Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-05 / 130. szám

2 • PETŐFI NÉPF. • 1990. június 5.

Felszólalástervezet a kisebbségi jogok érdekében

Magyar álláspont a koppenhágai találkozón

Magyar részről fel kívánják hívni a figyelmet az emberi jogok megsértésének olyan eseteire, mint a nemzeti kisebbségi jogok be nem tartása, az önkényes letartóztatások, a kínzások, a szólásszabadság megsértése, a nemzeti, faji vagy vallási alapon való gyűlölet szítása — közölte a Külügyminisztérium azzal kapcsolatban, hogy Koppenhágában kedden kezdődik meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBBÉ) emberi dimenziós konferenciájának második találkozója. A tanácskozáson 33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada kormányainak képviselői vesznek részt; a magyar küldöttséget Jeszenszky Géza külügyminiszter vezeti.

A koppenhágai találkozón az. emberi

jogokkal, az emberek közötti kapcsolatok építésével és más humanitárius kérdésekkel foglalkoznak majd. Szakértők szerint a tanácskozás eredményei hatással lesznek az év végére összehívott EBEÉ-csúcstalálkozóra. a helsinki folyamat jövőjére.

A magyar küldöttség beszámol majd a tavalyi, párizsi találkozó óta végbement hazai változásokról, különös tekintettel a választásokra és a jogalkotásra. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szólás-, a gyülekezési-, az egyesülési szabadság, a szabad választások garanciái összeurópai szintű kidolgozásának és kezdeményezően kíván fellépni a nemzeti kisebbségi jogok védelmében egy közös európai, jogi térség kialakítását helyezi előtérbe.

Szorgalmazza továbbá a helyi ellenőrzés vagy sürgősségi találkozók összehívásának lehetőségét, pontosabban a kapcsolatok ilyen új elemekkel való kibővítését. Síkraszáll az emberjogi kérdéseket figyelemmel kísérő, nem kormányzati szervezetek működésének könnyítéséért is.

A K"ülügyminisztérium tájékoztatása szerint a magyar küldöttség aktívan részt kíván vállalni érdemi záródokumentum kidolgozásában. Egyébként Koppenhágában találkozókat, konferenciákat szerveznek a következő három héten a nem kormányzati szervek képviselői számára is, s így remélhető, hogy számos magyar szervezet — élve a lehetőséggel — bekapcsolódik e jelentős esemény munkájába, (MTI)

VÉLEMÉNYEK A CSÚCS UTÁN

Alkudozások helyett nézetegyeztetések

Bonn:

„Németország-políiikai hullámvasúi'' ina egy nyugatnémet újságíró a csúcsértekezletnek a német egységgel foglalkozó, s a derűlátás és a borús szemlélet között ingadozó részéről. A hivatalos Bonn azonban általában eredményesnek minősítette a Németország-politikai tanácskozást, noha a rádió híradásai lenyesegették az írott nyilatkozatok Iclkcn- dezőnek ható mondatfüzéreit. Kohl kancellár egyértelműen haladást lát a helsinki folyamat, a leszerelés, valamint a kelet —nyugati, főként a gazdasági együttműködés elmélyítése területén, ami pedig döntő a német egység külső vonatkozásai szempontjából. Genscher külügyminiszlci olyan nagy sikerről beszélt, amely lényegbe vágóan javította meg a nagyhatalmak viszonyát. Ez kihal mind az európai folyamatra, mind pedig — természetszerűleg a német egység előrevitelére.

London:

„Ez volt az első csúcstalálkozó, amelyen a szuperhatalmak vezetői inkább kellemesnek, mint zavarba ejtőnek találták, hogy nyíltan hangot adhatnak nézetkülönbségeiknek olyan kérdésekben, mint Németország vagy Litvánia.” (The-Daily Telegraph); „Az eredmények nem elhanyagolhatók, jóllehet, csalódáskeltőek a legutóbbi hat hónap nagy eseményei keltette várakozásokhoz képest." (The Independent); „Nem a szerény, vagy éppen csalódáskeltő kereskedelmi és fegyverzetkorlátozási megállapodásaiért történelmi jelentőségű ez a találkozó, hanem mert a hagyományos szuperhatalmi rakétaalkudozások régi világa kezdte átadni helyét egy újnak. . . Az amerikai és a szovjet vezetők még akkor sem határozhatják meg maguk között Németország jövendő helyét Európában, ha ez ügyben Gorbacsov és Bush történetesen közös talajon állna.” (The Guardian)

Moszkva:

A szovjet tömegtájékoztatás a korábbi gyakorlathoz híven a látogatás alatt nem kommentálta érdemben az eseményeket. Érdemi, a megállapodásokat és a csúcstalálkozó egészét kommentáló írásokat várhatóan csak Gorbacsov hazatérése

Kommunizmus a polcokon

Nincs könnyű helyzetben az orosz háziasszony, aki naponta csaknem három órát tölt átlagosan a boltokban sorban állással. A szovjet boltok—amelyek szerény áru- választékukról és grandiózusos méreteikről voltak híresek — ma konganak az ürességtől. S hogy ez a vidéki Oroszországban így van, csak hagyján, hisz ott korábban » sem volt — magyar szemmel nézve — semmi. Azonban ma már Moszkva is „vidékiesedik ”, holott a kommunisták mindig is kirakatvárosként kezelték afővárost.

45 évvel a világháború után újbóljegyrendszer várható az egész országban, s ezt már nem lehet sem a németekre sem az osztályellenségre ráfogni. Sőt még az amerikaiakra sem, akik évente több millió tonna gabonát adnak el a Szovjetuniónak, hogy életben tartsák szuperhatalmi ellenfelüket (meg persze józan üzleti érdekükből). A kormány a piaci egyensúly — a kereslet! és kínálat? — helyreállítása érdekében emelni kívánja a fogyasztási cikkek árait. Teszi ezt talán azért is, hogy a bűnös módon, öncélúan felhalmozó szovjet állampolgárt leszoktassa a szovjet típusú túlköltekezésről, s a takarékbe tétekben őrzött sok tucat milliárd rubelt érték leien, Lenint ábrázoló, színes papírrá változtassa át. A piac pedig ha lesz — könyörtelen. A kávé és import cigaretta ára a háromszorosára, az italé a duplájára, a műszaki cikkek szintén a kétszeresére emelkednének. A szárazkolbász is ötször többe kerülne, melynek következtében egy átlagember havonta 4! kilogrammot tudna vásárolni, szerény fizetéséből. Feltéve, ha ráakadna ilyen nemes árura. A piac bevezetése, azonban túlságosan is komoly dolog ahhoz, hogy a jelenleg hatalmon lévők nyugodt szívvel vállalják ennek következményeit. Rizskóv miniszterelnök a bevezetést előbb népszavazásra bízná. Azonban a szegények tízmilliói erősen kétséges, hogy megszavaznák a reformokat s önmaguk nyomorba döntését.

Ha a közellátás jelentősen tovább romlana, úgy ez a szovjet rezsim történetének ai ötödik éhínségéhez vezethetne. Az előzőek során—1921 és 1946 között — milliók haltak éhen, a mostani azonban véget vetne e sorozatnak s a kommunista hét évtizednek is.

A sors iróniája, hogy jó három évtizeddel ezelőtt Hruscsov éppen erre az időszakra ígérte a kommunizmust népének. A jóslat beválni tűnik, persze csak az elosztási viszonyok területén. A terjedő jegyrendszer mindenkinek a minimális szükségleteket biztosítja formailag igazságosan. Az üres holtok keserű valósága igen szerény törlesztés a kommunisták részéről. Azok részéről, akik évtizedeken át kérték a lakosságot, hogy a jövő érdekében nefalják fel az arany tojást tojó tyúkot. Tyúk ma már nincsen. A jövőképet már a kommunizmusét

— eddig még senkinek sem sikerült megsütni vagy megfőzni. Barta Zsolt

után közölnek. Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő annyiban összegezte a hivatalos program eredményeit, hogy azok egészében igazolták az előzetes várakozásokat, sőt, egyes elemeiben felül is múlták őket.

Az amerikai politikusok mind világosabban fogalmazzák meg, hogy a német kérdésben nem lehet szó engedményről. James Baker külügyminiszter vasárnap az ABC tv-nek kijelentette: amennyiben (szovjet javaslatra) valóban szerződést kötne majd a NATO és a VSZ, ez nem érintheti a NATO jellegét, s csak azt szolgálná, hogy a szovjet vezetés igazolhassa a lakosság előtt (jövendő) beleegyezését az egységes Németország NATO-tagságába. Gorbacsov egyébként jelezte, hogy csökkenni fog a Kubának nyújtott szovjet támogatás, tette hozzá az ABC.

Bush elnök másik fontos támasza a csúcstalálkozón, Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnapi tv-nyilat- kozatában kijelentette: közelebb jutottak a célhoz, hogy maradéktalanul kivonják a szovjet csapatokat Kelet-Euró- pából, beleértve az NDK-t.

A The Washington Post értesülései szerint Bush elnök biztosította Gorbacsovot, hogy az egységes Németország, s a többi közép-európai állam haderőit korlátozni fogják. Erre azonban csak a bécsi tárgyalások következő szakaszában kerülhet sor, hogy ne bonyolítsák az első szerződés idei megkötését. Washington annak aláírása után kész meggyorsítani a tárgyalásokat a harctéri atomfegyverek korlátozásáról, s megújítják a kötelezettséget, hogy Németország nem fejleszt ki atom-, vegyi és biológiai fegyvereket. Bush megerősítette azt az ígéretet, hogy nem lesznek NATO-csapatok a mai NDK területén, a szovjet csapatok (várhatóan 4-5 évig) ottmaradhatnak, és állomásozásuk, valamint majd a kivonandó csapatok elhelyezésének költségeit Németország fedezi. Washington kész az európai biztonsági konferencia felértékelésére, állandó titkárság felállítására is, miközben növelik a NATO politikai szerepét, az új helyzetnek megfelelően módosítják hadrendjét, stratégiáját. A Nyugat kész nyilatkozatban garantálni a jelenlegi német határok sérthetetlenségét.

Megemlékezés a pekingi vérfürdő évfordulóján

Vasárnap világszerte számos nagyvárosban voltak tiltakozó megmozdulások az évforduló alkalmából: Londonban mintegy ezer ember gyűlt össze a kínai nagykövetség előtt, az Egyesült Államokban New Yorkban, Atlantában, Chicagóban, Bostonban, Seattle-ben és több kisebb városban voltak tiltakozó nagygyűlések.

Brent Scowcroft amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az évforduló kapcsán- adott tévéinterjújában vasárnap úgy vélekedett, hogy jelenleg, nem időszerű a magas szintű párbeszéd az Egyesült Államok és Kína között. — A tárgyalások nem lehetnek gyümölcsözőek mindaddig, amíg Kínában nem történnek további lépések a reformok irányában — mondta. Szerinte Kínában jelenleg hatalmi harc folyik a nyitás és a befelé fordulás hívei között, és nem dőlt még el a Teng Hsziao-ping örökségéért folyó küzdelem sem.

Brent Scowcroft a közelmúltban két ízben is felkereste Kínát, megtörve a magas szintű kapcsolatfelvételre vonatkozó tilalmat, amiért heves bírálatok érték az Egyesült Államokban.

AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE

A Fidesz deklarációja

Éppen egy éve annak, hogy a kínai hatóságok vérbe fojtották az ország fiatalságának békés demonstrációját. Az áldozatok, akik az utcákon vagy a vérbíróságok ítéletei folytán vesztették életüket, hasonló célokért küzdöttek, mint amelyeket mi már elértünk.

Felháborít bennünket, hogy a megtorlás a mai napig tart. Követeljük, hogy a kínai vezetés engedje szabadon a bebörtönzötteket és hagyja Kínát a szabadság útjára lépni.

A Fidesz kongresszusa * * *

(A deklarációt a Fidesz a kínai nagykövetnek is elküldte, de a nagykövetség azt nem vette át.)

A parlament elfogadta a kisgazdák javaslatát

(Folytatás az 1. oldalról)

A plénum 163 egyetértő szavazattal, 118 ellenében, 9 tartózkodással elfogadta, így tárgysorozatába felvette az alkotmánymódosítás vitáját.

Ezt követően — a kormány kérésére sürgősséggel — napirendjére tűzte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről rendelkező országgyűlési határozat módosításáról szóló javaslatot.

Majd Szabad György tájékoztatta a plénumot, hogy különböző bíróságok Bogárdi Zoltán (MDF), Prepeliczay István (Független Kisgazda- párt) és Speidl Zoltán (MDF) képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérték az Országgyűléstől, ezeket a kezdeményezéseket a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megkapta és javaslatait az Országgyűlés elé terjeszti.

A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő termőföld tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A kisgazda- párti Zsíros Géza többszörösen módosított alapjavaslata a hétfői ülésnapon már a gazdasági, illetve az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság támogatását is élvezte, igaz az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az elmúlt ülésszak óta folytatott egyeztetések eredményeként új címet kapott: a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekkel foglalkozó 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslatként foglalkozott vele a plénum.

Zsíros Géza — indítványa mellett érvelve -— hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja felhasználni leginkább vagyoni hatalmának átmentésére. Véleménye szerint az Országgyűlés, felismerve e „sötét” törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben juttatta kifejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonú földek elherdálásának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami földek forgalmát. E védelmet — indítványa szerint — a szövetkezeti földekre is ki kell terjeszteni. Amennyiben ugyanis a termőterületek vagyonmentő ügyletek tárgyává válnak, akkor nemcsak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem legnagyobb nemzeti értékünk is az „eddigi országrontók” spekulációjának áldozata lesz. A képviselő utalt arra, hogy önálló, átdol- gQzott,,ipditványát,^z MDF és az SZDSZ azon képviselői is támogatják, akik előzőleg annak' módosítását szorgalmazták.

A kisgazdapárti indítvány — mint mondta — kitér arra, hogy az általános forgalmi korlátozás mellett a tagok a szövetkezetbe bevitt földjeiket

egyéni használatra visszaigényelhessék, felélesztve ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat, amelyet eddig a tsz-ek alapszabálya korlátozhatott. A termelőszövetkezetekben a vagyonrész és az ingyenes vagyonjegy kiadásának feltételét a törvény eddig csak részben szabályozta. Ezért szükséges előírni, hogy a kiosztásra kerülő vagyonrészt — amelyben nem szerepelhet a termőföld kiadása — a termelő- szövetkezetben ledolgozott évek alapján kell megállapítani. Fontos előírás az is, hogy a „pártállam gigantomániája” nyomán létrehozott szövetkezetekből a tagság legalább 15 tag kiválásával új szövetkezetét alapíthat. A jnódosításnak az ad különös jelentőséget, hogy a kiválás részeként szükségszerűen bekövetkező vagyonfelosztás nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők.

A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket sem nélkülöző vitában felszólaló kormány- párti és ellenzéki képviselők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a szövetkezeti törvény módosítása nem old meg minden problémát. Á kérdést hosszú távon csak a földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordásának, a föld felosztásának sürgős megakadályozására helyezte a hangsúlyt, fontosnak tartva, hogy a módosítás nyomán ne álljanak le azok a kedvező folyamatok, melyeknek jelei már érzékelhetők. E megfogalmazást az SZDSZ üdvözölte, mert ezzel, úgy tűnik, lekerült a napirendről a földforgalom teljes tilalma, merev korlátozása, s ez az álláspont a magán- tulajdonon alapuló szabad piacgazdaság megteremtéséhez közelít, amelyet az SZDSZ szorgalmaz. A Fidesz felszólalója arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az új földtörvényre várnak, s félő, hogy annak megszületéséig elmaradnak a fontos beruházások. Vargáné Piros Ildikó független képviselő az Agrárszövetség álláspontját ismertetve rámutatott: az önálló indítvány ütközik a jelenleg hatályos alkotmánnyal. Alapjaiban sérti a szövetkezeti gazdaságok önállóságát, a versenysemlegességet, korlátozza a vállalkozás jogát, s elriasztja a mezőgazdaságba befektetni szándékozókat. Balogh Gábor (KDNP) a javaslat társadalombiztosítási összefüggéseiről szólt. Figyelmeztetett: amennyiben a mezőgazdasági szövetkezeti tag földjét kikéri, tsz-járadékra nem lesz jogosult, s ha beviszi vagyonát bármiféle gazdasági társaságba, nem jár neki társadalombiztosítási ellátás.

A plénum a kisgazdapárti törvényjavaslatot 247 igen szavazattal 27 ellenében, 38 tartózkodással

P •• V, • ......... ,1 -7 •• rif,Á| I ITT ip\m> rn'T'TYÍ«?')

foga

dta el.

Azelfogadott tanácskozási rendnek megfelelően, a parlament ma délelőtt, 10.30 órakor folytatja ülését.

Trianon után 70 évvel

Tudományos konferencia

Magyarországon ma a mértékadó politikai erők, Trianonról szólva igen bölcsen azt mondják: a trianoni határokat Helsinki szellemében realitásnak tekintjük, függetlenül attól, hogy a békeszerződés igazságos vagy igazságtalan volt — hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója hétfőn, a trianoni békeszerződés alírásának 70. évfordulóján, az intézetben rendezett tudományos konferencia megnyitásakor. A napi politikai jelenségeket távoltartással szemlélő történészek — mondotta - azokhoz a politikai erőkhöz sorolják magukat, amelyek a határok spirituálissá változtatását tartják a politikai megoldásnak. Úgy yélik: amíg ez nem következik be, addig az egymással szomszédos államok vezetői, történészei a 70 éves gyanakvással figyelik: mit mond a szomszéd ország parlamentje, történésze Trianonról. Talán a legfontosabb a történészek számára: jelenleg társadalmi konszenzus van az állam vezető testületéi és a lakosság között, elmúlt a belső gyanakvás.

A tanácskozáson neves történészek a történeti Magyarország sorsát megpecsételő szerződés előzményeiről, nemzetközi hátteréről és következményeiről tartottak előadást. — Trianon az európai erők és hatalmi viszonyok átrendeződésének a gyümölcse volt, s így, bár a magyarság a maga kizárólagos tragédiájaként élte meg. már keletkezésekor sem volt csupán magyar ügy — mondotta előadásában L. Nagy Zsuzsa. Arról beszélt, hogy a Duna- medence újjárendezése ellentmondások közepette ment végbe. Miközben az

önrendelkezés jogáról hirdetett elvek lengték át a korszakot Washingtontól Párizson át Moszkváig, és e jogot a népek egész sora kapta meg, a magyarság azonban nem hallathatta szavát az őt érintő döntésekben. Miközben az utódállamok a nemzeti-etnikai egységesülés alapján szerveződtek meg, a magyar etnikum, a magyar nemzet tagjai széttörettek. A határok átléptek az őslakos magyar népesség felett, minden harmadik magyar más állam fennhatósága alá került.

A Duna-medencében megkezdődött demokratizálódási folyamatról szólva elmondta: a folyamatót nemcsak a vele összhangban álló, egyenlőségre irányuló mozgalmak kísérik, hanem a nacionalista indulatok elszabadulása is.

Ezek erejét és veszedelmességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azok a nemzetek, amelyek az egyenjogúság és demokrácia jelszavával saját státusuk jobbítására törekednek, kisebbségükkel szemben a régi politikát kívánják folytatni.

A Duna-medence nemzeti-nemzetiségi gondjai változatlanul napirenden vannak, mégis reálisnak tűnik a remény arra, hogy e mélypontról elmozduljon térségünk — hangsúlyozta az előadó. — Magyarok és más nemzetiségűek üldözése és jogkorlátozása mára nemzetközi rangú kérdéssé vált. Az etnikai-nemzetiségi jogok megvonása az általános'emberi jogok sérelmének minősül, a kisebbségi politika milyensége a demokrácia mércéjévé válik. A sztálini rendszerektől szabaduló Du- na-medencei országok Európa demokratikus közösségéhez szeretnének csatlakozni, az Európa Házba azonban

senki sem léphet be úgy, hogy kezében a kisebbségeire lesújtó furkósbot van. De úgy sem, hogy a magyar társadalom indulatoktól fűtve, a történelemben már megbukott érvekkel, módszerekkel véli képviselhetőnek a magyarság érdekeit. A nemzeti sérelmek és konfliktusok térségünkben nemzeti: alapon, határmódosítással nem oldhatók meg. A sérelmi politika, a nacionalista indulatok a kisebbségi magyarokra ütnek vissza — mondotta.

Ormos Mária előadásában emlékeztetett arra, hogy a volt magyar államról nemcsak a korábbi nemzetiségi területeket szakították le, de a nagy osztozás- nak áldozatul esett a magyar lakta földterület egyharmada — 41 ezer négyzetkilométer — valamint a magyar etnikum csaknem 30 százaléka

mintegy 3 millió ember — is. Iszonyatos műtét volt ez, amelynek következményeit a magyarok a történelem szüntelen viharai közepette máig sem voltak képesek racionálisan feldolgozni magukban. Valószínűleg majd akkor tehetik ezt, ha maguk között végre higgadtan megvitathatják, ha testvéreiket mindenütt és elsősorban Romániában emberi és nemzetiségi szempontból biztonságban tudják, és ha a mindmáig oly kemény határok eszmei jelentőségűvé törpülnek hangoztatta.

Annak ellenére, hogy Trianon rövidlátó politikáról tanúskodik, igazságtalan, a revízióra való törekvés irreális hangsúlyozta előadásában Ádám Magda. A realitásokkal számolni kell, aki nem ebben az irányban kíván tevékenykedni, katasztrófába sodorhatja az egész térséget. Szükséges, hogy a határok átjárhatóvá váljanak, ha nem is a közeljövőben. Előbb-utóbb majd a határ nélküli Közép-Európához. (MTI)

Hazánk vendége a finn miniszterelnök

(Folytatás az 1. oldalról) ,

Harri Hőiken finn miniszterelnök és vendéglátója, Antall József miniszterelnök hétfőn délután a Parlamentben hitelmegállapodást írt alá.

Finnország, igen előnyös feltételekkel, 100 millió dolláros hitelt ajánlott fel hazánknak, szerkezetátalakításra. A hitel a finn export támogatását, illetve modellértékű beruházások megvalósítását szolgálja, s elsősorban a magánvállalkozásokat részesíti előnyben.

Az erről szóló bankközi megállapodást ez év januárjában írták alá, a két miniszterelnök ezúttal a hitelnyújtás kormányközi jegyzőkönyvét látta el kézjegyével.

A plenáris tárgyalás végeztével László Balázs kormányszóvivő a sajtó képviselőinek összefoglalta: a megbeszélésen a két miniszterelnök tájékoztatást adott hazája belső helyzetéről, külkapcsolatairól, külgazdasági törekvéseiről, s szót váltottak néhány időszerű nemzetközi kérdésről is.

A megbeszélést követően Szabad György az Országgyűlés megbízottelnöke hivatalában fo-' gadta Harri Holkerit. A megbeszélés után a finn miniszterelnök és felesége megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművéta Hősök terén.