Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-07 / 132. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 7. Jeszenszky és Baker találkozott Koppenhágában Az emberi dimenzióról rendezett koppenhágai értekezlet alkalmából Jeszenszky Géza és James Baker amerikai külügyminiszter szerdán — közvetlenül a magyar és az amerikai külügyminiszter felszólalása után — különmegbeszélést folytatott a Bella konferenciaközpont egyik üléstermében. Ez volt a két politikus első személyes tárgyalása. A félórás találkozó után James Baker röviden nyilatkozott az MTI, a Magyar Hírlap és a Népszabadság tudósítóinak. Kitűnő, termékeny és hasznos volt a találkozó — mondotta. — Nagyon örültem, hogy alkalom nyílott erre az első személyes megbeszélésre. A kérdések széles körét tekintettük át, a kétoldalú kapcsolatokról és az átalakuló Európával összefüggő kérdésekről egyaránt beszéltünk. Szó volt arról, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államok kormánya annak, hogy a magyar kormány gazdasági erőfeszítései sikeresek legyenek. Szó volt arról is, mekkora megelégedésünkre szolgál az, hogy Magyarországon létrejött a politikai pluraliz­mus, s az ország a szabad piacgazdaság felé mozog. A megbeszélés azzal ért véget, hogy én felajánlottam: minden lehetséges további segítséget megadunk. A magyar külügyminiszter nagyra értékelte mindazt, amit e tekintetben eddig tudtunk tenni, és én kifejezésre juttattam'legőszintébb törekvésünket arra, hogy minden tőlünk telhető módon segítsük az önök gazdasági programjának sikeres megvalósítását. Jeszenszky Géza szerdai programjában szerepelt az NSZK, Ciprus, Olaszor­szág, Jugoszlávia és Spanyolország külügyminisztereivel való találkozó is. PÁRTSZAKADÁS ELŐTT Mi lesz a lenini egységgel? Az SZKP XXVIII. kongresszusán elkerülhetetlen lesz a pártszakadás, csak azt nem tudni, a centrumtól jobb­ra vagy balra álló erők válnak-e ki a pártból — jelentette ki Vlagyimir Li- szenko, az SZKP demokratikus plat­formjának egyik vezetője. A reformpárti,» radikális nézeteket valló kommunisták által létrehozott demokratikus platform képviselője az APN sajtóügynökség tájékoztatási szolgálatának . adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a kongresszust a konzervatív többség fogja uralni, mivel a „baloldali kommunisták” csak 100- 150 taggal képviseltetik majd magukat, ami lényegesen kisebb a párton belül élvezett befolyásuk arányánál. A demokratikus platform ennek elle­nére alternatív dokumentumokat fog a kongresszus elé terjeszteni, s ha nem nyerik el a többség támogatását, kivo­nulnak az SZKP-ből és saját politikai pártot alapítanak — mondta Vlagyi­mir Liszenko. A párt fö célja az lesz, hogy támogassa azokat a haladó refor­mokat, amelyeket az Oroszországi Legfelsőbb Tanács valósít meg, Borisz Jelcin vezetésével. Vlagyimir Liszenko szerint van némi esély arra, hogy a kongresszus a radi­kális nézeteket fogadja el, de erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha Mi­hail Gorbacsov éles reformpárti fordu­latot hajt végre, és Alekszandr Jakov- levvel és Eduard Sevardnadzével együtt a demokratikus platform eszmé­it támogatja. Ebben az esetben feltehetőleg a'kon­zervatívok hagyják el az SZKP-t — vélekedett. A külügyminiszterek folytatták a csúcs után is Közeledő álláspontok Sevardnadze szovjet és Baker amerikai külügyminiszter kedd esti megbeszélése nyomán, a jelek szerint, némileg közeledett a két nagyhatalom álláspontja a német egység kérdésében. Sevardnadze és Baker a koppenhágai emberi jogi konferencia keretében talál­kozott egymással, s kétórás megbeszélésük után rövid közös sajtóértekezletet tartottak. Ezen - bárícmmiféle konkrétummal sem szolgáltak, arra hivatkozva, hogy előbb szövetségeseiket kell tájékoztatni — mindketten pozitívan értékelték tanácskozásukat. Az amerikai külügyminiszter szerint sikerült haladást elérni, szovjet kollégája pedig - aki a megbeszélésen néhány új, közelebbről nem részle­tezettjavaslatot is előterjesztett úgy vélekedett, hogy a jelek szerint fokozatosan bővül a „közös megértés” területe. Sevardnadze egyébként szerdán már haza is indult Koppenhágából. Nyereményjegyzék a június 5-én megtartott, május havi lottótárgynycrcmény-sorsolásról, amelyen a 22. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (9000 Ft) B Opel Kadett típusú személygépkocsira szóló utalvány C Wartburg Standard típusú személygépkocsira szóló utalvány D Dacia 1310TLX típusú személygépkocsira szóló utalvány E Sony színes tv F Sony hifitorony G Akai videomagnó H Sanyo tclelón-ii/.enetrögzítő I Moulinex mikrohullámú sütő J Variautalvány (75 000 Ft) K ITT 3538 típusú s/ines tv L Fisher videomagnó M Otthon lakberendezési utalvány (50 000 Ft) N Hang-fény utalvány (50 000 Ft) < O Szerer.cscatalvány (40 000 Ft) P Iparcikkutalvány (25 000 Ft) Q Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) R Vásárlási utalvány (20 000 Ft) S Sanyo rádiómagnó / nyertes szelvényeket június 25-éig kell a totó- lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Nádor u. 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék június 12-étől megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kiren­deltségekben és a postahivatalokban. Listánk a szege­di és a pécsi postaigazgatóság területén vásárolt szel­vények számait tartalmazza. 2 021 618 O 2 083 757 M 2 101 511 P 2 163 650 S 2 225 789 O 2 234 666 S 2 243 543 Q 2 252 420 O 2 261 297 P 2 279 051 N 2 287 928 O 2 296 805 M 2 305 682 P 2 314 559 N 2 323 436 P 2 332 313 M 2 341 190 P 2 350 067 Q 2 358 944 Q 2 376 698 M 2 385 575 Q 2 394452 IV) 2403 329 R 2 429 960 M 2 438 837 K 2447714 M 2 456 591 Q 2 465468 N 2 474 345 R Í483 222 S 2 492 099 S 2 509 853 S 2 518 730 S 2 527 607 N 2 536 484 L 2 545 361 O 2 554 238 S 2 571 992 S 2 580 869 S 2 589 746 N 2 607 500 S 2 616 377 S 2 625 254 P 2 634 131 N 2 643 008 O 2651 885 R 2 660 762 P 2 669 639 R 2 678 516 R 2 687 393 S 2 696 270 R 2 705 147 R 2 731 778 S 2 740 655 N 2 758 409 O 2 767 286 M 2 776 163 P 2 785 040 N 2 793 917 P 2 802 794 R 2 811 671 Q 2 820 548 N 2 829 425 O 2 838 302 N 2 847 179 P 2 856056 M 2 87.3 «10 Q 2 882 687 M 2 891 564 L 2 900 441 O 2 909 318 Q 2 927 072 Q 2935 949 R 2 944 826 N 2 953 703 P 2 971 457 R 2 980 334 R 3 006 965 R 3 042473 P 3 086 858 M 3 095 735 R 3 104 612 P 3 113489 Q 3 122 366 P 3 131 243 J 3 140 120 M 3 148 997 Q 3 157 874 Q 3 166 751 R 3 175 628 N 3 184 505 P 3 202 259 M 3 211 136 Q 3 220013 N 3 228 890 Q 3 246 644 M 3 255 521 Q 3 264 398 Q 3 273 275 R Külpolitikánk elvi alapja nemzeti érdekeink elsődleges érvényesítése 24 óra alatt 25 áldozat A kirgíziai nemzetiségi zavargásokban — az utóbbi huszonnégy órában — hu­szonöt ember vesztette életét — közölte szerdán a szovjet belügyminisztérium il­letékese. Összesen már harminchat halá­los áldozata van az összetűzéseknek. A kirgizek és üzbégek között Os váro­sában kirobbant összecsapások átterjed­tek a környező járásokra is. A tömeg több helyen fegyverszerzés céljával meg­támadta a helyi rendőrőrsöket. A bel­ügyi erők a támadások visszaverésekor fegyvert is használtak. A térségbe újabb belügyi csapatokat vezényeltek. A három napja kezdődött események közvetlen oka az Os város közelében osztandó építési telkek miatt az üzbégek és kirgizek között kialakult vita volt. A súlyos lakáshiánnyal küszködő térség kirgiz és üzbég nemzetiségű lakói egy­aránt igényt tartottak a földterületre. A konfliktus politikai színezetet ka­pott azzal, hogy a zavargásokat megelős ző nagygyűlésen a területi autonómiára és az arányos képviseletre vonatkozó kö­vetelések is elhangzottak. Az üzbégek nehezményezték, hogy a helyi hatalmi szervekben az arányuknál kisebb mér­tékben vannak képviselve. A térség la­kosságának fele kirgiz, egyharmada üz­bég. (Folytatás a: 1. oldalról) nyos európai kötődéseit, kialakítsa az ezt szolgáló kiegyensúlyozottabb kül­politikai mozgásteret, és minél előbb kapcsolódjék nyugat-európai integrá­ciós szervezetekhez. — Ezzel párhuzamosan külpoliti­kánk erősíteni kívánja a szomszédaihoz fűződő, közös demokratikus értékeken alapuló, kölcsönösen előnyös kapcsola­tait. Ezt a célt szolgálják a valódi és tar­talmas jószomszédi kapcsolatokra, a re­gionális együttműködési formák kiala­kítására irányuló erőfeszítéseink is. Ezután rámutatott: A kisebbségi jo­gok biztosítása szervesen összefügg az államok közötti bizalom és jogviszony kérdésével. — Határozottan folytatjuk a nemzeti kisebbségek jogainak érvény­re juttatására irányuló erőfeszítéseinket mind saját országunkon belül, mind pe­dig nemzetközi vonatkozásban, kétol­dalú, regionális és európai keretek kö­zött. A Magyar Köztársaság kötelessé­ge egyrészt, hogy biztosítsa a jövőjét az ország területén élő összes nemzeti ki­sebbségnek, biztosítsa a jogaik érvénye­sítéséhez szükséges feltételeket. Más­részt, hogy különleges felelősséget visel­jen az elköszönő évszázadunk történel­mi megrázkódtatásai miatt határainkon kívül rekedt magyarok millióinak —• nemzetünk egyharmadának — sorsa iránt. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a részt vevő állmokban eltérőek a nemze­ti kisebbségek történelmi vonatkozá­sai, sajátosságai, arányai. Az is világos, hogy a különböző államok e téren való megnyilvánulásait és fellépéseit befo­lyásolja, meghatározza saját helyzetük és országaikon belüli viszonyaik. Rea­listák vagyunk és tudjuk, hogy nem egyedül, hanem 34 másije partneror­szággal együtt ülünk a tárgyalóterem­ben. Ezért olyan nemzeti kisebbségi kötelezettségek kidolgozására törek­szünk közös erőfeszítéssel, amelyek va­lamennyiünk számára elfogadhatóak és a közös, korszerű európai magatar­tási normákat vázolják fel. Olyan nem­zetközi politikai és jogi szabályozó- rendszer kimunkálása a célunk, amely gyakorlati lehetőségeket tartalmaz a nemzeti kisebbségek és az azokhoz tar­tozó személyek identitásának megőrzé­sére, egyéni és kollektív jogaik érvénye­sítésére, és hatékony Mechanizmusokat hoz létre a végrehajtás ellenőrzésére. —‘Ebből a szempontból — mondot­ta a külügyminiszter — nagyra értéke­lem azt a közös és hatékony munkát, amelyet az öt közép-európai állam vé­gez ezen a téren. A koppenhágai talál­kozó egyik legelső hivatalos javaslata a nemzeti kisebbségek védelméről szól. A magunk részéről is kérjük, hogy a fenti öt ország közötti konzultációkon, gondos mérlegelés és szerkesztés ered­ményeként született tervezetünk szöve­gét olyan figyelemmel fogadják, ami­lyen jelentőséggel bír e kérdéskör meg­nyugtató rendezése és rendszeres gon­dozása a közös Európánk jövőjére néz­ve. Versenyhelyzet jogászoknál (Folytatás az 1. oldalról) tek és egyéni vállalkozók ügyei­ben járhat el. Milyen széles ská­lán mozog az ügyintézés? —- Irodánk egyrészt a már működő, gazdálkodó szerveze­tek — szövetkezetek, vállala­tok, kft.-k stb. — jogi ügyeit, eseti vagy állandó megbízás út­ján látja el, másrészt közremű­ködik új társasági formák létre­hozásában, cégbírósági bejegy­zésében és jogi képviseletében. Az egyéni vállalkozók, vagy vállalkozás alapításának gon­dolatával foglalkozó magán- személyek. részére konkrét se­gítséget nyújtunk. Felvettük a kapcsolatot a Vállalkozók Pártjának kecskeméti szerveze­tével, a vállalkozások alapítá­sával kapcsolatban hozzánk fordulók részére ingyenes felvi­lágosítást és tanácsadást adni. Nap mint nap tapasztaljuk ugyanis, hogy a vállalkozások alapításával, megindításával kapcsolatban nagy a tájékozat­lanság, és e körben igyekszünk segíteni az érdeklődőknek. Iro­dánk ajtaja tehát mind a ma­gánszemélyek, mind a gazdál­kodó szervezetek részére nyitva áll. — Jogászi berkekben elter­jedt, hogy új jogi képviseleti tör­vény készül, amely áttörést je­lentene a jelenlegi merev képvi­seleti rendszeren. — Az Igazságügyi Miniszté­rium közzétette a képviseleti törvény tervezetét, amely tény­legesen új alapokra helyezné az eddigi ügyvéd-jogtanácsos te­vékenységet. A törvény értel­mében megszűnne az ügyvédek „zárt létszáma”, és alanyi jogon lehetne ügyvéd az, aki a jogsza­bályi feltételeknek megfelel. Ez esetben valódi versenyhelyzet alakulhatna ki, hiszen megje­lennének a magán ügyvédi iro­dák, a társas ügyvédi irodák, egyszóval jelentősen polarizá­lódna a jogászi társadalom, és mindezzel természetesen csak az ügyfél járna jól, hiszen az eddigi adott ügyvédi létszám ki­bővülésével választási lehetősé­ge nagyobb lesz. Remélhetőleg ez év január 1-jével minden akadály elhárult az új képvise­leti rendszer bevezetése elől. Gémes Gábor 3 282 152 S 3 291 029 P 3 299 906 R 3 308 783 S 3 317 660 S 3 326 537 S 3 335 414 R 3 344 291 S 3 353 168 S 3 362 045 S 3 379 799 M 3 388 676 O 3 397 553 M 3 406 430 P 3 415 307 Q 3 433 061 R 3 441 938 R 3 450 815 O 3 468 569 R 3 477 446 S 3 486 323 N 3 495 200 P 3 504 077 M 3 512 954 R 3 521 831 N 3 530 708 R 3 539 585 P 3 548 462 K 3 557 339 O 3 566 216 P 3 575 093 M 3 583 970 Q 3 592 847 P 3 601 724 Q 3610 601 N 3 628 355 Q 3 646 109 P 3 654 986 P 3 663 863 R 3 672 740 O 3 681 617 N 3 690 494 R 3 699 371 O 3 717 125 R 3 726 002 N 3 734 879 P 3 743 756 P 3 752 633 P 3 761 510 R 3 770 387 H 3 779 264 N 3 788 141 Q 3 797 018 R 3 805 895 O 3 814 772 0 3 823 649 P 3 832 526 N 3 841 403 O 3 850 280 Q 3 859 157 R 3 868 034 N 3876911 L 3 885 788 L 3 903 542 O 3912419 N 3 921 296 O 3 930 173 P 3 939 050 P 3 947 927 R 3 956 804 0 3 965 681 R 3 974 558 R 3 983 435 N 3 992 312 R 6 202 685 R 6 273 701 R 6 282 578 S 6 291 455 S 6 344 717 P 6433 487 S 6 451 241 P 6460 118 R 6 477 872 S 6 504 503 S 6611 027 P 6682 043 R 6 690 920 Q 6 699 797 N 6 708 674 R 6 726 428 R 48 077 555 M 49 823 223 O 49 974 132 N 49 991 886 R 49 050 924 N 52 929 747 M 58 008 857 S 58 026 611 N 58 035 488 O 58 044 365 N 58 053 242 O 58 062 119 S 58 079 873 P 58 088 750 N 58 097 627 P 58 106 504 N 58 115 381 P 58 124 258 N 58 133 135 P 58 142012 N 58 150 889 P 58 159 766 M 58 168 643 O 58 177 520 O 58 195 274 O 58 213 028 N 58 221 905 P 58 230 782 Q 58 239 659 Q 58 248 536 Q 58 257 413 P^ 58 266 290 N . 58 284 044 Q 58 292 921 Q 58 310 675 Q 58 319 552 R 58 328 429 R 58 337 306 O 58 346 183 O 58 355 060 R 58 363 937 Q 58 372 814 N 58 381 691 I 58 390 568 N 58 399 445 Q 58 417 199 N 58 426 076 Q 58 434 953 N 58 443 830 R 58 452 707 P 58 461 584 O 58 470 461 R 58 479 338 O 58 488 215 R 58 497 092 Q 58 505 969 R . 58 514 846 S 58 523 723 R 58 532 600 O 58 541 477 O 58 559 231 R 58 568 108 N 58 576 985 A 58 585 862 N 58 594 739 R 59 003 081 R 59 011 958 S 59 020 835“ L 59 029 712 M 59 038 589 R 59 047 466 N 59 056 343 S 59 074 097 Q 59 082 974 P 59 091 851 M 59 100 728 R 59 109 605 O 59 118 482 O 59 127 359 N 59 136 236 O 59 145 113 R 59 153 990 Q 59 162 867 R 59 171 744 R 59 180 621 S 59 189 498 S 59 207 252 M 59 225 006 P 59 233 883 N 59 242 760 O 59 278 268 P 59 287 145 P 59 296 022 P 59 304 899 Q 59 313 776 S 59 322 653 R 59 331 530 S 59 340 407 S 59 349 284 S 59 358 161 S 59 367 038 S 59 375 915 S 59 384 792 N 59 393 669 K 59 402 546 M 59411 423 K 59 420 300 O 59 429,177 Q 59 438 054 M 59446 931 P 59 455 808 R 59 464 685 K 59 482 439 O 59 491 316 R 59 500 193 R 59 509 070 P 59 517 947 R 59 526 824 K. 59 535 701 M 59 544 578 O 63 006 608 S 63 015 485 S 63 033 239 S 63 042 116 Q 63 050 993 Q 63 059 870 R 63 068 747 R #3 077 624 S 63 104 255 R 63 122009 S 65 991 886 S 70 840 977 S 71 130817 M 74 663 437 P 74 698 945 P 80 042 047 R Csökkenő létszámmal — viharos időben (Folytatás az 1. oldalról) átkerült a bíróságra. Egyesek könnyeb­ben vették, mások drámaian élték meg a változást, a pályakorrekciót. — Milyen összetételű a megmaradt apparátus? — A közigazgatás sok tapasztalt, nagy tudású, jó képességű szakembert vesztett el. mert sokan távoztak a kény­szerű okok miatt. De a jelenleg dolgozó „csapat” minőségi szintje átlagosan mégis javult. — Mi a helyzet a tisztségviselőkkel, vezetőkkel? — A tisztségviselők mandátuma jú­nius 8-áig, illetőleg most, a meghosz- szabbítás után szeptember 23-áig szól. Mi ebből indulunk ki. Az elnökhelyet­tesek közül Tohai László nyugállo­mányba vonul, június 15-étől társadal­mi megbízatásként tölti be tisztét, s Matos László is nyugdíjba készül a cik­lus végén, tehát a vezetés sem marad érintetlen. Az osztályvezetők közül Si­mon Jenő és Papesch László már nincs a megyei tanács állományában, s egy korábbi osztályvezető, Dömötör Tibor is távozott. — A választások után változott az apparátusokról alkotott vélemény. A pártok igyekeztek megnyugtatni a szakembereket, felismervén, hogy szük­ség van rájuk. Ez hatott? — Ezek a nyilatkozatok valamelyest megnyugvást hoztak, az emberek — remélem bizakodóbbak. A tavalyi népszavazás után a pártok szakértői előtt nyilvánvalóvá lett, hogy a taná­csokon profi szakemberek dolgoznak, s ez a megállapítás igaz az idei választá­sokra is. Azokat az embereket, akik eddig kitartottak, nem az egzisztencia köti ide, ők elkötelezettjei a közigazga­tásnak. Általános megnyugvásról per­sze nincs szó. Biztató azonban az is, hogy a mértékadó politikai erők amelyek közreműködtek az önkor­mányzati törvénytervezet kidolgozásá­ban — megyei önkormányzatról be­szélnek. Fölismerték, hogy az állam- rendszer kiiktathatván eleme a terüle­ti közigazgatás, a kormány és a város, falu között. — Ez persze nem ugyanaz a megyei igazgatás lesz ... — A korábbi hatalmi viszony helyett a mellérendeltség lesz a döntő. A me­gye az önkormányzat más szintjét al­kotja, önálló, saját feladatai vannak. Szó van arról is, hogy megyei közigaz­gatási hivatal venné át az első- és má­sodfokú hatósági hatáskörökat, s így kettéválna a jelenlegi megyei tanácsi szakapparátus. Ez jó néhány munka­társunknak megnyugtató a jövője szempontjából, de nem kizárt, hogy több szakember továbbra is a távozás gondolatát fontolgatja, mivel akadnak még tisztázatlan szervezeti kérdések. Ez persze nem azt jelenti, hogy okvetle­nül követni kell a kormányzati struktú­rát a megye belső tagoltságának. Vi­szont a megyei tanács tavaly decemberi ülésén elfogadott szervezetkorszerűsí­tési előterjesztés döntő részét az idő igazolta. Másfajta biztonságérzetet ad­hat a szerveződő közigazgatási kamara tagozata, amelyik a szakmai színvonal emelését és az érdekvédelmet egyaránt fontos feladatának tekinti. Üdvözlöm a törekvést, és támogatom kollégáimat, hogy legyenek tagjai a kamarának. — Mi lesz ezután, hisz rövidesen kö­vetkeznek a helyhatósági választások? — Nagyon nehéz megélni az elhúzó­dó folyamatot, különösen a helyi taná­csokon dolgozó munkatársaknak. El­lentmondás van a pártok országos ve­zetői és egyes helybéli aktivisták fellé­pése között, akik közül néhányan a „nagytakarítás” bajnokai. Indokolat­lanul optimista, s ezért hibás is volt az a politikai helyzetértékelés, amely a kormányzatot és a pártközpontokat a múlt év őszén jellemezte, amikor azt gondolták, hogy mivel a helyi testüle­tek legitimitását kevésbé kezdte ki az idő, így rájuk támaszkodva megtörtén­het a rendszerváltozás. Ezt a bizako­dást én túlzottnak tartottam, jóllehet végül mégis így ment végbe a parla­menti, kormányzati hatalomváltás. Ám amire a dolgok odafönt valame­lyest elrendeződtek, addigra lent vésze­sen leromlott a helyzet. A városokban és a községekben egyaránt aggasztóak az állapotok. Egyes településeken dön­tési vákuum alakult ki„és már a megyei tanács testületé is közel állt ehhez. A koncepcionális ügyek már nyilván az új önkormányzatra várnak, de a kont­roll, a válságmenedzselés és a testület által elhatározott döntések végrehajtá­sa további feladatokat ad a vb-nek, s szükség esetén a tanácstestület is össze­ül. Változatlanul adottak azok a köz­szolgáltatási feladatok, amelyekért fe­lelősek vagyunk. De ha a tanácsrend­szerben, közigazgatásban dolgozó ap­parátus hosszú időn keresztül nem a munkájával foglalkozik teljes odaadás­sal, mert a saját sorsa, jövője bizonyta­lanná vált, akkor ezt előbb-utóbb meg­sínyli miiidaz az ágazat, ellátási kör, amelyért felelősséget visel. Váczi Tamás A megyei tanács apparátusának létszáma 1987. 1988. 1989. jan. 1. 1989. dec. 1. 1990. febr. 1. 1990. máj. 15. 360 322 302 247 229 200 (ebből 16-an a felmondási időt töltik) / LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A labdarúgó Magyar Kupa döntője: Pécsi MSC—Bp. Honvéd 2- 0 (0—0). • Az MSZP elnökségi ülése A szocialista párt lemond a tulajdonában lévő megyei lapokról így határo­zott az MSZP elnöksége szerdai ülésén, állást foglalva egyúttal a megyei lapok privatizálása mellett. A szocialista párt éppen ezért a megyei lapok tulajdonának általános és végleges rendezéséig elidegenítési tilalmat rendelt el valamennyi, a tulajdonában lévő me­gyei kiadó, illetve napilap átalakulására és értékesítésére vonatkozóan. Mindemel­lett a párt elnöksége azt támogatja, hogy a lapok a legteljesebb nyilvánosság mellett, a lehető legjobb üzleti ajánlatot tevő tulajdonába kerüljenek. Ennek értelmében az MSZP nem kifogásolja a külföldi tőke részvételét sem e lapok tulajdonosi körében. Am elengedhetetlennek tartja annak garantálását, hogy a külföldi tőke ne juthasson többségi tulajdonhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom