Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 1.

ISMERJÜK-E BÁCS-KISKUNT?

Amerika (hadi) dollárban fog úszni?

A kommunizmus összeomlóban van. A védelmi kiadások jelentős része felszabadul. Jövőre az Egyesült Államok hadiköltségvetése 20 milliárd dollárral csökken. Tíz éven belül a csökkenés elérheti a 150 milliárdot, s az USA védelmi kiadásai a jelenlegi 300 milliárdnak mindössze a felét teszik ki.

Olyan ez. mintha Amerika egyszeriben a lottón, nyert volna hatalmas összeget. Mégis, miért habozik Bush elnök a nyertes szelvényt azonnal beváltani? Miért nem döntik el, mire fordítsák — egyáltalán, mikor vegyék ki — a hadi költségvetésből ezt a hatalmas összeget? Nagy vita folyik erről. A The New York Times szerint abban egyetértés van, hogy ilyen mértékű csökkenést csak fokozatosan lehet megvalósítani. Kezdetben hozzá kell igazítani még a szovjet változások üteméhez, meggyőző voltához is. Ám abban teljes az egyetértés, hogy a kezdet ideje eljött. A Pentagon hamarosan — már ennek a szellemében — a kongresszus elé viszi az öt évre szóló költségvetését.

A legfontosabb kérdés így hangzik: mikor kezdjük el a megtakarításokat más célokra felhasználni? Az elnök azt mondja, le kell faragni ennek révén a költségvetési deficitet. Ugyanez a véleménye ma a szenátusnak is. Ebben az esetben nincs új invesztíció —csupán évről évre szebbek a költségvetés mérlegadatai.

Igaz — mondják mások —, hogy a deficit beárnyékolja a jövőt, tehát csökkenteni kell. De közvetettebb módon. Véleményünk szerint a felszabaduló milliárdokat „invesztálni kell a jövőbe.” Itt célszerű beruházásokra gondolnak. „Tegyük produktívabbá Amerikát!” — mondják. „Összpontosítsunk olyan fontos szükségletekre, mint az egészségügy, az ifjúság nevelése, vagy a leromlóban lévő infrastruktúra." Ha ezt következetesen végigviszik, a kilencvenes években eltűnik a deficit is.

Az állandóan növekvő hadikiadások évtizedek óta elszívták a pénzeket. Ennek árát az amerikaiak a repülőterek zűrzavaraival, lepusztult hidakkal, és autópályákkal fizették meg. Most nagy esély nyílott egy új fellendülésre, a fegyverek holt beruházásai helyett az értelmesebb életet szolgáló beruházásokra. így lehet a hadiköltségvetés jelentős részéből mobil tőkét teremteni.

A pápa látogatására elkészül

Pécs középkori szobortára

Még tavaly nyáron röppent föl a hír a pécsi püspökvári ásatások szenzációs leleteiről, miszerint jelentős középkori épületek maradványai és gótikus szoborleletek kerültek elő. Mindez azért kerülhetett felszínre, mert dr. Cserháti József pécsi megyés püspök hozzájárult ahhoz, hogy a korábban mindenféle kutatástól elzárt püspöki gyümölcsöskertben megkezdődhessen az ásatás. A feltárás eredményeképpen az eddig csak írott forrásokban említett középkori épületeket sikerült fellelni, azonosítani.

Pécsett 1009-ben alapított püspökséget Szent István király, és ugyanekkor kezdődött meg a székesegyház építése is. A székes- egyház környékén, a Püspökvár vagy Belsővár területén eredményes ásatások folytak már korábban is. De a székesegyház és a várfal közötti terület a 17. század végétől a pécsi püspök háborítatlan gyümölcsöskertje volt.

Ezúttal három azonosítható épület maradványai kerültek felszínre. Az 1367-ben Nagy Lajos király által alapított pécsi egyetem az első ilyen tanintézet volt Magyarországon. A közelebbi helye mind ez ideig ismeretlen volt. Most sikerült a helyét meghatározni, alaprajzát tisztázni. Ami azért is

jelentős, mert a középkori alapítású egyetemek között a pécsi az elsők egyike, a prágai, a krakkói és a bécsi egyetemek után, s ezeknek az elsőül alapított, 14. századi középeurópai egyetemeknek az épületei nem ismertek.

Korabeli írások említik az 1217-ben emelt Keresztelő Szent János társaskápolnát, melynek két román és egy gótikus építési korszakát, valamint alaprajzát határozták meg a feltárás során. Oklevelekből ismert az egyetem épületétől nyugatra lévő Aranyos Mária kápolna, amelyet Miklós pécsi püspök alapított 1355-ben. A gótikus kápolnában talált, falazott sírgödörből páratlan értékű gótikus szoborlelet került elő. A 14. század második felére datálják a festett szobrokat, a festetlen figurák pedig a 15. századból származnak.

Reményünk van rá, hogy rövidesen, de legkésőbb a pápa magyarországi látogatásának idejére állandó kiállításon láthatjuk viszont ezeket az emlékeket. Azt tervezik ugyanis, hogy az egyetem maradványai fölé védőépületet emelnek, amelyben berendezik a Pécs középkora és gótikus szobrai című bemutatót.

(kádár)

A BANKÓ MÁR FELTŰNT A FEKETEPIACON

Az ötezres Széchenyi

A budapesti Felszabadulás téren az elmúlt ér régén nyugatnémet márkáért „új ötezer forintost" kínáltak. Az üzlet nem jött létre: a márka tulajdonosa gyanúsnak találta az 1000 forintosnál jósai kisebb kékszinű bankjegyet. Ám ez a történet is jelzi: az ötezer forintos már benne van a köztudatban.

Koppel LászkSt, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának helyettes vezetőjét kérdeztük az új bankjegyről.

— Az új 5000 forintos valójában még csak tervben létezik. A Pénzjegynyomdában a vésnök most dolgozik a lemezen. Ezt a gyártási folyamat követi, és a kibocsátásra előreláthatólag 1991 tavaszán kerül sor. A bankjegy nagysága megegyezik a 100 forintoséval, de már biztonsági szálat is tartalmaz. Emellett korszerűbb festéket, több bonyolult gépi jelet alkalmazunk. Mindezt azért tesszük, hogy nagyobb védelmet nyújthassunk a hamisítók ellen. A színe az 50 forintoséra emlékeztet, de árnyalatában eltér attól. Előlapján Széchenyi, hátoldalán a Magyar Tudományos Akadémia képe látható.

— Miért éppen Széchenyi arcképe?

— Mindenki ezt kérdezi, hiszen éppen a legnagyobb magyar elvei álltak legmesszebb korának inflációs pénzpolitikájától. De eddig még sohasem sikerült olyan bankjegyet kibocsátani, amely mindenki elképzelésével találkozott volna.

— Hivatalos közlemény még nem látott napvilágot az új címlet megjelenéséről.

—Nem, de a „jól értesült” újságírók fantáziáját már többször megmozgatta. Hajói emlékszem, 1989 tavaszán döntött az MNB elnöksége a kibocsátás előkészítéséről, és az év közepén már elfogadta a grafikai tervet is.

— Van-e köze az inflációnak az új címlethez?

— Nem az ötezres bankjegy gerjeszti az inflációt, és ez még csak nem is tekinthető inflációs bankjegynek. Amikor annak idején Magyarországon megjelent az 1000 koronás, amiért akkoriban már egy kisebb házat lehetett vásárolni, senkinek sem jutott eszébe, hogy ez inflációt jelenthet. Akkor a napszám nem haladta meg az 50 fillért, az árak viszonylag alacsonyak voltak, és mindezt árubőség kísérte.

— Végül is szükség van-e már az 5000 forintosra?

Már 1987 óta szükség volna rá! Amikor mi az új, magasabb címlet kibocsátását először javasoltuk az elnökségnek, nem a távoli prognózis, nem az áremelkedés indexe motivált bennünket, hanem az, hogy olyan mennyiségű készpénz került forgalomba, amit a pénzintézetek, a posta és a kereskedelem nem tud gyorsan, biztonságosan kezelni. Már képtelenség a naprakész feldolgozást megoldani; túl költségessé válik az utánpótlás (forgalomnövekedés, selejtezés), ami nem olcsó dolog. Ezért mondtam, hogy a forgalom az új cimletet már három éve el tudta volna fogadni, és az technikailag nagy könnyítést jelentett volna a pénzkezelőknek, az állampolgároknak.

— Tehát úgy érzi, elkéstek?

Valamelyest igen. összgazdasági szinten megtakarítást érhettünk volna el, ha az új bankjegy korábban jelenik meg. A készpénzforgalom növekménye ugyanis mindig a legnagyobb címletnél jelentkezik, hacsak nem irreálisan magas az. Vagyis ha 10 milliárd forinttal nő a készpénzállomány, szinte biztos, hogy forgalmának 90-92 százaléka a legmagasabb címlettel — ami ma az 1000 forintos — bonyolódik le. Vagyis a többi címletre a pénzforgalom növekményének csak 8-10 százaléka jut. Ebből az következik: minél később bocsátjuk ki az új címletet, annál több bankjegyet kell feleslegesen gyártani, forgalmazni, kezelni.

P. G.

Szemenszedett igazság

„Szeretném, ha lenne egy tabletta vagy valami más, amivel meg lehetne őrizni a fiatalságot. A férfiak ugyanis — ha már képtelenné válnak a testi szerelemre — kiállhatatlanná, sőt, gonosszá válnak. Ettől óvjon az Isten. A feleségek ugyanis találnak maguknak valakit, a férjek pedig otthon ütnek. Híznak, kopaszodnak és megkeserednek

Marcello Mastroianni, filmszínész

„A csók a fiatal lánynak remény, a férjes asszonynak hit, az idős hölgynek adomány."

Egy párizsi illemkódexből

„A megbotránkoztatás szabadsága nélkül nincs szólásszabadság."

Salman Rushdie, a Sátáni versek írója

„Az ideális életkor: az érett kor. Amikor az ember már elég idős ahhoz, hogy felismerje a múlt hibáit, de még elég fiatat ahhoz, hogy újabbakat is elkövessen."

Francia feljegyzés

„Nincs más választásunk, mint az, hogy dolgozzon a nép. Ha nem szokott hozzá, meg kell tanítani rá."

Abu Bakar Alhagi, nigériai miniszter

„Egykor, ha egy fiatal lány zavarban volt, elpirult. Ma ha egy ifjú lány elpirul, zavarba jön."

Az Epoca közlése „Az a jó politikus, aki nem a nagyapákra, hanem az unokákra gondol."

K. B. moralista

Hol van,és mit ábrázol?

MEGFEJTÉS:

A

MEGFEJTŐ

NEVE:

LAKCÍME:

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

Népi ékszerek

Másfél évszázada gyűjti folyamatosan Európa népi ékszerkultúrájának jellegzetes darabjait a Néprajzi Múzeum. Mégis, csak ez a mostani az első alkalom, hogy közönség elé tárja e gyűjteményének egymástól nagyon különböző, vagy éppen a megtévesztésig hasonlatos tárgyait: a nyakékeket, a fejdíszeket, fülbevalókat, melltüket, a gyűrűket és az öltözékkiegészítőket.

Európa népeinek ékszerkultúrája — akárcsak viseleté és díszítőművészete — igen gazdag. Ebből a gazdagságból ad ízelítőt az Európai népi ékszerek a 18- 19. században című kiállítás a Néprajzi múzeum földszinti termeiben.

A különféle díszitményeket alapanyagaik és formáik szerint rendezték el. Növényi és állati eredetű anyagok csaknem minden nép ékszerművészetében föllel- hetők. Például a tengerpartok közelében szívesen viselték a kagylóból vagy a korallból készült nyakékeket. A csigaházból, bab- és kukoricaszemekből, különféle növények terméséből fűzött láncok, a lószőrből font gyffrűk sok helyen a gyermekek és a pásztorok öltözetét ékesitették.

Európa-szerte népszerű volt az üveggyöngy: nemcsak láncot fűztek, hanem teljes haj- vagy mellborító öltöztetőelemeket is kreáltak belőle. (Ez a gallért, a blúzt, a pulóvert ékesítő gyüngyözés napjaink divatjában is „visszaköszön”.)

A fémek — az ón, az ólom, a sárgaréz, az ezüst, s olykor az arany meghatározó elemei a népi ékszer- viseletnek. Nyugat- és Észak-Európában az ezüstműves, délen a rézműves alkotta díszítményeket kedvelték. Sokfelé viselték női ékszerként az ezüstpénzeket. A déli és keleti országok asszonyai — lehetősségüket hangsúlyozva — fejüket és mellüket teljesen beborították ezüstérmekkel. Az óriási méretű övék, az ékköves, veretes díszek, az ötvösmívű gombok a férfiviseletben is megjelentek.

A kiállítás tanúsága szerint Európában két nagy ékszerkörzet rajzolódik ki: az egyik a nyugati és északi — germán, szláv és bizonyos finnugor — népeké, a másik az ázsiai jegyeket felmutató, a déli és keleti területeket lakó szlávoké, finnugoroké, kaukázusi és török népeké.

Ám akármelyik körzet díszítőművészetét őrzi is az ékszer, a megmunkálás finomsága és változatossága bármilyen rangos mai ékszertervezőt megihlethetne.

K. M.

• Balkáni női övkapcsok. (Dolezsál László felv.)

• Szász femdíszítesek

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. (T.: 22-822.)

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza,Jakabszállás,Nyáriőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületeben látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25.); Szabadszállas, Fülöpszallás, Soltszen tinire: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53- 324); Kunszentmiklós: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalk- szentmárton, Ápostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, La- dánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Berényi Ä. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-234), Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 74. T.. 42-005), Izsák: dr. Pap Gy (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 74-844), Tiszaalpár: dr. Fekete F.), Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222- es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: Az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 12-149). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari,_sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bács- szöllősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csiké- riai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124)..

KISKŐRÖS: A Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922.) Fogászati ügyelet a város es a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

KECEL, Imrehegy: Kecel, központi rendelő, Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: A központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfi- szállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és szentkirályi betegeket látják el (T.. 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homokmégy— Miske, Dunaszentbenedek, Öregcsertő— Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10,122,234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék.)

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajos és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő, Vécsey tér 1. (T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 88).

KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011). Itt látják el a balotaszáliási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kis- kunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Borota, Rém. Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8. T.: 31). Jászszentlászló, Szánk: dr. Folberth Gy. (Szánk, Béke u. 30. T.: 31-547).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárák tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bácsalmás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Béke u. 1/A, Kalocsa: Szeche- nyi-lakótelep, Kiskőrös: Kossuth u. 5„ Kiskunfélegyháza: Attila u. 1., Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kunszentmiklós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Béke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. 15., Solt: Béke t?r 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik.

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET : Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sü- kösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A, T.: 12-581), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tuboly Cs. (Dávod, Zombori ut 11.)

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Ko- vácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi u. 2.), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr.

Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31, T.: Kunszentmiklós: 31-348), Solt. Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Szakmar, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok, Miske, Drág- szél: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanács- köztársaság u. 1.)

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3., IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 23-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56-375), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybe- ne:dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös,'Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37. T.: 74-549), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kun- szcntmiklós, Petőfi-ltp. Bép.T.: 51-618), Szabadszállás, Fülöpszállás:dr. Schleider J.(Fü- löpszállás, Kossuth L. u. 12. T.: 45-017), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár, dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi; Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Ságvári u. 7. T.: 51-336), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22. T.: 21-043).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 1. T.: 62-645), Gátér, Pálmonos- tora, Petofiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmo- nostora, Dózsa u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. HorváthL. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108). Jasz- szentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Vigh I. (Bugac, Kada E. u. 2.).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakötöny. Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút. Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Szil- vási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 10. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja' dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8. T.: 936), Tataháza. Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 410)!