Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-25 / 173. szám

KÉPERNYŐ VÁROSRENDEZÉSI ÖTLETBÖRZE — A TILALMAK CSÖKKENTÉSÉT, A KÜLTERÜLET FELÉRTÉKELÉSÉT JA VASOLTÁK Beszegik-e a befejezetlen Kecskemétet? Képzeljük el, hogy mit szóltak volna elődeink, ha a Lestár polgár- mestert követő Kada Elek elhibázottnak véli elődje sugárút-elkép- zeléseit és leállíttatja a Rákóczi út kiépítését. Aligha választották volna újra polgármesterré a város pénzének pocsékolása miatt. Vigyázott tekintélyére az önkormányzat! A városfejlesztési prog­ram, a jóváhagyott terv biztos volt, mint a kunkötés. Következete­sen végrehajtották, amit elhatároztak. Még szerencse, hogy az utóbbi évtizedekben csak feliben-harma- dában teljesültek a jóváhagyott programok. Kamioncsordák cam­mognának a belső sétatéren, a Szabadság téren, ha a megszavazott terv szerint a városközpontba terelik a nemzetközi műút forgalmát, csak emlékezetből meg fényképről ismerhetnénk a lebontásra ítélt volt zsinagógát. Soha jobbkor? Nincsenek könnyű helyzetben a városvezetők. Az első világhábo­rúig hosszú időre tervezhettek. Tudta Lestár Péter a múlt század nyolcvanas éveiben, hogy városa mennyit kap évtizedek múltán a katonai beszállásolásokért. Szá­molhatott ezzel a bevétellel, mint tőkével, fedezettel. Kada tekintet­be vehette földvásárlásainál a föld értékének várható emelkedését. Napjainkra bonyolultabbá vált a világ. Távoli események is befo­lyásolnak helyi ügyeket. Sejti-e va­laki, hogy az ezredforduló évében mennyi pénzből gazdálkodhat egy- egy város, mire lesz képes a ma­gántulajdon elsőbbségén alapuló gazdaság? Hümmögve olvastam a Magyar Tudományos Akadémia Regioná­lis Kutatások Központja Telepü­léskutató Csoportjának meghívó­ját a megyeszékhely általános ren­dezési terve módosítását előkészítő ötletbörzére, ahogyan írták, a „brain storming”-ra. Megint fölös­legesen költjük a pénzt, az időt? Gyorsan elavultak Kecskemét rendezési, távlati fejlesztési tervei. Belefogtak valamibe, azután mást talált ki „a politika”. Mit számított a fölösleges tervezgetésekre kihají­tott sok tízmillió forint? Az emlí­tett értekezleten lemondóan minő­sítette valaki Kecskemétet a befeje­zetlen kezdeményezések váro­sának. (Mikor építik ki az igazi körút Kuruc tér—Kuruc körúti szakaszát? Mi lesz az állandó kiál­lítással? Lesz-e pénz az oly szüksé­ges magaslati víztározóra?) Spórolás vagy pénzkidobás? Korábban az eredménypropa­ganda részének tekintették a ren­dezési terveket, gyanússá vált, aki némely állítását a tényekkel szem­besítette. Kevés beleszólást enge­délyezett a vidéki polgároknak a központi hatalom az utólagos fej- bólogatáson kívül. Budapesten dolgozták ki a „koncepciókat”, amelyekkel úgymond igazolták, hogy e tervek megfelelnek a köz­ponti, a megyei (a pb, a kb, az mb) határozatoknak, irányelveknek. A felsőbb hatalmak előtti tiszte- Jetkörökkel kezdődik az 1986-ban elfogadott — Kecskemét gazdasá­gi fejlődése 1970—1985 között és hosszú távú tervkoncepciója című — a napi teendőket távlati felada­tokkal keverő, helyzetet és a ténye­ket torzító, olvasóit mozgalmi és bürokratikus nyelvezetével meg- kínzó óhaj- és szólamgyűjtemény. Hála az egeknek, túllépett rajta az idő. Mégis azt kell mondanom, hogy új dokumentum elfogadtatá­sával a mostaninál alkalmasabb időre kellene várni. Mi sürgeti a módosítást? Már az önkormány­0 Bcfvjcxctlcn a Május 1. tér is. (Stras/cr András felvétele.) zatnak szánják a javaslatokat? Azért költenek százezreket távlati tervekre, mert így szeretnének mil­liókat megspórolni? Egy újabb rendelkezés szerint ugyanis 1991- től ki kell fizetni az építési tilalom­mal zárolt területeken lévő épüle­tek forgalmi értékének húsz száza­lékát. Megyeszékhelyi előnyök? A Csatári Bálint kandidátus ál­tal vezetett fórum legfőbb hasznát a bizonytalanságok, az ellentmon­dások érzékeltetésében látom. El­tértek a vélemények a tervkészítés módszeréről. Jósolja meg, számít­sa ki (mindegy), hogy, mondjuk, mennyi lakosa lesz Kecskemétnek 2010-ben és ehhez mérten írja elő a tennivalókat, a tervcélokat vagy törekvéseket, szándékokat fogal­mazzon meg? Az utóbbi látszik re­álisnak, mert az elöljáróság mind kevésbé hathat a lakásépítésre, az üzlethálózat fejlesztésére, az ön- szabályozó fejlesztésekre. (Hiába kötelezte a peremkerületek föl­emelésére az érvényes terv a taná­csot, ha a kiskereskedelmi vállala­tok a gazdaságossági szempontok alapján nyitnak vagy zárnak be boltokat.) A résztvevők csak talál­gatták, hogy milyen erőforrások­ból fejlődhetne modern nagyvá­rossá „a homok metropolisa”. Aligha számolhatnak az eddigi­hez hasonló mértékű megyei kü- lönpénzekkel, noha Bács-Kiskun székhelye a többi megyeszékhely­nél kisebb arányban részesült a megyei pénzekből. Még az is kétsé­ges, hogy valamilyen formában megkapják-e a fennmaradó von­záskörzeti funkciók ellátásához szükséges támogatást. T öbblettámogatás ? Vállalkozás? Nyilvánvaló, a jövőben a vállal­kozó, gazdálkodó városok boldo­gulnak. A cikkemben már említett polgármesterek sem a közadókból fedezték a városfejlesztést. Városi birtokokból, ingatlanokból, üze­mekből képződött nyereségekkel is számolhattak az építkezéseknél. Visszakap-e valamit államosított javaiból Kecskemét és a többi vá­ros? Találnak-e menedzser beállí­tottságú vezetőket? A fórumon is javasolták: legyen gazdája minden négyzetméternek. Csak a területi szemlélet érvényesí­tésétől remélhető a város jobb mű­ködtetése. Abban is egyetértettek a megjelentek, hogy el kell tüntetni a városrészek, a különböző öveze­tek közötti megkülönböztetéseket, a kül- és belterület éles elhatároló­dását. Sokféle érdeket kell majd egyeztetniük a külterületi építésze­ti előírások elkészítőinek. El kell dönteni: meddig terjedjen Kecske­mét az elkövetkezendő évtizedek­ben, miként szegjék be a nagyvá­rost. Nem'irigylem a rendezési terv részleges felülvizsgálatával megbí­zott Bácstervet, bár a településku­tató csoport ötletbörzéje, tanulmá­nya hasznos adatokkal, gondola­tokkal segíti munkájukat. Azért egy aranybánya, meg érettebb és felelősebb közgondolkodás sem ártana. Heltai Nándor REDEY PÁL: Némán született harang Aligha nőtt úgy egybe nép, mint a magyar a harangszóval. Nem is pusztán azért, mivel a déli harangszó szorosan összefügg nemzeti történelmünkkel —, hiszen annak emlékére rendelte el a pá­pa, hogy a törökverő Hunyadi Nándor­fehérvár alatt 1456-ban győzelmet ara­tott a pogány felett — hanem sokkalta inkább, mivel sírig kíséri porszem éle­tünket. Szól reggel, este. Dallama, mu­zsikája úgy hozzátartozik életünkhöz, mint a négy évszak. S ha tűzvész, árvíz sújt, félelmetesen kondul. Feljajdul, mert érzi a veszélyt, mint az ember. Ma­gyar falut harang és harangszó nélkül nem lehet elképzelni. Mégis akadtak idők — utóbb egyre sűrűbben —jj ami­kor harangszó nélkül kellett ébrednie és nyugovóra térnie a falu népének. A há­borúba „vonultatott" harangok tüzet okádtak, s ilyenkor a falu némán siratta fiait. Ez a harangbevonult at ás nem régi keletű. Ám sokkal ősibb, s a keresztény kul­túra egyik fontos tartozéka a harang. Múltja visszanyúlik a legendák világá­ba, mert pontosan meg sem állapítható, mikortól alkalmazza az egyház. Van egy adatunk 394-böl, amikor a hagyo­mány szerint egy Paulinus nevű szerze­tes Nola-ban temploma számára haran­got öntetett. Alig több mint kétszáz esz­tendővel később—nyilván az időközben elért népszerűsége miatt — Sabinianus pápa elrendelte, hogy minden templom használjon harangot. Ez a rendelkezés 604-ben látott napvilágot, s ez időtől a harangok „hivatalos" funkciót töltenek be. A keleti egyház 871-től használja. Ebben az évben a velencei dogé 12 ' bronzharangot ajándékozott a bizánci császárnak, Basileusnak, aki külön tor­nyot építtetett a Hagia Sophiához, hogy elhelyezze benne az ajándékokat. Ettől kezdve a keleti egyháznak is kedves tar­tozékává vált a harang. Sok színes, rendszerint legendáris tör­ténet fűződik a harangokhoz. A 8. szá­zadban pl. amikor a frankok megtámad­ták Orleans-t, a püspök meghúzatta a harangokat, hangjukra a frank sereg megfutamodott. 1298-ban jegyezte fel egy Rusticiano nevű fogoly Marco Polo fogolytársának híres utazását, mely sze­rint a velencei legátus eljutott Kínáig, s Marco Polo útja során keresztény temp­lomokkal, s harangszóval találkozott. Pekingben is állt elbeszélése szerint ke­resztény templom. A harangöntés az idők során művészi tökéletességre tett szert. Kiváló képvise­lői pontosan tudták a harangöntés tit­kát, az anyag összetételét, a nagyságot és formát, hogy megfelelő hangot adjon. Egy-egy toronyban, ha több harang volt, hangjuknak összhangban kellett lenni. Titkukat nem árulták el, a beavatottak éberen vigyáztak, hogy illetéktelenek ne jussanak hozzá. A harangöntés virágko­ra a 15—16. század volt. Aztán megin­dult ezen a téren is a versengés, akár­csak a nagy bazilikák építésében. A 16. század végére felépültek az elképesztően pompás és óriás méretű templomok, és ehhez a méretekhez öntettek kolosszális harangokat is. Időben talán legrégibb ilyen óriás a párizsi dóm harangja, amely 19 tonnánál többet nyom. 1680- ban öntötték, s a Notre Dame Quasimo- dója ugyancsak alig tudta egymaga megszólaltatni, hiszen a budapesti Bazi­lika közel 8 tonnás harangját is négyen húzták meg kezdetben. Valamivel nehe­zebb, s kb. ebben az időben készült a bécsi nagyharang, amely 20 tonnás. A vatikáni bronzharang pusztán 15 és fél tonna, míg a kölni, a Kaiser Glocke több mint 26 tonna. A versenyt az oroszok állták. A moszkvai Bolsoj (nagy harang) 80 tonnás, vagyis több mint négyszerese a milánói dóm ugyancsak óriási harangjá­nak. Engedtessék meg, hogy ebben a sorban néhány szót ejtsek a világ legna­gyobb harangjáról, amelynek hangját ugyan senki nem hallhatta. Némán szü­letett. (Talán ez az irdatlan méretű ha­rang is összefügg az oroszok megalomá- niájával. (Nos, ez az elképesztő méretű harang „Cár Kolokol" néven ma Moszkva egyik idegenforgalmi neveze­tessége. Olt áll— s a Moszkvában járt turisták bizonyára látták — a Kreml­ben, Ivan Velikij tornya mellett, gránit­kockákból épített talapzaton. Alsó át­mérője több mint hat és fél méter (6,60 m), magassága is meghaladja a hat mé­tert (6,14 m). A forradalom előtt kápol­nának használták, legalább húsz embert tudott befogadni. Bejáratul egy kitört darab szolgált, amely szintén emberma­gasságú. A haranghoz különböző elbe­szélések, legendák fűződnek. Egy ma­gyar mérnök, Maréchal Károly utána­járt a legendáknak, s a szakértő szemé­vel vizsgálgatta az elbeszéléseket. 1969- ben egy műszaki folyóiratban „adalékok­kal" közölt a „harangok királyáról". Megállapította, hogy valóban a világ legnagyobb fémöntvényéröl, ill. harang­járól van szó, súlya becslések szerint meghaladja a 200 tonnát. Soha nem szó­lalt meg, mivel nemzetközi pályázat el­lenére sem akadt senki, aki olyan szer­kezetet tudott volna építeni, amellyel Nagy Iván tornyába emelhetik. 1733— 1735-ig öntötték. Két év múlva, 1737- ben óriási tűzvész pusztított Moszkvá­ban. A tűzvész azonban a harangot még az öntőgödörben találta. Félelmetes sú­lya miatt a gödörben hevert kereken száz évig. Napóleon tehát, ha látni akar­ta, az öntőgödörben láthatta. 1836-ban emelték ki, s kiemelés közben törhetett le a kétméternyi, 11,5 tonnányi darab. Repedések azután az egész harangon szemmel láthatók. Maréchal ámulattal adózik Ivan Fe- dorovics Motorának, akinek sikerült ki­öntenie a kolosszális hangszert. Több mint 400 tonna rézre, ónra, cinkre, ar­zénre stb.-re volt szüksége. Megmunká­lása is csodálatosan szép. A harang kül­ső köpenyén lévő domborművek művészi és mesteri kezekre vallanak. Közvetle­nül a harangváll alatt, a szemközti olda­lakon két ikon, Szent Péter és Szent Anna reliefje látható, míg a két másik negyed szektorban Mihajlovics Alexej cár és felesége, Anna Ivanovna láthatók. Még egy elbeszélés fűződik a „haran­gok királyához"-. A tervek szerint hang­jának 300 km-es körzetben kellett volna hallatszani. A 300 km sugarú körbe Ja- roszlav, Orel és Szmolenszk városok be­leférnek a végtelen orosz sztyeppékkel együtt. De játsszunk a gondolattal ma­gyar vonatkozásban. Ha a János- hegyen szólalt volna meg a Cár Kolokol, akkor Melk, Brno, Csúcsa, Belgrád, Zágrábig mindenki felkapta volna fejét mélységes mély hangjára. Am ez a ha­rang soha nem szólalt meg. Hemingway megható regényeimé jut eszembe: Aki­ért a harang szól. Hét évtized alatt a bolsevizmus a legtöbb harangot elnémí­totta. A Cár Kolokolt nem kellett elné­mítani. Némán született. Viszont hány­szor kellett volna megszólalnia a forra­dalomban, háborúban s a Gulagon halált szenvedett milliókért? Bicskanyitogató Remélem, hogy pénteken es­te sok ezer közalkalmazott leg­szívesebben megpirongatta, megszidta volna a dombóvári tanács végrehajtó bizottságának a titkárát. Fölmérhetetlenül so- ' kát ártott hivatalának, kartár­sainak. A világért se mondanék hivatást, mert ezt az Abjak ka­merái elé kicsippentve kiülő asszonyt csak a Hatalom érdek­li. Bicskanyitogatóan agresszív értetlensége, a Hivatal én va­gyok gőgje a lehető legrosz- szabbkor rontotta a tanácsok gyakorta az indokoltnál kedve­zőtlenebb megítélését. Eddig úgy tudtuk, hogy az álnokság, a gonoszság meggyű- löl tetésének a színház, a drámai játék a leghatékonyabb eszkö­ze. Tapasztalhattuk pénteken is: a televízió. Hányán haragud­tak meg országszerte arra a bü­rokratára, aki szinte a hivatal, azaz a Hivatal elleni merénylet­nek tekintette egy idős házas­pár ragaszkodását megszokott otthonához? Jó, hogy nem so­káig maradhat posztján. De ho­gyan kerülhetett oda? Az volna az igazi közvélemény-kutatás, ha valahogyan kideríthetnők; hányán okultak országszerte a dombóvári történeten. Hányán próbálkoznak újult reménnyel jogaik érvényesítésével? * * * Találomra kapcsoltam be hétfőn este a készülékemet. Döbbenetes képsorokat láttam a szigorú családapa és a szemé­ben léha életmódot választó fia találkozásáról, egy szenvedé­lyes táncmulatságról. A már- már Bergmannt idéző jelenetek a képernyőhöz kötöttek a késői idő ellenére. Kíváncsian vártam a Forró könnyeimmel című osztrák tévéfilmsorozat-folyta­tását. Noha Fritz Léhnert to­vábbra Is kiválóan felkészült rendezőnek tartom, kezdeti lel­kesedésem kissé lelohadt. Ger- not Rótt csodálatos felvételei szinte kitágították a képernyőt. Az osztrák operatőr ritka at­moszférateremtő képessége emelte elsősorban a szokványos sorozatok fölé a Schubert életé­nek egy szakaszát bemutató fil­met. Az író, rendező nem tudott végül is megszabadulni a há­nyatott sorsú zeneszerző életé­nek viszontagságait közhely- szintre süllyesztő sablonoktól. (Szívesen olvastunk volna némi előzetesét a Rádió- és Televízió­újságban a sorozat alkotóiról, de talán helyhiány miatt le kel­lett mondanunk az alaposabb tájékozódásról. Kellett a hely egy belterjes cikknek.) * * * Azt hiszem, a fél ország könnyebbült meg, amikor meg­tudta, hogy Knézy nyerte a gól­párbajt. Noha — a cikkíró sze­rint — „a legtapasztaltabb sportriporterek is alaposan melléfogtak az eredmények el­találásában”, Knézy mégis 14,1 pontot ért el és így az egyik idegenforgalmi cég (azért se csi­nálok reklámot nekik) vendége­ként egy hetet családostól Sop­ronban tölthet. Ez a belterjesség is kedvetle- nített a Jövő héten utazunk ?!... avagy egy gálaest főpróbája cí­mű kétrészes műsorban is. Né­mely színész szerint „a rögtön­zéseket” kell a legalaposabban begyakorolni. Erről a fő­próbáról feltehetően főpróba nélkül közvetített a televízió. Mivel magyarázhatnék a ren­dezési, képi pongyolaságokat, a hatáskeltés olcsó fogásait. A szegényes kiállítás mentségé­ül elfogadható a pénzhiány, pi­civel több műgondhoz nem kel­lettek volna többletforintok ... H. N. IMPORT HAZAI EBÉDLÖK és ÉTKEZŐK bemutatója 1990. július 23-ától augusztus 6-áig / |1 KERfSKfDtlMI RT \ a(eP9™tV BÚTORÁRUHÁZÁBAN, KISKUNFÉLEGYHÁZÁN (Kossuth u. 15.) Tel.: 76/61-741 VÁLASZTÉKUNK: Flóra ebédlő Trelleborg ebédlő Nevada ebédlő Venedig ebédlő Miami étkező Ohio ebédlő Kaiser étkező Sugár étkező István étkező Füred étkező Déva étkező Áron étkező Baja sarok, Herkules sarok, Ketrin sarok VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! 2058 K U N * E A K C I Ó i Sikeres lakásépítési és -értékesítési akciónkat folytatva Kiskunhalason, a Mátyás téren LAKÁSOKAT, ÜZLETEKET, GARÁZSOKAT ÉPÍTÜNK A terveket megtekinteni és vásárlásra jelentkezni a KUNÉP lakásvállalkozási mérnökségén lehet 1990. július 23. és 1990. augusztus 6. között du. 14—16 óráig. Részletes tájékoztatás a helyszínen. Címünk: Kiskunhalas, Kossuth u. 29. Tel.: 77/22-366 A KUN ÉP képviselője: Bereczi Árpád 1993

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom