Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-13 / 163. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. július 13. Bush levele Antall Józsefhez George Bush amerikai elnök levélben tájékoztatta Antall József miniszterelnököt a NATO londoni csúcsértekezletének főbb eredményeiről. Az amerikai elnök levele azoknak a levélváltásoknak a sorába illeszkedik, amelyek immár rendszeressé váltak a magyar kormányfő és több nyugati államférfi között, s ' amelyeken kiemelkedő nemzetközi politikai fejleményekről tájékoztatják egymást. Bush a levélben megköszönte Antall József beszámolóját a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé moszkvai üléséről. A maga részéről ismertette a NATO-csúcsértekezlet eredményeit. Ezek közül kiemelte a Varsói Szerződés tagállamainak tett javaslatot közös meg nem támadási kötelezettségvállalására és a NATO nyitását Kelet-Európa országai jj felé. Közölte, hogy a NATO diplomáciai kapcsolat megteremtésére tesz javaslatot egyebek között Magyarországnak, és reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány képviselője felszólal az Észak-atlanti Tanács ülésén. Végezetül Bush elnök azt a reményét fejezte ki, hogy Antall miniszterelnök kora ősszel eleget tesz meghívásának és ellátogat az Egyesült Államokba. .(MTI) Brit minisztert fogadott a miniszterelnök Antall József miniszterelnök csütörtökön fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Nicholas Ridley brit kereskedelmi és ipari minisztert. Ridley átadta Margaret Thatcher személyes üdvözletét. A megbeszélésen hangoztatták: mindkét országban azzal a várakozással tekintenek Thatcher asszony kora őszi budapesti látogatása elé, hogy az újabb lendületet ad a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez. Antall József kifejtette, hogy a magyar kormány sokoldalú, kiegyensúlyozott külpolitikai és gazdasági kapcsolatokra törekszik, és ezek keretében szívesen látná az angol befektetők és bankok tevékenyebb bekapcsolódását a magyar gazdaság piacorientált átalakulásába. Ridley a brit kormány támogatását ígérte Magyarország Európa tanácsi felvételéhez és az Európai Közösséggel kötendő tartalmas, a teljes jogú tagság felé vezető társulási szerződésének megkötéséhez. Hangoztatta, hogy a brit kormány ösztönzi a sokoldalú kapcsolatépítést Kelet-Európá- ban Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával. A két államférfi egyetértett abban, hogy mindkét ország érdekelt a kiegyensúlyozott európai biztonsági rendszer létrehozásában. (MTI) ,. Együtt lépni az Európába vezető útra (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország és Lengyelország minél jobban együttműködjön, virágzó demokratikus államok, Európa részei legyenek. A csehszlovák államfő szerint a kapcsolatokban meglevő nyitott kérdéseket nem lehet megkerülni — kis lépésekkel közösen kell megtalálni a megoldást. Göncz Árpád a maga részéről kifejtette: Magyarország időszerűnek tartja, hogy a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését új dokumentummal váltsák fel; ennek szükségességében már a korábbi tárgyalásokon is egyetértettek a két ország képviselői. Az okmány neve egyszerűen Együttműködési megállapodás lenne. Á két államfő egyetértett e megállapodás elveiben — széles körűnek kellene lennie és át kellene fognia az együttműködés katonai, gazdasági, emberi jogi vonatkozásait, az európai integrációba való belépés kérdéséit és szó lenne benne a biztonsági kérdésekről is. Göncz Árpád szerint ez utóbbiról szakértőknek kellene külön tárgyalásokat folytatniuk. A magyar államfő szerint azért fontos, hogy megszülessen az új Együttműködési szerződés a Magyar Köztársaság és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság között, mert ezt követően egy ehhez hasonló magyar—lengyel, illetve lengyel—csehszlovák megállapodásra is sor kerülhetne. Ezzel a három ország sokat javíthatna pozícióin a nemzetközi tárgyalásokon. Göncz Árpád külön is hangsúlyozta, hogy az Együttműködési megállapodás senki ellen nem irányulna. A magyar fél a Varsói Szerződéssel kapcsolatban felvetette, hogy a VSZ-t mint katonai együttműködési szervezetet 1991-ig számolják fel,és alakítsák át Politikai Tanácskozó Testületét is. Göncz Árpád igen lényegesnek nevezte, hogy Magyarország belépjen az Európa Tanácsba. Utalt arra, hogy Magyarországot, Csehszlovákiát és Lengyelországot feltehetően együtt veszik majd fel a szervezetbe. A magyar államfő hangoztatta: nem szabad, hogy gondot vagy „sanda félreértéseket” okozzon egyik vagy másik országban, ha Magyarországot történetesen először veszik fel. Vaclav Havel egyetértett az új típusú együttműködési szerződés gondolatával. Úgy vélekedett: Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország kétoldalú szerződései háromoldalú szerződéssé fejlődhetnének. Ez az együttműkö- dés a pozsonyi találkozó-sorozatban állandósulhatna és így kölcsönösen egymás biztonságát garantálhatnák. Ami a Varsói Szerződést illeti, Havel,kifejtette: lehetőség van arra, hogy elinduljanak a Göncz Árpád által javasolt úton. Fontosnak nevezte, hogy októberig szakértők dolgozzák ki a szervezet átalakításával kapcsolatos javaslatokat, amelyeket azután novemberben Budapesten terjesztenének elő. Havel hangsúlyozta: a lényeg az, hogy a közös parancsnokság megszűnjön, a csapatkivonás folytatódjon es a Varsói Szerződés politikai szervezete úgy alakuljon át, hogy fő feladata a tárgyalások folytatása legyen a NATO- val az európai integráció kérdéséről. Göncz Árpád egyébként beszélt arról a. lehetőségről is, hogy Magyarorszag, Csehszlovákia és Lengyelország, miután háromoldalú megállapodást kötött, biztonsági szerződést írhatna alá a Szovjetunióval, valamint a NATO-val is. A találkozón szó volt arról is, hogy az ötök mintájára egy négyoldalú regionális együttműködést is létre lehetne hozni Ukrajna, Szerbia, Magyarország és Csehszlovákia között. Václav Havel Göncz Árpád tiszteletére díszebédet adott a prágai várban. Göncz Árpád ezt követően utazott tovább repülőgépen Pozsonyba, ahol a Szlovák Köztársaság vezetőivel, illetve a szlovákiai politikai pártok és szervezetek, képviselőivel folytatott megbeszéléseket. A látogatás eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be. Szinte egész Kalocsa ropja a táncot Harminc százalékkal kevesebb olaj a Szovjetunióból (Folytatás az 1. oldalról) László Balázs kormányszóvivő a kora esti szünetben az MTI-nek elmondta, hogy 18 óráig eddig jutottak a napirendi pontok megvitatásával. A gazdasági érdekegyeztetéssel ösz- szefüggő napirenddel kapcsolatosan elmondta még, hogy a kormány javaslatára augusztus elején ülne össze — még jelenlegi formájában — az érdekegyeztető tanács, megvitatni a minimálbérek új összegét, és véleményt mondani egy új érdekegyeztetési mechanizmus kialakításáról. Beszámolt arról is, hogy Auth Henrik ipari minisztériumi közigazgatási államtitkár röviden tájékoztatta a minisztereket: a szovjet tárgyalópartnerek közölték az OKGT és a Mineralimpex képviselőivel Moszkvában, hogy a III. negyedévben a szerződésben lekötöttnél 30 százalékkal kevesebb olajat szállítanak. Ennél részletesebb tájékoztatást nem adtak; a tárgyalásokról pénteken délelőtt várható újabb információ. László Balázs mindehhez hozzátette: ha a IV. negyedévben is ezzel a szállítási mennyiséggel kell számolni, akkor az komoly kihatással lesz konvertibilis fizetési mérlegünkre, a költség- vetés egyensúlyára és az infláció mértékére. A csökkentés hatásainak pontos felmérését az illetékes tárcák szakemberei megkezdték, akárcsak annak vizsgálatát, hogy a kieső meny- nyiség milyen más forrásokból pótolható. A kormányülés további szakaszában a miniszterek tanácskoznak a 24 OECD-ország támogatási programjának hazai koordinálásáról. Mint ismeretes, a fejlett tőkés országok csoportja, a Huszonnégyek először Lengyelország és Magyarország számára kezdett segélyakciót, az úgynevezett PHARE-programot, amellyel a gazdasági stabilizációhoz kívánnak hozzájárulni. Izgalmas téma az a napirendi pont is, amelynek keretében a tanácsok által irányított megyei és városi kórház-rendelőintézetek szervezeti átalakításáról és az ottani vezetőváltásról tárgyalnak. A kormányülésről pénteken délelőtt szóvivői értekezleten adnak teljes körű tájékoztatást. (Folytatás az 1. oldalról) Szerda este nyolc órakor a sportcsarnok adott otthon a fesZtiváli táncosoknak. Mintegy kétezrei) tomboltak, szurkoltak, tapsoltak a nézőtéren. Dolgozd,tt mindenki, a rádió. 0 A megye népi iparművészeinek alkotásaiból rendeztek kiállítást a fesztivál alkalmából a kalocsai városi kiállítóteremben, ahol Czár János miskei népi iparművész rögtönzött bemutatókat is tart az érdeklődőknek. (Straszer András felvételei) a televízió, az újságírók hada, s izzadtak maguk a táncosok is, a nézőknek meg egyre vörösödött a sok tapstól a tenyere. Elsőként a bagj Muharay Elemér Népi Együttes lépett színre. Pazar bemutatójuk láttán sokan megjegyezték: nem véletlenül kétszeres nívódíjasok. Számos fesztiválon léptek fel, igen nagy sikerrel, Kalocsa sem volt kivétel. Őutánuk romániai magyarok következtek, a Széki Tánccsoport. Hatvan évvel ezelőtt alakultak, 1940-ben a budapesti folklórfesztiválon is felléptek. Sűrűn látogatták Erdély városait. Sikert sikerre halmoztak. Ám az utóbbi évtizedben a „nagyromán” elmélet száműzte őket a színpadról. Kalocsára zenekar nélkül érkeztek, de magukkal hozták magyar lelkületűket, a néptánc szeretetét. Á Cseh és Szlovák Köztársaságból érkeztek a Kostelec Na Hane tánccsoport tagjai. Gyöngéd, intelligens táncuk, köny- nyed mozdulataik megmámorozták a közönséget. Ezután Norvégia és Anglia tánckövetei léptek a közönség elé. Itt volt Mr. Frederick Forsser is, akinek nagyapja alapította az angol együttest, azóta a vezetése apáról fiúra öröklődik. Táncukat a bányászok életéről mintázták, ropogós, kemény ütemre ropták hosszú perceken keresztül, fáradhatatlanul. A Banble Leikarring norvég együttes először résztvevője a fesztiválnak, sikere annál nagyobb. Tizenhatodik századbeli reneszánsz táncokat mutattak be. A Biszkupianye lengyel csoport jókedvre derítette a nézőket. Bohókás, vidám mozgásuk nyomán csattantak a tenyerek. A bolgár autentikus folklórt a Zseljazkovó együttes mutatta be. Hogy mennyire mesterei a népművészetnek, bizonyítja: a bolgár kormány folklórrezervátummá nyilvánította falujukat. Természetesen a Kalocsai Népi Együttes sem hiányzott a színpadról. Mint mindig, most is hatalmas tapsot kaptak. A tegnapi nap folyamán sok mindennel kedveskedtek a cégek és a kalocsai polgárok a vendégeknek. Jakab Péterné kereskedő a francia csoportot látta vendégül, a török táncosoknak pedig tízezer forintos csodálatos kalocsai vázát ajándékozott. Butikjában valamennyi fesztiválvendég 10 százalékkal olcsóbban vásárolhat. Az Autótechnika Vállalat 38 ezer forintos sátras utánfutóval lepte meg a Kalocsai Népi Együttest. Pénteken folytatódik a nagy gála, bár nyilvános fellépéseket nem terveznek, csupári a szakemberek ülnek össze tanácskozásra. Persze ez még nem jelenti azt, hogy az utcákon, tereken ne mutatnák be — ha rögtönözve is — tudásukat a színpompás népviseletekben sétáló táncosok. Zs. K. I. Japán parlamenti küldöttség Japán parlamenti küldöttség érkezett csütörtökön Budapestre Tokuo Jamasita, a képviselőház igazgatási bizottsága elnökének vezetésével. A küldöttség magyarországi tartózkodása során az általános politikai, gazdasági helyzetről, a magyar külpolitikai orientációról, valamint választási rendszerünkről kíván tájékozódni. (MTI) Jogi ingoványbán A sajtó privatizációját vizsgáló bizottság ülése Nem túlzás az, ha mai ülésünket kudarcnak minősítem — szögezte le Molnár Péter (Fidesz), a sajtó privatizációját vizsgáló országgyűlési bizottság titkára a testület csütörtöki munkáját értékelve. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a bizottság a Springer-lapalapítási akciók vizsgálata során váratlanul új szakértői véleményhez jutott. A csütörtöki ülésen ezért jogi és szakmai meghallgatásokra került volna sor, ám a sok postai, kiadói és nyomdai szakember hiába várta a kérdéseket. Az idő zömmel ügyrendi vitával telt. Debreczeni József (MDF), a bizottság elnöke ugyanis vitára bocsátotta a javaslatot, amely szerint—a bírósági szokásoknak megfelelően — a meghívott szakértők nem hallgathatták volna meg egymás „tanúvallomásait”. Az ötlet ellen többen tiltakoztak, sót Fabriczky András, az MSZP gazdasági szakértője egyenesen pszichológiai hadviselésnek nevezte azt. Az indítványt végül leszavazták, de a jogi szakvélemény, illetve az erre reagáló Springer- és MSZP-nyilatkozat meghallgatása után ismét a követendő munkamódszer került a vita középpontjába. A bizottság két, egymással szöges ellentétben álló jogi szakvéleményt hallott. Vígh József jogász szerint az MSZP a siker reményében perelhette volna a Springer céget, hiszen a megyei lapok „megszöktetésével” az Áxel Springer Budapest Kft. a munkaerő-csábítást, a fogyasztók félrevezetését es az üzleti titkok megsértését is elkövette. Bayer József, az AS—B Kft. vezetője ezt tagadta, és kérte: a képviselők ne tegyenek olyan kijelentéseket, melyekben a Springert kereszténydemokrata orientáltságúnak nevezik. Ez ugyanis rontja a cég hírnevét. Nem a Springerről van szó, hanem a magyar sajtó nyugati kapcsolatairól — adott új irányt a vitának Csurka István (MDF). A honatya szerint az, hogy a Springer-ügy került a bizottsági vizsgálatok reflektorfényébe, kedvezőtlen látszatot kelt. Nem tűrhető el — érvelt — hogy egy Magyarországgal baráti viszonyban levő tőkés nagyhatalom e látszat miatt kárt szenvedjen. A képviselő kifejtette: valahányszor a vizsgálat a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Kiadó ügyeivel foglalkozhatott volna, egy-egy újabb SZDSZ-es vagy Fide- szes javaslat ismét a Springerre terelte a figyelmet. Térjünk át ezekre az elmaradt ügyekre és vegyük elő az elektronikus sajtó dolgait is — kezdeményezte. Nem volt vita abban, hogy a bizottság aznapi munkája sikertelen volt. Molnár Péter ennek okát a képviselők „amatőrizmusában” látta, míg az MDF-es képviselők politikai nyomásról beszéltek. Debreczeni József szerint a törvényhozás és a politikai helyzet sürgette a munkát, a vizsgálat elhúzódása esetén az MSZP vagy a Springer védelmével vádolhatták volna a bizottságot —r hangoztatta. Vitányi Iván (MSZP) a további munkamenetre tett javaslatot, yagy jogi irányba tereljük a vizsgálatot, ám akkor még ennél is ingoványosabb területre kerülhetünk IS figyelmeztetett —, vagy az eddig begyűjtött információk alapjan javaslatot teszünk arra, hogyan lehet elkerülni a Springer lapalapításaihoz hasonló esetek megismétlődését. A testület végül úgy döntött, hogy csak a rendelkezésre álló okmányok áttanulmányozása után határozza meg további teendőit. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A lottó nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 28. játékhéten a következő számokat húzták ki: 11, 13, 48, 49, 51. A Kisgazdapárt a földről Néhány gondolat és vélemény a Bácskai és Duna melléki mezőgazdasági szövetség állásfoglalásához (Petőfi Népe, július 6-ai szám) Mindenképpen méltánylandó az állásfoglalás azon része, amely elismeri, hogy az elmúlt 45 évben föld- tulajdon vonatkozásában sérelem és jogtalanság történt,’6s:eZétt rehabilitáció, igazságtétel szükséges. Viszont ennek módjával, miszerint „a földtulajdonosok is, a népgazdaság anyagi lehetőségei szerint kártalanításra kerüljenek”, nem lehet egyetérteni. Az igazságtétel az lenne, hogy a volt tulajdonos vagy ennek gyermeke, ha magyar állampolgár és visszakéri jogos földjét, vissza kell adni neki. Ha nem lehet visszaadni, mert például beépült a föld, vagy más ok miatt, úgy anyagi kártérítést kell kapjon attól, aki ennek a földnek a hasznát bírja. Furcsa és érthetetlen értelmes agrárvezetők részéről azon erkölcsi indíttatás, hogy a föld maradjon, illetve kerüljön a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak tulajdonába és azokat, akiktől erőszakkal elvették a földet, egy általános tulajdonreform és rehabilitáció keretein belül anyagi lehetőségeihez mérten kártalanítsa az állam. Gyakorlatilag erről van szó. Ez azt is jelentené, miután ezen agrárvezetők és szervezeteik, a tulaj- donítás-piacgazdaság reform híveinek vallják magukat és álláspontjukat, hogy az eltulajdonított, illetve tulajdonként kapott földet, akár 1-2 év múlva is eladhatja, vagy örökölheti az új tulajdonos gyermeke, aki úgylehet nagy valószínűséggel más szakmában dolgozik és nyilván el fogja adni, vagy kilép e földdel a nagyüzemből, és például egyénileg gazdálkodik majd. Ugyanakkor az a tulajdonos, akitől elvették e tulajdont, vagy ennek gyermeke, elégedjen meg az állami kártalanítással, ami bizonytalan filléreket jelenthet csupán, és bizonyosan hosszú évek részlete formájában, vagy ha netán gazdálkodni szeretne, esetleg attól vehet majd földet, akinek fillérekért adták oda a volt földjét. Az agrárlobbynak ez az álláspontja nemcsak igazságtalanság, de erkölcstelen is. Nem más ez, mint a sztálinizmus új formája. A mezőgazdasági szövetségek, az Agrárszövetség és legutóbb a Falurádió műsorában dr. Nagy Tamás azzal érveltek a Független Kisgazdapárt programr ja ellen, hogy ez az újra cseléddé váláshoz, a termelés visszaeséséhez, éhínséghez stb. vezet. Nos, ezek gyenge érvek, mert könnyen cáfolhatók. Legfeljebb a laikusok megtévesztésére és félelemkeltésre, zavarkeltésre jók. Ezekkel kapcsolátban a valós helyzet az, hogy már tegnapelőtt is sorbaállt volna a lakosság, ha nem lenne háztáji-kisüzemi termelés, jóllehet, a föld körülbelül 87 százalékát a nagyüzemek bírják. Az újra cseléddé válásról annyit, hogy nagyüzemeink többsége váltott monokultúrás növénytermesztést folytat, és egy aktív dolgozóra körülbelül 100-300 hektár művelése jut. Ezt a magántulajdon viszonyaiban is megvalósítható, ba van föld és gép. Mikértt 2-3 jiekjáron is Jehet például, baromfi-, liba-, sertéstartással, fóliázással stb. jó jövedelmet elérni. Nem a termeléssel van és lesz probléma. A legnagyobb gond és probléma a kereskedelem terén mutatkozik. Hamis az az érv is, hogy a föld magántulajdona esetében a föld értéke megjelenik pluszban az élelmiszer árakban. Nos, a jelenben még alig van földtulajdon az állampolgárok kezében, mégis példának említve, irreálisan magas a kenyér és liszt ára. Az 580 forintos étkezési búza mellett a gabonaforgalom és sütőipar 200- 300 százalékos bruttó hasznot inkasszál. E téren akkor lesz gazdaságilag normális helyzet, ha a liszt legfeljebb duplája a búza árának, a kenyér ára azonos a liszt árával. Valamikor, még néhány évtizeddel ezelőtt a maszek malmok és maszek pékek idejében 1 kilogramm kenyérlisztért 1 kilogramm kenyeret adott a pék. Úgy, hogy a mai árakban földérték nélkül is van annyi „rárakódás” az élelmiszerárakban, hogy ezeket kell lefaragni. Másrészt majd ha lesz föld és lesz olcsóbb takarmánytermelés, olcsóbb lehet a sertéshús stb. A magángazdaságban gyakran nem számolják a végzett munkaértéket, illetve sokszor úgy van, hogy valameddig, míg meg nem unja a termelő, a „ráfizetésből is meg tud élni”. Ezért is mindig olcsóbb, a kisüzemicsaládi termelés. Ezt a versenyt nem bírja a nagyüzem. Más érvekkel is támadják a Független Kisgazdapártot. Ilyen érv, hogy a választások alapján csak a lakosság 10 százalékát képviseli, illetve ennyi támogatja a FKgP programját. Ez az érv is átlátszó és hamis. Egyrészt figyelembe véve a vidék szavazatait, ez a szám többszörös. Másrészt, miként a kormánykoalíció bizonyítja, más ellenzéki pártokra leadott szavazatok és szavazók jelentős része azonosul, de legalábbis közel áll a FKgP álláspontjához. Úgy véljük, nem túlzás, ha azt valljuk, hogy a vidék legalább 50 százaléka velünk tart a földkérdésben! Ugyanakkor az Agrárszövetség és társutasai be sem jutottak a parlamentbe. Támadják a bűvös 1947-es számot, mely lényegében azt jelenti, hogy a FKgP magáénak vallja a földreformot, nem kívánja vissza a nagybirtokrendszert, az ekkor tulajdonnal rendelkezők, s egyáltalán akiktől erőszakkal elvették azt, visz- szakérhetik. Ez nem kötelező, és ahol az eredeti tulajdonállapot nem állítható vissza, kártérítést kaphassanak, ha ezt igénylik. Véleményünk szerint ugyanekkor a földek jelentős részére nem fognak igényt tartani. Az FKgP azt vallja, ezek a földek kerüljenek a mezőgazdasági nagyüzem és kiváló dolgozók tulajdonába. Sőt a visszakapott földek tulajdonosainak egy bizonyos része, társasági-szövetkezeti gazdálkodás formájában, akár a régi szövetkezetekhez belépve fogják földjüket hasznosítani. így látjuk, mint járható utat, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tulajdonosodva, ha kevesebb földterülettel is, de mint demokratikus alakulatok, infrastruktúrájukat megőrizve és hasznosítva, a kereskedelemben, tárolásban, szolgáltatásban jeleskedve, éljenek és boldoguljanak. Az idővel lesz is több személy, aki kiválik és egyéni útra tér a termelési szférában, ennek ellenére az értékesítés-szolgáltatás-érdekvé- delem-feldolgozás-pénzügy-hitel területén a szövetkezési forma fog kialakulni. Nem okvetlenül a föld mennyisége a boldogulás útja. Láttunk kis szövetkezetekből nagy szövetkezeteket. Sőt kombinátok is tönkrementek. Ezért a mezőgazdasági szövetségek agrárvezetői részérdi a támadások és vádaskodások helyett a realitásokat, a lehetséges kompromisszumokat, a lehetséges utakat, módokat kellene megkeresni, együttműködést keresve a pártok szakvezetőivel. Kár, hogy egy-két községben még nem történt együttműködve közös felmérés, egy úgynevezett elvi földosztás. Talán sok kétely, probléma tisztázódott volna. Az FKgP Kecskeméti Városi Szervezete bármikor kész a konszenzusra, ahol és amikor ellenfélként, de semmiképpen ellenségként, hátha megértésre jutva, alulról is kezdeményezve jutnánk előbbre. Bizonyos, hogy nemcsak 1956 után történt erőszakos földelvétel. Sőt, volt 1946—48—50 amikor sokkal keményebb, embertelenebb módszerekkel vettek el tulajdont, raktak az utcára B listával tisztviselőket, tanulókat, háztulajdonosokat, telepítettek ki és át tömegeket, és senki nem kérdezte, hová fognak menni és miből fognak megélni! Nem volt munkanélküli-segély, legfeljebb gumibot. Ezért nem lehet 1947-et a szőnyeg alá söpörni! Sok ember türelmetlen. Azért is, látván a parlament törvényalkotó munkája mellett, hogy egyben személyek és pártok harci színtere is. Az sem jó dolog, hogy jó néhány ember akként vélekedik, hogy önkényesen vették el a földjét, majd ősszel önkényesen elfoglalja, sajátját veszi vissza és kész. Az igazságot kell megállapítani és igazságot kell tenni. Ezt képviseljük és ezt akarjuk tenni, segíteni! Független Kisgazda-, Földmunkás cs Polgári Párt kecskeméti szervezete