Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-25 / 121. szám
1990. május 25. • PETŐFI NÉPE • 5 HALÁLOS MÉHCSÍPÉSEK Hogyan halt meg Cseri Béla Matkón? — Annyi mindent beszélnek itt az emberek ... — állítja Gyuri bá , az idős gazdálkodó, s hamiskásan csillan a szeme. — Aztán ki tudja pontosan, mi az igazság a Cseri Béla haláláról? Én ugyan nem, hisz ott se voltam . . . Bizony, kevesen tudják, mi történt Matkón a múlt pénteken, amikor az a tragikus haláleset bekövetkezett. A Cseri Béláé, akit egyébként mindenki ismert a környéken. Alkalmi munkás volt. Itt is, ott is megfordult, napszámot kapott dologidőben. Ha keresett egy kis pénzt — úgy mondják —, italt vett belőle rögtön. Tehette, az anyja halála óta egyedül élt, asz- szony nem „vigyázta” a 39 éves férfit. Van, aki tudni véli azt is: epilepsziás volt. Egy alkalommal még az anyját is összemarta, mentőt kellett hívni a téeszirodáról. Mint a múlt pénteken. De akkor már hiába jött a rohamkocsi. Bélán már nem segíthetett. . . Méhek marták agyon — így a pletyka —, a Nagy Mihály méhei. Talán még mindig élne, ha előbb hívnak segítséget hozzá a téeszből, ha nem hagyják magatehetetlenül vergődni. Ilyesféléket beszélnek most az emberek Matkón — s erre legyint bölcsen Gyuri bá’: csak fecsegjen a sok jól informált, lármás vénasszony . . . A rendőrségen is megmosolyogják a hallottakat. „Bizony, hogy nem egészen így történt” — mondja a nyömozótiszt, és máris sorolja a tényeket: — Való igaz, hogy Cseri Béla munkát kapott pénteken a Nagy Mihályék portáján. A gazda ugyan nem volt otthon, de névrokona, a szintén méhészkedő Nagy József a tanyán tartózkodott. O vette észre, hogy egy méhraj kiszökött és egy barackfán telepedtek meg. Nagy József védőruhát vett, tette volna a dolgát, de a napszámos — jóllehet, nem kérte — mindenáron segíteni akart. Cseri Béla nem öltözött be. Az állatok némelyike a nyakán megcsípte, s a méhész csak arra figyelt fel, hogy segítőtársa lecsúszik a fáról. Vitték a házba, ott megpihent, de egyre sápadtabb lett. Nagy József beültette a kocsijába és szaladtak a téeszközpont- ba. Onnan azonnal hívták a mentőt, amely rövidesen meg is érkezett. A portás, R. Horváth István szólt a rohamkocsiért. Úgy mondja: a Béla már nem volt magánál, amikor kihúzták a Ladából. — Szörnyű volt nézni, ahogy a MÁJUS 27-ÉTŐL r Uj vasúti menetrend (Tudósítónktól) A MÁV új menetrendje más európai vas- utakéval együtt 1990. május 27- étől, vasárnaptól 1991. június 1-jéig lesz érvényben. A MÁV Szegedi Igazgatósága területén az 1990/91. évi menetrendben több változás található. Nemzetközi forgalomban új AVA- LA expressz közlekedik Budapest—Belgrád között, a vonattal közvetlen Athénba menő kocsi is közlekedik. Ezzel összefüggésben Budapest—Kiskunhalas között a jelenlegi Puskin vonat budapesti vonatrésze megszűnik. Belföldi forgalomban az utasszám csökkenése, az utóbbi időben fokozódó kedvezőtlen gazdasági körülmények és az állami támogatás további csökkenése miatt a MÁV kénytelen a személyszállító vonatok eddigi kínálatát kismértékben, mintegy 3 százalékkal csökkenteni. Az adott körülmények miatt el kellett halasztani a városközi összeköttetések színvonalának fejlesztésére tervezett intézkedéseket és ezen belül a legnagyobb forgalmi viszonylatokban az Inter City-hálózat fokozatos kialakításának megkezdését is. A gazdasági megfontolásokra épülő kényszerű menetrendi intézkedések a MÁV hálózatán összesen mintegy 300 vonatot érintenek, ezek a Hivatalos menetrendkönyvben „Külön rendeletre” megjegyzéssel vannak feltüntetve. Ennek ellenére Szeged és Budapest között tovább javították az összeköttetést. Vasárnaptól új gyorsvonatpár közlekedik, amely Budapest Nyugati pályaudvarról 8.15-kor indul és Kecskemétre 9.44, majd Szegedre 10.52-kor érkezik, vissza Szegedről 15.15-kor indul és Kecskemétre 16.23-kor, majd a fővárosba 17.50-kor érkezik. Megváltozik a Napfény expressz indulási ideje: Szegedről 6.23-kor (Kecskemétről 7.24-kor)ésvisz- sza a Nyugati pályaudvarról 16.25- kor (Kecskemétről 17.42- kor) indul. Ugyancsak változik a Szeged expressz budapesti indulási ideje: 7 óra-helyett 6.25- kor indul és Kecskemétről 7.41- kor megy tovább Szegedre. Az említettek figyelembevételével a megyeszékhelyről 6.33-kor, 7.24-kor, 10.25-kor, 12.24-kor, 15.03-kor, 16.25-kor és 19.13- kor lehet a fővárosba utazni, onnan pedig 6.25-kor, 8.15-kor, 10.25- kor, 14.25-kor, 16.25-kor és 18.15-kor indul Kecskeméten át Szegedre expressz- és gyorsvonat. Kedvező változás található egyes, személyszállítással közlekedő postagyorsvonatoknál. Eddig Budapest-Zuglóból induló postavonat az új menetrendben 1.20-kor a Nyugati pályaudvarról indul, a Keleti pályaudvarról pedig 1 órakor Kiskunhalasra. A megyeszékhelyek egymásköztl — Budapestet nem érintő — közvetlen forgalmában megváltozik a Miskolc—Szeged viszonylat útvonala is. Az eddigi egy vonatpár helyett naponta két közvetlen összeköttetés van, amelyek Hatvan—Szolnok—Cegléd útirányon Miskolcról 5.50-kor és 15.15-kor, míg Szegedről 5.30- kor és 15.15-kor indulnak. A megyét érintő egyéb változások: a pályakorszerűsítési munkák befejezéseként Kiskunfélegyháza és Tiszaalpár állomások között is 60 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Kecskemétről a Szeged expressz csatlakozása után 7.40-kor indul Fülöpszállásra, a Napfény expressztől csatlakozva 7.25-kor Lakitelekre személyvonat. A jelenleg Báta- székről 9.05-kor induló és Bajáig közlekedő személyvonat menetvonalát meghosszabbították Bácsalmásig. Ezzel összefüggésben a jelenleg Bajáról 1 Élűkor induló bátaszéki személy- vonat vasárnaptól Bácsalmásról indul 10.10-kor. Ezzel a megoldással, átszállással rövid idő alatt lehet eljutni Pécsről Kiskunhalas, illetve Kiskunhalasról Pécs felé. A többi vonalon pár perces változásokat kivéve lényeges módosítás nem történt. Á csatlakozásokat a jelenlegi rendszer szerint biztosították. Végül még egy sokakat érintő díjszabási változás: június 1- jétől a diákigazolványra való jogosultságot — és ennek birtokában a korlátlan számú, 50 százalékos jegyváltási lehetőséget — a vasút kiterjeszti azokra az esti és levelező tagozaton tanulókra is, akik önálló keresettel nem rendelkeznek. Az üzlet- politikai kedvezmények közül megszűnik: a nagycsaládosok díjmentes, a rokkant- és korkedvezményes nyugdíjasok, valamint a balatoni helyi 20 százalékos mérséklésű, továbbá a SZOT-üdülőhelyi bérletkedvezmény. Ezzel egyidejűleg az eddigi 20%-kal szemben nagyobb, 33 százalékos kedvezményt kapnak a 26 éven aluli fiatalok és a családi kedvezményt igénybe vevő felnőttek, változatlan díjszabási feltételek betartása mellett. Gellert József doktornő küzdött az életéért — emlékezik vissza a történtekre. — Lélegeztette, injekciózta, árammal sokkolta, mindhiába. Fél óra telt így el, aztán látom, hogy lassan pakolnak össze a mentősök. A Bélára meg fekete lepel került... A rendőrök ezután étkeztek a helyszínre. Ők őrizték a holttestet a szemlebizottság megérkeztéig. Végül is mi okozta a férfi halálát? — A méhcsípés köztudottan okozhat egyeseknél allergiás állapotot — válaszol a boncolást végző dr. Serényi Péter főorvos, a megyei kórház patológiai osztályán. — Ez gégevizenyő, fulladás révén halálo,s is lehet. Az elhunytnál ennek és az egyéb szerveknek — így például a májnak —1 kóros állapotát is tapasztaltuk. A kettő együtt okozhatta a halált,' valószínűleg úgy, hogy a méhcsípés váltotta ki az allergiás tüneteket. Cseri Béla túlérzékeny lehetett a méhek szúrására, és megfulladt. Egyébként a csípések helyét mi már meg sem találtuk. A szakszerű újraélesztés nyomait viszont igen. Ez hát a matkói Cseri Béla halálának hiteles története, amelyről annyi mindent beszélnek mostanában a tanyákon . . . — noszlopy — ISMERJÜK-E BÁCS-KISKUNT? Hol van és mit ábrázol? Megfejtés: A megfejtő neve: Lakcíme: Az utolsó, jótékony célú hangversenyen... . . . készült a felvétel Kiskunfélegyházán Solti Károlyról, a nyolcvanéves korában elhunyt neves énekművészről. A félegyházi születésű Solti Károly évtizedeken át jótékony célú hangversenyeken szerepelt szülővárosában. Lelki üdvéért június 2- án, délelőtt 11 órakor tartanak engesztelő szentmisét Félegyháza római katolikus hívői, a Sarlós- Boldogasszony-templomban. (Kép: t. m.) KENDERMAGOS A KÁDÁR-REZIDENCIÁBAN • HÁROM PERCRE A MINISZTERELNÖKI SZÁLLÁSHELYTŐL • NÉVTÁBLÁT HIÁBA KERESTEM Jól védett villa a tetőn Szép környezetben lakik majd Antall József, ha beköltözik a miniszterelnöki szálláshelyre. Kiválasztásánál megközelíthetősége, szépsége mellett feltehetően biztonsági szempontokat is figyelembe vettek. Nyilván közvetlenül, „forró dróton” telefonálhat a legfontosabb állami és kormányszervekhez. Kiépítésüket megkönnyíthették a néhai Kádár János közeli villájához bekötött vonalak. Kormányőröknek sem kell új helyet keresni, mivel bizonyára a környékén állomásoztak néhányan. A legfőbb vezetők mindenütt jól védett, könnyen szemmel tartható helyen laktak. Loson- czi Pál például olyan budai hurokutcában kapott villát, amelyet egyetlen más utca sem keresztezett. Mondani sem kell: szigorú titokként kezelték a pjirt- és állami vezetők lakóhelyét. Honunkban (ahol központi utasításra a várostérképeket is eltorzították) gyanakodva néztek volna valamelyik főnök otthona felől érdeklődő külföldire. Mit forgat a fejében? Kitől kért engedélyt? (Eszébe ju- tott-e az éberséget hajdanán megkövetelő Rényj Péternek, amikor Hamburg egyik elővárosában hajdani iskolatársa, Helmut Schmidt kancellár otthonát kereste, hogy milyen választ kapott volna idehaza a járókelőktől? A kikötővárosban versengve mutatták a „Helmuthoz” vezető utat.) Még töretlennek látszott az MSZMP, úgymond, vezető szerepe, amikor fővárosi ismerősöm lakásában otthona környezetét dicsérgettem. Szinte karnyújtásnyira a szemlőhegyi kilátótól sorolgattuk, hogy ki mindenki élt vagy lakik a közelben. Az ifjú Kodály Zoltán, Juhász Ferenc, Jancsó Miklós. „Kádár Jánost is említhetnéd”, élesztette kíváncsiságát vendéglátóm. Azonnal elhatároztam: megnézem, hogy miként lakik a hazánk történetében oly sajnálatos szerepet vállaló, ám kétségtelenül jelentős politikus. Érdeklődésemet látva elmagyarázta: miként találom meg az első titkár villáját. Jól jött a segítség, mert Kádár egyébként apróságokra is figyelő életrajzírója is csak három rövid mondatban mutatta be az államférfi otthonát. Ezek szerint fák, bokrok között lakik, a város fölött, háromszobás budai villában. „A Vérhalom utcából befordulsz a Cserje utcába. Elhaladsz egy kis gyermekkórház mellett. Hajói emlékezem, a Dunával párhuzamosan lejtő, az említett, a Fájd és a Szemlőhegyi utca között elterülő hatalmas telken két vagy három épület áll. A Kádár Jánosét könnyen megismered. A pázsitos előkertben mindig kaparász egy-két tyúk, a fák növését pedig egy jól öltözött fiatalember figyeli. Névtáblát ne keress ...” Két perc alatt a tetthelyen voltam. Észrevettem, hogy szeme sarkából figyel a bokrok között posz- toló őr, ezért még sétám lassítását sem tartottam célszerűnek. Úgy éreztem, hogy tiltott területen járok. Megfigyelhettem a villa és a kert nemes egyszerűségét, ápoltságát. (Később véletlenül tudtam m,eg: nem sokkal felfedező utam elptt nykatta Kádár János a pázsitot, a költségeket saját bukszájából fedezte.) Gyönyörű kilátás nyugtathatta a pártvezetőt. Valahol lent csillogott a Duna, a távolból a Parlament csipkéi vonzották a tekintetet. Mivel a Cserje utca „alsó” részét feltehetően Kádár Jánosra való tekintettel nem építették be, a füvesített üres telkeken át „leláthatott” a Margitsziget északi részébe. A távolban az Angyalföld szürkéllett. Innen, a tetőről olyan szépnek látszott minden ... , Heltai Nándor J 'T Sajnos, ez csak az én véle 1 / . ményem és ezért ők megbecsültek engem. Remélem, hogy minden ember, aki tud gondolkozni, belátja: ember ember között a különbséget csak akkor látjuk meg, ha összemérjük tudásukat, de igazságosan, nem pedig papír szerint, hanem tudása szerint. Ilyen,embereket állítottam a műhely becsületének megmentésére és higgyék el, sikerült. Megszűntek a lopások, nem csak a barakkokban, a műhelyben, az egész láger területén. Őröket állítottam a hullaházakhoz, hogy megakadályozzák a hullák kirablását. Semmit sem értek a rongyaik, mégis eltűntek, nem azokat okoltam, akik elvitték, hanem azokat, akik erre rákényszerítették őket. Amikor erre céloztam a na- csalsztvó előtt, engem is leváltottak, megállt a munka az egész műhelyben, senki sem végezte úgy a dolgát, ahogy kellett volna. Tótágast állott minden a műhelyben, a huligánok tovább folytatták, amit annak idején abbahagytak. A vezetőség követelte, hogy menjek vissza. és végezzem a dolgom továbbra is, de nem vállaltam, fegyelmibe tettek, vízen, kenyéren szigorítva, de az én huligánjaim nem hagytak el, mindennap hoztak ennem, sőt, amikor az őr nem engedte be őket, megkötözték, a kulcsokat elvették és mégis bejöttek. Kértem az, őröket, hogy ne bántsuk őket, mire megerősítették az őrséget, és hozzám nem juthatott el senki. Az én huligánjaim a na- csalnik feleségét elfogták, és azt. üzenték a férjének: ha nem enged szabadon, a feleségéi végignyargalják mindahányon vannak. Abban a percben szabad voltam. A műhelyben elfoglaltam a helyemet, de csak olyan feltétellel, hogy ha nem avatkoznak bele a dolgaimba. Megkaptam, amit követeltem és az egész banda ott volt mellettem, megindult az élet, még nagyobb erővel, mint eddig. Büszke voltam az én embereimre, persze, nem kérkedtem velük, ők saját maguk bebizonyítottak cselekedeteikkel mindent. Egy ilyen lágerben, ahol naponta ötven-hatvan ember hal meg és mind végelgyengülés következtében, az az állapot nem tartható tovább. De nem lehetett semmit ellene tenni, a legjobb akarat ellenére sem. Ha valakit szökésben élve elfognak, a környék lakói kapnak.érte egy kiló kenyeret, ha nem adja meg magát, lelövik és a legközelebbi láger kapujában hetekig mutogatják elrettentő példaként. Szinte még rágondolni is rossz, de úgy tekintik, mint mindennapi eseményt. Az ember lelkivilága megszűnik létezni, nem tud érezni, mert mint egy fabábu, érzéketlenné válik. Evek múltán azon veszi magát és'zre, hogy már nem is ember, visz-' szafejlödött ősemberré. Az is példa rá, hogy ha valakinek ellopták a csajkáját, kénytelen a sapkájába tenni az ételt és onnan elfogyasztani, vagy a buslátja sarkából ujjaival felszedni, mert mire újra kap edényt, hetek telnek el, enni pedig muszáj, a test megköveteli. A szovjet lágerekben eltöltött idő minden napja egy örökkévalóság! A komi ACCP KotlasztólBorku- táig egy szörnyű hosszú útvonal, a rajta épülő vasútvonal a világ leghosszabb, legzsúfoltabb temetője, ami azt jelenti, hogy Kotlasztól Knyazspogoszt, Sziktivár, az itteni tartomány fővárosa is tulajdonképpen egy temető kapuja. Egymás mellett sorban települések helyett lágerek. Az itteni lápos vidék a zre- nyánin, nyerni, komi és a szamojedi nemzetség leszármazottainak az őshazája. Tulajdonképpen a komi nemzetség, ha visszatekintünk a történelemben, velünk, magyarokkal távoli rokonságban van, sőt, a beszéd hasonlatossága is erre utal, de még a makacs konokság is erre vall, mert mi, magyarok sokkalta magasabbra értékeljük saját magunkat, mint valójában vagyunk. Ezekért a szavakért minden magyar bocsásson meg nekem, de higgye el, ez az igazság. Szélcsendes időben meg lehet figyelni „hogy a fák tetején hullámzik a levegő, vagyis tulajdonképpen a talaj állandó mozgásban van, inog, talán attól kapta a nevét, Ingovány. Ha egy helyben állunk, egy-két percig nem topogunk, a lábunk milliméterenként fokozatosan mindig mélyebbre süpped, ha bokáig süllyedünk, életünkbe kerülhet, mert olyan tapadás az iszap, hogy mennél jobban igyekszünk szabadulni tőle, annál jobban rabjai leszünk és elnyel bennünket örökre. Ezen a vidéken csak elvétve lehet látni vadat, madarat is csak nagyon ritkán, embereket még ritkábban. Es ha valaki szökésben van, kerülje az embereket, jobban féljen tőle, mint a vadállattól. Ezen az 1800 kilométeres távon több mint kétszáz láger van, lakosainak száma háromszázezernél is több, csak a betegeket számítva, a többit nem ismerem, de bizonyos vagyok benne, hogy ennek többszöröse. A láger területe hatalmas, egymástól ötven méterre őrhelyekkel, két-két őr ügyel a tüskésdrót épségére és annak megsértésére. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy ha ilyen körülmények között kell élnem még pár évet, nálam is bekövetkezik a visszafejlődés és megszűnők ember lenni. Hiába védekezünk ellene, nincs mentség. Hiába olvas könyveket, hiába igyekszik a már megtörténtet el nem ismerni, az ott lebeg az ember mozgásában, beszédében, bármit is tesz, minden cselekedetében kimagaslik, csak nem veszi észre mindaddig, míg életkörülményei meg nem változnak. Akkor aztán rájön, és ha nem vigyáz, az élet zaja kiközösíti a társadalomból, magára marad! Huszonnyolc huligán volt a műhelyben mellettem. A több mint kétszáz iskolázott bankár, tisztviselő, miniszterek közül egy sem közelítette meg cselekedeteikben egyetlen kiközösített huligánomat sem! És nem is fogja soha, amíg a papír dominál és nem az, ki mit tud. Ki mire alkalmas. Huszonnyolc emberem az egész láger területén fenntartotta a rendet, kettő a konyhán, kettő a kenyérvágóban, kettő a raktárakban, elosztva, mindenütt rend, fegyelem volt, megszűntek a visszaélések, a lopások, a hanyagságok rövid idő alatt megszűntek. (Folytatása következik)
