Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-29 / 151. szám
Belgrád nem akarja asszimilálni a magyar nemzetiséget A szerb külügyminiszter sajtótájékoztatója Alekszandar Prlja szerb külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, csütörtökön a jugoszláv nagykövetségen találkozott az újságírókkal. Elmondta: megbeszéléseket folytatott a külügyminisztérium vezetőivel, s csütörtök reggel találkozott Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterrel. Tárgyalásait a magyar vezetőkkel igen hasznosnak minősítette. A külügyi vezetők megbeszélésén szóba került: mielőbb szükség lenne magyar—jugoszláv kereskedelmi és együttműködési bizottság felállítására. Felvetődött, hogy közös erőfeszítéseket kellene tenni a Budapest—Belgrád autópálya megépítésére. A szerb külügyminiszter egy meghívással tér vissza hazájába: Jeszenszky Géza külügyminiszter a szerbek magyarországi letelepedésének 300. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre invitálja Szerbia köztársasági elnökét. Kérdésekre válaszolva Alekszandar Prlja kifejtette: a dinár stabilizálására tett intézkedések egyaránt gyakorolnak pozitív és negatív hatásokat a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatokra. Véleménye szerint a gazdasági bajaikból való kilábalásban a két ország az eddigieknél jobban hasznosíthatná az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Sajnálatosnak értékelte, hogy az év első felében csökkent a magyar—jugoszláv áruforgalom, ami különösen Szerbia esetében kedvezőtlen, hiszen a köztársaság külkereskedelmének jelentős részét bonyolítja hazánkkal. Mint mondta: a szövetségi és a köztársasági kormány egyaránt aggasztónak tartja ezt a visszaesést, s azon változtatni kíván. Szólt a jugoszláviai magyarok helyzetéről is. Kiemelte: Jugoszláviának a nemzetiségek egyenjogú állampolgárai. Cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint elvennék a magyaroktól iskoláikat. Hangsúlyozta, hogy az ország jelenlegi vezetése nem kivánja megfosztani a magyarokat nyelvük, kultúrájuk ápolásának lehetőségétől. A híresztelések az alapján keltek szárnyra, hogy a korábban elhibázott iskolarendszer reformját tervezik. (MTI) AZ MDF MEGMÉRET HÚSZEZER VEZETŐT Nem B-lista — pályázat A kormány tervbe vette, hogy húszezer gazdasági vezetőt megméret. A vezetők lehetőséget kapnak arra, hogy beosztásukat újból megpályázzák — nyilatkozta az Esti Hírlapnak dr. Szűcs István. Az MDF-képviselő a parlament gazdasági bizottságának titkára elmondta: a döntésnél kizárólagos szempont lesz a szakmai hozzáértés, az emberi feddhetetlenség, a tisztaság, a korrektség. A pártállamban ugyanis elsősorban a politikai megbízhatóság volt a kinevezések feltétele, nem pedig a szakértelem. A megmérettetés után indokolt esetben felelősségre vonást is kezdeményezhetnek a leváltott vezetőkkel szemben. A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY MIATT Elkerülhetetlen az áremelés Rövidesen emelkedik a cigaretták és a szeszes italok, valamint valószínűleg a benzin ára is. Erről Rabár Ferenc pénzügyminiszter beszélt a rádióban. Hozzátette: az intézkedésre azért van szükség, mert a kormány az örökölt terhek miatt kényszerpályán mozog. A költségvetés 17 milliárdos hiányának csökkentésére ezért több más intézkedés mellett elkerülhetetlen az áremelés is. KOPOGTATÓCÉDULA NÉLKÜL OLCSÓBB Felkészülés Az MTI értesülése szerint a július 29-ére tervezett országos népszavazás előtt a választó- polgárok nem kapnak kopogtatócédulát, mert így a mintegy 350 millió forintba kerülő népszavazás költségei közel 100 millió forinttal csökkenthetők. Ehhez azonban szükség van a népszavazásról szóló törvény módosítására, amely jelenleg előírja, hogy a népszavazásban részt vevő állampolgárokat előzetesen értesíteni kell a szavazás időpontjáról, illetve arról, hogy hol adhatja le szavazatát. Törvénymódosítás esetén a szavazáshoz elegendő a személyi igazolvány felmutatása. Természetesen a jövőben is mindenki csak az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben adhatja le voksát. Fontos tudnivaló azonban, hogy népszavazás esetén az egész ország egy választókerületnek számít. Ez azt jelenti, hogy ha valaki ideiglenes tartózkodási helyén kíván szavazni, például a nyaralók, akkor előzőleg az állandó lakóhely szerint illetékes tanácstól kell igazolást kérni arról, hogy az ületőt törölték a választók névjegyzékéből. Az igazolólap és a személyi igazolvány egyidejű felmutatásával aztán az ország bármelyik szavazókörében lehet voksolni. Várhatóan jelentős vita lesz a parlament jövő heti ülésén arról, hogy a szavazólapon hogyan fogalmazzák meg azt a kérdést, hogy közvetett vagy közvetlen módon válasszák majd meg a köztársasági elnököt. Az aláírásgyűjtéskor az íveken ugyanis legalább ötféle módon fogalmazták meg a kérdést. A népszavazás csak akkor lesz érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele — több mint 3,8 millió állampolgár — érvényesen szavaz, s az érvényesen szavazók több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. (MTI) Tegnap délután Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ emeleti galériájában Buda Ferenc költő nyitotta meg a XVI. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelcp munkáiból és az elmúlt évi szimpózium alkotásaiból összeállított tűzzománc-kiállítást. anyagként láthatók azok az alkotások, melyekről alapos odafigyeléssel leolvashatók a tanulságos buktatók, olyan müvek társaságában, melyek jelzik a progresszió legjellemzőbb irányait is. Az idei esztendő az első, amikor a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep színhelye nem a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, hanem a zománcműhely. A hétfőn kezdődött, több hétig tartó munka idejére a műhely teljes kapacitásával a meghívottak rendelkezésére áll. K. J. NYUGATNÉMET PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS Húszmilliárd a privatizáció gyorsítására Az NSZK szélesíti a korábban Magyarország számára biztosított hitelkeretek felhasználását, s új forrásokat is biztosít a privatizációhoz, a szerkezetváltás gyorsításához, a kisvállalkozók támogatására. Antall József miniszterelnök közelmúltban tett látogatása során megállapodás jött létre arról, hogy a Bajorország és Baden-Württemberg tartomány által biztosított 250-250 millió márkás hitelkeretet ezután nemcsak a vegyes vállalatok, hanem a magyar kis- és középvállalatok alapítására is fel lehet használni. Ez 20 milliárd forintos forrást jelent a magyarországi privatizáció gyorsítására, mivel a két hitelkeretből mind ez idáig csupán 12 millió márkát használtak fel. Újdonság, hogy az NSZK nemcsak az NDK, hanem Magyarország számára is létrehoz egzisztenciaalapítási hitelkeretet. Erre a célra 100 millió márka értékű alap létesül, amelyet a magyar kormány ugyanilyen értékű forintösszeggel kiegészít. Az NSZK kormánya vállalta, hogy a hitelkeretet — ha az kimerül — azonnal és folyamatosan feltölti. A magyar kormány pedig érdekeltté teszi a bankokat a pénz folyósításában, hogy a hitelkeret gyorsan és tömeges méretekben legyen lehívható. A SZOVJETEK DÖNTSENEK: KELL-E GORBACSOV? VSZ-ről és a NA TO-ról Aki hosszabb ideje figyelemmel kíséri az alkotóműhely nyilvános bemutatkozásait, az talán meglepődhet azon, hogy a nyári programokat, az alkotóműhely munkáját kiállítás indítja. A szervezők tavaly döntöttek először úgy, hogy nem összegző, hanem egy indító, a résztvevők számára a ráhangolódást segítő tárlatot állítanak össze. Az idei anyag tekintélyes részét — az 1989-es rendezvényhez hasonlóan — a múlt esztendei művésztelepi termés legkiemelkedőbb darabjai alkotják. Együttesük minden bizonnyal segítségükre lesz a meghívott alkotóknak, hogy megismerkedhessenek alaposabban az alkotóműhely tradícióival, s átvehessék a „stafétabotot”. A megnyitót követően Pap Gábor művészettörténész, a kecskeméti tűzzománc legalaposabb ismerője, a kiállítás rendezője tartott tárlatvezetést az érdeklődők, majd értékelő megbeszélést az alkotók számára. Első ízben rendezték meg — kisebb kiállításként a kiállításban — egy művésztelep díjával kitüntetett zománcművész egyéni bemutatását. Az impozáns kis kamaratárlaton a látogatók Stefániái Edit huszonhat alkotá- sában gyönyörködhetnek. Ugyancsak egy különálló, egységes — didaktikai célzatú Bush elnök a George Bush amerikai elnök nem tartja szükségesnek, hogy megnemtámadási szerződés jöjjön létre a NATO és a Varsói Szerződés között. A két fél számára szerinte „megnyugtató” lehetne, ha az „átalakult” atlanti szövetség és „az, ami megmarad a Varsói Szerződésből” közösen kinyilvánítaná, hogy nem tekinti veszélyesnek a másikat. „A Varsói Szerződés a teljes átalakulás folyamatában van. Ez pozitív fejlemény, s nekünk bátorítanunk kell” — jelentette ki az amerikai elnök abban az interjúban, amelyet európai és japán újságíróknak adott a NATO- csúcstalálkozó és a vezető tőkés országok houstoni csúcstalálkozója előtt. Az interjút csütörtöki számában közölte a Le Figaro című párizsi lap. Bush kijelentette: a NATO csúcstalálkozójától nem vár alapvető változtatásokat a katonai elképzelések terén. „Meg kell őrizni a szövetség védelmi jellegét”, ugyanakkor módosítani kell katonai doktrínáját annak következtében, hogy Európában csökken a fegyveres erők létszáma és bővül a leszerelési egyezmények köre — mondta. Ismételten leszögezte, hogy az egységes Németország NATO-tagságához nem férhet kétség. Ami a szovjet és az amerikai csapatok Németország területéről történő egyidejű kivonására vonatkozó szovjet javaslatot illeti, Bush ezúttal is elutasította azt. (Folytatás a 2. oldalon) Aerocarítas a tanyán élőkért Péter-Pál napja (5. oldal) HOLNAP Régi törekvések, új formák Huszadik éves a Pannónia kecskeméti műterme (5. oldal) . Vasúti jegy nélkül utazhatnak a 70 éven felüliek A Magyar ÁUamvasutaktól kapott tájékoztatás szerint július t-jétől, vasárnaptól kezdődően a 70 éven felülieknek nem kell díjmentes menetjegyet kérniük a pénzt« raknál. A 70 évesnél idősebbek ezt követően személyi igazolványuk felmutatásával utazhatnak a belföldi forgalomban közlekedő vonatok 2. osztályán. A kedvezmény igénybevételének egyéb feltételei változatlanok. (MTI) Izzasztó aratás Péter-Pál. Régen aratóünnep, tiszta, ünneplő bőgatya. Kasza, marokszedő lányok. Tavaly demonstrációra gyülekező kombájnok, traktorok. Az idén egy kicsit mást próbálunk, bár nem hinném, hogy — a hírek szerint — ma összeülő Gabonatermelők Országos Választmánvának résztvevői kevésbé izzadnának meg, mint akár a valaha volt kaszások, vagy ma a gépet dü- börögtető kombájnosok. A lecke mindenkinek feladatott, az idén az aratóknak az, hogy —felmérések szerint — a tavalyinál kevesebb termést betakarítsák, a tárgyalóasztalhoz ülőknek, hogy eldöntsék végre, miért is dolgoztak a gabonatermelők az elmúlt hónapokban. Merthogy az árpasorok egy része már a tarlóra hullajtottá a kalászát vesztett szalmát. A búzát is vágják. Ára azonban — az az ominózus fix ára — az étkezési búzának még mindig nincs meghatározva, pontosabban a tavalyi él még. „Az étkezési a malmi 1.-nek nevezett —- búza mai ára 5700 forint tonnánként. Itt azonban eszünkbe kellene jutni néhány dolognak. (A termelőknek eszébe is jut, el is mondják. A hatás ...) Elsőként erősítsük csak meg, hogy ez az ár még tavalyi. Azóta pedig emelkedtek a termelési költségek, élelmiszerek árai is. A mértékek és a hovatartozások azonban nem azonosak. Hogy ezt már sokszor olvashattuk? Persze, de meg is jegyeztük például, hogy csak a műtrágyák árának emelkedése 85 százalék volt (eddig), és ehhez még nem számoltuk hozzá az energia, a gépek, alkatrészek „szabad" áruvá válásából (meg miegyébből) adódó nem kevés emelkedést. Es nem számoltuk hozzá az üzemviteli hitelek 35—40 százalékos kamatát sem. Sőt, azt sem, hogy e búza ára kötött, a többi pedig mind szabad. Ebből következik: — milyen logikus (?) —a termelő járt ismét rosszul. Es ebből mindjárt adódik is egy elég faramuci helyzet. Az étkezési búza ára, mint mondtam, 5700 forint tonnánként, a takarmánybúza tőzsdei árfolyama 6000fölé ugrott, február óta a szabadpiacon pedig nemigen esett 6000forint alá. Egyszóval, akinek van egy csepp esze (?), az a megtermelt — minőségi — étkezési búzáját legjobban teszi, ha eladja takarmánybúzaként. Azaz mit is beszélek! Igazán azt teszi jól, ha tárolja és az adott pillanatot kihasználva adja majd el. A gabonafelvásárló nagyvállalatoknak természetesen van szerződésük étkezési búza felvásárlására. De a rossznyelvek szerint ezek nagy része „fal", ami azért kellett, hogy a zöldhitelt megkaphassák. Más buktatója is van e'Szerződéseknek, pontosan az ármegjelölés: a mindenkori, érvényben levő, napi, piaci ár. Kik lesznek kénytelenek ehhez a szerződéshez alkalmazkodni? Azok a termelők, akiknek pénzügyi helyzete kényes, akik igencsak megszorultak. A többiek, akiknek csak egyetlen módjuk is van rá, kivárnak. Igen ám, de a gyengébbeknek általában nem a legragyogóbb minőségű a búzájuk, marad tehát alkalmasint az a lehetőség, hogy a takarmány- búzának minősített étkezési búzát — ez egyébként elképzelhetetlen — visszaválogassák. Ezek után pedig pék legyen a talpán, aki ebből jó kenyeret tud sütni! Olcsóbban. . Apropó, olcsóbban. Hogyan is van ez? A takarmánygabona ár- határa a csillagos ég (?), márpedig az állatokat ezzel nevelik. Es akkor ezek ára? Meg tudjuk majd venni belföldön ? Persze, marad az export. Csakhogy,"ha tíz százalékkal csökken az ország gabonatermése — márpedig erre a téli, tavaszi aszály miatt van esély — akkor vagy a gabo naexport, vagy a húsexport lesz kevesebb. Márpedig mindkettő devizatermelő termék. Volt valaha. nem is olyan régen, egy meghirdetett mezőgazdasági program, úgy hívták, hogy gabona— hús-program. Nem emlékezik valaki, mikor szüntették ezt meg? Es ha nem, miért nem? Netán e két devizatermelő termék „lefölözése” ma is számottevő az államháztartásban ? Ez annál is inkább kérdéses, mivel Nyugat felé nem nagyon igénylik a magyar gabonát, annál inkább a száraz hüvelyeseket, a borsót, babot, lencsét. Meg isfizetik, például egy tonna takarmány- borsó világpiaci ára 13-14 ezerforint. Es míg a búza vetésétől az aratásig kilenc hónap telik el, a borsó öt hónapig van a földeken. Az előbb emlegetett kamatterhek mellé még a rövidebb ideig tartó kockázatot is hozzászámíthatjuk a csereesélyekhez. Ha pedig elfogadjuk, hogy a piac a legnagyobb úr, azt is el kellene fogadnunk, hogy nem búzát, hanem, mondjuk. borsót kell termelni. Vagy netán —-éppen ilyen ésszerűséggel, a búza árát versenyeztetni kellene a borsóéval? Saját pénztárcámra — és sokakéra — gondolva erre kiráz a hideg, hiszen ez a gondolatsor újabb áremelést idéz. Ami még csak erősödik, ha jobban végiggondolom azt az intézkedéssort, amelynek előszelét a legutóbbi kormányülésen repítették fel. A költségvetési hiány csökkentésében szereplő mezőgazdasági támogatás tervhez képesti csökkentéséről van ebben szó. Mindez az Európa-ház kapujában a legfurcsább, és akkor, amikor híradás jött Franciaországból (ahol egyébként nem kis támogatást élvez az agrárszféra), hogy Párizsban, a Diadalív mellé egy hektárnyi búzát telepítettek épp annyi időre, hogy learathassák. A program egyetlen célja: felhívni a párizsiak figyelmét a mezőgazdaságban dolgozókra! De térjünk vissza a hazai gabonatáblákhoz. Végül is bárki mondhatja, oly nagy baj nem lehet, hiszen az idén a gabonatermelők ígéretet tettek, nem szerveznek demonstrációt. Sőt, áremelést sem kérnek. Azt viszont követelik, hogy az általuk megtermelt érték — ahogy a jászok mondták: az élet —, a búza megfelelő helyét találja meg az egyéb értékek között. Hogy ez éppen ellentétben van a nemrégiben tett „olcsóbb élelmiszer"~t ígérő választási pártprogrammal? Kérem e párt (FKgP) bármelyik, földet valóban művelő vezetőjét, adja írásba, hogy a mai fix áron adja el a búzáját! (Persze tartsa is majd be írásban adott szavát!) Akkor táléin megnyugodhatok, hogy valóban „bele lehet férni” ebbe az árba, és csak az „átkos nagyüzemek" sirámai — egyébként ma ezek a gabonatermelők — hozzák felszínre a gabonakérdést. És akkor abban is nagyobb lesz a bizodalmám, hogy — aláírom, ez már túlzott borúlátás — ősszel kerül elegendő búzamag a földekbe. Gál Eszter Megnyílt a Zománcművészeti Alkotóműhely kiállítása
