Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-14 / 190. szám

BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évi., 190. szám Ára: 4,30 Ft 1990. augusztus 14., kedd ...................................... Előkerült még egy rakétafej Két kézigránát erejével robban Washington újabb egységeket küld az Öbölbe A Szegedi Katonai Főügyészség jelenlétében kipróbálták a képen látható robbanófejes rakétákat. Mint ismeretes, a kiskunhalasi, Szegedi úti szovjet laktanyából származó fegyvereket két szovjet sorkatona értékesítette magyarok­nak, akik alumíniumcsövek gya­nánt vásárolták meg azokat, s pró­bálták egy magánkereskedőnél ér­tékesíteni. A rendőrség a fellelhető fegyveralkatrészekkel együtt átad­ta az ügyet a katonai ügyészségnek. A napokban került sor a szegedi műszaki laktanyában a rakéták kipróbálására. Az első alkalom­mal szovjet tisztek által gyakorló fegyvernek minősített páncéltörők nagyon is elevennek mutatkoztak. A robbanófej tűz hatására hozzá­vetőlegesen két támadó kézigránát erejével robbant. A raktárból eltulajdonított, há­rom részből álló, hat vagy nyolc darab komplett rakétából elsőre hét stabilizátort, négy indítórészt és három robbanófejet találtak meg. A halasi rendőrkapitányság további kutatásai nyomán újabb robbanófej került elő, de még min­dig nem teljes a hiányzó készlet. Az üggyel foglalkozó hivatalos szervek kérik a lakosságot, ameny- nyiben a képen látható rakéták bár­mely darabját fellelik, vagy ilyen birtokukba kerül, értesítsék a kis­kunhalasi rendőrkapitányságot. — Az Egyesült Államok az igen modern fegyverek közé számító Patriot és Stinger rakétákat és F—15E jelzésű vadászgépeket küld az Öböl térségébe — közölték va­sárnap az amerikai védelmi minisz­térium részéről. Megfigyelők szerint a legújabb fejlemények azt jelzik, hogy az Egyesült Államok esetleges légitá­madásokra készül fel. A Stinger ra­kéta az amerikai gyalogság legmo­dernebb légelhárító fegyvere. A Patriot rakéta egy közép- és hosszú táv közötti föld-levegő ra­kéta, amelyik a hang sebességének akár háromszorosával is képes ha­ladni, hogy megsemmisítsen beha­toló rakétákat vagy repülőgépeket. Ez a rakéta képes „elfogni” Irak legújabb taktikai ballisztikus raké­táját is. Az amerikai haderők felvonulá­sával kapcsolatban Norman Schwarzkopf tábornok, az ameri­kai központi parancsnokság veze­tője vasárnap közölte, hogy az egy­- Magyarország kereskedelmi forgalma az utóbbi időszakban Irakkal és Kuvaittaí egyaránt fel­lendülőben volt — közölte hétfőn az MTI kérdésére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Miniszté­riumának illetékese azzal kapcso­latban, hogy a magyar kormány csatlakozott az ENSZ BT azon ha­tározatához, amely lényegében megtilt minden kereskedelmet Irakkal és az Irak által megszállt Kuvaittaí. Menyhárt János, az NGKM osz­tályvezetője elmondta, hogy az Irakba irányuló magyar exportre­kord 1982-ben volt, 294 millió dol­lárral, s ez, főként az iraki—iráni háború következében, 1988-ra 16 millió dollárra csökkent. Tavaly azonban már 26 millió dollár érté­kű volt a magyar kivitel, s az idén 30 millió körül alakulhatott volna. ségek érkezése és felállítása a terve­zettnél gyorsabban halad. A tábor­nok elmondta azt is, hogy az iraki erők a kuvaiti határ közvetlen kö­zelében vesznek fel védelmi pozíci­ókat. A tábornok szerint az iraki csapatoknál Kuvait augusztus 2-án történt lerohanása előtt is hasonló mozgást lehetett megfigyelni. Bush amerikai elnök vasárnap telefonon beszélt Hafez Asszad Szí­riái elnökkel és köszönetét mon­dott azért, amiért Szíria is készségét fejezte ki, hogy egységeket küldjön az öbölbeli államok védelmére égy esetleges iraki támadás ellen. Richard Cheney amerikai védel­mi miniszter az NBC televíziós tár­saság egyik vasárnapi műsorában közölte, hogy az Egyesült Államok akkora erőt küld a Közel-Keletre, amekkorát szükségesnek tart egy esetleges iraki támadás megelőzé­sére. Hozzátette azonban, hogy nem tudja megjósolni: ténylegesen milyen nagy lesz a csapatok létszá­ma, s egyben cáfolta a 250 ezres számról szóló jelentéseket. Kuvaitba a magyar export 1987- ben 19, két éve, 29, tavaly pedig mintegy 40 millió dollár volt, s az idén további emelkedést vártak a minisztériumban. Magyarországnak jelenleg nyi­tott szerződése van Irakba 8 millió dollárért Ikarus buszfelépítmények szállítására, míg Kuvaitba 18-20 millió dollárért különféle fogyasz­tási cikkek, textiltermékek export­jára. Ezek teljesítése most kétséges­sé vált, s csak akkor lehetséges, ha megszűnnek az ismert szankciók. Kuvait nem tartozik Magyaror­szágnak, Iraknak viszont 145 mil­lió dollár a magyar adóssága. Ezt az összeget 1996-ig kell törleszte­nie. Az idén 19 millió dollár vált esedékessé, májustól havi 3 millió dolláros részletekben, de ebből ed­dig csak az első tétel érkezett meg. (MTI) H. T. (Kép: K. I.) A kereskedelmi embargó következménye Soltszentimrei találkozások ... Mit láthat az idegen, ha egy fél napot eltölt valamelyik alföldi, homokhátsági faluban? Bizonnyal csak nagyon keveset, különösen talán nyárutón, amikor a fél falu a forró homokon tölti napjait, az ültetvények gondozásával. Munkatársunk legutóbb mégis vál­lalkozott arra, hogy riportot írjon Soltszentimréről, a századelőn faluvá kerekedő másfélezres településről. írásából — a 3. oldalon — megismerhetik olvasóink; a közvet­len élmény miként rendezi a faluszéli gőrbetükör „látvány-ránca- » it”.; Élet a homokon, egy megélhetést, tisztes emberi életet érdemlő falucskában... Növekszik a dolláraktívum — Az év 'első két hónapjában 603 millió dollár volt a nem rubelelszámo­lású külkereskedelem aktívuma — kö­zölték az MTI érdeklődésére a legfris­sebb adatokat a Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Minisztériumában. Ez jelentős növekedés az elmúlt évhez ké­pest, amikor július végéig mindössze 112,7 millió dollár volt az aktívum. Az idei export az elmúlt hónap végé­ig — az előkalkulált szállítási költsé­gekkel — 3 milliárd 409 millió dollár volt, ami 15,6 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest. Figyelemre méltó, hogy ugyanakkor, az importliberalizáció el­lenére 1,1 százalékkal csökkent a be­hozatal, értéke összesen 2,806 milliárd dollár. A rubel-külkereskedelemben hét hó­nap alatt 145 millió rubelpasszívum ke­letkezett, azaz ellentétben az elmúlt évi helyzettel, amikor 374 milliós aktívu­mot mutatott július végén a mérleg — az idén nem nyújt kamatmentes áru­hitelt a magyar gazdaság. Az viszont már kevésbé örvendetes, hogy a rubel­export hét hónap alatt 29,7 százalékkal csökkent, s összértéke így 2 milliárd 976 millió rubel. Az import 19,1 száza­lékkal kevesebb, összesen 3 milliárd 121 millió rubel. (MTI) Humanista világkongresszus A humanizmus eszmerendszerébe tartozó témakörök közül a világbéke, a terrorizmus és az emberi jogok kérdéscsoportjaival foglalkoztak a humanista világkongresszus résztvevői hétfőn, a konferencia nyitónapján, a Duna-Intercon- tinental Szállóban. A kelet-európai térségben elsőként Budapesten megrendezett egyhetes rendezvénysorozatra 36 ország mintegy száz, a téma iránt elhivatott képviselője — zömében akadémikus, író, közéleti személyiség — jött el. Az ideológiai rendszerek és a politikai ellentétek konfliktusának oldódását elősegítő, valamint a humanizmus klasszikus eszméjét a mindennapi életben nép­szerűsíteni kívánó Humanista Világszövetséget 18 esztendeje hivták életre az Egyesült Államokban. Azóta a világ 47 országában dolgoznak szimpatizánsaik e célok eléréséért, elsősorban elméleti munkásságuk keretében. A szervezet egyik alapítója — jelenleg a szövetség ügyvezető elnöke — a magyar származású dr. Tamói László jogászprofesszor szándéka szerint a magyar főváros lenne az euró­pai régió — egyelőre — nem hivatalos központja. Ezért hamarosan megnyitják állandó képviseletüket Budapesten. Miután a testület az emberiesség eszméjén keresztül igyekszik a humanizmus történelmi folyamatosságát garantálni, ezért is ragaszkodnak ahhoz, hogy tiszteletadással is emlékezzenek a különböző korok kimagaslóan példaadó szemé­lyiségeire. Mostani kongresszusukon Mátyás király, s az odaadás egyik jelképének ismert Albert Schweitzer emléke előtt hajtanak fejet. A jelenkor iránt sem érzéket­lenek a szervezők: Mihail Gorbacsovot az évszázad humanistájaként tisztelik, ezért meghívót postáztak az elnök-főtitkárnak. KELET-EURÓPÁBAN ELŐSZÖR: F-~16~os amerikai vadászgépek bemutatója lesz Kecskeméten A maga nemében egyedülálló bemutatót és légipaqidét rendez vasárnap !§| augusztus 19-én j— Kecskeméten a Ma­gyar Honvédség Szentgyörgyi Dezső yadáézr,épülő-osztálya. Kelet-Európábán először itt lesz módja a repülés iránt érdek­lődő közönségnek F—16-os amerikai vadászgépeket közvet­len közelről és repülés közben megtekinteni, amelyek kifeje­zetten erre a programra, nyugat-európai bázisokról, légi úton érkeznek. Rajtuk kívül a MÍG család legkorszerűbb típusait, a Szuhoj géptípus két változatát, MD—500-as ame­rikai helikoptert, szovjet gyártmányú harci helikoptereket, és különböző sportrepülőgépeket vonultatnak fel a szerve­zők a légi seregszemlén. , A reggel 9-től este 7 óráig tartó program meglehetősen változatosnak ígérkezik. Délelőtt 11 órától a honvédség légi- deszantosainak ejtőernyős showműsorát láthatják az érdek­lődők, majd a repülőgépes szolgálat helikoptere tart bemuta­tót, amit egyéni és kötelék-mürepülés követ. A leglátványo­sabbnak az F—16-osok, a MIG-ek, valamint a harci heli­kopterek légiparádéja ígérkezik. Aki pedig maga is repülni kíván, az sétarepülésre válthat jegyet a katonai repülőtéren, ennek ára felnőtteknek ezer, gyerekeknek nyolcszáz forint lesz. A „Nyitott repülőtér” akcióban idén már másodízben meghirdetett nemzetközi repülőstalálkozó látogatóinak a honvédség szervezői ételt és italt is árusítanak. Fortuna ke­gyeltjei közül pedig néhányan repülőtombolán Kecskemét feletti sétarepülést nyerhetnek a vasárnapi parádé során. — noszlopy — ÁLARCBAN, FEGYVERREL, GÁtLÁSTÁLANtJL Rohamosan nő a bűncselekmények száma Nem minden külföldi turista Három bolgár férfi, Tompa határá­ban, június 25-én reggel elég draszti­kus módon leállított egy jugoszláv au­tóst, mondván, márkát szeretnének vásárolni. Megegyeztek: 400 márká­ért 21 600 forintot adnak. A két pénz­nem gazdát cserélt. Am miután a ju­goszláv megszámolta a kapott forin­tokat, észrevette, hogy az összeg keve­sebb, mint amennyiben megállapod­tak. Ezért visszaadta a pénzt. Közben azonban az egyik bolgár kirántotta a 400 márkát a kezéből, s beült egy au­tóba. Aztán kiadott az ablakon egy köteg pénzt. Csakhogy ez nem volt más, mint egy százforintosba csavart értéktelen dinárköteg. Erre a jugo­szláv már tényleg vissza akarta „csi­nálni” az üzletet: behajolt az ablakon, hogy visszavegye a márkáját. Ekkor a vezető a gázra lépett és nagy sebesség­gel elindult. Csakhogy a jugoszláv fér­fi nem engedte el az ablakot. így meg­közelítőleg 1 kilométer hosszan von­szolták az autó mellett. Testén több helyen nyolc napon belül gyógyuló sérülés keletkezett. Ugyanezt a három bolgárt gyanú­sítják egy három nappal később tör­tént bűncselekmény elkövetésével is. Csátalján, ugyancsak egy jugoszláv állampolgártól, 200 márkát vettek el, majd a gépkocsijukba ugrottak, és el­hajtottak. Autójukkal június 26-án egy csátaljai lakos kerti traktorjával ütköztek össze és segítségnyújtás nél­kül továbbhajtottak. Ennek az ügy­nek a nyomozása során bukkantak a nyomukra és fogták el őket. Mint ki­derült, nem a magyar táj iránti érdek­lődés vezérelte a három bolgár férfit hazánkba, hanem kizárólag azért jöt­tek, hogy bűncselekményeket köves­senek el. S ez nem egyedi eset, mint azt dr. Tóth Antaltól, a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitánytól megtudtuk. Az elmúlt fél év bűnügyeiben ugyanis je­lentős helyet kapnak a külföldiek: len­gyelek, bolgárok, törökök, románok és szovjetek. Korábban is előfordul­tak vám-, deviza-, pénzhamisítási, ká- bitószer-csempészési bűntettek, csak­hogy most már egyre gyakoribbak az általuk elkövetett rablások, betöréses lopások, gépkocsifeltörések. Olyan esetre is van példa, hogy már pontos úti céllal érkeznek hazánkba a- tette­sek. így „dolgozott” hét román állam­polgár is, akik május 5-én úgy lépték át a határt, hogy otthon tippet kap­tak: hová menjenek — s nem szállást keresni! A soltvadkerti szőrme-, bőr­és divatáru-magánkereskedésbe tör­tek be, 735 840 forint kárt okozva. Az már nem rajtuk múlott, hogy két órán belül Kiskunhalason elfogták őket. Am ezek az ügyek csak kisebb há­nyadát teszik ki a Bács-Kiskunban ismertté vált bűncselekményeknek. Számuk több mint 30 százalékkal nőtt (ma 6750) a ’89-es év első feléhez ké­pest. Eddig is nagyon szaporodtak a bűncselekmények, de mostanra már jóval erősebb ez a tendencia. A pál­mát azonban a lopások viszik el, s ezen belül is aggasztóan sok a betörés. Járművek önkényes elvételéről sem ritkán hallunk manapság. Ám míg ta­valy ilyenkor 110, idén már 148 négy­kerekűt „kötöttek el”. Egyébként a bűncselekmények zö­mét, 70 százalékát teszik ki a vagyon elleniek. S ami még érdekes: a 6750 bűntettet 2652 személy követte el. Míg tavaly az így okozott kár 42 mil­lió forint volt, ez az összeg mára 52,6 millióra nőtt. Nem éppen megnyugtató az a tény sem, hogy egyre nagyobb arányban fordulnak elő erőszakos bűncselek­mények. Azt a bűnözési tendenciát sem lehet figyelmen kívül hagyni, amely a létfenntartásra irányul. Ilyen esetben fordul elő, hogy valaki élelmi­szerért, édességért, italért képes betör­ni valahová. A főkapitány szerint ez­zel a jövőben is számolni kell. Sajnos — amint azt a statisztikai adatok alátámasztják — a közlekedé­si morál is romlott az utóbbi időben. Megközelítőleg 28 százalékkal több baleset történt útjainkon. Tavaly az első félévben 65-en, idén már 86-an haltak meg közlekedési baleset során. Az egyetlen jó jel, hogy ebben az év­ben talán valamivel kevesebben vol­tak az ittas balesetokozók. | hogy miként dolgoztak Bács- Kiskun megye rendőrei? Lényegesen jobban, mint az országos átlag. Az ötödik helyen állnak a megyék között, 57,6 százalékos nyomozási eredmé­nyességükkel. Ám a munkájukat nehe­zíti, hogy megyénkben is fokozódik az erőszak. Nem ritka, hogy a bűnözők fegyverrel, álarcban követnek el bűn­cselekményeket, s még az emberöléstől sem riadnak vissza az anyagi haszon- szerzés reményében. A sértettek között pedig egyre gyakrabban találunk idős, védtelen embereket. b. X.

Next

/
Oldalképek
Tartalom