Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-13 / 163. szám

1990. július 13. • PETŐFI NÉPE 9 7 A Gellért-hegy vallatása Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban Régészeti kutatások bizo­nyítják, hogy annak idején, a vaskorban, a kelta oppidumok korában már megvalósult az európai egység, amelyet nem erőszak, nem politika, nem há­borúk hoztak létre, hanem a közös életmód és kultúra. A munkaeszközök, a pénzgaz­dálkodás, díszítőművészet ha­sonlósága mind erről vallanak. A törzsek laza szövetsége lehe­tővé tette az eszmék szabad áramlását. Ezekkel a gondola­tokkal nyitotta meg a Budapes­ti Történeti Múzeum kiállítását Jean Paul Guillaumet profesz- szor, a Mont Benvary régészeti központ vezetője. A vaskori Európa régészeti feltárásán harmadik éve dol­goznak együtt francia és ma­gyar szakemberek. A kelta ku­tatásokat, amelyeket Francia- országban mindig is elsőrendű­en fontosnak tartottak, Mitter­rand elnök kezdeményezte. S amikor az idei ásatási évben a Gellért-hegyen kezdődött a közös munka, az elnök levélben küldött üdvözletét. Régi és új leletekből, a kuta­tások új fejezete előtt, most ki­állítást nyitottak a Budapesti Történeti Múzeumban Buda­pest őse, a gellért-hegyi oppidum címmel. Budapest területén az i. e. 1. században kelta eraviscusok él­tek, keveredve az illír—pannon őslakossággal. Legfontosabb központjuk a Gellért-hegyen kiépített erődítmény — oppi­dum Afc volt. Ez a hozzávetőle­gesen 15 hektárnyi terület a gazdasági, politikai, vallási központ szerepét töltötte be, s mint ilyen, Budapest legkoráb­bi, városias jellegű előzménye. Más, késő kelta erődítmé­nyekhez hasonlóan a gellért­hegyi oppidumot is sziklafallal és sánccal vették körül. Ezen belül lakó-, műhely- és szentély­körzet különült el. Az egyszerű, tapasztott agyag falú lakóhá­zakból a korabeli életmódra utaló tárgyak, munkaeszközök, háztartási eszközök kerültek felszínre. Műhelyeikből kerá­miatárgyak, vörös-fehér sávos festésű díszedények, pénzér­mék, dísztárgyak származnak. Vallási, kultikus szokásaikról néhány oltárkő tanúskodik. A római hódítás után a gel­lért-hegyi oppidum elnéptelene­dett, és csak mint vallási köz­pont működött. A Gellért-hegy régészeti lele­teire először a múlt század kö­zepén, szőlőművelők bukkan­tak. Nagyobb arányú kutatás a század elején, később a 30-as években, majd 1946—47-ben folyt. Újabban 1981—82-ben, a Budapesti Történeti Múzeum folytatott tervásatásokat, s 1990-től kezdődött meg a közös francia—magyar kutatás. Kádár TÖBB KÜLFÖLDI VÁLLALHAT MUNKÁT AUSZTRIÁBAN Nyelvtudás és jó szakma kell A szomszédos Ausztriában az elmúlt hónapokban mind súlyosabb belpolitikai problémává nőtt a külföldi munka- vállalók ügye, köztük a becslések szerint mintegy ötvenezer illegálisan foglalkoztatott személy sorsa. Egyes becslések szerint ezeknek az illegálisan Ausztriában dolgozóknak mintegy 6-10 százaléka magyar, így bennünket különösen közelről érint az az intézkedéssorozat, amelyről a napokban egyeztek meg az osztrák koalíciós pártok. A döntés lényege, hogy egyelőre 1991-re és 1992-re, — de a tervek szerint ezt a rendszert a későbbiekben is fenntartják — az osztrák munkaerő-állomány tíz százalékában szabták meg a legális külföldi munkavállalók arányát. Ez körülbelül háromszázezer munkahelyet jelent. Jelenleg mindössze 210 ezren dolgoznak legálisan Ausztriában külföldi állampol­gárként, azaz csaknem harminc százalékkal nőhet ez a létszám már jövőre. Az illegálisan ott dolgozókat leszámít­va — akik nyilvánvalóan az új lehetőséggel élve engedélyt fognak kérni — mintegy ötvenezer munkahely nyílik meg a külföldiek előtt. Az egyes tartományok külön-külön fog­ják szabályozni a náluk kiadható mukavállalási engedélyek számát. A rendelkezéscsomag fontos eleme, hogy azok a jelenleg illegálisan Ausztriában dolgozók, akik április elsejétől be vannak jelentkezve a rendőrségen, októberig rendezhetik munkavállalói státusukat. A többieket, akik április után érkeztek, vagy nincsenek bejelentve a rendőrségen, külön bírálják el. Aki már egy éve legálisan dolgozik az ország­ban, az olyan igazolást fog kapni, amelynek birtokában munkahelyet is változtathat. Az a külföldi pedig, aki az elmúlt nyolc év alatt öt évet legálisan az országban dolgo­zott, mentesül mindenfajta elhelyezkedési kötöttség alól, és lényegében a belföldiekkel azonos munkavállalói jogokat élvez. A magyarok számára is jó hír reális értékeléséhez azon­ban hozzátartozik, hogy elsősorban a keresett szakmákban megfelelő képesítéssel rendelkezők, például ápolónők, kő­művesek, egyes műszerészek számíthatnak jó eséllyel meg­felelő állásra, és mindenekelőtt feltétel a használható né- metnyelv-tudás. Új könyvek Horváth Péter: A Fekete Kéz vissza­vág. (Móra, 50 Ft) -r-Rejtő Jenő: Az előretolt helyőrség. 4. kiad. Az ellopott futár 3. kiad. (Magvető K., 96 Ft) — Forrest Wilson: Szupernagyi. (Móra, 50 Ft) — Balaton. Angol nyelven. (Forma-Art, 289 Ft) — Magdalena Clements: Horgolt csillagok. Kézimun­kakönyv. (Origo-Press, 135 Ft) - Grimm: Az aranymadár. (Táltos K., 58 Ft) — Harry Kemelman: A rabbi pén­teken sokáig aludt. (Kabala Kft., 98 Ft)— Efrajim Kishon: 111 humoreszk­je. (Officina Nova, 111 Ft) —Körösi Gábor—Mátyás László—Székely Ist­ván: Gyakorlati ökonometria. (Köz- gazdasági és Jogi K., 135 Ft) — Siroki Zoltán: Díszmadarak a lakásban. (Ál­latbarát) (Mezőgazdasági K., 138 Ft) — Gregory Stock: Szerelem- és szex­kérdések könyve. (Láng K., 59 Ft) — Edgar Wallace: Az alvilág kísértete. (Fortuna, 96 Ft) — Hámori Róbert: Egérderby. (Eötvös K., 129 Ft) — Tóth Gábor Ákos: Nyúltrapp. (Garabonciás K., 85 Ft) — Ardamica Ferenc: Anyám udvarlói. (Madách K., 34 Ft) — Ladis- lav Novomesky: Az időszerűség időt­lensége. Esszék, tanulmányok, cikkek. (Madách, 96 Ft) — Zdenek Miler—J. A. Novotny: A vakond és társai a vá­rosban. (Madách, 120 Ft) — Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág. (Kriterion, 55 Ft) — Bori Imre: A ma­gyar irodalom modem irányai. II. (Fó­rum, 110 Ft) — Benedek Elek: Kék mesekönyv. (Kriterion, 45 Ft) — Új mindenes gyűjtemény. 8. köt. Társada­lomtudományi értekezések. (Madách K., 72 Ft). Vaszary János: Kaland a vörös hajú lánnyal. (Magyar Világ, 98 Ft) — Az ezeréves Magyarország és a millenniumi kiállítás. (Téka, 690 Ft) — Pápay Kálmán: Bevezetés a Framo­work II. (Műszaki K., 185 Ft)— Rajki Imre: Törpe és automatikai villamos gépek. (Műszaki K., 680 Ft) — Bárczy János: Őszi éjszakák. (Ra-re) (Magve­tő, 50 Ft)— David Bumie: A fa. (Park K., 350 Ft) — Miriam Stoppard: Nők könyve. 2. kiad. (Park K., 329 Ft) — F oci-vb-kalendá'rium 1990—1991. (Europress, 169 Ft) |— Domokos Pál Péter: Múltbanéző. (Magvető, 135 Ft) — Geoff Hamilton: Az élet kertje. (Of­ficina Nova, 498 Ft) — Házi praktikák, fortélyok. 2. (Paramédia Gmk—Plá- num Gmk, 148 Ft) — Jugoszláviai úti­kalauz. (Polyglott—Téka, 129 Ft) — Magai Tamás—Országh László: Ma­gyar—angol kéziszótár. 2 kiad. (Aka­démiai K, 345 Ft) — Mária. (Tünde K., 120 Ft) — Nagy Bálint: Kínai nyelvkönyv. (Ariadne könyvek) (Tan­könyv., 850 Ft)^{- Pierre Martin Per- reau: Ami sok, az sok. (Pesti Könyvek Kft., 68 Ft) — Pitigrilli: A 18 karátos szűz. (Tevan, 128 Ft) —- Szabó Lőrinc összes versei I—II. (Szépirodalmi K., 188 Ft) — Nagy Lajos—Elek Lívia: A kutya — A macska. (MTI, 99 Ft) — Tutsek Anna: Ciliké férjhez megy. (Garabonciás, 98 Ft). JOTES-KARIKATURAK Arcélek a háborúból egy lengyel karikaturista szemével I Július 4-étől 23-áig lát­ható a fenti címmel kiál­lítás a Lengyel Tájékoz­tató és Kulturális Köz­pontban (Budapest, Nagymező u. 15.) Jerzy Szwajcer (Jotes) lengyel karikaturistát 1939-ben sodorta ha­zánkba a történelem vi­hara. 1944-ig élt itt. Bár nyelvünket nem ismerte, gyorsan megtalálta meg­élhetésének forrását: szüntelenül rajzolt. Poli­tikusokat, írókat, színé­szeket, rendezőket, ope­raénekeseket, katonatisz­teket, diplomatákat, sportolókat tűzött toll- végre. Ezekből gyűjtött össze több mint kétszá­zat Bíró Mátyás. Mint Dluhopolszky László, a Ludas Matyi főszerkesztője megnyitó­jában kiemelte, ezek a rajzok a közélet hajdani nagyjait a protokoll-elő- írásokat mellőzve, — ki­tűnő karakterérzékkel — emberként villantják fel. Közülük mutatunk be néhányat. 9 Lázár Gyula 9 Reiner Károb 9 Herczpg Ferenc 9 Dénes György NÉPSZERŰ MASZEK STRAND 9 Bíró Attila magánvállalko­zó a Bükk lábá­nál lévő ostorosi víztározót kibé­relte a helyi ter­melőszövetke­zettől, és egy kis vízi centrumot — csónak- és ví- zibicikli- kölcsönzőt — rendezett itt be. A festői környe­zetben lévő mes­terséges vízterü­leten több mint húsz vízi jármü­vet kölcsönöz­hetnek az ide­látogatók. (MTI-fotó) I § w*« : JÉ ~9

Next

/
Oldalképek
Tartalom