Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-23 / 197. szám
1990. augusztus 23. • PETŐFI NÉPE • 5 VESZÉLYBEN A „TISZTA FORRÁS”? A turisták veszik leginkább a kalocsai termékeket A japánoknak nagyon tetszik a riseliőzött ruha: akár 50-60 ezer forintot is adnak egy ilyen kalocsai motívumos estélyi ruháért. De legszívesebben maguk készítenék, a maguk módján persze, mindjárt a legmagasabb technikával: számítógépbe programozva a műveletet. Megpróbálták, nem sikerült. Vagy a szál szakadt el, vagy az anyag húzódott össze, vagy más probléma adódott. Felhagytak a kísérletezéssel, megveszik inkább a késztermékeket. A „sztorit” Farkas Ferenc, a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke mondta el, miközben arról beszélgettünk, hogy veszélyeztetve látja a tiszta népművészet jövőjét. Nem a japánoktól vagy a hozzájuk hasonlóan fellépő partnerektől félti: ők nem „koppintanak”, hanem tanulni és venni akarnak. A gondot inkább a hazai „arctalan” konkurencia okozhatja — és fogja is okozni véleménye szerint, ha nem vesszük elejét még idejében. Eddig — hosz- szú évek óta — a Népi Iparművészeti Tanács őrködött a piacra kerülő áru valódisága fölött: az általuk zsűrizett és a jellegzetes emblémával ellátott termék minősült népművészetinek. Csak „tiszta forrásból” származó, azaz a tanács által zsűrizett áruból vásároljunk, hirdették a tévében. így hintették el a köztudatban azt is, hogy az embléma nélküli termékek — bár hasonlíthatnak az igazihoz — mégiscsak utánzatok, értéktelenek. Természetesen nem minden egyes darabot, hanem minden termékféleséget (mintát) bírált felül a tanács. Túl azon, hogy vigyázta a népművészet tisztaságát, ez a szervezet (testület?) a piacszervezésben, a propagandában is sokat segített a termelő cégeknek. A tanács működését az ipari szövetkezetek országos szövetsége, az Okisz és a kulturális minisztérium finanszírozta. Most azonban, hogy az Okiszt átszervezték, vagyonát a szövetkezetekre „íratták” (nevesítették), a szövetségnek nincs alkalma a tiszta forrás őrzésére pénzt áldozni. Arra pedig, hogy a minisztérium egyedül fizesse a testület munkáját, egészen biztos, hogy nem lehet számítani. Pedig ha a tanács megszűnik, a hamisítványok el fogják árasztani a piacot. Teljesen jogos Farkas Ferenc aggodalma. Korábban is volt már hasonló tapasztalat: giccsek, utánzatok bukkantak fel a piacon, vásárokon, sőt megjelentek a boltokban is, legfőképpen az idegenforgalmi szezonban. Nehezen sikerült megtisztítani, s aztán tisztán tartani az árukínálatot. S hogy mennyire a leginkább becsapható turisták vásárolnak, azt a kalocsai termékek forgalma is bizonyítja: tavasztól-őszig 60 százalékkal nagyobb, mint az év másik felében. A kalocsai szövetkezet egyébként hosszú ideje kiegyensúlyozottan gazdálkodik. Árbevételük 90- 92 százaléka népművészeti termékek forgalmazásából származik. Tőkés megrendelésre készül (Japánba, az NSZK-ba, Franciaországba és Amerikába kerül) árujuk 40 százaléka, de a hazai boltokban is többnyire nyugati turisták veszik meg. A riseliőzést, kézimun• Kákonyi Józsefné és Tompái Lászlóné kézimunkamintát készítenek. (Tóth Sándor felvétele.) kázást bedolgozókra bízzák, akik jól keresnek ezzel a munkával (a nyolcezer forintot is elérik tisztán, s még rezsitérítést is kapnak), de most már a közös üzemben dolgozók sem mondhatják, hogy lemaradnak a város többi üzemében dolgozók (átlag)fizetésétől. A közelmúltban emelték a bérüket 20 százalékkal, s hasonló mértékű növelésre hamarosan ismét számíthatnak. A. M. • Japán rendelésre készült ez a gyönyörű terítő. (Archív felvétel.) . .waMW^'iT7!! PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FILM a Total Recall (Az emlékmás) A Phillip K. Dick elbeszélésének alapötletét felhasználó új amerikai produkció — az augusztusi premierek „nagyágyúja” — kifejezetten csak azoknak a nézőknek ajánlható, akik jól viselik az akciofilmek legszélsőségesebb, legvéresebb hatásmechanizmusait. Jó „bemelegítést” jelenthettek ehhez a főszerepet alakító Schwarzenegger korábbi opuszai; a többi között például A Ragadozó, a Vörös Zsaru vagy a Halálosztó. A legújabb kasszasiker, a produkciós információk szerint „szórakoztatóan izgalmas futurista önfelfedező-odüsszeia”. Vagyis sci-fi. Rendezője Paul Ver- hoeven, aki először 1987-ben a Robotzsaru-^ kóstolt bele a műfajba. A történet 2084-ben, a harmadik világháború után játszódik — részben a Földön, részben a Marson. A világot ekkor már két szembenálló politikai tömb uralja. Gyarmatosították a Marsot is, ahol manapság a legsűrűbbek a zavargások. Douglas Quaid ( Schwarzenegger) megismerkedésünkkor nehéz fizikai munkát végző építőmunkás, akit —- látszólag — egyáltalán nem érdekel a politika. Ügy tűnik, egyetlen gondja van csupán: gyönyörű felesege mellett is visszatérő álmok gyötrik; emlékképek egy vörös fényben fürdő bolygóról és egy gyönyörű barna nőről. Quaid hétköznapi élete egyszer csak minden figyelmeztetés és előjel nélkül foszladozni kezd, miközben mögüle egy titokzatos, és nagyon-nagyon más élet kezd kirajzolódni. Egyre nehezebb eldönteni, vajon tényleg csupán álmok ezek, vagy Quaid maga is csak egy álom főszereplője? Mi igaz és mi nem igaz? Felkeresi az emlékbeültetéssel foglalkozó irodát, amely ügyfeleinek memóriájába — afféle rendhagyó Ibusz-utazásként — soha át nem élt kalandos kirándulások emlékeit ülteti be. Ezzel kezdődnek a bajok, ugyanis a hamis emlékek bevésése közben kiderül, hogy Quaid agyát előzőleg „árnyékolták”, s régi énje, mely eddig gátlás alatt volt, most a maga erőszakos módján előtör. Az Emlékmás Rt. technikusait nem érdekli, mi vezérli ezt az újonnan felbukkant személyiséget, bár gyanítják, melyik titkos, ügynökség volt a tettes. Az emlékárusok csak a cégük hírnevét féltik, ezért elkábítják a skizoid rohamban vergődő férfit. Egyúttal eltörlik persze e látogatás emlékét is. Quaid utazási terve mégsem marad titokban, egyik percről a másikra a Bolygóközi Ügynökség és más, egyelőre be- azonosíthatatlan üldözők célpontjává válik. Az őrült tempójú akciók közben nem sok ideje marad azon töprengeni, hogy kicsoda is valójában ... Az azonban egyre bizonyosabb, hogy van valami az agyában, amit ő maga ugyan elfelejtett, de üldözői számára veszedelmes lehet. Verhoeven, a rendező szerint a produkció végül is a valóságról szól, s ez pszichológiailag igen bonyolulttá teszi a mését. A néző számára úgy tűnik, hogy egy lassan kifejlődő krimicselekmény tanúja, hirtelen azonban egy örvény peremén érzi magát, mert nem tudja, valódi vagy „emlék”- történéssel van-e dolga. K. J. KÖNYV X Czellár Katalin Stájerország (Steiermark, korábban Stiria) könyve a Panoráma „mini”köny- vek sorozatának új kötete. Hangulatos fotói, olvasmányos stílusa, sok-sok térképe, gyakorlati útmutatói biztosan sokakat ausztriai ví- kendre buzdítanak. Ausztria zöld szíve Stájerország, körülbelül az ország közepén fekszik. Területének nagy része hegység, a szelíd dombokat 2000—3000 méter közötti hófödte csúcsok váltják fel. A csodás Dachsteini gleccser, Weizklamm kisebb- nagyobb folyói, patakok, tavai nagyobb része fürdésre vagy vitorlázásra is alkalmas. S mert sok a víz, tavasztól őszig csodás zöldek az erdők, a mezők, mesés barokk, rokokó kisvárosi főterek, békés alpesi tanyák, gótikus falusi templomok, várak, a reneszánsz és a barokk sokszínű egyházi és világi emléke, búcsújáró helyek (többek között Mariazell) várja a kikapcsolódásra vágyókat. Ideális kiránduló- hely Stájerország, a pihenni vagy kirándulni vágyók egyaránt felfedezhetik az igényük (no meg pénztárcájuk) szerinti turisztikai lehetőségeket. Az országrész szépségei mellett óriási értéke a területnek a jó turisztikai fogadókészség, szállodák tömege (olcsóbb ifjúsági szálláshelytől a nagyszállóig) csalja a vendégeket, kellemes éttermek, fogadók, kitűnő sportolási lehetőségek sora áll a turisták rendelkezésére. k. m. A KGB a kamerák előtt A moszkvai Dzerzsinszkij téren látható hatalmas épület egyesekből olthatatlan kíváncsiságot, másokból tiszteletet, ismét másokból egészen más természetű érzéseket vált ki. Mindenki jól tudja, milyen szerv működik itt, habár az épületen egyetlen felirat sem található, a szomszéd házon lévő „A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának fogadóirodája” táblán kívül. Mi történhet az ajtók mögött? A Novosztyi Sajtóügynökség újságírói által forgatott filmben először hallhatunk a KGB tevékenységének néhány területéről és az ott dolgozó emberekről. A KGB egyes részlegeit hosszú, éveken keresztül megbízhatóan védelmezték az illetéktelenek, többek között az újságírók kíváncsiskodásától. Előttünk először nyíltak meg az intézmény kapui. Igaz, csak egy ismerkedés erejéig. A KGB tevékenységét munkatársai — G. J. Agajev vezérezredes, a KGB elnökhelyettese és a különböző osztályokat vezető tisztek ismertetik. A film alkotóinak, Jelena Kovaljovának és Sztanyisz- láv Beljanyinovnak sikerült megrajzolniuk a csekisták pszichológiai portréit. Akármilyen figyelmesen lapozza is valaki „A szovjet felsőoktatási intézmények” című kiadványt, sehol' sem találja a KGB főiskolájának nevét. Kik tanulnak itt? Milyen szakmát kapnak? Az APN filmjét megtekintve erről is tudomást szerezhetünk a főiskola hallgatóitól és tanáraitól. Láthatjuk a hallgatók sport- és lőkiképzését, kriminalisztikai óráját és életük más részeit. A forgatócsoport eljutott a KGB számítóközpontjába, az operativ ügyeletesi szolgálathoz, a KGB fogadóirodájába, a nyomozó osztályra és a nyomozási elkülönítőbe is. A néző megismerkedhet egy külföldi ügynök leleplezésének és letartóztatásának folyamatával. Fontos helyet foglal el a filmben a szovjet felderítöről, Kim Philbyről szóló rész, amelyben özvegye, Rufina Ivanovna és Jurij Mogyin ezredes, a Philbyvel külföldön együtt dolgozó KGB-munkatárs beszél a szovjet hírszerzőről. Az APN filmjének résztvevője volt Paul Payol, a francia titkos szolgálatok munkatársa és Alain Gairén francia újságíró is. A filmet Vlagyimir Kijucskov, a KGB elnöke kommentálja. (APN) , A költöző madarak izomzata A költöző madarak szárnyizmainak fölépítése szorosan összefügg azzal a távolsággal, amelyet a madarak vándorlásuk során megtesznek. Svéd kutatók megállapították, hogy azoknak a költöző madaraknak, amelyeknek nagy távolságot kell berepülniük, jóval rövidebbek az izomrostjaik, mint azoknak a madaraknak, amelyeknek közelebb van a téli szálláshelyük. Ezek szerint a rövidebb rostú izomzat összefügg a nagyobb teljesítőképességgel. A magyarázat az lehet, hogy az izomrostokat a vérerek finom hálózata veszi körül: belőle kapják a működésükhöz szükséges oxigént és tápanyagokat. Minél rövidebbek az izomrostok, annál szükebb érhálózat fonja be őket, s annál gyorsabban jutnak az őket éltető anyagokhoz. A kutatók tizenöt rövid, illetőleg nagy távolságot berepülő madárfajnak a vizsgálatából jutottak erre az eredményre. Az előbbiek között volt például a vörösbegy, az utóbbiak között a nádirigó.
