Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-08 / 133. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 8. Ma hazánkba látogat Tadeusz Mazowiecki Antall József miniszterelnök meghívására, pénte­ken rövid látogatásra Budapestre érkezik Tadeusz Mazowiecki, a Lengyel Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Magyarországi útjára elkíséri a lengyel kormány több tagja is. Tadeusz Mazowiecki magyarországi tárgyalásai so­rán a kelet-európai politikai, társadalmi változások mellett minden bizonnyal szó lesz gazdasági kérdések­ről is. Erre utal, hogy a kormányfőt elkíséri a lengyel központi tervhivatal vezetője és a mezőgazdasági kér­désekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter. A két ország közötti kereskedelem szervezésében jelentős változásokat hozott az idei év; az 1990-re aláírt keretjellegű árucsere-forgalmi jegyzőkönyv az eddigi szállításoknak már csak egyharmadát öleli fel, a forgalom nagyobb hányadát a vállalatok, magánjo­gi szerződések alapján, bonyolítják majd le. Az áru- szállítások egy részét pedig — 10-10 millió USA- dollár értékben — konvertibilis fizetőeszközben szá­molják el. Egyébként a lengyel gazdasági vezetés is egyetért azzal a törekvéssel, hogy országaink mielőbb áttérjenek a szabad devizás elszámolásra, a tervek szerint erre már esetleg a jövő évtől sor kerülhetne. A KGST jövőjét illetően azonos a két ország állás­pontja, e gazdasági tömörülésnek csak gkkor van létjogosultsága, ha gyökeresen megreformálják. A külpolitikai célok között azonos elképzelés vezér­li mindkét kormányt abban a tekintetben, hogy orszá­gaik csatlakozzanak az európai közösségekhez. Ugyanakkor lengyel részről közeledési szándék ta­pasztalható a Duna—Adria regionális együttműkö­déshez, amelynek hazánk is tagja. A keletnémet—magyar kapcsolatok ápolása nemzeti érdek KALOCSA A MEGYEI GYŐZTES A tűzoltás csapatmunka Mit vitt Thatcher Moszkvába? A moszkvai „diplomáciai csúcs- forgalom” közepette négynapos hi­vatalos látogatásra a szovjet fővá­rosba érkezett csütörtökön Marga­ret Thatcher brit kormányfő. A szovjet -brit kapcsolatok di­namizmusát jelző látogatásra köz­vetlenül a washingtoni csúcstalál­kozó után, és a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének a szervezet jövője szempontjából kulcsfontosságú ta­nácskozása idején kerül sor. Mar­garet Thatcher ily módon Bush tá­jékoztatása után a másik féltől is első kézből kaphat információi a szovjet- amerikai csúcsról, és köz­vetlen forrásból tájékozódhat a gyors ütemü változásokat átélő Varsói Szerződés tanácskozásáról is. A találkozóra olyan időszakban kerül sor, amikor mind Thatcher, mind Gorbacsov súlyos belső gon­dokkal kénytelen szembenézni. Thatcher konzervatív pártjának csökken a népszerűsége, a választó- polgárok elégedetlenek a kormány adópolitikájával. Mindazonáltal Gorbacsov alighanem szívesen el­cserélné saját gondjait a brit minisz­terelnökkel, mivel rendkívül súlyos gazdasági és nemzetiségi problé­mák nyomasztják a szovjet veze­tést. Mindazonáltal a belső nehézsé­gek lényegében nem befolyásolják a két ország dinamikusan fejlődő kapcsolatait. Nagy-Britannia ki­emelt fontosságú partnere a gorba- csovi Szovjetuniónak, s ezt erősíti Gorbacsov és Thatcher személyes jó viszonya is. Legutóbb tavaly áp­rilisban. Gorbacsov Nagy-Britan­niában lett látogatása alkalmába! találkozott a két politikus. Magyarországnak az az érdeke, hogy az NDK-val eddig fenntar­tott politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok rendszerének mind több elemét „átmentse” az egysé­ges Németországgal fenntartandó viszonyba. Ez a törekvés adta meg az alaphangját annak a találkozó­nak, amelyre szerdán este a Ma­gyar Köztársaság moszkvai nagy- követségén került sor Antall József magyar és Lothar de Maiziere ke­letnémet kormányfő között. A két miniszterelnök megbeszé­lésén természetesen a kétoldalú kérdések mellett szó esett a VSZ PTT csütörtöki ülésével összefüg­gő kérdésekről is. Az MTI moszkvai tudósítójá­nak értesülése szerint Magyaror­szág üdvözli, hogy a Varsói Szer­ződés jövőjéről párbeszéd bonta­kozik ki az NDK-val, s hazánk ezt kész a jövőben is folytatni. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, a magyar fél azt szeretné, ha a konkrét kérdések megvitatása céljából mielőbb sor kerülne a szakminiszteri szintű találkozóra, akár két-, akár többoldalú alapon. A legfőbb kérdések a gazdasági együttműködés területén jelent­keznek. Magyarország egyebek között szeretne egy „munkaerő­egyezményt”, és szükségesnek tart­ja egy kulturális megállapodás megkötését is. Antall József és Lothar de Mai­ziere találkozóján az NDK minisz­terelnöke örömmel nyugtázta An­tall József tájékoztatását arról, hogy a korábbi megállapodásnak megfelelően Göncz Árpád ideigle­nes köztársasági elnök június 6-án aláírta dr. Horváth István bonni magyar nagykövet kinevezési ok­mányát. Ennek alapján a nagykö­vet a jövőben mindkét német ál­lamban képviseli a Magyar Köz­társaságot. Államigazgatási felügyelet alá kerül a Hírlapkiadó Vállalat Az MTI értesülése szerint a kormány következő ülésén dönt a Hírlapkiadó Vállalat állam- igazgatasi felügyelet alá vonásá­ról. A számos ismert újság ki­adását gondozó cég korábban a volt MSZMP tulajdonában állt. Az állampárt vagyonát öröklő Magyar Szocialista Párt az idén felajánlotta; kerüljön állami tu­lajdonba a hírlapkiadó. Az MSZP és a vállalat közöt­ti tárgyalások eredményeként az év elején tisztázták a korábbi MSZMP-lapok jogállását. Az MSZP megőrizte tulajdonjogát néhány elméleti folyóirat (Tár­sadalmi Szemle, Kritika, Vilá­gosság), valamint a Vasárnapi Hírek fölött. Az előbbiek ki­adásával továbbra is a HKV-t bízta meg, ám a nagy példány- számú hetilap megjelentetésére kft.-t szervezett. A vállalat és a párt közösen birtokolja a Fi­gyelőt és az Esti Hírlapot. (Mint ismeretes; az MSZP, a délutáni lap, illetve az angol Maxwell-csoport képviselői nemrég szándéknyilatkozatot írtak alá, amely szerint a párt eladja a lap őt illető tulajdonré­szét.) A Magyarország, a Ludas Matyi és a Pest Megyei Hírlap a kiadó kizárólagos tulajdoná­ba került. E három lap ellen­értékeként a HKV vállalta: fe­dezi az elméleti folyóiratok idei veszteségét, kifizeti a Népsza­badság első negyedéves tarto­zásait és a párt vállalkozásszer­vező kft.-je részére átutalja a Szabad Föld eladásából szer­zett pénzt. Egyelőre nincs döntés a HKV vezetői posztjának betöl­téséről. A cég korábbi igazgató­ja, Vágner Ferenc nyugdíjba ment és most megbízott vezető­ként irányítja a kiadót. Az MTI érdeklődésére elmondta; április végén — a vállalat dolgozóinak kérésére — pályázatot írtak ki az igazgatói állásra. A jelentke­zések értékelése után három je­löltet is alkalmasnak találtak. Amennyiben a kormány a hír­lapkiadó államigazgatási fel­ügyelet alá helyezése mellett dönt, kinevezheti a kiadó új igazgatóját is, ám a vállalati al­kalmazottak azt szeretnék, ha vezetőjük az általuk javasolt három személy közül kerülne ki. (MTI) Tegnap 10 órakor dr. Bukovics István tűzoltó alezredes, megyei parancsnok üdvözlőszavai után kezdődött a megyei tűzoltóverseny Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kis­kunfélegyháza és Kiskunhalas csa­patai között. Az egyenként tíz hi­vatásos tűzoltóból álló csapatok négy versenyszámban mérték ösz- sze gyakorlati felkészültségüket. A nemzetközi szabályok szerint bonyolított versenyszámok — kis- motorfecskendő-összeszerelés, százméteres akadályverseny, négy­szer száz méteres váltó, s a horog- létraverseny—jól minősítették azt a tíz hónapos felkészítő munkát, ami valamennyi egység éves fel­adatának a része. A Retkes Mátyás százados által vezetett 15 tagú versenybizottság A Földművelésügyi Minisztérium­ban egyelőre nem tudnak biztosat mon­dani arról, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges hitel a nyári betakarítású nö­vények átvételéhez. A Magyar Nemzeti Bankban a hónap közepéig várható döntés a hitel, illetve a váltó teljes össze­géről erről tájékoztatták az MTl-t. Szöllösi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályá­nak vezetője elmondta: tudomásuk sze­rint még nincs döntés arról, hogy a mezőgazdasági termények felvásárlá­sához mennyi hitelt kapnak a kereske­delmi bankok. A Magyar Nemzeti Bank korábban mintegy 20 milliárd forint, úgynevezett zöldhitelt helyezett kilátásba. Az FM-ben úgy tudják, hogy a jegybank a nyári betakarítású termények felvásárlásához jelentősebb összeget egyelőre nem utalt át a pénz­intézeteknek. Nincs döntés arról sem, hogy az MNB figyelembe veszi-e azok­nak a kereskedelmi bankoknak az igé­nyét, amelyeknek több készpénzre és viszonylag kevesebb váltóra lesz szük­értékdése alapján az első helyezést Kalocsa, a másodikat Kecskemét, a harmadikat Kiskunfélegyháza csapata nyerte el. A horoglétra- versenyben — ami egyúttal egyéni szám is — Csabánké Kálmán zász­lós, kiskunhalasi tűzoltó bizonyult a legjobbnak. A csapatgyőztes ka­locsaiak 15 ezer forintot oszthat­nak szét, míg Csabankó zászlós 7 ezer forintot tudhat magáénak. A megyei parancsnokság az e versenyen mutatott egyéni teljesít­mények alapján állítja össze azt a csapatot, amely a hónap végén Szarvason, a gróf Széchényi Ödön­ről, a magyar tűzoltóság megszer­vezőjéről elnevezett országos ku­pán képviseli Bács-Kiskun megyét. —földi— ségük; a feldolgozóvállalatok egy része ugyanis a kistermelők terményeit kizá­rólag készpénzzel tudja felvásárolni. Dorozs Béláné, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: ketté kell válasz­tani a mezőgazdaságnak nyújtott hitel­keretet. A zöldhitel az a már folyósított mintegy 8 milliárd forint volt, amellyel a gazdaságok tavaszi munkakezdését segítették a műtrágya, a növényvédő szer és a vetőmag vásárlásakor. Az ösz- szeg csaknem kétszeresére rúgott az egy évvel korábbinak. A nyári és őszi betakarítású termények felvásárlásá­hoz nyújtandó hitel, illetve váltó teljes összegéről legkésőbb június 15-éig dön­tenek, folyósításáról pedig a kalászos gabona átvételének megkezdéséig gon­doskodnak. Ennél természetesen tekin­tettel lesznek a mezőgazdasági kisáru- termelők igényeire is. Arra a kérdésre, hogy a már betaka­rítás alatt lévő termények árának kifi­zetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e, az ügyvezető igaz­gató igennel válaszolt. (MTI) A magyarországi románok helyzetéről Sajtótájékoztató Bukarestben — A magyarországi románok helyzetéről nagyon sok téves adat és megállapítás kering Romániában. Más állításokkal ellentétben, a Magyarországon elég szétszórtan élő románok száma 25-30 ezer jelentette ki Mihaiescu György, a Magyarországi Románok Demokrati­kus Szövetségének elnöke. Mihaiescu csütörtökön Bukarestben sajtótájékoztatón adott átte­kintést a román sajtó képviselőinek a magyarországi románok helyzetéről. A magyar nagykö­vetség épületében tartott rendezvényen megjelent Horváth Andor román művelődési minisz­terhelyettes és vendéglátóként Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet. Mihaiescu szólt arról, hogy a román nemzetiség részére Magyarországon biztosítják az oktatási hálózatot az óvodától egészen az egyetemig. A tanügyben a jelenlegi keretek az igényeket kielégítik, biztosították a román tanárképzés rendszerét is. Egyelőre — mondotta — nincs szó ennek bővítéséről, mert erre nincs igény, inkább az oktatás tartalmi javítására van szükség. Elmondotta, hogy a román nyelvű kiadványok száma és mennyisége is megfele­lő, a rádió és a televízió román nyelvű műsorai jó szolgálatokat tesznek a szétszórtan élő nemzetiségnek. Hangoztatta, hogy Magyarországon nem akadályozzák a román nyelv szabad használatát. Rámutatott: A nemzetiségnek az összekötő kapocs szerepét kell betöltenie a két ország között, legyen a nemzet meghosszabbított karja a szomszédos országban. A jelenlegi körülmé­nyek között újra kell értelmezni a nemzet fogalmát, és ez korántsem lehet azonos az ország fogalmával. A magyarországi románoknak ugyanúgy a román nemzet szerves részévé kell válniuk, mint ahogyan az erdélyi magyarság is az anyanemzet egészét képezi. A nemzetiségi jogok biztosítása, a nemzetiségi kérdés megoldása nélkül nem valósíthatók meg a gazdasági reformok és nem demokratizálódhat egy adott ország. Közös nagykövet Bonnban és Berlinben A jövőben dr. Horváth István bonni nagykövet tölti be a megüresedett kelet-berlini nagy­követi posztot is. A döntés hátteréről Alföldy Tádé, a Külügyminisztérium illetékese elmondta az MTI munkatársának, hogy a közös nagyköveti poszt létrehozását a német egyesülési folyamat tette szükségessé. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mind az NDK, mind az NSZK kiemelten fontos partnere hazánknak, s várhatóan az egységes Németországot is minden tekintetben szoros szálak fűzik majd Magyarországhoz. Ezért is fontos, hogy a majdani magyar—összné- met kapcsolatokban ne vesszenek el a korábban kiépített gazdasági, kereskedelmi együttmű­ködési lehetőségek. Alföldy Tádé mindehhez hozzáfűzte: az egységes Németországban természetesen egy nagy­követ képviseli majd hazánkat, ám amíg a két államalakulat létezik, szükséges a két nagykö­vetség fenntartása. (MTI) , AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSEIRŐL JELENTJÜK Még nem döntöttek a terményfelvásárlási hitelről SZEMBENÁLLÓ KÖZTÁRSASÁGOK Negyvennyolc a halálos áldozatok száma A kirgíziai zavargások halálos ál­dozatainak szánta negyvennyolcra nőtt. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a zavargások átterjedhetnek Üz­begisztán™ is. miután a két köztársa­ság határán bosszúszomjas kirgizek és üzbégek ezrei néznek egymássá! far­kasszemet jelentette ki Vagyim Ba- katvin belügyminiszter a szovjet parla­mentben, miközben csütörtökön dél­előtt Os városa után rendkívüli állapo­tot hirdetlek ki I runzeban. Kirgizia fővárosában is. A szovjet belügyminiszter a legfel­sőbb tanács nemzetiségi tanácsa előtt mondott beszédében rendkívül súlyos­A nemzeti kisebbségek témaköre kerüli a középpontba a helsinki fo­lyam;! i emberi dimenziójáról rende­zett koppenhágai találkozón. A Du­na Adria együttműködésben részt vevő öt ország, köztük Magyar- ország. szerdán benyújtotta ezzel kapcsolatos közös javaslatát. Ellentétben az egy évvel ezelőtt ugyanebben a témakörben meg­tartott párizsi találkozóval, ahol mill konfrontációra került sor mind ebben a kérdésben, mind pe­dig más emberi jogok biztosításá­nak ügyében — az azóta megbu­kott C'eausescu-rezsim képviselői­vel. ezúttal az álláspontok sokkal közelebb állnak egymáshoz. Sergiu Celac román külügymi- niszter beszédében elmondta, hogy Románia külön javaslat benyújtá­sára készült a nemzeti kisebbsé­gekhez tartozó személyek széles körű jogainak biztosításáról. Eze­nak nevezte a kirgíziai helyzetet. Os városába és környékére a belügyi csa­patok, a hadsereg és a határőrség újabb alakulatait vezényelték. A-városban és környékén sikerült ugyan stabilizálni a helyzetet, azonban Os és az üzbegisztá- ni Andizsán közötti határszakaszon késekkel és lőfegyverekkel felfegyver­kezett kirgizek és üzbégek ezrei néznek egymással farkasszemet. Csütörtök reggel óta Frunze főterén egyfolytában nagygyűlés zajlik, amely­nek résztvevői politikai követeléseket támasztanak. Egyebek közt követelik, hogy három napon belül mondjon le a köztársasági vezetés. A feldühödött négyezres tömeg délben a köztársasági két konkrétan nem részletezte, az anyanyelv használatának és okta­tásának kérdését sem érintette. — A javaslattal kapcsolatos előze­tes konzultációk nyomán azonban — mondotta Celac — küldöttsége új javaslat előterjesztését határozta el, amely a helsinki folyamat or­szágaiban élő nemzeti kisebbségek közös feltérképezésére és helyzetük felmérésére irányulna, s ezt követ­né a közös követelményekhez való igazodás ellenőrzését szolgáló rendszer létrehozása. A román felfogás és a Pentago- nale javaslata között még jelentős a távolság. Ezt jól mutatja az Ötök tervezetének összehasonlítása az­zal a Fehér könyvvel, amelyet a koppenhágai találkozó alkalmá­ból adott ki a román küldöttség, így például az Ötök szövege a nemzeti kisebbségek egyéni és kol­lektív jogaira egyforma hangsúlyt pártszékház és a kormány épülete elé vonult: ott szintén a vezetés lamondá- sát követelte. A bejáratot a belügyi erők egységei őrzik. A TASZSZ szerint az éjszaka folya­mán zavargások voltak Frunzéban, amelynek során a tömeg középületeket rongált meg. A rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le, és könnygázzal pró­bálták meg feloszlatni a tömeget. A súlyos helyzet miatt csütörtökön délben a köztársasági államfő rendkí­vüli állapotot és kijárási tilalmat ren­delt el Frunzéban, és a belügyminiszter helyettesét nevezte ki a város parancs­nokának. helyez. A román megközelítés ab­ból indul ki, hogy a nemzeti ki­sebbségekhez tartozó személyek jogait kell biztosítani, tehát az egyéni jogok állnak középpontjá­ban. Az Ötök tervezete említést tesz arról, hogy a kisebbségeknek jogot kell biztosítani az önkor­mányzat megfelelő formáira azo­kon a területeken, ahol élnek. A román szövegben ilyen megfo­galmazás nem szerepel. Sevardnadze szovjet külügymi­niszter egy szeminárium megszer­vezését javasolta e témáról és hoz­záfűzte, hogy a népek önrendelke­zési jogának érvényesítése nem hagyhatja figyelmen kívül az állam érdekeit. Loncsar jugoszláv kül­ügyminiszter a koszovói esemé­nyekre utalva jelentette ki, hogy elfogadhatatlanok az olyan megol­dások, amelyek az állam szétesésé­hez vezetnek. Manherz Károlyt, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium közigazgatási állam­titkárát hallgatta meg csütörtöki ülésén az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudomá­nyos, sport-, televízió- és sajtóbizottsága. Manherz Károly, aki tavaly óta dolgozott miniszterhelyettesként a minisztériumban, a képviselők érdeklődésére elmondta: a mi­nisztérium új struktúrájának kialakítását várhatóan a hónap végére fejezik be, s szer­vezetét a feladatoknak megfelelően alakítják ki. Mivel megszűnnek a tárca bizonyos ellen­őrző funkciói, a személyi átcsoportosításon kívül várhatóan létszámcsökkentésre is szükség lesz. Erre vannak elképzelései — je­gyezte meg Manherz Károly —, de konkrét számokat, a sajtó jelenlétére hivatkozva, nem kívánt mondani. A szakigazgatási ál­lamtitkár munkáját a tervek szerint három vagy négy helyettes államtitkár segíti majd. A minisztériumban már folyik az új okta­tási törvény, illetőleg a felsőoktatási törvény kidolgozása — tájékoztatta a bizottság tag­jait Manherz Károly. Utóbbinak az államtit­kár felfogása szerint együttesen kellene tar­talmaznia az egyetemekre, a főiskolákra és az Akadémiára vonatkozó rendelkezéseket. A készülő nemzeti alaptantervről pedig úgy vélekedett, hogy abba legfeljebb ajánlások­nak szabad bekerülnie. Arra a kérdésre, hogy miként kellene az oktatásban összehangolni a tárca és az ön- kormányzat feladatait, Manherz Károly ki­fejtette: a minisztérium egy dolgot nem ad­hat ki a kezéből, a „bizonyítvány értékének" garanciáját. Ezzel kapcsolatban szükséges­nek nevezte a standard érettségi rendszer kidolgozását, amelynek célja az lenne, hogy Európában minél több helyen elismerjék a magyar érettségit. Az államtitkár a sürgető feladatok között említette a kultúra menedzselésével és finan­szírozásával összefüggő problémák rendezé­sét, a kultúra „államtalanitását”. A nemzetiségek oktatását és művelődését firtató kérdésre válaszolva, Manherz Károly külön nemzetiségi osztály felállítását helyez­te kilátásba. Ugyancsak fontos feladat — mondotta — a nemzetiségi tanszékek meg­erősítése a főiskolákon, amire a Klebelsbcrg Alapítvány ad lehetőséget. Ezenkívül meg­különböztetett figyelmet kívánnak fordítani a nemzetiségi középiskolák hálózatának fej­lesztésére is — tűnt ki az államtitkár szavai­ból. Manherz Károly megfontolandónak tar­taná, ha a sportügyek intézésével külön cím­zetes államtitkárt bíznának meg. Ezt a véle­ményt opponálta Nádori László (SZDSZ), a bizottság alelnöke, mondván, hogy nem len­ne szerencsés, ha a diák- és egyetemi sportot — ami természetszerűen a minisztériumhoz tartozik — leválasztanák az élsporttól, hi­szen ezek is a sportegyesületek bázisára épül­nek. * Ezentúl rendszeresen ellátogat a büntetés­végrehajtási intézményekbe az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizott­sága — egyebek között erről határozott a testület csütörtöki ülésén. Már pénteken fel­keresi a bizottság tíz tagja a váci és a mária- nosztrai börtönt, s tájékozódik az ottani vi­szonyokról. Ezt a látogatást különösen aktu­álissá teszi a várható amnesztiarendelet, s az, hogy az utóbbi napokban egyre több panasz érkezik a börtönökből. Többen is úgy vélték a képviselők közül, szükség van a rendszeres látogatásra, odafigyelésre, ez jótékony hatás­sal lesz a rabok helyzetére, megóvhatja őket a börtönőrök, sajnos gyakori, túlkapásaitól. Mészáros István (SZDSZ), a bizottság egyik alelnöke elmondta, hogy jó néhány levél érkezett az elítéltektől az elmúlt idő­szakban. Ezekből kitűnik: általános az óhaj, hogy a rendszerváltás a börtönlakók sorsá­ban is éreztesse hatását. Az elítéltek kérik, hogy az amnesztiarendelet minél szélesebb körben érvényesüljön, terjedjen ki például a visszaeső bűnözőkre is. A többségnek komoly aggályai voltak az általános közkegyelemmel kapcsolatban. Fodor Gábor (Fidesz) elnök indítványára végül a testület úgy szavazott, hogy bizottsá­gi állásfoglalást készítenek a vitában elhang­zottak alapján, s azt ismertetik a parlament következő ülésén. Ezt követően a bizottsági tagok folytatták a magyarországi nemzetiségek képviselőinek meghallgatását, elsősorban abból a célból, hogy megtudják véleményüket a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége, a Szlovákok Szabad Szervezete, s a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület küldte el az ülésre vezető tisztség- viselőit. Többórai vita után végül is egybe­hangzó véleménynek tűnt: átmenetileg elfo­gadható az a kompromisszum, ha a parla­mentben valamennyi nemzetiségi szövetség képviselője kifejtheti véleményét. Arról azonban eltérő álláspontok alakultak ki, hogy a parlamenti részvétel milyen alapon történjen — országgyűlési biztos megválasz­tásával, vagy a szövetségek által kijelölt kép­viselő kooptálásával. Utolsó napirendi pontként a bizottság rá­tért az alkotmánymódosító javaslat kisebb­ségeket érintő részének megvitatására. Nem- kis vonakodás után a képviselők hozzáfog­tak a téma megtárgyalásához, ám további egy óra elteltével sem sikerült közös állás­pontot kialakítaniuk, így ezt a kérdést egy hét múlva tűzik újból napirendre. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Megszűnt a 200 dolláros kötelező beváltás A jugoszláv külügyminisztérium csütörtökön értesítette a magyar kül­ügyi tárcát, hogy 1990. június 8-án, 0 órától a magyar állampolgárok számára megszüntetik a 200 dolláros kötelező beváltást. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy mindkét ország vámszervei fokozottabban ellen­őrzik majd, hogy saját állampolgáraik nem szegik-e meg a vámszabályo­kat. A jugoszláv fél felhívta a figyelmet arra, a Jugoszláviában érvényben lévő rendelkezésre is, hogy az ország belső területein, a határtpl 200-300 kilométerre is hajthatnak végre vámellenőrzést. (MTI) • LOTTÓSZÁMOK A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 23. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 15, 37, 65, 79, 87 Román nemzetiségi tervezet kollektív jogok híján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom