Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-05 / 156. szám
1990. július 5. • PETŐFI NEPE • 5 A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA • Kisiskolás korunkban tanultuk, a törökök felett aratott nándorfehérvári győzelem tiszteletére harangoznak délben. Hazánk egy kis városában, a nyugati határ mentén, Kőszegen 11 órakor szól az emlékezés harangja. A kőszegi várat 1532. augusztus 5-én kezdte ostromolni a török, sokszoros túlerővel, majd 25 napi véres harc után kénytelen volt azzal megelégedni, hogy a félholdas zászlót kitűzhette a vár ormára, de az erődítmény a török kezére nem került. Győzött Jurisich Miklós és maroknyi védöserege a törökök felett — hirdeti a 11 órás harangszó. A kőszegi vár körül kézműiparosok sokasága telepedett le, kereskedők voltak a város állandó vendégei, pezsgő ipari, kereskedelmi élet. alakult ki évszázadok alatt. A középkori arculatából, majd a későbbi századok épületeiből Kőszeg igen sokat megőrzött, óvja, védi múltját ma is (68 ritka becsű műemléke, 52 műemlék jellegű épülete van), hazánk műemlékekben ötödik leggazdagabb városa, idegenforgalmi központja. E városka a nyugati turisták kedvelt kirándulóhelye, számukra készült a Panoráma Kiadó német nyelvű városismertetője, útikalauza: Az idegenforgalmi tudnivalók mellett sok hasznos tanáccsal szolgálva a hazánkba érkezőknek, s mert a könyv szép kiállítású, sok színes és fekete-fehér fotóval készült, a németül beszélőknek kedves ajándék, a nyelvet tanuló magyaroknak jó nyelvgyakorlás. 0 Német Szövetségi Köztársaság címmel Szentirmai József és Szentir- mainé Bánlaky Cecília összeállítása jelent meg a „Takarékos turisták” könyvsorozatban. A kötetet a múlt évben zárták a szerzők, azóta Németország státusában alapvető változások következtek be. A Németország nyugati részébe készülő turisták a most megjelent zsebkönyvet — a politikai változásoktól függetlenül — kitűnően tudják hasznosítani. Megtudják belőle, mik a főbb, külföldiekre vonatkozó rendelkezések (milyen okmányokat vigyünk, mit kell tennünk betegség esetén stb.), tájékoztat a vám, az utazás, a szállás főbb tudnivalóiról. Érdekes összeállítás a tájanként bemutatott helyi étel- és italspecialitások sora, tájékozódhatunk a vendégségbe hívás illem-szokásairól, megtudjuk, mikor milyen ünnep- és munkaszüneti napok vannak a németeknél. A könyv második részében a német történelem rövid áttekintését, túraterveket, tájakat, városokat ismerhetünk meg. Praktikus, gyakorlati kézikönyv—a bekövetkezett politikai, gazdasági vál-> tozásokat még nem tartalmazó — kötet. K. M. Két válogatás Nahát! Egy évtizeddel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy a fekete báránynak tartott Beatrice valaha is nagylemez-tulajdonos lesz. Most mégis az lett. Igaz, közben jó néhány év eltelt. Ma'mindent lehet, vagyis nincs olyan produkció, amit ne lehetne kiadni. És amit régebben nem engedtek, ma különösebb küzdelem, hőstett nélkül át lehet vinni a hivatalos csatornákon (is), így, alaposan megkésve érkezett el rajongóihoz a Beatrice „új” válogatásalbuma, melynek címe: Nosztalgia ’80: Gyermekkorunk legszebb dalai. A lemezborítón helyet kaptak az archív felvételek, az extravagáns Beatrice-tagok- ról. A fotós Bernáth (Y) Jean D’Art, egykori bizottságos. A lemezen tíz dal hallható, köztük a legendássá vált Minek él az olyan, a Mit akarok még, a Katicabogárka. A babos nyakkendős rajongók bizonyára jól emlékeznek még a többi nótára is, a Topis blues-ra, a Zártosztályra, az Amuri partizános dalára, az Üss a kötökre és a többire. Most tehát nem kell más, csak egy kis nosztalgia és indulhat a „banzáj”, a Beatrice-műsor. Most már lemezen. Is. Egy másik gyűjteményes albumon Edda-számok csendülnek fel. A Miskolcról indult zenekar is elsősorban a csövesek körében volt először népszerű. Mára szélesedett rajongótáboruk, elfogytak a csövesek, és megnőtt a szelíd rockhívők száma. És meg kell hagyni: az Edda töretlen színvonalon dolgozik, most, a tizedik nagylemezük után is. Eljött az ideje, hogy egy úgynevezett* aranyalbumot adjanak ki, bár a lemezborítón a „nyugatiasabb” változat szerepel: Best of Edda Művek. Egymás után hallhatók itt is a legjobb dalok, a Kölyköd voltam, az Elhagyom a várost, a Minden sarkon álltam már, A hűtlen a Mi vagyunk a rock, a Fohász, a Gyere örült, A kör és még néhány, jól ismert Edda-dal. Mindkét lemezt a Favorit szerkesztősége adta ki. (Képünkön a Beatrice-lemez borítója.) B. T. Nyelvkönyv Angol tesztek Angol tesztek haladóknak cimmel az elmúlt héten kecskeméti szerző könyve került könyvesbolti forgalomba. Saskői Zsuzsa, a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karának tanára állította össze angol nyelvvizsgára készülők számára 102 oldalas tesztgyűjteményét: kifejezések, közmondások, anglicizmu- sok, igevonzatok, nyelvtani problémák (műveltető, szenvedő, stb. szerkezetek) sorát összegyűjtve, többnyire olyan — a gyakorlatban sokszor előforduló — nyelvi buktatókat sorolva, ami az eddigi hasonló összeállításokból, kiadásokból kimaradtak. Az új oktatási törvény nyelvvizsgához, idegen nyelv ismeretéhez köti az államvizsgára bocsátás lehetőségét. Saskői Zsuzsa idestova két évtizede tanítja az angolt közép- és főiskolán egyaránt. Nagy rutinnal, jó szemmel vette észre: hallgatói, tanítványai milyen nyelvtani és kifejezési problémákkal küszködnek a leggyakrabban, ezeket gyűjtötte össze és ajánlotta fel kiadásra a Agrikon-Expressznek. A kecskeméti kft. két hónap alatt jelentette meg 10 000 példányban a 1000 feladatvála- szolós tesztgyűjteményt. A füzet minden feladatánál négy lehetséges választ ad, ezekből kell az egy jót kiválasztania a közép- és felsőfokú nyelvvizsgára ké- szülőknak. Várható, hogy még ebben az évben a kezdők számára összeállított tesztgyűjtemény is megjelenik, amely az alapfokú nyelvvizsgát tenni szándékozók felkészülését kívánja segíteni. K. M. Nyaralás—kompromisszummal A feleségemnek, Amálnak mindig korszakalkotó ötletei vannak. A minap is azzal állt elő, hogy beiktatták hivatalába az új kormányt, új korszak kezdődik kicsiny hazánk életében, menjünk el üdülni. Ha jól meggondolom, jogos a kívánsága, mert évek óta nem nyaraltunk. Nem hát, mert mindig gyűjtögettük valamire a pénzt. Másodállást meg hét végi munkát vállaltunk, mert kellett a pénz a lakáshoz a beugróra. Aztán bedolgozást vállaltunk, hogy ki tudjuk fizetni az O TP-nek a részleteket. Tavaly már mindent fölvállaltunk, hogy lépést tudjunk tartani az inflációval. Az idén kiderült, hogy O a profi, mi meg csak hitvány amatőrök vagyunk. Különben is megérdemeljük a sorsunkat, mert ki látott már olyan maratoni futóversenyt, amelyiken csak a startvonalat határozzák meg, a célszalaggal meg egy autó rohan előttünk ?!... Es ezek után menjünk nyaralni! No, jó — mondtam én —, ha ennyire akarod, menjünk, de hová? — Ezen te ne törd a fejedet, apukám — szólt az én Amálom —, holnap bemegyek az IBUSZ-hoz, és kiválasztok valamijó tengerparti utat. Végtére is megtörtént a korszakváltás, most már nem csak a főelvtársak mehetnek a tengerpartra üdülni. Zsebünkben a világútlevél, kiváltjuk az 50 dollárt, és mehetünk, amerre a szemünk lát. — Te, Árnál! Attól tartok, hogy ha csak ez az 50 dollár világit nekünk, nagyon sötét lesz azon a tengerparton ... — Bízd rám, édes fiam! Rábíztam. Jött is haza másnap lógó orral. Egyik kezében a világútlevél, a másikban az 50 dollár. — Igazad van, édes fiam — mondta. — Most már nem kell főelvtársnak lenni egy tengerparti nyaraláshoz, csupán kft.- igazgatónak .Azok is lettek, mert nyaralni akartak. De miért akarunk mi mindenáron a tengerparton üdülni? Holnap bemegyek a szakszervezethez, és kérek egy balatoni beutalót. Ahhoz nem kell se útlevél, se dollár. Végtére is ez is víz, az is víz. Fölülünk a vonatra, és délben már áztathatjuk a lábunkat a magyar tengerben. j — Jól van, édesem — hagytam rá. — Úgyisfélek a repüléstől.. .A jó öreg vonat sokkal biztonságosabb. Másnap este kissé zavartan fogadott az én Amálkám. A szakszervezeti könyvecskét gyűrögette, és közben különös varázsszavakat mormolt. Nem értettem pontosan, amit mondott, de valami szexuális dologról volt szó. Azóta se tudtam meg, ki kivel, hol és hogyan, de hogy nagyon, az biztos. — Nos, mit végeztél, drágaságom?— karoltam át incselkedve a derekát, hátha én is bekerülök abba a szexuális izébe, amit emlegetett. 0 azonban perdült egyet, és úgy a sarokba vágta a kis kék könyvecskét, hogy egyenként peregtek le a falról a lapjai. Hiába no, a honi nyomdaipar terntéke... —Befejeztem a szakszervezetet—dohogta. — Tíz évvel ezelőtt kértem tőlük egy beutalót a Balatonra, elküldték a hegyekbe. Es most mit gondolsz, mit mondtak? — Azt, hogy végtelenül sajnálják, de kiadták az üdülőt a nyugati turistáknak, valutáért. — Honnét tudod? —Onnét, hogy nekem is ezt mondta az én szakszervezetem. Látod, ha ötvenhatban nem fordulunk vissza Soroksárról, most mi is valutáért nyaraló nyugati turisták lehetnénk! — Ezt a vonatot már lekéstük. De hát akkor hol nyaraljunk ? _ — írok a Józsi bácsinak. Emlékszel? Evek óta hívnak bennünket Velencére, a horgászbungalójukba. Mindig csak ígértük, de soha sem értünk oda. Egész nap horgászunk, süttetjük a hasunkat a nappal ... Csupa olcsóság az élet! Még spórolhatunk is rajta! Józsi bácsitól hamar megjött a válasz. Nagyon sajnálja, de szeptember előtt nem tudnak fogadni bennünket. Jön haza a Sanyifiuk Clevelandböl, hozza a barátait is. Egész nyáron lent lesznek Velencén. Végül is megoldottuk a dolgot. Úgy, minta kormánv: koalíciós alapon, kompromisszummal. Lejöttünk nyaralni a Mariska nénihez,, Bürgüzdre. Ez afféle falusi turizmus. Éppen a kukoricát kapálják. Betársultunk hozzájuk. Harmadnap már én is meg tudtam különböztetni, melyik a kukorica, melyik a gaz. Igaz, tó, az nincs, de vettünk két nagy lavórt, és letettük a tábla két végére. Égy sor kapálás, egy pancsikolás. Nagyon elégedettek vagyunk ezzel• a kompromisszummal, mert itt sokkal kevesebb a szúnyog, mint a Balatonnál. Meg a hajókürt se ébreszt föl bennünket hajnalban. T. Ágoston László MI VAN AZ ÁREMELÉS HÁTTERÉBEN? Kényszerpályán Bár meglehetősen kellemetlenül érint, derült égből villámcsapásként aligha érhetett bennünket a napokban bejelentett áremelési csomag. Nemcsak azért, mert már hetek óta benne volt a levegőben, de az ügy voltaképpen már az idei költségvetés elfogadása óta „érett”. Egyfelől azért, mert a ház- tartásienergia-árak emelését még a Németh-kormány határozta el, másfelől viszont azért, mert ez a költségvetés már elfogadása pillanatában igen feszített volt, s felborulásához igazán nem sok kellett. A deficit kényszerítő ereje Amint az közismert, meglehetősen szűkre szabott kényszerpályán mozogtunk a költségvetés elfogadásakor: a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd forintos deficithez kötötte a vele való megállapodást, amihez viszont a külföldi bankok kötötték a magyar gazdaságnak adott további hiteleket. Égetően szükségünk volt tehát a deficit leszorítására — de nem csupán az IMF diktátuma okán. A költség- vetési deficit ugyanis általában azt jelenti, hogy a kiadások összege nagyobb, mint a bevételeké. A különbség pedig jellegzetesen két módon finanszírozható: vagy az ország belső megtakarításaiból, vagy a külföldi eladósodás növeléséből. Miután azonban nálunk sem a gazdálkodók sem a lakosság megtakarítási hajlandósága nem elegendő ehhez, az eladósodás jelentős növelésének terheit viszont az ország nem tudja elviselni, az IMF követelései nélkül sem tehettünk egyebet: muszáj volt minél kisebbre szorítani a deficitet. Az élet azonban ezúttal is túlhaladt a terveken. Hosszú évek tapasztalata, hogy a tervezett hiányt rendre túlléptük: míg a bevételek szűkebben csordogáltak, a mindig jó előre elköltött kiadások rendre túlszárnyalták az elképzeléseket. Nem történt ez másképp most sem — bár az első negyedévben még tartottuk a megállapodásban rögzített értéket, az első négy hónapban már jóval meghaladtuk. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy intézkedések híján az év végére akár meg is duplázódhat a deficit, egyes szakemberek 50-60 milliárd forintra is becsülik a várható hiányt. Ami viszont az IMF-megál- lapodás felborítását jelenthetné. Ilyen rövid távon viszont rendkívül szűk a költségvetés mozgástere. A bevételek elsősorban az áremelések révén növelhetők, így ugyanis több adó jut a költségvetés kasszájába. A számítások szerint a benzin és a gázolaj árának emelése 6, illetve 3 milliárd forintos többletet jelent. De növeli a bevételeket — mintegy 2 milliárd forinttal — az is, hogy szűkül a vállalkozási nyereségadó-kedvezményben részesülők köre, s mintegy 4 milliárd forintot jelent, hogy az állami vagyon utáni osztalék 18-ról 25 százalékra nő. A költségvetési egyensúly javításának további lehetőségei a kiadási oldalon lelhetők fel. Itt az egyik legnagyobb tétel a mezőgazdasági- export-támogatás 2,7 milliárdos csökkentése. A szocialista kivitelt nem, csak a konvertibilis exportot érintő intézkedés azonban nem csupán á költségvetési egyensúlyt javítja, de a hazai piacot védő szerepe is van. A támogatások révén ugyanis a gabonaexport olyan jövedelmező, hogy a termelők á felesleget szívesen viszik exportra. Holott a belföldi piac számára az volna a kedvező, ha itthon alakulna ki túlkínálat, ami szabályozni tudná az árakat. A gabonaexport extrajövedelmének 80 százalékos elvonása fontos lépés lehet ebben. Ezenkívül csökken a költségvetési intézmények támogatása, a központi műszaki fejlesztésre jutó támogatás, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatása stb. Összességében a fenti intézkedések révén 27,7 milliárd forinttal javítják a költségvetés pozícióit. Az áremelések, valamint a támogatáscsökkentések inflációs hatásainak legalább részbeni ellensúlyozására 2,5 milliárd forintot fordítanak. A gazdaság tányéraknái Mindez ugyankkor még nem elég a kormány programjában szereplő vállalkozásélénkítésre, szociálpolitikára, az önkormányzatok anyagi alapjainak megteremtésére. Ezért még a nyáron további intézkedések is várhatók, amelyek azonban — mint a kormány programjának kidolgozói több alkalommal is hangsúlyozták — nem járhatnak áremeléssel. Bár ez majdhogynem teljesíthetetlen kívánság, reménykedhetünk, hogy így lesz. Ha a most meghirdetett program teljesül, azaz sikerül tartani a tervezett költségvetési deficitet, nem kis akadályon jut át az új kormány. A gazdaságirányítás igazi vizsgája azonban mégsem ez lesz. Az igazi próbatétel ugyanis az, hogy sikerül-e elkerülni a hasonló problémák újratermelését, sikerül-e olyan válságkezelési módszereket találni, amelyek révén jövőre már biztonságosabban megalapozható a költségvetés. A kérdést nem könnyű megválaszolni, már csak azért is, mert igen sok a bizonytalansági tényező, gazdaságunk helyzetében rejlik néhány tányérakna. Ilyen például a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alakulása. Az egyre nehezebb helyzetben levő Szovjetuniótól függ energiaellátásunk, s számos vállalatunk piaca. Sok bizonytalanságot rejt a dollárelszámolásra való áttérés is, ami hosszú távon igen előnyösnek ígérkezik ugyan, rövid távon azonban alighanem inkább a hátrányait fogjuk érezni. Bizonytalan a sokszor megígért, ám eddig még nem konkretizált nyugati segítség is, s egyáltalán nem erősíti az amúgy is gyengélkedő, strukturális és pénzügyi gondok sokaságával terhes gazdaságot az a bizonytalanság sem, amit a rendszerváltás okoz a gazdálkodó szervezeteknél. A közigazgatásban a minisztériumok átszervezése okoz elbizonytalanodást, a mező- gazdaságban a földdel kapcsolatos viták, az iparban a tulajdonviszonyokkal, a privatizálással kapcsolatos polemizálás és a menedzserekkel szembeni, sok helyen tapasztalható ellenérzés okoz olyan gondokat, amelyekkel meg kell küzdeni a gazdaság stabilizálása érdekében. Úton a piacgazdaság felé Az a gyorsprogram, amelyet a kormány meghirdetett, s amely már csak a parlament jóváhagyására vár, sok biztató elemet tartalmaz. A sorban állások megszüntetése, a „kemény mag” ellen a fel- számolási eljárás megindítása, a kisvállalatok megvédelmezése, a követelésmegelőlegezési alap, az Állami Vagyonügynökség révén mintegy 20 sikeres vállalat privatizálása, az Egzisztenciabank, a szervezeti decentralizálást megindító programcsomag jó alapot adhat arra, hogy a gazdaság meginduljon egy, a mainál jobban működő piacgazdaság irányába. Ugyanezt a célt erősíti a nemsokára benyújtandó privatizációs törvény, valamint a készülő versenytörvény is. Mindezek szükséges, de még nem elégséges feltételei annak, hogy a jövőben elkerülhető legyen a költségvetéssel kapcsolatos folytonos tűzoltás. Ahhoz ugyanis még a tulajdonviszonyok törvényi rendezésén túl. olyan kérdéseket kell parlamenti szinten tisztázni, mint a leendő önkormányzatok anyagi alapjai, azok adózási lehetőségei, ezzel összefüggésben a költségvetés szerepének változása. Mire terjedjen ki az állami költség- vetés, honnan szerezheti bevételeit, milyen mértékben és milyen célokat szükséges támogatnia — egyszóval egy költségvetési, államháztartási reform keretében új elveket kell lefektetni a képződő jövedelmeknek az állam, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti megosztására. Ennek eldöntése, az összes érdekelt támogatásával való törvénybe iktatása vihet le bennünket arról a kényszerpályáról, amely az eleve bizonytalanul tervezett, állandóan felboruló költségvetést újabb és újabb áremelésekkel, s nemegyszer már a gazdaság normális működését is nehezítő támogatáscsökkentésekkel képes csak egyensúlyba hozni. Kozma Judit DOLLÁR FEKETÉN ÉS FEHÉREN Legalizálják-e a moszkvai valutapiacot? Senki nem tudja pontosan, hány tiz- vagy százmillió dollár cserél feketén gazdát egy-egy évben a Szovjetunióban. A feketepiaci árfolyam folyamatos emelkedése az egyik legérzékenyebb mutatója az ország gazdasági romlásának. Még egy-másfél évvel ezelőtt 10-15 rubel körül mozgott egy dollár ára, ma 20-25 rubelre emelkedett. Várható volt, hogy a hivatalos pénzvilág előbb-utóbb lépni kényszerül. A jelek azonban arra mutatnak, hogy ezúttal nem az adminisztratív intézkedések szigorával teszik meg a lépést. A napokban inteijút közölt a szovjet kormány hivatalos hetilapja az állami bank egyik vezető munkatársával. A bankár arra az olvasói kérdésre válaszolt: elképzelhető-e, hogy magánemberek számára is létrejön az országban a hivatalos belső valutapiac? Ez azt jelentené, hogy szabályozott keretek között kereskedhetnének a valutával, nem pedig a kapuk alatt, a rendőrök kemény fellépésétől félve bonyolítják le a ma még törvénytelen ügyleteket. Ilyen belső valutaütközö piac létezik már a szovjet gyakorlatban: működik — szigorúan vállalatok számára — a valutaárverés intézménye. (Ez kissé leegyszerűsítve azt jelend, hogy az egyelőre szűkös devizakeret egy része „kalapács alá” kerül, s az viszi a dollárt, aki a legtöbbet adja érte.) A pénzügyi szakértő szerint az egyéni valutapiacra több elméleti megoldás is kínálkozik; vagy engedélyezik az állampolgárok részvételét a ma csak vállalatok által látogatott árveréseken, vagy létrehoznak egy másik ilyen intézményt magánemberek számára. Az interjúalany azonban kételkedik abban, hogy a szovjet lakosság osztatlan lelkesedéssel fogadná ezt a lehetőséget. A belső valutapiac egyelőre szűk, s nincs is igazi kapcsolata a világpiaccal. Jól tudjuk, persze, az állami bankban, hogy igazi győzelmet a feketepiac elleni harcban csak az árutermelés és -ellátás rendbetétele hozhat, mert akkor rubelért is beszerezhetők lennének azok a termékek, amelyekhez ma csak keményvalutáért lehet hozzájutni. Dokumentumfilmpályázat A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Film Főigazgatósága és a Magyar Televízió művelődési föszer- kesztösége az idén ismét dokumentum- film-pályázatot hirdet azzal a céllal, hogy támogassa a mai magyar társadalom kulcsfontosságú problémáinak elemző mélységű, hiteles ábrázolását, valamint a történelmi önismeretünk szempontjából kiemelkedő fontosságú témák feldolgozását. A pályázat valamennyi filmes és televíziós alkotó számára lehetőséget nyújt ahhoz, hogy —anyagi támogatást elnyerve—a fenti célokat szolgáló műveket hozzanak létre. A pályázatokat 7 példányban július 30-áig kell benyújtani a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Film Fő- igazgatóságára (1054 Budapest, Szalay u. 10. II. em. 280.), illetve az MTV művelődési főszerkesztőség titkárságára (1051 Budapest, Nádor u. 36. fszt. 20.). A zsűri legkésőbb szeptember 30- áig meghozza döntését, ezután a díjnyertes pályamunkákra megköthető a szerződés.
