Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-30 / 177. szám

Volentér Europa-Da^k Hamburgban rendezték a motorcsónakom ’ 350 kern­es siklókategóriájának Európa-bajnokságáí Az arany­érmet Volentér László, a Bajai Spartacus-Vízügy ver­senyzője érdemelte ki úgy, hogy mind a három futamban első lett versenyhajójával. Feil János, a Pallas Motor­csónak Klub sportolója a harmadik lett, míg Tubákos Iván — aki Volentér klubtársa — a negyedikként fejez­te be EB-szereplését. HATÁRTALAN KOCSISOR A HATÁRON Csúcsforgalom Tompán Tegnap is autók végeláthatatlan sora várakozott a tompái határátkelőhelyen, hogy átjussanak Ju­goszláviába. Most a legnagyobb a nyári utasforga­lom. A két ország között az egész heti ki- és belépés 60-65 százaléka péntekre, szombatra és vasárnapra esik. Az elmúlt napon körülbelül 15 ezer utas fordult meg az országhatár tompái szakaszán három és fél ezer gépjármüvei, mint arról Varga Lajos határőr őrnagy, az ellenőrző pont parancsnoka tájékoztatta lapunkat. A várakozási idő csökkentésére a határőr­ség — a magyar oldalon — 11 másodpercre leszorí­totta egy-egy útlevél vizsgálatát. Ennek ellenére a nyári csúcsforgalomban, egy-másfél óráig tart, amíg valaki Jugoszláviába ér, s onnét továbbindulhat. (Tóth Sándor felvétele) r r Tovább növekedett az állam- háztartás nettó adóssága: össze­ge eléri az 1244 milliárd forintot. A múlt év végén az államadósság 1188,7 milliárd forint volt. A pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondot­ták, hogy az államháztartás nettó adóssága 1985 óta két és félszere­sére növekedett. Öt évvel ezelőtt még csak 498 milliárd forint volt az állam tartozása. Az ilyen nagy mérvű hiány kialakulása alapve­tően két tényezővel magyarázha­tó. Magyarország ebben az idő­szakban egyre gyorsuló ütemben adósodott el külföldön, s ugyan­ebben az időszakban jelentősen megnőtt a költségvetési mérleg hiánya is. Magyarország bruttó adósságállománya 1985-ben 13,9 milliárd, nettó adósságállomá­nya pedig 8 milliárd dollár volt. Az akkori nettó adósságállo­mány 43,2 milliárd forinttal ter­helte az államháztartást. Időköz­ben az eladósodás növekedése és a forint többszöri leértékelődése miatt, a külső eladósodás követ­keztében, az államháztartásra háruló teher 517,6 milliárd fo­rintra emelkedett. (A múlt év vé­GAZDAPIAC KECSKEMÉTEN Szerény az indulás Nem volt sem szalagátvágás, sem ünnepi beszéd. Viszont jóval a meg­hirdetett négyórai megnyitás előtt a Magyar Mezőgazdasági Kisterme­lők és Vállalkozók Egyesületének vezetői szélesre tárták Kecskeméten a volt MHSZ-lőtér melletti —■ im­máron elplanírozott — terület­(Folytatás a 2. oldalon) • Az ország öt városában ezek voltak a piaci árak három nappal ezelőtt.. FEL EV ALATT 22 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉS _____________ A z államháztartás növekvőhiánya gén Magyarország bruttó adós­sága 20,6 milliárd dollár volt, a nettó adósságállomány pedig 15,1 milliárd dollár körül ala­kult.) Az elmúlt öt esztendő során a költségvetési mérleg hiánya is je­lentősen megnövekedett. Míg a deficit 1985-ben 15,8 milliárd fo­rint volt, 1986-ban 46,9 milliárd forintra emelkedett, s 1987-ben is 34,9 milliárd forint volt. A kö­vetkező esztendőben viszonylag kisebb, 19,7 milliárdos hiánnyal zárt a költségvetés, ám a múlt (Folytatás a 2. oldalon) Meghalt Bruno Kreisky (2. oldal) ORSZÁGSZERTE ALACSONY RÉSZVÉTELI ARÁNY — A MEGYEI EREDMÉNY 10,13 SZÁZALÉK Népszavazás kánikulában Az országra rekkenő hőséget hozó július végi vasárnapon mínuszt muta­tott a politikai hőmérő: a köztársasági elnök megválasztásának módjáról ki­írt népszavazás nem váltott ki közéleti hevületet az állampolgárok többségé­ből. A helyzet délutánra, az urnák le­zárása előtti órákra sem változott, to­vábbra is az általános érdektelenség volt a jellemző. A sajtó ugyan hírül adta, hogy ezút­tal nem értesítik „kopogtatócédulán” a választókat, a tanácsok pedig ezen­kívül falragaszokon azt is tudatták a lakossággal, hogy hol — legtöbb he­lyen az országgyűlésiképviselő-válasz- tások szavazókörzeteiben — adhatja le szavazatát a választó. Föltételezhe­tő, hogy ennek ellenére sokan nem is tudtak a népszavazásról. Az MTI tu­dósítói szinte teljes tájékozatlanságot a tanyás vidékeken tapasztaltak, az itt élő emberek ugyanis a nyári munkák idején ritkán néznek televíziót, újságot pedig nem fizetnek elő, hiszen a tanyai lakosoknak semmilyen küldeményt, hírlapot nem visz házhoz a posta. A falusi választási bizottságoknál arra hívták föl a figyelmet: aki vasárnap mégis elment szavazni, az többnyire igennel szavazott — hiszen az ellenke­ző állásponton lévőknek elegendő volt, ba otthon maradtak. (MTI) — Megyénkben 42 552-en men­tek el szavazni^- adta meg a vég­leges, de nem hivatalos adatot dr. Balogh László, a megyei választási bizottság vezetője már a kora esti órákban. Pedig — folytatta — 419836, választásra jogosult ál­lampolgár élhetett volna a népsza­vazáson való részvétel jogával. A végeredmény, a 10,13 százalé­kos részvételi arány hasonló az or­szágos összesítéshez. A nagyobb zökkenők nélkül lezajlott vagy le nem zajlott akció megyei „legjei”: Baján 6397 állampolgár szavazott (13,3 százalék), Kiskőrösön ezzel szemben 3266 jogosait járult az urnákhoz (7,6 százalék). KECSKEMÉT Délelőtt még csak tíz százalék! 1. Tegnap újra nemzeti zászlójen- gett a kecskeméti Petőfi Sándor Álta­lános Iskola kapujában, a Budai ut­cában, a 35-ös szavazókörben. — Fél hétkor érkezett az első sza­vazó, azután 10 óráig még öt vénén jöttek — néz az órájára dr. Bán Iza­bella, aki a városi tanács képviseleté­ben fogadja a környék lakóit. — Ez körülbelül 10 százaléka a választásra jogosultaknak. 9 Kéleshal- mán, a kultúr- házban: keve­sen jöttek el! Mit hoz a dél­után? (Tóth Sándor felvé­tele) 9 Göncz Ár­pád ideiglenes köztársasági elnök leadja szavazatát — Kevés ... — Estig még van idő. A mi körze­tünkben főleg idősebbek laknak. Bottal vagy egymásba karolva keres­nek fel minket. Vannak, akik nem egészen értik, hogy most tulajdon­képpen miről is van szó. Egy néni egyúttal már a köztársasági elnök személyéről is szavazott volna. Elma­gyaráztuk neki, hogy ma még nem tartunk ott. A kérdés: a nép vagy a parlament válasszon-e elnököt? — A pártok küldtek-e megfigyelő­ket a szavazókörbe? — Két párt igen. Az MSZP és az MDF. 2. Dr. Juhász Imre és dr. Pólyák Éva már kifelé tart a Jókai utcai álta­lános iskolából, ahol a 19. számú sza­vazókor található. Orvos házaspár, a Marx téren laknak. —. Eljöttünk mi is, szavaztunk — mondja a feleség.—Nagyon bántana minket, ha estig nem lenne meg az érvényes szavazáshoz szükséges rész­vételi arány. Az első szavazó, 6.50 órakor, egy rendőrtisz volt — tudom meg oda­bent, a bizottság titkárától. A dél­előtt fél tizenegyig leadott szavazatok száma: 144. A körzetben lakó válasz­tók 10 százaléka élt eddig állampol­gári jogával. Lesújtó a pártok közömbössége, már ami a bizottságból való távolma­radásukat illeti. Egyetlen párt kül­dött csupán megfigyelőt, a népszava­zást kezdeményező MSZP. 3. Nem adott sok munkát a dél­előtti órákban a nyári — vakációs TERV VAN, MEGRENDELŐ KERESTETIK — BACSTERV-SIKEREK KECSKEMÉTEN Lakóépület kerül a templom és a majdani új könyvtár közé Egy biztos: hatalmas üres terület szomorkodik az Arany János utca, Jókai tér és a Luther-udvar között Kecskeméten. Majdnem bizonyos: az elkövetkezendő években a már elfogadott kiviteli tervek szerint felépül a térség északi részén az új könyvtár. Remélhető, hogy lesz vállalkozó az evangélikus templom és a leendő bibliotéka közötti üres telek hasznosítására. A városi tanács előrelátó műszaki osztálya a rendezett és harmoni­kus beépítés érdekében meghívásos tervpályázatot írt ki helyi érde­keltségű vállalatoknál dolgozók számára: meg kell oldani a megmara­dó épületekhez a stílusos kapcsolódást, nemcsak homlokzatilag. ha­nem funkcionálisan is. Az épület jellegében, stílusában harmonizáljon a műemlék jellegű városközpont építészeti elemeivel. választás a Reiszmann Sándor ut­cai szavazókörben sem. Ginder Ká­roly bizottsági elnök, dr. Hajnal La­josáé jegyzőkönyvvezető s a többiek 906, választásra jogosult ember közül mindössze 96-nak a szavazásában működtek közre 10 óra 40 percig. Tagjainak számát tekintve a bi­zottság teljes körű: összetételében vi­szont nem mutatja a mai politikai erőket és viszonyokat. Az MDF kép­viselője eljött, ám az SZDSZ-é és az MSZP-é hiányzik. Egy háromtagú családot szólítok meg az utcán. Ok már bedobták sza­vazólapjaikat az urnába, így ráérnek egy kis beszélgetésre. — Milyennek látják a mai népsza­vazást? — Én másképpen képzeltem el — feleli az asszony —1 úgy, hogy az a sokat emlegetett népfenség végre va­lóság lesz. De igy.,. ? Ilyen előké- születlenség után? Foglalkozásomra nézve értelmiségi vagyok, de higgye el, háromszor kellett elolvasnom a plakátot meg a lapokban megjelent tájékoztatót, mire megértettem, hogy mi a népszavazás tétje. — Közömbösekké váltak volna az emberek? — Csodálkozik rajta? — folytatja a félj, aki kéri: név nélkül szerepelje­nek. — Megunja a nép, hogy képvise­lői csak a bársonyszékekért veszeked­nek és nem az érdekükben cseleked­nek. Aki 50-70 ezer forintos havi fize­tést vesz fel a Parlamentben, el tudja-e képzelni, van-e fogalma arról, hogy (Folytatás a 3. oldalon) A dr. Fáy Ferencné elnökhelyettes és Borbély Lajos megyei főépí­tész vezetésével dolgozó bírálóbizottság — köztük Csete György épí­tész, Pataki Szabolcs tervezőintézeti igazgató — Boros Pál és Vas- Eysert Ervin közös munkáját tartotta a legjobbnak. Ügyesen fordul be az Arany János utcai frontról a könyvtár és az új épület között képződő közbe, rengeteg ötlettel mozgatja meg a felületeket. A leendő lakók kisebb és nagyobb lakások között válogathatnak. Az újabb kecskeméti divatra és a századfordulós hagyományokra rímel a sarki tornyocska. Díjazták Vásárhelyi Dániel tervét is. Mindhárom építész a Bács- Kiskun Megyei Tervező Vállalat dolgozója. y Ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom