Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-20 / 169. szám

----------------------------------------------------------------------------------------------------1 Szóvivői gyorstájékoztató a kormányülés szünetében A kormány csütörtöki ülésének napirendjét részben az elmúlt napok eseményei állították össze. László Balázs kor­mányszóvivő — szokásos pénteki tájékoztatója előtt — az MTI kérésére az ülés szünetében összefoglalta az addigi munka eredményeit. (Folytatás a 2. oldalon) A BŰZ A ARAT AS ES HATTERE Jó termés—sok bizonytalanság Jó hangulatú is lehetne az idei aratás. Hiszen kedvező az időjárás, csapadék älig-alig hullik, ha mégis valamicske, az fél nap alatt felszikkad, s dél körül még így is elindulhatnak a betakarítógépek. Elegendő a megye gazdaságaiban a kombájn, a szállító jármű, a bálázógép, amelyeket az elmúlt években vásároltak, s az alkatrészellátással sincse­nek bajok. Az árpa és a búza átlaghozamai nem rosszak, jó közepes a termés, bár a minőséggel nem lehetnek elégedettek a felvásárlók. Vagonokkal és uszályokkal az exportszállítás is megkezdődött. A Dunához közeli gazdaságok a vízi szállítást választják. Úszik a vasérc Dunaújvá­rosba, s visszafelé az uszályokat búzával lehet meg­tölteni. A napokban hallottam, hogy ez nem min­dig gond nélküli, mert az uszályokat alaposan ki kell mosni, mielőtt belekerül a gabona. Ez vízá­gyúk, szivattyúk segítségével történik, de a hajó alján még marad víz. A 'Szállító uszály matrózai „megoldják”: csekély 2500 forint elleneben feltor- lik a vizet. Az exportra szállító szövetkezet mit tehet: fizet. Inkább ezt választja, mint hogy a víztől megromoljon a gabona az uszályban, s a minőség­romlást a nyakukba varrják. Nem a kenyér az első, hanem a vetés... A megye mezőgazdasági üzemeiben a legna­gyobb nyári munka, az aratás idején nincs lótás- futás, idegesség. A felszínen legalábbis ez látszik. Ha alaposabban tájékozódunk, kitűnik, szorongás (Folytatás a 3. oldalon) «1« KfiJwEll • Jó ütemben halad a betakarítás, a hét végén több üzemben befejeződik az aratás. • Minimálom a kiskunhalasi malom labora­tóriumában, amellyel kis mennyiségeket meg­őröl Veszenhoffer Sándorné minőségi ellenőr, hogy ezután elvégezhessék a szükséges vizs­gálatokat. Az újrakezdési kölcsön helyett a vállalkozások élénkítése? Munkaügyi államtitkár Kecskeméten Dr. Szabó Tamás, a Munkaügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára tegna­pi munkalátogatásán találkozott Kecs­keméten a foglalkoztatáspolitika szak­embereivel, valamint a pártok és az ér­dekképviseleti szervezetek helyi vezetői­vel. Az államtitkár a találkozót az Or­szágos Érdekegyeztetési T anács augusz­tusra tervezett ülése regionális előkészí­tésének nevézte, s mint az újságíróknak később elmondta, azt a tapasztalatot szűrte le belőle, hogy az érdekvédelem és érdekképviselet terén Bács-Kiskunban is meglehetősen nagy a zűrzavar. Egyes szervezetek nem tudják eldönteni: mun­káltatói vagy munkavállalói érdekeket kell-e szolgálniuk, a gazdaságban egyre Az erdélyi magyarok is nemzetünk tagjai Tőkés László és Göncz Árpád sajtótájékoztatója Magyarország a legnagyobb segítsé­get azzal adja az erdélyi magyarságnak, ha nyugodt körülmények között, de­mokratikusan él, fejlődik. Egyebek kö­zött ezt hangoztatta Qönpz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke azon a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyet a hazánkban magánlátogatá­son tartózkodó Tőkés Lászlóval, nagy­váradi református püspökkel közösen tartott az Országházban. Göncz Árpád megítélése szerint az erdélyi magyarság, a románokkal együtt vívott forradalomban teljesen nagykorúvá vált, sorsa formálójává lett. Számunkra példaképül szolgálhat az az összetartozás, amelyet az erdélyi magyarság jogainak reális védelmében tanúsít. A mi kötelezettségünk, hogy tájékozódjunk az erdélyi magyarság helyzetéről, tudjuk, mire van szüksé­günk, de ne próbáljunk tanácsokat osz­togatni nekik, s nélkülük, véleményük ellenére semmit ne tegyünk. (Folytatás a 2. oldalon) nagyobb súllyal szereplő vállalkozókról viszont nem lehet tudni, valójában ki is képviseli az érdekeiket. Az államtitkár a délelőtti megbeszé­lések után az újságírókat hívta találko­zóra. Tájékoztatójából leginkább az derült ki, hogy a jelenlegi kormánynak semmivel sincs több eszköz a kezében a munkanélküliség kezelésére, mint az előzőnek volt, sőt, eggyel kevesebb is, az újrakezdési kölcsön leállítása után. A kormányzati munkában nagyobb súllyal kell szerepelnie a foglalkozta­táspolitika kérdéskörének, mondta dr. Szabó Tamás, mivel a munkanélküli­ség év végéig növekedni fog, ráadásul jövőre 300 ezer új munkába álló is be­száll a ringbe. A cél az, hogy az egyén életében a munkanélküliség ne legyen végleges állapot, lehetőleg rövid időre korlátozódjon. Dr. Szabó Tamás igen szép kormány­zati terveket és elképzeléseket vázolt fel, mindezek finanszírozását illetően azon­ban érvelése kevésbé volt meggyőző. A tervek szerint a kormány foglalkozta­tási alapot hozna létre a munkáltatók és a munkavállalók befizetéseiből, valamint a költségvetés támogatásából. A tervezett intézkedések között az államtitkár meg­említette az egységes munkaerő-piaci szolgáltató hálózat kiépítését, a munka­nélküli-segély esetleges kiszélesítését, az úgynevezett inkubátorházak állami tá­mogatását, a képzés és átképzés rendsze­rének megújítását. (Folytatás a 2. oldalon) „IDEGEN CSAPATOK NÉLKÜLI EURÓPÁÉRT” Önkéntesek dolgoznak a kiürített szovjet laktanyában A DEMONSTRÁCIÓT ELNAPOLTÁK Meg lehet-e élni a mezőgazdasági termelésből ? Szövetkezeti vezetők értekezlete Csütörtökön délelőtt munkaértekezletet tartott Kecskeméten a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség, ahol 74 termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti elnök, valamint Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csóngrád megye, s természetesen a bácskai szövetség képviselői is megjelentek. A zsúfolásig megtöltött tanácskozóterem résztvevői előtt Forczek András, a kecskeméti MSZB Tsz elnöke bevezető szavaiban a jelenlegi helyzetet vázolta fel, hangsúlyozva: „Olyan intézkedés szenvedő alanyai vagyunk, amelyet a kormány saját hatásköré­ben hozott. Nemcsak a szövetkezeti tagságnak, hanem az egész parasztságnak meg kell tudnia, hogy mi történik most.” j Juhászné Ladányi Ilona közgazdasági vezető rövid előadásában vázolta azokat az intézkedéseket, amelyek nemcsak a termelő- és szakszövetkezeteket, de aí egyéni gazdákat is súlyosan érintik. Ilyen a'földtulajdon, az árintézkedések beve­zetése, a dotáció és az exporttámogatás megvonása, illetve csökkentése, a magas kamatláb, a nehezen megszerezhető hitel. Mindezek oda juttatják a mezőgazdasá­gi nagyüzemeket, hogy ősszel jelentős szánkban fizetőképtelenek lesznek. Elmond­ta, hogy megkezdődött a közös gazdaságokban a vagyon felélése, amely egyértel­műen a-mezőgazdaság csődjéhez vezet, i Ezt követően — több órán át — szenvedélyes hozzászólások hangzottak jel. Egyértelmű volt az az álláspont, hogy a támogatás csökkentése és az exportszub­venció megvonása súlyos csapást jelent a mezőgazdaság számára. Többen kijelen­tették: az intézkedések módszeresen teszik tönkre ezt az ágazatot! Jó néhány mezőgazdasági szakember jelentette ki: .ősszel nem vetnek búzát, nem hizlalnak sertést, radikálisan csökkentik szarvasmarha-állományukat! A munkaértekezleten részt vevők egyhangúan elhatározták: felmérik a legutób­bi kormányintézkedések hatását, ezt a miniszterelnök elé teijesztik, s ha a delegá­ciójukat nem fogadják, vagy valamefinyi követelésüket elutasítják, akkor — miután ez az intézkedés nemcsak a kedvezőtlen adottságú közös gazdaságokat, de az egész mezőgazdaságot érinti — demonstrációt szerveznek. Gémes Gábor KIÉ A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA HÁZA? Szakmai remény: alakítható még a szőlő' és bor sorsa A nyaralási időszak és a mezőgazda- sági munkák szorítása ellenére szinte mindenki részt vett, tegnap, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei ve­zetőségi ülésén. Nem lehet a dolog vé­letlen, hiszen elég nagy horderejű témá­ról vártak tájékoztatást: a kecskeméti Tudomány és Technika Házának to­vábbi sorsáról. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei el­nöke, Horváth György elmondta, hogy a székház üzemeltetésének kérdésében mihamarabb dönteni kellene, hiszen a társadalmi szervezetek támogatása csökken, emiatt a szövetségnek jövőre nem lesz ehhez elegendő pénze. Az na­gyon jó lenne, ha a műszaki-tudomá­nyos élet fellegvára maradhatna az épület, de ehhez valamilyen működte­tési m forma megtalálása szükséges. A MAE vezetőségi tagjai erőteljesen aggályoskodtak az egyesületi — java­solt — formával kapcsolatban. Hiszen a hetvenes években Kecskemét Város Tanácsa megvásárolta ugyan az épüle­tet, viszont a „megépítéséhez”, majd később a felújításához nem kevéssel já­rultak hozzá, például, a mezőgazdasági üzemek is. így aztán máris a tulajdon­lás kérdései vetődnek fel legélesebben. (Folytatás a 2. oldalon) MIT KELLENE TENNI? Gyermek- és ifjúságvédelem Kiskunfélegyházán Növekszik a veszélyeztetett kiskorú­ak száma Kiskunfélegyházán. Három évvel ezelőtt alig haladta meg a százat a „regisztráltak” létszáma, amely az idénre féíezemyire szaporodott. A tíz­ezernyi 0—18 év közötti kiskunfélegy­házi lakoshoz arányosítva is, de ha egyenkénti sorstragédiaként is értékel­jük az adatot, riasztó statisztika ez! A számok mögé tekintve két magyará­zat is adódik: a felderítő munka ala­possága, és a környezeti, anyagi, egész­ségi, magatartási veszélyokok növeke­dése. Elég, ha a rendőrségtől kapott információból ennyit mellékelünk: a ti­zennégy éven aluliak korosztályából 14 bűnelkövetőt, öt társtettest; a serdülő­kornak közül már 45 „kis bűnözőt” és tucatnyi „cinkost” tartanak nyilván. Nem véletlen tehát, hogy a város taná­csa kétévenkénti következetességgel napirendjébe iktatja, s ezzel mintegy koordinálja is a különféle szervezetek, (Folytatás a 2. oldalon) Parkettát szed a francia orvostanhallgató • Straszcr András felvételei Kiosztották a kis- és nagykalapácsot, seprűt, vésőt, lapátot, a védőkesz­tyűkben megmarkolták a törmelékszállításra előkészített malterosládákat, és a nemzetközi önkéntes munkatábor fiatal résztvevői tegnap délelőtt nekiláttak a kecskeméti, egykori Ferenc József laktanya — amelyet leg­utóbbi használói, az itt állomásozó szovjet csapatok már hónapokkal korábban kiürítettek rendbetételének. Á munka — ahogyan az építő­iparban megszokott — munkavédelmi oktatással kezdődött, majd a terv­rajzok áttekintése után a parkett és a kövezet fölszedése következett. A budapesti Európa Ház társadalmi egyesület és az Országos Béketa­nács szervezésében végül 24 résztvevő érkezett meg eddig — s még további­ak jövetele várható. Az angol, francia, amerikai, szovjet, észt, olasz, német fiatalok mellett vannak hazaiak és Romániából érkezett magyar önkénte­sek is. Többségük egyetemista, de végzett mérnök, tanár, újságíró, varrónő is található köztük. Valamennyien fontosnak tartják a tábor alapgondola­tát is kifejező jelszót, törekvést: „Idegen csapatok nélküli Európáért”. Miután tudták, hogy egy megüresedett szovjet laktanyában kelj majd dolgozni, ezért különös érdeklődéssel jöttek Magyarországra. (Folytatás a 2. oldalon) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom