Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
A SZER RW HmQKSttT W EASTjßRft Ft'ROPE J1 . « . M l.Y 1950 n»« I Hfis ? SÖÖ WATT Pi >«l AHi r UTTER Mi K>AMW> BAKBAKA. tOTAl. UROAtJCABÍ HÍMB'rOES WAS IŐ WECK • Az első „hordozható” adó 1950. július 4-én kezdte meg működését heti tíz órában, 7500 watt teljesítménnyel. Jelenleg 53 adó van a hálózatban, tizenegyezer 120 kilowattal. t A központi hírtercm részlete — a világ minden részéből ide érkeznek a hírügynökségi jelentések. A nemzeti részlegekbe feldolgozva, szerkesztve, számítógépen és írásban jutnak. A háttérben az Arab-félsziget térképe. • Ez a kerti parabola „lövi” a műsorokat egy műholdra, amely a portugáliai és spanyolországi adókra továbbítja. Túl a beléptető kapun, már Ekecs Géza kíséretében (rajtam a Visitor — látogató — kitűző) ismerős érzés fog el—déltájban azonosítom is — mintha egy itthoni szerkesztőségben lennék. Egy kicsit csak az szokatlan, hogy majd’ mindenki mosolyogva üdvözli a szembe jövőt, — angolul Vagy magyarul — s pár mondat is jut egymásra. A Magyar Osztály egyik szobájában rövid tájékoztatást kapok az egész intézmény munkájáról—később írásba^ is. (Az Egyesült Államok elnöke és kongresszusa részére készített 1990-es jelentés kevés híján 100 oldal). Eszerint: a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió 23 nyelven ad műsort, Közép- és Kelet-Európának, Afganisztánnak, s a Szovjetuniónak. — Hetenként több mint ezer óra adásidővel szólnak körülbelül 50 millió hallgatóhoz. A legrövidebb műsor a kirgiz nyelvű (35 perc ismétlés nélkül), míg a leghosszabb, 8 óra 30 pefccel, a magyar. 1988-as adatok szerint a SZER-t a külföldi adókat hallgató magyarok 56 százalékban, míg az Amerika Hangját és a BBC-t 26, illetve 20 százalékban figyelik. A magyar adás 1951 áprilisában indult, jelenleg 70 belső munkatárssal dolgozik. A SZER budapesti irodája tavaly kezdte meg működését, elsőként a műsorsugárzási célországok területén. Elindulunk a Magyar Osztály másik emeletére. A szobák hasonlítanak az itthonira — nem túl tágasak. Általában 2-2 munkatársra jut egy szoba, két számítógép-terminál, 2-3 telefon, 1-2 Revox (nem mind a legújabb típus) magnó, stúdiómagnó, televízió, fénymásoló. Némely helyiség sarkában hangtalanul működő telex,—az MTI híreijönnek—ugyanazok, amelyekre hazai lapjaink is előfizetnek. Megnézzük a központi hírszerkesztőséget, a nemzeti rádió-tévéműsor-figyelő szobákat. Bele-belehallgatunk a Kossuth, a varsói rádió műsorába, rápillantunk a moszkvai tévéadásra, lenézünk a hanglemeztárba, megcso dálom a számítógépes keresőrendszert, A nyomdarészlegben megtudom, hogy heti másfél millió oldalt készítenek,—a belső híráramlás, az archívum és különféle kiadványok részére. Meglep, hogy többnyire hulladékpapírból készült anyagra dolgoznak, (takarékosság!) — s mert a SZER „non projit” vállalkozás — az egyetemeknek, könyvtáraknak, hírügynökségeknek összeállított bulletineket, elemzéseket ingyen adják. Ebédidő. A 23-as asztal a magyaroké. Körülöttünk a német, bolgár, észt és örmény munkatársak asztalai. A hármas menü 7 márka. Kiadós és jó, akármelyik vendéglőben négyszer ennyibe kerülne. A sör, vagy bármilyen ital persze külön fizetendő. Á hozzánk leülő munkatársak megrendítő történetekben mesélik el, ki hogyan hagyta el az országot 5-10, vagy negyven éve. Van, aki ezekben a napokban, tizenöt év után előszűrjön haza. Beszélgetőtársaimmal sok-sok jó és rossz közös ismerőst találunk. A szerkesztőségi kávézó után fényképezés. Újabb részlegek, műszaki és szerkesztőségi helyiségek, stúdiók, vágószobák. Érdekes történetek, érdekes műsorok, már otthonó- sabb hangulat. Egyszer csak vége — az épületből egyre többen távoznak, csendesülnek a folyosók —a görög takarítónő rossz németséggel megkérdi, hogy kiöntheti-e a hamutartómat? Még elolvasom az MTI ötórai hírét a libaosztásról, s irány a zsilip. Időközben a látogatókártyám elhalványultjelezve, sok időt voltam a SZER-ben. Az ügyeletestől majdnem szovjet útlevélét kapok, de visszacserélem; a főkapu előtt megkérek valakit egy emlékfotó készítésére, s örömmel látom—nincs büntetőcédula a kocsimon. • A központi műsorkiadó szoba — ahány nyelv, annyi magnetofontorony. A német technikusok dolga, hogy a szalagokat felkészítsék, majd a számítógép indítja kellő pillanatban. Ugyancsak a számítógép nyit vonalat a stúdiókba, ha élő adásra kerül sor. Kép és szöveg: Straszer András • A szabadságok itt is gondot okoznak — a budapesti irodából Várkonyi Balázs a „vendégmunkás” — interjúalany Ku- korelli Endre író. • „Mindenkinek joga van, hogy információkat és eszméket országhatárokra való tekintet nélkül bármilyen formában keressen, megismerjen és terjesszen.” (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 19. cikkely.) Ez a Szabad Európa Rádió és Szabadság Rádió esetében 373 millió dollárba került 1989-ben. • A magyar szekcióhoz is tartozik egy ilyen leirószoba, ahol a rádió- és a televízióadásban elhangzottakat rögzítik, majd a hírközpontba, illetve a munkatársakhoz továbbítják azonnal, vagy 24 órás összefoglalóban. • Egyheti levéltermés a magyar hallgatóktól, nem csak Magyarországról. • Egy ritka kép a képen. Ekecs Géza (Cseke László), a rádió munkatársa 1989 augusztusában a magyar határon a kerítést vágja. 1949-ben járt utoljára ezen a vidéken ... • Készül a Forgószínpad a 17-es stúdióban, műsorvezető: Károlyi Anna. Report on Eastern Europe Rt.WfARi A J . Fintdtdkiii "ft**») Undo'* Ftar«d * Vt/a (iav/iiav : Í the tíf foKpiiiíit jktatlog* >V UZF.OKJS I V A KiA fi 1 tj* Ni>w (JtHcrntrfc'Hl.v •PtitóMiirria ■ IÄ / 's lii.- i><i“!>>«l ThtírPrógrumv Marii# ;- s IfúXGARY : 1< Interview vwlh Pofiig« Mtafeu-r {»«>«« Jmtíitiák) ROMANI n REUlONAl. TOI*K; , WKKKIY illtiÉj 2S/41/49 . oriívB.vt> 19/31 m IS "V ■" AWt>:Mv (liiliii: -:•! ÍÍÍT./Hi.. Kt{, Túri «tllTf «* JZÍfáltK. • Kelet-Európai Szemle: egyik heti kiadványa a SZER- nek.
