Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-17 / 193. szám
I 4 A kormány tegnapi üléséről lapzártáig információt nem kaptunk, ezért holnapi lapszámunkban tájékoztatjuk olvasóinkat a kormányülésen elhangzottakról. HOLNAP Történelmi vállalásunk, hogy a demokrácia ne csak vendég legyen (Beszélgetés az Országgyűlés elnökével) (4. oldal) Irak nem engedi haza a magyar állampolgárokat Csütörtök reggelre az iraki hatóságok jóváhagyták a Ku- vaitban és Irakban tartózkodó magyarok evakuálásának tervét, ám aznap délután az iraki külügyminisztérium szóbeli közlése semmissé tette a magyar erőfeszítéseket. Herman János külügyi szóvivő még a hazaszállítás menetének ismertetésével kezdte csütörtök délutáni tájékoztatóját, ám „hírnök jött”, s rövid szünet után már nz alaposan kidolgozott tervek összeomlásáról számolt be a tisztviselő. A magyar külügyminisztérium az iraki—kuvaiti háború első napja óta próbálta megszervezni a kinti magyar kolónia hazatérését. Az elképzelések kidolgozása során a kellő biztonság megteremtését és a lehető legrövidebb út kiválasztását tartották szem előtt. Az első változat szerint az iraki Basra városán keresztül vezetett volna a magyarok útja, ám a diplomaták nem kapták meg az ehhez szükséges iraki engedélyt. Szaúd-Arábia kész lett volna segíteni — lehetővé téve, hogy egy ottani repülőtérről induljon haza a csaknem 200 magyar :—, de a katonai fejlemények ez alól az elképzelés alól is kihúzták a talajt. Az Irak és Irán közti — egyelőre IfS feszült helyzet miatt irreális a kelet felé távozás is. így csak Irakkal, illetve Irakon keresztül haladva Jordániával lehett számolni, mint a magyarokért indítandó repülőgépek célállomásával. Bizonyos jelekből úgy tűnik, hogy a bagdadi kormányzat szeretné elérni: az idegen állampolgárok hagyják el Kuvaitot, de ne távozzanak Irakból is. A bagdadi hatóságok jelezték: továbbra is érvényesnek tartják azokat a szerződéseket, amelyekkel külföldiek iraki cégeknél vállaltak munkát — azaz az irakiak nem járulnak hozzá az ő távozásukhoz. A magyar diplomácia, szinte azonnali válaszában, a nemzetközi joggal ellentétes, elfogadhatatlan lépésnek nevezte az iraki intézkedést. A magyar álláspont szerint minden magyarnak joga van hazatérni, a munkavállalási szerződések, a körülmények változása miatt, érvényüket vesztették. Az invázió során iraki fogságba került öt magyar állampolgár még mindig Bagdadban tartózkodik — válaszolt az MTI kérdésére Herman János, s hozzátette: az ő hazatérésükre is csak szóbeli ígéret hangzott el. A magyar külügyminisztérium rendelkezésére álló információk mindenesetre azt bizonyítják, hogy a Kuvaitban és Irakban levő magyarokat nem fenyegeti veszély. Magyarországi családtagjaikat a minisztérium folyamatosan tájékoztatni fogja. KECSKEMÉTEN 19 VÁLASZTÓKERÜLET LESZ A pártok elfogadták a tanácsi javaslatot Néhány bátortalan megjegyzésen kívül nem hangzott el komolyabb ellenvetés a kecskeméti egyéni választókerületek új felosztásának tanácsi koncepciója ellen a városban működő pártok és társadalmi szervezetek részéről. All párt és a tanácsiak szerdai megbeszélését ilyenformán egyetértés jellemezte, a választáson „ringbe” szállók valamennyien elfogadták a tervezetet. Dr. Erdei Attila szervezési és jogi esztályvezető a város térképe előtt mutatta meg a 19 kerületet. Bevezetőjében szólt arról, hogy ilyenformán Kecskeméten az önkormányzati testületbe 19-en egyéni körzetből, 18-an pedig listán jutnak be. A megbeszélésen szóba került az is, hogy a polgármestert nem közvetlenül, hanem az új képviselők révén fogják megválasztani, mivel a lakosság létszáma meghaladja a tízezret. A 37 tagú testület ezért tulajdonképpen már a választások után egy fővel kiegészülhet, amennyiben a helyi honatyák olyan polgármesternek szavaznak bizalmat, aki nem került be az önkormányzatba. A tanácsi osztályvezető elmondta azokat a szempontokat, amelyek az új kerületek kialakításánál vezérelték őket. A két országgyűlési körzet határát tanácsos volt most is figyelembe venniük, ügyelni kellett a választói számarányokra; elérték, hogy minden kerülethez tartozik kisebb- nagyobb lakótelep, és megmaradtak az eddigi szavazóhelyek. A legkisebb lélekszámú körzetben 2800, a legnagyobban 5200 választópolgár él. Ennek bizonyos hátrányait említette meg az MSZMP képviselője a megbeszélésen: nevezetesen az egyszázaléknyi ajánlószelvény gyűjtésekor. Az MDF pedig a pontos választói létszámot szerette volna megtudni, amit azonban csak a választói jegyzék elkészítése utánra, augusztus 27-ét követően ígért dr. Adorján Mihály tanácselnök. A pártok és társadalmi szervezetek, valamint a tanácsi vezetők párbeszédén dr. Fáy Ferencné ismertette a szovjet csapatok kivonulása során felszabaduló ingatlanok hasznosításával kapcsolatos eddigi intézkedéseket, elképzeléseket 13. Mivel az a sajátos helyzet állt elő — mondta —, hogy a rövidesen megválasztandó önkormányzat tulajdonképpen „örökli” majd a korábbi vezetőknek a tárgyalásokban tett lépéseit, ezért az álláspontokat mindenképpen egyeztetniük kell. A pártok egy része megjelent a laktanyák műszaki szemléjén; dr. Fáy Ferencné pedig újólag ígéretet tett arra, hogy igény esetén további laktanyalátogatásokra kérnek engedélyt a kecskeméti szovjet alakulatoktól. N. N. M. ! Nagyboldogasszony, 1990, Kalocsa Érseki szentmisén emlékezett meg Kalocsa katolikus közössége a Főszékesegyház búcsúnapján, Nagyboldogasz- szony ünnepén a mennybe fölemelt Szűz Máriáról. Képes» „tudósításunk” lapunk harmadik oldalán található. Szent István-napi ünnepségek Államalapító István királyunk és az új kenyér ünnepére készül hazánk. Szerdai számunkban a jeles országos eseményekről tájékoztattuk olvasóinkat, az alábbiakban abból adunk ízelítőt, hogy Bács-Kiskunban, egyebek között, milyen programok szerepelnek az ünnepen. • (Folytatás a 2. oldalon) EURÓPA-NAP ’90 — HATÁR MENTI TALÁLKOZÓK NYOLC HELYSZÍNEN — MINISZTEREKET, NAGYKÖVETEKET VÁRNAK A FÓRUMOKRA Tizenegy nyelvű nyilatkozat tábortűznél A magyar határok megnyitása történelemformáló tett yolt. A szögesdrótok eltávolítását számon tartja a história, bármerre is forduljon a világ. A tavaly augusztusban az osztrák—magyar határnál rendezett pikniket buzdító jelképnek szánták szervezői. Közösen bontották az embertelen ideológiát megtestesítő akadályokat a határ két oldalán élők. Idén, holnap, nyolc helyen emlékeznek erre a napra hazánkban. A kezdeményező Magyar Demokrata Fórum nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a fórumokat, az emlékezés alkalmait össznemzeti ügynek tekinti. Szívesen látnak mindenkit a határok menti rendezvényeken. Határozottan felkérték a szónokokat, hogy — a napi politika, a pártküzdelmek, a. napi gondok kikapcsolásával —7 elsősorban hazánk és Európa lehetséges közeledéséről szóljanak. Fertőrákosra várják Antall József miniszterelnököt, Für Lajos és dr. Horváth Balázs minisztereket, valamint több nyugati ország budapesti nagykövetét, meghívták Alois Mock és Genscher urat is. A megyénkhez közeli Röszkén délután 2 órakor kezdődik, és este 8 óráig tart a kulturális és politikai program, amelyre hivatalos Jugoszlávia, Ausztria magyarországi nagykövete; Raffay Ernő államtitkár és Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke. A másik megyénkben MDF-vezető, Kozma Huba a letenyei ünnepségen vesz részt. Az említetteken kívül Somoskőújfalun, Sátoraljaújhelyen, Beregsuránynál, Ártándon, Drávaszabolcson hívják a határ két oldalán élőket, nemcsak magyarokat, hanem románokat, szerbeket, ruszinokat, szlovéneket, németeket, osztrákokat, szlovákokat. . A nyolc helyszínen este nyolc órakor, tábortűz mellett olvassák fel az erre az alkalomra készített, 11 nyelvre lefordított, az európai összefogás gondolatát méltató nyilatkozatot. H. N. (Tóth Sándor képriportja) KIHEZ LEVÉL, KIHEZ A BEHAJTÓ MEGY Háromszázmillió hiányzik a kasszából Nem tudom, örülhetünk-e a ténynek: jobbak vagyunk, mint az átlag, legalábbis a társadalombiztosítással szembeni tartozást illetően. A kormányszóvivői iroda múlt heti közleményében bejelentett 16,7 milliárd forint adósságból „mindössze” 300 millió jut Bács-Kiskun megyére, ennyi társadalombiztosítási járulékot nem fizettek be a munkáltatók es munkavállalók idén a megyei igazgatóság számlájára. A 19 megyére számolva az átlag tehát úgy 800 millió körül van, s nálunk az összeg azért ilyen szerény — mondja dr. Lapp Jenő igazgató —, mert az eladósodott nagy iparvállalatok és tönkremenő bányák nem Bács-Kiskunban vannak. A megye hátránya — a fejletlen ipar — ez egyszer némi előnyt jelent. Már ameddig, persze, mert a mezőgazdaság egyre reménytelenebb helyzetét a társadalombiztosítás kasszája is megérzi előbb-utóbb. Júliusban a megyei igazgatóság legnagyobb adósait fizetésre szólította fel, kilátásba helyezve a felszámolási eljárás kezdeményezését, amennyiben a megjelölt határidőig nem rendezik kötelezettségeiket. A levél hatására több vállalat azonnal fizetett, a Dutép például kiegyenlítette egész, 23 tnillió forintos tartozását. A tsz-ek nagy része viszont halasztást kért augusztus, illetve szeptember végéig. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, amelynek felszámolása — amennyiben a kormányzat szándéka valóban komoly — a küszöbön áll, ugyancsak haladékot kapott a megyei igazgatóságtól szeptember közepéig. Addig kell kifizetnie 5 millió forintos tartozását, méghozzá késedelmi pótlék nélkül. Ha közben megindul a felszámolási eljárás, az igazgatóság kénytelen lesz futni a pénze után. A társadalombiztosítással szemben a gazdaság minden szektora eladósodott már Bács-Kiskunban is, a kisiparosok például 59 millió forint járulékkal tartoznak. Hozzájuk viszont az igazgatóság nem udvariasan fenyegető levelet, hanem azonnal a végrehajtási előadókat küldi, akik beszedik az átlagosan 7-8 ezer forintos tartozásokat. Az igazgató úgy véli, a második fél évben javulni fog a fizetési fegyelem. Egyrészt a mezőgazdasági üzemek hozzájutnak a termékértékesítés bevételeihez (bár ezeket az aszálykár jelentősen csökkenti), másrészt a 2 százalékról 4 százalékra emelt késedelmi pótlék arra ösztönzi a cégeket, hogy időben fizessenek. Am, ha a tartozások nem csökkennek, netán tovább növekednek, a társadalombiztosítás igen nehéz helyzetbe kerül. Nem beszélve a nyugdíjasokról és szociális segélyezettekről, akik esetleg hiába küldenének fizetési felszólítást a késedelmeskedő hivatalnak, megjelölve a fizetés végső határidejét. A Bács-Kiskun Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság bevételei egyébként 1989-ben elérték a 11,68- milliárd forintot, az összes kiadás 11,63 milliárd volt. Utóbbiak közül legnagyobb tételt a nyugdijak jelentették: tavaly 7,5 milliárd forintot folyósítottak ilyen címen Bács-Kiskunban. 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. M. Ä;
