Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-14 / 138. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. június 14. Megszűnik Berlin megosztottsága ■ Folytatás az I. oldalról) Egy NDK-illctckes elmondása szerint a betonfal teljes és végleges lebontása nyomán 72 útvonalon indulhat meg újra a közlekedés Kelet- és Nyugat-Berlin között. Ezek közül július 1 -jéig összesen 39 átkelési lehetőséget nyitnak meg, amelyek előbb csak a gyalogosok és kerékpárosok. később a gépjárművek számára is használhatók lesznek. Wolfgang Nagel szenátor egyébként megerősítette a szenátus véleményét, miszerint „a fal eltüntetésére egyetlen fityinget sem szabad áldozni. Amennyiben szükségessé válik. úgy az okozati elv alapján a fal felépítéséért felelős NSZEP utódjának, a DSZP-nek kell állnia a lebontással járó költségeket.” A közlekedési útvonalak helyreállítása illetékesek szerint mintegy 200 millió nyugatnémet márkába fog kerülni. Ehhez természetesen a szenátus is hozzájárul, az idén 50 millió márkát utal ki erre a célra. A nekivesel- kedés láttán szerdán további 26 ponton kezdődött meg a bontás — bizonyosra vehető, hogy a nagyvárost kettéosztó, a Honecker-féle vezetés által „antifasiszta védőfalnak” nevezett betonépítmény nem fogja megérni harmincadik „születésnapját”, 1991. augusztus 13-át. Magyar—belga külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) A nap további részében Magyarország nevezetességeivel ismerkedett Baldvin király és Fabiola királyné. Sétát tettek a várbeli Halászbástyán, megtekintették a Mátyás-templomot, majd a koronázási ékszereket őrző Nemzeti Múzeumot. Délután a Dunakanyar volt az úti cél, Esztergom látványosságaival. Amíg az uralkodói pár Magyarország nevezetességeivel ismerkedett, a kíséretükben levő külügyminiszter magyar partnerével tárgyalt a Külügyminisztérium épületében. A megbeszélés eredményéről Mark Eyskens sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy Jeszenszky Gézával fejlődőnek Ítélték a kétoldalú kapcsolatokat. Annál is inkább fontos feladat az együttműködés további bővítése, mert Belgium és Magyarország hasonló adottságokkal rendelkezik, s együtt kell munkálkodniuk egy olyan békés, stabil Európa érdekében, ahol a kis országok is hallathatják szavukat. Nem született kedvező eredmény hazánk számára a vízumkényszer ügyében. Mark Eyskens szerint az eltörlés közös piaci konszenzust igényel, ebben a „tizenkettek” között nincs nézetazonosság. A belga vezetés könnyítésként lehetővé tette, hogy magyar turisták részére a budapesti nagykövetség adja ki a vízumot, s csoportos utazás esetén az igen magas összeget is csökkentik. Tudatában vannak annak, hogy indokolt a vízumkényszer eltörlése mondta —, hiszen az elmúlt évben 30 ezer vízumot adott ki a nagykövetség. A külügyminiszteri találkozón napirendre került a kereskedelmi kapcsolat is, amelyről úgy vélekedtek, hogy nem kielégítő. Ezt jelzi az is, hogy Belgium az elmúlt évben csupán 7 milliárd franknyi árut exportált Magyarországra, s hasonlóan alakult az import volumene is. Mark Eyskens ennek okát azzal magyarázta, hogy Magyarország krónikus devizahiánnyal küszködik. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek nyomán változás érhető el — vélekedett, s hozzátette: az EGK Belgium támogatásával egymilliárd dollár értékű támogatási alapot hozott létre, amelyből 400 milliót már meg is kapott Magyarország. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését szolgálja az ipari együttműködés elősegítése is. Megállapodás született arról, hogy a külügyminiszter hazatérve felhívja a belga gyárosok figyelmét Magyarországra, mint egy óriási piac, a középeurópai országok bejáratának kapujára. Ugyancsak terítékre került a kisebbségek ügye. A belga külügyminiszter részletesen elemezte azt a módszert, amellyel Belgium ezt a kérdést jórészt megoldotta. Rámutatott a konfliktus- megelőzés jelentőségére. Megjegyezte: a határmódosításokat tekintve elkerülhetetlen a történelemben a „hegek” keletkezése. Éppen ezért elsősorban kulturális autonómiát kell kialakítani, ily módon is enyhítve a több nemzetiség együttéléséből adódó nehézségeken, ígéretet tett arra, hogy az e területen szerzett belga tapasztalatokat magyar kollégái rendelkezésére bocsátja. Viszonylagos nyugalom Kirgíziában Viszonylagos nyugalomban telt el a szerdára virradó éjszaka a kirgíziai Os városban és környékén, ahol a június 4. óta tartó nemzetiségi zavargások száznegyvennyolc halálos áldozatot követeltek. A kirgiz belügyminisztérium szerdai, a TASZSZ által idézett közlése szerint valamelyest stabilizálódott a helyzet, a térségben az üzemek többsége működik, az üzletek kinyitottak. A jelentés beszámolt arról is, hogy Kirgizia fővárosában, Frunzében „normális a helyzet”. BUKAREST Összecsapás rendőrök és tüntetők között (Folytatás a: I. oldalról) Kora délután kezdődött az összecsapás a rendőri alakulatok és a tüntetők között. Előbb a karhatalmisták 10-12 személyt őrizetbe vettek, ám újabb diákcsoportok érkeztek és tömegverekedés kezdődött. A fiatalok kövekkel támadtak a rendfenntartó alakulatok tagjaira. A rendőri egységek riasztólövésekei adtak le, de a felháborodott tömeg nem oszlott szét. Többórás csata zajlott le a főváros szívében. A diákok benzines palackokkal felgyújtották a főbb utcákat lezáró teherautókat, autóbuszokat és rendőrautókat, majd behatoltak a térre és „visszafoglalták” azt. Követelésükre szabadon engedték Marian Muntéanut, az egyetemi diákliga vezetőjét, akit a reggeli órákban hurcoltak el a rendőrök. A fiatalok ellepték az egyetem épületeit és újból kinyitották az első emeleti balkon ajtaját. Rögtönzött nagygyűlés kezdődött. Marian Muntca- nu szónokolt, akt a brutálisnak nevezett rendőri akcióért a kormányt tette felelőssé. Általános sztrájkot jelentett lie az egyetemi fiatalok részéről — nem látogatják az előadásokat és vizsgákat mindaddig, amíg a rendőri beavatkozásért vétkeseket nem vonják felelősségre. Közben megmozdult a román főváros politikai gépezete is. A Nemzeti Liberális Párt nyilatkozatot adott ki, s elítélte a rendőri akciót, az Egyetem tériek szétverését, a rendőrök behatolását az egyetem épületeibe, diákok letartóztatását. A tiltakozás eredményesnek bizonyult, mert a délutáni órákban visszavonták a térről és a környező utcákból a rendőri és katonai egységeket. Ugyanakkor a televízióban — megszakítva a labdarúgó-világbajnokság közvetítését — Románia elnökének felhívását olvasták be. Iliescu megbékélésre, nyugalomra hívott fel. Arra kérte a lakosságot, hogy álljon a rendőri és katonai egységek oldalára, segítse őket törvényes akciójukban. Egy másik felhívás arra buzdította a bukarestieket, hogy vonuljanak a Victoria térre és a televízió székháza elé. Mint közölték, erre azért van szükség, hogy „megvédjék a hatalmat” — a kormány székházát és a tájékoztatási központot, a televízió épületét, ahol továbbra is tankok és katonai járművek vannak. A feszült állapot tovább tart. Az Egyetem téren több ezer felháborodott tüntető tartózkodik. a televízió pedig a törvényesség betartására vonatkozó felhívásokat ismétli. Az esti órákban a tüntető tömeg a kormányszékház elé vonult. Tüntetett a kormány ellen, Iliescu távozását követelte. A Victoria téren erős védelmi egység sorakozott fel, de a demonstráció viszonylag rendben zajlott le, összetűzésekre nem került sor. Később a tüntetők behatoltak a televízió udvarára és székházába. A televízió épületénél kisebb összecsapások történtek. A tévé dolgozói közül többeket bántalmaztak. A fejlemények hatására katonai helikopterek jelentek meg a televízió székháza felett. Egyelőre közvetlen katonai vagy rendőri beavatkozás nem történt. A televízióban helyi idő szerint 20 óra 21 perckor közölték: mivel ostrom alatt van a székház, megszakítják az adást. Koreában nehezebb lesz az egyesítés A phenjani vezetés meghatározatlan időre elhalasztotta a két Korea közötti tárgyalások újrakezdését. A hírt szerdán hozták nyilvánosságra. Ez a lépés nyilván válaszként született Ro Te Vu dél-koreai államfő és Mihail Gorbacsov minapi San Francisco-i megbeszélésére: a találkozó igen kínosan érintette a phenjani vezetést, amely mindeddig egyik legmegbízhatóbb szövetségeseként tekintett Moszkvára. A szöuli illetékeseknek küldött mostani phenjani üzenet mindenesetre máris úgy értékelte Ro Te Vu és Gorbacsov megbeszélését, hogy az „nagy csalódást okozott a két Korea egyesítését kívánóknak". Hadüzenet a kínai alvilágnak Vang Feng kínai közbiztonsági miniszter bejelentette, hogy a központi kormány döntése értelmében több hónapra terjedő, országos hadjáratot indítanak a szervezett alvilág ellen. A hadjárat elsőrendű célja, hogy megszabadítsák a társadalmat azoktól a bűnöző elemektől, akik rabolnak, gyilkolnak. gyújtogatnak, robbantásokat hajtanak végre és immár súlyos mértékben veszélyeztetik a társadalom rendjét és biztonságát. A kínai miniszter nyilatkozatából kiderül, hogy a rendőrség több évtizedes bűnüldöző tevékenységének vitathatatlan sikere ellenére is a nagyvárosokban —- de vidéken is — olyan szervezett bandák működnek, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a hongkongi alvilág félelmetes bandáihoz. Egy-egy maffiacsoport több száz bűnözőt foglal magába, és tevékenysége kiterjed a társadalmi és a gazdasági élet szinte minden területére. A hongkongi mintára megszervezett kínai alvilág valósággal terrorizálja a nagyvárosok es a vidéki központok békés lakosait. A gengszterek attól sem riadnak vissza, hogy gyilkosságokkal és robbantásokkal felemlítsék meg a rendőröket. Az utóbbi időkben különösen elterjedt Kínában a nők és gyermekek elrablása és „szabadpiacon” való értékesítése. Gyakori a bank- és a postarablás, és a vonatokon vagy hajókon utazó emberek kirablása. Megfigyelők a most bejelentett országos hadjárat kapcsán emlékeztetnek rá, hogy hasonló akciót bonyolítottak le Kínában a nyolcvanas évek elején, amikor is sikerült felszámolni több száz bandát és letartóztatni több ezer bűnözőt, akik közül ezret halálra ítéltek és kivégeztek. REFORMOK — MÉG MINDIG CSAK PAPÍRON Új gazdasági koncepció Moszkvában A gazdasági reform radikalizálásnak legfőbb intézkedéseit nem lehet most ir ár tovább halogatni. Az emberek türelme, a törvényhozás és a kormány iránti bizalom, a két testület hitele gyakorlatilag kimerült - jelentette ki Alekszej Bojko. A szovjet népi küldött szerdán a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában beszélt a szabályozott piac- gazdaság bevezetésére vonatkozó kor- 1 manvprogram feletti vitában. A vi ta első fordulója után a törvényhozás több bizottsága foglalkozott a programmal, ízekre szedve annak egyes elemeit. A bizottsági munka eredményeiről, a bizottságok által megfogalmazott javaslatok sokaságáról Alekszej Bojko adott összefoglalót a szerdai ülésen. A jelek szerint „túléli” a Rizskov- kormány a május 24-én előterjesztett refoTnprogram nyomán támadt vihart. A vita és a bizottsági munka azt mutatja, hogy a többség elvileg jóváhagyja az új gazdasági koncepciót. A legfőbb aggodalom ezzel kapcsolatban a kompenzációs mechanizmus megfelelő kiépítése, hogy a lehető legel- viselhetőbbé tegyék a lakosságra háruló terheket. A kormányt megbízzák, hogy szeptember 1 -jéig terjessze elő a szabályozott piacgazdaság szerkezetének és mechanizmusának még ez évben való kiépítése konkrét programját. Intézkedéseket szorgalmaznak a bizottságok a fogyasztói piac stabilizálására. A Szovjetunió elnökének javasolják, hogy vagy adjon ki rendeletet, vagy a kormányt bízza meg olyan határozat meghozatalával, amely a reform elősegítésére korábban elfogadott sok törvény végrehajtását szabályozná július l-jétől. A módosított legfelsőbb tanácsi határozat kapcsán megjegyezte, hogy a törvényhozáshoz érkezett levelek, táviratok tanúsága szerint a közvélemény támogatja a kenyér és más pékáruk árának emelését, még a tervezett mértékben is. Ugyanakkor az általa előterjesztett dokumentumváltozatból kihagyták az áremelés bevezetésének időpontját. (Rizs- kov még július 1-jét javasolta.) A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Kisgazdaötlet a csendőrség felállításáról... „Koncepció kialakítása egy, a hajdani csendőrség közbiztonsági feladatait ellátó szervezet létrehozásáról” —- egyebek közt ez a napirend szerepelt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szerdai ülésének napirendjén. Balogh György (FKgP), a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a kisgazda- párt egyes vidéki szervezeteiben merült fel a gondolat a csendőrség felállításáról. Mint mondta, másként kell fellépni a közrend érdekében a tanyán, mint a fővárosban. Nosztalgiával szólt arról az időszakról, amikor a kakastollas csendőr puszta megjelenése már tekintélyt parancsolt. Borz Miklós (FKgP) csatlakozott e véleményhez, megemlítve azt is, hogy ő a Ludovika elvégzése után két évig csendőr volt. Mielőtt azonban e témában jobban elmerültek volna a képviselők, Király Béla (független) és Wachsler Tamás (Fidesz) javaslatára a bizottság levette napirendjéről ezt a témát. Annus Antal vezérőrnagy, a HM közigazgatási államtitkára a szovjet csapatkivonás helyzetéről adott részletes tájékoztatást a képviselőknek. Mint mondta, miközben a szovjet katonákat hazaszállító szerelvények az ütemtervnek megfelelően hagyják el Magyarország területét, a gazdasági, pénzügyi elszámolásban komoly ellentétek vannak. A Szovjetunió 50 milliárd forintos kártérítési igényt nyújtott be az általa épített létesítményekért. Ezt az igényt a magyar fél azonban nem ismeri el, mert a szovjet beruházások nagy többsége engedély nélkül épült, jó részük csak katonai célokra hasznosítható objektum. Annus Antal arról is beszámolt, hogy a szovjetek az általuk épített ingatlanok egy részét apportként vegyes vállalatokba kívánják bevinni. Ezzel kapcsolatban a magyar kormány hamarosan kialakítja állásfoglalását. Szólt arról is, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter felvetette szovjet kollégájának a csapat- kivonás meggyorsítását, ám erre nemleges válaszd kapott Jazov tábornoktól. A bizottság nem fogadta el a legfőbb ügyész jelentését, amely Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter lakásügyeit, illetve a kaszópusztai vadászterület létrehozásában játszott szerepét vizsgálta. A kilencoldalas jelentés megállapítja, hogy az Országgyűlés a köztársaság kikiáltása alkalmával közkegyelmet hirdetett, így ha Czinegéről bebizonyosodna, hogy bűnrészes hűtlen kezelésben, illetve hivatali visszaélésben, jogilag akkor sem lehetne elmarasztalni. Az ülés során vita alakult ki, hogy a jövőben legyen-e honvédelmi nevelés az iskolákban, s azt milyen tartalommal kellene megtölteni. Borz Miklós (FKgP) azt javasolta, hogy már az általános iskolai tornaórákon alaki foglalkozásokat kellene tartani, hogy a gyerekek mielőbb megtanulják a katonás fegyelmet. Ez ellen Horváth Lajos (MDF), Szabó Miklós (SZDSZ) és Páris András (SZDSZ) is tiltakozott. Lényegében azt fogalmazták meg, hogy nem szabad az iskolákra rákényszeríteni a honvédelmi nevelést. (MTI) Készül a média-törvénytervezet A sajtó-, média- és az adatvédelmi törvény előkészületeiről, valamint a televízió- és rádióműsorok sugárzására alkalmas frekvenciákról hallgatott meg tájékoztatót szerdán az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottsága. Molnár Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium képviseletében elmondta, hogy 1989 elejétől ez év márciusáig dolgozott egy kodifikációs bizottság a sajtó-, illetve a médiatörvény tervezetének előkészítésén. A munkába bevonták a szakma és az illetékes intézmények szakértőit is. A törvénytervezetek megfelelő pontosítás után, várhatóan októberben kerülnek a kormány elé. A sajtótörvény általános alapelvként kimondaná — egyebek között —, hogy a sajtószabadság mindenkit megillető alapvető szabadságjog, és sajtóterméket cenzúrázni nem szabad. Rendelkezne a sajtómonopóliumok kialakulásának tilalmáról, a személyiség, illetve az újságírók és az informátorok védelméről. Szabályozná a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó adatokat, valamint a sajtójogi felelősség kérdéseit. Külön fejezetet szentel a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának, ez a rész rögzítené, hogy a három intézmény vagyonának többségi hányada állami tulajdon, illetőleg az MR, az MTV és az MTI vagyonának résztulajdonosa nem lehet külföldi személy vagy jogi személy. A nemzeti tömegtájékoztatási eszközök működéséről, valamint az egyéb televíziókról és rádiókról külön médiatörvény készül majd. Molnár Zoltán elmondta; a parlamentnek meg kell majd határoznia, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió hány csatornát köteles működtetni (a tervezetben három, illetve kettő szerepel), a médiatörvény szabályozná a rádió és a televízió reklámtevékenységét. Meghatározná, hogy az MTV és az M R felügyeletét rádió-, illetve televízióbizottság, az MTI-ét pedig a parlament illetékes bizottsága látja el. A bizottságok ellenőriznék, hogy a médiumok'tevékenysége megfelel-e a sajtó- és médiatörvénynek, véleményeznek az intézmények hosszú távú fejlesztési koncepcióját, ugyanakkor nem avatkozhatnak bele napi tevékenységükbe. A tervezet szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét, valamint az MTI vezér- igazgatóját az illetékes bizottságok javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, öt évre. Lényeges elemnek tekinthető, hogy az Országgyűlés által meghatározott tömegkommunikációs bizottság döntene a frekvenciák felosztásáról, foglalkozna a frekvenciagazdálkodással. Balázsi Tibor (MDF), az albizottság vezetője arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a kormánytól kapott információ szerint július 15-éig kívánják.'kitvijvezni' a .Magyar Televízió elnökét, s felállítani a Telgyízióbizotiságot. Prepeliczáy István ífFRgP) felvetetté: a leendő elnököt még kinevezése előtt hallgassa meg az albizottság. Haraszti Miklós (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy a televízióbizottságot még az elnök kinevezése előtt kellene felállítani. Az ülésen Molnár Péter (Fidesz) azon véleményének adott hangot, hogy a nemzeti médiumok vezetőit ideiglenes jelleggel nevezzék ki, s a végleges kinevezésekre csak a sajtó- és a médiatörvény elfogadása után kerüljön sor. Allamtitkárjelöltek Délmagyarország Lap- és Könyvkiadó Kft. A nizzai Nice-Pressc-Invcst és a Délmagyarország Újságíró Egyesület képviselője, valamint a Délmagyarország szegedi városi napilap újságíró munkatársai szerdán Szegeden társasági szerződést írtak alá a lap- és könyvkiadó kft. alapítására. A Csongrád Megyei Bíróság már korábban nyilvántartásba vette a Délmagyarország Újságíró Egyesületet, amelyet a szerkesztőségben dolgozó magánszemélyek közös elhatározással alapítottak. Az egyesülés célja Magyarország, főként pedig Dél-Alföld, s ezen belül is Szeged gazdasági-szellemi fejlődésének segítése a tömegkommunikáció sajátos eszközeivel. Még áprilisban, a laptulajdonos MSZP egyetértésével, született megállapodás az újságíró-egyesület és a nizzai székhelyű részvénytársaság között arról, hogy a Délmagyarországot közösen létrehozandó, vegyes tulajdonú kft. keretében adják ki. Megegyeztek a kifizetendő árban és a lapeladás módjában is. A kft. azzal a szándékkal alakult meg. hogy megvásárolja a városi napilapot eddigi tulajdonosától, s a korszerű követelményeknek megfelelő újságot állítson elő. Mivel időközben az MSZP a nemzet javára lemondott a vidéki napilapokról, a kft. kész arra, hogy a parlament által majdan kijelölt tulajdonostól vásárolja meg a Délmagyarországot. (MTI) Az Országgyűlés illetékes bizottságai szerdai ülésnapjukon újabb közigazgatási államtitkárjelölteket hallgattak meg, s ezzel teljes lett a tárcák felső vezetésének köre. A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság, amely ezúttal Békési László (MSZP) elnökletével tartotta ülését. Király Pétert, a Pénzügyminisztérium ál- lamtitkáijelöltjét ismerhette meg. A 37 éves közgazdász az egyetem elvégzése óta folyamatosan a Pénzügyminisztériumban dolgozik, szinte valamennyi szakmai lépcsőfokot végigjárt, most főosztályvezetői székét cseréli fel az államtitkárira. A gazdasági bizottság ülésének színhelye ezúttal a Földművelésügyi Minisztérium tanácsterme volt, olyannyira felélénkült a bizottsági élet, hogy ennek a testületnek már nem jutott hely a Parlamentben. Elsőként Szabó Iván (MDF) személyében új elnököt választottak, hiszen Bőd Péter Ákosnak miniszteri kinevezése miatt le kellett mondani erről a posztról. A bizottság meghallgatta Mándv Endrét, akit a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkári posztjára szemeltek ki. A jelölt 57 éves jogász, ugyanennél a tárcánál jelenleg főosztályvezető-helyettes, s egyúttal - mintegy másfél évtizede a jogi osztály vezetője. A megyei tanács vb napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) Szakszövetkezet elnöke, valamint Katona József, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének nyugalmazott, tudományos igazgató- helyettese. S végül a Népek Barátságáért megyei díjat Baja Város Tanácsának, továbbá Dieter Krohn úrnak, a Neubrandenburgi Meliorációs Kombinát Szakiskolája igazgatójának ítélte oda a végrehajtó bizottság. A barátsági díjat a X. Dunamenti Folklórfesztivál alkalmából adják át. Hozzájárult a testület több helyi vb-titkár felmentéséhez, illetve vb- titkárt jelölt Harta községbe Fábián Sándor, Dunatetétlenre pedig Németh Miklós személyében. Ezt követően határozatot hozott a Megyei Idegenforgalmi Hivatal átszervezéséről, s létrehozta 1990. július 1-jei határnappal — a Pusztatourist Bács-Kiskun Megyei Idegenforgalmi Vállalatot, mely részvénytársasági formában működik majd. A végrehajtó bizottság feleslegesnek tartja a Bács-Kiskun Megyei Rendező Iroda további működését, ezért azt 1990. június 30- ával megszüntette. A megyei tanács 1989-ben megvásárolta a Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi ifjúsági építőtáborát, melyet tanácsi támogatással szakosított szociális otthonná alakítanak át. A végrehajtó bizottság felhatalmazta Ga- borják József tanácselnököt az engedélyokirat aláírására. Az ülésen úgy döntöttek: javasolják a megyei tanácsnak, 7 millió forint törzstőkével lépjen be a Dá- vod-püspökpusztai Gyógyfürdő fejlesztésére létrehozandó gazdasági társaságba oly módon, hogy az összeg felét az idén, másik felét jövőre biztosítsa, a megyei tartalék terhére. Ugyancsak a tartalékból félmillió forintot szavaztak meg a katymári szociális otthon szennyvízkibocsátó rendszerének megvalósítására. Supka Magdolna Tóth Menyhért festőművészről írt monográfiájának kiadásához 600 ezer, az Alföldi Megyék Szövetsége„Híd’’-gyűjtemény című antológiájának megjelentetéséhez 160 ezer forinttal járul hozzá a megye. Végezetül, másfél millió forintos támogatási alapot hozott létre a testület, a crossbar-központokra kapcsolt községek telefax-készülékekkel való ellátására. Egyelőre 42 község jöhet szóba. A megyei alap a költségek 50 százalékát fedezi, településenként 60 ezer forintos támogatással, a költség másik felét' helyi erőforrásokból kell előteremteni. Az ezzel kapcsolatos igényfelmérést még e hónap 20-áig kell végezni. Rapi Miklós
