Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-07 / 158. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1990. július 7. A KERESKEDELEM SEM KÉSZÜLHET DIADALMENETRE Füszért-recept: döntsön a vevő! Manapság mintha kevésbé nép­szerűek lennének a vezetői állások. Akik vállalják a magas posztot, nem készülhetnek diadalmenetre. A Szeged központú — Csongrád és Bács-Kiskun megyei érdekeltségű — Tisza Füszért Kereskedelmi Vál­lalatnál sem tolongtak a pályázók a megüresedett vezérigazgatói szék felé. Márciusban, átmenetileg, az akkori kereskedelmi vezérigazgató­helyettest, Kelle Istvánt bízták meg a nagyfőnöki feladatok ellátásával. A közelmúltban pedig mint vezér- igazgató jött bemutatkozásra a me­gyeszékhelyi raktárházhoz. — Milyen tervekkel vállalta az új beosztást? — A pályázatomat sportszerű­nek tartom, talán a iiiszértes hat évem „bűne”. Kicsit aggaszt, hogy nem volt sok jelentkező, bár ez az országos kórképnek is tulajdonít­ható. Alapvető feladatnak tekin­tem, hogy a vállalat fizetőképes le­gyen, s ha szükséges, alkalmassá te­gyük az átalakulás megkezdésére. Sok minden van napirenden. Ami igazán érett, az az egységek önálló­ságának megteremtése. A két me­gyében hat kollektíváról van szó, ebből négy Bács-Kiskunban van. Az átalakulási tervnek tartalmaz­nia kell a szerény vállalati lehetősé­geinket, adaptálhatóan a kialakult gazdasági változásokra. Önbiza­lommal teli, türelmes munka kell, mert úgy tűnik, hogy a privatizá­ció, a tulajdoni, az új vállalati tör­vény — és az ezzel összefüggő ke­reskedelmi kartellverseny-törvény — ha elfogadja a parlament, akkor úgy indíthatjuk a következő évet, hogy nem kell a permanens válto­zások korára számítani. — Egy több milliárd forint érté­kű árut forgalmazó vállalatnál, mint önöknél, hogyan hat az inflá­ció, a sorozatos áremelés, a pénz­ügyi szabályozók változása? — Készleteink forintértéke már katasztrofális. Az átértékelésből nyilvánvalóan van egyfajta plusz- bevételünk, amit külön szerepelte­tünk a mérlegeinkben. Csakhogy az ebből eredő készletnövekmény miatt a tervezettnél mintegy 100- 120 millió forint hitellel többet kel­lett felvennünk. Ez az első negyed­évben tíz százalék kamatterhet je­lentett. Az áremelések előtt is min­den vevőt kiszolgáltunk, bár a cu­korral voltak gondok, mert a MÉM először és másodszor is élt az árhatósági jogkörével. Viszont a visszavonás háromszoros vásár­lási hullámot eredményezett. így az első negyedévben eladtuk a fél­éves készletet. A hitelfelvételek miatt is meg kell találnunk a vállalat optimális nagy­ságát, sőt, szükség szerint készlet­fogyókúrát, -tisztítást kell végre­hajtanunk. Tizenezer nagyaságren- dü árut forgalmazunk. Ez sok, két­harmad része elegendő kell legyen, úgy, hogy akikből élünk, azaz a ve­vők, ne érezzék a választékcsökke­nést. Alkalmazkodnunk kell a piaci realitásokhoz, mert bizonyos áruk máris kikerültek a nagykereskede­lemből. mert jobban, olcsóbban forgalmazhatók a közvetlen kiske­reskedelmi beszerzés esetén. Ez pe­dig azt a törekvésünket támasztja alá, hogy a maradó piaci részesedé­sünk biztos, stabil legyen. — Van erre recept? — Szeretnénk, ha — a fogyasz­tók érdekében-— a vevő partnerek­kel közösen ki tudnánk alakítani olyan Füszért-láncot, amelyben egységes piaci fellépéssel dolgoz­nánk, messze elkerülve az árkartell gyanújának még az árnyékát is. In­kább az általunk forgalomba ho­zott áruk piacát lássuk tisztán, a lá­dán y be nei kisbolttól a Centrum Áruházig. Az ezzel kapcsolatos fel­hívásunk hamarosan elkészül. Úgy gondolom, a kiskereskedelem is előbb-utóbb érdekelt lesz abban, hogy ne az áreltérítéssel, hanem az eladhatósággal foglalkozzon. Lét­re kell hozni azokat az üzleteket, ahol viszonylag szerényebb értéke­sítési körülmények között, de ol­csóbban kapja meg a vevő a kere­sett cikket. Erre ideálisak a város­széli bevásárlóközpontok, de nem kizárt a belterület sem, mint leg­utóbb Kecskeméten, a Dózsa György úton nyitott új egységünk, ami üzlet- és árpolitikai szempont­ból kedvező fogadtatásra talált. Ez esetben az áru útját a fogyasztóig látjuk. Csak kevés az ilyen üzlet. A 7-8 milliárd forintos árbevéte­lünkből félmilliárdos a saját kiske­reskedelem. Ezt bővíteni nem tud­juk, bár kezdeményezések vannak. De saját beruházás nem lesz, csak a folyamatban levőket fejezzük be, mint például Baján, a Szegedi úti benzinkútnál, vagy Kiskunhala­son, a Malom panzióval szemben. Kalocsán szintén létrehozunk egy kis boltot, a vasút környéki lakos­ság ellátására. De, hangsúlyozom, nem elsősorban a saját bolthálóza­tunkat akarjuk erősíteni, hanem hatásunkat a piacra. Úgy tűnik, ez pénzkímélő módon megoldható. Sok esetben egyébként hiába érté­kelünk le egy-egy árut 20-30 száza­lékkal, mert mire a fogyasztóhoz kerül, elveszíti azt a hatást, amit szerettünk volna elérni, nevezete­sen a fogyasztás élénkítését. — Árubeszerzéseiknél mennyire tartják szem előtt a vásárlói'Szoká­sokat, a pénztárcánkat? — Természetesen a tevékenysé­günkhöz szükséges árrést meg kell teremtenünk. De ha a szállító part­ner láthatóan irreális áremelést hajt végre, nem feltétlenül kötjük meg az üzletet, mint például az utóbbi időben a különböző sütőipari szá­raz- és lisztesáruk vonatkozásában történt. A termelőknek is érezniök kell a piaci realitásokat. Ne úgy működjön az ármechanizmus, mint oly sokáig, hogy ennyi haszon kell, és akármi történjen, az megle­gyen. Az árubeszerzéseknél az is lé­nyeges, hogy nem feltétlenül kell nekünk mindent forgalmazni. Lesz olyan áru, amiről leállunk. Egyre többször kell döntenie a fogyasztó­nak is, mert attól kezdve lesz értel­me a szónak: kereskedelem. — Egyre több importárut is piac­ra dobtak az utóbbi időben. Ki fizeti a „vámot”? — Meg kell mondjam, talán ki­csit többet kacsingattunk külföld­re, mint kellett volna. Már az im­portáruknál is bekövetkezett egy kínálati pozíció. És ott az ár- és a minőségi verseny. Néhány termé­ket — keményen reklámozva - lehoztunk a magyar árszínvonalra, bár meglehet, minősége más, és többet tud, de ezt a piac az ár miatt nem tudta értékelni. Ez a jövőt illetően tanulság. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy az, ami ma látszólag nagyon szép, jó, vonzó, az már a beérkezés pillanatában alig eladható. A liberalizálható árucikkek köre beszűkült. — Mennyire érezhető Bács- Kiskunban Szeged központszerepe?- Mindaddig, amíg a vállalat egységes szervezete fennáll,, addig vannak úgynevezett stratégiai cik­kek, amelyeknek az éves szerződé­seit meg kell tartani. Ezek éves szin­ten százmilliósértékűek. Ezt ajelen- legi pénzügyi helyzet miatt nem le­het szétollózni. A forgalmazók köre is nap mint nap százasával bővül. Akikkel érdemes, azokkal exkluzív szállítási szerződéseket fogunk köt­ni, akikkel nem, azoknak nyilván­valóan meg kell vívni a piaci ver­senyt a többi forgalmazóval. Az győz, aki gyorsabban, olcsóbban',' jobb szállítási kondícióval szállít. Már érezhető áreltérések vannak a különböző Füszértek között is. Mert nyilvánvaló, hogy amit Győr­ben gyártanak, annak ott kell ol­csóbbnak lenni. így legalább meg­éri egy-egy termékért körülnézni. — Mit terveztek erre az évre?- Az év eleji elképzeléseinket orientációs tervnek tekintem. A 18-20 százalékos inflációt szá­molva ahhoz, hogy a dolgozók is elégedettek legyenek, s talpon ma­radjunk, legalább 7,5-8 milliárdos árbevétel és 200 millió forint körüli bruttó nyereség kell. A legfonto­sabb: érjünk el egy biztonságos vállalati működést, ami alkalmas­sá tesz bennünket ara, hogy bármi­kor egy újfajta felállásban is tevé­kenykedni tudjunk. Számolnunk kell azzal is, hogy a vevőkör szinte megduplázódik, de a majd’ ezer dolgozónknak meg kell birkózni a feladatokkal. Pulai Sára Szárazvirág­szezon Kerekegyházán szedik a sóvirágot — a staticét. A szép szárazvirágot exportálják. (Méhesi Éva felvétele)-V Trágyából is megárt a sok A Közös Piac brüsszeli bizottsága olyan törvényeket javasol elfogadásra, amelyek hosszú távon korlátoznák a nitrogéntartal­mú trágyák alkalmazását. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ezek a hathatós terméshozam­javító szerek károsítják a környezetet: el­pusztítják a vizek élővilágát, fokozatosan csökkentik az egészséges, nitrátmentes ivó­vízállományt, és savas esők kialakulásához vezetnek. A nitrátok, akár műtrágyából, akár ha­gyományos istállótrágyából származnak, nem bomlanak el, hanem beszívódnak a földbe, onnan a talajvízbe, valamint a ten­gerbe. Azok növényvilágára pedig ugyan­olyan serkentőleg hatnak, mint a haszonnö­vényekre. Ennek egyik, már ismert, kataszt­rofális következménye volt az olasz tenger­part algásodása az elmúlt nyáron. A Párizsi-medencében és Kelet-Angliá- ban, ahol intenzív gabonatermesztés folyik, a nitrát-túladagolás máris bekövetkezett. A franciák ezért egyrészt kötelezővé tették a gazdák számára ,a téli talajvédő növényzet termesztését — ez csökkenti a nitrátok beszí- vódását a* földbe —, másrészt környezetvé­delmi adó bevezetését tervezik 1992-től. A britek a leginkább veszélyeztetett területe­ken kísérletképpen pénzzel kívánják arra ösztönözni a termelőket; hogy eddigi mód­szereiken változtassanak. Bretagnc-ban, Dániában, Hollandiában és Belgiumban, valamint az NSZK egyes része­in a fő gondot az intenzív állattenyésztés és az ebből származó hatalmas trágyamennyi­ség okozza, Hollandiában, ahol az 1960 óta megötszö­röződött sertésállomány ma 14. milliósra te­hető, a helyzet rendkívül súlyos. 1987-ig a földekre és a vizekbe szórták az évente kelet­kező 93 millió tonna trágyát, ami 3 millió tonnával haladta meg az országban bizton­ságosan elhelyezhető mennyiséget. A trágya­szórást ma már törvény szabályozza, trágya­bankokat létesítenek, és egyes városokban a trágya tüzelőként való felhasználásával kí­sérleteznek. Dánia 1986-ban vezetett be trágyázást sza­bályozó törvényeket. A gazdák segélyt kap­nak tárolók építéséhez, trágyaszórási kvótá­kat léptettek életbe. Hasonló intézkedések történtek az intenzív állattenyésztést folytató északnémet tartományokban is. Ez a súlyos állapot nem egyik napról a másikra következett be, hanem a 10-20, sőt, 30 évvel ezelőtt folytatott gazdálkodásra ve­zethető vissza — mondják az EK szakembe­rei. A trágyázás csökkentése hosszú távon nemcsak az EK törvényei által szankcionált túltermelés megoldásában segítene, hanem egyharmadával csökkentené a gazdák trá- gyázási költségeit is. A Közös Piac 1980-ban alapította meg ivóvízszabványait. A tagországok jelenleg csak az emberi fogyasztást megelőző utolsó fázisban kötelesek a vizet megtisztítani. Ter­vek szerint azonban a jövőben közvetlenül a nitrátszennyeződést kiváltó okokat kell majd megszüntetni. (Reuter) Városképformáló lakóház • Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc utcában épült — a Dutcp tervezésében, kivitelezésében — ez az elegáns lakóház. Hírek a világgazdaságból Csehszlovákiában július 1-jétől már csak a hús- és tejter­mékek árát támogatják államilag, a többi élelmiszer évi 27 milliárd koronát felemésztő dotációját megszüntetik —jelen-. tette a CTK hírügynökség. Az intézkedés nyomán jelentős áremelkedések várhatók. (DPA) * * * Az európai vasúttársaságok tanulmányozzák a Franciaor­szágból szétágazó nagy sebességű vasúti hálózat (TGV) kelet­európai elágaztalásának lehetőségét. Elképzelések szerint az összes kelet-európai országot bekapcsolnák a szupervonat- hálózatba, egyelőre csak Románia maradna ki belőle. A terv ' megvalósításának költségeit még cskk Jel sem becsülték, és kérdéses az is, hogy ki finanszírozná a páneurópai szupervo­natot. * * Két amerikai cég, még ez év őszén egy 430 ágyas szállodát és ehhez kapcsolódva egy üzleti központot nyit Moszkvában. A Moszkva centrumában lévő Radisson Szlavjanszkaja Ho­tel nevet viselő szállodához az üzletemberek által bérelhető 165 lakosztály, négy étterem, egy üzletközpont és konferen­ciatermek is tartoznak majd. " H< * * Kétezerre az NDK súlyosan szennyezett környezetének olyan tisztának kell lennie, mint az NSZK-énak — jelentette ki Klaus Töpfer nyugatnémet környezetvédelmi miniszter. Töpfer katasztrofálisnak minősítette az NDK környezetének állapotát. A kél Németország kormányai által kimunkált új környezetvédelmi törvény szerint a nyugatnémet környezet- védelmi előírásokat vezetnék be az NDK-ban is július 1-jétől. (Reuter) He H* H< Egyre elfogadottabb ^urópa-szertc a jugoszláv dinár, mind több bank veszi fel valutaárfolyam-listájára, s értéke közelít ahhoz a szinthez, amelyet a jugoszláv monetáris szak­értők szabtak meg. A dinár konvertibilitásának legtöbb elő­feltételét sikerült teljesíteni, miközben az adósságot sikerült csökkenteni, az exportot bővíteni, a pénzügyi fegyelmet meg­szilárdítani. He H« Hí Lengyelországban a termelés 30 százalékkal esett vissza amiatt, hogy a kormány bezáratja a veszteségesen termelő vállalatokat. Az év végére 2-3 milliárd dolláros kereskedelmi többletre számíthat Lengyelország. Jelenleg az állástalanok aránya 2,5 százalékos Lengyelországban, ám hányaduk több százalékkal növekedhet. (AP) * * * A valutaunió létrejötte, azaz július 1. után az NDK-ban is áttértek a kereskedelmi árak szabad meghatározására. A szabad kalkuláció nem vonatkozik egyelőre a lakbérekre, főbérleti díjakra, a tömegközlekedési díjszabásra s egyes szi­lárd energiahordozókra — ezeket a kormány átmenetileg továbbra is szubvencionálni fogja. Korlátozott mértékben érvényesül a szabad árképzés július elsejétől egyes kiválasz­tott termékekre — például alapvető élelmiszerekre —-, illetve szolgáltatásokra. H« Hí 4« Megállapodás született a szovjet—amerikai légügyi egyez­mény régen vitatott kérdéseiben. Az új megállapodás alapján a Pan Am mellett a jövőben további hat amerikai légitársaság indíthat járatokat a Szovjetunióba. Az eddigi célpontok — Moszkva, Lcningrád -- mellé Kijev, Minszk, Tbiliszi, Riga, Magadan, Habarovszk került. Az Aeroflot és a — jövendő második szovjet légitársaság New York és Washington * mellett Anchorage-ba, Chicagóba, San Franciscóba és Mia­mibe repülhet majd. Az amerikai légitársaságok férőhelyeik 8,75 százalékát értékesíthetik rubelért a Szovjetunióban. A megállapodással az amerikai járatok a szovjet közönség szélesebb, devizával nem rendelkező rétegei számára is elér­hetővé válnak. H« H * VÉLEMÉNYÜNK SZERINT Kucsmagomba Az egész világ pénzügyi köreiben ismert és olvasott ameri­kai gazdasági szaklap, a THE WALL STREET JOURNAL május 25-ei számának első oldalán akadt meg a gombakcrc- séshez. szokott szemem egy ízléses kucsmagomba ábráján. Még azt hittem, hogy már ezt a gombái is tudják nagyüzem­ben termelni, azért írnak róla. Kiderüli azonban, hogy a cikk a Michigan állambeli kisváros kucsmagomba-szcdési verse­nyéről számol be. A városka melletti erdő szélén korán reggel mintegy 140 em­ber gyűlt össze gombaszedési versenyre, a helyi seri IT vezetésé­vel. O ügyelt ugyanis a verseny tisztaságára. Külön kategóriá­ban versenyezlek a helyiek és a vidékiek, mindkét nemen belül a diákok és a felnőttek. A győztesek a falu társadalmától az egész év során megbecsülést élveznek. Az újság részletesen be­számol az eredményekről. Aztán profiljának megfelelően köz­li az árakat és az országos fogyasztást is. A kucsmagomba na­gyon drága, a gyűjtők 100 dollárt kapnak kilójáért. Detroit­iján az Arany Gombához címzett vendéglő évente mintegy 1500 kilót vásárol fel ebből, a gazdagok által annyira keresett ízletességből. Ennyit nem is tud a helyi gyűjtőktől beszerezni, ezért a nyugati partokról is importál. A szakértők szerint an­nak minősége nem éri el a helyiét. A magas ár miatt a gombászok féltve őrzik a termőhelyre vonatkozó titkaikat. Van olyan helyi nyugdíjas, aki május­ban 4500 dollárnyi kucsmagombát gyűjtött. A közép-európai ember nem is érti, miért tulajdonít egy ilyen eseménynek jelentőséget egy tekintélyes amerikai szak- folyóirat, amelyben az adatok többsége millió vagy éppen milliárd dollárokban van kifejezve. Ehhez ismerni kell az amerikai társadalmat, amelyben a helyi ügyek mindig fonto­sak. Minden falunak van valami oka a büszkeségre. Az egyikben vannak a legjobb gombaszedők, a másikban a legjobb patkódobók ... Valóban olyan jelentéktelen dolog a gombaszedés? Magyarországon évente sok százmillió értékű rothad cl a mezőkön és erdőkben, pedig értékes és ízletes táplálék. Rá­adásul a szedése semmiféle kárt nem okoz, annál nagyobb élvezetet, sikerélményt. Engem gombásszá a borsodnádasdi bányászok és hengerészek tettek. 6-7 évesen a gazdasági válság közepette velük szedtem a gombát. Nekik ez, az akkori szűk lehetőségek között mellékjövedelmet jelentett. A gombát ették is a drága hús helyeit, de nagyobb részét eladták, vagy frissen, vagy megszárítva. Azóta szedem a gombái, és ezzcl fertőzöm baráti körömet is. Mi legalább kéttucat fajta gombát eszünk frissen, szárítva, savanyítva, és nem győzzük clajándékpzni a felesleget. A legnagyobb használ a gyermekkori gombaszedésnek csak nagyapaként ismertem fel: igen nagy jelentősége lehel egy kisgyermek számára, ha olyan hasznos munkába vonják be, ahol már 5-6 évesen is versenytársa lehet a felnőtteknek. Ezért azt ajánlom a szülőknek: a gyermekeiket olyan munká­ba vonják be, amelyben ők vannak az előnyösebb helyzet­ben. Érre idális a gombaszedés is. A humántőke társadalmá­ban és a gyermekeinké még inkább az lesz - - sok tárgyi tudásnál többet Sr az önbizalom. A gombaeladás az első, gyermekkori vállalkozás, az első önálló kereset lehet. Abban a faluban, ahol nyári házunk van, a feleségemmel mi vagyunk a gombaszakértők. Itt a Bakonyban nem volt nagy tradíciója a gombaszedésnek. Lényegében csak a Szent György-gombát (májusi percszkét), a rókagombát és a var­gányát szedték, ették frissen. Ám példánkon felbuzdulva több más gombára is rászoktak, egyesek már savanyítanak és szárítanak is. A Szent György-gomba termőhelye itt is minden család számára titok. Ez. után kérdezni nem is illik. Ezért aztán valóban jó volna itt is olyan versenyt rendezni, mint az idézett amerikai kisvárosban. Mert meggyőződésem szerint nem kell a kihalástól félteni az olyan falvakat, ame­lyekhez tradíciók kötnek, olyan tradíciók, melyeket másutt nem lehet megtalálni. Most, a lanácsválasztások előkészítése során jó volna, ha a helyi hatalom megerősítése, a helyi tradíciók feltámasztása és újak teremtése jobban előtérbe kerülne, mint az országos politika. Az erős, demokratikus, egyéni karakterrel rendel­kező helyi közösségek ugyanis sokkal erősebb alapját jelen­tik a demokráciának, mint a parlamenti pártok demokráciá­ja. Ámerikától nem a dollármilliárdokal irigylem, hanem íiz ilyen helyi tradiciókat, mint a gombaszedési verseny. Ahol ezek erősek, ott létrejön az anyagi gazdagság is. Kopátsy Sándor A Tiszakécskci Solohov Tsz tiszabögi ma­jorjában tavaly ősszel láttak hozzá az új bcl- üzem kivitelezési munkáihoz, és most, június 27-én megtörtént a létesítmény műszaki át­adása. A kécskci tsz két éve osztályoz töltelék­árukhoz használt, előtisztított belet, egy hol­land cég megrendelésére. Most bővíteni kíván­ják c tevékenységüket. A korábbi, 30 főt fog­lalkoztató üzem mellé ezért 20-30 millió forin­tos költséggel építettek egy 720 négyzetméter alapterületű munkacsarnokot. A műszaki át­adás után, a technológiai szereléseket követő­en, várhatóan még az ősz folyamán beindul a termelés. Az új üzem bizonyára enyhít a Ti- sza-parti kisváros foglalkoztatási gondjain, hiszen rövidesen 60-70 helybeli lánynak, asz- szonynak ad munkalehetőséget. G. B. I Új üzem Tiszakécskén

Next

/
Oldalképek
Tartalom