Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-11 / 135. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 11. Gorbacsov az oroszországi pártról — A XXVIII. kongresszust megelő­ző oroszországi pártértekezlet megha­tározó jelentőségű lesz, amelyen a kül­döttek az átalakítás öt évének tapszta- latait hivatottak elemezni, és a kong­resszuson dönteni kell az oroszországi KP megalakításáról is — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára, szovjet elnök az értekezletet elő­készítő bizottság és a KB Oroszországi Hivatalának szombati ülésén. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy nem lehet késlekedni a párt megalakításá­val, azonban kellő mérlegelés alapján kell cselekedni, hogy a párt megalakí­tása az SZKP egységét és ne a széthú­zást segítse. A tanácskozás részvevői javasolták, hogy Gorbacsov terjessze elő a beszámolót a pártértekezleten. AZ NDK kormányfője Washingtonban Lothar de Maiziere, az NDK mi­niszterelnöke szombaton New Yorkba érkezett. Személyében keletnémet kor­mányfő első ízben tesz látogatást az Egyesült Államokban. Az NDK kormányfője szombaton megbeszélést folytatott Hans-Otto Bräutigammal, az NSZK állandó ENSZ-képviselőjével. Többek között arról tárgyaltak, hogy az egyesülés elő­rehaladtával csak egy német képviselet lesz a világszervezetben. De Maiziere Pérez de Cuellar F.NSZ-főtitkárral is találkozik. Az NDK miniszterelnökét hétfőn fo­gadja George Bush elnök, hogy megvi­tassák a német egyesülés menetét, vala­mint az egyesülés nemzetközi követ­kezményeit. RMDSZ-frakcióvezetők A Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség parlamenti képviselői szombaton Buka­restben ülést tartottak. Ezen a tanácskozá­son az RMDSZ szenátusi frakciójának veze­tőjévé Szőcs Gézát, a szövetség főtitkárát választották. A képviselöházban a magyar szövetség képviselőcsoportját Domokos Gé­za elnök vezeti. r Új fejezet a magyar—lengyel kapcsolatokban (Folytatás az 1. oldalról) (Ebben a levélben egyben Bush elnök megerősítette Antall Jó­zsef meghívását az Egyesült Ál­lamokba.) A magyar miniszterelnök a Varsói Szerződés katonai szer­vezetéből, majd a paktumból va­ló kilépéssel összefüggésben ki­jelentette: Magyarországnak az erről folytatandó tárgyalásai so­rán figyelembe kell vennie az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési egyezményt, Bush elnök el­képzeléseit a NATO stratégiájá­nak széles körű átértékeléséről, a német egység létrehozásának folyamatát és nem utolsósorban a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. A német egy­séggel összefüggésben hangsú­lyozta: Magyarország megérti a lengyel kormány és személy sze­rint Tadeusz Mazowiecki állás­pontját, amely szerint Lengyel- ország határait és helyzetét egyezményes alapon kívánja biztosítani Németországgal. Lengyelország éppen tragikus történelme, földrajzi elhelyezke­dése következtében, nemzeti fe­lelőssége tudatában, a hatalmas Szovjetunió és az egyesülő Né­metország között törekszik ga­ranciális biztonságra. Tadeusz Mazowiecki a Var­sói Szerződéssel összefüggésben arról beszélt: Lengyelország egyetért a szerződés gyökeres reformjával, s a majdan kiala­kítandó kollektív európai biz­tonsági rendszerrel. Az viszont tény —- tette hozzá —, hogy a VSZ ma már nem jelent beavat­kozási lehetőséget tagországai belügyeibe, s azt a jövőben át­meneti jelleggel kell fenntartani az európai biztonsági rendszer kiépüléséig. Addig azonban a tagországok számára minden szférában, különösen katonai területen teljes egyenjogúságot kell biztosítani. (MTI) „OLYAN A LÉGKÖR, MINT A HARMINCAS ÉVEKBEN” Szovjet zsidók az NDK-ban A Szovjetunióban élő zsidók kivándorlási hulláma elérte az NDK-t is. Június elején már százhatvan szovjet zsidó személy tartózkodott a Berlin-Ahrensfeldében levő központi otthonban, amely tavaly még az állambiztonsági minisztérium kezelésében állt. Az elsősorban Ukrajnából érkező menekültek — saját bevallásuk szerint — részben a kilátás­talan gazdasági helyzettel, de inkább az erősödő antiszemita színezettel párosuló orosz naciona­lizmussal indokolják lépésüket. Grigorij Kanovics költő a Szovjetunióban kialakult jelenlegi helyzetet a weimari köztársaság idejével, a harmincas évek németországi légkörével hasonlítja össze. A Berlinbe érkezett szovjet zsidók legtöbbje szolgálati célú útját vagy turistautazását használ­ta föl a menekülésre, mivel hivatalos úton egyikük sem kapott kivándorlási engedélyt. A kiván­dorlók zöme több évi szenvedés, megpróbáltatás után szánta rá magát erre a lépésre. „A Szovjetunióban élő zsidóknak nincsen jövőjük — idézte a Neue Zeit című keresztényde­mokrata lap Grigorij Kanovicsot. — Ezt mélységesen fájlalom. Akik meg akarják őrizni zsidó mivoltukat, kénytelenek lesznek kivándorolni.” A CDU lapja a szovjet zsidók német földre irányuló menekülésében „a történelem apró, kegyes lehetőségét” látja arra, hogy a németek valamit jóvátegyenek a jóvátehetetlen német múltból. „A külföldiek ellen irányuló, egyre nyíltabban felszínre törő ellenséges érzületek és agresszió láttán azonban félő, hogy elszalasztjuk ezt a lehetőséget” — állapítja meg a Neue Zeit. Haldoklik a Varsói Szerződés Vélemények innen-onnan (Folytatás az 1. oldalról) idézi a veszélyt, hogy a Szovjetunió a bizonytalan helyzetben lassíthat­ja, szüneteltetheti önkéntes csapat- kivonásait a térségből. BONN A szovjet fővárosban nagy csendben eltemették azokat az ide­ológiai ellenségképeket, amelyek eddig mind a Varsói Szerződésnek, mind pedig a NATO-nak léte in­doklásául szolgáltak — így látja ezt egy majd’ két évtizede Moszkvában szolgáló NSZK-beli megfigyelő. A paktumfelszámolás végrehajtási szakasza azonban a VSZ-ben még igen nehéz lesz, s a kelet - nyugati leszerelési tárgyalások menetétől függ. Ezt a felszámolási eljárást azonban már nem lehet mestersége­sen elnyújtani, s a katonákon kívül ezt Moszkvában senki nem is akar­ja. Van olyan politikai megfigyelő, aki szerint a szövetség ebben a je­lenlegi — általa adminisztratívnak nevezett — formájában aligha húz­za tovább az év végénél. VARSÓ A lengyel kommentátorok öröm­mel üdvözölték a VSZ csúcsérte­kezletének döntéseit. A katolikus Slowo Powszechne Szerint végre le­zárult az a korszak, amelyben a VSZ a szovjet uralom eszközeként szolgált. Ugyanakkor egybehang­zóan állást foglalnak a katonai szö­vetség fenntartásának szükségessé­ge mellett. A lengyelek álláspontja e kérdésben csakúgy, mint a szovjet csapatok kivonása ügyében, eltér a többi volt szocialista országétól. E különbség alapja a nagy Német­ország újjászületésével kapcsolatos félelmekben rejlik. Nem véletlen te­hát, hogy a lengyel lapok nem örül­tek az általuk legradikálisabbnak minősített és végül Moszkvában elutasított magyar javaslatnak, amely 1991 végéig a Varsói Szerző­dés katonai szervezeténei: felszá­molását tűzte ki célul. LONDON A brit lapok egyike-másika csaknem „ünneprontásként” tá­lalta a magyar kilépési szándék nyilvános bejelentésének időzíté­sét. „A NATO barátságot ajánl — Magyarország távozni akar” — írta a The Independent. „Thatcher asszony Gorbacsov melletti kitartásra buzdítja a szovjeteket” főcím alatt a The Daily Telegraph kiemelte: „mi­közben az orosz parlament politi­kai függetlenségének deklarálásá­val még inkább aláásta Gorba­csov hatalmi bázisát, újabb csa­pást mért rá Magyarország an­nak kijelentésével, hogy nem vesz részt a VSZ hadgyakorlataiban és jövő év végéig távozni akar a szövetségből”. „A paktum véget vet a hidegháborúnak és — csak­nem önmagának is” című hírma­gyarázatában a The Guardian vi­szont arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar kormányfő nem támogatta az azonnali kilépés gondolatát. PÁRIZS „A Varsói Szerződés széthulló- ban van” — ez a cím két párizsi lapban is szerepelt. A francia saj­tó moszkvai tudósításait követke­zetesen együtt közölte a NATO- külügyminiszterek skóciai talál­kozójáról szóló jelentésekkel. A szembeállításból mindenesetre egy tényező ugrott ki: az egységes Németország NATO-tagságának problémája itt is, ott is szerepelt, de mig a moszkvai jelentések azt húzták alá, hogy a Szovjetunió továbbra is ellenzi a NATO- tagságot, a skóciai beszámolók azt jelezték, hogy még bőven van lehetőség az alkura. Szinte min­den francia lap utalt a VSZ meg­szűnésére vonatkozó magyar ja­vaslatra és arra is, hogy Magyar- ország a jövőben nem vesz részt a közös hadgyakorlatokon és hadseregét alkotmányos irányítás alá helyezi. (MTI-Panoráma) • ÚJ ELNÖK AZ SPD ÉLÉN Thiersét választotta elnökévé szombaton a keletnémet Szociál­demokrata Párt a szervezet Hallé­ban rendezett rendkívüli kongresz- szusán. A 47 éves Thierse iroda­lomtörténész, a keletnémet Új Fó­rum mozgalom tagja volt, majd ez év januárjában belépett az SPD- be. A márciusi választásokat köve­tően pedig a párt parlamenti frak­ciójának helyettes elnöke lett. CSEHSZLOVÁKIAI VÁLASZTÁSOK A Polgári Fórum fölényes győzelme A szombaton éjszaka közzétett becslések megerősítik azt, hogy a csehszlovákiai választásokon a Polgári Fórum aratott fölényes győzelmet. A választási küzdelem­ből kikerült második legerősebb parlamenti párt az eddigi becslések szerint a kommunista párt, utána a Keresztény és Demokrata Unió Koalíció következik. Meghaladva az ötszázalékos küszöböt, valószí­nűleg bejut a parlamentbe a Moz­galom az Önigazgató Demokrá­ciáért—Morva és Szilézia Társa­ság, a Szlovák Nemzeti Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció. A szombat éjszakai részeredmé­nyek alapján a Polgári Fórum és szlovákiai testvérszervezete, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom 48 százalékot és 85 mandátumot ért el a szövetségi törvényhozás Népi Kamarájában. A CSKP az előző becsléseknél (10 százalék) többet, 12,7 százalékot és 22 mandátumot, a Keresztény- demokrata Unió 12,3 százalékot és 21 mandátumot szerzett. A legelső becslésekkel ellentétben parlamen­ti képviseletet és tíz mandátumot kap 5,5 százalékkal a Mozgalom az Önigazgató Demokráciáért— Morva és Szilézia Társaság. Mivel Szlovákiában a szavaza­tok több mint öt százalékát kapta meg, becslések szerint bejut a par­lamentbe a Szlovák Nemzeti Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció. A Szlovák Nemzeti Párt a pozso­nyi parlamentben a szavazatok 11,8 százalékát, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom— Együttélés a szavazatok 5,6 száza­lékát szerezte meg. Ez utóbbi azzal számol, hogy a szövetségi parla­mentben 5-6, a szlovák parlament­ben 8 képviselői helyet kaphat. A több mint hatszázezres szlová­kiai magyarság e koalíción kívül még a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalommal koalicióban induló Független Magyar Kezde­ményezés jelöltjeire adta le szava­zatait. Mivel a képviselők szerinti kimutatás csak a jövő héten várha­tó, nem lehet tudni, hogy a Nyilvá­nosság az Erőszak ellen színeiben indult képviselők közül hány ju­tott mandátumhoz. Kártérítési kormányhivatal létrehozását javasolta a Recski Szövetség A törvénysértések áldozatául esett internált, bebörtönzött és jóvátételi munkára elhurcolt emberek anyagi rehabilitációjá­nak parlamenti tárgyalását sür­gették, és kártérítési kormány- hivatal felállítását szorgalmaz­ták a Recski Szövetség vasár­nap Pécsett tartott dél-dunán­túli nagygyűlésén. E vidéknek 1945 előtt az átlagosnál lénye­gesen több német nemzetiségű lakója volt, ezért érthető mó­don sok szó esett az őket ért kirívó méltánytalanságokról, illetve azok jóvátételéről. Jelen volt Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a kárté­rítési ügyek kormánymegbí­zottja. Felszólalásában félreér­tésnek mondta azt, hogy a Ma­gyarországi Németek Szövetsé­ge a kitelepített svábok szem­pontjából méltánytalannak te­kinti, hogy a kisgazdapárt föld­programja az 1947-es földtulaj­don-állapot visszaállítását szor­galmazza. Rámutatott: a kitele­pített svábok anyagi rehabilitá­lásának jogi kereteit még nem munkálták ki, de ez is meg fog történni. Gerbovits Jenő a nagygyű­lést követően a sajtó képviselői­nek elmondta, hogy az erkölcsi rehabilitáción túli anyagi kárté­rítés feltételeiről a kormány csak helyzetének áttekintése után határozhat. Mint mondta, ő maga sincs olyan egzakt in­formációk birtokában, hogy ígéretet tehetne a kitelepített svábok kártalanítására, de vé­leménye szerint az 1947-es év­szám nem lehet akadálya a re­habilitációnak. Ennek jogi ke­reteit a földtulajdon rendezése során lehet megteremteni. Már a parlamenti pártok és a kor­mány előtt van az a hatlépcsős tervezet, amely a hatályos föld­törvény alapján is lehetővé ten­né egyrészt a gazdálkodni szán­dékozók földtulajdonhoz jutá­sát, másrészt — hatodik lépcső­ben — a másutt élő, egykori földjükön gazdálkodni nem akaró tulajdonosok kártalaní­tását. (MTI) BALDVIN KIRÁLY LATOGATASA Mit tud Belgium? Sok minden, ami lehetetlen volt a kommunista rendszer ide­jén, most lehetségessé és szükségessé válik a két ország kapcso­latában jelentette ki az MTl-nek és a magyar televízió „A hét” című műsorának adott interjújában Mark Eyskens belga külügyminiszter, aki a belga királyi pár kedden kezdődő láto­gatása előtt fogadta az MTI brüsszeli tudósítóját. A külügyminiszter, aki maga is elkíséri az uralkodót, rá­mutatott: a két ország közötti külkereskedelem nem kielégí­tő, fejleszteni kell. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a belga ipari vállalkozók ellátogassanak Magyarországra, és lássák, mit lehel tenni. Fejleszteni kell az ipari együttműkö­dést. Teljesen elképzelhetőnek nevezte Mark Eyskens azt, hogy belga tőkés csoportok magyar vállalatok részvényeseivé vál­janak az új körülmények között, sőt hosszabb távon ennek fordítottját is. Növelni kell a kulturális cserét, a szakemberek képzését. A külügyminiszter elmondotta, hogy az OECD, a fejlett tőkés országokat tömörítő gazdasági együttműködési és fej­lesztési szervezet fórumán javasolta: az olyan országok, mint Magyarország, társulhassanak a szervezethez, hogy az meg­oszthassa velük a piacgazdaság irányítására vonatkozó ta­pasztalatait. A belga diplomácia irányítója az Európai Közösség egysé­gére vonatkozó számos kezdeményezés szervezője. Az MTI tudósítójának elmondotta: a közösség afelé halad, hogy 1992-től létrejöjjön a gazdasági és pénzügyi unió, egy euró­pai központi bankkal, majd idővel közös pénzzel — tehát a tizenkettek egyre inkább teljes, politikai, gazdasági és pénz­ügyi egység felé haladnak. A kívülálló országok irányában a közeledés és a közelítés politikáját kívánja folytatni a közösség. Ami Magyarország csatlakozásának lehetőségeit illeti, az mondotta Eyskens — nagymértékben saját ma­gától, gazdasági talpraállásának ütemétől függ. Mindaddig, amíg a gazdaság helyzete nagyon eltérő, nehéz belépni egy erőteljesen integrált közösségbe. Ugyanakkor a belga kül­ügyminiszter utalt arra, hogy csak néhány éve még Spanyol- ország és Portugália csatlakozásának, és mára beilleszkedtek a közösségbe — ez a példa mások számára is biztató. A kül­ügyminiszter az évtized végére tartott lehetségesnek olyan szorosabb kapcsolatokat a közösséggel, amelyek Magyaror­szág potenciális tagsága felé mutatnak. Ami a Nyugat által a talpraálláshoz nyújtott segítség mér­tékét illeti, bármekkora is legyen az, semmi sem helyettesít­heti a magyarok erőfeszítéseit. Magyarország demokratiku­san megválasztott, demokratikus parlamentre támaszkodó LAPZÁRTAKOR ERKEZETT • Csehszlovákiai választások — hivatalos eredmények Csehszlovákiában vasárnap este közzétették a parlamenti választások első hiva­talos eredményeit. Eszerint Csehországban a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába a-Polgári Fórumra a választópolgárok 53,15 százaléka szavazott, a CSKP-ra 13,48 százalék, a Keresztény és Demokrata Unióra 8,69 százalék, a Mozgalom az Ön­igazgató Demokráciáért—Morva és Szilézia Társaságra 7,89 százalék. Szlovákiá­ban a Népi Kamarába a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom a szavazatok 32,54 százalékát, a Kereszténydemokrata Mozgalom 18,98 százalékát, a CSKP 13,81 százalékát, a Szlovák Nemzeti Párt 10,96 százalékát és a Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció 8,58 százalékát kapta meg. A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába leadott szavazatok aránya a követ­kezőképpen oszlik meg: Csehországban a Polgári Fórum 49.96 százalékot, a CSKP 13,80 százalékot, a Mozgalom az Önigazgató Demokráciáért Morva és Szilézia Társaság 9,1 százalékot, a Keresztény és Demokrata Unió 8,75 százalékot kapott. Szlovákiában a Nemzetek Kamarájába jutott a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom 37,28 százalékkal, a Kereszténydemokrata Mozgalom 16,66 százalék­kal, a CSKP 13,43 százalékkal, a Szlovák Nemzeti Párt 11,44 százalékkal és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció 8,49 százalékkal. # Bulgária: a szavazás eredményét hétfőn közük Bulgáriában vasárnap, helyi idő szerint reggel 7 órakor megnyitották a szavazóhelyiségeket, s megkezdődött a parlamenti választások első fordulója. A szavazásra jogosultak száma — ponto­sított adatok szerint - csaknem 6 millió 495 ezer, közülük több mint 55 ezren külföldön élhetnek ezzel az állampolgári jogukkal. A Nagy (alkotmányozó) Nemzetgyűlés 400 képviselői helyéért összesen 37 politikai párt és pártszövetség verseng. A vegyes választási rendszer két fordulót tesz szükségessé, a második fordulóra egy hét múlva kerül sor. Az egy hete közzétett legutóbbi közvélemény-kutatási adatok a kommunistá­ból lett Bolgár Szocialista Párt elsőségét valószínűsítik, a szavazatok 39—44 százalékát feltételezve. Az ellenzéki DESZ eszerint 34—41, a centrumban levő parasztpárt (BFNSZ) 14 —18, a muzulmánokat (törököket és bolgárokat) tömörítő Mozgalom a Jogokért es a Szabadságért 4-5 százalékot szerezne. ' A Központi Választási Bizottság szerint rendkívül sokan járultak az urnákhoz, nem hivata­los adatok alapján a szavazásra jogosultak több mint 90 százaléka adta le szavazatát. A szavazás eredményeit várhatóan hétfő délelőtt teszik közzé. • Az Austria Lottó nyerőszámai A Lottóunió Kft. közlése szerint a 23. játékhét eredményei: a játékhét fogadási díjainak megállapítása 1990. június 10-én a következő eredményt mutatja: 2 035 017 darab a leadott szelvény összesen. Ez 73 339 826 schilling Austria lottó fogadási díjat jelent. A teljes Austria lottó nyeremény- összeg 36 669 913 schilling. Ebből a hatosra 11 000 973 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a követke­zők: 3, 8, 18, 37, 40, 43 pótszám 31. A teljes joker fogadási díj: 15 441 556 schilling, ez az első nye­rőosztály a joker 2 316 233 schil- linggel való dotációját jelenti. Az e heti jokerszám a követke­ző: 049650 kormányára hárul azoknak az intézkedéseknek a meghoza­tala, amelyek lehetővé teszik az ország gazdaságának talpra- állítását. A Nyugat annyit tehet, hogy igen célzottan nyújt segítséget, a gazdaság neuralgikus pontjain, mondotta Mark Eyskens. A királyi látogatás előestéjén a politikus szólt a belga politikai és gazdasági rendszerről is. Belgium, mutatott rá, az egyik legrégibb alkotmányos monarchia. Az ország 1830-ban vált függetlenné, és abban az időben alkotmánya a demokratikus progresszió mintaké­pe volt, számos országban másolták is. Belgium királyság, de királya nem felelős politikailag, a politika a kormányra tartozik. A király uralkodik, de nem kormányoz. A bírála­tok a kormányt illetik. A kormány abból a politikai többség­ből ered, amely a demokratikus választásokon alakul ki. A király tehát felette áll a viaskodásnak, s e rendszer eredmé­nyeként nagy erkölcsi tekintéllyel bír. A belga közösségek, etnikumok együttélésének példás megoldására vonatkozó kérdésre válaszolva Eyskens elmon­dotta: Belgiumban három nyelvi közösség él, a többségi flamand, vagyis holland ajkú, továbbá a vallon, vagyis a francia ajkú, végül pedig egy kis német ajkú közösség is. Ezek a közösségek önálló hatáskört kapnak az oktatás, a személyekre szóló dolgok, a kultúra terén. Minden lehetősé­get megkapnak arra, hogy saját anyanyelvükön beszéljenek, hogy megszervezzék az anyanyelvű oktatást minden szinten, gyakorolják a maguk kultúráját, vallását. A közösségek önálló politikai intézményekkel rendelkeznek, van végrehaj­tó szervük, ez egyfajta kis kormány, van parlamentjük. A kompetenciák a személyekre vonatkoznak, tehát Brüsszel­ben vannak például olyan utcák, házak, ahol az egymás mellett élő flamandok és vallonok oktatási kérdésekben kü­lönböző közösségi hatóságok alá tartoznak. Ezeket a megol­dásokat más országok persze aligha másolhatják le változat­lan formában, de bizonyos értelemben modellként szolgál­hatnak a belga külügyminiszter véleménye szerint. Belgium gazdasági sikereiről szólva — az ország Ma­gyarország területének egyharmadával és nem egészen tíz­milliós lakossággal rendelkezik, s ugyanakkor mintegy tíz­szer annyit exportál, mint hazánk Mark Eyskens utalt arra, hogy a belga ipari hagyomány az ipari forradalom idejére nyúlik vissza, és Belgium jelentős gyarmatbirodalom­mal is rendelkezett. Másrészt Belgium a mai Európa szívé­ben helyezkedik el, Belgium fogadta be az Európai Közösség intézményeit, Brüsszel az Európai Közösség fővárosa. Vé­gül, de nem utolsósorban, Belgium mindig a szabad vállalko­zás országa volt, a magánkezdeményezés mindig uralkodó helyzetet töltött be. Demokratikus ország vagyunk, piacgaz­dasággal rendelkező ország, amely nagy szabadságot biztosít — mindez magyarázza a belga sikert fejtette ki az MTI tudósítójának adott interjúban Mark Eyskens. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Trading Company SZÁMÍTÓGÉP­SZERVIZÉT megnyitotta!- IBM XT/AT és kompatibilis számítógépek,- Commodore személyi számítógépek,- floppyk, printerek, magnók, joystickek JAVÍTÁSA és ÁRUSÍTÁSA iskolák, vállalatok, magánszemélyek részére. Címünk: 6000 Kecskemét, Március 15. u. 14. 1424 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom