Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
2 • PETŐFI NÉPE 9 1990. június 2. Gorbacsov új típusú biztonsági egyezményt javasol ( Folytatás az l. o lila írói) a találkozótól. Bush elnök ugyanakkor megerősítette, hogy szovjet részről új elemekei hoztak' a német kérdésről folytatott tárgyalásokba. Az éjjeli órákban azonban amerikai részről lehűtötték a várakozásokat. A tájékoztatás szerint a Szovjetunió változatlanul ellenzi az egyesült Németország NATO- tagsagát, s megújította azt a korábbi javaslatát', hogy alakítsák ki az európai biztonság új kereteit a helsinki folyamat 35 országának bekapcsolásával, ülésezzék évente, államfői szinten, a „nagyobb európai tanács”, amely magában foglalja a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat is. Washington eílen/i, hogy a NATO katonai szerepét az EBÉÉ vegye át. Szó lehetett azonban a német hadsereg mindenképpen tervezett csökkentésének módozatáról. A The Washington Post szerint Hans-Dietrich Genscher bonni külügyminiszter múlt heti washingtoni látogatásán közölte: országa hajlandó elfogadni haderejének korlátozását, de nem külön, csak általános közép-európai keretben, jimely magában foglalja a Bénél ux-á Hantokat és Franciaországot is. A Nyugat e korlátozásokról a bécsi fórumon akar tárgyalni és esetleg csak azok későbbi szakaszában, hogy ne hátráltassák az első egyezmény idei megkötéséi. Az eddigi szovjet álláspont szerint a német haderőről a nagyhatalmak és a két német állam tárgyalásain kell megállapodni. Amerikai vélemények szerint az a bejelentés, hogy a szovjet és az amerikai külügyminisztert bízták meg a kérdés további vizsgálatával. önmagában nem jelent haladást. James Baker és Eduard Se- vardnadze június 5-én, a koppenhágai emberjogi tanácskozáson találkozik ismét, majd hír szerint június 22-én mindketten Berlinbe látogatnak. George Bush elnök pénteken, a félreértések elkerülése céljából, telefonon biztosította Helmut Kohl bonni kancellárt, hogy a német kérdéssel kapcsolatos amerikai álláspont nem változott. A csúcstalálkozó híreihez tartozik, hogy a Szovjetunió, kereskedelmi egyezmény hiányában, állítólag nem kívánja most aláírni az új, ötéves gabona vásárlási egyezményt. Legalábbis így értesült a The Wall Street Journal. A két ország keres- k edelmi egyezménye készen áll—írja a lap —, de annak aláírása egyelőre valószínűtlen, Washington ugyanis hiányolja azúj szovjet emig- rációs törvényt, amely a legnagyobb kedvezmény megadásának előfeltétele. Ám a Bush-kormányt belpolitikai okok arra késztetik, hogy a litván kérdés miatt ne fogadja el a meg- állapodást. A két államfő helyi idő szerint tegnap késő délután írta alá a Fehér Házban a csúcstalálkozó dokumentumait: különböző, már ismert fegyverzctkorlátozási megállapodásokat, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyezményeket. Bush és Gorbacsov szombaton a Camp David-i elnöki üdülőben, kötetlen körülmények közöt t folytatja megbeszéléseit, majd vasárnap közös sajtóértekezlettel ér véget a csúcstalálkozó. Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és polgármestert? A Belügyminisztérium Választási Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő-testületek tagjai és a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen kétezernél kevesebben érnek, s ezen falvak többségében csak kevés párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege, hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a választok annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet. A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 000-nél kevesebb lakosú városokban a képviselő-testület tagjait egyéni választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz. Egy-egy településen annyi választókerületet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselő-testületnek. A 100 000-nél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek, pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a mandátumok egyharmaiiából. Természetesen a nagyvárosokban más választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás, amelyen a független jelöltek is indulliatnak. Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi. kisebbségi jogok védelmére. Ezért, ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni vúi is/: »kerület, amelyben a kisebbségi csoportoknak esélyük van arra. hogy önkormányzati képviselőt válasszanak, akkor számukra legalább még egv választókerületet kell kialakítani. A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester a település széles hatáskörökkel felruházott első embere, aki megbízatását közvetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért elsősorban nekik is tartozik felelősséggel. Amennyiben a későbbiekben esetleg megrendülne a lakosság bizalma a polgármesterben, lehetőség van a visszahívására. Ennek kezdeményezéséhez azonban az adott település választópolgárai egyharmadának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a leadott érvényes szavazatok kétharmada kell. A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képviselői választásoknál alkalmazott módszei töl. Nem ajánloszelvényeket kell gyűjteni a jelölteknek, hanem ajánlóival aláírásokat. Az ajánlóívek az elképzelések szerint a tanácsok ügyfélszolgálati irodáján lesznek majd elhelyezve, a választópolgárok ott írhatják alá azt, amelyiken a szamukra szimpatikus jelölt neve szerepéi. Önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek ajánlott. Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken falugyűlésen is lehetőség lesz jelöltállításra. A polgármestcrjelölt-állitás, bár hasonló módon történik, de ez esetben a választópolgárok 5 százalékának ajánlására lesz szükség. Tóth Zoltán szólt arról is. hogy a választások tervezett időpontja szeptember 23-a. a második fordulót pedig október elején tartják meg. Annyi azonban, bizonyos, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását a szavazás napját megelőzően 60 nappal korábban, azonos napra kell kitűzni. Az első forduló költsége várhatóan mintegy 300, a másodiké pedig 130 millió forint. Végezetül a ' választási iroda vezetője elmondta, hogy a törvénytervezet a plakátháború korlátozására felhatalmazza a képviselő-testületeket, hogy rendeletét alkothatnak a plakátok elhelyezésének feltételeiről. FELMENTÉSEK A kormány csütörtöki ülésén dr. Kiss Elemért, a Minisztertanács hivatala elnökét tisztségéből — érdemei elismerése mellett, más munkakörbe kerülése miatt — május 31 -ei hatállyal felmentette. Az illetékes miniszterek kezdeményezése alapján Bogdán Tibor közigazgatási államtitkárt — érdemei elismerése mellett — május 29-ei hatállyal; Bárd Károly igazságügyminiszter-helyettest, Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettest — érdemeik elismerése mellett más munkakörbe kerülésük miatt — május 31 -ei hatállyal felmentette. A kormány egyidejűleg kezdeményezte a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökénél Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár — érdemeik elismerésével — május 31 -ei hatállyal történő felmentését; továbbá László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár tisztségéből saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — történő felmentését szintén május 31-ei hatállyal. A kormány érdemeik elismerése mellett május 31-ei hatállyal felmentette tisztségéből Tabajdi Csaba miniszterhelyettest, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma titkárságának vezetőjét, Lackó László belügyminiszter-helyettest, Illés Béla szociális és egészségügyi miniszterhelyettest, Bukta Lászlót, a volt Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettesét, Varga Sabján Lászlót, a Minisztertanács Hivatala elnökhelyettesét (május 28-ai hatállyal) és Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettest. KECSKEMÉT: Szövetkezeti vezetők és parlamenti képviselők párbeszéde a földről A felbolydult falvak megnyugtatása, a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében rendkívül sürgető a földtulajdon reformjának törvényi szabályozása, s még ennél is sürgetőbb a kormány agrárprogranjjának mielőbbi elkészítése és nyilvánosságra hozatala — hangsúlyozták pénteken Kecskeméten, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség elnökségének rendkívüli ülésén, amelyen a testület tagjai országgyűlési képviselőkkel vitatták meg e fontos kérdéssel kapcsolatos véleményüket. Mint rámutattak: bizonyos értetlenség és bizonytalanság forrása az is, hogy miként ezen a tanácskozáson is egyerteimüen kiderült, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége földtulajdon-reformra vonatkozó elképzelése közelebb áll egymáshoz és a szövetkezeti parasztsághoz is, mint a kormányzó párté a Független Kisgazdapártéhoz. A jelenlévő szövetkezeti vezetők e bonyolult helyzetben arra kérték az országgyűlési képviselőket, hogy a szövetkezeti tagság véleményének alapos megismerése nélkül ne alkossanak törvényt a földtulajdon’ reformjától. A képviselők arra biztatták a szövetkezeteket, hogy folytassák munkájukat, ne szakítsák meg a termelés folyamatosságát, ne féljenek a szükséges beruházásoktól, befektetésektől, hiszen a szövetkezetek szétverése sem a tagságnak, sem a pártoknak, sem az országnak nem lehet érdeke. (MTI) • • Ütemterv szerint halad a szovjet csapatkivonás Péntek reggel 8 óráig 196 szovjet katonavonat hagyta el Magyarország területét, pontosan annyi, amennyi az ütemtervben szerepel. Erről Keleti „ György ezredes, a HM szóvivője adott tájékoztatást az MTI érdeklődésére. Elmondta, hogy ezen kívül 11 személy- és 11 konténervonat is útnak indult. Ez utóbbiak a hazánkban tartózkodott szovjet katonákat, családtagjaikat, valamint ingóságukat szállították el. Az ütemterv szerint júniusban 116 szovjet katonaszerelvénynek kell elhagynia hazánk területét. A szovjet Déli Hadseregcsoport Parancsnoksága is tájékoztatta az MTl-t a csapatkivonás helyzetéről. Az adatok szerint eddig több mint 9000 személy (sorkatonák, tisztek és családtagjaik) hagyta el az országot. A különböző szállítmányokban összesen 2450 harci technikai eszközt vontak ki hazánkból, egyebek között több mint 320 harckocsit, 100 páncélozott szállító harcjárművet, 130 tüzérségi eszközt, több mint 1300 gépjárművet, 44 harci repülőgépet és 15 helikoptert. Folytatódtak az államtitkári meghallgatások Újabb közigazgatási állam- titkarjelölteket hallgatott meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága pénteki ülésén. Elsőként Gyurkovics Sándor kapott lehetőséget a bemutatkozásra és tervei felvázolására. A közlekedési és hírközlési tárca leendő közigazgatási államtitkára az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg doktorátusát 1959-ben. Azóta a közlekedés különböző területein jogászként dolgozik. Gyurkovics Sándor jó szakembergárdával, az eddiginél lényegesen kisebb létszámmal képzeli el az új minisztériumot, amelynek munkájára a jólszer- vezettség, a rend és a fegyelmezettség lesz jellemző. A továbbiakban Lőrincz Györgyöt, a leendő munkaügyi államtitkárt hallgatta meg a testület. Ajelölt elmondta, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jogi főosztályának vezetője, s mindössze negyvenéves. Elsősorban azért vállalta a megbízatást, mert már eddig is jelentős szerepet vállalt a munkajogi szabályozásban, s úgy véli, hasznos elgondolásai vannak a továbblépést illetően is. Aláhúzta: a Munkaügyi Minisztérium elveszti létalapjai, ha megmarad a hagyományos gyakorlat, s azt nem váltja fel a munkavállalók és munkáltatók közötti érdek- egyeztetés rendszere. Kérdésekre válaszolva ajelölt egyebek között elmondta, hogy rendkívül sürgős feladatnak tartja az új Munka Törvény- könyve elkészítését, a tervek szerint ezt már a jövő év elején a parlament elé terjesztik. Végül Aűth Henrik, az ipari és kereskedelmi államtitkári poszt várományosa számolt be röviden eddigi pályafutásáról és szakmai elképzeléseiről. Ajelölt 39 éves, 1976-ban végezte el a közgazdasági egyetemet. Tavaly lett miniszterhelyettes, az Ipari Minisztériumban. Úgy vélte: három hónap elegendő ahhoz, hogy a több tárca összevonásával felállítandó minisztérium működőképes legyen. Megítélése szerint tisztán funkcionális elvek alapján kellene a tárca szervezetét kialakítani, már csak azért is, mert az eddigi ágazati felépítés kedvezett a különböző lobbyknak. (MTI) Szeptember 23-ára tervezik a helyhatósági választásokat (Folytatás az 1. oldalról) Országgyűlés bizottsága elé kerülő előterjesztéseket. A kormány úgy határozott, hogy felkéri az Országgyűlést, hosszabbítsa meg ülésszakát a törvények megalkotása céljából. A Minisztertanács szándéka szerint a helyhatósági választásokat szeptember 23-án kell megtartani. A kormány tételesen áttekintette az előző kormány által létrehozott kormányszintű bizottságok, kollégiumok és tanácsok feladatait és összetételeit, határozatokat hozott ezek új miniszteri felügyeletére, egyesek fenntartására, mások átalakítására vagy megszüntetésére. Ennek során a Minisztertanács Gazdaságpolitikai Kollégiuma dr. Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét nevezte ki a Magyar Köztársaság képviselőjévé a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, és dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási minisztert nevezte ki a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság magyar társelnökévé. Megszüntették mai formájában a Bős—Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottságot, tudomásul vették a nemzetbiztonsági szolgálatok megszervezését végző bizottság megszűnését és megszüntették a választásokkal kapcsolatos szakértőbizottságot. Ugyancsak megszűnt a Miniszter- tanács Gazdasági Kollégiuma és Tanácsi Kollégiuma, valamint az Országos Vallásügyi Tanács. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ezentúl a munkaügyi miniszter képviseli a kormányt. A Minisztertanács — érdemeik elismerése mellett — 1990. június 1. napjával felmentette dr. Marto- nyi János reprivatizálási és dr. Sár- közy Tamás gazdasági deregulációs kormánybiztost, 1990. június 15-ei hatállyal pedig Szinetár Miklóst, az új Nemzeti Színház kormánybiztosát. Ezeket a kormánybiztosságokat egyúttal meg is szüntették. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés módosítsa az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi törvényerejű rendeletet. A tervezet szerint a jövőben a miniszterelnök helyett kijelölt miniszter felügyeli a titkosszolgálatok tevékenységét. A Minisztertanács egyúttal kinevezte Nagy Lajost a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának főigazgatójává, dr. Dercze Istvánt a Magyar Köztársaság Információs Hivatalának főigazgatójává. A Minisztertanács áttekintette a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó rendeleteket. Úgy foglalt állást, hogy a jövőben csak különösen indokolt esetben célszerű a korábbi jogszabályok nyújtotta lehetőségekkel élni. Áz alkalmazás során előforduló problémák ugyanakkor nem tesznek szükségessé azonnali intézkedést. A kormány elrendelte, hogy készüljön részletes elemzés az 1987 és 1989 között engedélyezett korengedményes nyugdíjazásokról. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy a testület állapítsa meg a miniszterek és a kormányfő illetményét. A Minisztertanács saját hatáskörében június 1-jei hatállyal az államtitkárok személyi alapbérét bruttó 55 800 forintra, a helyettes államtitkárokét bruttó 52 000 forintra emelte. A kormány határozott arról is, hogy az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium feladatkörébe tartozzék. A Minisztertanács dr. Hárshegyi Frigyest kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesévé, és több más személyi döntést hozott. (MTI) Megnyílt az ünnepi könyvhét (Folytatás az 1. oldalról) rosodó, agyonhajszolt, szorongásokkal és gondokkal teli életünkben az olvasás nélkülözhetetlen, még ha a napi megélhetési gondok, a túlmunkák miatti hajsza miatt esetenként annyira elfáradunk, hogy szinte nincs erőnk és kedvünk a könyvet kézbe venni — mondta. Az idei könyvhét eseményeire rátérve, optimizmusának adott hangot, hogy két kötet kivételével valamennyi könyv időben elkészült. Göncz Árpád, mint olvasó — tekintve, hogy nem tagja a végrehajtó hatalomnak — a kormányzat feladatának nevezte, hogy törölje el a kultúra központi közvetlen irányítását. Az ízlésterrort elutasítva leszögezte: mindenkinek joga van megválasztani, mit kíván olvasni, s hozzátette, hogy az igazán jó könyv mindenkinek szól. A kormányzattól az állami könyvkiadás támogatását kérte, mert a kiadványok csökkenésének okát az ország jelenlegi gazdasági helyzetében látja. Sok múlik a szervezésen is, hogy végre összefogjanak a kiadók, a könyv- terjesztők és a nyomdák. Az állam a mecenatúráról, a magyar irodalom támogatásáról nem mondhat le, éppúgy köteles gondoskodni a szellemi értékek életre hozataláról, mint a nép élelmezéséről — mondta végezetül. Az ünnepi könyvhéten az Állami Könyvterjesztő Vállalat 52 könyvsátrat állított fel. Az ÁKV sátrai a Vörösmarty tér mellett, ezúttal a Vigadó utcában és a Duna-korzón is helyet kaptak. A könyvünnepen a terjesztő vállalatok ezúttal is számos író-olvasó találkozót, dedikálást szerveznek a könyvüzletekben, illetve sátraknál. (MTI) Megyei vagyonvédelmi igazgatóság alakult (Folytatás az I. oldalról) ügyelje a magyar államnak átadandó volt szovjet laktanyákat. A megyében meglehetősen sok, ösz- szesen 41 szovjet katonai objektum őrzését kell majd folyamatosan megszervezni. A megalakult vagyonvédelmi igazgatóság hatásköre a megye valamennyi szovjet katonai objektumára kiterjed. S hogy félreértés ne essék, a költségeket központi alapból fedezik. Az új testület ülésén elmondták, ha szükséges lesz, tiltó táblákat helyeznek el a helyszíneken. Fontos tudni: a vagyonvédelmi igazgatóság szoros kapcsolatot tart a rendőrséggel, a honvédséggel, a Köjállal. S ami a legfontosabb: kérik a lakosság segítségét ehhez a munkához, hiszen mindannyiunk érdeke a közös vagyon megőrzése! R. M. A/f eglepe- -LV-Héssel értesültünk arról, hogy ‘Románia közös román -magyar tervezetként kívánja benyújtani a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó javaslatát Koppenhágában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő 35 ország szakértőinek kedden kezdődő, az európai helyzet emberi dimenzióival foglalkozó koppenhágai tanácskozásán — mondotta Szelei Gyula, a Külügyminisztérium illetékese az MTI munkatársának érdeklődésére.- Április végén szóbeli tájékoztatást kaptunk ugyan, hogy készül egy ilyen javaslat, ám e dokumentum — többszöri érdeklődés után — csak e hét elején érkezett meg a Külügyminisztériumba, a delegáció vezetőjéhez. Később a sajtóból értesültünk arról, hogy ezt közös javaslatnak szánják mondotta. — Tudomásunk szerint egyébként e román indítványt a többi részt vevő országhoz már korábban eljuttatták. Ugyanakkor Magyarország is kidolgozott egy javaslatot, amelyet — a diplomáciai szokásoknak megfelelően — elküldtünk az érintett államoknak, hiszen véleményünk szerint az lenne a kívánatos, ha a dán fővárosban minél több ország nyújtana be egy közös javaslatot a nemzeti kisebbségek témájában. Indítványunkra Bukarest még nem reagált, holott több államtól már megérkezett a kedvező válasz. — A román és a magyar álláspont között alapvető különbség van. Szomszédaink indítványa deklaratív jellegű elemeket tartalmaz; a kisebbségek állammal szembeni kötelezettségeire helyezi a hangsúlyt. A magyar megoldás ugyanakkor gyakorlatias, az állam kisebbségekkel szembeni kötelezettségeivel, illetve támogatásukkal foglalkozik. Az elképzelések szerint e javaslatokat kétoldalú megbeszélés keretében még összevetik Koppenhágában. A közös fellépést azonban nehezítik a kisebbségek elleni diszkriminációs lépések, mint például a legutóbbi román tanügyi rendelet. Szelei Gyula ennek kapcsán hozzátette: december végén hazánk egy átfogó javaslatcsomagot tett le a román vezetés asztalára, amely — egyebek között — a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmaz elképzeléseket, ám erre mind a mai napig nem kapott választ a Külügyminisztérium. (MTI) Magyar cáfolat .-Cl
