Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-19 / 168. szám
1990. július 19. • PETŐIÉ NÉPE • 5 RMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ELHÁRÍTÁSA Átalakul a polgári védelem Ebben az esztendőben lett 32 éves a magyar polgári védelem. A szervezetben dolgozó hivatásos katonák és polgári alkalmazottak — a honvédelmi miniszter alárendeltségében — három évtizedig foglalkoztak a lakosság támadó fegyverek hatása elleni védelmével, az elemi csapások, az ipari és természeti katasztrófák elhárításában való közreműködés tervezésével, szervezésével, a szakmai irányítással. Gál Jenő alezredessel, a polgári védelem megyei törzsparancsnokával a szervezet átalakulásáról beszéltünk. — Milyen változások történtek a polgári védelem irányításában, s mennyiben felel ez meg a hazai és a nemzetközi követelményeknek? — A kormány határozata a polgári védelem országos irányításával kapcsolatos feladatokat ez év július 1-jétől a Belügyminisztérium hatáskörébe utalta. A működéshez szükséges szervezeti, személyi és anyagi-technikai kereteket a Magyar Honvédség átadta. Az ország államigazgatási és gazdasági rendszeréhez igazodó, a Genfi Konvenció előírásainak jobban megfelelő, racionálisabban működő polgári védelmi szervezeteket kell kialakítani. A polgári védelem átalakítását — a Magyar Honvédségtől átvett — jelenlegi szervezeteinek, személyi állományának és anyagi eszközeinek átcsoportosításával kell megoldani. — Nem feloszlatásról, csupán átalakulásról van tehát szó. Ez igazodik majd a hely- hatósági választásokhoz? — Az érintett polgári védelmi szervezetek, a személyi állomány, valamint az anyagi-technikai eszközök átadására és átvételére a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes utasítása vonatkozik. Gyakorlatilag ez év július 1-jétől a polgári védelmi feladatok szervezését, tervezését és a szakfeladatok irányítását a belügyminiszter végzi. A Belügyminisztérium a polgári védelmet változatlan szervezettel vette át, de természetesen intézkedik a helyhatósági választások után- az önkormányzat szervezeti kereteinek megfelelően — a megyei, városi polgári védelem működési rendjének kialakításáról. Ez olyan módon történik, hogy a szervezet igazodik az állam- igazgatás struktúrájához és megfelel a vele szemben — az ország egységes védelmének részeként — támasztott, az új alkotmány-' ból eredő, honvédelmi és állam- polgári követelményeknek. Az új szervezetnek természetesen igazodnia kell a Genfi Konvenció előírásaihoz, azok betartásához, s feladata, hogy humanitárius szervezetként működjék. — Hogyan ítélték meg a polgári védelem eddigi tevékenységét, s a továbbiakban melyek lesznek főbb feladataik? — A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkár-helyettese az átkerüléskor méltatta a magyar polgári védelem helyét, szerepét, fontosságát. A legfontosabbnak a békében előforduló különböző katasztrófák elhárítását tartja, kifejezésre juttatva azt is, hogy egy esetleges háborús felkészítésről sem lehet lemondani. Elmondhatom, hogy a fentiek szerinti, új alapokra helyezett polgári védelmi szervezetekben még inkább megtalálja helyét, szerepét és kötelességét az eddig is példamutatóan teljesítő sok tízezer állampolgár, parancsnok és beosztott. Azok, akik a kiképzéseken elsajátították az ismereteket, felkészültségükkel a jövőben mindinkább igazolhatják, ha a szükség úgy kívánja, bármilyen rendkívüli körülmények között — árvíz, földrengés, tűzvész, ipari katasztrófa, tömeges baleset, de egy esetleges háborús pusztítás esetén is — képesek és készek az emberi élet, az anyagi javak ■ megmentésére, megóvására. Gémes Gábor Kecskeméti nyár Megszoktuk, hogy a legmelegebb hónapok kezdetén műsorfüzet, plakát hirdeti a Kecskeméti nyár rendezvénysorozat programjait. Az idén ilyesmivel nem találkoztunk. —Sajnos, a műsorfüzet nem készült el időben, ezért vissza is mondtuk, s az erre szánt pénzt is rendezvények szervezésére fordítjuk — magyarázza Tromler Károly- né, a városi tanács művelődési osztályának közművelődési csoportvezetője. — Összesen mennyi pénz állt rendelkezésükre, ennek az immár hagyományosnak számító rendezvénysorozatnak a megszervezéséhez? — Kettőszázötvenezer forint. A múlt hónapban tíz, most júliusban — a Duna menti folklórfesztivál együtteseinek kecskeméti fellé-, péseihez nyújtandó támogatást nem számítva — öt, augusztusban pedig nyolc kulturális programot támogatunk az említett összegből. Többségük színhelye a város főtere, vagyis ingyenes látványosságot kívánunk nyújtani velük az érdeklődőknek. Most pénteken például egy német és egy szolnoki néptáncegyüttes mutatkozik be a Szabadság téren felállított szabadtéri színpadon. De szívesen látunk és várunk minden szerepelni vágyó amatőr művészt, művészeti csoportot, aki — akár éppen Kecskeméten átutazóban — szeretne fellépni városunkban.-f A tervszerűség meg u véletlen- szerűség között azért érez némi különbséget napjaink munkában megfáradt polgára. így igaz. Éppen ezért augusztus minden szerdájára, délután fél hattól hirdetünk folklórműsort, neves népi zenekarok, táncegyüttesek és szólisták részvételével. A jövőre vonatkozóan pedig: a város kultu? rális intézményein kívül elsősorban az idegenforgalmi irodákkal szeretnénk együttműködni a Kecskeméti nyár rendezvénysorozat megszervezésében. Mégpedig úgy, hogy már az év elején konkrét programokat jeleznénk, amikre külföldi csoportokat szervezhetnének az idegen- forgalommal foglalkozók. — Ezeket a rendezvényeket is a főtéren tartják majd, ahol belépődíjat szedni lehetetlen? — Részben igen. De szeretnénk az eddigieknél nívósabb, kimondottan turistacsalogató programokat is kínálni, amiknek a városháza udvara lenne ideális környezet... K. E. BABAKOCSIVAL A PÁRTBIZOTTSÁG ELŐTT Pártüdülőből gyermekszanatórium Több mint tíz esztendővel ezelőtt, még a „pangás időszakában”, a nyugat-szibériai Tomszk mellett gyönyörű üdülő épült a fenyves erdőben, a Tóm folyó festői szépségű partja közelében, a megyei pártbizottság vezetői részére. Kényelmüket — a tágas lakosztályok mellett — vetítőterem, biliárdszoba, sakkozóhelyiség, úszómedence, szauna tette teljessé. A közelmúltban a változások szele megcsapta a kiváltságos vezetőknek épült objektumokat is. Az történt például, hogy jó egy évvel ezelőtt leégett az a — szanatóriumnak nevezett — faház, amelyben a paralízises gyermekeket ápolták. A kis betegeket haza kellett küldeni. A szanatórium főorvos asszonya, I. Sumilina kéréssel fordult a terület vezetőihez, hogy adjanak egy másik épületet a gyermekeknek, ám múlt az idő, az ügy nem rendeződött. Sumilina ekkor egy alternatív szervezettől, a képviselők klubjától kért segítséget, s az vállalta az ügy további bonyolítását. Röplapokat szórtak a városban, a városi és a területi pártbizottság épülete előtt tüntetést szerveztek. A részt vevő szülők babakocsiban hozták magukkal a beteg gyermekeket is. A tüntetésnek akkora hatása volt, hogy a területi pb önként felajánlotta a fenyvesben lévő pártvagyonát. Ez év eleje óta egy ötven- ágyas gyermekszanatórium működik az egykori pártüdülőben. V. Nyilov (APN) Nem csak igével „Őszentségét arra kérjük, hog\ tegyen lelkipásztori utazást a Vatikánban is, és hirdesse alkalmazottainak körében is a keresztényszociális elveket.” A felszólítás a pápai állam világi alkalmazottainak lapjában jelent meg. Amennyiben olvasta II. János Pál, megtudhatta belőle, hogy több mint 1200 laikus - tehát nem egyházi személy — „keserűségének” adott hangot. A cikk szerint nagyon helyes, hogy az egyházfő következetesen foglalkozik a társadalom, a nagyvilág gondjaival, hogy utazásai során felhivja a hatalmon lévők figyelmét a szociális felelősségre, hogy jogokat követel a dolgozóknak, hogy inti a munkáltatókat. Elismerésre méltó, hogy mindez hangot is kap a világlapok hasábjain. Vatikán államra azonban mindez nem érvényes... Észrevétlen maradt az alkalmazottak május 28-ai csendes tüntetése is a falakon belül. És mégcsak választ sem kaptak arra a, kétszer is hangoztatott, kérésre, hogy a pápa fogadja küldöttségüket. A csomag, mellyel fölkeresték volna az egyházfőt, szerény óhaj azokhoz a terhekhez képest, melyeket a pápa vállára rakták útjai során. A vatikáni alkalmazottak csak azt szeretnék, ha szakszervezetként és nem pedig szabadidős gyülekezetként kezelnék a szervezetüket, továbbá, ha a Szentszék munkaügyi hivatala valóban foglalkozna gondjaikkal: a bérezéssel és a nyugdíjakkal. Mert nem csak igével él az ember, még e szent falak között sem. PETŐFI ItEPE AJANLATA FILiV^^ Saigon, a tiltott zóna Az új amerikai krimi főszereplője két rendőr, akik azt az utasítást kapták, hogy tartsanak rendet egy olyan városban, amely lassan megfullad a háború nyomása alatt. A színhely Saigon: 1968. Az Egyesült Államok hadserege bűnügyi nyomozó különítménye saigoni egységében szolgál McGriff és Albany rendőrnyomozó, akik nap mint nap ji bonyolultabbnál bonyolultabb eseteknél jönnek rá, hogy a háborús bűnöket nem csak a frontvonalakon követik el. A legfrissebb eset, amelyben nyomozni kénytelenek, nem mindennapi. Az áldozat hat olyan prostituált, akiknek amerikai hadszolgálatosoktól született gyermekük. Eleinte úgy tűnik: civilek, katonák, gengszterek, cowboyok, menekültek, dezertőrök, narkó- sok, nepperek, feketepiaci kereskedők egyaránt gyanúsíthatok. A később előkerülő bizonyítékok aktán szűkítik a kört: egyre inkább egy személyre, egy magas rangú amerikai tisztre utalnak. A váratlan eseményekben bővelkedő nyomozás során a két szimpatikus nyomozó kivívja egy szép katolikus apáca szimpátiáját, nem utolsósorban pedig a vietnamiak megnyomorított tömegeinek sötéten izzó gyűlöletét. A bizonyitékok zegzugos utakon vezetik őket, végigjárják a neonfényes, koszos utcák bárjait, kocsmájait, később a Vietkong sötét alagútjait. A nyomozást vezető amerikai tiszt sokak számára ismerősnek tűnhet, nem más, mint Williem fíofco. aki A szakaszban Alias őrMagyar játékhagyományok i Eddig immár 10 ezer látogatója volt annak a kiállításnak, amit a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum munkatársai rendeztek Magyar játékhagyományok címmel Zánkán, a Balatoni Gyermekközponthoz tartozó néprajzi házban. Szeptember elejéig látható ez a magyar vidék hagyományos játékszereit, a legkisebbeknek szánt vesszőcsörgőtől a mérkőző csapatjátékok métaütőjéig felvonultató tárlat. (Kriston Vízi József felvételei) — ÚJ KÖNYVEK: Evjeria Fakinu: Csillaghullás Athénban. (Piknik könyvek) (Móra, 42 Ft) — Giovannino Guareschi: Don Camillo kisvilága. (Vidám könyvek) (Európa, 80 Ft) — József Attila költeményei. (Helikon, 250 Ft) — Arthur C. Clarke: A távoli Föld dalai. (Rege, 119 Ft) — Lőrincze Lajosné: Német nyelvtan alapfokon. (Tankönyvk., 65 Ft) — Moldova György: Akit szerettek a nők. (Pannon, 80 Ft) nagyot, az öntudatos hadiveteránt személyesítette meg. Partnere ugyancsak népszerű sztár: Gregory Hines, aki a Gengszterek klubjában és a Rémült rohanásban nyújtott maradandó alakítást. K. J.' ELŐADÓESTÉI Káprázat A kecskeméti ifjúsági otthonban ma este nyolc órakor lép fel Laár András és Galla Miklós, akik egyébként igen sokoldalú előadó- művészek. Káprázat című, izgalmasnak ígérkező új műsorukat közönségtalálkozónak nevezik, remélve, hogy számíthatnak a kecskeméti közönségre, vagyis telt ház várja őket. Hogy mi minden lesz a Káprázatban? Szép versek, mesemondói késztetés (sic!), bűvészet, a zene varázsa, a tudomány világa — ezek az előadóest főbb címszavai. Laár András és Galla Miklós természetesen egyéb meglepetéseket is tartogat az érdeklődők számára. Tehát: ma este nyolckor! (b. t.) Erdélyi csillagok Erdély. Fogalommá vált ez a főnév. Fogalommá — úgy, hogy keveset tudunk róla, sokan csak felszínesen ismerjük. Láttuk városait, tájait, talán ismerjük népművészetét, tanultuk történelmét, aggodalommal figyeltük és követjük az ott folyó politikai eseményeket, és csak sejtjük a hely szellemét. Azt, amit olyan óriások formáltak, mint a két Bolyai, Körösi Csorna, Orbán Balázs és a többiek. Ezekhez és másokhoz fordultak hasz- nosíthatónak látszó tapasztalatért, tanácsért a Trianon után Romániában rekedt írók, szellemi emberek — az Erdélyi Helikon tagjai —, amikor először megjelentették Erdélyi csillagok cím alatt nagy példaképeikről szóló esszékötetet. A maiak, Kántor Lajos vezetésével, úgy is tisztelegnek elődeik előtt, hogy visszanyúlnak az 1935- ös antológia alapelvéhez. „Nem ünnepelünk ugyan fi nincs okunk rá! —, de önerőből, elsősorban íróinkhoz fordulva, keressük azt, ami összetarthat még, és aminek kimondása aktuális tanulságokkal jár" — írta nyolcvankilenc nyarán a szerkesztő. Jó utat járnak, mert a ma élők legjava vezeti az olvasókat a múlt ösvényein. Be ke György a kisebbségi nemzetpolitikusról Ja- kabffy Elemérről ír figyelemremél- tóan. A költő Markó Béla és László ff y Aladár Dsida Jenőről és Szilágyi Domokosról szól. Visky András arról a Janovics Jenőről, aki Bánk bán-rendezésével iskolát teremtett az utána jövő nemzedék számára. Cs. Gyimesi Éva — a Forrásban is publikáló irodalomtörténész — a teremtő fájdalom költőjéről, Ap- rily Lajosról, Balogh Edgár pedig a talán utolsó polihisztorról, Kós Károlyról ír számunkra is figyelmeztetően. A tizenkét esszéből font koszorú emlékezés, de egyben a jövőt figyelő tanulság is. A szép kivitelű könyv a Művelődésügyi Minisztérium támogatásával készült, a Héttorony Könyvkiadó gondozásában. (— miatt —)
