Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-14 / 111. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 14.

KÖNYVESPOLC

Kecskemét 1848/49-ben

Már az ezerkilencszázhatvanas években többször próbálkozott a kecskeméti tanács (művelődési osztálya), hogy szervezetten, az adott szellemi kapacitás mozgósításával könyv- és füzetsorozatban, tudományos igénnyel feltárja a város múltját, jelenét, közkinccsé tegye az íróasztalok fiókjaiban lapuló, közlésre érett, közhasznú kéziratokat.

A nagy nehezen összekapart fillérekből pénzelt Aranyhomok Kiskönyvtár harmadik kötetét már a nyomdából rendelték vissza a kultúrára valamennyi megyeszékhely közül akkor a legkevesebbet fordító kecskeméti tanácsi vezetők. Mennyivel többet tudna a város lakossága a gyorsan fejlődő településről, mennyivel erősebben kötődne a homoki településhez, ha már egy-kél évtizede zöld utat kapott volna az akkor kidolgozott terv szerint egy kecskeméti kiadványsorozat.

Abban is szerepelt a forradalmi hagyományokat, elsősorban 1848/49 kecskeméti eseményeit bemutató, elemzők ötét.

Végre kézbe vehettük néhány hete c korszakot alaposan először feldolgozó helyi kiadványt. Igaza van a szerzőnek, Iványosi-Szabó Tibornak. Számolni kell mint valóságos tényezővel, a múlttal. A felszínes ismeretek tévedések, a hamis tudat melegágyai tehetnek.

A levéltár-igazgató helyzeténél fogva is jól ismeri és kutathatja az általa irányított dokumentumgyűjteményt. A Kecskemét 1848/49-ben című kötetéből következtethetően a teljesség igényével tanulmányozta választott témájával kapcsolatos helyi iratokat. Hasznára vált volna művének, ha többet merít más levéltárakban föllelhctő kecskeméti kötődésű jelentésekből, intézkedésekből. Több korabeli sajtótudósítás idézésével, pontosabban, érzékletesebben tükrözhette volna a kor hangulatát. A kecskeméti származású Lukács László nyomdájában készült Március Tizenötödike, a Pesti Hírlap, a Pesti Divatlap, a debreceni Esti Lapok színesen, a szerkesztőségek politikai irányultságát tükrözve tudósított a felbuzdulásokról, a zajgásokról. A sajtó akkoriban már kifejezte és alakította a közvéleményt.

A tíz fejezetre tagolt könyv elsősorban az önvédelmi harc módszerei, fordulatai szerint tárgyalja az eseményeket. Talán az 1848. szeptemberi radikalizálódás érdemelt volna határozottabb elhatárolást.

Mindvégig érzékelhető, hogy Iványosi-Szabó Tibor eddig elsősorban gazdaságtörténeti tanulmányaival, forrásközléseivel tette történészkörökben ismertté nevét.

A néhány évtizedig egyedül üdvözítőnek tekintett történelemfelfogásból és érdeklődési köréből kiindulva a szerző nagy figyelmet fordít a termelési viszonyok alakulására. Mintha a kívánatosnál meghatározóbbnak tekintené az emberek osztályhelyzetét, a társadalom osztálytagolódását, akaratlanul is megkérdőjelezné az egyes emberek lehetőségeit, az eszmék, a tudat önmozgását. Jó, hogy Iványosi-Szabó Tibor a parancsnokokon, a harcosokon kívül a dolgozókra, a mindenkori eseményekkel sodródókra is utal, bár esetenként adós marad magatartásuk megelevenítő ábrázolásával. Mintha a levéltár-igazgató történelemszemléletében most is clőlolakodnának vitatható idealisztikus szempontok, olykor előítéletek. A következő fésületlen mondatban például azt állítja, hogy itt más törvények vonatkoztak a nemesekre, mint a köznépre: „talán leginkább irritálták itt a lakosság döntő többségét a nemesek indokolatlan kiváltságai”. *

Véleményem szerint közelebb áll az igazsághoz Révész László Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18

19. században című akadémiai értekezése, amely a város egyik legeredményesebb szabadságküzdelmének minősíti a nemesi előjogok kialakulásának, a nemesek elkülönülésének megakadályozását. Ennek is tulajdonítható. hogy itt már a szabadságharc előtt annyira előrehaladt a tőkés gazdálkodás.

A szorgos adatgyűjtéssel készült kiadvány értékét növeli. hogy a szerző viszonyító adutokkal is minősíti a kecskeméti állapotokat, változásokat. Néhány külföldi összehasonlítás még fájdalmasabban fölhívta volna figyelmünket elmaradottságunkra. A megállapításait bőséges hivatkozásokkal, konkrétumokkal bizonyító történész megbízható, hiteles korképet ad a szabadságharc Kecskemétjéről. Még árnyaltabbá, teljesebbé vált volna müve, ha megvizsgálja, hogy kiknek, milyen körülményeknek tulajdonítható a francia felvilágosodás eszméinek kecskeméti térhódítása, ha egyértelműbben rámutat némely intézmény kovászszerepére. A Szilády-nyomda kiadványaira és szellemiségére, a jogakadémiára, az iskoladrámát a nevelés egyik legfőbb eszközének tekintő piarista gimnáziumra gondolok elsősorban.

Mindent összevetve a Kecskemét 1848/49-ben hozzá- » járul múltunk alaposabb megismeréséhez, megért volna némi stiláris. helyesírási és tipográfiai gyomlálást. (Kecskeméti Lapok Kft., 1990.)

Heltai Nándor

EZT OLY ÁSTUK

Hogyan adjuk el Kelet-Európát?

A jelek szerint lassan a fejlett országok elemzői is ráébrednek, milyen történelmi léptékű feladat előtt állnak a volt szocialista országok, amikor a tűzből vizet, a tervből piacot kell csinálniuk. Az utóbbi hetekben az eufórikus hangot mind több lapban váltja fel némi aggodalom: képes lesz-e egyáltalán Kelet-Európa átjutni a tü fokán?

A The Economist egyenesen úgy fogalmaz, hogy nem lehet hibáztatni a privatizálástól rettegő kormányokat, hiszen csaknem a semmibe ugranak most a vezetésük alatt álló volt szocialista országok. „Gondoljuk csak meg, milyen merésznek tűntek Thatcher asszony kiárusításai. Most ezt a merészséget szorozzuk be vagy százzal.” Azaz erre, mifelénk, Kclet-Európában az állami tulajdon működőképessé tételéhez nem egyszerűen gazdát kell annak találni, hanem szinte a semmiből kell megteremteni az ehhez szükséges bank- és elszámolási rendszert, ingatlan- és tőkepiacot.

Az Economist szerint a politikai kockázatok óriásiak. A privatizálás elkerülhetetlenül a gazdaság újraelosztását fogja jelenteni, sok alkalom nyílik a korrupcióra, az értékes gyárak elkótyavetyélésére külföldieknek, azaz számtalan veszély leselkedik az új demokráciákra.

Ám a lap szerint a legnagyobb veszély a nem-cselekvés. Ugyanis a piacgazdasági reformok kelet-európai sorsa azt igazolja, hogy az igazi magántulajdon nélküli végkifejlet nem leltet más, mint az infláció és a, gazdaságátalakítás csődje. Nekünk különösen sok keserű tapasztalatunk van arra, hogy a kormányok nem tudnak a nagyvállalati nyomásnak ellenállni és a végtelenségig támogatják a veszteséges termelést.

Az Economist szerint ebben a roppant kényes helyzetben három szempontot kell szem előtt tartaniuk a kelet-európai kormányoknak. Először is igazi versenyt kell teremteniük, tehát nincs értelme, hogy az állami monopóliumokat magánmonopóliumokká alakítsák. Ezeket a nagyvállalatokat az eladás előtt fel kell bontani, és a kereskedelmet teljesen szabaddá kell tenni az import számára.

A másik szempont a tisztesség elve véli az angol közgazdasági lap. A kormányoknak módot kell rá találni, hogy minél többen vásárolhassanak termelő üzemeket; ahol lehet, ott nyílt versenytárgyalásokat kell hirdetni, és különösen ösztönözni kell a kisberuházásokat. Mindehhez a hátteret az adhatja, ha - miként nálunk már megtörtént a parlamentnek alárendelt privatizálási ügynökséget hoznak létre, amely az állam érdekeit képviseli, védi a gyárak eladásakor.

A harmadik szempont a gyorsaság, amely nélkül kudarcra van ítélve minden átalakulási kísérlet. Mindez, persze ellentmondásba kerülhet és minden bizonnyal kerül is a tisztesség elvével, hiszen ha gyorsan kel! valamit végrehajtani, nincs sok lehetőség a vevők közötti válogatásra.

A The Economist szerint a volt szocialista országok most olyan döntéseket kénytelenek hozni, amelyek hosszú évtizedekre meghatározzák népeik sorsát. Ezért indokolt a körültekintés. Ám attól tartva, hogy a csődbe ment tervgazdálkodástól való elszakadás során az embereket hátrányok érik, hiba lenne túlzottan óvatoskodni, hiszen akkor ott vagyunk, ahol Magyar- országon már évtizedek óta a toldozásnál-foldozásnál. Tehát javasolja a lap a privatizáló kelet-európai kormányok vizsgálják meg alaposan ejtőernyőiket aztán ugorjának.

ÚJ KÖNYVEK:

Természettudományi kislexikon I

3. bőv. kiad. (Akadémiai K., 400 Ft) Radnóti Miklós: Meredek út. (Cse- ,falvi, az 1938. évi kiadás hasonmása, IT) Eckhardt Sándor: Francia— gyár nagyszótár, 1—II. (Akadémiai 920 FT) Alfréd Bester: Tigris! Tig- (A Sci-fi mesterei) (Móra. 82 Ft) — leen McCullough: Tövismaradak. róptt. 145 Ft) Szabó Dezső: A ma- r káosz. (Szépirodalmi, 118 M) —

Fizikai kísérletek és feladatok általános iskolásoknak. 4. kiad. (Tankönyvk., 88 Ft) Rónay László: Márai Sándor.

(Magvető, 93 Ft) -- Szederkényi Anna: A vörös hajú. (Koktél könyvek) (Gondolat, 90 Ft) - Lad Vasant: Ayurvéda. Az öngyógyítás tudománya. 3. kiad. (Édesvíz K., 108 Ft) Zólyomi Tamás: Árnyékvilág. Egy állambiztonsági figyelő emlékei. (Aura, 98 Ft) Ligeti Róbert: Hüvelyk- Matyi. (Olvass magadnak) (Magán, 25 Ft) Klasszikus mesék kicsinyeknek. (Officina Nova. 175 Ft) Nagy civilizációk. Egyiptom, a

görögök. Róma. (Fabula, 28 Ft).

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI

FÓRUM

TIZENÖTÖDSZÖR

Értékelték a Vezess biztonságosan verseny- mozgalmat

Nem változott az a versenymozgalom, amelynek célja, hogy kevesebb közlekedési szerencsétlenség történjen az utakon, s ebben a vállalatok, szövetkezetek, intézmények hivatásos gépkocsivezetői is részt vegyenek. A napokban a megyei közlekedésbiztonsági tanács által immár tizenötödször megrendezett közlekedésbiztonsági fórumon értékelték e versenymozgalom eredményeit.

Dr. Gergely Sándor rendőr alezredes, a KBT megyei titkára beszámolójában a múlt évi baleseti helyzetet elemezte, aláhúzva a legjellemzőbb forrásokat. A megyében az 1988. évhez viszonyítva 7 százalékkal - országosan 14 százalékkal — nőtt a balesetek száma, ezen belül jelentősebb arányt képviselnek a halálos és a súlyos kimenetelű szerencsétlenségek. Sajnálatos, hogy az utak állapota minimális mértékben javult, viszont a gépkocsipark műszaki állapota nagymértékben romlott.

Dr. Faragó Ede, a közlekedési felügyelet megyei igazgatója a műszaki vizsgáztatás tapasztalatairól, a környezetszennyeződés egyre súlyosbodó helyzetéről szólt. A fórum keretében a szállításvezetők és gépjárművezetők több hasznos.javaslatot vetettek fel.

A megyei közlekedésbiztonsági tanács serlegét a következő vállalatok vehették át: Ipari kategória, A: 1. Traverz Általános Acélszerkezeti Vállalat, különdíj: Kecskeméti Konzervgyár. Ipari kategória, B: 1. Barnevaí Kiskunhalas, különdíj: Barnevál Kecskemét. Termelőszövetkezetek: 1. Vörös Október Tsz Kiskunhalas, különdíj: Aranykalász Tsz Bácsbokod. Szövetkezetek: 1. Cipőipari Szövetkezet Kiskunmajsa. Állami Gazdaságok: 1. Mezőgazdasági Kombinát Baja. Szolgáltató Vállalatok: 1. Kohusz Kecskemét. Intézmények: 1. Megyei kórház Kecskemét. Volán-vállalatok: 1. Kunság Volán, különdíj: Bácsvolán.

Itt adták át azoknak a gépkocsivezetőknek az oklevelet, akik teljesítették az egymillió feletti kilométert baleset- mentesen. Tárgyjutalmat kapott Kerek Barna, a Kunság Volán autóbusz-vezetője, illetve Gyenes Gábor a Hírős Film gépkocsivezetője.

G. G.

SAJTÓ POSTA

AZ INGATLANKEZELŐ VÁLLALATNÁL MEGSÉRTETTÉK A MUNKAJOGOT

A Petőfi Népe közbenjárására: óvással élt az ügyészség

Kecskeméten, a Petőfi Sándor utca 16. számú házban házfelügyelőként dolgozik Pető Jánosné, akinek az utóbbi időben meggyűlt a baja a munkáltatójával, a helyi ingatlankezelő vállalattal, A részleteket így mesélte cl olvasónk:

A tavaly novemberi bérfizetéskor szóban közölték velem: mivel a hibás elszámolásból eredően háromezer forinttal többet számfejtettek részemre, mint kellett volna, így az összeget egyszerre levonják tőlem. Hirtelen nem is tudtam erre mit mondani, aztán arra gondoltam: a bérügyesek biztosan értik a dolgukat, tehén igazuk van, ezért beleegyeztem a dologba, amit trendezettnek tekintettem.

Sajnos, nil korai voll a derűlátásom, hiszen a következő hónapban azzal állt elő a bérelszámolás egyik munkatársa: a téves kifizetés összege valójában több 13 ezer forintnál is. Hivatkozásul elmondta: a pontatlan kifizetésre a nyári betegségem után került sor, amikor is nemcsak a táppénzt kaptam meg, hanem egyidejűleg az ugyanazon időre járó bért is.

Furcsállottam, hogy a pluszpénz az időkben nem tűnt Jel nekem, s őszintén szólva, kissé gyanakodva fogadtam a magyarázatot. Felkerestem hát a cég belső ellenőrét a probléma tisztázása érdekében, aki kurtán-furcsám válaszolta: a megállapítások helyesek. Noha ezzel kapcsolatosan már erős kételyeim voltak, ezért könyörögtem: kisebb összegű részletekben vonjanak le a béremből, hiszen családom éhből él. Érveimet nem hallgatták üteg, minek következtében decemberben például csak 1101 forintot kaptam.

Nem értem a munkaadóm rideg eljárását, amely méltatlan munkámhoz, amit közmegelégedésre végzek. Az is különös nekem, hogy a túlfizetés tényét illetően a mai napig nem érkezett címemre levél. Szóval hiszem is, meg nem is aszóbeli indoklást, s tartok tőle, egyszer megint előrukkolnak valami újabb tévedésükkel. Még rágondolni is szörnyű, hogy a levonások után egyszer csaknem teljesen üres lesz a fizetési borítékom . ..

Nemigen szükséges törvényismerő embernek lenni ama gyanú megfogalmazásához: a szóban forgó munkabérlevonások körül nincs minden rendjén. És hogy mennyire nincs, azt bizonyítja a munka törvénykönyve végrehajtási rendeletének 65. paragrafusa, miszerint: A munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése esetén a dolgozót erről harminc, a kollektív szerződésben meghatározott esetekben hatvan napon belül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő. A visszafizetésre kötelező határozat ellen benyújtott kérelemnek halasztó hatálya van.

Minthogy a panaszos a munkaadójától nem kapott írásos értesítést a bére téves kifizetéséről, ezáltal lényegében megfosztatott a reklamációjának jogától is. Következésképpen védtelenül kiszolgáltatottá vált a bérügyisek embertelen intézkedésével szemben.

E jogos sérelem kivizsgálására a megyei főügyészséget kértük fel, amelynek eredményéről így informált bennünket dr. Garajszki Ferenc városi vezető ügyészhelyettes:

Törvénysértő a munkabér levonása, mert arra jogerős Írásbeli határozat hiányában került sor. Az ingatlankezelő vállalat ezen intézkedése ellen óvással éltem.

ÜZENJÜK

„Beteg kisgyermekem van" jeligére, Dá- vodra: Egészségügyi szakembertől tudjuk, hogy az asztma voltaképpen nem egyéb, mint a légutak, és a tüdő nyálkahártyájának túlérzékenysége olyan anyagokra, amelyek a légzéssel kerülnek a szervezetbe. E betegséget kiváltó okok közé tartozhat a virágpor épp úgy, ahogy a szoba poros levegője. Mindezekből már következik: a környezetnek döntő hatása van az asztmás állapotra. Ha ez utóbbiban kisgyermek szenved, akkor különösen fontos a lakás szakszerű szellőztetése. Ami annyit jelent, hogy november és február között helyes minél többször szellőztetni, az év többi szakában azonban már nem szabad ezt tenni gyakran, mert kintről különféle por, szag stb. juthat a szobába, s ezáltal hamarább lehetnek köhögési rohamai a beteg gyermeknek. Érdekében az orvos számos praktikus háztartási tanáccsal szolgálhat még a szülőknek. Önnek is javasoljuk, hogy igényelje ezt a felvilágosítást.

Csikós Antalnénak, Tompára: Álláshirdetéseket a megyei napilapunk szinte rendszeresen közöl, pontos címmel vagy jeligével. Az ajánlatokra természetesen Ön is válaszolhat, ám arra is van lehetősége, hogy önmaga keressen munkaalkalmat, újsághirdetés útján. A mielőbbi elhelyezkedése céljából kérheti a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Hivatal segítségét is, e címen: 6000 Kecskemét, Május 1. tér 3.

„Elkeseredett anya” jeligére: Az élet ma már túlhaladta azt a szabályt, gyakorlatot, miszerint az állandóan odahaza tartózkodó édesanya kisgyermekét nem kötelező felvenni az óvodába, vagy ha már oda jár, e közösségből eltanácsolható A lapunkhoz küldött leveléből pedig éppen az derül ki, hogy az Ön kisfiát illetően történt ilyen döntés a minap. Ha ezen intézkedésnek semmi más alapja nincs, csak e régi módszer alkalmazása, akkor a hátrányos megkülönböztetés tipikus esete állhat fenn, ami ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Amennyiben az ezzel kapcsolatos panaszát, kérelmét nem orvosolják a helyi szervek. illetve a határozatukra nem adnak kellő, elfogadható magyarázatot, javasoljuk, hogy a megyei tanács művelődési osztályától kérjen vizsgálatot, támogatást.

Halász Jánosnak, Páhira: Megdöbbenve ■ olvastuk beszámolóját arról, hogy báránylopási ügyben a helyi rendőrőrsön váló kihallgatása során pofonokat is kapott. Fia a történtekről az ügyészségen tett feljelentést, csak bízhatunk benne, hogy a megfelelő eljárásra sor kerül azon nyomozóval szemben, aki enyhén szólva, túllépte a szolgálati hatáskörét.

Kákonyi Lajosnénak, Öregcsertőre: Ha Ön öregségi nyugellátásban részesül, ennek összege az Országgyűlés március 2-ai határozata értelmében március 1- jétől kezdődően havi 4300 forint minimálisan, amit első alkalommal áprilisban utaltak ki az érdekeltek részére. Amennyiben a saját ellátása egyelőre nem emelkedett — s ezt tanúsította az áprilisi nyugdíjszelvényével, amelyen kifizetendőként 3711 forint szerepel , minden bizonnyal adminisztrációs hibáról lehet szó. Ennek korrigálása érdekében a legrövidebb időn belül forduljon levélben a budapesti Nyugdijfo- lyósitó Igazgatósághoz.

Korbadik Tibornak, Kunszentmiklósra: A hatályos társadalombiztosítási jogszabály leszögezi, hogy a táppénzt utólag kell

folyósítani, mégpedig a társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig, feltéve, ha e szerv a tárgyhó 15. napjáig kézhez kapta a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást. Ha az ellátás iránti igény ezen időpont után érkezik be, a kifizetéseknek legkésőbb a következő hónap 15. napjáig kell megtörténnie. Ön a hasonló esetében többhetes kifizetési késedelemről ír, ami az előzőek alapján jogsértőnek minősíthető.

Ormándi Antalnak, Bugacra: A fizetett ünnepek eddig megszokott, vagy úgy is fogalmazhatnók: ránk kényszerített rendjében az utóbbi több mint fél év során jelentős változások történtek, s emiatt sokan nem is tudták pontosan, hogy milyen külsőségek közepette ünnepeljenek. Reméljük, mihamarább elmúlik az ilyesféle bizonytalanság, s a következő ünnepeinket megtisztelő lobogózásban nem fordul elő olyan furcsaság, mint amilyenről az idei március 15-ével kapcsolatos helyi tapasztalatai árulkodnak.

Papp Lászlóncnak, Balotaszállásra: Idén március óta havi 2150 forint jövedelem- pótlék jár a gyeshez, a gyermekek számára tekintet nélkül. Ezt a magasabb összeget külön kérelem nélkül kapják a szülők. Első alkalommal áprilisban került folyósításra a nagyobb tételű gyermekgondozási segély.

Pesti Lajosnénak, Kunfehcrtóra: Noha április elsejétől alanyi jogon jár minden szülőnek a családi pótlék, ennek magasabb összege akkor folyósítható csak a tartósan beteg gyermek után, ha az egészségi állapotát orvos igazolja. Önnek is ezen igazolást kell beszereznie a beteg gyermekével kapcsolatosan. Megértve aggodalmát, hogy a soproni gyermekszanatóriumból

ott kezelték legutóbb gyermekét — nem egyszerű ilyen igazolást megkapnia, már csak a lakóhelye és az intézmény közötti nagy távolság miatt sem, közbenjárásunkra várhatóan segítségére lesz a területileg illetékes kiskunhalasi kórház gyermekgyógyász főorvosa, valamint a megyei kórház gyermekpulmonológiai szakrendelőjének vezetője is.

Szabó Emmának, Izsákra: Információnk

szerint a nagyközség óvodásai nem nélkülözik az életkoruknak és értelmi képességüknek megfelelő játékokat. Ám ha ezzel kapcsolatosan hiányosságokat vesznek észre a szülők például a gyermekük panaszai alapján —, célszerű, ha legelőször az óvodák vezetőivel beszélnek a dolgokról, amelyekkel kapcsolatosan persze bejelentés tehető a helyi tanács szakigazgatási szervénél is. Másik kérelmét egyetértőén közöljük: az izsáki üzletekben minden árunál jól láthatóan legyenek feltüntetve az érvényes fogyasztói árak!

„Városkörnyéki termelő” jeligére, Bajára: Önhöz hasonlóan sok kertészkedő ember jelezte szerkesztőségünkben, hogy a korai vetésű borsóik levelei csipkés formára ragottak. Érdeklődésünkre elmondta a szakember: e kár okozói a csipkézőbarkók, amelyek megyeszerte elszaporodtak. A pár milliméternyi nagyságú ormányos bogarak főként hajnalban és alkonyaikor végzik a növény pusztítását, szabad szemmel azonban alig láthatók, mert színük szinte megegyezik a talajéval. Ellenük hatékonyan lehet védekezni a Decis. Chin- mix, Sinoralox stb. készítményekkel.

Köszönet a segítségért!

Május 2-ára virradó éjszaka Kecskeméten, Batthyány utcai lakásunk előtt marosvásárhelyi hozzátartozónk Öltéit gyártmányú gépkocsiját ismeretlen tettesek felgyújtották.

A komoly anyagi kár, a sok idegesség és bánat után szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak

a Batthyány utcai és árpádvárosi lakóknak , akik telefonon riasztották a tűzoltókat.

A riasztásnak és a tűzoltók gyors helyszínre érkezésének köszönhetően nem robbant fel a kocsi benzintankja, nem terjedt át a tűz az ott parkírozó tizenöt-húsz gépkocsira.

Külön köszönet illeti a tűzoltók gyors, szakszerű és pontos munkáját.

Kászoni Ödön cs családja

Kecskemét, Batthyány u.

Még csak válaszra sem méltatják...

— Elromlott a tévénk, melynek javítására március 6-án telefonon kértem fel a helyi Elektroszer Vállalatot. Még aznap ki is jött egy szerelő, s átnézve a készüléket, közölte körülbelül 1000 Ft-ba kerül a munka.

Bár kevés a nyugdíjam, elfogadtam az ajánlatot, hiszen a tüdőműtétteljáró, hosszukórházikezelésem után otthonomból nemigen tudok kimozdulni, ahol egyetlen szórakozásom a televízió.

Nos, 8-án ismét megjelent nálam a szakember, ezúttal másodmagával. Legalább fél óráig dolgoztak, s eközben, állítólag, a rossz alkatrész helyett újat is beszereltek. Utána megkaptam a 219873-mas számú munkalapot, rajta a fizetendő ősz- szeggel, az 1027 forinttal. Természetesen azonnal fizettem, s ez idő alatt elmondták a szerelők: a tévémet beállították a kecskeméti adóra, és hogy mindegyik vétel rendben van.

Másnap azonban én már nyomát sem tapasztaltam a javításnak: ugyanúgy futott a kép, mint korábban és az t-es csatornát pedig be sem hozta a készülék. Akkor, márciusban, levélben fordultam a szolgáltatóhoz, hogy megint baj van a tévével és segítsenek, ám e soraimat még csak válaszra sem méltatják a mai napig. Ezek után mire számíthatok ?

Kosa István, Kecskemét

Milyenek a fogyasztói árak?

E címbeli kérdésre egyszerű a válasz: magasak. Csakhogy nálunk, a Helvéciái Állami Gazdaság vegyes élelmiszerboltjában talán a megengedettnél is borsosabbak. Mindez főleg a szabad- ár-rendszer kiszélesítése óta tapasztalható.

Mint az üzlet rendszeres vásárlója, gyakran észrevettem, hogy a cukorkát, zöldséget, mosószert stb. túlságosan drágán adja a kereskedő. Néha az embernek az az érzése: a különféle termékért fizetendőket ő állapítja meg, a nagy haszna érdekében.

Szóval, elkelne már e helyütt egy kis szakmai ellenőrzés, ami azonban érinthetné a bolt melletti kilósruhaárusítást is. Merthogy ott 400 forintba kerül ugyanazon ruha kilója, amelyért Kecskeméten, a városközpontban csupán 300-at kérnek.

Sokszor megfogadtam már, hogy oda megyek vásárolni, ahol nem károsítanak meg, ám a legközelebbi bolt is nagyon messze van, ahová busszal lehetne eljutni, meg onnan vissza is, így aztán a viteldíjra tekintettel többe kerülne a leves, mint a hús. Maradok tehát a jelenlegi bevásárlóhcly mellett, abban reménykedve: előbb- utóbb nem lesz okom bosz- szankodni a pontatlan fogyasztói árai miatt...

B. I.

Helvécia

Szerkeszti: Velkci Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér I /A Telcfonszám: 27-611