Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
t PETŐFI NÉPE • 1990. augusztus 25. HÉTFŐN: RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAK Sok munka vár az Országgyűlésre Tájékoztató a kormány egyes rendelkezéseiről tületi elnökök, alelnökök, közgyű(Folytatás az 1. oldalról) lesz indítványa tárgyalásakor. Aggályos ugyanis, hogy hazánk nagyjait — bármilyen okból — törvényben örökítse meg a plénum. Nemcsak azért, mert e törvényjavaslat elfogadásával — precedenst teremtve — az ilyen jellegű törvényjavaslatok beterjesztésének dömpingje zúdulhat a honatyákra, hanem azért is, mert ez a forma idegen a törvényhozás gyakorlatától. A tájékoztatón elhangzott információ szerint a Ház vezetése arról szeretne tárgyalni a beterjesztő képviselővel, hogy vonja vissza javaslatát. Emellett az alkotmány módosítását indítványozza Fodor András Attila (MDF), törvényjavaslatot kíván beterjeszteni a postatörvény módosításáról Palotás János (MDF) és a társadalom- biztosítási törvény módosításáról Cse- hák Judit (MSZP). A kiemelt nyugdíjak rendszerének megszüntetéséről országgyűlési határozattervezet tárgyalását szorgalmazza Mádi László (Fidesz), s ugyanilyen formában kívánja módosíttatni a sajtóprivatizációs vizsgálóbizottságról szóló országgyűlési határozatot Molnár Péter (Fidesz). Sürgősséggel kérte — érthetően — a kormány az önkormányzati választások pénzügyi szükségleteinek biztosításáról szóló határozati javaslat tárgyalását. A hétfői plenáris ülés fő vitatémája az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról, az átalakulási törvény módosításáról szóló három törvényjavaslat lesz, hiszen mindhárom része a kormány gazdaságátalakítási programjának. A két és fél napos ülésen tárgyalják még a kormányzati munkamegosztás változásával összefüggő egyes törvények módosításáról, a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szójó törvényjavaslatokat, továbbá az Észak-Atlanti Tanács felhívására válaszként adandó ország- gyűlési állásfoglalást. Ismét lesznek interpellációk — ezek ideje kedd délután. A szeptember 3-án kezdődő rendes ülésen egyébként visszaáll a régi tanácskozási forma: hétfő és kedd plenáris ülés, szerda cs csütörtök bizottsági nap. A tájékoztatón szó esett még arról is, hogy a földtörvényt a kormány egyelőre nem terjesztette a plénum elé, mert még meg sem tárgyalta a javaslatot. Információk szerint az.alaposabb előkészítés érdekében a kormány Matol- csy György államtitkár vezetésével ad hoc bizottságot alakít, amelynek feladata az, hogy egyeztesse a földdel kapcsolatos szabályozás egyes rendelkezéseit az alkotmánnyal. Elhangzott az is, hogy jól halad az országgyűlési irodaház átalakítása, komfortos képviselői munkára akal- massá tétele, s várhatóan a második félévi ülésszakon a képviselők zöme már ott végezheti teendőit. Előzetesen az országgyűlési bizottságok véleményét is kikérték: a két ház közül melyikben kívánnak inkább tevékenykedni. Akkor a bizottságok többsége ódzkodott átköltözni, ez az elhelyezési mód már-már konfliktusok forrásává vált. Szabad György vélekedése szerint azonban ez a helyzet magától megoldódik majd, hiszen a képviselők szerdától az irodaházban töltik napjaikat, s célszerűbb lesz ott helyben bizottsági üléseket tartani. Szabad György elmondta azt is: tárgyalásokat folytatnak arról, hogy az Országgyűlési Könyvtár — nyilvános működését megtartva — ismét az Országgyűlés intézményrendszerébe tartozzék, ne pedig egy könyvtár legyén a sok közül, a Művelődési Minisztérium égisze alatt. Terveik szerint az ország- gyűlési irodaházban fiókkönyvtárat nyitnának, kézikönyvtár jelleggel, speciális szolgáltatásokkal a képviselők számára. (MTI) Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal létrehozásáról, Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottság felállításáról határozott csütörtöki ülésén a kormány. Elfogadta a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló törvényjavaslat tervezetét, továbbá utasította az igazságügyminisztert: készítsen előterjesztést az Országgyűlés számára egy olyan parlamenti bizottság felállítása érdekében, amelynek feladata lenne egyes volt állami és pártvezetők politikai felelősségének, vagyoni helyzetének vizsgálata. Ezekről a kérdésekről a kormány képviselői pénteken részletesebben is tájékoztatták az újságírókat. Kiss Gyula tárca nélküli miniszter és Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a szeptember elsejétől működő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal feladatkörét vázolta. A hivatal egyébként csak formáját tekintve új, valójában titkárságként már működik. Ez a hivatal országos hatáskörű államigazgatási és önálló költségvetési szerv, vezetőjét szakmai szempontból a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára és egy tárca nélküli miniszter felügyeli. A hivatal közreműködik a kormány kisebbségpolitikai döntéseinek előkészítésében, kialakítja koncepcióját, értékeli a nemzeti és etnikai kisebbségi helyzetét — ezzel összefüggésben elemzéseket készít —, valamint jogaik érvényesülését. Részt vesz a nemzetiségi törvény előkészítésében, amelynek tervezetét hamarosan szeretnék előkészíteni. Balsai István igazságügy- miniszter további három rendelkezésről szólt. A polgármesterek jogállásával foglalkozó törvényjavaslatot ismertetve elmondta: a fő- és alpolgármesterek, képviselőteslesi elnökök helyzete sajátos, hiszen választott funkciót töltenek majd be, de mert ez fő hivatásuk, funkciójuk összefügg munkaviszonyukkal is. Ezért munkajogi szempontból szükséges szabályozni jogállásukat. Ez a szabályozás lényegében az államigazgatási tisztség- viselők már rendezett jogállásának analógiájára készült. Eszerint a 600 lakosnál nagyobb településeken — ahol nem társadalmi munkában fejtik ki tevékenységüket —, ilyen funkciókat nem tölthetnek be például kereső foglalkozásúak, azok, akik gazdasági társaság vezető tisztségviselői, vagy bármely pártban tisztséget töltenek be. Javadalmazásuk: a legmagasabb polgármesteri fizetés a mindenkori miniszteri fizetés 80 százaléka, a legalacsonyabb pedig ennek 30 százaléka lehet. A tavasszal leköszönt parlament közismert vizsgálóbizottságának — a volt állami és pártvezetők, társadalmi szervezetek vezetői va- gyonvizsgálatát végző bizottságnak — a tevékenysége várhatóan irányadó lehet az új parlamenti bizottság munkájában, holott ez szélesebb körben fog tevékenykedni. E bizottság felállítását a kormány javasolja a parlamentnek annak érdekében, hogy az elmúlt rendszer állami és pártvezetőit ne csak anyagilag számoltassa el, hanem politikai felelősségüket is vizsgálja meg. A kormány ezt a megoldást tartja megnyugtatónak, hiszen az Országgyűlés a teljes szuverenitás alapján, minden rendelkezésére álló eszközzel és az általa meghatározott körben végezheti el ezt a vizsgálatot. A bizottság létrehozására tett javaslat nem a „boszorkányüldözés” szándékával született — hangsúlyozta a miniszter. Pártvélemények az Antall-kormány első száz napjáról (Folytatás az 1. oldalról) szentségét még nem sikerült visszaállítani, annak ellenére sem, hogy a kormány a helyes irányba indult meg az úgynevezett spontán privatizáció kontroll alá helyezésével, általában élénkebbé váló privatizációs tevékenységével. — A privatizációs folyamatban — sajátos politikai jellegénél fogva — a Kisgazdapárt különös figyelmet fordít a földkérdés kezelésére. A probléma megközelítésénél a kisgazdák az 1947-es föld viszonyokból indulnak ki. Úgy ítélik meg ugyanis, hogy az akkor létrehozott tulajdonviszonyok felelnek meg leginlcább a magyar társadalom igényeinek. Sokan kifogásolják, hogy a föld privatizációja miatt végigdőlne a dominósor a tulajdonlás más területéin, például a gyáriparban is. Miért ne dőlhetne! A kisüzemek, különféle kistulajdonok visszaadásával szinte vegytiszta formában hozhatnánk létre azt a középréteget, amely ma olyannyira hiányzik társadalmi szerkezetünkből. Mint ahogy a nagybirtok esetében, itt is törvényes eszközökkel gátat lehetne vetni a nagytőke restaurációjának. Ezzel szemben a nagyüzemek esetében megfontolandó lenne a munkásság tulajdonosi érdekeltségének megteremtése valamilyen formában. MSZP: PIACGAZDASÁG FELÉ, SZOCIÁLIS HÁLÓ NÉLKÜL Horn Gyula, az MSZP elnöke: — A Szocialista Párt nem elsősorban az eredményességet kéri számon a kormányon, mert száz nap alatt nem lehet csodákat művelni. Arra azonban elecsak a kormányprogram irányelvei elnevezést viselő fogalmazvány volt. — Mindezen túl ha kifejezetten elvi szempontból vizsgáljuk az eltelt időszak kormányzati működését, és azt boncoljuk, hogy valóban demokratikus kormányzást és demokratikus parlamenti rendszert eredményezett-e az első szabad választás, akkor azt kell mondanunk, hogy alapjaiban valóban demokratikus berendezkedés jött létre. A parlamenti ellenzék szabadon működhet, nincs elzárva a tömegkommunikációtól, és általában a házszabályt úgy értelmezik a kormányzó pártok, hogy az ellenzék tevékenységén ne essék csorba. Több kormányzati döntés és intézkedés is kifejezetten arról tanúskodott: a végrehajtó hatalom komolyan gondolja, hogy demokratikus parlamenti intézményrendszert kell kialakítani.- Most, a száz nap elteltével egy másik jelenségre is fel kell hívni a figyelmet, s ez nem más, mint a Kisgazdapárt földprogramja. Itt ugyanis felvetődik egy nagyon fontos elvi kérdés: nevezetesen, hogy az MDF meghirdetett egy választási programot, amelynek foldkon- cepciója gyökeresen eltért a Kisgazda- párt elgondolásaitól. Tehát az MDF most a választópolgároknak tett választási ígérete ellenére a maga koncepciójával szöges ellentétben álló törvénytervezetet készül a parlament elé terjeszteni, illetve egy ilyen törvénytervezetre vonatkozó megállapodást látszik megkötni. Márpedig ez egy olyan jelenség az új magyar demokráciában, amire ez idáig nem volt példa: egy nagy párt — ráadásul a kormánykoalíció gerincét alkotó párt — nyilvánosan megszegi a választóknak tett egyik legfontosabb ígéretét. Ez súlyos következményekkel járhat a kormánnyal szembeni bizalmatlanság KÉTSZÁZMILLIÓ DOLLÁRUNKBA KERÜL AZ IRAKI—KUVAITI HÁBORÚ Előzetes becslések szerint akár a 200 millió dollárt is meghaladhatja az a kár, amely az iraki—kuvaiti háború miatt éri a magyar gazdaságot, nem beszélve arról, hogy vállalataink elesnek a már előkészített kuvaiti befektetésektől - nyilatkozta az MTI-nek Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Lehetetlenné válik 45 millió dollár értékű kuvaiti exportszerződés megvalósítása, s igaz ugyan, húgy mintegy 10-15 millió dollár értékű árut valószínűleg más piacokon is értékesíteni lehet, a veszteség akkor is tetemes marad. A speciális műszaki igények szerint készült berendezéseket például bizonyára nem lehet másutt eladni. Az iraki szerződések 10 millió dollárról szólnak, ilyen értékben kellene ebben Jordánia bezárja kuvaiti nagykövetségét —jelentette pénteken a jordániai televízió. E jelentés szerint a kormány felszólította az ország kuvaiti nagykövetét, hogy tájékoztassa elhatározásáról az iraki katonai hatóságokat. Az iraki kormány nem engedi hazautazni Bagdadból az Egyesült Államok kuvaiti diplomáciai képviseletéről eltávozott alkalmazottakat és azok családtagjait — közölte pénteken Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. — Majd akkor távozhatnak, ha az amerikaiak teljesen felszámolják kuvaiti az évben Ikarus-karosszériákat szállítanunk. Miután Irak a magyar államnak 145 millió dollárral tartozik, s ebből az idén 16 millió dollár kifizetése lenne esedékes, ez is a veszteséglistát bővíti. Kuvait, noha mindig jól fizető partner volt, ezúttal egy darabig adósunk marad kintlévőségünkkel, 10 millió dollárral. A magyar képviseletek Kuvaitban és Irakban lévő vagyona mintegy 5 millió dollárt tesz ki, a bár ez egyelőre nem veszteség, mindenesetre veszélyeztetett vagyon. Igen jelentősek az úgynevezett következményes károk. A számítások szerint például 10 millió dollárt költöttek a magyar vállalatok különféle olyan fejlesztésekre, amelyet iraki vagy kuvaiti exportvállalkozásokra szántak. Igen nagy tételt jelent Magyarországnak az is, hogy a háború miatt az olaj nagykövetségüket — mondják az iraki hatóságok. (Az amerikai nagykövetség alkalmazotti állományát, mint sok más nagykövetségét, minimálisra — 12 főre — csökkentették. Most az a mintegy 100 fő rekedt Bagdadban, akiknek az amerikai kormány meghagyta, hogy térjenek haza.) Az Európai Közösségek kérni fogják a Biztonsági Tanács sürgős összehívását, ha Irak korlátozza a nyugat-európai nagykövetségek működését a bekebelezett Kuvaitban. így döntöttek pénteken Rómában a 12 EK-tagállam külvilágpiaci ára jelentős mértékben emelkedett, a magyar szakemberek a szovjet kőolajszállítmányok elmaradásától függően akár 120 millióra is becsülik az árkülönbözet miatti veszteséget. Körülbelül 1 millió dollárt tesz ki a Kuvaitban tartózkodó 159 magyar állampolgár személyi vagyona, s ugyanennyire becsülhető az evakuációs költség. Következményes kárként könyvelhető el az is, hogy a magyar vállalatok egy olyan 50 millió dolláros kuvaiti beruházástól esnek el, amelynek megvalósítása néhány héttel ezelőtt már küszöbön állt, továbbá egy 100 millió dolláros kuvaiti befektetési alap létesítése is füstbe ment. Sajnos az is várható — fejezte be az államtitkár —, hogy a térség országaival, elsősorban Szíriával és Libanonnal a közeljövőben szintén csökkenni fog a forgalmunk. (MTI) ügyminisztériumának politikai igazgatói. A határozatról az olasz külügyminisztérium adott ki közleményt,. A kuvaiti brit külképviselettel megszakadt a telefon-összeköttetés — közölte pénteken a londoni külügyminisztérium. Margaret Thatcher kormányfő aznap megerősítette, hogy nem zárják be az ország kuvaiti nagykövetségét. Az „iraki diktátorra” hárította a felelősséget azért, ha valami történnék a nagykövetség alkalmazottaival. A Wisconsin nevű „veterán” amerikai hadihajó (már a második világháborúban is szolgált) pénteken befutott a Perzsa (Arab)-öbölbe — jelentette Dubaiból a Reuter hírügynökség. Feladata nyilván az, hogy segítsen lezárni a vízi utakat az iraki kereskedelem előtt. A kuvaiti emigráns kormány a sza- úd-arábiai Táifban bejelentette, hogy kuvaiti emigránsok soraiból „felszabadító hadsereget” szervez. Izrael provokációtól tart Egy esetleges Öböl-menti háború nem Izrael ügye, ám ha Szaddám Husszein iraki elnök belekeveri a háborúba Izraelt, akkor Izrael egyetlen célja a háború mihamarabbi befejezése lesz — mondotta Jichak Samir kormányfő csütörtökön egy amerikai küldöttséggel folytatott megbeszélésein. Kijelentéseit a pénteki sajtó idézi. Amint azt Benedek Pál Tel-Avivból jelentette, izraeli megfigyelők attól tartanak, hogy az iraki diktátor Jordánia útján vagy más módon Izrael elleni provokációra tesz majd kísérletet. Az lehetne — bizonyos megfigyelők szerint — az egyetlen módja annak, hogy Szaddám a jelenleg megosztott arab világot maga mögé állítsa, hogy Irak tulajdonkeppen az amerikai imperializmussal szövetkezett cionizmus ellen háborúzik. Abból a célból, hogy erre ne kerülhessen sor, Izrael alapvető érdeke megrövidíteni az esetleges háborút, ha annak kitörését megakadályozni már nem lehet. lljabb többpárti megállapodás Bács-Kiskunban „Jánoshalmáért választási szövetség” el- néVéíéssel ' újabb többpárti megállapodás született Bács-Kiskunban a helyhatósági választások előkészületeként. Jánoshalmán a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és a Vállalkozók Pártja helyi szervezeteinek megbízottai csütörtökön, az éjszakába nyúló órákban írták alá azt az egyezséget, miszerint a politikai és önkormányzati rendszerváltás érdekében a város 19 tagú képviselőtestületében a tíz egyéni helyre közös jelölteket állítanak. Abban is megállapodtak, hogy a listáról megszerezhető kilenc helyre közösen jelölnek összesen 18 személyt. A hat párt helyi szervezeteinek célja a választási szövetséggel az, hogy a lakosság körében népszerű, az önkormányzati tagságra erkölcsileg, szakmailag alkalmas jelölteket együtt támogassák meg, a szűkebb pártérdekeket félretéve. Ez nem jelenti azt, hogy a helyhatósági választások során a jelölteknek nem kell kiállniuk a nyilvános megmérettetésre. Győzelmük korántsem eldöntött, hiszen e hat párton kívül más politikai erőknek >is nagy befolyása van Jánoshalmán — így a Független Kisgazdapártnak, a Keresztény Demokrata Pártnak és a Szocialista Pártnak is —, s a végső szót a választó- polgárok mondják ki. A Duna—Tisza közén egyébként nem a jánoshalmi az első többpárti egyezség. Kiskőrösön a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt helyi szervezetei állapodtak meg a közelmúltban. A közös jelöltekre vonatkozó egyezség azonban Kiskőrösön nem az összes, hanem mindössze öt egyéni helyre szól. Annak érdekében, hogy a város képviselőtestületében helyet kapjanak olyan szakemberek is, akik hozzáértésükkel, szakmai tudásukkal befolyásolni és ellenőrizni tudják a hivatali apparátus által kimunkált, a testület döntésére váró előterjesztéseket. A többpárti megállapodások aláírói mindkét városban hitet tettek amellett, hogy törekszenek a korrekt versengésre, a választási kampány eldurvulásának megakadályozására, a választási küzdelem írott és íratlan etikai szabályainak betartására. gendő lett volna ez az idő, hogy a kormány hiteles, reális kibontakozási programot tárjon a társadalom elé. Tudatában vagyunk annak, milyen nehéz örökség várt az új kabinetre, ugyanakkor a tapasztalatok szerint meglehetősen sok időt pazarolt el, mindenekelőtt azzal, hogy szakmailag nem megfelelően előkészített törvénytervezeteket nyújtott be az Országgyűlésnek. A piacgazdaság kiépítésének szükségességével az MSZP egyetért. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a koalíciós kormány teljesen figyelmen kívül hagyta a piacgazdaság szociális elemeit. E tekintetben a koncepció körvonalai sem láthatóak, sőt a társadalmi feszültségek növekedésével'kell számolni. Mint minden átalakulás idején, ezúttal is elkerülhetetlen az infláció. Ez azonban ma nem elsősorban radikális gazdasági lépések, hanem jórészt a rossz irányítás következményeként jelentkezik, felvetve a kormányzat felelősségét. — A humán szféra területén is számos meggondolatlan lépést tett az Antall-kormány, példaként említhetem többek között a hitoktatással összefüggő megnyilatkozásokat, amelyekben végül is az illetékes tárca visszakozásra kényszerült. Ide tartozik a B-listázás kérdése, s egyébként is észrevehető, hogy felerősödött az a tendencia, amely szerint nem a szakmai alkalmasság, hanem a párttagság alapján döntenek egyes posztok betöltéséről. FIDESZ: PROGRAM HELYETT FOGALMAZVÁNY Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője:- A száz nap értékelésekor azért érezhetünk csalódottságot, mert a kormány azt ígérte, hogy a száz nap elteltével letesz a parlament elé egy részletes programot. Hiszen amit Antall József hivatalba lépésekor meghirdetett, az tekintetében. KDNP: A SZÁZ NAP SIKERES VOLT Birkás János, a Kereszténydemokrata Néppárt társelnöke: — A koalíciós kormány elmúlt 100 napja kifejezetten sikeres volt, akkor is, ha a közvélemény ezt nem érzékeli, az ellenzék pedig megkérdőjelezi. Miközben a kormány — a parlamenten keresztül, ha törvényhozási tapasztalat és gyakorlat híján is — biztosította a rendszerváltást megszilárdító intézkedések jogi feltételeit, az ellenzék türelmesnek nem nevezhető magatartást tanúsított vele szemben. Kíméletlenül bírálta a kormányt, és ígéretével ellentétben nehezítette a törvényalkotói munkát. Ennek ellenére sikerült megnyitni az utat a közvetlen, helyi néphatalom kibontakozása és gyakorlása előtt. A KDNP álláspontja szerint érthető, hpgy a kormány tevékenységét a közhangulat, az ország lakossága nem tudja honorálni, az ellenzék pedig támadja, illetve kevesli. Ennek fő oka az, hogy a kormány nem tudta jól „eladni” tényleges eredményeit, de nehézségeit sem érzékeltette kellőképpen. Igaz, a társadalom nem vádolható türelmetlenségéért. A közvélemény kedvezőtlen alakulásában azonban kétségtelenül közrejátszik, hogy a kormány- koalíció vezető ereje, élén a miniszterelnökkel, nem tudott megfelelően koordinált együttműködést kialakítani partnereivel. így a közvélemény csak a koalíció elmosódott képét látja, ugyanakkor az ellenzék indokolatlan és türelmetlen hangvételű politikája erőteljesebben befolyásolja a véleményformálásban. Ily módon az állampolgár nem tudja reálisan értékelni a belpolitikai fejlődés eredményeit és gyengéit, ez pedig a polarizáció és a növekvő türelmetlenség veszélyét rejti magában. Holott ez a kormány jobb, mint a híre — szögezte le a KDNP társelnöke. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT HAZAI VERESÉGEK NB I-es labdarúgómérkőzések: Vasas—Ú. Dózsa 2-r--5 (0—3). Videoton—Bp. Honvéd 1—3 (1-1). A Külügyminisztériumba kérették Románia nagykövetét Tomaj Dénes külügyminisztériumi államtitkár-helyettes pénteken a Külügyminisztériumba kérette Simion Popot, Románia budapesti nagykövetét és kifejezte a magyar kormány mély aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a második bécsi döntés 50. évfordulóját egyes romániai szélsőséges csoportok provokatív, magyarellenes megmozdulásokra kívánják felhasználni. Kifejezésre juttatta a magyar kormány azon elvárását, hogy a román kormány határozott és hatékony lépéseket tegyen a tervezett szélsőséges akciók megelőzésére, s szavatolja a romániai magyarság jog-, vagyon- és életbiztonságát, rámutatva arra, hogy a sovén szervezetek tevékenységének megtűréséből származó minden következményért a román kormányt terheli a felelősség. Tomaj Dénes átadta a román nagykövetnek a Magyar Külügyminisztérium e kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatát. (MTI) A diktátor háborúzik, a lakosságot az éhínség fenyegeti Az iraki egészségügyi miniszter csütörtökön felhívással fordult az ENSZ három szakosított szervének vezetőségéhez, hogy gyakoroljanak nyomást a világszervezetre és más országokra az Irak ellen elrendelt embargó feloldása érdekében. Az INA iraki hirügynökség beszámolója szerint az egészségügy-miniszter az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetéhez (FAO) és Gyermekalapjához (UNICEF) küldött levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a blokád sérti a nemzetközi törvényeket, és éhínséggel fenyegeti az irakiakat, elsősorban a gyermekeket és az öregeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatójának küldött üzenetében pedig a gyógyszer-utánpótlás leállításának veszélyeit ecsetelte. Jordánia pénteken délután ismét megnyitotta az előző napon lezárt határát az Irak felől áradó menekülők előtt. A belügyminisztériumban bejelentették, hogy az ország napi húszezer személy fogadására áll készen. Mivel azonban a menekülők rendkívüli tömege erősen próbára teszi a közel-keleti ország gazdaságát, Jordánia segítségért fordult az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A katasztrófák áldozatainak megsegítésére alakult hivatal (UNDRO) genfi központjában már be is jelentették, hogy a jövő hét elején Olaszországból repülőgép indul Jordániába, fedélzetén 30-40 tonna élelmiszerrel, ivóvízzel, takarókkal. A ciprusi kormány engedélyével csütörtökön nyolc amerikai kiszolgáló helikopter szállt le Paphos nemzetközi repülőterén. A helikopterek üzemanyagot vételeztek, és pénteken egyiptomi úticéllal folytatták útjukat.
