Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-21 / 144. szám

PETŐFI NÉPE BÁCS-K1SKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évi. 144. szám Ára: 4,30 Ft 1990. jánius 21., csütörtök __________________________________i______________________________________________i_______________________________________i____________ M A „ELÉG VOLT A JOBBÁGYSÁGBÓL!” Dunatetétleni disputa (3. oldal) Velős gondok ' (4. oldal) HOLNAP: * Eddig tizenöten kérik vissza a földjüket Milyen üzlet a kultúra? (4. oldal) ANTALL JÓZSEF AZ NSZK-BAN Gazdasági gyorsprogram A kölcsönös rokonszenv, az eddig megtett magyar út iránti nagyra becsü­lés és az egységes Európához való ma­gyar csatlakozás támogatása egyaránt hangot kapott Antall József kedden kez­dődött NSZK-belilátogatásánakeddigi eseményein. A magyar miniszterelnök délután érkezett útjának első állomásá­ra, Münchenbe, de már e töredéknapon is találkozók egész során vett részt: Max Streibl bajor kormányfővel tárgyalt, az üzleti élet és a bankvilág nagy hatalmú vezetőivel tanácskozott, felkereste München érsekét és beszédet mondott a tiszteletére adott vacsorán. A magyar kormányfő szerdán reggel August Lang bajor gazdasági és közle­kedési miniszterrel találkozott. Ezután a BMW kutatóközpontjába indult, ahol a legújabb technikai megoldások kidol­gozóinak műhelyet tekintette meg. Ellá­togatott a bajor ipari és kereskedelmi kamara székházába is. Antall József baden-württembergi programjának első állomása a Stuttgart melletti Zinderfingen volt. Itt felkereste a dunai svábok 1970-ben felavatott há­zát, amely a Magyarországról, Jugo­szláviából és Romániából elszármazott, illetve kitelepített németek és a helyi la­kosság találkozóhelyeként, honismereti múzeumként szolgál, és célja a népek közötti jobb megértés elmélyítése. A magyar vendégeket Dieter Burger zinderfingeni főpolgármester és Christi­an Brücker, az NSZK-beli Duna menti svábok elnöke köszöntötte, nyomaté­kosan hangsúlyozva annak a ténynek a jelentőségét, hogy Antall József szemé­lyében első alkalommal látogatott ide magyar miniszterelnök, kelet-európai kormányfő. A miniszterelnök ezután Stuttgart­ban Hans-Peter Stihllel, a német Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökével talál­kozott, majd — a bajorországi prog- ramhozhasonlóan—a tartományi üzle­ti körök vezető képviselőivel beszélge­tett, ahol kifejtette a kormány gazdasági gyorsprogramját. (Lapunk 2. oldalán ol­vasható.) Este a stuttgarti új kastélyban Lothar Späth, Baden-Württemberg miniszter- elnöke, Antall József itteni vendéglátója adott díszvacsorát a magyar kormányfő és kísérete tiszteletére. Ezt követően, a késő esti órákban ke­rült sor a tartományi miniszterelnök és Antall József négyszemközti megbeszé­lésére. Gorbacsov távozik a KB éléről? Mihail Gorbacsov szer­dán kilátásba helyezte, hogy a legközelebbi jövőben tá­vozik az SZKP KB főtitkári posztjáról. A szovjet Vezető, aki az oroszországi kommunista pártkonferencián a bírála­tok kereszttüzébe került, azt mondta: lehetséges, hogy 10-12 napon belül más áll majd a Szovjetunió Kom­munista Pártja élén. Gorbacsov nem tisztázta, hogy maga kíván-e távozni pártfunkciójából, vagy attól tart, hogy az SZKP küszö­bön álló kongresszusa moz­dítja el főtitkári posztjáról. TIZENOTMILLIÁRD FORINT HITELRE LENNE SZÜKSÉG Várakozó állásponton a termelők Sajtótájékoztató az aratásról és a gabonafelvásárlásról Nem lesz könnyű útja a gaboná­nak az idén a földekről a tárolókig, feldolgozókig — ez derült ki a Földművelésügyi Minisztériumban szerdán tartott sajtótájékoztatón, amelyen a gabonabetakarítás ke- jj rült terítékre, A termelők tartózko­I dását jelzi, hogy mivel a gabona áráról újabb döntés még nem szüle­tett, a tavalyi 2,8 millió tonnás szer­ződés helyett az idén mindössze 1 millió tonna átadására kötötték meg a szerződést. Ily módon egyér­telmű: a várakozás álláspontjára a helyezkedtek. Az államközi szerző- , dések alapján realizálódó rubelel- | számolású exportban is kérdőjelek I vánnak. Az államközi szerződések 630 ezer tonna áru szállítására vo­natkoznak, a magánjogi szerződé­sek azonban még nem születtek meg. Ugyanis folytatódnak az árvi­ták, és amint kiderült: a magyar fél | a szovjet gabonaexportot magánjo­gi szerződéssel mindaddig nem | hagyja jóvá, amíg az illetékes kül­1 kereskedelmi vállalat tárgyalásai a kőolajimportról nem fejeződnek be. A sajtótájékoztató egyik fejle­ménye: az illetékes minisztériumi főosztályvezető csak arról tudta meggyőzni az érdeklődő újságíró­kat, hogy a Minisztertanács ülésé­ről készült jegyzőkönyvet, illetve határozatot nem volt módjában ta­nulmányozni, így a döntésekről csak értesülései vannak, miszerint a gabona úgynevezett centrumárá­ban a kormány —- költségvetési ne­hézségek miatt is — az eddigiek szerint nem tervez változást. A döntés a következő napokban várható, és addig kiderül az is, hogy a termelők miképpen vélekednek majd az általuk használt anyagok és energia árának folyamatos emel­kedéséről s arról, hogy felvetéseik az árkorrekcióra nem találtak meg­hallgatásra. A sajtótájékoztatón elhangzott gabonaipari vélemény szerint meg­eshet, hogy nem tudják átvenni a termést. Az iparnak ugyanis alig 8 százalékos nyeresége van a feldol­gozáskor, és 15 milliárd forint hitel­re lenne szüksége a felvásárláshoz, márpedig a jelenlegi kamatok mel­lett erre kevés eséllyel tudnak vál­lalkozni. A termelők képviseletében szóló MOSZ-szakértő a sajtótájé­koztatón elmondta: a gazdaságok nem akarják visszatartani a terme­lést, annál is kevésbé, mert égetően szükségük van a pénzbevételekre. (Méhes Éva (el­vételei) • A Fülöphá- zi Zrínyi Szakszövetke­zetben szerdán próbaaratást tartottak. A tavaszi szá­razság utáni esők segítet­tek a rozs és a búza fejlődé­sében, az őszi árpa pedig már alkalmas a tárolásra, darálásra. A szakszövetke­zet szerelői idejében elő­készítették a nem éppen va­donatúj kom­bájnokat. Az aratás indul­hat, de hogy mi lesz az árakkal...? Lényegében vitába szállt azzal a né­zettel, hogy bizonyos taktikázás fo­lyik a gazdaságok részéről ezekben a napokban. Addig azonban, amíg az ár és a részletes finanszírozási feltételek, valamint az exportlehe­tőségek nem ismeretesek, a terme­lők érthetően visszafogottak, s vár­nak a számukra kedvező döntésre. A finanszírozás kérdéseit többen feszegették; válaszul a Magyar ftemzeti Bank képviseletében Do­ras Béláné ügyvezető igazgató arról tájékoztatott, hogy a felvásárlási váltó intézménye az idén is fennma­rad, a harmadik negyedévben 20 milliárd forintot szánnak erre a cél­ra, hat mezőgazdasági ágazatban. A keret mintegy harmadával na­gyobb az elmúlt év azonos idősza­kához képest. (Ám ez a termelők (Folytatás a 2. oldaton) NINCS TÖBBÉ „ ELLENSÉGKÉP ” A hadseregben folytatódik a létszám- és fegyverzetcsökkentés A magyar hadsereg kizárólag az ország katonai vé­delmére szolgálhat a jövőben. Ennek megfelelően nincs „ellenségkép”, várhatóan csökken a támadó jellegű fegyverek száma, viszont a jelenlegi — meglehetősen elavulttá vált — technikai szintet minél előbb korszerű­síteni kell. Erről Für Lajos honvédelmi miniszter be­szélt tegnap a HM-ben tartott sajtótájékoztatóján és tájékoztatta az újságírókat a honvédelem aktuális kérdéseiről, a honvédelmi tárca jövőbeni terveiről is. A miniszter szólt azokról az intézkedésekről, ame­lyek már korábban megkezdődtek a honvédségnél. A létszám- és fegyverzetcsökkentés tovább folytató­dik, 1992-re a jelenlegi 120 ezerről mintegy 90 ezerre csökken a hivatásos állomány, a sorkatonák és a polgári alkalmazottak száma. Ennek mikéntjénél egyébként Für Lajos hangsúlyozta, hogy nem radiká­lis és nem tömeges elbocsájtásról van szó, igen sokan nyugdíjba vonulnak, valamint a katonai pályának önként hátat fordítók száma sem elhanyagolható. Példaként megemlítette: ez év januárjától a tegnapi napig 1700 tiszt és tiszthelyettes mondott végleg bú­csút a honvédségnek. Ugyanakkor elismerte, hogy miniszterségének néhány hete alatt a HM felső vezeté­sének szinte az egésze kicserélődött és ez a folyamat várhatóan a dandárok első vonalát is érinti. Magyarországnak a jövőben körkörös katonai vé­delemre van szüksége. A határok sérthetetlenségét, ha nem is egy tartós, de átmeneti agresszió erejéig biztosí­tania kell a honvédségnek — hangsúlyozta a minisz­ter, majd egy kérdésre válaszolva hozzátette: megkez­dődött az ország nyugati részében, egyelőre még túl­súlyban, lévő alakulatok átcsoportosítása. Utalt arra, hogy a jövőben — miután a szovjet—magyar kereske­delemben áttérnek a dollárelszámolásra — néhány fegyverfajtát nyugati országokból szereznek majd be. A fegyverimport csökkentése érdekében szó van arról, hogy a hazai ipar a korábbinál nagyobb részt vállal a hadieszközök gyártásából. A sajtótájékoztatón a miniszter hangsúlyozta: né­hány hónapon belül ki kell dolgozni az ország új biztonságpolitikáját. Mint ismeretes: Magyarország 1991 végéig búcsút kiván mondani a Varsói Szerző­désnek, és a szovjet csapatok is távoznak az ország­ból. A következőkben ezért három alappillérre épül a köztársaság védelme, mégpedig az összeurópai biz­tonsági rendszerhez történő kapcsolódásunk, regio­nális együttműködés a környező országokkal (így pél­dául egy lengyel—csehszlovák—magyar közös kato­nai megállapodás), valamint kétoldalú szerződések megkötése szomszédainkkal, illetve azokkal az álla­mokkal, amelyek meghatározó szerepet visznek a tér­ség biztonságának megteremtésében. Elhangzott még, hogy a szovjet csapatok távozása és a magyar haderő­csökkentés következtében mintegy 20 ezer hektárnyi termőterülethez jut a mezőgazdaság. Végezetül Für Lajos megemlítette: a belátható időn belül nem lesz Magyarországon zsoldoshadsereg. Ennek oka megle­hetősen prózai — a hivatásos katona ellátása éppen hatszor annyiba kerülne a költségvetésnek mint jelen­leg a sorkatonáé. KJ M M MŰSZAKI SZEMLÉK A SZOVJET LAKTANYÁKBAN Bontás helyett megegyezést A helyi önkormányzat megmondhatja, mire tart igényt Mi lesz a sorsa a megüresedő szovjet laktanyáknak? Erre a kér­désre ma még senki sem tud felele­tet adni. Nem is csoda, hiszen az újrahasznosítási döntések előtt számos egyéb kérdésre kell még választ találni. Ötlet, persze, ahogy az már lenni szokott, most is van számtalan. A legtöbb esetben azonban kiderül, hogy az a javas­lat — bár ha tetszetős is esetleg — éppen nem valósítható meg. Azért, mert igazából információ sem nagyon volt, hogy milyen is az a katonai objektum, amit majdan más célra kívánunk felhasználni. A rossz gyakorlatot immár ki- róbáltuk: a tavaly kiürített kecs- eméti épületek azóta is üresen áll­nak. Sorsukról döntés nincs, nem is nagyon lehet, mivel a műszaki felmérések is csak az átadás után, jóval később készülhettek el. Az amúgy is lepusztult épületek állaga pedig gazda nélkül csak tovább romlott. Most Bács-Kiskun me­gyében talán sikerül valamelyest változtatni az eddigi állapotokon. Tegnap ugyanis megállapodott Gaborják József, a megyei tanács elnöke és Vlagyimir Zsuravljov gárdavezérőmagy, hadosztálypa­rancsnok, hogy lehetővé teszi a magyar szakemberek számára a műszaki szemléket a megye még ki nem ürített szovjet katonai lakta­nyáiban. Az ütemezésről készült egy tervezet — amelyet a helyi ta­nácsok vezetőivel is egyeztetnek —, s ennek alapján még ebben a hónapban a megye valamennyi érintett objektumát — Bócsán, Or- oványon. Kiskunhalason, Kis- unmajsán — felkeresik a kijelölt műszaki szakemberek. Az ilyen bejárások célja egyéb­ként az is, hogy nyilatkozni tudja­nak az illetékesek: mely objektu­mokra tartanak igényt azok közül, amelyeket a szovjetek építettek, vagy az ő pénzükből létesültek. Zsuravljov hadosztályparancsnok ígéretet tett arra, hogy amíg nem kap erre választ, addig semmit nem bontanak. Határidőként október végét jelölte meg, kérve, hogy ha le­het, előbb válaszoljanak. A megbeszélésen szóba került a Kiskunsági Nemzeti Park ügye, a kömyezetkímélés kérdése, vala­mint az, hogy Oreoványon július­tól megszűnik a lövészet, Bócsán pedig a felére csökkentik a iőki- képzéseket. Kalocsán folyamatban van az objektumok átvétele, s júni­us 27-én Kadafalváról is kivonul a helikopteres alakulat. A tegnapi nap igen fontos esemé­nye volt, hogy a Kecskeméti Városi Tanács vezetői, szakemberei, vala­mint a felmérési munkák koordiná­lásával megbízott Bácsber szakértői megtekintették a homokbányái szovjet katonai városrészt. Mert — bejárva a hatalmas területet — ez a kifejezés illik rá, nem pedi^ a lakta­nya. (Folytatás a 2. oldalon) Bajának a vízből kell megélnie KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCSKOZÁS Páratlan természeti értéket jelent a Baja környéki vízi és erdei világ. A kí­méletlen emberi beavatkozás — az élő­világ egyensúlyának megbomlása, a különböző fizikai, .kémiai, biológiai változások miatt — a környezet káro­sodását, nemritkán pusztulását okoz­hatja. Mit kell tenni természeti kincse­ink megőrzésére? Ezt vizsgálta a Bajai Városvédő Egyesület, a városi tanacs és az Adukövizing által a Sugovica Szálló konferenciatermébe összehívott tanácskozás, melyen a környezetvéde­lem, a víz- és erdőgazdálkodás, vala­mint az idegenforgalom szakemberei vettek részt. Dr. Szentjóbi Szabó Tibor városvédő egyesületi elnök megnyitószavai után Vörös Béla, az Adukövizing folyam­szabályozási csoportvezetője és Schimdt Antal biológus ismertette a fennálló ökológiai viszonyokat, majd dr. Kemény A ttila levezető elnök mint­egy harminc résztvevőnek adta meg a szót. Barna György tanácselnök-helyettes az engedély nélküli építkezésekkel fog­lalkozott. Mint mondta, a jelenlegi, ál­datlan helyzet felszámolása meghalad­ja a tanács, de akár a vízügy és a tájvé­delmi körzet lehetőségeit is. Országos pénzügyi és jogszabályi háttérre van szükség. A továbbiakban amellett emelt szót, hogy módot kell teremteni az építkezésre — mely egyre erősebben jelentkező lakossági igény —, de szabá­lyozott, rendezési tervekkel alátámasz­tott keretek'között. — Keltsék életre a pusztuló szerem- lei Dunát — kérte a Baja melletti kis falu nevében Scheid/ Károly tanácsel­nök, míg dr. Richnovszky Andor kandi­dátus Gemencnek, Európa utolsó árté­ri erdőegyüttesének megőrzésére figyel­meztetett. Dr. Zsujfa István főiskolai tanár elmondta, hogy diákjaival évek óta végzi a környezet feltérképezését, hiszen a helyzet alapos feltárása lehet csak a jobbítás záloga. Kecskés János szererrflei horgászegyesületi elnök elke­seredetten vázolta a szeremlei Duna vigasztalan állapotát. Az átlagos víz­mélység — jóllehet, a horgászok a Nagy-Dunába való átfolyását megaka­dályozó gátat építettek — alig haladja meg az 1 métert. — Szó sincs róla, hogy a horgászok tennék tönkre a természe­tet — tiltakozott erélyesen dr. Sárközi István bajai elnök, kétezer sporttársa nevében. Három idegenforgalmi szakember — Ligeti Lászlóné (Expressz), Páhvai József (Pusztatourist), Simor Jánnsné (IBUSZ) —- a térség környezetbarát idegenforgalmi hasznosításának lehe tőségéiről és az eddigi eredményekről szólt. Szirmai József főiskolai tanár, aki 44 esztendeje vezet csónaktúrákat a gemenci holtágakban kérte, tegyék lehetővé az ifjúság számára a tiltott részek megközelítését. Éber András építészmérnök szót emelt Baja Víziváros jellegének erősíté­séért. A lehetőséget megteremti az új önkormányzati törvény, mely a telepü­léshatárokon belüli területeket a kö­zösség tulajdonába adja. A lakosságot be kell engedni az erdőbe, a rend ellen vétőket pedig szigorúan megbüntetni —javasolta. Véleményét osztotta Tigyi Zsuzsanna (Bácsterv) építészmérnök, a rendezési terv készítője, aki hangsú­lyozta, hogy Bajának a vízzel együtt és a vízből kell megélnie. A Kiskunsági Nemzeti Park képvise­letében Kákonyi Attila válaszéit a fel­vetett kérdésekre. €. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom