Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-26 / 174. szám

<9 PETŐFI: E 9 1990. július 26. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) meg, s ugyancsak 300 forinttal emelkedik a gyermekgondozási se­gély jövedelempótléka, illetve a gyermekgondozási díj minimuma. Az államtitkár mindehhez hoz­záfűzte, hogy ezzel a kormányzat korántsem tekinti befejezettnek a kompenzációt, s még az idén to­vább emelik a társadalombiztosí­tási juttatások összegét. A hozzászóló képviselők vala­mennyien egyetértettek abban, hogy a mostani nyugdíjkiegészítés csak az első lépés lehet, s volt, aki szóvá tette azt is, hogy az 5000 forint feletti nyugdíjúak számára semmit sem juttatott a költségve­tés. Azt is elismerték a képviselők, hogy a Társadalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forin­tos kintlevősége valóban szinte megbénítja a társadalombiztosí­tást. Éppen ezért sürgették a köz­ponti költségvetés és a társadalom- biztosítás költséggazdálkodásának határozott szétválasztását. Az új biztosítási rendszer bevezetéséről azonban már megoszlottak a véle­mények. Kis Gyula (MDF) például úgy ítélte, hogy egy új biztosítási rendszer 45-50 év leforgása alatt' lesz működőképes. Ugyancsak ő tette szóvá, hogy a jelenlegi 53 szá­zalékos társadalombiztosítási el­vonás mértéke példa nélküli Euró­pában, főként ha figyelembe vesz- szük, hogy ennek ellenére az egy főre jutó egészségügyi kiadás csu­pán 117 dollár. (Ez az összeg — korántsem ilyen nagymérvű elvo­nás mellett — az Egyesült Álla­mokban például 2700 dollár.) Végül is a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló tör­vény módosítását nagy többséggel elfogadták a képviselők. Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum szerda dél­után részletes vitával folytatja a pártatlan tájékoztatás bizottságá­nak felállításáról, valamint a köz- szolgálati média vezetőinek ideig­lenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat tárgyalásit. Hogy nem így történt, annak az volt az oka, hogy a több mint 20 hozzá­szóló képviselő közűi mindössze ketten-hárman foglalkoztak ezzel a konkrét témával, a többieket sokkal inkább a sajtó jelenlegi, többek szerint inkább csak bírála­tot érdemlő tevékenysége, illetve a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó Vállalat fúziója foglal­koztatta. Az órákon át tartó eszmecsere Kulin Ferencnek, a Kulturális, Ok­tatási, Tudományos, Sport-, Tele­vízió- és Sajtóbizottság elnökének beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját ismertetve ki­tért e fúzióra is. Ezt a „kor­mányakciót” természetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Csurka István például úgy fogal­mazott; „ha a jelenlegi kormány az Aczél által kinevezett kultúrbugri- sok közül valakit elmozdít a helyé­ről, akkor rendszerint az SZDSZ részéről elhangzik egy tiltakozás”. Orbán Viktor (Fidesz) határo­zottan visszautasított mindenféle, elsősorban a sajtóval összefüggő általánosítást, és felvilágosítást kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket ille­tően, amelyeknek a tömegkommu­nikációban kell vagy kellene meg­történni? Müyen elvek alapján ne­vez ki és/vagy vált le személyeket. Végezetül javasolta, hogy a kor­mány „gründoljon” magának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához közelálló saj­tóhoz jutni, ahogyan a fúzióról ki­alakult vita tükrözi. Jóllehet, voltak néhányan, akik többször is figyelmeztették a plé- numot.hőgy talán a tárgyról kelle­ne beszélni, mert a törvényjavas­latról dönteni kell, a szó elszállt a képviselők feje fölött. Már-már le­zárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy képviselője kompro­misszumos indítványt tett. Ezt azonban végül a plénum éppúgy leszavazta, mint a bizottsági, kép­viselői és előterjesztői módosító in­dítványokat és végezetül az egész törvényjavaslatot. A PTB-re vo­natkozó részt 76 igen, 157 nem és 39 tartózkodó szavazattal, a kine­vezési rendről szóló passzusokat 80 igen, 131 nem és 60 tartózkodó szavazattal, a teljes törvényjavas­latot pedig 79 igen, 115 nem és 69 tartózkodó szavazattal vetette el. Maradt tehát — legalábbis saj- tóűgybéiT^r Sünden a régiben, maga az Országgyűlés döntött Úgy, hogy érvényben tartja a jelen­leg hatályos jogszabályokat. így értelmezte a határozatot rövid fel­szólalásában Antall József minisz­terelnök is. A Pártatlan Tájékoztatás Bi­zottsága sorsát megpecsételő sza­vazás után a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokra­ta Fórum parlamenti frakciója meglehetősen éles hangnemben egymást okolta amiatt, hogy végül is még a rádió, a tévé és az MTI vezetőinek kinevezési rendjében sem sikerült egyezségre jutni. Töl­gyesi Péter (SZDSZ) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormány­pártokat terheli a felelősség ami­att, hogy a kinevezést illetően fenntartják azt a rendszert, amely a pártállam időszakában honoso­dott meg. Kónya Imre (MDF) ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a kinevezési rendről szóló passzus­ban bennefoglaltatik a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának intéz­ménye is, ezért erre eleve nem sza­vazhattak a kormánypárti képvi­selők. Az ellenzékiek azzal vágtak vissza, hogy az említett szövegrész­ből értelemszerűen kimaradt volna a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsá­gára vonatkozó rész, amit egyéb­ként az elnöklő Szűrös Mátyás jel­zett is a szavazásra készülő tör­vényhozóknak. Az „események utáni akadémikus-vitát” az elnök­lő Szűrös Mátyás végül azzal zárta le, hogy a szavazás menete a jegy­zőkönyvekből nyomon követhető, s ha ennek szükségét látják a parla- fnenti frakciók, akkor megvizsgál­hatják, miként is zajlott le a hatá­rozathozatal. Orbán Viktor (Fi­desz) a fiatal demokraták sajnála­tát fejezte ki amiatt, hogy a két nagy párt a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának ügyében kompro­misszumképtelenségről tett tanú- bizonyságot. Vita nélkül, nagy szótöbbséggel határozott az Országgyűlés Ha­raszti Miklósnak (SZDSZ) a frek­venciamoratóriumra vonatkozó országgyűlési határozattervezete felett. A jóváhagyott határozat ér­telmében a parlament felkéri a kormányt, hogy terjessze mielőbb az Országgyűlés elé a frekvencia- moratóriumról szóló törvényja­vaslatot, amely az engedélyezés rendjét újraszabályozó tájékozta­tási törvény meghozataláig meg­tiltja a rádió- és televízióműsorok sugárzására1 és továbbítására. al- j! kalmas frekyencjgk kijelölését. Az Országgyűlés rendkívüli" ülésszakának e heti sorozata ezzel befejezte munkáját — igen sok képviselői hely volt már ekkor üres |f|! Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országgyűlés elnöke július 30-án, hétfőn 10 órára összehívta a parlament következő ülését. (MTI) Megroppant az NDK-kormánykoalíció Az NDK kormánya szerda dél­előtt megkezdte rendes ülését, ame­lyen — amint a kabinet szóvivője közölte — a koalícióban kialakult válság lesz a fő téma. A liberálisok kedden bejelentett, és a szociáldemokraták péntekre kilátásba helyezett kilépése a koalícióból Lothar de Maiziere miniszterelnök állásfogla­lása szerint nem gátolhatja a kormány munkáját; Közölte: elvárja, hogy a mi­nisztertanács tagjai vállalt kötelezettsé­güknek megfelelően tovább folytassák munkájukat. A maga részéről a történ­tek ellenére változatlanul vezetni kí­vánja a kormányt, még akkor is, ha a liberálisok után a szocáldemokraták is kilépnek a koalícióból. Két, a liberálisokhoz tartozó mi­niszter, Manfred Preiss, aki a regio­nális és kommunális ügyekkel foglal­kozik, és Axel Viehweger építésügyi, városfejlesztési és lakásgazdálkodási miniszter a liberálisok sajtószóvivője szerint máris felajánlotta, hogy foly­tatja tevékenységét a kormányban. Regine Hildebrandt munkaügyi és szociális miniszter viszont azt mond­ta, hogy ha a Szociáldemokrata Párt — amelynek a tagja — valóban ki­lép a koalícióból, akkor ő levonja a következtetést és távozik a kormány­ból. Kalocsa a halál árnyékában,,.? (Folytatás az 1. oldalról)' * s ez azt jelentheti, hogy az anyagok egyáltalán nem „gyakorló” harceszkö­zök voltak, netán demonstrációs célok­ra használták volna a halálos fiolákat. Még elgondolni is szörnyű, mi tör-'' tént volna, ha olyan ember bukkan a harci gázokra, aki nem ismeri a cirill betűket, a nemzetközi jelzéseket! Meg­bízható forrásból tudjuk, hogy például a VX-gázból egy belégzés irtózatos kí­nok között azonnali halált okoz, de ha elejtették volna a fiolát, s az összetö­rik... A kalocsai eset is aláhúzza: az elha­gyott szovjet objektumokat a legna­gyobb alapossággal, szinte centiméter­ről centiméterre kell felderíteni, hiszen másutt is rejtezhetnek ilyen veszedel­mes, akár tömeges katasztrófát is elő­idézhető harci eszközök, vegyi és rob­banóanyagok. Intő jel lehet azok szá­mára is, akik — kijátszva a magyar őrség éberségét — saját szervezésű „ku- tatóutakat” indítanak, hogy ehhez- ahhoz hozzájussanak. Könnyen lehet, hogy az elhagyott raktárakban bo­lyongva magával a Halállal találkoz­nak ... Csapai Lajos (Amennyiben kiderülne, hogy a „le­let" ártalmatlan volt, szívesen adunk he­lyet ilyen információnak. Megkönnye- bülnénk ... — A szerk.) Nagykövetek konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) sával. A Külügyminisztérium szer­vezte kétnapos találkozóra ■ amelynek a Honvédelmi Miniszté­rium Művelődési Háza ad otthont — meghívást kaptak a minisztéri­um részlegeinek vezetői is. A nyitó előadást tartó Antall Jó­zsef miniszterelnök elsősorban a hazánk külpolitikájával kapcsola­tos kormányzati elképzeléseket vá­zolta fel. Az alapvető külpolitikai straté­giai célokról szólva kifejtette: olyan külpolitika kialakításáfa van szükség, amely biztosítja az ország függetlenségét, figyelembe véve a geopolitikai helyzetből kö­vetkező realitásokat; amely előse­gíti e kis ország gazdasági, szociá­lis kérdéseinek megoldását:. Ugyanakkor szem előtt kell tartani a határokon túli magyar kisebbség érdekeit is: külkapcsolati rendsze­rünk formálásakor semmiféle pragmatikus célkitűzés nem csor­bítja a felelősségérzetet a magyar kisebbségért. Hozzátette azonban, hogy továbbra sem törekszünk a határok erőszakos megváltoztatá­sára. Magyarország kiegyensúlyozott külpolitikai kapcsolatrendszerre törekszik — szögezte le, cáfolva azt a vádat, amely szerint a kor­mánykoalíció egyoldalú — német — külpolitikai orientációt kíván folytatni. A kormányzat elsőrendű feladatnak tekinti a kiegyenlített kelet—nyugati kapcsolatok fenn­tartását. Az Európai Közösségekhez fű­ződő viszonyunkat elemezve el­mondta: 1992. január 1-jétől van esélyünk a kétoldalú tárgyalásos státus megszerzésére: a közös piaci tagságra 1995 után számíthatunk — főként a tagországok belső problémáinak függvényében. An­tall József utalt arra, hogy Magyarország részt vesz a Varsói Szerződés gyökeres átálakításának programjában, azonban a katonai szervezetből — amennyiben nem szűnik meg — az év végiéig kilé­pünk. A program része a szerződés politikai szervezetéből való kiválás ’ is — erre országgyűlési állásfogla­lás kötelez. A szovjet—magyar kapcsolatok alakulásáról a miniszterelnök ki­fejtette: új alapokra kell helyezni viszonyunkat a világ egyik legje­lentősebb államával, kapcsolat- rendszerünket a korrekt politikai és államközi együttműködésre kell építeni. A tanácskozás csütörtökön konzultációval folytatódik, a szak­tárcák államtitkárainak, államtit­kár-helyetteseinek részvételével, akik tájékoztatást adnak majd a kormányprogrammal kapcsolato­san felmerülő kérdésekben. Elvi egyetértés a Szovjetunió és az USA között az afgánkérdésben (Folytatás az 1. oldalról) Kabultól, Washington pedig a kor­mányellenes erőktől. Fél éven belül választást rendeznek Afgánisztán­Castro erődöt épít A'kubaiak szeinbeszálinak minden­fajta ellenséggel és győznek — jelentet­te- ki Fidel Castro kedden, egy új erőd építkezésén tett látogatásakor. A kubai párt- és állami vezető azt mondta, hogy „nagyon jó lenne min­den erővel és eszközzel a szükséges gaz­dasági beruházásokat megvalósítani, de ha nem fejlődik a védelem, az ellen­ség támadása következtében minden elveszhet”. Castro, aki a július 26-ára, az ország nemzeti ünnepére elkészülő létesítmé­nyeket keresett fel, részletesen elma­gyarázta, miért van szükség erődök építésére. — Az erődök semlegesítenek számos modern fegyvert, növelik a vé­delem harckészségét és tűzerejét, de legfőbb értelmük, hogy elrettentik a Kuba elleni támadásra készülőket — fejtette ki. . A látogatás után Castro azt nyilat­kozta újságíróknak: egyelőre senki sem tudja pontosan megjósolni, hogy a ke­let-európai változások milyen nehézsé­geket okoznak Kubának. >— Lehet, hogy a szociálpolitikai fejlesztések leál­lítására kényszerülünk — tette hozzá. ban az ENSZ égisze alatt. Az Egye­sült Államok elejti azt a követelését, hogy Nadzsibullah afgán elnök még a választások előtt mondjon le. Az amerikai külügyminisz­térium nem volt hajlandó kommentárt fűzni az ABC televízió jelentéséhez. Szegény volt-e fodor Zsivkov? (Folytatás az 1. oldalról) meg a 'Szófiaissajtóban,"rtfintegy Todor Zsivkov „szegénységi bizonyítványa­ként”. A levélből megtudható: a Zsivkov- család ellátására 1985—1989 között 1 104 385 levát (közel 20 millió Ft.): költöttek. A família tagjai egyebek kö­zött vásároltak 7 személyautót (Volks­wagen Golf, Audi Turbo, Renault-5 Turbo, Mercedes-190 E, Suzuki stb.). Ugyanebben az időszakban 163 914 lé­vaiért .vásároltak a családtagokmyugati' valutát, és 10 868 lováért , szocialistát. Maga- Evgenija Zsivkova, az | unoka 368 813 levájába került az államnak, de ebbe nem számit bele több mint 92 ezer levát érő garázsos lakása. Vladimir Zsivkov, a fiú. BMW-t ajándékozott a barátnőjének. Ezektől eltekintve a család nagyon szegény ... Lezsák Sándor szerint csak tiszta emberek kerültek a pártba AZ MDF SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A Magyar Demokrata Fórum nehéz, keserves időszakon jutott túl, mert „a választási győzelmet meg kellett nyernie”, s ezt néhány hónap alatt megtette—jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF ügy­vezető alelnöke a szervezet szer­dai sajtótájékoztatóján az MDF székházában. A párt vezető tisztségviselője az MDF-et növésben lévő szerve­zetnek titulálva szólt arról, hogy a pártnak ma csaknem 800 tele­pülésen van helyi szervezete 35 ezres taglétszámmal. Lényeges­nek tartotta, hogy a gyors lét­számnövekedést, f-j-a tudatos szervezésnek köszönhetően — si­került elkerülni. Új, helyi szerve­zet jelentkezését csak akkor fo­gadták el, ha az mindenben meg­felelt a kívánalmaknak. Arra is figyelemmel voltak, hogy a hata­lom volt közkatonái, „politikai bűnözők” tettestársai, kiszolgá­lói se szivárogjanak be a győztes pártba. Lezsák Sándor szerint a párt október—novemberre túl lesz a 40 ezres létszámon, s több mint ezer településen lesz szerve­zete. A helyhatósági választásra való felkészülés kapcsán biztató­nak ítélte, hogy a falvakban, vá­rosokban egyre jobb a kapcsolat az FKgP és a KDNP helyi szer­vezeteivel. A párt anyagi ügyeit érintve a pénztelenség okozta kínos helyze­tekről szólt: mint mondta, min­den településenmeg kell küzdeni a helyiséggondokkal, egy-egy mű­velődési ház bérletéért. E tények ismeretében szerencsés körül­ménynek tekinthető, hogy az MDF munkáját segítő 700-800 fős szakértői kollégium társadal­mi munkában,'úgymond meg­győződésből nyújt megszívlelen­dő tanácsokat. Lezsák Sándor rövid beszámolóját azzal zárta, hogy az MDF elnökségében sem­mi olyan vita, ellentét nincs, amely hátráltatná a „viszonylag kiegyensúlyozott” munkát. A sajtótájékoztatón Szabó Ta­más munkaügyi minisztériumi államtitkár, az MDF elnökségi tagja a vezetői réteg helyzetével foglalkozott. Leszögezte: kor­rekt, jogilag tisztázott vezetői megmérettetésre van szükség. A jelenlegi bizalmatlan légkör senkinek sem jó. A közvélemény nagyon határozottan várja, hogy megtörténjenek a „rátermettsé- gi” vizsgálatok, s azoknak legye­nek konzekvenciái. Megítélése szerint ehhez minél előbb jogsza-, bálymódosításra lesz szükség az önkormányzó vállalati körben. A döntés már az év végéig sem halogatható;/ a jogszabálynak még az önkormányzati választá­sok előtt meg kellene születnie. Az államtitkár a vezetőváltás esetleges túlkapásait firtató kér­désre válaszolva hangoztatta: e félelmet mesterségesen szítják, arról azok beszélnek, akik rutin­ból így cselekednének. Az önkor­mányzó testületek jövőjét illető­en személyes véleményét hangoz­tatta: elképzelhető, hogy új válla­lati tanácsi választást ír elő a kor­mány, s fontos lenne, hogy a vt döntési helyzetbe kerüljön a ve­zető személyének kiválasztását il­letően. A sajtótájékoztató szervezői meghívták Bajtay Józsefet a munkástanácsok és az MDF vi­szonyának elemzésére. A Mun­kástanácsok Országos Elnöksé­gének társelnöke e kérdés részle­teiben nem mélyedt el, megra­gadta viszont az alkalmat arra, hogy a munkástanácsok műkö­désének alapelveit ismertesse. A dolgozó rétegek véleményét tolmácsolva kifogásolta, hogy a jelenlegi, átmeneti időszakban a gazdasági rendszerváltást még mindig nem hajtották végre. Sze­rinte a magyar munkavállalók addig, amíg nem látják az alagút végét, nem hajlandók tovább húzni a nadrágszíjat. A Mun­kástanácsok Országos Szövetsé­ge tagszervezetein keresztül részt kíván venni a gazdasági vezetés megmérettetésében, a korrekt, jogszerű vezetőváltások megva­lósításában az átmenet idején. Bajtay József szerint a kollektí­vák igénylik a jogot a beleszólás­ra, nem is annyira a kiválasztás kapcsán, hanem annak meghatá­rozására, ki ne legyen vezető. (MTI) I Pályázati felhívás! A Magyar Szocialista Párt nyilvános pályázatot ír ki a megyei napilapok és megyei kiadóvállalatok megvásárlá­sára. Külön-külön megállapított áron, de együtt ajánlja fel megvételre az alapító-tulajdonosi jogot (a lapot) és a vállalati vagyont. A pályázat nyilvános, és politikai párto­kat kivéve azon bármely magyar, külföldi természetes vagy jogi személy részt vehet. A külföldi tulajdoni hányad nem haladhatja meg a 49 százalékot, és egy tulajdonos 30 százalékot meghaladó tulajdoni hányadot legfeljebb három lapban szerezhet. A dolgozói kollektívát legalább 10 százalékos arányú tulajdoni hányadhoz kell juttatni, és az ajánlás elbírálásának feltétele a dolgozói kollektíva előzetes együttműködési nyilatkozata. A pályázatokat szakemberekből álló bizottság bírálja el. A Szocialista Párt felkéri a parlamenti pártokat, a MÚOSZ-t, a Sajtószakszervezetet, a Lapkiadók Egyesüle­tét és a Nyilvánosság Klubot, hogy delegáljon egy-egy tanácskozási jogú képviselőt a bizottságba. A pályázatokat a mai naptól számított 30 napon belül kell benyújtani, majd a határidőt követően a bizottság 15 napon belül meghozza döntését. A legmagasabb ajánla­tot tevővel a Magyar Szocialista Párt, illetve az érintett vállalat 45 napon belül szerződést köt. A részletes pályázati kiírás a Szolgáltató Kft.-nél (Bu­dapest V., Balassi Bálint utca 27.) vásárolható meg. A megpályázható megyei lapok és kiadóvállalatok: Petőfi Népe Békés Megyei Népújság Észak-Magyarország Délmagyarország Fejér Megyei Hírlap Kisalföld Hajdú-Bihari Napló Kelet-Magyarország Vas Népe Napló Zalai Hírlap Bács-Kiskun Mégyei Lapkiadó Vállalat Békés MLV Borsod-Abaúj-Zemplén MLV Csongrád MLV Fejér MLV Győr-Sopron MLV Hajdú-Bihari MLV Szabolcs-Szatmár-Bereg MLV Vas MLV Veszprém MLV Zala MLV MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom