Petőfi Népe, 1990. augusztus (45. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-15 / 191. szám

AZ IRAKIAK KIFOSZTOTTÁK A KUVAITI BANKOKAT Tengerbe süllyed félmiíliárd dollárnyi arany? Irak mintegy 3 milliárd dollárnyi aranyat, külföldi valutát és más ér­tékeket vitt el kuvaiti pénzügyi és kereskedelmi intézetekből — jelen­tette keddi számában a The 'New York Times. Londonban és az Öböl térségé­ben dolgozó arab pénzügyi szakem­berekre hivatkozva az amerikai lap kiemeli, hogy az invázió után meg­szerzett érték jelentős mértékben megnövelte Irak pénzügyi tartalé­kait. Arab tisztségviselők szerint az irakiak az invázió után nagyértékű polgári és katonai repülőgépekhez, nagy számban új autókhoz, gépek­hez, élelmiszerhez és más termékek­hez jutottak. Bankszakemberek becslése sze­rint az iraki katonák által a katonai behatolás első napján kifosztott ku­vaiti központi bankban mintegy egymilliárd dollár értékű arany volt. Emellett egy évre elegendő ku­vaiti dinár (kb. ISO millió dollár értékben), és több száz millió dől- . lárnyi más külföldi valuta is a 'tre­zorokban feküdt. Irak sohasem közölte, arany- és valutatartalékának nagyságát, ám brit és arab szakértők a katonai invázió előtt azt 6,5 milliárd dollár­ra becsülték. Mintegy félmiíliárd dollár értékű aranykincs süllyed a tengerbe, ha az irakiak robbantással akarják fel­nyitni a kuvaiti központi bank pán­céltermét — közölte hétfőn a meg­szállt ország egykori külügyminisz­tere. Szabah el-Ahmad el-Dzsábir esz- Szabah az Al-Ahbár című egyipto­mi lapnak nyilatkozva kifejtette: az iraki megszálló csapatok nem isme­rik a kincstár nyitási számkódját és a kulcsok nincsenek a birtokukban, a tengerparti banképületet azonban úgy tervezték, hogy ha valaki rob­bantással próbál bejutni a páncélte­rembe, az egész épület összeomlik és a tengerbe süllyed. A száműzött miniszter nem kö­zölte, hogy az országban kinek a birtokában volták a kódok és a kul­csok. HA MEGJÖNNEK KÉPVISELŐINK A SZABADSÁGRÓL Egy hét múlva lejár az Országgyűlési képviselők rövid nyári szabadsága: augusztus 21-étől megkezdő­dik a bizottsági munka. Jövő kedden elsőként a nem pártként bejegyzett társadalmi szervek költségvetési támogatásával fog­lalkozó bizottság, majd szerdán és csütörtökön az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bi­zottság ülésezik. Az előzetes tervek szerint az utóbbi testület nyolc törvényjavaslatot, illetve képviselői in­dítványt tárgyal meg. Ezek között akad olyan, amely már korábban is szerepelt a bizottság munkájának napirendjén. Ilyen például a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló törvény újabb módosítása. Ez a látszólag egszerűnek tűnő módosítás olyan gazdasá­gi-gazdálkodási gondokat vetett fel, amelyekkel sem az alkotmányügyi, sem pedig a gazdasági bizottság nem tudott eddig megbirkózni. Napirenden lesz az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fo­gyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat, amelyről az alkotmányügyi bi­zottságban egyébként az volt a vélemény, hogy a téma a gazdasági bizottság kompetenciájába tartozik. Szin­tén nem újkeletű Molnár Tibor (SZDSZ-frakció) mó­dosító indítványa a lelkiismereti és vallásszabadság­ról, valamint az egyházakról szóló törvényhez. Ennek megtárgyalását azonban az előterjesztő egyetértésével elhalasztották, ezt azzal is indokolva, hogy a testület nem ismerte az illetékes emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság erre vonatkozó álláspontját. Nem ismeretlen az alkotmányügyi bizottság előtt Dörnbach Alajos — akkor még SZDSZ-képviselő, ma ország- gyűlési alelnök — és Hack Péter (SZDSZ) közös javaslata a házszabály kiegészítéséről, jóllehet, még ezt sem tárgyalta a testület. Az újdonságok között szerepel az FKgP-képviselőcsoport törvényjavaslata Kölcsey Ferenc érdemeiről és emlékének megörökité- séről. A kormány három előterjesztést nyújtott be bizott­sági tárgyalásra: a kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosí­tásáról, a társadalmi szervezetek kezelői jogának meg­szüntetéséről, valamint az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásá­ról. Ez utóbbi egyébként az egyes érintett szervezetek, illetőleg jogutódaik körében meglehetős felháboro­dást váltott ki. A jövő hét végén, csütörtökön és pénteken a kör­nyezetvédelmi bizottság kihelyezett ülést tart a dunai vízlépcsőrendszer térségében. Az eddigi információk szerint az augusztus 27-ére összehívott plenáris ülés előtt a többi országgyűlési bizottság nem tanácskozik. (MTI) Rendszerváltás előtt Foktőn FŐVÉDNÖK A NÉP­JÓLÉTI MINISZTER Az 1950 fős, Kalocsa melletti faluban, mint az ország annyi más településén, latolgatják, mit hoz a jövő. Az aszály, az infláció, az elmúlt hetek sokkoló áremelései s a mezőgazdasági dolgozók körében is eluralkodó bizonytalanság megviseli az embereket. A szomszédok perpatvara, hogy ki hová rakja a szalmáját, csak látszólagos probléma. A foktőieket is foglalkoztató, lényeges kérdés ma inkább az, hogy — miután a tanács bezárja kapuját — a földkérdés rendezésével és az új önkormányzattal milyen folytatást várhatnak mindennapi életükben. A kis- és a nagy csalá­dok, köztük a képünkön látható kisgazda-feleség, a község többi lakójával együtt ezen mérik majd le a változásokat. (Róluk szól képes riportunk a 3. oldalon.) Kecskeméten ma kezdődik a szájsebészek IX. vándorgyűlése A Magyar Fogorvosok Egyesülete Prodontológiai (szájsebész) Szekciója inától augusztus 17-éig Kecskeméten rendezi meg IX. vándorgyűlését, amely fölött a népjóléti miniszter, dr. Surján László vállalta a fővédnökséget. Ma este 18 órakor a Tudomány és Technika Házában kerül sor a megnyi­tóra, ezt követően az egyesület közgyű­lését tartják meg. Holnap és csütörtö­kön 8 órától a tudományos előadásoké lesz a főszerep. A betegvizsgálat és di­agnózismeghatározás „szekciójában”, valamint a gyógyítás témakörében ne­ves külföldi és hazai szaktekintélyek, tartanak előadásokat. Az ország minden részéből Kecske­métre érkezett vendégek, társasági program keretében, a megyeszékhely nevezetességeivel is megismerkednek. N. M. Előbb csak tarlótűznek véltük, majd közelebb érve azt gondoltuk: egy kazal lángol. Bocsa határában jártunk. A füst felé haladtunk tovább, de a falun túl már az oltáshoz igyekvő embereket is megláttuk. A katzenbachfalui legelőn Csővári Mihály juhhodálya égett. Mindössze néhány perce fogott lángot — mondták az em­berek az udvaron —, de a szörnyű pusztítás nyomán bizony már népi sok mentenivaló akadt. A környékbeli gazdák tehe­tetlenül szemlélték, a lángokat. Meg aztán: nem is igen tudták, hirtelenjében mihez kezdjenek. Valaki áramtalamtott, más a csettegóre szerelt permetezővel a tűz továbbterjedését gátolta meg, egyikük a láncra fogott kutyákat engedte el, de a legtöb­ben csak döbbenten várták a segítséget. Csőváriné vergődik, a kezébe temeti arcát: „Istenem, miért tetted ezt velünk?’ Három növendék borjú és tizenhét kos rekedt a tűzben. A hodály mellett másfél száz körbála, ezer­nél több bálányi hereszena pusztul. A tűzben álló gépek gumikerekeinek hangos durranása töri csak meg a hatalmas máglya pattogó, monoton zaját. Majd a vijjogó szirénák, előbb a halasi, a kiskőrösi állami, legvégül a soltvadkerti önkéntes tűzoltók robognak be. Hamar elfogy a víz, a bócsai házakhoz mennek újratölteni. Az üszkös romok között talán sosem derül majd fény arra, végül is mi okozta a tüzet. Gyújtogatás—mint az első indula­tában a gazdasszony mondta — vagy a meleg, a szárazság gyújtotta be a nádtetőt, ahogy a környékbeliek gondolták. — Mindig ettől féltem -— zokog Csővári Mihály felesége. A kárba veszett munkát, az állatokat siratja, és most még nem sok vigaszt nyújt az sem: biztosítva volt a vállalkozásuk. A hodály romjai még délután is füstölnek. _______________(Folytatás a 2. oldalon) V árható időjárás az országban ma eátig: Folytatódik az igen meleg, száraz idő. Kevés lesz a felhő, legfeljebb délutánonként, a Dunántúl nyugati szélén növe- -kedhet meg a gomolyfelhőzet. A délies szél a Kisalföldön napközben megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 31 és 36 fok között valószínű. (MTI) MEZŐGAZDASÁGI KATASZTRÓFA! Több mint 20 milliárd forintos az aszálykár A közel egy hónapja tartó aszály következtében katasztrofális helyzet alakult ki a mezőgazdaságban. A veszteségek az elmúlt hét közepén még 5 milliárd forint körül voltak, mára azonban már meghaladják a 20 milliárdot. A kárösszeg most már napról napra hatványozódik, mert a talajvízszint olyan alacsony, hogy a növények nem tudják felszívni a nedvességet — közölték az MTI érdeklődésé­re a Földművelésügyi Minisztériumban. Mezei János főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy a legna­gyobb kár a kukoricatermést érte, a kiesés már 40 százalékos a várt 7 millió tonnás terméshez képest. A tervezett 720 ezer tonnás napra­forgótermés 25, az 5 millió tonnás cukorrépatermés 15, a 800 ezer tonnás burgonyatermés 20 százaléka már kieseti. A gabonatermés — 15 millió tonna \— 8-10 százaléka ment tönkre a szárazság következtében. Már most bizonyosnak látszik, hogy szükség lesz mintegy 600 ezer tonna importtakarmányra, ami 60-70 millió dolláros kiadást jelent Előfordulhat bizonyos mennyiségű cukorimport is. A kedve­zőtlen időjárás ellenére viszont teljesíthetőnek látszik a mintegy 1,9 millió tonnás kenyérgabona-export. A szárazságot a magyar mezőgazdaság nem tudja kivédeni, mert a megművelt területnek mindössze 5 százaléka — 350 ezer hektár — öntözhető. A ’80-as évek elején készült ugyan egy öntözésfejlesz­tési program, de nem volt meg hozzá a szükséges 10-12 milliárd forintos beruházási költség. (MTI) Halas felkészült a választásra Egyeztető tárgyalás döntött a választókerületek kijelöléséről Szokatlanul nagy egyetértés jellemezte a választást előkészí­tő megbeszélést a halasi pártok s a tanács között. Pedig a válasz­tási kerületek kiálakítasára a ta­nácsi javaslattal párhuzamosan egy attól eltérő területi felosztás is előterjesztésre került. Az al­ternatív javaslat kidolgozói á kormánykoalíció pártjainak he­lyi szervezetei voltak, megerő­sítve az MSZDP-vel. Ami szokatlan, sőt, meglepő volt — így a várható választási viharok előestéjén —,aza tár­gyilagos. higgadt hangnem, a kölcsönös udvariasság. Az ér­zelmek helyett a tényszerűség, a támadó hadállások kiépítése helyett az egyetértésre törekvés dominált. Ez lenne a sokat em­legetett európaiság? Dr. Vilonya Balázs Vb-titkár együtt terjesztette elő saját ja­vaslatukkal á pártokét is, a tár­gyalóterem falán két hatalmas térkép jelezte a kétféle elképze­lés megvalósítását. A vb-titkár az előterjesztések rövid elemzé­se után egy kompromisszumra kész gesztussal a döntést a je­lenlévő pártoknak engedte át. A várost 14 kerületre osztó tervek elkészítésekor ügyelni kellett a lakosság számarányá­ra, a már megszokott szavazó- körök megtartására, a külterü­letek megfelelő belterülethez való illeszkedésére. A vita során a pártok — még áz alternatív javaslat készítői is — elismerés­sel szóltak a tanácsi munkacso­port összeállításáról, s a két be­terjesztés közül egyhangúan emellett döntöttek. Kiskunhalas választópolgá­rai a szeptember 29-ei önkor­mányzati választáson az úgyne­vezett két szavazólapos rend­szerrel fognak dönteni. Az 1 egyik lapon a fenti beosztással kijelölt választókerületek egyé- I ni jelöltjei, a másikon a pártok listáin induló jelöltjei szerepel­nek majd. Az állandó bejelentett lakás­sal rendelkezők ezen a két la­pon adják majd le voksukat azokra, akiket a helyi képvise­lőtestületbe kíyánnak juttatni. Az ideiglenes lakással rendelke­zők közül a törvény szerint csak azok szavazhatnak itt, akik leg­alább öt éve tartózkodnak a közigazgatási területen, a töb­biek állandó lakhelyükön élhet­nek szavazati jogukkal. A polgármestert — mivel a lakosság létszáma meghaladja a tízezret — a választások után összeálló képviselőtestület fog­ja majd megválasztani. Amennyiben az első fordu­lón a választópolgárok 40 szá­zaléka, mintegy kilencezer sza­vazó megjelenik, már érvényes a szavazás. Egy-egy választási kerületben ez a szám mintegy 700 szavazót jelent, az eredmé­nyességhez pedig ennek a szám­nak a negyede is elegendő, azaz egy jelölt közel kétszáz szava- - zattal már képviselő lehet Hala­son. Lehet vitatkozni, hogy ez mennyiben ad majd népképvi­seleti legitimitást, de nem érde­mes, mert az esetleges második fordulón még ennyi megszorí­tást sem alkalmaz a törvény. Ahányan elmennek, annyian szavaznak, s a legkevesebb há­rom talpon maradt jelölt közül egyszerű többség dönti el a győ­zelmet. Hajós Terézia Baromfi-sok(k) A szerveződés talán segít Döbbenetesen sokan érezték úgy a lapunkban megjelent felhívás alapján, hogy „baromfitermeíésük veszélyben”, s hogy' szükségük van érdekeik megfogalmazására, szervezésére. Majd másfélszázan zsúfolódtak össze tegnap Kecskeméten, a szövetkezetek székházá­nak taáácstermében olyanok, akik ezentúl is reménykednek ab-* ban, hogy a baromfitartásból meg tudnak élni. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség munkatársa, Vancskó Gergely — úgy is mint e találkozó^ gondolatának szülőatyja — arról szólt, hogy néhány évvel ezelőtt büszkén mondhatták el: a baromfitermelőknek sikerült néhány millió forinttal többet kihar­colniuk a feldolgozóktól. ' (Folytatás a 2. oldalon) Máglyák a-határban

Next

/
Oldalképek
Tartalom