Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-28 / 123. szám
MA: HOLNAP: PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP ______XLV. évf. 123. szám______Ára: 4,30 Ft______1990. május 28., hétfő G éderlak 1990 4. oldal Sajtóposta 4. oldal Szuperszűrő a légszennyezés ellen 4. oldal Mi van az asztalunkon? 4. oldal Meleg fogadtatás a jégcsarnokban Antall József Nyugat-Berlinben Nagy tetszéssel fogadott előadást tartott szombaton a nyugat-berlini jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hallgatósága előtt Antall József magyar miniszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kongresz- szus meghívott vendégeként, a nyugatnémet kancellárral egy rendezvényen föllépve, taglalta MaS gyarország és Európa kilátásait az egypártrendsze- rű diktatúrák bukása után. A magyar kormányfő bevezetőjében megállapította: — Lenin 1922. évi jóslata, miszerint a XX. század a szocializmus jegyében fog állani, minden elképzelést felülmúló szenvedést, elnyomatást és I nyomorúságot hozott az érintett népeknek Európa keleti felében. Habár az 1956-os magyar szabadságharc, az 1968-as Prágai Tavasz és a '80-as évek lengyelországi eseményei a népek fokozódó ellenállására utaltak, az ideológia és az erőszak biztosította a kommunizmus uralmát az érintett országok fölött. A végkifejlet olyan lett, amilyenre a még oly a bölcs Kelet-Európa-szakértők sem számítottak. I A régi rendnek a hatalmat birtokló képviselői kénytelenek voltak elismerni, hogy a szocializmus rendszere megbukott, hogy immár nem lehet a népek akarata ellenére kormányozni. Nem maradt más választásuk, mint feladni a kommunizmus kísérletét, amely egyenlő az emberi természet elleni erőszakkal. Azokról az országokról, például Magyarországról, ahol a fordulat békés keretek között zajlott le, Antall József leszögezte: — A régi rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történelem enyhébben bírálja el súlyos felelősségüket saját népük évtizedeken át tartó elnyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is érvényes, még akkor is, ha a nép maga, illetve a Nyugat nem tanúsít is megértést ezen állásponttal szemben. Három jelentős kihívásra hivta fel a fordulat nyomán a hallgatóság figyelmét Antall József. Elsőnek említette közülük új társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a törvény- j hozói, végrehajtói és bírói hatalomnak Montes- * quieu szellemében történő szétválasztását. A második számú kihívás a szocialista piacgaz- j daság Ludwig Erhard szellemében történő beveze- ! tése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a mi- \ niszterelnök leszögezte: kormánya nem fog bele- j menni kompromisszumokba, s ő maga bizonyos j abban, hogy a meghozandó intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek. Harmadik kihívásként említette az előadó Magyarország felzárkózását Európához. Cáfolta, ; hogy Magyarország csatlakozási vágyának első- j sorban anyagi vagy gazdasági mozgatórugói len- , nének. Mint mondotta, a magyarok és más közép- ,• és kelet-európai népek vonzódása szempontjából t (NyUgat-Európához) elsősorban politikai, törté- j nelmi és érzelmi motívumok a meghatározók. An- i tall József a közönség lelkes tapsát kiváltva szögez- ; te le, hogy a magyarok fenntartások nélkül támo- \ gatják Németország egyesítését, mint az európai j integrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta j a magyar miniszterelnök történelmi párhuzamot í vonó szavait, amelyekkel báró Eötvös József 150 | évvel ezelőtti megállapítását („A magyar függet- j lenség a német egységtől függ”) ezzel a kijelentéssel > egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött. A lelkes tapssal fogadott 30 perces — németül elhangzott — előadást követően a bonni kancellár lépett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása volt, hogy köszönetét mondott Magyarországnak, amely tavaly nyáron tanúsított magatartásával mintegy beharangozta a Honecker-korszak végét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő németek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek „nacionalista különútjának” lehetőségét j és hitet tett az Európába való végleges integrálódás, a lengyel néppel való megbékélés mellett. Parasztgyűlés Orosházán Az új miniszter a földek sorsáról Vasárnap Orosházán, a Mezőgazda- sági Szakközépiskola udvarán országos nagygyűlést tartott a Magyar Parasztszövetség. A jelenleg ötezer tagú szövetség hatszáz képviselője előtt többen is szóltak a paraszttársadalom előtt álló nagy feladattól, a föld magánkézbe juttatásáról. Míg Tóth Imre országgyűlési képviselő, a parasztszövetség Békés megyei elnöke a magyar paraszt jussának nevezte a földet, Vörös Vince, a parasztszövetség elnöke az 1941-ben alakult, s a közelmúltban Tö- rökkoppányban újraindított, a parasztság érdekképviseletére vállalkozó szövetség minden településre kiterjedő újraélesztéséről beszélt. Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a szövetség főtitkára egyebek közt arról szólt, hogy az egész világon, hazánkban is inkább túltermelésre lehet számítani, mintsem a mezőgazdasági termékek hiányára, s ezért jól szervezett, intenzív gazdálkodást folytató parasztságra van szükség. A parasztgyűlésen szót kapott az alföldi lehetőségeket kutató amerikai üzletember, Samuel Daines, aki szerint Magyarország jövője nem az iparban, hanem a mezőgazdaságban van - például a különböző zöldség- és gyümölcsfélékből korlátlan fölvevőnk lehet az egyesült Németország. Az orosházi nagygyűlésen felszólalt az új földművelésügyi miniszter, Nagy Ferenc József is. A kisgazda miniszter beszédében főleg azzal a kérdéssel fog- lalkozott, hogyan lehet mértéktartással, paraszti józansággal orvosolni az elmúlt jó negyven év alatt kifosztott gazdák jogos sérelmeit. A társadalom türelmetlen, ám majdnem fél évszázad törvénytelenségeit nem lehet pillana-’ tok, hónapok alatt helyrehozni. Anarchia következne be, ha most azonnal kiosztanák a jogos tulajdonosoknak a földet, és elsöpörnék a téeszeket. Véleménye szerint két év kell ahhoz, hogy a földet a paraszt újra birtokba vehesse - ennyi idő alatt lehet a telekkönyvekből kideríteni, hogy ki a tulajdonos. Nicu mosolyog és tagad A román legfelsőbb bíróság pénteken elutasította a Ceausescu-vezetés négy, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, magas rangú tagjának utolsó fellebbezését. Emil Bobul, a Ceausescu-vezetés harmadik emberét, Manea Manescut, az államtanács egykori elnök- helyettesét, Ion Dincát, a politikai bizottság tagját és Tudor Postelnicut, az egykori belügyminisztert február 2-án ítélték el a múlt év decemberi forradalmi megmozdulások leverésére tett véres kísérletben való aktív részvételük miatt. A négy volt vezetőt népirtásban való részvétel vádjával ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra. Nagyszebenben szombaton megkezdődött Nicu Ceausescu pere. A kivégzett diktátor fiát, a Román Kommunista Párt volt városi titkárát ugyancsak népirtással vádolják. Állítólag ő adott parancsot arra decemberben, hogy a Securitate emberei ott tüzet nyissanak a tüntetőkre. A szekus sortüzben tizenkilencen vesztették életüket. Nicu Ceausescu tárgyalása öttagú katonai bíróság előtt kezdődött. A per megnyitását a román televízió egyenes adásban közvetítette. A tárgyaláson Nicu Ceausescu azt állította, hogy nem állt szándékában polgári személyekre lövetni, így vallott: december 17-én, amikor Temesváron „külföldi elemek” támadást intéztek katonai egységek ellen, ő kijelentette, hogy hasonló helyzetben Nagyszebenben fegyvert kell alkalmazni. A bíróság elnöke ekkor megszakította a vallomást és pontosabb megfogalmazásra szólította fel. mire Nicu Ceausescu mosolyogva, vállavonogatva elnézést kért, ezekkel a szavakkal: - Először vagyok itt. A tárgyaláson a kommunista hatalom egykori várományosa nem rabruhában, hanem öltönyben jelent meg. Nyakkendőt nem viselt, inge alatt pulóvert hordott. Sötét szemüvege eltakarta tekintetét, de a kimerítő, csaknem tízórás tárgyaláson sok jelből látszott, hogy ideges. Betegségére hivatkozva megengedték, hogy üljön. Csak akkor állt fel, amikor a katonai bírósághoz kellett fordulnia. (Letartóztatásakor hasba szúrták. Emiatt műtétet hajtottak végre rajta.) (Folytatás a 2. oldalon) Horn Gyula az MSZP új elnöke Horn Gyulát választotta pártelnökké a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa. A plénum az alapszabálymódosításban javasolt változatot elfogadva a lehetséges három helyett elegendőnek tartotta két alelnök megválasztását: Pozsgay Imrének — a párt parlamenti frakciója vezetőjének — és Jánosi Györgynek szavazott bizalmat. Az országos választmány elnöke Vitányi Iván lett, aki az elnöki tiszt várományosa is volt, hasonlóan Pozsgay Imréhez, ám ő nem fogadta el a jelölést, fontosabbnak tartva a parlamenti frakció vezetéséből reá háruló feladatokat. Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt újonnan megválasztott elnökeként elsőként az MTI munkatársának nyilatkozott. Hangsúlyozta: mindig komolyan vetje vállalt feladatait, tudomásul véve, hogy azok nemcsak nagy felelősséget, de súlyos terhet is jelentenek. Tisztában van azzal, hogy ma a Szocialista Párt egyáltalán nincs köny- nyü helyzetben, jóllehet a baloldaliság- nak van jövője Magyarországon, ugyanis — meggyőződése szerint — a parlamenti választások nem a tényleges erőviszonyokat tükrözték. A választók nyolcvan százaléka valóban a rendszerváltásra szavazott, s ez nem véletlen — mondotta. Ez önmagában a társadalom gondolkodásmódjának kifejeződése volt. Épp c gondolkodásmódból fakad az MSZP hátrányos helyzete, az emberek ugyanis ma még nehezen tudják a Szocialista Pártot a volt állampárttól elválasztani. Horn Gyula különös nyomaték kai szólt a nyitottságról — gondolva itt a szakszervezetekkel és a parlamenten (Folytatás a 2. oldalon) ENSZ BT Nincs megegyezés Megegyezés nélkül álltak fel a genfi tárgyalóasztaltól az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai szombaton, kétnapos ülésezés után. A 15 tagot számláló testület megfigyelőcsoport felállításáról tanácskozott, amelynek az utóbbi időben tapasztalható erőszakhullám okait kellett volna kivizsgálnia az Izrael által megszállt területeken. A megfigyelői küldöttség felállítását Izrael akadályozta meg azzal, hogy közölte: országa területére nem engedi be a csoportot. Az ülést igy el kellett napolni. A BT tagjai a vitát a jövő kedden New Yorkban folytatják. Az izraeli döntésről Jichak Samir miniszterelnök beszélt szombaton egy rádióinterjúban. A külügyminisztériumban az’elutasításhoz hozzátették — az izraeli külügyminiszter-helyettes genfi nyilatkozatával némiképpen ellentétesen — hogy magát az ENSZ főtitkárát sem látnák szívesen ilyen misszióban. Samir nyilatkozatában kijelentette: „megfigyelőket küldeni felesleges és (Izraelre nézve) sérelmes, még rövid időszakra is. Ez biztosan nem szolgálja a békefolyamat kibontakozását.” Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke szombati genfi sajtóértekezletén hangsúlyozta: a PFSZ „türelme végén jár Izrael terrorista és embertelen politikájával kapcsolatban”. Kijelentette, hogy nem akar háborút, szavaival csupán figyelmezteti az izraeli vezetést. A sajtóértekezleten a PFSZ-vezető ismételten felszólította a BT-t, hogy vezényeljen rendkívüli ENSZ- erőket a térségbe a palesztinok védelmére. Egyúttal sürgette az Egyesült Államokat is: játsszék aktívabb szerepet a közel-keleti béke megteremtésében, Arafat egyébként még szombaton elutazott Tuniszba és ott nyomban fogadta Gerald Collins ír külügyminisztert, az Európai Közösségek miniszteri tanácsának soros elnökét. A WAFA palesztin hírügynökség jelentése szerint Arafat és Collins megvitatta az események genfi alakulását és megállapodott abban, hogy intézkedések szükségesek a megszállt területeken élő palesztinok védelmében. Collins állítólag azt mondta, hogy mihamarabb meg kell adni a megszállt területek lakosainak „közvetlen vagy közvetett függetlenségét”. Gyermeknapi sakkszimultán a főtéren Változatos programmal várta a gyerekeket vasárnap délután Kecskeméten, a Szabadság téren a Napsugár Szabadidősport Egyesület. Volt ott játékkavalkád, szamárkarnevál és‘sakkszimultán. Ez utóbbit örökítette meg fotóriporterünk. A 10 esztendős Lékó Péter, aki tavaly a korosztályos világbajnokságon a harmadik helyen végzett, száztáblás sakkszimultánt játszott. Ismét megemlékeztek a magyar hősök napjáról A Magyar Nemzetgyűlés 1924- ben XIV. törvénycikkében rendelkezett az első világháború hősi ha- lottai emlékének megünnepléséről. Vasárnap Kecskeméten, a Molle- náry-ezred emlékműnél 46 év után (több párt) kezdeményezésére felújították az ünnepet. A Himnusz elhangzását követően Bánfai Szabó László, a második világháborúban részt vett 2. magyar hadsereg századosa, „Az utolsó emberig" című könyv szerzője mondott beszédet, amelyben megemlékezett az első és második világégés magyar hőseiről, áldozatairól. A beszéd után a társadalmi, tömegszervezetek, az egyházak képviselői virágokat és koszorúkat helyeztek el az emlékművön. G. B. HALÁLOS BALESET KECSKEMÉTEN Kamion elé hajtott Vasárnap hajnalban Kecskeméten, a Bodzái utca és a/. L75-ös főút kereszteződésénél a 19 éves Kállai András (Kecskemét, Erzsébet körút 22.) figyelmen kívül hagyva a stoptáblát, az alsóbbrendű útról szabálytalanul egy kamion elé kanyarodott. Willibald Eaustmann, osztrák állampolgár, a kamion vezetője, nem tudta elkerülni az ütközést, s néhány méteren át maga előtt tolta a Wartburgot. A kocsi utasai közül a 18 éves Tóth Andrea (Kecskemét, Kinizsi Pál u. 32.), aki a jobb hátsó ülésen ült, a gyors orvosi segítség ellenére is életét vesztette. Konkoly Gyula kecskeméti lakos súlyos, Sáfár Julianna szentkirályi lakos és Kálíai András könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek.
