Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-18 / 167. szám

PfT^OFI NÉPE • 1990. július 18. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEGNAPI MUNKANAPJA Megalakult az IPU magyar nemzeti csoportja (Folytatás az 1. oldalról) Rabár Ferenc pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a mull évi nagymértékű hiány fedezetéhez nem lehet előteremteni a szükséges pénzt újabb kincstárjegyek és állam- kötvények kibocsátásával, így egyetlen megoldás mutatkozik: az államháztar­tás hosszú lejáratú magyar nemzeti banki hiteleket vesz fel erre a célra. Szót kért Hagelmayer István, az Ál­lami Számvevőszék elnöke is. Kifejtet­te: a számvevőszék a múlt évi költség- vetés összeállítását megfelelőnek tartja, felülvizsgálata során azonban több megállapítást is tett. Többek között in­dokolt lenne a vállalatok nyereségadó­kedvezményeinek szűkítése. Hagelmayer István egy figyelemre méltó javaslatot is megfogalmazott. Az államháztartás hiánya, szerinte, már el­éri az 1300 milliárd forintot. Elképzel-, hető egy olyan lehetőség, hogy a kor­mány a deficit egy részét az állami vál­lalatokhoz telepítené. Amennyiben ezeket a cégeket privatizálják, úgy az eladás során sor kerülhet a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott kölcsönök törlesztésére is. Ez hosszú távon előse­gítené a nagymértékű államadósság le­építését. Matyi László, a parlament költség- vetési, adó- és pénzügyi bizottságának előadója szintén arról számolhatott be, hogy a benyújtott jelentést elfogadha­tónak tartják. A vitában Matyi László, a Szabad Demokraták Szövetségének vélemé­nyét tolmácsolva közölte: pártja tisztá­ban van azzal, hogy a gondokat a kor­mánykoalíció az előző kormányzattól örökölte, ezért nem gördít akadályokat a törvényjavaslat elfogadása elé, ugyanakkor az előterjesztés súlyos hiá­nyosságai miatt a szabaddemokraták támogatni sem tudják az előterjesztést. Lényegében hasonló álláspontot fogal­mazott meg, a Fiatal Demokraták Szö­vetsége nevében, Kása Lajos is. A költségvetési hiány finanszírozásá­val kapcsolatban az SZDSZ képviselő­je elfogadhatónak tartotta a pénzügy- miniszternek azt az indítványát, hogy a rövid lejáratú refinanszírozási hitelt hosszú lejáratúvá alakítsák át. Ugyan­akkor hiányolta, hogy a költségvetési beszámolóban nem elemzik ennek vár­ható következményeit, illetve nem tér ki a hiány pótlásának egyéb módjára, például államkötvények, kincstárje­gyek kibocsátának lehetőségére. Schamschula György a Magyar De­mokrata Fórum nevében válaszolt Ma­tyi László felszólalására. Hangoztatta, hogy az újonnan hivatalba lépett koalí­ciós kormány legfeljebb csak arról tud számot adni, hogy az előző kormány­zatok milyen gigantomániás beruházá­sokra költötték el a pénzt, ám képtelen­ség, hogy ezért a mostani kormány vi­selje a felelősséget. A vitában elhangzottakra Rabár Fe­renc és Hagelmayer István válaszolt. Ezután határozathozatal követke­zett. Az Országgyűlés elfogadta a Ma­gyar Köztársaság 1989. évi állami költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló tör­9 Szűcs M. Sándor (MDF) lelkipásztor az ülésszak szünetében emelte lel hangját a hitoktatásért. vényjavaslatot, valamint az Állami Számvevőszék jelentését. A parlament ezt követően az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tarto­zó vagyon kezeléséről, hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítá­sának részletes vitájával folytatta mun­káját. Az általános vita során számos törvénymódosító javaslat hangzott el, s ezeket az Országgyűlés bizottságai részletesen megvitatták. Az Állami Vagyonügynökségről szó­ló törvény módosításával kapcsolatos vitát a délutáni órákban megszakítot­ták: a tárgysorozatban előre jelzett in­terpellációkat és kérdéseket tárgyalták meg a képviselők. Interpellációk, kérdések Monostori Endre (SZDSZ) a minisz­terelnökhöz intézett interpellációjában azt indítványozta, hogy az egykori munkásőrség szombathelyi székházát a helyi mentőállomás kapja meg. A kép­viselő kérését mintegy 27 ezer támoga- •ló aláírással tette nyomatékosabbá. A/ interpellációra válaszoló Botos Katalin, pénzügyminisztériumi államtitkár — elismerve a képviselői indítványban foglaltak jogosságát — kifejtette: a kormány álláspontja szerint a munkás- őrvagyon hasznosítása költségvetési bevételt kell hogy eredményezzen, így nem adható át az ingatlan térítésmen­tesen. Monostori Endre az államtitkári vá­lasszal nem értett egyet, ám azt az Or­szággyűlés elfogadta. Fáklya Csaba (SZDSZ) a megürese­dett honvédségi szolgálati lakások tár­gyában interpellált a honvédelmi mi­niszterhez, s a fentiekhez hasonló vá­lasszal kellett beérnie. A parlament ezúttal is egyetértett az államtitkári válaszban foglaltakkal. Szili Sándor (MSZP) az M0 körgyű­rű megépítése körüli kérdéseket fesze­gette interpellációjában, kifogásolva, hogy a tervezett körgyűrű voltaképpen „belgyűrű”, s mint ilyen, a kertvárosi övezetek lakóit hátrányosan érinti. Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter azonban világosáét tetís?hogy Jogállam (Kovács Béla rajza) a körgyűrű nem az eredetileg tervezett, s már korábban nyilvánosságra hozott nyomvonalon épül, hanem annál kij­jebb, a főváros határánál. A parlament a választ elfogadta. Wachsler Tamás (Fidesz) honvédel­mi miniszterhez intézett kérdését — tá­volléte miatt*— Kövér Láizló tolmá­csolta a ptónum előtt. A kérdés a hon­védelmi tárca távlati koncepciója mel­lett konkrétan arra is vonatkózott: ér­vényben lesz-e az előző honvédelmi mi­niszter által a sorállomány számára megígért hétnapos rendkívüli szabad­ság? Raffay Ernő államtitkár válaszá­ban megerősítette a rendkívüli szabad­ság érvényét. Rajk László (SZDSZ) kérdése a mű­velődési miniszterhez szólt, és a Hun­garoton, valamint az Országos Filhar­mónia vezetőinek — véleménye szerint - puccsszerű kinevezését tette szóvá. A képviselő hangsúlyozta* hogy a kine­vezés módszere emlékeztet az Aczél- korszak gyakorlatára. Andrásfalvy Bertalan miniszter viszont azzal érveli, hogy e területen nincsen pályázati rendszer, s az intézmények élére törté­nő kinevezés miniszteri jogkör. Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvénymódosí­tással kapcsolatos vitában alapvetően két ellentétes vélemény rajzolódott.ki. Az ellenzéki pártok képviselői kifogá­solták azt, hogy a kormányzat erős centralizációs törekvése érvényesül, s teljesen felügyelete alá kívánja vonni a vagyonügynökséget, semmiféle szemé­lyi garanciát nem biztosítva az ellen­zéknek. Ezzel szemben a kormánypárti kép­viselők azt állították, hogy az általuk javasolt megoldás a vidék érdekeit tart­ja szem előtt, mivel a legjelentősebb tanácsi vállalatok a fővárosban és a megyei nagyvárosokban találhatók. Ebből a vagyonból a vidék csak a költ­ségvetési újraelosztás révén részesülhet. VégüLis az elnöklő Vörös Vince le­zárta a vitát, ám döntéshozatalra nem került sor, mivel egyetlen képviselői módosító indítványt az alkotmány- ügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság még nem tudott megvitatni. A bizottság szerdán foglal állást a kér­désben, s így a parlament szerdán hoz­hat határozatot. A pártatlan tájékoztatás bizottságá­tól-és a közszolgálati1 tömegkommuni­kációs eszközök vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényja­vaslat előterjesztését követően a képvi­selők elfogadták az Interparlamentáris Unjó (IPU) magyar nemzeti csoportjá­nak megalakítására tett javaslatot. Ezt követően ;é- 18 óra előtt néhány perc­cel — az elnöklő Vörös Vince felfüg­gesztette az Országgyűlés keddi ülés­napját. Bejelentette, hogy a törvényho­zók szerdán, 14 órakor ismét találkoz­nak, s folytatják a megkezdett napiren­di pontok tárgyalását. Az ülés bezárását követően meg­kezdte alakuló közgyűlését az IPU. (MTI) s Magyarország csatlakozni akar az integrálódó Európához Antall József az Európai Parlamentben Az öncsonkító nehézgépkezelő sajátos bosszúja Önmagát fosztotta meg férfiasságától Nem bűncselekmény, szerelmi bosszú áldozata lett, hanem önmagát fosztotta meg férfiasságától Rózsa Géza 49 éves székesfehérvári lakos. Mint Paudits Sándor rendőr alezredes kedden, a Fejér Megyei Rendőr­főkapitányságon megtartott sajtótájékoztatón elmondta, az öncsonkító nehézgépkezelő, akinek egyébként felesége és két felnőtt gyermeke van, csaknem egy hónapig félrevezette a rendőrséget. Miután súlyos sérülésével a kórházba került, azt állította ugyanis, hogy Székesfehérvár külterületén két ismeretlen férfi megtámadta, leütötte, s míg egy-másfél óráig eszmélet­len volt, megfosztotta férfiasságától, és elrabolta kétezer forintját. A tetteseket a nagy erővel végzett nyomozás és a Rózsa Géza által adott „pontos” személyleírás ellenére sem sikerült megtalálni, a vallomások során kiderült viszont, hogy a sértett nem egészen szavahihető. Az ügy szempontjából lényeges és lényegtelen kérdésekben is ellentmondásokba keveredett, s nem vallott bűncselekményre az általa megjelölt helyszín sem. Dulakodásnak, vérnek — márpedig az elvégzett „műtét” komoly vérvesz­teséget okozhatott — nem volt nyoma. Gyanús volt az is, hogy Rózsa Géza nadrágja és alsóneműje sértetlen volt, egyetlen gomb sem hiányzott róla. Nem sikerült a nyomara bukkanni a kioperált testrészeknek sem. Miután többszöri ellentmondásait a „fejére olvasták”, hatósági tanúk jelenlétében bevallotta, hogy öncsonkítást követett el. így akart ugyanis „bosszút állni” önmagán, mert huzamosabb ideje „nem erezte magát férfinak”. Tettére már hosszabb ideje készült, amit bizonyít az is, hogy kézitáskájában állan­dóan magával hordta a műtét elkövetésére használt borotvapengét, s egy­szer már megkísérelt, de nem fejezett be hasonló jellegű öncsonkítást. A csaknem félezer nyomozót, rendőrt, tanút igénybe vevő ügyben a bűncselekmény hiányában a nyomozást megszüntették. Rózsa Géza ellen a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság feljelentést tett a hatóság félreveze­tése miatt, de az ügyre érvényes az amnesztiarendelet. Németország békésen akar élni szomszédaival (Folytatás az 1. oldalról) A kancellár a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésről, a még csak ezután konkretizálandó segítségről szólva, tárgyalásainak tartalmá­ra utalva, kijélentette: Gorbacsov tudatában van annak, hogy a Szovjet­uniónak pluralista úton kell haladnia a jövőbe.-s nemcsak a politikai, hanem mindenekelőtt a gazdasági előfeltételek szempontjából. Lehetőleg mielőbb átfogó szerződést kívánnak kötni a Szovjetunióval, segíteni óhajtanak neki, ha világos irányvonalat követ a piacgazdaság irányában. Kphl — mint jelezte — nem hagyott kétséget az iránt, hogy az NSZK nincs abban a helyzetben, hogy a gazdasági segítség egész csomagját a vállára vegye, mivel ezzel túlerőltetné magát. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról — nyomatékosította a kan­cellár —, hogy ami Németországban történhetett, az igenis a lengyel Szolidaritás szakszervezetnek, az NDK-beli szabadságmozgalomnak és. a magyarországi fejlődésnek köszönhető. Teljesen, elhibázott politika lenne, ha ezt a három reformországot a német-szovjet tárgyalások miatt szem elől tévesztenék. Megemlítette, hogy Magyarországnak most segített az NSZK az átmeneti időszak nehézségeinek leküzdésében. 0 jómaga és a német nép nagy többsége nem felejtette el, hogy a magyar kormány tavaly augusztusi döntése nélkül nem lett volna lehetséges a Honecker-rendszer oly gyors összeomlása. Kohl most először nyilatkozott olyan értelemben, hogy biztosra veszi: az össznémet választásokat december első vasárnapján, vagyis 2-án tart­hatják meg, és bizakodóan szólt győzelmi esélyeiről. LAPZÁRTAKOR :EÍKHÜ^B • Csehszlovákia: Meddig marad a kormány? Elképzelhető, hogy az új, demokratikus csehszlovák kormány a sú­lyosbodó gazdasági gondok miatt az év végére lemondásra kényszerül —jelentette ki Michael Zantovsky csehszlovák elnöki szóvivő, a Financi­al Times című újságnak adott nyilatkozatában, mely kedden jelent meg. A brit újság szerint Zantovsky kijelentései arra utalnak, hogy egyre nő a szakadék a szinte istenített Havel elnök és a népszerűtlen gazdasági lépésekre kényszerülő kormány között. Zantovsky arról is beszámolt, hogy nincs személyes ellentét Havel elnök és Marian Calfa miniszterelnök között. Az ellentétek inkább az elnök és Václav Klaus pénzügyminiszter kapcsolatát jellemzik, Václav Havel ugyanis a gazdasági reformok lassabb megvalósítása mellett foglal állást. „A demokráciát kivívtuk, azonban még egyetlen gazdasági problé­mánkat sem oldottuk meg” —jelentette ki végezetül Michael Zantovsky. * Ötven százalékkal drágul a benzin és a gázolaj csütörtöktől Csehszlovákiában. A döntést kedden este jelentették be hivatalosan Prágában. . A csehszlovák hivatalos hírügynökség közleménye szerint az egy liter normál- benzinnek megfelelő „special” literje a jövőben 12 koronába, a 96-os oktánszámú szuper és az ólommentes benzin literje 13,50 koronába, egy liter gázolaj pedig kilenc koronába kerül majd. (A special literje eddig 8, a szuper és az ólommentes literje pedig 9 korona volt.) A CTK közleményében az olvasható, hogy az ötven­százalékos benzináremelésre a szovjet olajszállítások csökkenése miatt szükségessé vált intézkedések-keretében került sor. A CTK t azt is közölte, hogy a benzin árának emelése nem lesz kihatással a tömegközlekedési díjtételekre. Ugyanakkor szeptember 1-jétől újonnan állapítják meg a kőolaj és származékai nagykereskedelmi árát is.-t- Magyarország arra törekszik, hogy 1992-ig társulási megállapo­dást kössön az Európai Közössé­gekkel, és 1995-öt követően eséllyel pályázzon a teljes jogú tagságra — jelentette ki kedden Brüsszelben Antall József miniszterelnök abban a beszédében, amelyet az Európai Parlament vezető tisztségviselői, a parlamenti csoportok kiemelkedő személyiségei előtt mondott el. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország a jelen történelmi korszakban is mindentel fog követni annak érdekében, hogy csatlakoz­hasson az integrálódó Európához. Magyarországnak megvan az esélye a gazdasági válságból történő kilá­balásra. Történelmi kísérletnek ne­vezte az állami tulajdon arányának 30 százalékos részesedésre irányuló leépítését. Szólt arról is, hogy meg­újításra van szükség az állami ipar- vállalatok vezetői posztjain. Magyarország — fejtette ki — úttörő szerepet vállalt a VSZ meg­újításában, és bejelentette, hogy legkésőbb a jövő év végéig kilép a VSZ katonai szervezetéből. Az a centrumkoalíció, amely most Ma­gyarországot kormányozza — min­den nehézség és hibája ellenére — nagyon egyértelmű európai bizton­sági politikát tűzött programjára —i mutatott rá Antall József. „Legyőzöm a félelmemet” Sütő András hazatért Marosvásárhelyre-4 Nem lehet bort inni és vizet prédikálni — mondta mintegy a visszatérés erkölcsi parancsának magyarázataként Sütő András er-‘ délyt magyar író, aki több hónapos gyógykezelés után kedden hazauta­zott Marosvásárhelyre. Természe­tesen félek — mondta a határállo­máson egybegyűlt újságíróknak, majd hozzátette: de nem ez a lénye­ges, hanem az, hogy az ember le tudja győzni a félelmet. Sütő András kedden délelőtt 9 óra előtt néhány perccel — feleségé­vel és Keleti György ezredes, a Honjvédelmi Minisztérium szóvivő­je társaságában — Ártándnál lépte át a magyar—román határt. Előző­leg kifejtette: elsősorban írói mun­káját szeretné folytatni; mondan­dójának pedig az lesz a lényege, hogy — amennyiben lehetséges — ott kell maradni az ősi szülőföldön. At MTI debreceni tudósítójának érdeklődésére az író elmondta: egyetért Tőkés László nagyváradi püspöknek, az RMDSZ tiszteletbe­li elnökének azzal a felhívásával, hogy hívják össze a szövetség rend­kívüli kongresszusát. Hozzátette: ha a! Romániai Magyar Demokrata Szövetség marosvásárhelyi tagsága nem dönt úgy, hogy fiatalabb, egészségesebb, nagyobb munkabí­rású elnökre van szüksége, akkor továbbra is vállalja a tiszteletbeli elnöki tisztet. Egészségügyi állapotáról Sütő András elmondta: jobban van, de nem jól. Novemberben vagy de­cemberben valószínűleg újabb mű­tétre vállalkozik majd a bostoni szemsebész. Az Európai Közösségekkel kap­csolatban Antall József bejelentet­te: Magyarország azt tűzte ki célul, hogy az EK-val folytatandó tárgya­lások eredményeként 1992. január elsejétől érvényes kétoldalú megál­lapodást kössön vele, s ezt követő­en, „1995-től eséllyel pályázzon a tagságra is”. Magyarország — fej­tette ki a kormányfő r— Ausztria után szeretne taggá válni. Antall József olyan integráció mellett foglalt állást, amely nem el­lentétes az atlanti gondolattal, Észak-Amerika és Európa egységé­nek szükségességét emelte ki. Szólt arról is, hogy Magyarország a ki­sebbségi kérdéseket illetően mindig is számíthatott az Európai Parla­ment támogatására, a kisebbségi kérdések megoldásának egyetlen reális módja az európai egység meg­teremtése. Felszólalását követően Habs­burg Oltó bejelentette, hogy az Eu­rópai Parlament Politikai Bizottsá- | ga hétfőn egyhangú határozati ja­vaslatot fogadott el Magyarország és az Európai Parlament kapcsola­tairól. Habsburg Ottó ennek hiteles szövegét átadta a magyar kormány­főnek. A tervezetet minden bizony­nyal változatlan formában hagyja majd jóvá szeptember elején az Eu­rópai Parlament plénutna. 4786 albán hagyta el hazáját Összesen 4786 albán állampolgár, köztük a nagykövetségeken született két újszülött hagyta el a múlt héten a balkáni országot az ENSZ által koor­dinált akció keretében. Francois Giuliani, a világszervezet szóvivője hétfőn New Yorkban el­mondta, (i°gy a tizenegy külképyisele^ fenj tárfózkodó albánok közül 4587-en Olaszországon keresztül hajóval távoz); tak többek között l ;Franciaonszágba; 186 menekültet repülőgépen szállítot­tak el, míg a többiek közúton hagyták - el az országot. Két várandós asszony a nyugatnémet, illetve a görög misszió épületében szülte meg gyermekét. Túszejtő menekültek Nem esett bántódásuk azoknak a cseh­szlovák diplomatáknak, akiket hétfőn este ejtett túszul a havannai csehszlovák nagykö­vetségre menekült kubaiak egy csoportja. Az öt csehszlovák diplomata mintegy ötórás fogság után elhagyta az épületet. Az őket túszul ejtő hét kubai azonban továbbra is az épületben tartózkodik, és velük van öt másik kubai, aki múlt szerdán keresett menedéket a misszión, ők most menekültekből tússzá váltak. A túszejtők azzal fenyegetőznek, hogy fel­robbantják a nagykövetséget, ha nem teljesül az a követelésük, hogy bocsássanak rendel­kezésükre repülőgépet, amelyen elhagyhat­ják az országot és az Egyesült Államokba utazhatnak. A kubai hatóságok azonban nem hajlandók tárgyaiéi velük. A prágai rádió kedd reggeli jelentése sze­rint a hét kubai zaklatott idegállapotbaii van. Eddig azonban nem volt véres összetű­zés, és mind a kubaiak, mind a nagykövetség munkatársai sértetlenek. Az Argentínában tartózkodó Jiri Dienst­bier csehszlovák külügyminiszter hétfői nyi? latkozatában hangsúlyozta, hogy országa továbbra is menedéket nyújt a kubaiaknak, ám nem segít azoknak, akik az erőszakos utat választják. « Új bankpalota Halason '■(Folytatás az 1. oldalról) Nem egészen két év telt el a bon­tástól az átadásig, s Halas város- központja átalakult. A város legforgalmasabb — ide­genforgalmi szempontból is láto­gatott -fL pontja a főtér a tanácshá­zával, postával, mozival, az áruhá­zakkal, közelben a művelődési központtal, á múzeummal. A Bo­kányi és Thorma utca keresztező­dése elhanyagolt, megroggyant épületeivel valójában kihasználat­lan; értékes területet rejtett évtize­deken keresztül. A sokat emlege­tett — szidalommal és dicsérettel egyaránt övezett — építőipari vál­lalatnak, a Kunépnek mindössze két év kellett, hogy átvarázsolja a főtér sarkát. A városképbe jól illeszkedő, ne­mes anyagokkal díszített épület- komplexum Masznyik Csaba ter­vei alapján a napokban kerül teljes átadásra. A Bokányi utcai szárny 28 lakását; az üzleteket, garázso­kat már korábban birtokba vették a tulajdonosok. Az impozáns bankpalota kulcsait pédig az Or­szágos Kereskedelmi és Hitelbank veszi át s vele az épületet csillárok­kal, bútorokkal, festményekkel hi­vatalra készeni A mintegy százmillió forint be­ruházás i— ebből csaknem hatvan- millió a banképületé — építésveze­tője Horváth István volt. Remélhető, hogy nem a hibái­ról, javítgatásairól lesz nevezetes az elegáns épületsor, hanem hama­rosan megszereti és befogadja a város, sajátjaként. H. T. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom