Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-07 / 184. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 7. Szaúdi erőösszevonás a kuvaiti határnál (Folytatás az 1. oldalról) vasárnap este „hazugságnak” ne­vezte az iraki csapatok kuvaiti ki­vonásáról szóló bejelentést, és — a The Washington Post értesülése szerint — már utasította is az ame­rikai titkosszolgálatokat az iraki vezetés destabilizálását célzó ter­vek kidolgozására. Bár az iraki sajtó szerint hétfőn is folytatódott a Kuvaitban lévő csapatok hazaszállítása, erről egyelőre nem érkeztek helyszíni je­lentések, sőt: Bagdad párizsi nagy­követe egy hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az Irak- ellenes nemzetközi szankciók „kés­leltethetik a kivonást”. Az embargók hatását egyébként mutatja, hogy Bagdad máris kény­telen volt bejelenteni: hétfőn lezár­ja a Törökországon keresztülhala­dó két iraki olajvezeték egyikét. Az irakiak által beiktatott kuvaiti bábkormány a munka felvételére szólította fel a közszolgáltatásban dolgozókat. Eközben az arab világban to­vábbra is lázas diplomáciai tevé­kenység zajlik a válság rendezésé­re. Damaszkuszban Ali Akbar Ve- lajati iráni külügyminiszter és szír tárgyalófelei egyaránt elítélték az iraki támadást. Az iráni vendég elutazásával egy időben már meg is érkezett Szíriába a jordán mi­niszterelnök. Bagdad különmegbí- zottat küldött Jemenbe, közvetítő tevékenysége folytatására kérve a szanaai vezetést, és hasonló célból hétfőn Egyiptomba érkezett Jász- szer Arafat is. KÜLFÖLDIEKET HURCOLTAK IRAKBA Az emír ellenállásra szólít A londoni külügyminisztérium hét­fői bejelentése szerint az iraki megszál­ló erők két kuvaiti szállodából brit és amerikai állampolgárokat gyűjtöttek össze, hogy Irakba szállítsák őket. Ha­sonló lépésekről számolt be a bonni külügyminisztérium is, közölvén, hogy diplomáciai forrásokból származó ér­tesülései szerint a Kuvaitban lévő mint­egy 450 nyugatnémetből néhányat már útnak is indítottak Bagdad felé. Sem a bonni, sem a londoni vezetést nem tájé­koztatták előre az intézkedésről, bár — mint megfigyelők emlékeztetnek rá — a kuvaiti bábkormány vasárnap so­kat sejtető nyilatkozatban figyelmez­tette a külföldet, hogy az esetleges szankciók előtt gondoljanak Kuvait­ban lévő állampolgáraik sorsára. A két fővárosban egyelőre nem tud­tak pontos adatot mondani az össze­gyűjtöttek számáról. Mindkét helyen bekérették az iraki nagykövetet, s hatá­rozottan tiltakoztak az ügy miatt. Eközben Brüsszelben rendkívüli ta­nácskozást tartott a NATO Tanácsa. A tagállamok képviselői egyetértettek abban, hogy szankciókat kell hozni Irak ellen, s a térségben vissza kell állí­tani a korábbi status quo-t. A NATO szóvivője bejelentette, hogy a szervezet főtitkára, Manfred Wörnér szabadsá­gát megszakítva jövő hétfőn Washing­tonban találkozik majd Bush elnökkel. Az elmenekült kuvaiti emír felhívás­sal fordult alattvalóihoz,! ellenállásra kérve őket. Az uralkodó — akinek ez volt az első nyilvános fellépése az iraki invázió óta — vasárnap esti, egy isme­retlen szaúd-arábiai helyről mondott televíziós beszédében megköszönte a nemzetközi közvélemény támogatását, s kijelentette: országa vissza fogja nyer­ni függetlenségét. A Reuter szerint az emír emellett személyes megbízottakat küldött néhány ország fővárosába, hogy az ott élő kuvaitiak támogatását kérje. Az Amnesty International nevű nemzetközi emberi jogi szervezet úgy tudja, hogy a bagdadi csapatok már a megszállást követő első napon több száz, Kuvaitban élő iraki ellenzékit tar­tóztattak le. Az invázió helyszíni kór­házi források szerint mintegy 300 iraki és kuvaiti halálos áldozatot követelt, de Londonba érkezett kuvaitiak azt közölték,, .hogy., a .támadás során hét­száz kuvaiti halt meg. Li Peng körútra indult PEKING Li Peng kínai miniszterelnök helyi idő szerint hétfőn délelőtt kilencnapos körútra indult három délkelet-ázsiai országba. A kínai kormányfő hivatalos baráti látogatást tesz Dzsakartában, Szingapúrban és Bang­kokban az indonéz elnök, a szingapúri miniszterelnök, illetve a thaiföldi miniszterelnök meghívására. Dzsakartai tartózkodása alkalmával állítják helyre a diplomáciai viszonyt Kína és Indonézia között. Szingapúrban megvitatják a régóta esedékes diplomáciai kapcsolatok létrehozásának kérdését. Thaiföld esetében pedig munkalátogatásról van szó. A pekingi repülőtéren Li Peng kormányfőt többek között Csiang Cö-min, a Kínai Kommu­nista Párt központi bizottságának főtitkára búcsúztatta. PAKISZTÁN: Menesztették a miniszterelnököt ÚJDELHI Ghulam Iszhák Hán pakisztáni államfő hétfőn alkotmányos jogá­val élve menesztette Benazir Bhutto miniszterelnököt, feloszlatta a nemzetgyűlést és október 24-ére ál­talános törvényhozási választáso­kat írt ki. Az elnök Musztafa Dzsa- toit, a nemzetgyűlésben képviselt Egyesült Ellenzéki Pártok vezetőjét nevezte ki ügyvivő kormányfővé. Sajtóértekezletén Ghulam Iszhák Han a Bhutto-kormányzatban el­uralkodott korrupcióval és a kor­mány politikai tehetetlenségével in­dokolta döntését. Bejelentése nem egészen negy­vennyolc órával azt követően hangzott el, hogy Musztafa Dzsa- toi kilátásba helyezte: a nemzet- gyűlés szerdán megnyíló üléssza­kán az ellenzék újabb összehangolt erőfeszítést tesz Benazir Bhutto húsz hónapja hivatalban lévő kor­mányának megbuktatására, és evégett bizalmatlansági indítványt nyújt be ellene. Benazir Bhutto, a néhai Ziaul Hakk tábornok-elnök által meg­buktatott, majd kivégeztetett Zul- fikar Ali Bhutto lánya az 1988 no­vemberi választásokon győztes Pa­kisztáni Néppárt vezetőjeként, harmincöt éves korában foglalta el a miniszterelnöki tisztséget. Hiva­talba lépésével a katonai kormány­zás tizenegy esztendős időszaka ért véget Pakisztánban-, s kormányza­tától széles körben a polgári de­mokrácia intézményrendszerének helyreállítását és megszilárdítását várták. A néppárti kormányzat pozíciója azonban kezdettől fogva rendkívül ingatag volt: nemcsak hogy a továbbra is rendkívül kiter­jedt befolyással rendelkező hadse­reggel nem sikerült működőképes és érdemleges modus /vivendit ki­alakítania, de rövid időn belül sa­ját politikai szövetségesei egy ré­szét is elidegenítette magától. A miniszterelnök asszony — aki egyre inkább a saját pártját is meg­osztó belviszályok, hatalmi harcok és személyi ellentétek foglyává vált — nem volt képes arra, hogy meg­hozza kilátásba helyezett -gazda­ságélénkítő intézkedéseit, megszi­lárdítsa hatalmi bázisát és fellépjen a burjánzó korrupció ellen. A Bhutto-kormány menesztése után az eddig hatalmon lévő Pa­kisztáni Néppártnak nagyon rossz esélyekkel kell az októberre kiírt választások elé néznie. Részben az állandósult belpolitikai nyugtalan­ság, részben a kasmíri válság nyo­mán Indiával súlyosan kiéleződött ellentétek miatt a kormány hivata­li ideiének húsz hónapja alatt a költségvetés kivételével egyetlen törvényt sem terjesztett a nemzet- gyűlés elé. Eredményeket tehát nem tud felmutatni a választók­nak, ezzel szemben vállalnia kell a sok tekintetben válságosra fordult kül- és belpoütikai helyzet minden ódiumát. MICHNIK KÉRDÉSE: Walesa leszállítaná az árakat? VARSÓ Adam Michnik, az egykori len­gyel ellenzék jelentős egyénisége, a Gazeta Wyborcza című lap főszer­kesztője, lapjában reagált az Egyet­értés Centrum nevű politikai cso­portosulás megismételt követelésé­re, hogy mondjon le Wojciech Jaru­zelski államfő. Felhívja a figyelmet arra, hogy az elnöknek nem vetnek a szemére semmilyen konkrét vádat, nem mondják rá, hogy bojkottálja a po­litikai és gazdasági reformokat, megsérti a törvényt, vagy szabotál­ja a kormány politikáját.- Csupán annyit mondanak, hogy a régi rendszerből maradt itt. Ezzel nehéz volna vitatkozni, de a diktatúrából a demokráciába való átmenet időszakát éppen a régi és az új rend elemeinek egymás mellett élése jellemzi. Ez az átmeneti idő­szak az eredeti tervek szerint jövő év tavaszán érne véget, a szabad parlamenti és elnökválasztásokkal — írja. — A Centrum egyetlen vilá­gos követelést támaszt, azt, hogy a jelenlegi parlament azonnal válasz- sza elnökké Lech Walesát, a Szoli­daritás vezetőjét. A Centrum veze­tője szerint a demokratikus és köz­vetlen elnökválasztás jelenleg ellen­tétes a társadalom érdekeivel. Ugyanakkor Lech Walesa megvá­lasztása jószerével csodatevő hatás­sal lenne: megszüntetné az emberek frusztrációját és megoldaná a konf­liktusokat. — Vajon Lech Walesa elnökként leszállítja az árakat .és megtörni pénzzel az üres tárcákat? — teszi fel a kérdést Adam Michnik. Maga Walesa felnökké választá­sával kapcsolatban következetesen azt mondja, hogy „iiem akarok, de kénytelen leszek elnök lenni". A fő- szerkesztő válasza erre: — „Elhi­szem, hogy Walesa nem akar, és nagyon remélem, hogy nem is lesz kénytelen köztársasági elnök lenni, vagy legalábbis nem úgy, hogy a jelenlegi parlament választja meg.” Szerinte egy ilyen választás nem tenné legitimmé az államfőt, tehát Wojciech Jaruzelski lemondásának követelése nem a választásokhoz vezető út eleme, hanem része a Lech Walesa számára a hatalom csúcsá­ra vezető útnak. Adam Michnik elutasítja azt a koncepciót is, hogy a középszinte­ken még mindig erős nomenklatúra tagjait csak az államfő Walesa tud­ja eltávolítani helyükről, és azt is nevetségesnek minősíti, hogy ez okozza ma a legnagyobb gondot és feszültséget Lengyelországban. Tárgyalások Pretoriában A dél-afrikai fővárosban hétfőn megkezdődött a kormány és az Afrikai Népi Kongresszus (ANC) közötti előkészítő megbeszélések második fordulója. A tár­gyalásokon mindkét fél részéről ötfős küldöttség vesz részt; ezeket Willem de Klerk dél-afrikai államfő, illetve Nelson Mandela, az ANC alelnöke vezeti. A találkozót nagy várakozás övezi. Pretoriai politikai körökben úgy vélik, hogy a mostani fordulón végre sikerül majd elhárítani a hivatalos tárgyalások megkez­dését gátló akadályokat, s így valamikor a jövő év elején megkezdődhetnek az új alkotmány kidolgozását célzó, immár többpárti megbeszélések. (Ezt az optimiz­must támasztja alá az is, hogy a tanácskozást eleve csak egynaposra tervezték, tehát maguk az érintett felek is közelinek látják a megoldást.) Megfigyelők szinte bizonyosra veszik, hogy megállapodás születik majd az összes politikai fogoly szabadon engedéséről és a száműzetésben élő ANC-tagok szabad hazatérésének engedélyezéséről. Márpedig Nelson Mandela a biztonsági törvények enyhítése mellett ezeket szabta feltételül az amúgy is kifulladóban levő fegyveres harc befejezéséhez és a teljes körű tárgyalások megkezdéséhez. Zselev a Nyugat felé kíván nyitni Elsőrendű feladatnak nevezte Bulgá­ria és a nyugati országok kapcsolatá­nak javítását Zseljo Zselev, Bulgária új elnöke vasárnapi programbeszédében. A múlt héten elnökké választott volt ellenzéki vezető a televízióban és a rá­dióban elhangzott beszédében kijelen­tette: „Elsőrendű feladat a Nyugat felé való nyitás, mert Bulgária ezektől az országoktól várhat technológiai és gaz­dasági támogatást, melynek segítségé­vel az ország kilábalhat a súlyos gazda­sági válságból”. Zselev kifejtette: a bolgár—szovjet kapcsolatok megszabadultak a sztálini örökségtől, s a jövőben a két ország őszintébb, az egyenlőségen és a kölcsö­nös érdekeken alapuló kapcsolatokat hozhat létre. Az új államfő azt is közöl­te, hogy a balkáni országokkal „baráti és jó szomszédi viszonyt” szeretne kia­lakítani. Belpolitikai kérdések kapcsán Zselev részletesen elemezte az előző vezetés tevékenysége nyomán kialakult helyze­tet és hangsúlyozta, hogy a gazdasági, politikai és erkölcsi válság következté­ben egyre nőnek a társadalmon belüli szociális és nemzetiségi ellentétek. A gondokat a politikus szerint csak a politikai pártok együttműködésével és a reformok gyors végrehajtásával lehet megoldani. Zselev, a parlamentben kisebbség­ben levő Demokratikus Erők Szövetsé­gének vezetője a múlt hónapban le­mondott szocialista párti Petar Mlade- novot váltotta fel hivatalában. Külföldieket menekítenek Libériából Vasárnap estig 62 amerikait és 12 olasz, kanadai, francia és libériái állampolgárt menekítettek ki az amerikai tengerészgyalogosok az ostromlott libériái főváros­ból. Hl akció végrehajtására 17 helikopterrel 225 tengerészgyalogos érkezett Monroviába a már két hónapja a libériái partok közelében tartózkodó amerikai hadihajókról. A monroviai amerikai nagykövetség védelmét 200 mesterlövésszel erősítették meg, de Washington továbbra is hangsúlyozza, hogy ezzel nem kíván beavatkozni a karácsony óta tartó libériái belháborúba. A magyar kereskedelem nem szeretné elveszíteni j az iraki és a kuvaiti piacot A kereskedelmi szakemberek bíznak abban, hogy Irak és Ku- vait konfliktusa csak átmeneti problémákat okoz a gazdasági kapcsolatokban, amelyek a há­ború kitörésekor mindkét or­szággal fellendülő szakaszban voltak — válaszolta az MTI kér­désére Menyhárt János, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályvezető­je. Hangsúlyozta: a két arab or­szág igen nagy potenciális piacot jelent a magyar exportőrök szá­mára, s a forgalom néhány évi csökkenése után az idén meg­élénkültek a tárgyalások, a vál­lalatok közötti kapcsolatok. Az Irakba irányuló magyar ex­port tavaly 26 millió dollár körül alakult, ami jócskán elmarad ugyan a 80-as évek elején produ­kált 300 millió dolláros kiviteltől, de az utóbbi fél, egy év alatt folyta­tott több kormányközi tárgyalás reményt nyújtott az exportlehető­ségek bővítésére. Sikerült meg­egyezni a korábban keletkezett ira­ki adósságok törlesztéséről, így a májusban vásárolt 210 ezer tonna nyersolaj fele (15 millió dollár ér­tékben) is e kötelezettségek csök­kentését szolgálta. Magyar áruk­ból pedig annyi értékűt szállítot­tunk, amennyit az iraki partner követeléseinkből kifizetett. Most sajnos kérdésessé vált, hogy kintle­vőségeinkhez —í- amelyeknek ösz- szege jelenleg 145 millió dollár — mikor és hogyan fogunk hozzájut­ni. Ezt az összeget egyébként Irak a megállapodások értelmében 1996-ig köteles visszafizetni. Folyamatosan bővülnek a gaz­dasági kapcsolataink Kuvaittal is: az idén 40-45 millió dolláros ex­portot reméltünk. Igaz, hogy ez is keves'ebb, mint a 10 évvel ezelőtti 50 millió dolláros kivitel, az előre­haladott tárgyalások viszont azzal biztattak, hogy rövidesen megélén­. kül az együttműködés az öböl menti emirátussal. A kuvaiti vál­lalkozók ugyanis érdeklődnek a magyarországi beruházások iránt; fél éve folynak például a tárgyalá­sok az OKGT-vel vegyes vállalat alapításáról, továbbá 100 millió dolláros kuvaiti befektetési alap lé­tesítéséről a magyar kereskedelmi bankokkal. Sajnos, ezek a tárgya­lások a háború miatt most félbe­szakadtak, noha némelyik már közvetlenül a szerződés aláírása előtt állt. Aggodalomra ad okót az is — mondotta Menyhárt János —, hogy a tapasztalatok szerint ha bárhol a térségben háború tör ki, ez kihat a többi arab országgal — egyebek között Szíriával, Sza- úd-Arábiával és az Emirátusokkal — folytatott gazdasági kapcsola­tainkra is. A még nem teljesített export- szerződések értéke Irakkal körül­belül 8-10 millió dollár, Kuvaittal 15 millió dollár értékű. Mivel az áruk egy része úton van, pillanat­nyilag az a legnagyobb gond, hogy célhoz érnek-e a kamionok. Kap­csos Károly, a Hungarocamion ve­zérigazgató-helyettese ezzel kap- / csolatban elmondta, hogy pillanat­nyilag a térségben öt kamion tar­tózkodik. A Kuvaitba irányított szállítmányok közül egy még az utolsó pillanatban lerakodott és visszafelé el is hagyta a területet, egy friss hússal megrakott hűtőko­csit Irakban megállítottak és visz- szafordítottak, s ugyancsak vissza­fordult egy vegyes áruval megra­kodott kamion, ez azonban már Törökországból. Pillanatnyilag egy kamion tartózkodik Kuvait­ban, már kirakodtak, a vállalatnál nem tudják, mikor sikerül vissza­indulnia. Irakban három magyar kamion tartózkodik, kettő lerako­dásra vár, egy azonban már elin­dult hazafelé. (MTI) Nemzeti haderő új egyenruha (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő szervezeti keretek ki­alakítását. Ennek a parancsno­ki munkában kell érvényesül­nie. A honvédelmi miniszter döntése értelmében a korábbi centralizált — a nevelést és a katonai tevékenységet különvá­lasztó — szervezet működése helyett, a katonai kiképzést irá­nyítók végzik az alábbi felada­tokat: a sorállomány állampol­gári, honvédelmi ismereteinek, illetve a hivatásos állomány tár­sadalompolitikai oktatásának szervezését, végrehajtását. Ugyancsak a parancsnokok­ra bízzák az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeinek köz­vetítését, a közművelődési, mű­vészeti, szakköri tevékenység szervezését, a szabad idő kultu­rált és tartalmas eltöltéséhez a szükséges feltételek megterem­tését. A személyügyi szervek — hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokságok — lát­ják el a sorállományokról való szociális gondoskodás felada­tát, és az érdekképviseletet. Az áttérés megvalósításának első lépéseként augusztus 10- éig kiadják a megszüntetésre és átszervezésre vonatkozó paran­csot, szeptember 30-áig átcso­portosítják a feladatokat, el­kezdődnek a személyi beszélge­tések — a volt politikai munká­sok egyharmada kulturális te­vékenységet végez, kétharmada pedig szakmájának megfelelő beosztásba kerül —, majd de­cember 15-éig megtörténik az áttérés. A szóban forgó tisztek 80 százaléka katonai főiskolai vagy magasabb képesítéssel rendelkezik, több mint 60 szá­zalékuk 40 évnél fiatalabb, csa­patnál teljesít szolgálatot több mint 80 százalékuk. Mint ahogy az államtitkár megje­gyezte, ez év végéig. 1600-1800 kilépővel számoltak a hivatásos állományból, ám jelenleg 2600­nál tartanak, ami az év végéig elérheti a 3000-et. Gábor Ferenc mérnök ve­zérőrnagy arról szólt, hogy a Magyar Honvédségnek 180 milliárd forintnyi vagyona van, ennek 20 százaléka lakás. Saj­nos a laktanyák, objektumok műszaki állapota folyamatosan romlik, s a drasztikus költség- csökkentés miatt képtelenek az állagukat megóvni. Nem en­gedték romlani azonban a le­génység elhelyezését, a konyhá­kat. A rendelkezésre álló építé­si-fenntartási eszközökkel az ingatlanok jelenleg is csökkent műszaki állapota sem tartható fenn, ezért elkerülhetetlenné vált az ingatlanállomány egy részének eladása. Mint a tábor­nok lapunk kérdésére elmond­ta: nem minden hivatásos kato­na kap szolgálati lakást — en­nek az a hátránya, hogy nem örökölhető, nem fogadható be bérlőtárs, bár tartalékos korá­ban is használhatja —, csupán 90 százalékuk, de akik igényel­nek, azok építési támogatásban részesülnek. Lapunk másik kér­désére megtudtuk, hogy a hiva­tásos állomány átlagéletkora 36-38 év, de a fizetés a tiszteknél nem túl magas, átlagosan brut­tóban 22 700, tiszthelyettesek­nél 15 800 forint. A kalocsai ka­tonai repülőtér hasznosításáról is megkérdeztük a tábornokot. Mint elmondta, a jövő év június 30-áig felmérik az ország vala­mennyi katonai repülőterét, s amelyekre a honvédségnek nem lesz szüksége, azokat felajánl­ják a KÖHEM-nek. Feltehető­en a kalocsai betönkifutós re­pülőtér is a KÖHÉM hasznosí­tásába kerül, vagyis feltehetően polgári repülőtér lesz belőle. Dr. Raffay Ernő bejelentetté, hogy a Magyar Honvédség rö­videsen új egyenruhát kap, amelyet ezen a héten bemutat­nak a televízióban. Gémes Gábor £

Next

/
Oldalképek
Tartalom