Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-26 / 148. szám
MA BÁCS-K1SKUN MEGYEI NAPILAP , XLV. évf. 148. szám Ára: 4,30 Ft 1990. június 26., kedd GÁZ VAN? NINCS GÁZ?! MAGÁNPATIKASTATISZTIKA (3. oldal) Vezérigazgató Angliából (5. oldal) Törvénysértés nem történt (4. oldal) Kiskunsági csillagász a Vatikánból (5. oldal) A norvég külügyminiszter Magyarországon A Magyar Köztársaság és a Norvég Királyság közötti teljes körű vízummentesség 1990. július 15-étől lép életbe. A vízumkényszer eltörléséről szóló egyezményt Jeszenszky Géza külügyminiszter és Kjell Magne Bondevik norvég külügyminiszter hétfőn írta alá Budapesten. Kjell Magne Bondevik vasárnap este érkezett hivatalos látogatásra hazánkba, Jeszenszky Géza meghívására. A tárgyaláson norvég részről bejelentették: félmillió korona erejéig támogatják a magyar bankrendszer átalakítását, s ugyanekkora összeggel segítséget nyújtanak a kelet-európai környezetvédelmi központ magyarországi létrehozásához. E konkrét segítségen túl hazánk örvendetesnek tartja az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közelmúltban elfogadott szán(Folytatás a 2. oldalon) TÖBB MINT KÉTSZÁZ RÉSZTVEVŐ Több mint kétszáz résztvevő érkezett tegnap Kecskemétre, az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem rendezvénysorozatára, amelyet immár tizenkilencedik alkalommal szervezett meg a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a TIT Bács- Kiskun Megyei Szervezete. Az új társadalmi helyzet változásokat követel az oktató-nevelő munkában is. Más értékek, más erkölcsi nézetek kerülnek előtérbe. Ugyanakkor tudomásul kell venni azt is, hogy sokan az eddigiektől eltérő szellemiségű intézményekben akarják neveltetni gyermekeiket. — Egyebek mellett erről is szólt tegnapi megnyitó beszédében dr. Ecséái András, a tanítóképző megbízott főigazgatója. A szakmaszeretet, s minden bizonnyal a tartalmas programok azok, amelyek évről évre nagy érdeklődést keltenek az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem iránt. A megnyitót követően dr. Nagy József egyetemi tanár az óvodai és kisiskolás nevelés közös és eltérő sajátosságairól tartott érdekes előadást. Ma többek között a 3-10 éves gyerekek lelki fejlődésének jellemzőiről, az iskolai alkalmasság pszichológiai kérdéseiről, az óvoda és iskola közötti átmenet történetéről, az esztétikai nevelésről, valamint a gyermeki erkölcs fejlesztésének néhány aktuális problémájáról lesz szó. A négynapos tanácskozás során még nemzetközi kitekintést is kaphatnak szakmájukról az óvodapedagógusok, hiszen a felkészült előadók neve között olvasható dr. Freidrich Striberny professzoré, aki arról ad tájékoztatást, hogy Ausztriában milyenek az iskolába lépés (meny- nyiségi és minőségi) aspektusai. k. e. Tizenhat országból érkeztek Kecskemétre tegnap a szőlészet, borászat gazdasági szakemberei. A Tudomány és Technika Házában a szervezést vállaló intézet nevében dr. Urbán András, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti-Borászati Kutató Intézet igazgatója köszöntötte a nemzetközi szőlészeti és borászati ökonómiai konferenciára érkezetteket, majd Nagy Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg a tanácskozást. Egyebek között megemlítette, hogy a hazai szőlőtermelés adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 6 százalékát. Az ágazat érzékenységét mutatja, hogy a 140 ezer hektár terület mintegy hatvanöt százalékát magángazdák művelik, s a szövetkezeti, állami tulajdonú ültetvényeken is jelentős az egyéni érdekeltség, mivel annak harmadát bérleti, szakcsoporti stb. formában művelik. Az árutermelő magángazdaságok száma megközelíti a félmilliót, a családi fogyasztású termelőké több mint egymillió. (Folytatás a 2. oldalon) NEMZETKÖZI KONFERENCIA KECSKEMÉTEN Szőlészek, borászok tizenhat országból ÜLDÖZÉS AZ ÉJSZAKÁBAN Háromszor húzta meg a ravaszt a kalocsai rendőrkapitány Annak ellenére, hogy Kalocsán és környékén az idén elkövetett bűncselekmények tetteseinek közel kétharmadát felfedték, gombamód szaporodnak a betörések, lopások és egyéb vagyon elleni cselekmények. Na es a diszkók világában sincs minden rendjén. Több alkalommal ott húzódnak meg a bűnözök, hogy záróra után, hajnaltájt induljanak portyáikra. Szombaton a késő esti órákban gyülekeztek a kalocsai rendőrkapitánysá- gon az éjszakára tervezett razzia résztvevői. Húsz rendőrnek tartott eligazítást Hargitai László százados, rendőr- kapitány, kiemelve azokat a szempontokat, melyek betartásával, az állampolgárok zaklatása nélkül, de eredményesen végezhető a bűnüldöző munka. Jómagam a rendőrkapitány 1300-as Ladájában foglaltam helyet, igy lehettem szem- és fültanúja azoknak a nem mindennapi izgalmaknak, melyek szombatról vasárnapra virradóra lefoglalták a rendőrségi stáb nagyobb részét. Leszámítva egy-két „apró-cseprő" ügyet (mint például verekedés, gépkocsifeltörés stb.), úgy éjféltájban kezdődött a nagy attrakció. A meszesi diszkó elől „dobbantott" egy kék színű, 1500-as Lada. Vezetőjét hamar megszállta a sebesség mámora, hiszen pillanatok alatt felpörgette a motort, s jóval száz fölött vágtatott Kalocsa felé, nem törődve a balesetveszélyes makadámúttal, amelyen eddig is jó néhány fiatal élet oltódott ki gyorshajtás miatt. Nyomban megindult a riasztás, négy ellenőrző ponton is „meszelték" volna az illetőt. A feltételes mód nem véletlen. Ugyanis az esztelen vágtázó nem egy helyen 170 kilométeres sebességgel, lassítás nélkül haladt tovább, amikor a járőrök meg akarták állítani. Hartára érve egy gyors csavarral a Duna-töltési földúton menekült, hol világítással, hol (Folytatás a 2. oldalon) Tízszázalékos kamattal visszajár a kamatadó Sürü napirendje van az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának: a tegnapi és a mai napon tucatnyi ügyben döntenek a képviselők. Komoly munka vár rájuk a jövő héten is, miután a kormány — sürgős tárgyalást kérve — az önkormányzati választásokkal összefüggő törvényjavaslatokat terjesztett be. A hétfői nap krónikája egy parlamenthez kissé méltatlan vitával kezdődött (témája az emlékezetes múlt heti szavazásbotrány — lásd erről bővebben kommentárunkat). E vita mellékszála a köztársasági elnökválasztással kapcsolatos népszavazási indítvány volt. Annyi ugyan elhangzott, hogy az MSZP szeretné ezt a helyhatósági választásokkal egyidejűleg megrendezni, ám az MDF kereken eT~ utasította ezt az indítványt. (Zárójelben hadd jegyezzük meg: az MSZP költségcsökkentési hivatkozása jogos ugyan, ám összemossa a hatalomváltás utolsó fázisaként rendezett helyhatósági választásokat a Király—MSZP—MSZMP-féle népszavazással. Míg előbbin valószínűleg meglesz a megfelelő részvétel, addig cseppet sem valószínű, hogy a népszavazási döntés érdekelne ekkora tömeget — vetik föl politikai elemzők. Az SZDSZ a lehető legkorábbra, július 14-ére szerette volna kitűzetni a népszavazást, ám Kónya Imre (MDF) ezt túl közelinek tartotta). Kínos, és parlamenthez nem nagyon illő — a hivatalos napirenden kívüli — vitatkozással kezdte hétfői munkanapját az Országgyűlés: a gombnyomogatás került terítékre. Az előzmények mára közismertek: az alkotmányvita szavazási procedúrája közepette egy, a karzaton vendégjeggyel ülő mérnöknő figyelmes lett arra, hogy Demény Pál gombját — Demény távollétében — idegen kéz nyomta. Értesülését megosztotta egy SZDSZ-es képviselővel, aki azonnal a nyilvánosság elé tárta a történteket, azzal az információval megtoldva, hogy Hámori Csaba volt a tettes. Áz MSZP frakciójának a tágja tagadta, hogy elkövette volna a tettet, ám részint a számítógépes adatrögzítés, másrészt szavahihető tanúk mást bizonyítottak: éspedig azt, hogy tényleg ő nyomta Demény Pál szavazógombját. Az ügyben persze rögtön ház- bizottsági vizsgálat kezdődött. Es újabb pártharc, mely a jelek szerint az MSZP-frakció teljes vereségével végződött. Noha az egyik megyei szervezet Hámori visszahívását követelte, s gyakorlatilag ugyanezt javasolta a baloldali Népszabadság kommentátora is, az MSZP inkább ellentámadásba lendült. Egyrészt egyetlen szóval nem ismerte el Hámori Csaba felelősségét, másrészt arra hivatkozott, hogy más frakciókban is szavaznak egymás nevében a képviselők, ezért azt javasolta, hogy erre nézvést új szabályozást kell kidolgozni. Mindeközben Pozsgay Imre tegnap odáig ment, hogy a nyilvánvalóan jószándékú vendégjegyes mérnöknőt csak per .feljelentőnek" titulálta, mire a parlament nem MSZP-s tagjai kórusban lehurrogták, megjegyezve, hogy megsértődni legkevésbé az MSZP-nek van oka. Tegnapra ugyanis már nem az volt a kérdés, hogy Hámori Csaba szavazott-e, s ha igen, akkor kinek a nevében. Ez időközben kétséget kizáró módon bebizonyosodott. A tét sokkal nagyobb volt: a képviselő szavahihetősége. Hámori ugyanis nem azt tette, amit egyedül tehetett volna: bevallja tettét és elnézést kér, hanem úgy csinált, mint a kisgyerek, aki — a büntetéstől való félelmében — a nyilvánvalót is tagadja. Torgyán doktor, akit ugyanez a Hámori a választások előtt egy parlamenten kívüli beszédéért hívatott vissza az országos választási bizottságból, mint erkölcsileg alkalmatlan személyt, most ugyanerre az erkölcsi elvárásra apellált. Abszolút hiába: Hámori maga rezzenéstelen arccal ülte végig a cirkuszt, míg a frakcióvezető Pozsgay egyre kétségbeesettebb kísérletet tett a Hámori —- és a pártja — elleni támadás elhárítására. Mivel azonban eleve rossz hangot ütött meg, presztízséből is az egyre rosszabb pozícióját kellett védenie, ami végsősoron ismét csak presztízs- veszteséggel járt. Talán az egyetlen elfogadható megoldás az lehetett volna, ha Hámori kér szót napirend előtt, és — elnézést kérve —- elmondja az igazságot. Mivel erre nem mutatott hajlandóságot, egész pártja megkapta a magáét. Különös módon az MDF nem nyilvánított véleményt, ám mértékadó körök nem hagytak kétséget afelől, hogy nekik sem tetszett mindaz, ami történt. Zárkózottságuk oka alighanem a parlament tekintélyének az óvása: azt nehezményezték — kimondatlanul is — hogy e végső soron piszlicsáré ügyet az ország teljes nyilvánossága előtt tárgyalták meg. A legtöbb vélemény ugyanakkor mégiscsak egybecsengett: nincsenek kis és nagy ügyek. Tisztesség van, szavahihetőség van, a tett vállalása van — vagy nincs. A napirenden kívüli vita így a képviselő—és persze pártja — szavahihetőségéről szólt. Es volt, akinek ezért volt olyan kínos. Ballai József Az ülésszakon menetrendszerűen születtek kisebb és nagyobb jelentőségű törvénymódosítások. Először a képviselők arról döntöttek, hogy 1990. december 31-éig meghosszabbítják a népi ülnökök megbízatását. Másodjára — a kormány előterjesztésére — határoztak a törvénytisztelő állampolgárok által rendben befizetett kamatadók 10 százalékos kamattal történő visszafizetéséről. Harmadjára a földtörvényt módosították, — a lényeg, hogy ezentúl háztelket mégis lehet adni-venni. Megváltoztatták a bányászati törvényt is — ezentúl nem egy szervezet, hanem a kormány meghatározott tagja a felelőse e kérdésnek. Személyi kérdésekben is született döntés. A Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Solt Pált, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészévé dr. Györgyi Kálmánt választották a képviselők. A napirenden szerepel ezenkívül az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet módosítása, Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) önálló indítványa a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról. Várhatóan ma kerül sorra a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának kérdése — alighanem parlamenti bizottságot hoznak létre a vitás kérdések eldöntésére. A tervek szerint interpellációkkal fejeződik be a keddi ülésszak. PARLAMENTI FOLYOSÓ Fölemelik a valutakeretet? A tervek szerint kedden délután hangzanak el az interpellációk. Ezek közül ha nem is a legfontosabb, de talán a legköz- érdekűbb a turistaidény előtt dr. Ma»vi László (SZDSZ) fölvetése a pénzügymi niszterhez. — Én semmi mást nem fogok tenni, minthogy fölteszem a kérdést Rabár Ferenc úrnak: lát-e lehetőséget arra, hogy a kormányzat fölemelje a fejenkénti és évenkénti 50 dolláros turistaellátmányt? — Miért éppen most kérdezi ezt meg? — Ó, tulajdonképpen az MDF gazdasági szakértőinek nyilatkozata inspirált. Becsben azt mondották, hogy nem látják akadályát a keret megemelésének. Szeretném tudni, hogy a miniszter úr, aki a konkrét felelősséget viseli, mit szól mindehhez, s hogy ő vajon látja-e a megoldás lehetőségét. (Azaz — ha jól értjük — az interpelláció lényege: a szakértők ne nyilatkozgas- sanak összevissza felelőtlenül, azaz lehetséges, hogy egy darabig még 50 dollárból kell világot látnunk ...) —if. A végét járja a türelem — Mi a véleménye a parlament munkájáról? — kérdeztük a hétfői ülésre jó fél órával korábban, ám sietős léptekkel érkező Bács-Kiskun megyei képviselőt, Zombori Mátyási, az SZDSZ-frakció tagját. — Nagy a szerepzavar a Házon belül, akár magát az Országgyűlést, mint intézményt, akár az egyes képviselőket tekintem. A parlament a kormány helyett kormányoz, a kormány feladataival foglalkozik és különböző bizottságokat hoz létre. A kormánypárti javaslatokat kormánypártiak módosítják, és még sorolhatnám az ésszerűtlen helyzeteket. Ez a gyakorlat a nyugati parlamentekben ismeretlen. — Hogy állnak a száz nap türelmi idővel? — Ez nem volt pontosan meghatározva. Más demokratikus államokban a száz napot a választás másnapjától számítják. Nálunk azonban hat hetet vett igénybe a kormányalakítás. Holott már a két választási forduló között egyértelművé vált, hogy a Magyar Demokrata Fórum kivel kíván kormányt alakítani. Ezzel szemben például Csehszlovákiában június 9-én volt a választás és június 27-én már elkészült a kormánylista. Tehát nem tudni, hogy mire vonatkozik a száznapos türelmi idő. A kormány megbízatása azonban semmiképpen sem az, hogy tétlenkedjen. Szóval a türelem a vége felé jár. — Mit tartana most a legfontosabbnak? — Azt, hogy a kormány az elképzeléseit megosztaná az Országgyűlés tagjaival a privatizációról, a veszteséges nagy- vállalatokról, mert az mindenképpen furcsa, hogy Kohl kancellár Antall József nyugati kőrútján korábban értesült mindezekről, mint a képviselők ... B. A. A képviselő hiteb PARLAMENTI JEGYZET
