Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-11 / 161. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. júUus 11. A földtörvény kisgazdapárti koncepciója Többféle valódi és áltervezet után immár elkészült a földtörvény igazi tervezete — jelentette be Omolnár Miklós pártszóvivő, a Független Kisgazdapárt elnökségé­nek és parlamenti frakciójának, keddi sajtótájékoztatóján az Or­szágházban. A jogszabálytervezet változatla­nul az 1947-es állapotoknak megfe­lelően kívánja szabályozni a földtu­lajdoni viszonyokat. A tulajdoni vi­szonyok rendezése a törvényterve­zet értelmében azt jelenti, hogy a földtulajdon — állampolgárságra való tekintet nélkül — azt illeti meg, akinek a termőföld 1947. de­cember 31 -én, illetve nemzetiségiek­nél 1944. december 31-én tulajdo­nában volt, vagy azt követően a termőföldön a polgári jog szabályai szerint szerzett tulajdonjogot. A földek kötelező művelésére, illet­ve hasznosítására külön jogsza­bályt alkotna a törvényhozás. Asajtótájékoztatón elhangzott: a .Független Kisgazdapárt előzetesen tárgyalássorozaton egyeztette állás­pontját koalíciós partnereivel, s bár nem minden részletkérdésben teljes az egyetértés, a Kisgazdapárt a par­lamenti vita során sem fog engedni a „47-ből”, hiszen nincs más jogilag rendezett státusa* a földállapotok­nak. A törvénytervezet gondol azokra is, akik a tulajdonjog rende­zése miatt föld nélkül maradnak. Amennyiben az igényjogosultak ki­elégítése után az állami gazdaság, illetve szövetkezet tulajdonában, il­letve szabad kezelésében termőföld marad, úgy az 1986. január 1-je óta tagsági viszonnyal rendelkező ter­melőszövetkezeti tagok, illetve álla­mi gazdaságok dolgozói részére maximum 2,5 hektár tulajdon ad­ható. Mivel 1,3 millió hektár annak a termőföldnek a mennyisége, ami eredetileg nagybirtok volt, és visz- szaadására most sem kerül sor, ez bőven kielégíti a várható igényeket — mondták a párt képviselői. Kalocsa ünneplőbe öltözött 0 A román együttes. (Straszer András felvételei) ( Folytatás az 1. oldalról) — A lakosság ünnepnek tartja ezt az eseményt? — Igen, és ez is része, hogy kifize­tődővé váljék. A fizetőképes ke­resletet mindig el­sődlegesen szem előtt tartja a piac- gazdaság. Nem­csak nézőként, aktív résztvevő­ként számítha­tunk Kalocsa la­kóira. Menettán­cok, utcabálak, a fesztiválklub jó lehetőséget kínál­nak mindenki­nek', “hogy talál­kozzon' 'beszél­gessen a részt ve­vő táncosokkal, zenészekkel. S az ilyen közvetlenség teremt igazi fesztiválhan­gulatot. — Az állami támogatás minden tekin­tetben csökken, sok területen pedig tel­jesen meg is szűnik. Lehet, hogy ez utób­bi vár a jövőben erre a rendezvénysoro­zatra is. — Valamennyi állami támogatást a világ szinte minden táján élveznek a különböző fesztiválok. De az is igaz, hogy az eddigieknél jobban élni kell a szponzorálások, reklámok kínálta le­hetőségekkel is. Most például már tíz­szer akkora összeg folyt be ily módon a fesztivál kasszájába, mint három év­vel ezelőtt. Baján tegnap délután a városban élő festők alkotásaiból nyílt kiállítás a fesztivál tiszteletére, a József Attila Művelődési Központban. A Sugovi- ca-parti város Duna éttermében né­met, míg a Csitaonica vendéglőben szerb nemzetiségi estet rendeznek ma, s a III. Béla Gimnázium udva­rán román, svéd, török és magyar néptáncegyüttesek, olasz, lengyel és szovjet népi zenekarok lépnek kö­zönség elé. Kalocsán ma is színpompás bemuta­tók szemlélője lehet, aki este ellátogat az Érsek-kerti szabadtéri színpadhoz, ahol angol, bolgár, csehszlovák, len­gyel, norvég, román és magyar tánco­sok mutatkoznak be. K. E. Lövések az éjszakában Felegyhazan (Folytatás az I. oldalról) hangját, akit ismert. Ezek után any- nyit mondott, hogy neki hajlandó megadni magát, de csak ő jöjjön le. így is történt. Átadta Parabellum márkájú fegyverét, a lőszertárakat, a szíjat, a gazsprét meg a tőrkését. Megbilincseltük és a kapitányságra kisértük. — Az utcán nem került sor dulako­dásra? — Nem. A cigányok csak azt kér­ték, hogy mutassuk meg nekik az ar­cát, mert ezt nem hagyjak annyiban. Ettől függetlenül nagyon nyugod­tan viselkedtek, sőt az egyikük a tár­saihoz fordulva megjegyezte: Srá­cok, most már bízzátok a dolgot a törvényre! S hogy mindez miért történt? A 31 éves Kuszka Sándor Tibor főtörzsőr­mester, hivatásos katona, hétfőn es­te némileg ittasan úgy döntött, hogy igazságot tesz. S ekkor magához vette az önvédelmi fegyverét, körül­belül 40 darab lőszert, meg a többi „kelléket”, és egyenesen a cigányba­rakkokhoz tartott. Ezt a nagy elszá- nást az okozta nála—amint később vallotta —, hogy nem hivatalos mel­lékállásában, a helyi Centrum disz­kóban, mint kidobóember szokott tevékenykedni, s ilyen alkalmakkor gyakran „vitába” keveredik a cigá­nyokkal. Sokan közülük rendbon­tásaik miatt nemkívánatos szemé­lyek a szórakozóhelyen. Csakhogy a kirekesztettek nem nyelték le a bé­kát, és adandó alkalommal Kuszka feleségére zúdították szidalmaikat, sőt meg me'g is ráncigálták az asz­szonyt a piacon. Ezt meg a férfi nem tutjta megemészteni. így ért tehát a barakkok közé, ahol üvöltözni kezdett, hogy senkit sem akar bántani, csak az jöjjön elő, aki a feleségével kötekedett. Aztán néhány asszonyra gázsprét fújt, akik erre természetesen menekülni kezd­tek. Ekkorra már körülbelül félszáz ember gyűlt össze a szükséglakások között. Persze most már ők is köve­ket ragadtak, no, meg ami a kezük ügyébe került. Kuszka pedig lövöl­dözött, de csak vaktában. Aztán hátrálni kezdett, mert'érezte, hogy forró a lába alatt a talaj. Közben még négy lövést adott le az őt köve­tőkre. Ekkor sebesítette meg Kozák Józsefet a combján, majd Kátai Fri­gyest az ágyékán. Elfogása után Kuszka Sándor Ti­bort Szegedre vitték a katonai nyo­mozók, s várhatóan több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt emelnek majd vádat ellene. — Nem tartanak attól, hogy ezzel még nem ér véget a bosszúhullám? — kérdezem dr. Kristóf András kis­kunfélegyházi rendőrkapitánytól. — Sajnos nem tartom kizártnak — felelte. — A barakksoron lakók­nak most nagyon rossz a hangulata, és az az igazság, hogy megértem őket. Ez a módszer, mármint az ön- bíráskodás, úgy, ahogy van, elité- ‘ lendő. Ebben a városban sok cigány él, de nemigen tapasztalunk cigány­ellenességet. Persze nyilvánvaló, ha valami balhét csinálnak, az emberek nem szeretik őket. Ám most megfi­gyelhető, hogy újabban erőszako­sabbak, még egymással is. Minden­esetre Kuszka Sándor Tibor tettét semmi sem menti... Bencze Andrea Még nincs döntés az áremelésről Rabár Ferenc: Óvakodni az inflációs hatástól (Folytatás az 1. oldalról) Rabár elmondotta, hogy a tervezett, a lakosságot és a vállalatokat egyaránt hátrányosan érintő intézkedésekre azért kényszerült a kormány, mert telje­síteni akarja a Nemzetközi Valuta­alappal kötött megállapodást, amely­ben még az előző vezetés vállalta: a költ­ségvetés idei deficitje nem haladhatja meg a 10 milliárd forintot. Rabár Fe­renc szerint már a kormányváltás idő­szakában lényegesen, mintegy 17 milli­árd forinttal nagyobb volt a hiány a megengedettnél, s jelentős, mintegy 5 milliárd forint értékű többletigény is je- Jentkezett. A kormány még meg sem kezdte a működését, a költségvetési hi­ány túllépése máris meghaladta a 21,7 milliárd forintot. A szigorító intézkedé­seket tehát a kényszerhelyzet diktálja. Összességében arra törekedtek a programcsomag összeállítása során, hogy — bár az infláció gyorsulása elke­rülhetetlen — a továbbgyűrűző infláci­ós hatást elkerüljék. Az intézkedések egyenkénti hatása kicsi, mégis sok apró változásra törekednek, mert azok kö­vetkezménye jobban felmérhető, és így a kormány nagyobb biztonságra tud törekedni. Alapvető szempont volt a támogatások jelentős csökkentése és a nyereségadó-kedvezmények szűkítése is. Az intézkedések egy része a vállala­tok, szövetkezetek jövedelmét csök­kenti. A mezőgazdasági exporttámogá- tások lefaragása, a kedvezőtlen adott­ságú tsz-ek támogatásainak csökkenté­se, a nyereségadó-kedvezmények egy részének megvonása, az állami vagyon utáni osztalék emelése, valamint az üzemanyag-áremelés 14,5 milliárdos bevételt jelent a költségvetés számára. A lakosságot érintő intézkedések—a cigaretta, az alkohol, a háztartási tüze­lőanyagok árának emelése összesen 7,4 milliárddal növeli a költségvetés bevéte­leit. Ezen kívül az államháztartás hely­zetét úgy is javítani kívánják, hogy lefa­ragják az igazgatási költségeket. Fel­használják az állami tartalékkészlet egy részét, csökkentik a kereskedelem-poli­tikai alap támogatását, és, szűkítik a i központi műszaki fejlesztési alap 'ren­delkezésére álló forrásait, Ugyanakkor ' a költségvetés mintegy 2,5 milliárd fo­rintot fordít a lakosság növekvő terhei­nek ellensúlyozását szolgáló szociálpo­litikai intézkedésekre. A pénzügyminiszter részletesen kifej­tette, hogy a mostani rövid távú intéz­kedések már szorosan illeszkednek a kormány kidolgozás alatt levő 3 éves középtávú koncepciójába, amelynek alapvető célja Magyarországon a piac- gazdaság rövid időn belüli kiépítése. A koncepció megvalósítása során tervezik á jelenlegi ár-, bér-, támogatá­si, adó-, és vámrendszer felülvizsgála­tát és alapvető reformját. Vezérszónokok a csomagtervről Az expozé után a javaslatok együttes általános vitájában először a képviselő- csoportok és a függetlenek megbízott előadói ismertették frakcióik állásfog­lalását a csomagtervről. A frakciók vezérszónokai közül első­ként hozzászóló Szabó István (MDF) azon véleményének adott hangot, hogy a mostani intézkedések egy hosszabb távú koncepció keretébe illeszthetők be. Mint mondta, a kormány már ki­dolgozott olyan ígéretes intézkedése­ket, amelyek rövidesen a parlament elé kerülnek, s akik ezeket ismerik, tudják: „nem fénysugár nélküli alagútban já­runk”. Teliér Gyula (SZDSZ) már bevezető­jében leszögezte: a szabaddemokraták­nak nem áll módjukban elfogadni a kormány által beterjesztett pénzügyi csomagtervet, mert a benne szereplő tételek indoklását nem tartják megala­pozottnak. Úgy vélekedett, hogy az anyag hevenyészett, nincsenek belső összefüggései. Torgyán József (FKgP) felszólalásá­ban a mostani kényszerintézkedések eredőjeként a bolsevizmus 45 éve alatt okozott károkat jelölte meg. Hangoz­tatta, hogy az elmúlt több mint négy évtizedben felduzzadt adósságról az Antall-kormány nem tehet. Majd hosz- szasan ecsetelte, hogy nincs az életnek olyan területe, ahol a bolsevizmus ne végzett volna pusztítást. Ezt követően a kisgazda-frakció nevében feltette a kérdést: nem lehet-e olyan anyagi esz­közöket felkutatni, amelyekkel a nép megsarcolása nélkül lehet fedezni a „bolsevik adósságot”. Úgy vélte, erre lehetőség nyílna a felelősök felkutatá­sával, elszámoltatásával. A kisgazdák frakcióvezetője néhány, szerinte kivite­lezhető intézkedést is javasolt — a bol­sevik időszakban vezető funkciót be­töltők tevékenységének felülvizsgálása, a vezetői prémiumok rendszerének visszamenőleges felülvizsgálása, a tar­tós használatba adott ingatlanok hely­zetének megvizsgálása, a 15 ezer forint feletti nyugdíjak megvonása, a privati­zációs intézkedések visszamenőleges el­bírálása —, amellyel megteremthető a kívánatos költségvetési bevétel. JOrbán Viktor (Fidesz) reagálva a Kis- gafedapárt, ^|§^|^hpMnaJf, javaira, kétperces nozzaszólasaban’ kérte: amennyiben mód van rá, az igazság­ügy-miniszter fejtse ki álláspontját a Torgyán József által elmondottakról, továbbá a pénzügyminiszter világosítsa fel a parlamentet, hogy miért nem szere­pelnek a kisgazda-képviselő által jelzett intézkedések a csomagtervben? Eörsi Mátyás (SZDSZ) pedig azt kérdezte meg Torgyán Józseftől, hogy miként ér­telmezze felszólalását: az önkormány­zati választások előtti kampánybeszéd­ként, avagy módosító indítványként, miszerint a kormány „járja végig a bala­toni telkeket, és a rózsadombi villákat”. Békési László (MSZP) elöljáróban leszögezte: pártja nem vitatja, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítására szükség van. Majd arról szólt, hogy a 25 milliárd forintra tervezett intézkedé­si csomagból körülbelül 12 milliárd fo­rintot érintő elképzelések pártja számá­ra elfogadhatatlanok. Ezek közé sorol­ta az üzemanyagár-emelést, illetve a villamosenergia-ár emelését. Szerinte e 12 milliárd forint részbeni pótlására más erőforrások is lennének. A volt pénzügyminiszter példákat is említett: így véleménye szerint 2 milli­árd forint takarítható meg a túldimen­zionált polgári védelem leépítéséből, további 4 milliárdot jelenthetne a la­kásfinanszírozási rendszer reformjának elindítása', valamint további 2-3 milli­árddal csökkenthetné a kormány a cso­magtervében beterjesztett támogatási igényt. Békési László végezetül elfogadha­tatlannak nevezte, hogy az éves költ­ségvetés módosítását parlamenti hatá­rozattal kívánják elfogadtatni. Felhív­ta a figyelmet arra, ha ez megtörténne, a parlament nem tudná beszámoltatni a kormányt az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról. Ungár Klára (Fidesz) kifejtette: a parlament elé került csomagterv ma­gán viseli a megkésettség, a kapkodás jeleit. A Fidesz szerint az előterjesztés legnagyobb problémája az intézkedé­sek átgondolatlansága, a számítási se­gédanyagok hiánya. Utóbbi eleve meg­gátolja az ellenzéket abban, hogy konstruktív legyen. Füzessy Tibor (KDNP) egyetértett azokkal, akik támogatják a csomag­terv elfogadását. Fodor István független képviselő elis­merve a pénzügyi egyensúly érdekében bizonyos intézkedések jogosultságát, bejelentette: a javasolt törvénymódosí­tásokat, valamint a határozati javaslat elfogadását a független képviselők nem támogatják. T örvénymódosító javaslat az SZDSZ-től A nap folyamán — a napirenden szereplő javaslatcsomag vitáját meg­szakítva — interpellációkat, kérdése­ket tárgyalt áz Országgyűlés. A'honvédelmi miniszter megbízásá­ból Tarján taszíone környezetvédelmi államtitkár válaszolt a múlt héten a Kiskunsági Nemzeti Park környezet- rombolása ügyében elhangzott képvi­selői bejelentésre. A minisztérium je­lentése rámutat: a Kiskunsági Nemzeti Park mintegy 31 ezer hektáros területé­nek csupán 10-11 százaléka van a tárca kezelésében; e terület zömét a szovjet csapatok használják tüzérségi lőtér cél­jaira. A vizsgálat megállapította, hogy az orgoványi lőtér közvetlen közelében valóban találhatók tüzérségi lőszerma­radványok, s elásott lőszereket, robba­nóeszközöket is felleltek. Többségük oktató ■ célokra alkalmas' csupán, ám éles lőszerek is akadtak közöttük. Ezek eltávolítása valóban sürgető feladat.. A vizsgálódások során viszont nem ta­láltak vegyi fegyvereket, illetve harci anyagokat. A honvédelmi tárca intéz­kedett arról, hogy a szovjet objektumo­kat az átadás során tűzszerészeti, vegyi, illetve radiológiai szempontból egy­aránt átvizsgálják. Az elmúlt időszak­ban 17 helyőrségben 44 objektumot vizsgáltak át. A vitában szót kért Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki Torgyán József felvetésére válaszol­va elmondta: ha rendelkezésre állnak a megfelelő adatok, kezdeményezik a büntetőeljárást azok ellen, akik koráb­ban visszaéltek hatalmukkal, beosztá­suknál fogva jelentős gazdasági elő­nyökre tettek szert. Javasolta azt, hogy a parlamentnek fel kellene újítani a ko­rábbi vagyonelszámoltató bizottság munkáját. Felhívta ugyanakkor a fi­gyelmet arra, hogy ezeket a vizsgálato­kat teljes mértékben a törvényesség je­gyében kell lefolytatni. A vitában az ellenzéki képviselők többnyire elvetették a kormány által beterjesztett programcsomagot, kifo­gásolva többek között, hogy az állam teljes mértékben kivonul a kutatás, a műszaki fejlesztés támogatásából. Több képviselő azt kifogásolta, hogy a tervezett intézkedések a mezőgazdasá­gi szövetkezetek ellehetetlenülését eredményezik. Hangoztatták: elfogad­hatatlan a szövetkezetek gazdálkodá­sát segítő támogatások ilyen mértékű lefaragása. Azt állították: a kormány így kíván a Kisgazdapárt földprogram­jának megvalósításához kedvező kö­rülményeket teremteni. A kisgazdapárti képviselők közül többen visszautasították ezt az állítást. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter—aki képviselőként kért szót — azt hangoztatta: a támogatások nem ösztönözték a gazdálkodókat a haté­konyabb munkára. Mivel az ország ne­héz helyzetben van, mindenkinek job­ban kell takarékoskodni, a szövetkeze­tekben is meg kell szüntetni a pazarlást, összességében pedig egyenlő feltétele­ket kívánnak biztosítani az egyéni gaz­dálkodóknak és a tsz-eknek. A vitában törvénymódositó javaslat is elhangzott. Mécs Imre (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a családi pótlékot ne, 100 forinttal emeljék, hanem töre­kedjenek a szociális juttatás értékének folyamatos megőrzésére. Véleménye szerint a családi pótlékot az infláció ará­nyában folyamatosan emelni kellene. A T. Ház tagjai úgy határoztak, az általános vitát nem zárják le, szerdán még szót kapnak a kedden írásban fel­szólalásukat jelző képviselők, s ezt kö­vetően szavaznak a csomagtervben sze­replő törvényjavaslatok és az ország- gyűlési határozattervezet részletes vitá­ra bocsátásáról. Ma délelőtt egyébként kilenc or­szággyűlési bizottság is tárgyal, s a Par­lament plenáris ülését délután 14 óra­kor folytatják a képviselők. (MTI) Göncz fogadta Stoltenberget Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kedden fogadta Gerhard Stoltenberget, az NSZK védelmi miniszterét, aki hétfőn érkezett magyarországi látogatásra. A nyugatnémet miniszter ezt követően az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagjaival találkozott. (MTI) Öngyilkos áldozata is van a nagy szemfényvesztésnek (Folytatás az 1. oldalról) értékesítési szerződésben feltüntetett 100 000 Ft, azaz kettőszázezer darab”. — Futunk a pénzünk után — csatla­kozik Botka Gyuláné. — Bár én sze­rencsésnek mondhatom magam, mert nekem nem javítottak, igaz, megfenye­gettem őket. Legjobban az dühít ben­nünket, hogy egyes szövetkezeti veze­tők a mi tőkénket használják, forgat­ják, meggazdagodnak belőle, mi pedig nyögjük utána a kamatot. Folyton csak magyarázkodnak, hitegetnek ben­nünket, ez egy nagy szemfényvesztés, Háromszor is üzleteltek az állomá­nyommal a főnökök, hogy maguknak hasznot kovácsoljanak. Ekkora szélhá­mosságot még nem láttam. Meg is mondtam Dóczynénak: nem csináltok mást, mint a lopott holmit áruljátok. — Szélhámosokkal kötöttünk szer­ződést, akik lépten-nyomon becsapnak bennünket — fakad ki Deli Ferenc nyugdíjas. — A nap minden percében arra gondolok, hogyan lehetne megsza­badulni ezektől. De addig nem tehetjük, míg le nincs rendezve á tartozás. Na­gyon megviselt ez a hercehurca, nemré­giben kaptam agyérgörcsöt, rámegy az egészségem, segítsen már valaki! , — Ámikor már idegileg nem bírtam tovább, felhívtam a szövetkezet köz­pontját, hogy tegyenek valamit. Elke­seredésemben sírva fakadtam. Erre visszaszóltak: „Kis sírós, szedjen in­kább nyugtatót.” Ezzel fizettek ki, ahe­lyett, hogy segítettek volna — örülik a panasz Prikkel Lászlónéból. — Azt szeretnénk, ha a megye gilisz- tásai összefognának és együtt lépnének föl a szövetkezet ellen, hogy ez a szem­telen harácsolás végre megszűnjön — hangoztatja Botka Gyuláné. Nem nyugszik a Duna mente. Egyre inkább idegesek és háborognak az em­berek. Nagyon sokan a kimerültség ha­tárán állnak, megviseli őket a bizonyta­lanság tudata, a szemük előtt történő igazságtalanságok sorozata. Nem lehet tudni, meddig bírják még. Sajnos rossz hírt kaptunk a napokban. Az egyik Duna menti községben már nem tudta tovább tűrni a megaláztatást egy gilisz­tatenyésztő. Minden próbálkozása ku­darcba fulladt. Végső kiútként az ön- gyilkosságot választotta. Ez tovább mélyíti az elégedetlenséget. Vajon mi­kor nyugodhat már meg végre a Duna mente becsapott társadalma? Zs. Kovács István VÁLLALKOZÁS NYITÁS A JÖVŐNKÉRT A vállalkozók tudják csak igazán, hogy mindenben van kockázat. Az Economix Rt. Reklám Stúdió olyat ajánl, amelyen minden vállalkozó csak nyerheti 00 Vegyen részt On is az őszi BNV-n! Igényelhető legkisebb területegység 3 m2. Ön csak a termékeit hozza, a többi a mi dolgunk! Július 25-éig még jelentkezhet! Óriási kockázatot vállal, ha távolmarad! Címünk: Economix Rt. Reklám Stúdió 1056 Budapest, Belgrád rkp. 24. I| 13. Telefonszámunk: 118-1290; 118-2855/158, 159 mellék Munkatársaink: Nagy Ágnes, Balogh Gabi és Nagy Enikő A A

Next

/
Oldalképek
Tartalom