájának egyik legfontosabb terüle­te a piaci résztvevők számának növelése. Ez a privatizáció, a decentralizáció, a reorgani­záció kormányzati eszközein keresztül való­sítható meg, jelesen az Állami Vagyonügy­nökség hathatós közreműködésével. Sajnos, a mintegy 5 hetes parlamenti vita miatt e konkrét intézkedések csak most indulnak be. A kormány kidolgozta a privatizációs hitel, az egzisztenciaalapítási hitel és a privatizáci­ós kötvény új pénzügyi feltételeit. E három, vállalkozásélénkítést célzó pénzügyi forrás szeptembertől hozzáférhető. A kormány a privatizációs folyamat több­éves időszaka alatt is köteles gondoskodni arról, hogy az egyelőre állami tulajdonban maradó vállalatok nyugodt körülmények között termelhessenek. Ugyanakkor figye­lembe véve azt a társadalmi kívánságot, hogy a rendszerváltásból következő személyi konzekvenciákat ebben a szférában is hagyni kell érvényesülni, a kormány rendelettel le­hetővé tette a vállalati tanácsok újraválasz­tását és a jelenlegi vállalatvezetők megerősí­tését vagy leváltását, és az igazgatói tisztség pályázat útján történő betöltését.. Szeptemberben a kormány nyilvánosságra hozza a gazdaság állapotát hitelesen elemző teljes körű jelentését (Fehér Könyv), vala­mint a 3 éves kormányprogramot. A Magyar Köztársaság Miniszterelnökségének Sajtóirodája Megmentheti-e a békét az ENSZ-főtitkár? (Folytatás az 1. oldalról) nyilvánítsa ki készségét árra, hogy biztonsági megállapodásokat ír alá, amelyek révén garanciát nyújt, miszerint nem intéz újabb táma­dást semmilyen más arab ország ellen! A követelt garanciák között szerepel az iraki hadsereg létszá­mának csökkentése és vegyi fegy­vereinek megsemmisítése; kötele­zettségvállalás az Öböl menti or­szágok bel- és külügyeibe való be nem avatkozásra — beleértve a törvényes kuvaiti kormány vissza­térésének lehetővé tételét; az ösz- szes, Irákban és Kuvaitban fogva tartott túsz szabadon bocsátása. Az RMC értesülése szerint ked- ■ vező iraki válasz esetén az Egyesült Államok hajlandó megvizsgálni „minden egyéb kérdést”, így az amerikai—iraki tárgyalásokat és a külföldi erők kivonását a térség­ből. Az ultimátumszerű üzenet értel­mében, ha Pérez de Cuéllar külde­tése kudarccal jár, és Irak nem fo­gadja el a washingtoni külügymi­nisztériumban megfogalmazott követelményeket, akkor az Egye­sült Államok „meg fogja tenni a szükséges lépéseket politikájának megfelelően, hogy elérje a nyuga­lom visszatérését a térségben”. ÚJ KÖZÉPISKOLÁT!— TEKINTÉLYELV HELYETT SZAKTUDÁST Kampányindítás a Fidesz kecskeméti csoportjánál Tegnap délután egy órakor, amikorra a Fidesz kecskeméti csoportja sajtótájékoztatóra invitálta a megyeszékhelyen megjelenő újságok képvise­lőit, „Uj középiskolát!” felkiáltással kezdődő röplapot kezdtek terjeszteni a városban a fideszesek. A két „esemény” egyben azt is jelenti, hogy a Fidesz megkezdte kampányát a helyhatósági választások -- saját pártjuk számára is! eredményes lebonyolításának érdekében. Mint Balasi Tamástól, a Fidesz kecskeméti csoportjának kampányfőnö­kétől megtudtuk, Bács-Kiskun megye egyéni választókerületeiben 33, zöm­mel saját jelöltjük indul. Kecskeméten hat, Baján négy, Kalocsán, Kiskun­félegyházán öt-öt, Kiskunhalason égy, Jánoshalmán két fideszes az aspi­ráns. (Ez utóbbi két helységben az SZDSZ-szel közös jelöltet indítanak.) A kisebb településeken, például Csátalján, Bátyán, Hartán, Ballószög- ben, Ágasegyházán is vállalják a Fidesz jelöltjei a megmérettetést. A kam­pányfőnök egyben ismertette a Fidesz megyei listájára fölkerültek névsorát is. A sajtótájékoztatón egyebek mellett megerősítették a fiatal demokraták jelszavának, á „Tekintélyelv helyett szaktudást!” további érvényét. Éppen ezért szakértő gárdájuk kialakításával készülnek az önkormányzat helyi programjának kiteljesítésére. Kecskeméten például a kultúra, az oktatás, a lakásgazdálkodás, az egészségügy, a szociálpolitika, a munkaerő-politi­ka, valamint a városgazdálkodás hatékonyabbá tételére van,,mondaniva­lójuk”, noha az információhiány gyakorta nehezíti állásfoglalásuk kialakí- íását. Külön csapat állt össze annak vizsgálatára, hogy az új földtörvény­nek milyen hatású lesz az önkormányzatokra. Hideg Antal tájékoztatta a sajtót arról, hogy a kaippányra Kecskeméten 30-40 ezer forintnál többet nem költenek, tehát plakátjaikból kevés szemét lesz, azt viszont időben eltakarítják. Különösképpen az új középiskola alapjtását szorgalmazzák —• elképzeléseik szerint már 1991-ben megkezd­hetné a működését! —, hiszen évjáratonként közel félezer kecskeméti fiatal szorul ki továbbtanulási és munkavállalási lehetőség nélkül az utcára. Az ország városai között az ezer lakosra jutó középiskolai férőhelyek arányá­ban Kecskemét a legutolsók között kullog. n. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom