Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-21 / 170. szám

Petőfi mm BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 170. szám Ára: 5,30 Ft 1990. július 21., szombat A sajtóháborű ötödik hadoszlopa (3. oldal) Fülöpszállási találkozások (4. oldal) I SAJTÓPOSTA I Kitiltják a keleti autókat Ausztriából? I (5. oldal) 1 Némi nyugdíjemelés KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A kormány sürgősségi indít­vánnyal terjeszti a parlament elé a társadalombiztosítási alap módo­sítására vonatkozó törvényjavas­latot. A kormány azt szeretné ugyanis, ha a nyugdíjasok, illetve a kisgyermekesek már a tervezett időponttól, augusztus 1-jétől a fel­emelt összegeket vehetnék kézhez. A Minisztertanács lényegében ugyanolyan összeghatárokat java­sol, mint amelyeket a költségvetés egyensúlyát javító intézkedések parlamenti vitájában már ismerte­tett. A főbb tételek: a 4700 forint alatti nyugdíjakat 300 forinttal emelik, a 4700 felettieket 5000-re egészítik ki, a házastársi pótlékban részesedők jövedelempótlékát ugyancsak 300 forinttal emeük, és 300 forinttal növekedik a gyed mi­nimuma, illetve a gyes jövedelem­pótléka. A saját jogú és özvegyi nyugdíjak összegét ugyancsak 300 forinttal emelik. A szociális intéz­kedéscsomag összesen 1,4 millió embert érint, s mintegy 1,9 milliárd forint kiadási többletet jelent. A jövő évre áthúzódó hatásokkal együtt pedig mintegy 2,7 milliárd forintra tehető. A kormány ülésén egy távlati koncepció részeként elhangzott az is, hogy szükséges lesz a nyugdíjak indexálásának bevezetése, vagyis olyan rendszer kialakítása, amely automatikusan biztosítja a nyugdí­jak értékállóságát. A kormány azt szeretné elérni, hogy jövőre a nyugdíjak az átlagbérek növekedé­séhez igazítva, azzal arányosan emelkedjenek. Ehhez mindenkép­pen szükség lesz arra is, hogy fel­töltsék a társadalombiztosítási ala­pot. Igen nagy hiányok forrása ugyanis, hogy a „sorban állásban” ludas vállalatok összesítve már mintegy 17 milliárd forinttal tar­toznak a társadalombiztosítási alapnak, elmaradt járulékbefizeté­sek miatt. (A mostani intézkedés- csomag lényegében emiatt szorít­kozik a kisnyugdíjak emelésére.) A járulékfizetési késedelmeket gyakorlatilag ösztönzik azok a pénzügyi szabályozók is, amelyek a felszámolás, csődeljárás esetében a társadalombiztosítási járulékot mint rendezendő kötelezettséget az utolsók közé sorolja. Ezt fokozza, hogy a késedelmi befizetések ka­matai is meglehetősen alacsonyak, így 'a vállalatoknak nem különö­sebben érdekük, hogy a járulékot rendszeresen fizessék; ezek kése­delmes befizetésével gyakorlatilag hiteleznek maguknak. A kormány ennek kivédésére a késedelmi ka­matok emelését tervezi, s a felszá­molási eljárásoknál a társadalom- biztosítási járulék kiegyenlítése az elmaradt bérköltségek kiegyenlíté­sével egyenlő rangra emelkedik. Ez várhatóan arra ösztönzi a Társadalombiztosítási Főigazga­tóságot, hogy saját hatáskörében is kezdeményezze vállalatok fel­számolását. Ä Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság eddig is, már a nyáron saját hatáskörében felméri és szeptemberben nyilvánosságra hozza a legnagyobb „adós” válla­latok listáját, amelyek gyakorlati­lag az egész társadalomnak tartoz­nak, s nehezítik például a nyugdí­jasok helyzetének javítását. A kormány megbízta az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy mérje fel, miként lehetne a leghaté­konyabban hasznosítani a ‘ volt MSZMP egykori, nagy értékű üdülőingatlanjait. A kormány Kiss Gyula tárca nélküli miniszter előterjesztésében megvitatta az úgynevezett kárpót­lási hivatal létrehozását. Az a dön­tés született, hogy az intézmény (Folytatás a 3. oldalon) Mi lesz a pártüdülőkkel? A kormány, csütörtöki ülésén, a volt MSZMP üdülőinek hasznosí­tásáról tárgyalt. Az MTI értesülései szerint az ezzel foglalkozó tisztvise­lőket — megváltoztatva az előző kormány döntését — arra hatal­mazták fel, hogy vizsgálják meg a hasznosítás minden formáját. A Németh-kormány korábban úgy határozott, hogy a balatonali- gai és balatonfoldvárí volt párt­üdülőket 1991-ig értékesíteni kell. Az eladás erőltetésével azonban az új tulajdonosok áron alul juthattak volna az értékes ingatlanokhoz. (A két üdülőkomplexumról eddig még vagyonbecslés sem készült.) Elkép­zelhető az is, hogy az állam más módon — bérletbe adás, társaság- alapítás stb. — még jobban is járna, ezért most szakértői bizottság jön létre a gazdaságossági vizsgálatok elvégzésére. Természetesen lehet, hogy az elemzések eredményére tá­maszkodva is az eladás mellett dönt majd a kormány, ám az így előké­szített akció már nem járhat az „el­kótyavetyélés” veszélyével. Rövide­sen javaslatot dolgoznak ki az üdü­lők átmeneti hasznosítására is, hi­szen azok fenntartása sok pénzt emészt fel. A legendás hírű ingatlanok iránt nagy az érdeklődés, a vállalkozók nagy része Aligát és Földvárt az idegenforgalom szolgálatába sze­retné vonni. EZ ITT EGY MAGYAR CIPŐGYÁR Megnienekii]-e a Kiskun ? A z ember vé- gignézi a Kiskun Cipő­gyár mintakol­lekcióját és cso­dálkozva meg-, állapítja: lám csak, itt van egy világszínvonalon termelő üzem. Igaz, a modellek külföldiek, az alapanyag külföldi, talán még a cérna se magyar. De a kész cipők pont olyanok, mintha az Egyesült Államokban, az NSZK-ban vagy Dániában készültek volna. Divatosak, szépek, ké­nyelmesek, persze, az áruk — egy részük itthon is kapható — nem éppen a kis jövedelműek pénztárcájához szabott. Szóval, a lábbelik „minőségiek”, s ennek akár örvendezhetnénk is. De optimista riport helyett itt most kesergés következik. Mert mire a kiskunfélegyházi gyár eljutott ódáig, hogy ilyen cipőket képes gyár­tani, 90 százalékban exportra, addigra a cég szinte teljesen tönkre­ment. Az üzemben járva ez nem látszik: a gépek szinte csak percekre állnak le; négyszázan szabják-varrják, ragasztják az amerikai Rock- port-cégnek készülő elegáns és sportos cipőket, a Salamander topán­jait, a dán, német lábbeliket. Az üzemben járva úgy tűnik, itt minden rendben van. Egy angol vagy francia cipőgyárban a látszat valószínű­leg megfelelne a valóságnak, de ez itt egy magyar cipőgyár. Vagyis nincs minden rendben. Ennek a magyar cipőgyárnak van piaca, van munkája, de nincs pénze. A cég 300 millió forintos pénzhiánnyal küszködik, tavalyi 78 milliós vesztesége miatt nem kap hiteleket. Á Kiskun tulajdonképpen a szovjet piacon vérzett el. Szatmári Péter megbízott igazgató azt mondja, nem sikerült olyan gyorsan átállni a tőkés piacra, mint amilyen gyorsan változtak a szovjet export szabályzói. Idő kellett, mire nyugati partnereket szereztek, idő kellett, mire az embereket (Folytatás a 2. oldalon) Anti­kommunista tüntetés Temesvárott Csütörtökön este Te­mesvárott, az Opera téren kormányellenes tüntetést rendeztek nem politikai jellegű társaságok és szer­vezetek, diákligák és sza­bad szakszervezetek. Ezek között volt a Temesvár Társaság, a December 17. Társaság, a Volt Politikai Foglyok Társasága. A több ezer fős tüntető tömeg előtt felolvasták a Temesvár Társaságnak a kormányhoz intézett nyílt levelét és a December 17. Társaság memorandu­mát, amelynek címzettje ugyancsak a román kor­mány volt. Ezekben a tiltakozá­sokban követelték: vallják be az igazságot az 1989. december 22-ei és azt kö­vető eseményekről, orvo­solják az akkor megsebe­sültek és hozzátartozóik sérelmeit. Serban Gheor- ghe, a Temesvár Társaság elnöke, beszédében elítélte Marian Munteanu buka­resti diákvezető letartóz­tatását és fogva tartását, a vele szembeni bánásmó­dot. Arra hívta fel a ható­ságokat, hogy azonnal en­gedjék szabadon a buka­resti egyetemi diákliga ve­zetőjét. A nagygyűlés után több száz főből álló csoport kormányellenes, kommu­nizmusellenes jelszavakat skandálva haladt végig Temesvár főbb útvonala­in. A békés tüntetést a rendőrség nem zavarta meg. A HM tisztázza a visszaéléseket A Magyar Távirati Irodá szerkesztőségét Titkos László alezredes, a HM sajtó- és infor­mációs főosztályvezető-helyettese az alábbi­ak közlésére kérte: A parlament honvédelmi bizottságának szerdai üléséről szóló tudósítások szerint Raf- fay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politi­kai államtitkára utalt arra, hogy a birtokában lévő dokumentumokban sokkal súlyosabb ügyek vannak, mint amit Bokor Imre annak idején feltárt. Jelezte ugyanakkor, hogy minderre a honvédelmi bizottság egy közeli ülésén visszatérnek. A bizottsági ülésen Raffay Ernő szólt arról is — ami viszont a tudósításokban nem ka­pott kellő hangsúlyt -—, hogy bár az általa súlyosnak nevezett ügyek még a korábbi vizs­gálat során váltak ismertté, ezek megnyugta­tó kivizsgálása és lezárása már államtitkári teendői közé tartozik. Új pozíciójánál fogva sem tekinthet el a „Bokor-könyv” kapcsán a tudomására jutott visszaélésektől, Azonban azok tényszerű, pontos feltárásáig, a megala­pozott következtetések levonásáig nem cél­szerű a nyilvánosság elé tárni azokat. A Hon­védelmi Minisztérium folyamatosan tisztázza a honvédséget érintő és tekintélyét romboló, a korábbi időszakból a szervezetet terhelő ügyeket. (MTI) * * * Für Lajos honvédelmi miniszter, pénteken, hivatalában fogadta Pozsár Jánosnét, akinek fia 1987-ben, sorkatonai szolgálatának teljesí­tése közben, vesztette életét. A miniszter meghallgatta a gyászoló édes­anya panaszait, a fia halálának körülményei­vel, azok kivizsgálásaival összefüggő fenntar­tásait. Sajnálatát fejezte ki a bekövetkezett tragédia miatt. Egyben tájékoztatta Pozsár- nét arról, hogy a Katonai Ügyészség befejezte a perújítási nyomozást, és az iratokat érdemi állásfoglalás végett áttette az illetékes ügyész­séghez. Für Lajos elmondta: a minisztérium új vezetésének határozott szándéka, hogy kö­vetkezetesebb és szigorúbb követelményeket támaszt a katonák életének megóvása érdeké­ben. (MTI) SZÁNDÉK ÉS AKARAT MÁR VAN A Magyar Mezőgazda- sági Kistermelők és Vál­lalkozók Egyesülete (KÉ­VE) egyesztendei vajúdás után, július utolsó vasár­napjának délutánján megnyitja Kecskeméten a gazdapiacot. Az elmúlt évről, illetve e térségi piac terveiről tartott sajtótájé­koztatót tegnap az egye­sület vezetősége. Az elnök, Menyhei Jó­zsef elmondta, hogy többszöri nekirugaszko­dás után partnerre leltek a helyi MHSZ-ben, laza együttműködési szerző­dés alapján az E5-ös mel­letti lőtér területét hasz­nosítják majd. Ezen a te­rületen egymásra találhat a termelő és kereskedő, felvásárló, amolyan zöld­ség-gyümölcs nagybani piaci formában. A hely kiválasztásában elsőren­dű szempontnak számí­tott, hogy a nagy forgal­mú főút e pontja a Dél- Alföldről Budapestre szállítóknak éppen útba esik. Ráadásul feltételez­hetően tehermentesíti a megyeszékhely piacát is. A gazdapiac azonban I remélhetően — még­sem ugyanazt jelenti majd, mint a mai „nagy­bani”. Itt ugyanis a hét minden délutánján tarta­nak majd nyitva, este azonban szigorúan zár­óra lesz. Szombatonként áru nélküli börzenapon köthetnek üzletet keres­kedők és termelők, és a város lakosságának is al­kalma nyílik nagybani vásárlásra. A KÉVE tag­jainak szándéka szerint erőteljes lesz a piaciinfor- máció-áramlás, támasz­kodva, kapcsolatot tart­va az eddig még nem túl sok térségi piaccal, példá­ul a szentesi KOFÁ-val, és más nagykereskedelmi, feldolgozóipari hálóza­tokkal. Miután az egye­sület „non-profit” érde­keltségű, úgy gondolják a tagok, hogy az indulás nehézségein túljuttatják a gazdapiacot, majd ha a feltételek megteremtőd­nek, üzleti vállalkozássá fejlesztik, melyből az egyesület kiválik. Későbbi elgondolásaik között szerepel — hason­ló szisztéma szerint — ál­latbörze kialakítása nagytermelői körzetben, illetve a későbbiekben gépkölcsönzéssel, hasz­nált gépek kereskedelmé­vel foglalkozó „piac” ki­építése is. G. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom