Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-25 / 173. szám
2 • PETŐFI NEPE • 1990. július 25. Folytatódik a nyomozás a Dunagate- ügyben (Folytatás az 1. oldalról) A korábbi döntés szerint Végvári Józsefnek a különleges titkos- szolgálati eszközök és módszerek alkotmányellenes alkalmazása elleni fellépése — bár nem törvényes utat választott, de az indítékra figyelemmel — annyira csekély fokban volt veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelennek bizonyult. A legfőbb ügyész új határozatának indokolásában hivatkozik arra, hogy az államtitoksértés és a kötelességszegés szolgálatban bűntett a törvény szerint 5-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Hivatkozik továbbá arra.a követelményre is, hogy az alkotmányos rend védelmére hivatott testületek tagjai feltétlenül csak törvényes eszközöket alkalmazzanak. Ezért nem tartja lehetségesnek, hogy Végvári József ne álljon büntetőbíróság elé. Kovács Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a legfőbb ügyész döntése nem Végvári József személye ellen irányul, hanem azt a jogi állásfoglalást tükrözi, mely szerint a Dunagate-ügy megnyugtató módon csak bíróság által zárható le. Ennek szellemében a legfőbb ügyész intézkedett Pallagi Ferenc és Horváth József jelenleg nyugdíjas rendőr tábornokok ügyének bíróság előtti befejezésére is. Végvári az SZDSZ és a Fidesz védelmét élvezi ' Az újabb bírósági eljárásról értesülve tartott rövid sajtótájékoztatót a Parlamentben az SZDSZ'és a Fidesz néhány képviselője. Demszky Gábor (SZDSZ) felelevenítve a Katonai Főügyészség által februárban lezárt ügyet, elmondta: Végvári József ellen az év elején államtitoksértés bűntette miatt indítottak eljárást, s akkor csupán megrovásban részesítették az egykori titkosszolgálat munkatársát. Mindehhez az SZDSZ-es képviselő hozzáfűzte: a nemrégiben kinevezett legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán szerint elkerülhetetlen Végvári József büntetőbíróság előtti felelősségre vonása - elsősorban nem törvényes eszközök alkalmazása, illetve a testületi fegyelem megsértése miatt. A legfőbb ügyész érvelése szerint ugyanis a rendőr őrnagy ugyan alkotmányellenes tevékenységet leplezett le, csakhogy ehhez nem a törvényes utat választotta. Demszky Gábor kifejtette, hogy a szabaddemokraták elhatárolják magukat a legfőbb ügyész határozatától és az újabb vádemeléstől, s Végvári József továbbra is szolidaritásukat, jogi védelmüket élvezi. Mindehhez a képviselő hozzáfűzte: a mostani vádemelésben foglaltak már csak azért sem helytállóak, mivel a Végvári által nyilvánosságra hozott adatok és bizonyítékok segítettek abban, hogy még a választások előtt megszűnjön egy illegitim, a békés átmenetet akadályozó szervezet. Fodor Gábor a Fidesz parlamenti I képviselőcsoportja nevében ugyanősak elítélte a Végvári őrnagy ellen kezdődő újabb bírósági procedúrát. Úgy vélte: félő, hogy az ügy hátterében voltaképpen az húzódik meg, hogy a titkosszolgálat belső stabilitása érdekében kell példát statuálni. Ugyanakkor rávilágított arra: amennyiben folytatódik a már egyszer lezárt vizsgálat, úgy azt ki kell terjeszteni mindazokra, akik politikailag felelősek a titkosszolgálatnál történt alkotmánysértő cselekményekért. (MTI) > PARLAMENTI FOLYOSÓ Borul az MDF—SZDSZ-paktura Az MDF—SZDSZ-megállapodás, úgy tűnik, nem állja ki azt a szakítópróbát, amit az önkormányzati törvény és a központi tömegkommunikációs eszközök sorsa feletti vita eredményezett. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője és dr. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője véleményét kértük ki ezzel kapcsolatban. — Számunkra az úgynevezett paktum nem jelentett mást, mint a kétharmados törvények megkönnyítését — mondja Haraszti Miklós —, amelyek nem tudnak létrejönni a pártok közötti előzetes megegyezés nélkül. Ez a kétharmadosság lényege a világ minden parlamentjében az, hogy ha ott kezdenének el a plé- numon vitatkozni, akkor az történne, mint ami nálunk a címer ügyében. Magyarán, ha az egyik javaslat sem kapja meg a többséget, egy végképp tehetetlen parlament jön ki eredményképpen. Az MDF-fel közös törvényjavaslatainkban az egyik fő szempontunk az volt, hogy a központi tömegkommunikációs eszközök tényleg megszabadulva a pártállami hagyományoktól és az ebből fakadó félelmektől, közszolgálatiak legyenek. Ne a kormányt, ne a pártokat, ne az ellenzéket, hanem a hiteles és szabad tájékoztatást szolgálják. Lényegében a világon mindenhol a Pártatlan Tájékoztatási Bizottsághoz (PTB) hasonló módon oldják ezt meg. Tehát nem kuratóriumról van szó, mert nyilvános, nem utólagos, semmiféle joga sincs. Még azt a jogát is kivettük most a kompromisszumos javaslatunkból, hogy kötelezőleg nyilvánosságra kell hozni a közszolgálati médiának a PTB véleményeit. Ha most ugyanis abban bízunk, hogy nyilvánosak az ülései, akkor az újságírók majd tudósítanak róla. Semmiféle hatalma nincs, mindössze annyi, hogy a társadalom sok rétegéből összejött emberek együtt ítélhetik meg, valami megsértette-e a pártatlanságot. Enélkül éppen a mindenkori hatalom politikai felügyelete érvényesülne a PTB-ben, ami a tv, a rádió, és az MTI függetlenségét biztosítja. Tehát éppen fordítva, mint ahogy a mostani érvelők hirtélen pálfordulással mondják. Ha maga az egész PTB nem kapja meg az MDF támogatását, méghozzá úgy, hogy a szakma is részt vehessen benne, akkor az bizony a megegyezés szellemének súlyos ’megsértése. Egyébként í Csurka István elmondta a plénumon a megegyezéssel kapcsolatban: „az akkor volt, most más a helyzet”. Egyszerűen ez azt jelenti, hogy bár az MDF megegyezett abban az SZDSZ-szel, hogy a tömegkommunikációs eszközök nem tartoznak a kormány alá, hanem függetlenek, ennek ellenére, ahogy az idő változik, úgy látják, ezt a megállapodást figyelmen kívüi lehet hagyni. Tulajdonképpen ez nem is a paktum más részeire járna súlyos következménnyel —, hiszen az önkormányzati törvényben remélhetőleg egy hatpárti megegyezés most már valamiképpen létrejön —, hanem a parlamentben szükséges minimális bizalom rendülne meg alapjaiban. Mert nem lehet a kormánypártban olyan értelemben bízni, hogy ha megegyezik valaminek a liberalizálásaiban, akkor utána — ha úgy fordul a dolog —ezt nem vonja vissza. Márpedig ennek nagyon súlyos következményei lennének a demokrácia működőképességére nézve. — Egyetértek azzal a feltételezéssel, hogy ez a paktum nem állja ki a szakítópróbát —jelenti ki dr. Orbán Viktor, -r- Itt most folyik egy kis helyezkedés, vetélkedés azért, hogy ki minősüljön olybá, hogy először rúgta fel a paktumot és erre hivatkozva tehesse meg a maga lépéseit. , Azonban a nagy kérdés az, hogy mi következik ebből? Én látok arra esélyt, hogy a két párt a paktum kölcsönös megsértését úgy fogja tekinteni, mint egy adott és egy kapott pofont, s a megállapodás összes többi részében, ami meg hátra van, meg fog tudni állapodni. Az öríkormány- zati törvényre vonatkozóan még az is elképzelhető, .hogy kialakítanak valamifajta, á kérdések széles körére kiterjedő kompromisszumot — ha teljes egyetértést nem is. A megállapodás felrúgása nem annyira jeleníti a politikai helyzet felborulását, mint ahogy az ember első hallásra gondolná. A Fidfsz magában örült a megállapodásnak, mert ez azt jelezte, hogy a választási küzdelmek második fordulójában eldurvult kapcsolatot a két párt képes normális mederbe visszaterelni. Ugyanakkor hangot adtunk annak a kifogásunknak, hogy a megállapodás elkapkodott és a nyilvánosság ide értem a politikai és a szakértői nyilvánosságot is! — teljes kizárásával született. Éppen ezért a paktum nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amejy szakmailag támadható. Ennek az alkotmánymódosítási vitában bizonyítékát is adtuk. Ugyanilyen megalapozatlanság fog megmutatkozni, s részben már meg is mutatkozott az önkormányzatokról szóló vitákban, ahol olyan tételekben is megállapodtak, amelyek szakmailag nemrt art hatók. A Pártatlan TáiéKoizlatás BijOttsá- gával kapcsolatban- pedig kiderült', hogy az MDF nem is akar ilyen bizottságot felállítani. Szóval a megállapodás egészét illetően a legnagyobb kifogásunk szakmai természetű, ami a kapkodás és a szakmai közvélemény be nem vonásának eredménye. így ez a paktum sérülékeny, több helyen sebezhető volt mindig és most még inkább az. Bencze Andrea SZÓPÁRBAJOK A T. HÁZBAN Az 5—60 ezer lakost számláló településeken az egyéni választókerületi rendszer érvényesülne, választókerületenként egy-egy képviselőt lehetne itt megválasztani. A 60 ezer lakosnál nagyobb településeken pedig vagy az egy szavazatot kétszer értékelő, vagy pedig a kétszavazatos rendszer működne. Az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer azt jelenti, hogy a választópolgár egy szavazólapon szavaz egy egyéni választókerületi jelöltre. Szavazata a pártokra adott listás eredmény megállapításakor is figyelembe veendő. A kétszavazatos rendszerben pedig a választópolgár két szavazólapon külön-külön szavazna az egyéni választókerületi jelöltre, illetve a listára. A polgármestert csak ott választhatnák közvetlenül a választópolgárok, ahol legfeljebb ötezren élnek, a többi településen a képviselő-testületet illetné meg ez a jog. A törvényjavaslat szerint a megválasztható helyi képviselők száma 26 ezer, mig a jelenlegi tanácsrendszerben számuk 42 ezer. Az expozét a pártfrakciók vezérszónokainak felszólalása követte, amelyekből kitűnt: az ellenzéki pártok ezúttal is találtak jócskán kifogásolnivalót a tervezetben. Az SZDSZ és az MSZP szónokai képviselőcsoportjuk álláspontját ismertetve egyaránt igazságtalannak Ítélték például az egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszert. Szinte mindén ellenzéki képviselő úgy vélte: nemcsak a pártoknak, hanem a társadalmi, érdekvédelmi szervezeteknek és egyesületeknek is meg kell adni a listaállitás jogát, továbbá kifogásolták az egyéni választó- kerületek kijelölésének javasolt módját. Különféle elképzelések fogalmazódtak meg az önkormányzati testületek összetételével ösz- szefüggésben. A polgármestert pedig az SZDSZ és a szocialisták szerint mindenütt közvetlenül kellene megválasztani. Egy kereszténydemokrata képviselő szerint azonban legfeljebb azt tartaná pártja elfogadhatónak a közvetlen választás lehetőségében, ha a települések lélekszámának határát 60 ezerben szabnák meg. A Fidesz pontokba szedve fogalmazta meg véleményét, s javaslatot is tett egy lényegesen egyszerűbb, áttekinthetőbb választási rendszerre. Eszerint minden településnek egy egyéni választókerületnek kellene lennie, ahol a törvényben meghatározott számú képviselőt választanának — listán. A parlamenti pártok ajánlás nélkül, míg a többiek megfelelő számú aláírás birtokában állíthatnának jelölőlistákat. Ennek a rendszernek az alkalmazása a fiatal demokraták szerint lehetővé tenné az arányos képviseletet', ami nem mondható el a kormány-előterjesztésről. A vezérszónokok után — a jelentkezések szerint — elsősorban a szabaddemokrata képviselők kértek volna szót, hogy kifejthessék véleményüket. Erre azonban csak Mezey Károly (MDF)' és Kórodt Marja'(SZDSZ) kápott lehetőséget,’ mert azeoeuSíünetíg hátralévő néhány • jJércet ’ Kiíiíy»- Imre1 (MDF), Kórodi Mária és Áder János (Fidesz), két perces szópárbaja, egymás megjegyzéseit pontosító, személyeskedésektől sem mentes magyarázata töltötte ki. S miután az ebédszünetet — az elfogadott napirendnek megfelelően Hsf- az interpellációk és kérdések követték, a törvényjavaslat általános vitája minden különösebb jelzés nélkül félbeszakadt. Az Alkotmánybíróság újabb tagjának megválasztására — titkos szavazással az ebédszünetet használta fel a plénum. Miután az alkotmánybírák megválasztásához az ösz- szes képviselő kétharmadának egyetértő szavazata szükséges, a szünet utosó perceiben még'úgy tűnt: ezúttal nem sikerült megválasztani az új alkotmánybírát. Az ülésteremhez érkező képviselőknek sorra tették fel a kéi'dést: szavaztak-e. Ekkor derült ki az is: a független-képviselők egyáltalán nem szavaztak, mivel már a jelölés lehetőségéből is kizárták őket. : , A Szavazásra sürgető invitálásnak végül is meglett az eredménye: az Országgyűlés dr. Szabó Andrást 259 egyetértő szavazattal — 256 lett volna a szükséges — választotta meg új alkotmánybírának, aki a Legfelsőbb Bíróság elnökévé megválasztott Solt Pál megüresedett helyét tölti be. A munkanap ezután interpellációkkal és kérdésekre adott válaszokkal folytatódott, j A kérdések sorát Szájer József (Fidesz) nyitotta meg, aki a közvéleményt az utóbbi napokban élénken foglalkoztató témában, a szolgálati idejük alatt elhunyt sorkatonák ügyében kért szót. Ratfáy Ernő honvédelmi minisztériumi államtitkár válaszából kitűnt, hogy a Magyar Nők Lapjában megjelent adat'— amely szerint az első fél évben 400 katohafiú halt meg valótlan. A döbbenetes szám nyilvánosságra kerülését követően a honvédelmi tárca vizsgálatot rendelt el, amelynek eredménye szerint a Magyar Honvédség állományában negyvenen haltak meg néni.természetes okok következtében. 'T Az államtitkár hozzátette: közülük harmincán voltak sorkatonák, akik harmada szolgálati helyén kívül, elsősorban közlekedési baleset miatt halt meg. Az egyes alakulatoknál bekövetkezett tragédiába torkolló mulasztás esetén az alakulat vezetőinek súlyos felelősségrevonását kezdeményezik. A konkrét példát — a Pozsár-ügyet—említve hangsúlyozta: ebben a pillanatban bizonyítékok hiányában nem tudnak igazságot tenni. Ezért kezdeményezte a magyar honvédségnél uralkodó, a sorkatonákra kiható viszonyok feltárását vizsgáló pártatlan bizottság létrehozását. ‘ Az interpellációkat és kérdéseket követően a képviselők folytatták a Pártatlan Tájé; koztatás Bizottságáról szóló törvénytervezet vitáját. Csengev Dénes (MDF) úgy vélte, hogy a felállítandó bizottság semmiképpen nem lehet hasonlatos valamiféle bírósághoz, ahol — mint mondta — a szakma képviselői jelentik fel egymást. Ezért határozottan amellett érvelt, hogy a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát úgymond „meg kell állítani” az intézmények falainál. A Haraszti Miklós (SZDSZ) által beterjesztett törvénytervezet pontjaival vitázva azonban az MDF-es képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy az SZDSZ által elképzelt pártatlanság voltaképpen eltüntetné a politikai csomópontokat a belpolitikából. Csengey Dénes mindemellett javasolta, hogy a PTB, illetve tlágabb értelemben a tájékgfttajg^pgjjtikg 'S§ a sajtószabadság kérdéseiben js^zdqdjjjk hatpárti 'konzultáció: Ez utóbbival több felszólaló is egyetértett, és Gáspár Miklós (KDNP) konkrét módosító indítványt is a plénum elé terjesztett. Ennek lényege, hogy a nemzeti médiák vezetőinek kinevezését válasszák külön a PTB felállításától. Ezzel, az indítvánnyal Antall József miniszterelnök is egyetértett, s kijelentette: mind a köztársasági elnök, mind ő maga készen áll arra, hogy az illetékes parlamenti bizottság által meghallgatott és ajánlott személyeket kinevezze a Magyar Rádió és a Magyar Televízió élére, hiszen nem halaszt- ható tovább a TV és a Rádió elnökének, j illetve a Magyar Távirati Iroda vezérjgazga- j! tójának kinevezése, illetve a döntés ez ügy- : ben. A kormányfő éppen ezért kérte a képvi- * selőket, hogy a következő ülésnapon — azaz , szerdán — döntsenek is a kinevezésekről. ; Abban, hogy a nemzeti médiák vehetőit j — már csak az intézmények működése erde- S kében is — mielőbb kinevezzék, egyetértet- ■> tek a képviselők, a Pártatlan Tájékoztatás í Bizottsága kérdésében a délutáni vita során 1 azonban nem sikerült közös nevezőre jutni- ? uk. Továbbra is elhangzottak hozzászólá- jj sok, amelyek megkérdőjelezték a bizóttság ' szükségességét, s a konkrét működést tekintve szinte valamennyi frakció eltérő álláspon-| tot képviselt. A kormányzó pártok részéről a törvénytervezet vitájában ismételten meg- ? fogalmazódtak a sajtóval szembeni fenntartások, s nem egy képviselő kemény szavak-': kai bírálta az úgymond „ellendrukker” tő-. megtájékozta tást. A PTB-ről, illetve a sajtószabadságról vi- tázva más természetű' kérdések is terítékre 5 kerültek, és az SZDSZ előterjesztéséről kéz- ‘ dett disputa egyre'inkább eltért ä szorosan vett tárgytól. Különösen akkor korbácso- i lódtak fel az indulatok, amikor Iván Géza kisgazdapárti képviselő — szinte cáfolva pártja előző nap közzétett nyilatkozatát -rí kijelentette: egy politikai pártnak igenis a hatalom megszerzésére kell törekednie, a kormánynak pedig arra, hogy valóban vég- i rehajtó hatalom legyen, s hogy ezt a Sajtó ne ’ akadályozhassa. Erre a felszólalásra Áder János (Fidesz) az alkotmányt idézve leszö- * gezte: ha igaz az, amit Iván Géza mond, - akkor a Kisgazdapárt az alkotmány széllé- ~ mével ellentétesen cselekszik, sőt a párttör- j vény értelmében bírósági döntés alapján í akár fe) is oszlatható. Csengey Dénes (MDF) ugyan gyermeteg-1 nek nevezte ezt a felszólalást, ám a Fidesz ; frakcióvezetője, Orbán Viktor erre reagálva •, kijelentette: elérkezett az idő, hogy a parla- j mentben mindenki komolyan vegye magát és ' ne hangozhassanak el felelőtlen megszólalá- sok. Márpedig — mint hozzátette —, egy | pártkörlevél nem tekinthető valamiféle isko- lai fogalmazványnak, s egy többpárti parla- - mentben nem lehet játszadozni olyan szavak- 1 kai, mint „hatalomátvétel” vagy „fegyveres testületek feltöltése”. A Fidesz képviselőinek szavai kisebb vihart kavartak a kisgazdapárti.' frakcióban, ahol szinte valamennyi képviselő 2 reagálni akart az őket ért bírálatokra. Végül is ; indulatokat alig leplező felszólalásaikból az derült ki, hogy az előző napi kisgazdapárti ál- lásfoglalást továbbra is érvényesnek tekintik, * s akár az Alkotmánybíróság előtt is hajlan- J dók megvédehi magukat a Fidesz képviselői- ' nek vádjaival szemben. A Kisgazdapárt politikai szándékait bon-1 colgató heves szópárbaj után az SZDSZ tör-! vényjavaslatának általános vitája lezárult. 1 ^(Pártat)an Tájékoztatás Bizottságáról, ya-| lamint a közszolgálati médiák vezetőinek ) ideiglenes kinevezési rendjéről szóló előter- ? jesztést szerdán délelőtt ismételten tárgyalja " a kulturális bizottság, majd délután a plenáris ülésen a törvényjavaslat részletes vitájával j folytatódik a munka. így elképzelhető, hogy — mint azt Tölgyessy Péter, a szabaddemokraták frakcióvezetője indítványozta — nemcsak a nemzeti médiák vezetőiről határoznak a képviselők, hanem döntenek a frekvencia- , moratóriumról és a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról. (MTI) Újra megnyílt a kécskei szabadstrand (Folytatás a: 1. oldalról) Az élő víz szerencsére nem fertőzött, a Tisza árterületén viszont nagymértékű talaj- és környezetszennyezés történt. Az igen erős szennyeződés kibocsátója a DARIMEX nevű, magyar—holland kft. kezelésében működő állatibél-feldolgozó, amelynek új szennyvíztisztítója a próbaüzemelés alatt nem működött kellő hatásfokkal. A szennyvíz oxigénmegkötő képessége, zsír-'és fehérjetartalma többszörösen túllépte tisztítás után is a megengedett határértéket. A vizsgálatok során sajátos joghézagra is fény derült, ugyanis a jelenlegi környezetvédelmi előírások nem rendelkeznek a sókoncentráció határértékéről. • E kérdésben a szakhatóságok majd intézkednek. (A .környezetszennyező víztisztító próbaüzemét felfüggesztették, a továbbiakban keletkező szennyvizet a Tiszát nem veszélyeztető átmeneti helyi szikkasztóba,' tárolóba vezetik — tájékoztatta erről az MTI munkatársát a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi- ■ és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgatóhelyettese, dr. Molnár Zoltán. Ugyanakkor megkezdték azokat a helyi vizsgálatokat, amelyek eredményeként megnyugtató megoldást találnák a szennyvíz-kezelés és -élvezetes környezetkímélő módjára. VÁSÁROZÓK HÁBORÚJA A bajai kereskedőket elüldözik Kalocsáról? (Folytatás az 1. oldalról) — Felháborító a kollégák és a kalocsai piacfelügyelet magatartása- summázza véleményét Rosta Sándor bajai magánkereskedő. — Több hete próbálkozunk beférkőzni a piacra, de helyszűkére hivatkozva kiébrudalnak bennünket. Pedig két-három métereket hagynak a sátrak között az árusok. Ha ösz- szébb húzódnának, mint máshol ez szokás, elférnénk mi is.- Van itt egy kialakult piac, mely jó ideje mozdulatlan, sőt mozdíthatatlan — csatlakozik a testvér, Rosta Lajos, aki szintén kereskedő. — Az itteniek nem fogadnak be mást. Ezt azzal érik el, hogy behatárolta a helyet a felettes szerv, máshova lepakolni nem lehet. Kialakult egy klikk, s tartja magát, közben folyton bombázzák a mi igyekezetünket. Többen a vásárlók közül mondják, hogy igény van az áruinkra, mert olcsóbbak, ráadásul kötött- és gyermekholmik, s ezekből szűkös a kínálat Kalocsán. Egyszerűen úgy helyezkedik a többi kereskedő, hogy mi aztán véletlenül se férjünk oda. A Madarász úr meg védi őket. Véleményem szerint a piacot igen rosszul szervezik, az árusítóhelyeket pedig előnytelenül alakítják, méghozzá tudatosan. Az, hogy ilyen zárt ‘rendszer alakulhatott ki, nem egymás szemecsillogá- sáért történt. Kérem, amit most mondok, nem vád, hanem meggyőződésem: pénz van a levegőben, ami időnként leesik. Kerek perec kimondják: ez egy kialakult állapot, s nem engedik megbontani. Kérdezem: miért nem? Mi is ezt a kérdést tolmácsoljuk Madarász László felé, aki a kalocsai tanács kereskedelmi és ellátás- felügyieleti osztályának vezetője. — A csúszópénzés gyanúsítga- tást visszautasítom. Sőt, annyira sem érdemesítem, hogy netalán becsületsértésért feljelentést tegyek a bíróságon. Nevetséges állítás, rosszindulatú feltételezés, egyszerűen nem foglalkozom vele, inkább lássuk a tényeket: — Amikor ez a terület 1983-ban kialakult és lebetonozta a műszaki osztály, valamennyi ma is árusító kereskedő összeadta a pénzt és kifizette, amibe került. Természetesen ezen túlmenően rendszeresen fizetik a helypénzt is. Sem erkölcsi, sem jogi alapot nem látok, hogy ezeket a kereskedőket korlátozzuk tevékenységükben, éppen az előbb említettek miatt. Tizennégy kiskereskedőről van szó, akik közül tízen vidékiek, tehát nem valamiféle helyi paktum köttetett. Időlegesen előfordul, hogy valamelyik nem jön, ilyenkor más elfoglalhatja a helyét. Szó sincs semmiféle sandaságról, egyszerűen a lehetőségek korlátozottak, Annak a rovására pedig, aki eddig is áldozott a piactérért, etikátlan lenne bármit is tenni. — zsékovács— Közlemény a Hírlapkiadó Vállalat alapító jogkörének átvételéről A kormány tudomásul vette,- hogy az MSZP mint az egykori MSZMP jogutódja, a Hírlapkiadó yállalat alapítói jogáról, valamint a vállalat által használt ingatlanok kezelői jogáról lemondott. A Hírlapkiadó Vállalat, hasonlóan a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, államigazgatási vállalatként fog tovább működni, az alapítói jogkört pedig ennél a vállalatnál is a Miniszterelnöki1 Hivatnál látja el. i A Miniszterelnöki Hivatal — mint alapító szerv — kizárólag a Vállalati törvényből adódó jogosultságait és kötelezettségeit fogja gyakorolni. A vállalat alapító jogkörének átvétele nem csorbítja a szerkesztőségek jogszabályban meghatározott önállóságát. Változatlanul a szerkesztőség vezetője felel például a lap teljes tartalmáért. A Miniszterelnöki Hivatal köz- igazgatási államtitkára 1990; július ;24-ei hatállyal a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatóját felmentette, egyidejűleg Hor- ti Józsefet a vállalat élére vezér- ’ igazgatóként kinevezte.- A korábbi s vezérigazgató, Németh Jenő, ve-' zérigazgató-helyéttesként dolgozik1 tovább a vállalatnál. A Miniszterelnöki Hivatalnak, j mint a két kiadóvállalat alapítójá- - nak, a közeljövőben megvalósítandó tervei között szerepel a két kiadóvállalat egyesülésének elősegítése és a gazdálkodás szempontjá-' ból legracionálisabb gazdálkodó egységgé alakítása. Ezért a Pallas^ Lap- és Könyvkiadó Vállalat újonnan kinevezett vezérigazgatója, megbízást kapott a Hírlapkiadó. Vállalat vezérigazgatói feladatainak ellátására is. Egyidejűleg a Hírlapkiadó Vállalat korábbi általános vezérigazgató-helyettese, Hórácski József e tisztében megerősítésre került azzal, hogy megbízottként a Pallas'Lap- és Könyvkiadó Vállalat egyik vezérigazga- ,tó-helyettesi tisztét is ellátja. (MTI) 1 j SZERENCSÉS BORULÁS Lezsák Sándor balesete \ Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke július 24-én hajnalban, nem sokkal három óra.előtt egy XX-és Ladával Nyárlőrinc határában, a 44-es főúton haladt. A 20200-as méternél eddig még kiderítetlen okból áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Itt lecsúszott az árokba és felborult. A balesetet ép bőrrel megúszta, utasa nem volt. A bérelt Ladában á rendőrségtől kapott információ szerint 20 ezer forint kár keletkezett.
